Franja

sorbeō -ēre, -uī (—) (iz *sr̥bei̯ō, indoev. baza *ser-bh- srebati; prim. gr. ῥοφέω, ῥυφέω, ῥυφαίνω srebati, srkati = lit. srēbiù, surbiù = let. surbju srkati, srebati, let. strebju srkati, jesti z žlico, sl. srebati, srebanje, nem. schlürfen, hr. srȅbati, češko vstrōebat)

1. srebniti (srebati), izsrebati, posrebati, (po)srkniti, (po)srkati (posrkavati), izsrkati (izsrkavati): ius vitulinum Cels., medullas Lucan., margaritas aceto liquefactas Suet.; preg.: simul flare sorbereque haud facile Pl. pihati in srebati = iz sebe in v sebe dihati, izdihniti in vdihniti.

2. metaf. (večinoma o stvareh) nasploh kaj (po)srebati, (po)goltniti, (po)goltati, požreti (požirati), vpi(ja)ti, popi(ja)ti, vsrkati (vsrkavati), vsrkniti (vsrkovati): Sen. tr., Mart. idr., Charybdis … naufragia sorbens S. fr., Charybdis … sorbet in abruptum fluctūs V., Charybdis nunc sorbere fretum, nunc reddere (sc. dicitur) O., puppis sorbet mare Val. Fl., quae (sc. flumina) … partim sorbentur ab ipsa (sc. terra) O., ostendens, quae sorbuit (sc. terra) Plin., exiguum est, quod terra sorbeat Sen. ph., sorbebat rotas maligna tellus Stat., campi sorbentes Latium (= rimsko kri) Sil., sorbent avidae praecordia flammae O. použivajo, sorbere aëra Iuv., illa quoque in corpus pariter sorbere necessest Lucr., altus equorum (sc. cruor) … sorbet vestigia turmae Sil. pokriva, minus sorbet politurā charta Plin. pije, vpija, popivna, genera rubricae maxime sorbentur tectoriis Plin. se vpijajo v …

3. Klas. le pren. pogoltniti (pogoltati), požreti (požirati), (pre)trpeti, presta(ja)ti, prenesti (prenašati): quid eum non sorbere animo censetis? Ci., ut ista odia non sorbeam solum, sed etiam concoquam Ci. ep. — Soobl. sorbō -ĕre: Ap., Prisc., Prob.; pf. sorpsī: Val. Max., Char., Prisc., Prob.; sup. sorbitum in sorptum navaja sicer Prisc., a teh oblik ne izpričuje s primeri.

sordēs -is, nav. pl. sordēs -ium, f (iz *su̯ordōs umazan; prim. got. swarts = stvnem. swarz = nem. schwarz)

1. umazanija, nesnaga, starejše umazanarija, skrnôba: pleni oculi sordium Pl., pellis sordi (v novejših izdajah sorde; gl. opombo spodaj) sepulta Lucr., auriculae collecta sorde dolentes H., in sordibus aurium inhaerescere Ci. v ušesnem maslu, sine sordibus ungues O., caret obsoleti sordibus tecti H., nitescunt (sc. harenae) detritis sordibus Plin.; pren.: nullae sordes videbantur his sentetiis allini posse Ci. madež(i); occ. umazanost (umazanija) obleke, umazana obleka = žalna, žalovalna obleka kot noša žalujočih in obtožencev: Q. idr., mater squalore et sordibus huius laetatur Ci., sordes lugubres Ci., sordes reorum L., suscipere (obleči) sordes T.; meton. žalovanje, žalost, nesrečno stanje, nesreča: iacere in lacrimis et sordibus Ci., inter sordes et lacrimas reorum T., reis sordes … dempsit Suet., amavit sordes suas Val. Max., sordes meruit victoria nostra Petr., sordes patris Iust.

2. metaf.
a) umazano, sramotno vedenje (mišljenje, ravnanje), umazana, sramotna umazanost, nizkotnost, podlost, lakomnost, grabežljivost, skopost, pohlep; redko v sg.: nullam in re familiari sordem posse proferri Ci., sordes et avaritiam Fontei Capitonis … mutaverat T., extremae avaritiae et sordis infimae infamis Ap.; nav. v pl.: domesticae, iudicum Ci., mens oppleta sordibus Ci., amat sordes et inhumanitatem multo minus Ci., per avaritiam ac sordes contemptus exercitui T., si neque avaritiam neque sordes … obiciet vere quisquam mihi H., sepulcrum sine sordibus exstrue H., incusans eius sordes Q., damnatus sordium Plin. iun., cogit minimas ediscere sordes Iuv.
b) umazanost, zaničljivost, zaničevanost, preziranost, nizkost, nizkotnost, preprostost, podlost, zavrženost, pokvarjenost, nemoralnost, sprevrženost (izprevrženost), sprevrnjenost: severitate iudicandi sordes suas eluere Ci. oprati svojo nizkost, povzdigniti se iz svoje nizkosti, ex summis et fortunae et vitae sordibus Ci., neque alienis umquam sordibus obsolescit Ci., satius est illum in infamia ac sordibus relinqui Ci. ep. da se pusti na njem sramota podlosti, taedio sordium in quibusdam insignium L., sordes illae verborum T. nizkotnost, prostaštvo, prostaščina; occ. nizkost stanu, rodu, nizki izvor (stan, rod), nizko poreklo (pokolenje): cuius splendore et gloriā sordes et obscuritatem Vitellianarum partium praestringimus T., propter maternas sordes Iust., pristinarum sordium oblitus Iust.; meton. (o osebah) izmeček, izvržek, izvrg, izvrženec (človeštva), zavrženec, nizka duša, nizkotnež, podlež, pokvarjenec, nemoralnež, kolekt. drhal, smet, sodrga: o tenebrae, o lutum, o sordes … ! Ci., apud sordem urbis et faecem Ci. ep., in hoc caenum, in has sordes abicerentur Plin. iun., calere sordibus Petr. — Soobl. sors, sordis, f: Ambr.

Opomba: Nom. sg. sordes ni dokazljiv. V starejših izdajah najdemo pri Lucr. (6, 1269 (1271)) star. abl. sg. sordī; v novejših izdajah najdemo obl. sorde.

soror -ōris, f (iz indoev. *su̯esōr (refl. deblo *su̯e-); prim. skr. svásar- = sl. sestra = lit. sesuõ = got. swistar = stvnem. swester = nem. Schwester)

1. sestra: Enn. idr., Aeneas matri Eumenidum magnaeque sorori (Zemlji kot sestri Noči) ense ferit V.; v pl. sorores = Musae: Pr.; = Parcae: O., Cat., Mart.; = Danaides (50 Danajevih hčera): O., Pr., doctae sorores O., Tib. ali novem sorores O. = Musae, tristes sorores Tib. ali sorores tres H., O. (prim.: de tribus (sc. sororibus) una soror Pr.) ali triplices sorores O. = Parcae, crinitae angue sorores O. ali vipereae sorores O. ali sorores nocte genitae O. = Furiae; o živalih: sororem libentius etiam quam matrem equa comitatur Plin.

