Franja

román roman moški spol

grozotni roman roman noir (ali d'épouvante)
ključni roman roman à clef
kriminalni roman roman policier
ljubezenski roman roman d'amour
malovreden, kičast roman mauvais roman, roman à quatre sous, familiarno roman de chez la portière
pastirski roman roman pastoral
roman v pismih roman épistolaire (ali par lettres)
pustolovski roman roman d'aventures
sentimentalni roman (s srečnim koncem) roman à l'eau de rose
viteški roman roman de chevalerie (ali de cape et d'épée)
roman prenesen na (filmsko) platno roman porté à l'écran
iz tega bi lahko napravili roman on pourrait en faire un roman

róžica (-e) f

1. dem. od roža fiorellino, fioretto, fiore:
gorske, gozdne rožice fiorellini di monte, di bosco
zdravilne rožice erbe medicinali
nabirati rožice cogliere fiori

2. pren. donna giovane, graziosa

3. (cvetica) bouquet franc. (del vino)
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
njemu pa res rožice cvetejo gli van bene proprio tutte
rožice njenih lic so se osule la bellezza del suo volto è sparita, appassita
pog. pren. povedati resnico skozi rožice indorare la pillola
pren. biti v rožicah essere alticcio
(v mladosti, v življenju) mu ni bilo z rožicami postlano non è vissuto su un letto di rose
pren. rožice s Parnasa i fiori del Parnaso, le poesie
pren. govoriti, kakor bi rožice sadil parlare come un libro stampato

rumena samostalnik
1. neformalno (v prometu) ▸ sárgaVozniki lahko z vožnjo skozi rumeno pridejo prej na cilj, plačajo globo ali končajo v bolnišnici. ▸ Ha áthajtanak a sárgán, a járművezetők hamarabb célba érhetnek, ugyanakkor bírságot kaphatnak vagy a kórházban végezhetik.
Skoraj nihče ne ustavi pri utripajoči zeleni, le malo pri rumeni, mnogi so celo, ki bi jo radi stisnili skozi rdečo. ▸ Szinte senki sem áll meg a villogó zöldnél, csak néhányan a sárgánál, sokan pedig a piroson is átfurakodnának.

2. (barva) ▸ sárga
Kakšen je občutek na startu, ko ste oblečeni v rumeno? ▸ Milyen érzés a rajtvonalnál lenni sárgába öltözve?
Ali je rumena letos moderna ali je bolje, da je sploh nimamo? ▸ Divatos-e idén a sárga, vagy jobb, ha egyáltalán nem hordjuk?
Rumena ima že od srednjega veka pretežno negativen pomen. ▸ A sárga már a középkor óta negatív jelentéssel bír.

saj¹

1. povzemajoč: ja (saj že prihajam ich komme ja schon; saj sem vedel das [wußte] wusste ich ja; saj ga poznaš du kennst ihn ja); poudarjalno: ja, doch (saj prideš du kommst ja, saj tega ne potrebujem ich brauche das ja/doch nicht)

2. (kajti) doch (molčal je, saj je videl, da … er schwieg, er sah doch, [daß] dass …)

3. (sicer) ja (saj bi rad, ampak … ich möchte ja, aber …)

4. protivno:
Saj ne misliš resno! Das ist doch nicht dein Ernst!
Saj veš kako! denkste!
saj ni nič hudega das ist doch kein Beinbruch

5. (ravno) eben (saj tega se bojim eben das befürchte ich)
saj! eben!

sàj konj.

1. (za utemeljevanje povedanega) infatti; giacché:
poznam ga, saj sem hodil z njim v šolo lo conosco, infatti siamo stati compagni di scuola

2. (za izražanje nasprotja s povedanim) ma (se):
pokliči očeta! Saj ga ni doma chiama il padre. Ma se non c'è!
saj je vendar otrok! ma è un bambino!

