Franja

spéven cantable

spevna igra (spevoigra) opereta f, (v Španiji) zarzuela f

spis¹ moški spol (-a …)

1. (sestavek) die Schrift (hujskaški Hetzschrift, polemični Kampfschrift, Streitschrift, v odgovor Gegenschrift, Erwiderungsschrift, propagandni Propagandaschrift, Schimpfschrift, sramotilni Schmähschrift, zasmehovalni Spottschrift)

2. literarno delo: die Schrift (mladinski Jugendschrift, nabožni Erbauungsschrift, posamični Einzelschrift, spominski Erinnerungsschrift)
zbrani spisi gesammelte Schriften
izbrani spisi ausgewählte Schriften

3. (šolski sestavek) der Aufsatz, Schulaufsatz (na dano temo Problemaufsatz)
tema za spis das Aufsatzthema
zvezek za spise das Aufsatzheft

spis² moški spol (-a …) die Akte (osebni die Personalakte); das Schriftstück, das Aktenstück, v upravi: der Vorgang; pravo der Schriftsatz (pripravljalni vorbereitender Schriftsatz)
sodni spis die Gerichtsakte
tožbeni spis die Klageschrift
zbirni spis die Sammelakte
… za spise Akten-
(omara der Aktenschrank, ovitek der Aktendeckel)
viseča mapa za spise der Hängeordner
vpogled v spise die Akteneinsicht

spis samostalnik
1. (uradna listina) ▸ irat, ügyirat, iratanyagSodišče iz spisa ni ugotovilo, da bi bila zadeva nujna. ▸ A bíróság az iratból nem úgy ítélte meg, hogy sürgős lenne az ügy.

2. (literarno ali strokovno besedilo) ▸ írásPiše tudi likovne strokovne spise, kritike in knjige. ▸ Képzőművészeti szakcikkeket, kritikákat és könyveket is ír.

3. (šolska naloga) ▸ fogalmazásV šoli smo dobili nalogo napisati prosti spis o tem, kaj bomo, ko bomo veliki. ▸ Az iskolában azt a feladatot kaptuk, hogy írjunk egy szabad fogalmazást arról, hogy mik leszünk, ha nagyok leszünk.

spítati to fatten; to feed (up)

v hlevu spitani voli stall-fed oxen

splavar samostalnik
1. nekdaj (v transportni dejavnosti) ▸ tutajos, faúsztatóLesna obrt je nekoč preživljala večino prebivalcev, ki so se izurili za furmane, mizarje, žagarje ali splavarje. ▸ Egykor a faipar tartotta el a lakosok zömét, akik a kocsis, asztalos, fűrészes és faúsztató szakmákat tanulták ki.

2. (kdor vozi splav) ▸ tutajos
Splav redno vozi v poletnih mesecih in splavarji vas radi popeljejo v svet starih splavarskih običajev. ▸ A tutaj a nyári hónapokban rendszeresen közlekedik, és a tutajosok szívesen bevezetik önöket a régi tutajoshagyományokba.

splavariti glagol
1. nekdaj (o transportni dejavnosti) ▸ tutajoz, úsztatOb rekah, po katerih so splavarili, so flosarji iskali dobro in izdatno hrano, pa še prenočišče povrhu. ▸ A folyók mentén, ahol fát úsztattak, a tutajosok jó és kiadós ételt, valamint szálláslehetőséget kerestek.

2. (voziti se s splavom) ▸ tutajoz
Za skupine je na voljo splavarjenje po dogovoru, posamezniki pa lahko splavarite vsako zadnjo soboto v mesecu. ▸ Csoportok számára megbeszélés alapján kínálunk tutajozást, az egyéni látogatók pedig minden hónap utolsó szombatján tutajozhatnak.

splavarstvo samostalnik
nekdaj (transportna dejavnost) ▸ tutajozás, úsztatás Splavarstvo je v preteklosti pomenilo pomembno gospodarsko in trgovsko dejavnost, saj so poleg lesa na splavih prevažali tudi vino, železo, železne izdelke itd. ▸ A tutajozás a múltban fontos gazdasági és kereskedelmi tevékenységnek számított, hiszen a fa mellett a tutajokon bort, vasat, vastermékeket stb. szállítottak.

splavnic|a ženski spol (-e …) die Schleuse, komora: die Schleusenkammer
prehod plovila v splavnici die Durchschleusung

splazíti se se glisser secrètement (à travers), se couler

splaziti iz s'échapper de
splaziti v se glisser, se faufiler dans quelque chose

splazi|ti se (-m se) plaziti se po vseh štirih: kriechen, čisto potiho: schleichen (nazaj zurückkriechen, zurückschleichen, v kaj hineinkriechen, hineinschleichen, skozi kaj durchkriechen, hindurchkriechen)

spláziti se

splaziti se proč deslizarse, colarse (skozi por)
splaziti se v hišo (skrivaj) introducirse furtivamente (ali a hurtadillas) en la casa

sple|sti [ê] (-tem) plesti kito, košaro: flechten (v zu); pletenje: stricken, na novo: umstricken

splêsti, splétati tresser, entrelacer

splesti (lase) v kite tresser (les cheveux) en nattes, natter (les cheveux), faire des nattes

splêsti (splêtem) | splétati (-am)

A) perf., imperf.