2. v širšem pomenu = soror patruelis bratranka, sestričn(ic)a: Ci. ep., o soror, o coniunx (Devkalion o Piri) O.

3. metaf.
a) kot ljubkovalna beseda sestr(ic)a = ljubljenka, ljubica, prijateljica, (so)družica, tovarišica (pri igrah): mearum vidistis si quam hic errantem forte sororem V., Acca soror V., sive sibi coniunx sive futura soror Tib., fratrem te vocat et soror vocatur Mart., quare non habeat quaeris, uxorem? habet sororem Mart., me vel sororem vel famulam voca (pravi Fajdra Hipolitu) Sen. tr.
b) sestra = sosužnja: Tert.
c) sestrinsko mesto: soror civitas Tert. (o Utiki).
d) (o podobnih ali povezanih stvareh) sestra oz. (v sl.) brat: soror dextrae (= levica) Pl., fessae succedit laeva sorori V. (Moret.), abiunctae paulo ante comae mea fata sorores lugebant Cat. bratje odstriženih las = ostali lasje, sopore caryotarum sorores Plin., iunctae nos sibi venimus sorores Mart., sorores veritatis Tert.; preg.: bonae mentis soror est paupertas Petr.

sosed samostalnik
1. (oseba iz bližnje stavbe) ▸ szomszédZačetno delovanje in načrti so krepko razburili sosede tovarne. ▸ A kezdeti üzemelés és a tervek nagyon felzaklatták a gyár szomszédait.Sodnik je skušal sprta soseda zlepa pobotati. ▸ A bíró megpróbálta kibékíteni a két szomszédot.

2. ponavadi v množini (prebivalec sosednje države) ▸ szomszédKot vselej je bil spopad z našimi južnimi sosedi dramatičen. ▸ Mint mindig, most is drámai volt a déli szomszédaink közötti összecsapás.Za vse kandidatke velja, da morajo najprej urediti vse morebitne mejne spore s sosedi. ▸ Minden jelöltnek először rendeznie kell a szomszédjaival fennálló határvitákat.
Francozi ne marajo sosedov Angležev in njihovega jezika. ▸ A franciák nem szeretik angol szomszédaikat és az ő nyelvüket.

3. (oseba, ki je zraven druge osebe) ▸ szomszédDvoboj dveh sosedov na lestvici je odločal o obstanku v ligi. ▸ A tabellán szomszédos csapatok párharca döntött a ligában maradásról.
Ne motimo svojih sosedov z govorjenjem, če jim ni do pogovora. ▸ Ne zavarjuk beszélgetéssel a szomszédainkat, ha nincs kedvük hozzá.

4. (o delu pokrajine ali stavbi) ▸ szomszéd
Delavski dom je bližnji sosed občinske stavbe. ▸ A munkásszálló az önkormányzati épület közeli szomszédja.
Na vrhu se je prav pred menoj v polnem sijaju razkazoval najbližji sosed Triglav. ▸ A csúcson közvetlenül előttem teljes pompájában ragyogott fel a legközelebbi szomszéd, a Triglav.
Ta gora, ki ima za soseda grad z istim imenom, je čisto šiljasta in pravi nebni sveder. ▸ A szomszédos, a várral azonos nevű, magasba törő, keskeny hegycsúcs igazi égimeszelő.

5. (o rastlini) ▸ szomszédPoleg bazilike je paradižniku dober sosed v vrtu tudi peteršilj. ▸ A bazsalikom mellett a paradicsomnak a petrezselyem is jó szomszédja.
Ugoden sosed čebuli je motovilec. ▸ A madársaláta hasznos szomszédja a hagymának.
Paradižnik ima rad za soseda regrat, ker korenine ščiti pred škodljivci. ▸ A paradicsom jószomszédi viszonyokat ápol a pitypanggal, mivel megvédi a gyökereit a kártevők ellen.

spargō -ere, sparsī, sparsum (prim. 1. gr. σπαργή gon, gonilo, ἀσπάραγος špargelj, beluš, σπαραγέω prasketati, cvrčati, σπαράττω (raz)trgati, (raz)cefrati, σπαραγμός trzaj, krč, trzanje, ang. sprinkle škropiti, lit. sproga iskra, ang. spark iskra, let. spridzinât škropiti, spragstêt prasketati, pokljati; 2. skr. pr̥ṣat, pr̥ṣatam kaplja, gr. πρώξ kaplja, περκνός pisan, barvit, raznobarven, sl. pršeti, pršiti, prah; 3. kor. *sper-, sprē-, *sperōu- brizgati, kropiti, trositi, gr. σπείρω trosim, sipljem, σπέρμα seme, σπέραδος seme, stvnem. spriu pleve, nem. sprühen pršeti, rositi, nem. spritzen)

1. (kaj suhega) suti, sipati, (po)trositi, raztrositi (raztrošati), (iz)vreči, (iz)metati, izmetavati, vreči (metati) kaj ven iz česa, (kaj tekočega) brizgniti (brizgati), izbrizgniti (izbrizgavati), štrkniti (štrkati), (š)kropiti, (p)oškropiti, poli(va)ti, zali(va)ti, (p)obrizgati, (p)omočiti, špricniti (špricati): nummos populo de rostris Ci., molam, nuces V., flores V., H., frondes, rosas H., fulmina in terras O. ali hastas Enn. ali tela O. ali tela ferrumque, glandes V. ali plumbea pondera fundae Pr. ali missilia T. ali caestūs Stat. ali faces Val. Fl. metati, lučati, degati, Geryon sparsus Sen. tr. vržen na tla, corpus undis (dat.) spargere V. vreči v vodo, spargite me in fluctus V. raztrgajte in vrzite me v vodovje, spargere ambrosiae sucos V. poškropiti, cruorem Lucr., sparso late rigat arma cruore V., spargit ungula rores sanguineos V., spargens rore levi V., ater … liquor et sparso aceto concretus T., spargere virus O., venena Ci. brizgati (izbrizgavati) strupe = zastrupiti (zastrupljati) ljudi, ukvarjati se z zastrupljanjem, neque spargi venena in tres poterant T. in ni bilo mogoče zastrupiti treh; abs.: qui spargunt Ci. ki škropijo (da se ne praši); occ. sejati, nasejati, posejati, vsejati: Q. Atilium, quem sua manu spargentem semen … convenerunt Ci., spargere dona Cereris per agros O., spargit iussos, mortalia semina dentes O.; prim.: vipereos sparsi, per humum, nova semina, dentes O., vipereos dentes … spargit in agros O.; pren.: animos in corpora Ci., quod et Zeno … quasi semina quaedam sparsisset Ci., omnia, quae gerebam, iam tum in gerendo spargere me et disseminare arbitrabar in orbis terrae memoriam, sempiternam Ci., rudi data semina iussit spargere humo O.

