Franja

zatísniti to close, to shut

zatísniti oči pred (nekim) dejstvom to close (ali to shut) one's eyes to a fact
vso noč nisem zatisnil očesa I did not sleep a wink all night
niti za hip ni zatisnil očesa vso noč he could not get a wink of sleep all night
zatísniti eno oko nad čem to overlook something

zaúpati to confide (v in), to trust, to rely upon, to have confidence (in)

zaúpati v kaj, čému to put (ali arhaično to repose) trust in something, to have faith in something, to feel one can rely on (ali upon) something
zaúpati komu kaj to entrust something to someone (ali someone with something)
zaupamo mu we confide in him
ne zaúpati komu to distrust someone
ne zaupaj mu svoje ure! don't trust him with your watch!
zaupaj sreči! trust to luck!
zaúpati komu to admit (ali to take) someone into one's confidence
človek, ki mu ni zaúpati a man not to be trusted
ali lahko zaupamo njegovi besedi? can his word be trusted?
lahko ji zaupamo svoje otroke we can trust her with our children
zaupajoč v svetlejšo bodočnost trusting in a brighter future
zaúpati se (razkriti se) komu to confide in someone, to unbosom oneself to someone

zavist samostalnik
(čustveno stanje) ▸ irigységDoslej v reprezentanci nikoli ni bilo sporov in nobene zavisti. ▸ Eddig soha nem volt semmilyen konfliktus vagy irigység a válogatottban.
Ne dovolite, da vam nekdo iz zavisti skazi načrte. ▸ Ne hagyja, hogy valaki irigységből elrontsa a terveit.

zbudíti (r)éveiller ; figurativno (spomine) évoquer, rappeler, remémorer ; (strah, zaupanje) inspirer, faire naître, susciter ; (čustva) éveiller, provoquer

pozornost zbuditi attirer l'attention, faire sensation
zbuditi se se réveiller, s'éveiller
ni ga mogoče zbuditi on n'arrive pas à le réveiller

zdàj

A) adv.

1. adesso, ora; poc'anzi:
ura je zdaj točno enajst adesso sono le undici in punto
zdaj je bil tu era qui poc'anzi

2. (izraža, da se je dejanje godilo v preteklosti) ormai:
zaslutil je nevarnost, toda zdaj ni bilo časa za umik presentiva il pericolo, ma ormai era troppo tardi per ritirarsi

3. (poudarja zahtevo) ora:
zdaj pa povej, kod si hodil tako dolgo e ora dimmi dove sei stato tutto questo tempo

4. pren. (izraža nasprotje s povedanim) adesso, ancora; poi:
tako mislim jaz, vi naredite zdaj, kakor vam drago così la penso io, voi poi fate come vi pare
si zdaj pomirjen? adesso hai il cuore in pace?
še zdaj ne verjameš? ancora non credi?

5. zdaj ... zdaj (izraža zapovrstnost pri menjavanju) ora... ora:
pesem je zdaj žalostna, zdaj vesela la canzone è ora triste, ora allegra

6. zdaj zdaj (izraža, da se bo dejanje zgodilo v bližnji prihodnosti) or ora, a momenti; stare per, essere sul punto di:
zdaj zdaj bomo doma a momenti siamo a casa
zdaj zdaj se bo zgrudil sta per svenire

7. zdaj ko ora che, dal momento che:
zdaj ko smo dobili denar, bomo poravnali dolgove dal momento che abbiamo i soldi salderemo i debiti
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
zdaj ali nikoli ora o mai più
mislil je že, da bo postal šef, zdaj pa nič era già sicuro di esser promosso capo, e invece niente
kaj pa zdaj? e ora?
za zdaj (trenutno) per ora, per adesso
že zdaj fin d'adesso
zdaj pa smo res v kaši! adesso sì che stiamo freschi!
zdaj se začnejo zapleti qui comincia il bello
zdaj se pa pokaži! qui ti voglio!, qui ti volevo!

B) inter. (izraža trenutek, v katerem naj se dejanje zgodi) via:
pripravljeni, pozor, zdaj! attenzione, pronti, via!

zdrávo adv.

1. in modo sano:
zdravo živeti vivere una vita sana

2. (v predik. rabi)
zdravo je iti na zrak è sano andare all'aria aperta
pog. z njim ni zdravo češenj zobati è meglio non aver a che fare con lui

zdržáti (-ím)

A) perf.