1. fare a maglia:
splesti pulover, rokavice fare (a maglia) un pullover, un paio di guanti
splesti ročno, strojno fare a mano, a macchina

2. intrecciare; intessere:
splesti košaro, venec intrecciare un cesto, una corona
splesti lase v kito intrecciare i capelli
splesti v leso aggraticciare

3. pren. intrecciare, ordire, tramare:
splesti zaroto intrecciare le fila di una congiura, ordire una congiura

4. pren. (narediti, delati; snovati, zasnovati, povezati, povezovati) creare; intrecciare; unire:
ljudska domišljija je o kralju Matjažu spletla nešteto bajk la fantasia popolare creò innumerevoli leggende attorno al personaggio di re Matteo (Corvino)

B) splêsti se (splêtem se) | splétati se (-am se) perf., imperf. refl.

1. intrecciarsi:
splesti se z žensko invischiarsi in una relazione con una donna

2. pren. (nastati, razširiti se) crearsi; diffondersi

3. accadere; manifestarsi, mostrarsi, comparire

splêsti, splétati trenzar

splesti v kite trenzar, hacer trenzas; entretejer, entrelazar

spleten pridevnik
1. (o pletenih oblačilih) ▸ kötöttNana ga je odvila in našla prekrasno ročno spleteno jopo. ▸ A nagyi kibontotta, és egy gyönyörű, kézzel kötött szvettert talált benne.

2. (kot kita) ▸ fontBila je svetlolasa, lase je imela spletene v kito. ▸ Világos haja volt, amely copfba volt fonva.
Lukarji so čebulo, spleteno v vence prodajali tudi na mariborski tržnici. ▸ A hagymások a koszorúba font hagymát a maribori piacon is értékesítették.

3. (kot mreža) ▸ font, szőtt, kötött
Snemljiva košarica za kruh je ročno spletena iz naravne vrbe. ▸ A levehető kenyereskosarat kézzel kötötték természetes fűzfavesszőből.
Ni občutljiva na čebelje pike, zato je pri opravilu v panju oblečena le v belo haljo, brez klobuka in gosto spletenega pajčolana čez obraz. ▸ Nem érzékeny a méhcsípésre, ezért amikor a kaptárban dolgozik, csak egy fehér köntöst visel kalap nélkül, és egy vastagon szőtt fátylat az arcán.
Prelep šopek oranžnih tulipanov v stekleni vazi dopolnjuje gnezdo, spleteno iz vej in polepljeno z belim perjem. ▸ Az üvegvázában lévő narancssárga tulipánok gyönyörű csokrát ágakból és fehér tollakból font fészek egészíti ki.

4. (o prepletu različnih elementov) ▸ szőtt
Poezija Andraža Poliča temelji na izraziti zvočnosti, melodičnosti, gosto spleteni metaforiki in naelektreni čutnosti. ▸ Andraž Polič költészetére jellemző a sajátos hangzás, a dallamosság, a sűrűn szőtt metaforák és a feszült érzékiség.
Natančno ve, kaj hoče, njegovi filmi so gosto spleteni kot mreža, a igralcem pušča veliko svobodo. ▸ Pontosan tudja, mit akar, a filmjei koherensen összefonódnak, mint egy háló, de nagy szabadságot ad a színészeinek.
Pokazalo se je še, da je slovenska mreža organizacij v primerjavi z drugimi gosto spletena, kar pomeni, da zelo velik del organizacij sodeluje med seboj. ▸ Az is kiderült, hogy a szlovéniai szervezetek hálózata a többihez képest sűrűn szőtt, ami azt jelenti, hogy nagyon sok szervezet működik együtt egymással.

spletka samostalnik
1. ponavadi v množini (o neodkritem delovanju) ▸ cselszövés, intrika, ármány
2. neformalno (spletna stran) ▸ szájt
Nove fotke so že na naši spletki, tam pa tudi vse informacije o tečajih in kontakti za prijave. ▸ Az új fotók már felkerültek a szájtunkra, ott található minden további információ a képzésekről és a jelentkezéshez szükséges elérhetőségekről.
Vsem obiskovalcem spletke se opravičujemo, saj imamo težave s strežnikom. ▸ Elnézést kérek a szájt valamennyi látogatójától, gondjaink adódtak a szerverrel.

spletkáriti (-im) perf. armeggiare, brigare, macchinare, manovrare, trescare, intrigare, tramare, mestare:
na skrivaj spletkariti armeggiare in segreto
spletkariti komu v škodo, za hrbtom trescare ai danni, alle spalle di qcn.

sploh [ô]

1. überhaupt
sploh ne überhaupt nicht, gar nicht
sploh nič überhaupt nichts, gar nichts, keine Bohne, nicht im mindesten
sploh noben überhaupt kein(er)
če sploh wenn überhaupt
to sploh ne pride v poštev das kommt überhaupt nicht in Frage, davon kann keine Rede sein

2.
sploh kdaj jemals, je
če sploh kdaj wenn je
bolj kot sploh kdaj mehr denn je
sploh kakšen/kateri irgend einer, irgend etwas

3. (nasploh) allgemein, im allgemeinen, im Großen und Ganzen

4.
X sploh X schlechthin (človek sploh der Mensch schlechthin)
(povsem) schlechthin (to je sploh nemogoče das ist schlechthin unmöglich)

5.
sploh pa nebenbei (gesagt)
|
tega sploh ni mogoče opisati das spottet jeder Beschreibung