2. pesn. spargere aliquem ali aliquid aliquā re (po)trositi, natresti (natrošati) kaj po kom, čem, potres(a)ti, škropiti, (p)oškropiti, (po)kropiti, poli(va)ti, (p)orositi koga ali kaj s čim, trositi, raztrositi (raztrošati), razškropiti, raztres(a)ti kaj po čem, pokri(va)ti kaj s čim: caput molā H., humum foliis V., virgulta fimo V. pokriti, hunc (sc. draconem) gramine O., humerus sparsus capillis odoratis H. rama, po kateri so razpuščeni (po kateri se spuščajo, po kateri valovijo) dišeči lasje, antrum … sparsit labrusca racemis V. opleta tu in tam z grozdjem, saxa spargens sanguine Enn., penetralia sparsisse … cruore H., cruore sparsae manus V., corpus spargere lymphā ali aquā recenti V., farinam aquā, stupentes aquā frigidā Sen. ph., haustu sparsus aquarum V. oškropljen z zajeto vodo = z umitimi rokami, sparsa sanguineis pabula guttis O., spargere Palem lacte Tib., rore levi (sc. socios) V., lacrimā favillam vatis amici H., sparsissent lacrimae pectora nostra piae O., spargitur et tellus lacrimis, sparguntur et arma V., terra pruinā spargitur O., lauro sparguntur ab uda omnia O., spargere cytisum satum Plin.; metaf.: Nox caelum sparserat astris O. je (bila) posejala, novo spargebat lumine terras … Aurora V. je sipala (razširjala) novo svetlobo po zemlji, postera vix summos spargebat lumine montes orta dies V., necdum temporibus geminis sparsa canebat senectus V. in dokler mi še ni sivela starost, potrošena na obe senci = in dokler mi še niso tu in tam od starosti siveli lasje na obeh sencih (= dokler sem bil še mlad), ubi sparserit nigras alba senecta comas Pr. oškropi, posivi črne lase, porticus sparsa tabellis O. okrašeno, detracta velamina spargunt maculis pellibusque beluarum (= maculis e pellibus beluarum confectis) T. kožuhe krasijo (dopolnjujejo) z zaplatami iz kož … , v kožuhe vstavljajo zaplate iz kož … , sparsitque coloribus alas V. mu je oškropila, mu je (p)obarvala, duo … capreoli, sparsis pellibus albo V. belolisasti; pren.: litterae humanitatis sale sparsae Ci., spargi pectus amore nocet O., sparsi fraternā caede penates V. ali vir bonus iniquis rumoribus sparsus Sen. ph. omadeževan(i).

3. metaf.
a) raztres(a)ti, raztrositi (raztrošati), širiti, razširiti (razširjati): sparsa tempestate classis L., sparsa tuguria Cu. ali Cyclades sparsae per aequor V. raztreseni = raztreseno ležeči (stoječi), sparsa corpora Lucr., sparsa membra per undas O., discerptum iuvenem (kose raztrganega mladeniča) per agros V., sparsa latronis ossa O., res sparsas et vage disiectas … eligere Corn., spargere odorem H., totis Volcanum (= flammas) spargere tectis V. širiti po vsej palači, spargere vestigia fugae Cu. ali arma (vojno) per agros V. ali ut reseret pelagus spargatque per aequora bellum Lucan., bellaque Sardoas etiam sparguntur in oras Lucan. razširiti (razširjati), Tacfarinas … spargit bellum T. premešča vojno zdaj sem, zdaj tja, vojskuje se zdaj tu, zdaj tam, Rhenus a septentrione in lacus, ab occidente in amnem Mosam se spargit Plin. se na široko izliva v Mozo.
b) deliti, razdeliti (razdeljevati), porazdeliti (porazdeljevati): Dig., sparsi per vias speculatores L., spargere legiones, exercitum per provincias T., cupressus spargit ramos Plin., sparsit haec (sc. arma = cornua) in ramos Plin., Sicoris … spargitur in sulcos Lucan., genera … in species multas sese spargentia Plin.
c) occ. α) (v negativnem pomenu) razgnati (razganjati), razkropiti (razkrapljati), (raz)poditi: ille (sc. aper) ruit spargitque canes O., ceteri sparserant se toto campo L., spargere se in fugam L., sparsos ac dissipatos invadere L., gens Dardania sparsa per orbem V., spargimur ventis V. β) glas (govorico, govorice) trositi, raztrositi (raztrošati), zagnati (zaganjati), sprožiti (sprožati), razširiti (razširjati), razglasiti (razglašati), naznaniti (naznanjati), sporočiti (sporočati), kaj objaviti (objavljati), obelodaniti (obelodanjati): voces in volgum ambiguas V., sparserat Argolicas nomen vaga fama per urbes Theseos O., nomen toto sparget in orbe suum Mart., spargere in parentes abominanda crimina Q., fama spargitur Stat. se širi, gre od ust do ust, kroži; z ACI: spargebatur insuper … Albinum insigne regis … usurpare T.; z neodvisnim govorom: „ergo nunc Dama sodalis … ?“ sparge subinde H. povej ob raznih priložnostih. γ) razbi(ja)ti, zapraviti (zapravljati), (po)tratiti: spargas tua prodigus H., spargere tempus Sen. ph. δ) oddaljiti (oddaljevati), ločiti (ločevati): magnum ab Argis Alciden Val. Fl., sparsis consumptisque fratribus bello Iust. ε) (raz)trgati: sparsurae corpora pinūs O., sparsus silebo Sen. tr.
d) (opazke, opombe) natresti, vplesti (vpletati), vnesti (vnašati), doda(ja)ti: de hac parte adhuc spargetur omnibus locis Q., libris actorum spargere gaudes argumenta viri Iuv. — Od tod adj. pt. pf. sparsus 3

1. raztresen, razširjen, neurejen: Ven. idr., crines L. ali capilli O. razkuštrani, milites L., militiae genus Val. Fl., temere sparsa manus Q. iztegnjena, sprožena, homo sparsus triplici foro (= vagans per tria fora) Mart., sparsior racemus Plin.

2. pisan, barvit, raznobarven, živopisen, pisanomarogast, pisano prižast, pegast, lisast, barvan, (p)obarvan: Lamp. idr., os Ter. pegast obraz, anguis aureis maculis sparsus L. zlatopisana, tectum coloribus sparsum Sen. ph.

Opomba: Star. inf. pr. pass. spargier H.

sparus¹ -ī, m (sor. s stvnem. sper = nem. Speer; prim. ang. spear) spár(us) = kratko lovsko kopje kmečkega prebivalstva; uporabljali so ga tudi v spopadih, vendar ni bilo preveč učinkovito: Sis. ap. Non., Varr. ap. Non., S., L., V., Non., Serv., Isid. — Soobl. sparum -ī, n spár(um): Luc. ap. Non., Luc. ap. Fest., Luc. ap. P. F., P. F.

spatium -iī, n (indoev. kor. *spē(i)-, *spə- napenjati, raztegovati; prim. skr. sphā́yatē debeli se, postaja tolst, redi se, raste, sphāváyati, sphāráḥ obširen, raztegnjen, velik, širok, sl. speti, spešiti, dospeti, uspeh, let. spêt moči, močen biti, veljati, spêks moč, stvnem. spuot uspeh, pospešitev, spuon izvršiti se, uspe(va)ti, nem. sich sputen podvizati se, pohiteti)

I.