1. sopportare, sostenere; resistere (a):
zdržati preizkušnje sostenere le dure prove
zdržati mučenje sopportare le torture
zid silovitega sunka ni zdržal la parete non resistette al terribile urto
ta rastlina dolgo zdrži brez vode questa pianta resiste a lungo senza acqua

2. resistere, tener duro, tener testa:
zdržati konkurenco tener testa alla concorrenza

3. (ostati kje kljub neugodnim okoliščinam) resistere:
doma ne zdržim niti en dan več a casa non resisto più un solo giorno

4. (biti sposoben premagati željo po čem) resistere, farcela:
ne zdrži brez cigaret non ce la fa senza sigarette

5. (ostati dober, uporaben) resistere; mantenersi, conservarsi (buono, utilizzabile):
na hladnem bo meso zdržalo al freddo la carne si manterrà buona
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
denar mu ne zdrži pod palcem ha le mani bucate
predstava ne zdrži kritike uno spettacolo che non regge alla critica
ne zdržati pogleda abbassare gli occhi, non poter guardare in volto

B) zdržáti se (-ím se) perf. refl.

1. astenersi:
zdržati se kajenja, pitja astenersi dal fumo, dagli alcolici
zdržati se glasovanja astenersi dal voto

2. trattenersi:
rad bi odvrnil, pa se je zdržal stava per ribattere ma poi si trattenne

zedinjen pridevnik
1. v političnem kontekstu (združen) ▸ egyesült, egyesítettMed zedinjenimi državami je bil vzpostavljen večni obrambni in napadalni pakt. ▸ Az egyesült országok között örökös védelmi és támadási paktum jött létre.

2. (enotnega mnenja) ▸ egységes
Odbor je zedinjen o morebitnem decembrskem dvigu ključnih obrestnih mer. ▸ A bizottság egységes az irányadó kamatlábak esetleges decemberi emelésében.
Nogometna družina je zedinjena - svetovno prvenstvo leta 2022 bo odigrano januarja ali februarja oziroma oktobra ali novembra. ▸ A labdarúgócsalád egységes – a 2022-es világbajnokságot januárban vagy februárban, illetve októberben vagy novemberben játsszák.
Pravna stroka pa ni zedinjena, ali rimski statut mednarodnega kazenskega sodišča od nas zahteva uvedbo dosmrtnega zapora. ▸ A jogi szakma megosztott abban a kérdésben, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság római statútuma előírja-e számunkra az életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását.

3. v verskem kontekstu (v verskem kontekstu) ▸ egyesültV Kristusu kot eni glavi bo zedinjeno vse, kar je v nebesih in kar je na zemlji. ▸ Krisztus által egy személyben egyesül minden, ami a mennyben és a földön van.

zêmlja f

1. astr. terra, Terra:
Zemlja kroži okoli Sonca la Terra gira attorno al Sole
mati zemlja madre terra
star kot zemlja vecchio come il mondo, il cucco, più vecchio di Matusalemme

2. (površina planeta) terra:
pasti na zemljo cadere a terra
ležati na zemlji giacere per terra
gola, poraščena zemlja terra brulla, terra coperta di verde

3. (zmes zdrobljenih kamnin zemeljske skorje) terra, terreno:
črna, ilovnata, peščena zemlja terra nera, argillosa, arenosa
tla v koči so iz steptane zemlje il pavimento della capanna è di terra battuta
gnojiti, kopati, preorati zemljo concimare, zappare, arare la terra

4. (zemlja kot gospodarska dobrina) terra:
imeti, kupiti, podedovati, prodati zemljo possedere, ereditare, vendere la terra
zapuščati zemljo abbandonare le campagne
živeti od zemlje vivere lavorando la terra
navezanost na zemljo amore della terra, attaccamento alla terra
orna, obdelana, plodna zemlja terra arabile, coltivata, fertile
neobdelana, jalova zemlja terra incolta, sterile
mastna, pusta zemlja terra grassa, magra

5. knjiž. (kopno) terra; terraferma

6. (planet kot življenjski prostor) terra:
zapustiti zemljo abbandonare, lasciare questa terra

7. (dežela, država) terra, paese:
obiskati tuje zemlje visitare terre straniere, paesi stranieri
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. ni vreden, da ga zemlja nosi non è degno di calcare la terra
pren. nesrečen je, odkar zemljo tlači è iellato dalla nascita
pren. denar moram dobiti, pa če ga iz zemlje izkopljem devo trovare questi maledetti soldi ad ogni costo
pren. že dolgo je pod zemljo è morto molto tempo fa
pren. spraviti koga pod zemljo mandare qcn. all'altro mondo; seppellire qcn.
izravnati kaj z zemljo radere al suolo
izbrisati kaj z lica, z obličja zemlje cancellare qcs. dalla faccia della terra
bibl. biti sol zemlje essere il sale della terra
pren. narediti komu pekel na zemlji rendere un inferno la vita di qcn.
kleti, da se zemlja trese bestemmiare come un carrettiere
sram ga je bilo, da bi se najraje v zemljo udrl avrebbe voluto sprofondare in terra dalla vergogna
izginiti, kot bi se v zemljo udrl sparire come (si fosse) inghiottito dalla terra
biti česa potreben kot suha zemlja dežja avere estremo bisogno di qcs.
kem. redke zemlje terre rare
voj. raketa zemlja-zrak missile terra-aria