1. prostor, prostranstvo = razsežnost, razsežje, razsežaj, obsežnost, obseg, obsežje podolgem in počez, v dolžino in širino, dolžina, širina, mesto, kraj: Sen. ph., Q. idr., spatium castrorum C., spatia locorum C., spatium, qua flumen intermittit, mons continet C., ad impetum capiendum, equiti utique, modicum erat spatium L., quod spatium non esset agitandi (sc. equos) N., magnum campi spatium Cu., spatium maris L., caeli V., medium caeli spatium H., totum caeli spatium Lucr., spatium dare V., Lucr., Cu. narediti prostor, umakniti se, in spatium resilire breve O. skrčiti se.

2. occ.
a) prostranstvo = obseg, velikost, dolgost, dolžina: spatium victi victor considerat hostis O., viae O., oris et colli O., quod sit homini spatium a vestigio ad verticem Plin., spatium rhombi, parvi lateris Iuv., elephanti Lucan., vasti corporis Sen. tr., plantae Herculis Gell.; od tod in spatium v dolžino, podolgem, podolgič, podolgoma: trahit in spatium (sc. aures) O. podaljša, in spatium fugit O. beži naravnost (naspr. redit in gyrum), tum iacet in spatium sine corpore … vorago Sil.
b) vmesni prostor, presledek, razstop, razdalja, dalj(a), daljava, oddaljenost: spatium inter acies C., longo spatio distare C., hic locus aequo fere spatio ab castris Ariovisti et Caesaris aberat Ci. skoraj enako oddaljen, tanto spatio C. pri tolikšni razdalji, pri tolikšni daljavi, tako daleč, quod tanta machinatio ab tanto spatio instrueretur (po drugih constitueretur) C. v taki daljavi, paribus intermissae spatiis (sc. trabes) C. v enaki razdalji narazen ležeči, mediocri spatio relicto V. po zmernem presledku, ne predaleč, subit iniquo spatio V., spatio propinquitatis (= spatio propinquo) C. zaradi neznatne oddaljenosti = zaradi (velike) bližine, alterum (sc. genus siderum) spatiis immutabilibus ab ortu ad occasum commeans Ci., spatium discrimina fallit O.

3. razdalja, daljava, ki jo mora kdo prehoditi ali preteči, proga, pot določene dolžine, del poti, kos poti: duum milium spatium C., longo itineris spatio C., pari spatio transmissūs C. prav tako daleč prepeljan, illi medio in spatio chorus … occurrit comitum V., spatium conficere ali emetiri pot opraviti, prehoditi, preteči, premagati: magno spatio paucis diebus confecto C., dimidium fere spatium confecerat, cum … N., ingens die uno cursu emetiens spatium L., ut eadem spatia quinque stellae conficiant Ci.; pesn.: nec (sc. lapis) spatium evasit totum V.

4. occ. (= gr. στάδιον) dirkališče, dirkalna (temovalna) steza, tekališče, tir na dirjališču ali tekališču, stadion (štadion), tekmovališče: Sen. ph., Suet. idr., equus spatio qui saepe supremo vicit Olympia Enn. ali spatio extremo … sub ipsam finem adventabant V. na koncu … dirkališča, equique pulsabant pedibus spatium declivis Olympi O., spatia etsi plura supersint V. in ko bi bilo tekališče še daljše, nobiles equos cursus et spatia probant T., abstulerunt me velut de spatio L.; pren.: deflexit iam aliquantulum de spatio curriculoque consuetudo maiorum Ci. iz tira in s poti, spatiis exclusus iniquis V. ker me ovirajo preozke meje mojega načrta; meton. kroženje, obtek, krogotek, obkrožitev, krog, tek, pretek, pot (dirkačev), pesn. tudi v pl.: (sc. equus) ad … maxuma campi sudabit spatia V., quadrigae addunt in spatia V. končujejo obtek za obtekom (krog za krogom), corripiunt spatia V. pospešijo tek, zdirjajo po tekališču, adversi(s) spatiis V., septem spatiis circo meruere coronam O.; metaf. sploh tek, pot: ille (sc. turbo) actus habenā curvatis fertur spatiis V. v krogoteku, v krogih, immensum spatiis confecimus aequor V. pretekli smo plan (pot, površino) neizmernih razsežnosti, ruunt tritumque relinquunt quadriiugi spatium O., spatium defensionis Ci., ex medio gloriae spatio Cu. iz srede slovitega prizorišča, spatium iuventae transire, aevi spatium finire, vitae spatium decurrere O., decurso aetatis spatio Pl., quasi decurso spatio Ci., iam excurso spatio Ter., spatiis obstantia claustra H., currenti spatium praemonstra Lucr., mea quem spatiis propioribus aetas insequitur V. ki mi je po starosti bližji, mors est velocis spatii meta novissima Sen. tr.

5. sprehajališče: Academiae non sine causa nobilitata spatia Ci., ad illa spatia nostra sedesque pergimus Ci., spatia communia, silvestria Ci., locus planis porrectus spatiis H., in interius spatium … Cecropidas ducit O., innumeris spatia interstincta columnis Stat.; pren.: oratorem ex Academiae spatiis exstitisse Ci.; meton. sprehod, sprehajanje: a quibus si uno basilicae (po baziliki) spatio honestamur Ci., duobus spatiis tribusve factis Ci. po dveh ali treh sprehodih, ut in extremis spatiis subsultim decurreret Suet. —

II. metaf.

1. čas, doba, obdobje, vek, razdobje: annuum, dierum triginta, praeteriti temporis Ci., tam longo spatio Ci., hoc interim spatio Ci. v tem vmesnem času (obdobju, medčasju), in brevi spatio Ter., Lucr., brevi spatio S., L., H., parvo spatio Pr., tantam eorum multitudinem nostri interfecerunt, quantum fuit diei spatium C. naši so jih pobili toliko, kolikor je trajala dolžina dneva (= kolikor jih je dolžina dneva dopuščala pobiti), (sc. Galli) spatia omnis temporis non numero dierum, sed noctium finiunt C., totidem dierum spatio retardari N., post sexagesimum vitae spatium Plin. po šestdesetem letu, mari iussis non amplius quam horarum spatium dedit Suet.; occ. dolgost, dolžina časa, dolga doba, dolgotrajnost, (dolgo) trajanje, vek: arbor spatio durata O., prius quam dolor spatio evanescere possit O., spatio pugnae defatigati C., regem spatium initiorum Cereris tenuit L., spatia annorum lenibunt vulnera nostra Pr. dolgost let.