zgódba story; tale

zgódbe pl za otroke tales pl (ali stories pl) for children
zgódba o Carusu the Caruso story
smešna, zabavna zgódba funny story
spolzka zgódba risqué story
toda to je (že) druga zgódba but that is another story
kup zgódb pripovedujejo o njem there are lots of stories told about him
vedno ista zgódba always the same old story
zgódbe sv. pisma religija Holy Scripture, Bible
njegova zgódba je bila zelo žalostna his was a very sad story
zgódbe ni bilo ne konca ne kraja, zgódba se je vlekla brez konca in kraja the story dragged on

zgodíti se se passer, arriver, se produire, advenir

kaj se je zgodilo? qu'est-ce qui s'est passé (ali est arrivé)?
naj se zgodi, kar hoče quoi qu'il advienne (ali arrive)
prav se mu je zgodilo c'est bien fait pour lui, il n'a que ce qu'il mérite, cela devait lui arriver, familiarno il ne l'a pas volé
zgodila se mu je krivica on lui a fait du tort
kaj takega se še ni zgodilo c'est sans précédent
zgodi se tvoja volja! (religija) que votre volonté soit faite!

zgrabiti koga za jajca frazem
neformalno, grobo (izvajati moč nad kom) ▸ markában tart valakit, szorongatja valaki tökeit
"Ni treba skrbeti," pove Tyler. "Gospod policijski pooblaščenec ne bi smel delati težav," nadaljuje, "zdaj smo ga zgrabili za jajca." ▸ „Ne kell aggódni” – mondja Tyler. „A rendőrfőnök úr nem fog gondot okozni” – folytatja –, „a markunkban van”.

zgrešíti to miss

popolnoma kaj zgrešíti to miss something by a mile
zgrešíti cilj to miss one's aim (ali one's target)
kamen ga je zgrešil the stone missed him
ni možno zgrešíti našo hišo there is no mistaking our house
zgrešíti pravo pot to miss the right way, to go astray
zgrešíti poklic to miss one's calling, to take the wrong turning

zima samostalnik
1. (letni čas) ▸ télEni najhujših suš v stoletju je sledila mrzla zima. ▸ Az évszázad egyik legnagyobb aszályát hideg tél követte.V vas se odpravita le poredko, vendar se zdi, da se bosta na zimo morala preseliti. ▸ Csak ritkán mennek be a faluba, de úgy tűnik, télre át kell költözniük.
Povezane iztočnice: astronomska zima, koledarska zima, zelena zima

2. (o stanju narave) ▸ télTo zlasti velja za severna pobočja, kjer sta nad 1500 metri še zima in trd, pomrznjen sneg. ▸ Ez elsősorban az északi lejtőkre igaz, ahol 1.500 méter felett még tél van és keményre fagyott a hó.

3. (obdobje glede na dogajanje) ▸ télVrhunec letošnje skakalne zime bodo olimpijske igre v Pjongčangu. ▸ Az idei téli síugrószezon csúcspontja a phjongcshangi olimpiai játékok lesznek.Če v vaši omari visi kostim iz tvida, ste glavni nakup za naslednjo modno zimo že opravili. ▸ Ha van egy tweedkosztüm a szekrényében, akkor már be is szerezte a jövő téli divatszezon fő darabját.Nemški kapitulaciji v prvi svetovni vojni leta 1918 je sledila zelo burna zima. ▸ Az 1. világháborús német kapitulációt 1918-ban nagyon viharos tél követte.

4. (o literarnem liku) ▸ TélKot kaže, minulemu pustu ni uspelo pregnati starke zime iz naših krajev. ▸ Úgy tűnik, hogy a farsang nem tudta elűzni Télanyót városainkból.
Še malo, pa se bo tudi jesen poslovila, saj jo bo iz naših krajev pregnala starka zima. ▸ Nemsoká az ősz is elbúcsúzik, hisz Télanyó elűzi tájainkról.Botra zima je letos poskrbela za obilico snega, zato obratujejo tudi mnoge žičnice v dolini. ▸ Az idei tél rengeteg havat hozott, és a völgy számos sífelvonója üzemel.
Predvsem ljubitelje belih strmin je malce skrbelo, kaj bo z botro zimo. ▸ Különösen a fehér lejtők szerelmesei aggódtak kissé, hogy mit tartogat számukra a téltündér.

zíniti to open one's mouth; to utter

ne zini besede! don't utter a word!, none of your jaw!, not a word out of you!
nobene ni zinil he never said a word

z izjemo stalna zveza
(o izvzetosti) ▸ kivételével
Z izjemo uvodnih trenutkov tekme smo bili veliko boljši. ▸ A mérkőzés kezdeti pillanatainak kivételével sokkal jobbak voltunk.
Z izjemo enega, ki ni glasoval, so vsi drugi podprli predlog proračuna. ▸ Egy személy kivételével, aki nem adta le a szavazatát, mindenki támogatta a költségvetés-javaslatot.
Promet z izjemo jutranjih in večernih konic teče gladko, tudi parkirišč je dovolj. ▸ A forgalom a reggeli és az esti csúcsok kivételével zökkenőmentesen halad, parkolókból is van elég.

zlató or moški spol

čisto (suho) zlato or fin (natif)
karatno zlato à … carats
mačje zlato (mineralogija) mica moški spol jaune
zlato v palicah or en barre (ali en lingot)
biti zlata vreden valoir son pesant d'or
to se ne da z zlatom plačati (odtehtati) cela n'a pas de prix
molk je zlato le silence est d'or
ni vse zlato, kar se sveti tout ce qui brille n'est pas or

zlató (-á) n

1. oro:
zlato se sveti l'oro luce, luccica
barva starega zlata il colore dell'oro vecchio
cena, tržišče zlata il prezzo, il mercato dell'oro
zrnca zlata granelli d'oro

2. pog. (izdelki iz zlata) oro, ori, oggetti d'oro:
prodajati zlato in srebrnino vendere ori e argenti

3. pren. (zlat denar) oro, monete d'oro

4. pren. (kar je po barvi, sijaju podobno zlatu) oro:
zlato dekliških las l'oro dei capelli della fanciulla

5. pren. (kar je zelo kvalitetno) oro:
ni vse zlato, kar je napisal non tutto è oro quel che ha scritto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
braniti zlato z olimpijskih iger difendere l'oro, la medaglia d'oro delle ultime olimpiadi
človek, delavec vreden (suhega) zlata un uomo, un lavoratore che vale tanto oro quanto pesa
zlata vredne besede parole d'oro
česar se dotakne, se spremeni v zlato uno che ha sempre successo, che riesce in qualsiasi impresa
vzeti, kar nekdo reče, za čisto, za suho zlato prendere tutto per oro colato
prodajati laž za čisto zlato vendere lucciole per lanterne
kaj prodajati za suho zlato vendere qcs. a peso d'oro
kopati se v zlatu nuotare nell'oro
izpiranje zlata lavaggio dell'oro
belo zlato oro bianco
črno zlato oro nero
min. kačje zlato biotite gialla
samorodno zlato oro puro
PREGOVORI:
čas je zlato il tempo è oro
govoriti je srebro, molčati pa zlato le parole sono d'argento, il silenzio d'oro
ni vse zlato, kar se sveti non tutto è oro quel che luccica
kadar zlato govori, vsaka beseda slabi dove l'oro parla, la lingua tace
zlato spoznaš v ognju, prijatelja v nesreči l'oro s'affina al fuoco el'amico nelle sventure

zlog samostalnik
1. (o govorni enoti) ▸ szótagNekatere zloge torej nevede beremo hitreje, druge pa počasneje. ▸ Tehát egyes szótagokat önkéntelenül gyorsabban, másokat pedig lassabban olvasunk.
Mislim, da bi moral biti naglas na drugem zlogu. ▸ Szerintem a hangsúlynak a második szótagon kellene lennie.

2. (o strukturi snovi) ▸ állagNajustreznejše razmere za pridelavo vrtnin nam omogočajo drobno grudičasti zlog, ki ga ni vedno enostavno doseči. ▸ A zöldségtermesztés legmegfelelőbb feltételeit a porhanyós állagú talaj biztosítja számunkra, melyet nem mindig könnyű elérni.

3. računalništvo (podatkovna enota) ▸ bit

zméniti se (dogovoriti se)

zméniti se o to agree upon
zméniti se (paziti na) za kaj to heed something, to take heed of something, to pay (ali to give) heed to something, to care about something
ne se zméniti se za kaj to pay no heed to something
ne zmenim se za to I don't care about that
malo se zméniti se za kaj to make little of something
ni se zmenil za naše svarilo he ignored our warning
še zmenil se ni zanjo he wouldn't even give her a second thought