2. čas za kaj, določeni čas, prilika, priložnost, rok: Pl., Pac. fr., Plin., Val. Fl. idr., nisi tempus et spatium datum sit Ci. čas in priložnost, neque ut celari posset, tempus spatium ullum dabat Ter. čas ni dajal priložnosti, čas ni dopuščal priložnosti, alicui tridui spatium dare C. tri dni časa, irae spatium dare L., Sen. ph. pustiti jezo, da se izkadi (razkadi, poleže, pomiri), irae spatium et consilio tempus dare L., daret malorum paenitentia, daret bonorum consensui spatium T. naj da časa hudobnim za kesanje (da se pokesajo), dobrim za združitev (da se združijo), spatium animo dare Cu. dati si čas za preudarjanje (preudarek, premislek, razmislek), dare pugnae spatium Cu. prekiniti boj, prenehati boj (se bojevati), spatium deliberandi N. čas za premislek, ut spatium pila in hostes coniciendi non daretur C., spatium Vitellianis datum refugiendi T., si mihi spatium ad scribendum darent Ci., vix explicandi ordines spatium Etruscis fuit L., spatium habere ad dicendum Ci., nullum sibi ad cognoscendum spatium relinquunt C.; spatium sumere vzeti (jemati) si čas: spatio sumpto, spatio ad colloquendum sumpto L., spatium sumamus ad cogitandum Ci.; sex dies ad eam rem conficiendam spatii postulant C., tempus inane peto, requiem spatiumque furori V., spatium pro munere posco O.

3. (metr. ali ret.) mera (po času), trajanje, dolžina: trochaeus, qui est eodem spatio quo choreus Ci., quae (sc. vitia) fiunt spatio Q.

4. meton. merska (merilna) vrv(ica): altitudo nullis inquirentium spatiis penetrabilis T. nedosegljiva merilnim vrvicam = ki je merilne vrvice ne morejo izmeriti.

speciō (spiciō) -ere, spexī, (spectum) (indoev. kor. *spek̑- gledati okrog sebe, oprezati (oprezovati); prim. skr. spáśati, páśyati [on] vidi, spaṣṭáḥ viden, spáṭ, spáśaḥ oglednik, opazovalec, gr. σκέπτομαι (< *σπέκi̯ομαι], gledam (okrog sebe), opazujem, σκοπός oglednik, σκοπή, σκοπία oprezanje, oprezovanje, ogledovanje, straža, σκέψις, σκέμμα opazovanje, raziskovanje, razmišljanje, lat. -spex (v zloženkah au-spex, haru-spex), umbr. Speture = Spectōrī, speturie = spectōriae, lat. spectus, spectiō, spectō, spectāmen, spectābilis, spectābilitās, spectātiō, spectātor, speculum, speciēs, specimen itd., sl. paziti, stvnem. spehōn = nem. spähen oprezati) gledati, videti, zreti: Ca. ap. Fest. idr., avim de templo Naev., quos ubi rex epulo spexit de cotibus celsis Enn. ap. Fest., quo supercilio spicit Pl. tako zaničljivo nas gleda (ogleduje), nunc specimen specitur Pl. zdaj velja (je v teku, poteka) preizkušnja, speculum, quod in eo specimus imaginem Varr.

Opomba: Beseda je star. in se klas. uporablja le v zloženkah, npr. adspicio, conspicio idr.

spelta -ae, f (menda izpos. iz ger,; prim. stvnem. spelta, spelza, nem. Spelt) bot. pira: Hier.

spernō -ere, sprēvī, sprētum (indoev. kor. *sp(h)er z nogo odpahniti (odpahovati), brcniti (brcati), cepetati, utripati; prim. skr. sphuráti odpahuje z nogo, brca, trese se, utriplje, sphúraḥ tresoč se, lat. asper (< *ap(o)-sp_eros) = skr. apa-sphúr- odpahujoč, gr. σπαίρω (< *σπαρi̯ω) ἀσπαίρω, ἀσπαρίζω trzam, cepetam, σφῦρα kladivo, σφαῖρα krogla, obla, žoga, σφυρόν gleženj, lit. spiriù, spìrti = let. spert z nogo pehati, brcati, stvnem. firspirnit zade(va)ti ob kaj, stvnem. spornōn = nem. spornen s peto udariti, spodbosti, stvnem. sporo = nem. Sporn ostroga, stvnem. spirnan zade(va)ti ob kaj)

1. ločiti (ločevati), izločiti (izločati, izločevati), odločiti (odločevati), oddaljiti (oddaljevati), odstraniti (odstranjevati): ius atque aequum se a malis spernit procul Enn. ap. Non., nunc spes, opes auxiliaque a me segregant spernuntque se Pl., ille illas spernit, segregat a se omnis extra te unam Pl.

2. metaf. odkloniti (odklanjati), braniti se koga, česa, zavreči, zavrniti (zavračati), zametati (zametavati, zametovati), zaničevati, prezreti (prezirati), omalovaževati, odvrniti (odvračati) se od koga, česa, odreči (odrekati) se koga, česa, prezirljivo (zaničljivo, posmehljivo) se izraziti (izražati) o kom, posmehovati se, posmihati se, posmihavati se, komu, čemu, zasmehovati koga: Col., Plin. iun. idr., ne … eius elegantia meam extemplo speciem spernat Pl., ob haec facta abs te spernor Ter., spernitur orator, miles amatur Enn., spernere Ennii Medeam, veritatem Ci., sperni ab iis veteres amicitias Ci., spernere deos, tumultūs L., saxis spretis L. ki se jih niso bali, spretum imperium L., haudquaquam spernendus auctor L. = zaupanja (upoštevanja) vreden, verodostojen, haud spernendus exercitus L., hostium … paucitatem spernere Cu. zasmehovati, munera nec sperno V., spernere dulces amores, aurum, voluptates H., sperne cibum vilem H., spernere consilium, numina divûm O., ut iumenta hordeum spernant Plin.; pesn. z inf.: deferri spernit O. noče, nec partem solido demere de die spernit H. in rad jemlje; z gen. (po vzoru gr.): neque spernendus morum T. in ne zaničevanja vreden glede na značaj, in v nravstvenem oziru ne na slabem glasu, spernens dotis Ap. — Pt. pf. sprētus 3
a) zaničevan, preziran: Ci., L.
b) zaničevanja (prezira, preziranja) vreden, zaničljiv, zanemarljiv: Euanthes inter auctores Graeciae non spretus Plin.; z gen.: Parthenope non spreta vigoris (glede na srčnost) Sil.

Opomba: Sinkop. pf.: sprērunt: Prud.; soobl. po 1. konjugaciji: spernabant It.

spis samostalnik
1. (uradna listina) ▸ irat, ügyirat, iratanyagSodišče iz spisa ni ugotovilo, da bi bila zadeva nujna. ▸ A bíróság az iratból nem úgy ítélte meg, hogy sürgős lenne az ügy.

2. (literarno ali strokovno besedilo) ▸ írásPiše tudi likovne strokovne spise, kritike in knjige. ▸ Képzőművészeti szakcikkeket, kritikákat és könyveket is ír.

3. (šolska naloga) ▸ fogalmazásV šoli smo dobili nalogo napisati prosti spis o tem, kaj bomo, ko bomo veliki. ▸ Az iskolában azt a feladatot kaptuk, hogy írjunk egy szabad fogalmazást arról, hogy mik leszünk, ha nagyok leszünk.

splavarjenje samostalnik
1. nekdaj (transportna dejavnost) ▸ tutajozás, faúsztatás, úsztatásKot mladenič si je s težkim splavarjenjem po reki Savi do Beograda prislužil svoj prvi zaslužek. ▸ Fiatalemberként az első jövedelmét azzal szerezte, hogy tutajozott a Száva folyón Belgrádig, ami nem volt könnyű munka.

2. (vožnja s splavom) ▸ tutajozás
Prijetno splavarjenje po mirni Dravi je kar prehitro minilo. ▸ A kellemes tutajozás a békés Dráván túl gyorsan véget ért.

spleten pridevnik
1. (o pletenih oblačilih) ▸ kötöttNana ga je odvila in našla prekrasno ročno spleteno jopo. ▸ A nagyi kibontotta, és egy gyönyörű, kézzel kötött szvettert talált benne.

2. (kot kita) ▸ fontBila je svetlolasa, lase je imela spletene v kito. ▸ Világos haja volt, amely copfba volt fonva.
Lukarji so čebulo, spleteno v vence prodajali tudi na mariborski tržnici. ▸ A hagymások a koszorúba font hagymát a maribori piacon is értékesítették.

3. (kot mreža) ▸ font, szőtt, kötött
Snemljiva košarica za kruh je ročno spletena iz naravne vrbe. ▸ A levehető kenyereskosarat kézzel kötötték természetes fűzfavesszőből.
Ni občutljiva na čebelje pike, zato je pri opravilu v panju oblečena le v belo haljo, brez klobuka in gosto spletenega pajčolana čez obraz. ▸ Nem érzékeny a méhcsípésre, ezért amikor a kaptárban dolgozik, csak egy fehér köntöst visel kalap nélkül, és egy vastagon szőtt fátylat az arcán.
Prelep šopek oranžnih tulipanov v stekleni vazi dopolnjuje gnezdo, spleteno iz vej in polepljeno z belim perjem. ▸ Az üvegvázában lévő narancssárga tulipánok gyönyörű csokrát ágakból és fehér tollakból font fészek egészíti ki.

4. (o prepletu različnih elementov) ▸ szőtt
Poezija Andraža Poliča temelji na izraziti zvočnosti, melodičnosti, gosto spleteni metaforiki in naelektreni čutnosti. ▸ Andraž Polič költészetére jellemző a sajátos hangzás, a dallamosság, a sűrűn szőtt metaforák és a feszült érzékiség.
Natančno ve, kaj hoče, njegovi filmi so gosto spleteni kot mreža, a igralcem pušča veliko svobodo. ▸ Pontosan tudja, mit akar, a filmjei koherensen összefonódnak, mint egy háló, de nagy szabadságot ad a színészeinek.
Pokazalo se je še, da je slovenska mreža organizacij v primerjavi z drugimi gosto spletena, kar pomeni, da zelo velik del organizacij sodeluje med seboj. ▸ Az is kiderült, hogy a szlovéniai szervezetek hálózata a többihez képest sűrűn szőtt, ami azt jelenti, hogy nagyon sok szervezet működik együtt egymással.

spolium -iī, n (morda iz indoev. kor. *(s)p(h)el(H)- (raz)cepiti, razrivati; prim. skr. phálati (on) brsti, kali, phālaṣ lemež, phálakam deska, paṭati cepiti se, sphálati (on) izkrči, spāṭayati (on) cepi, gr. at. ψαλίς = ajol. σπαλίς škarje, gr. ἄσπαλον, σπόλια, σπαλύσσετται = σπαράσσεται Hsch., σπολάς -άδος slečena koža, slečen kožuh, sl. pleti, lit. spãliai pezdír, stvnem. spaltan = nem. spalten)

1. sneta ali slečena živalska koža: spolium ferae, leonis O., pecudis O. ovnova koža, viperei monstri (= Medusae) O., pellibus et spoliis corpus vestire ferarum Lucr., saepe videmus illorum (sc. serpentium) spoliis vepres … auctas Lucr. z njihovimi levi.

2. klas. le v pl.
a) ubitemu sovražniku odvzeta obleka, odvzeta oprava (v celoti ali njen del): Enn. ap. Ci. idr., princeps Horatius ibat trigemina (trojčkov) spolia prae se gerens L., spolia legere L., spolia opima L., V. vojskovodjeva, sovražnikovemu vojskovodju odvzeta oprava, spoliis indutus V., victores praedā Rutuli spoliisque potiti V., spoliaque et praedas ad procuratores referre T.; o Ahilovi opravi: virtutis honor spoliis quaeratur in istis O.; neklas. in pesn. v sg.: Turnus ovat spolio V., Actoris Aurunci spolium V., nobile Gergeni spolium Sil., quam (sc. praedam) velut spolium victi hostis ostentent Iust.; pren.: spirante etiam re publica ad eius spolia detrahenda advolaverunt Ci.
b) vsak premaganemu sovražniku odvzeti plen, rop: Fl. idr., multa … spolia praeferebantur C., forum classium spoliis ornatum Ci. z uplenjenimi ladijskimi kljuni (rilci), spolia hostium Ci. (kipi idr.), agrorum L. s polj, Asia, spolium regis Antiochi S. fr., spoliis Orientis onustus V., spolia navalia Suet., ut Athenae ex spoliis Lacedaemoniorum restituerentur Iust.; meton. plen, dobljen po zmagi = zmaga: ampla spolia referre V.

3. metaf. sploh plen, rop: si spoliorum causā vis hominem occidere Ci., sociorum spolia Ci. zaveznikom ugrabljena lastnina, ut aliorum spoliis nostras facultates augeamus Ci. s tem, kar smo drugim (od)vzeli, consulatum ex victis illis spolia cepisse S. kot plen, spoliis civium exstructa domus T. iz imetja, odvzetega državljanom, raptis consularibus spoliis T., quos (sc. praefectos centurionesque) spoliis et sanguine expleverint T., ne spolio poteretur hostis Suet.; pesn. v sg.: ille meae spolium virginitatis habet O. mi je vzel devištvo, spolium sceleris O. (o zlatih laseh, ki jih je Scila zaplenila svojemu očetu in jih prinesla Minosu), mendici spolium Petr. beraška obleka, ego hostilis vocabuli spolium prae me fero (= vzdevek „Sarmaticus“) Amm. — Vulg. soobl. spolia -ae, f: cum magna spolia Aug.

(spōns), spontis, f (prim. stvnem. spanst nagon, mik, vaba, spanu mikati, vabiti, spannu napenjati, gispanst draž, prevara, nem. Gespenst, Spanferkel, widerspenstig, abspenstig) svobodna volja, prosta volja, samovolja, svoja volja, gonilna sila, nagon, gon; klas. se je uporabljal le abl. sg., poleg njega neklas. tudi še gen. sg.

I. abl. sponte

1. po volji koga, z dovoljenjem koga, z dovolitvijo (privolitvijo, pritrditvijo) koga: deditionem magis popularium quam sua sponte fecerat Cu., sponte dei Val. Fl., deorum Lucan., naturae suae Plin. po nagonu (nagibu), Antonii, Caesaris, legatorum, litigatoris T., quod contra instituta Augusti, non sponte principis Alexandriam introisset T.; s praep. ab ali de (po): a sponte, ab eadem sponte, a qua sponte, de sponte eius Varr., de tua sponte Cotta ap. Char.; tudi sine sponte suā Varr.

2. večinoma in klas. le v zvezi s svojilnim zaimkom meā, tuā, suā, nostrā, vestrā sponte
a) po svoji volji, iz svoje volje, svojevoljno, rade volje, radovoljno, iz lastnega nagiba, iz lastnega vzgiba, po svoji glavi, po lastnem vzgibu, sam od sebe, brez tuje pomoči, prostovoljno, samostojno, hotoma, hote, nalašč, namerno, namenoma (naspr. coactus, iussus, rogatus, ab aliquo provocatus, ex necessitate, casu ipd.): Luc. ap. Varr., Ter., Varr., Iust. idr., meā sponte feceram, tuā sponte facere Ci. ep., quod suā sponte pateretur Ci., non suā sponte, sed eorum auxilio Ci., neque id meā sponte (sc. prospexi) Ci. ep. sam od sebe, po svoji pameti, transisse Rhenum sese non suā sponte, sed rogatum et arcessitum a Gallis C., suā sponte expergisci L., venenum suā sponte sumere N., id est … quaesitum, praecipitata esset ab eo uxor an se ipsa suā sponte iecisset Q.; pesn. in poklas. tudi sponte meā, tuā itd.: H., me si fata … paterentur … sponte meā componere curas V., sponte nostrā velut donantes Q.; pesn. in neklas. samo sponte: Cels., Sen. ph., Plin., Suet. idr., Italiam non sponte sequor V., ad terram non sponte fluens V. ne prostovoljno = proti svoji volji, sponte tamen properant alii subducere remos O., nec illum sponte extinctum, verum inmisso percussore T., sponte an oblitus (sc. praetermiserit) ignoro Macr. hote ali pozabivši; metaf. (o neživih subj.) sam od sebe: O., Petr. idr., suā sponte, nulla adhibita vi, consumptus ignis extinguitur Ci., ex loco superiore, qui prope suā sponte in hostem inferebat L., cures: … stellae sponte suā iussaene vagentur H., (sc. arbores) ipsae sponte suā veniunt V., sponte suā quae fiunt in aëre Lucr., quod terra crearat sponte suā Lucr., sponte natis ali Arn. živeti ob samoraslem, hraniti se s samoraslim; poznolat. sponte propriā = suā sponte: sponte se propriā dare (predati se) Amm., nusquam a veritate sponte propriā digredi Amm.
b) na svojo roko, na svojo odgovornost, svojevoljno, sam od sebe, sam po sebi, po svoji moči, sam, samostojno: cum illa civitas cum Poenis suo nomine ac suā sponte bellaret Ci., iniussu populi, tuā sponte iura mutavisti Ci., cum … oppidani autem etiam suā sponte Caesarem recipere conarentur C., his cum suā sponte persuadere non possent C., Romam ipse … rediit, sive ipse sponte suā, … sive senatūs consulto accitus L.; tudi brez zaimka: committere bellum sponte Sil.
c) sam na sebi, sam po sebi, sam zase, (kar) naravnost, prav (o neživih subj.): res, quae suā sponte scelerata est Ci., virtus suā sponte laudabilis Ci., an est aliquid, quod te suā sponte delectet? Ci.
d) prvi, ne da bi imel kak zgled pred seboj (pred očmi), brez vzôra (vzornika): quod Verres suā sponte instituisset Ci. —

II. gen. spontis v zvezi suae spontis (sc. esse) svoje volje (biti), po svoji volji, svojevoljen, samostojen, sam po sebi, sam svoj (biti): homo, qui suae sponte est Cels., sic despondisse animum quoque dicitur ut despondisse filiam, quod suae sponte statuerant finem Varr.; (o neživih subj.): cytisus est … suae sponte Col. samorasla, suae sponte aqua Col. sama od sebe tekoča.

Opomba: Nom. sg. spōns navajata sicer Aus. in Char., a ga ne izpričujeta.

spūma -ae, f (morda iz indoev. *(s)p(h)oi̯H-no-/ā, *(s)p(h)oi̯H-mo-/ā; prim. skr. phénaḥ = sl. pena = stvnem. feim = nem. Feim, lit. spáine penave proge, penaste sledi, ang. foam, lat. pūmex)

1. pena, starejše pljuna, glen: Plin., Cl. idr., cum spumas ageret in ore Ci. ko so se mu pene cedile iz ust, ko se je penil, ko so se mu usta penila, concidit et spumas agit Lucr., per armos (sc. apri) spuma fluit O., spumaque pestiferos circumfluit albida rictus (sc. serpentis) O., spumam eximere Col. posne(ma)ti peno (pene), Venus spumā procreata Ci. iz morske pene (morskih pen), spumas salis aere ruebant V. peneče se (razpenjeno) morje, sparsit virides spumis albentibus agros O.

2. occ.
a) spuma salis sol iz morske pene, obrežna morska sol: Plin.
b) spuma argenti srebrova pena = srebrov sijajnik (argentit), starejše srebrni glaj: Cels., Plin., spumas miscent argenti et sulfura viva V.
c) spuma caustica ali Batava jedko (kavstično) ali bátavsko milo, s katerim so si Germani in Galci rdečili lase: Mart.

spuō -ere, spuī, spūtum (indoev. kor. *spjeu [spju, speiw] pljuvati, bljuvati; prim. skr. šthīvati pljuva, bljuva, gr. πτύω [iz *σπjύjω], πυτίζω, ψύττω = sl. pljuvam = lit. spiáuju, got. speiwan = stvnem. spiwan = nem. speien)

1. intr. pljuniti (pljuvati): ex toto spuere desisse Cels., spuendo in sinum Plin., spuere in faciem alicuius Vulg.

2. trans. pljuvati kaj, izpljuniti (izpljuvati) kaj: cum … sicco terram spuit ore viator V. Od tod subst. pt. pf. spūtum -ī, n
a) (iz)pljunek, izmeček, spútum, starejše pljunec, pljuvotina: Val. Max., Petr., Plin. idr., sputum biliosum, cruentum, purulentum Cels.; v pl.: Cels., Lucr., Sen. ph., Mart. idr., sputa cruenta Pr.
b) metaf. (iz)pljunek = kakor pljunek tanka stvar: hoc linitur sputo Mart. (o tanki pločevini).

stanovanje samostalnik
1. (prostor za bivanje) ▸ lakásStarejši par je ostal na cesti, ker ju je novi lastnik vrgel iz stanovanja. ▸ Egy idősebb házaspár az utcán találta magát, mivel az új tulajdonos kidobta őket a lakásból.Povezane iztočnice: neprofitno stanovanje, socialno stanovanje, lastniško stanovanje, najemniško stanovanje, najemno stanovanje, občinsko stanovanje, oskrbovano stanovanje

2. neštevno (bivanje; nastanitev) ▸ lakhatás, kvártélyOba, mama in oče, sta mi hrano in stanovanje nudila zastonj. ▸ Mindketten, anyám és apám is ingyen biztosítottak nekem kosztot és kvártélyt.Imela je srečo, da je teta živela v Dravljah in jo je med študijem vzela na stanovanje. ▸ Szerencséje volt, hogy a nagynénje Dravljében lakott, és egyetemi tanulmányai alatt lakhatást biztosított neki.Njega so dali v internat, mene pa k družini nekega profesorja, kjer so imeli na stanovanju še enega dijaka. ▸ Bentlakásos iskolába adták, engem pedig egy professzor családjához helyeztek, ahol egy másik diáknak is biztosítottak helyet.Šolanje pri jezuitih je bilo zastonj, ni pa bil zastonj kolegij, zato je moral Vega najti podpornike v mestu, kjer je bil na stanovanju in hrani. ▸ A jezsuitáknál a tanulás ingyenes volt, de a kollégium nem, így Vegának támogatókat kellett találnia a városban, ahol kapott kosztot és kvártélyt.
Nudimo hrano, stanovanje in stimulativen dohodek. ▸ Élelmet, lakhatást és ösztönző jövedelmet biztosítunk.

stēlla -ae, f (iz demin. *stērla; po eni od domnev morda semit. beseda, po drugi sor. s *ster- (prim. lat. sternere) in *stel- (prim. lat. lātus in sl. stlati, stelja) s pomenom „po nebu razsejane (razstlane, posejane)“; prim. skr. stár-, pl. tāraḥ = gr. ἀ-στήρ, ἄστρον = got. staírnō = stvnem. sterno in sterro = nem. Stern = ang. star, gr. ἀστραπή, (ἀ)στεροπή blisk, bliskanje, pobliskavanje, στέροψ migljajoč kot zvezda)

1. zvezda: Enn. ap. Varr., Tib., Sil. idr., alba stella H., stellae candidae, salubres H., micantes O., ardentes V., palantēs polo stellae V., stella Iovis Ci., Saturni Ci., V., Plin., Martis O., Veneris Plin. zvezda (premičnica) Jupiter, Saturn, Mars, Venera, stella erratica Varr. fr., Sen. ph. premičnica, planet, stellae errantes ali vagae Ci. premičnice, planeti, (naspr.) stellae inerrantes Ci. nepremičnice, zvezde, stella crinita Ci., Suet. ali comans O. lasata zvezda, repatica, komet, stella diurna Pl. danica, septem stellae (gl. septem); preg. (o nemogočih stvareh): terra feret stellas O.

2. pesn.
a) ozvezdje: Gnosiaque ardentis decedat stella Coronae V., stella vesani Leonis H., Icarii stella proterva canis, stella Milvus O., stella est in cunas officiosa Iovis = Oleniae signum pluviale Capellae O. (Fasti 5, 111) = Oleniae sidus pluviale Capellae O. (Metam. 3, 592).
b) = sonce: cinget geminos stella serena polos O.

3. metaf. (o zvezdastih, zvezdam podobnih stvareh)
a) zvezda = zvezdast lik: vitis in stellam dividatur Col., palis adfixa arbori stella Plin., chlamys distincta aureis stellis Suet. z zlatimi zvezdami (= pikami).
b) zvezda = bleščeča točka na draguljih: multi … scripsere … in Carchedoniis maribus stellam intus ardere Plin., Syrtitides … intus … stellas continent languidas Plin.
c) morska riba zvezda: claros sapientiā auctores video mirari stellam in mari Plin., stella marina P. Veg.
d) peculiales stellae kresnice: Plin.
e) zvezda v očesu, zenica, púnčica: segnis stella Cl.
f) zvezdni utrinek: ut interdum de caelo stella sereno etsi non cecidit, potuit cecidisse videri O., stellas … videbis praecipitīs caelo labi V.
g) stellae fulgentes bliski: Lucr.
h) = srečnež, srečnik: stellam significare ait Ateius Capito laetum et prosperum Fest.

stereotip samostalnik
1. pogosto v množini (o vnaprejšnji sodbi) ▸ sztereotípia, sztereotipikus kép, sztereotip képV Jugoslaviji je o Slovencih vladal stereotip, da so zadržani, da niso tako odprti. ▸ Jugoszláviában a szlovénokról az volt a sztereotipikus kép, hogy zárkózottak, hogy nem annyira nyitottak.
Stereotipi pogosto nastajajo zaradi premajhnega poznavanja problema, dogajanja. ▸ A sztereotípiák gyakran a probléma, a történések ismeretének a hiányából erednek.
Treba je tudi razbiti stereotip o tem, da je splavov vedno več. ▸ El kell oszlatni azt a sztereotípiát is, hogy egyre több az abortusz.
Serija je naredila tudi pomembne korake naprej pri rušenju rasnih stereotipov. ▸ A sorozat fontos lépéseket tett a faji sztereotípiák megdöntésében is.

2. (o posplošeni podobi) ▸ sztereotípia
Je stereotip ameriškega delavca – neumen, nespreten in netoleranten. ▸ Az amerikai dolgozó sztereotípiája – buta, ügyetlen és nem toleráns.
Nočem biti stereotip šefa kuhinje z visoko kapo in kuhati po preživetih pravilih. ▸ Nem akarok a főzősapkás séf sztereotípiája lenni, aki elavult szabályok szerint főz.
Od vseh večjih andaluzijskih mest je morda Jerez tisto, ki najbolj tipično predstavlja stereotip Španije. ▸ Az összes nagyobb andalúziai város közül talán Jerez az, amely a legjobban megmutatja a Spanyolországgal kapcsolatos sztereotípiákat.

3. nekdaj, tiskarstvo (tiskovna forma) ▸ sztereotípia
V preteklosti so pogosto uporabljali odlitke oziroma stereotipe, sedaj pa so jih izpodrinile svetločutne fotopolimerne plošče. ▸ Régebben gyakran használtak öntvényeket vagy sztereotípiákat, de ezeket mára felváltották a fényérzékeny fotopolimer lemezek.