3. (v adv. rabi izraža okrepitev trditve) ○;
saj sem rekel, da ne bo šlo l'avevo detto che non avrebbe funzionato, che non ce l'avresti fatta

4. (v adv. rabi izraža ugotovitev, samoumevnost) tanto; mica:
torej je priznal. Saj mu ni preostajalo nič drugega allora ha confessato. Tanto non gli restava altro
saj si slep, da ne vidiš, kaj delaš non sei mica cieco da non vedere quello che fai

5. (v medmetni rabi izraža soglasje, pritrjevanje) già, appunto:
ne bi ga smeli pustiti. Saj, a takrat se nam je mudilo non dovevate lasciarlo andare. Già, ma allora avevamo fretta
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. saj ni, da bi človek pravil non è il caso di parlarne
boš še malo sladice? Saj ni treba! prendi un altro po' di dolce? Ma no, grazie!
pridi no brž! Saj že grem! dai, vieni presto! Arrivo!
saj nič ne rečem, odgovoril pa bi že lahko non lo faccio per dire, ma avrebbe potuto rispondere

samec samostalnik
1. (žival moškega spola) ▸ hímV čredi imajo za zdaj štiri samice in enega samca. ▸ A csordában egyelőre négy nőstényük és egy hímjük van.
Večina samcev z urinom označi tudi svoje ozemlje. ▸ A legtöbb hím vizelettel jelöli ki a területét.

2. (samski moški) ▸ agglegényDo štiridesetega leta je ostal zakrknjen samec. ▸ Negyvenéves korára megrögzött agglegény lett.Morda se ne bi smel poročiti, vse življenje bi moral ostati zaželen samec. ▸ Talán nem szabadott volna megházasodnia, élete végéig maradhatott volna kívánatos agglegény.

3. neformalno, lahko izraža pozitiven odnos (moški) ▸ hím
Raziskava, je pokazala, da 15 odstotkov "človeških samcev" ne opazi, ali je imela ženska lepotno operacijo. ▸ A kutatás kimutatta, hogy az „emberi hímek” 15 százaléka nem veszi észre, hogy átesett-e a nő szépészeti beavatkozáson.
Carrie je suhljata, modno ozaveščena in od postavnih samcev oblegana uspešna newyorška kolumnistka. ▸ Carrie vékony, a divatban jártas és a jó kiállású hímek által ostromolt, sikeres New York-i tárcaíró.

4. (kozolec) ▸ egyes szénaszárító, szimpla szénaszárító

samo² [ó] veznik

1. protivno: doch

2.
samo da nur, nur [daß] dass
samo če wenn nur

3.
samo da bi wenn doch, wenn nur

4.
ne samo …, ampak tudi nicht nur …, sondern auch

samó only, solely, merely; but, nothing but

ne samó..., temveč tudi... not only... but also...
samó in edino simply and solely
samó trenutek, prosim! just a moment, please!
samó on he alone, no one but he, only he
samó počasi, fantje! easy, boys!
samó da... provided (that)...
samó tega ne anything but that
vse, samó ne... everything but, everything except
samó ob torkih only on Tuesdays
samó nekaj minut but a few minutes
samó to pot (tokrat) (for) this once
ne samó on, tudi ti not only he, but you too (ali also)
samó pomislite! just imagine!
samó enkrat sem ga videl I've seen him only once (ali pogovorno only the once)
samó to mislim reči I just want to say this
prijaham, samó da ti povem... I've come here simply to tell you...
gre samó še za tvoj pristanek your consent is all that is wanted
samó sreča nas lahko reši only a stroke of luck can save us
ne samó da je bedast, je tudi prevzeten he is not only stupid, but also proud
rad bi ti pomagal, samó ne vem kako I should like to help you, only I don't see how I can
samó če on ne bi toliko govoril! if only he did not talk so much
samó tole knjigo bom dal na mizo I'll just put this book on the table
samó za minuto se je ustavila, da bi govorila z Janezom she just stopped for a minute to speak to John
povej, kar imaš povedati, samó hitro! say what you have to say, only look sharp about it!
morem ga samó pohvaliti I have nothing but praise for him
samó da ne bi deževalo! let's hope it doesn't rain!
pusti me, da se samó malo odpočijem! just let me rest an instant!, pogovorno just let me get my breath back!

samó adv.

I.

1. solo, solamente, soltanto, unicamente, semplicemente, puramente:
poznati samo navidez conoscere soltanto di vista

2. pren. (izraža popolno omejenost na navedeno dejanje) ○, solo, soltanto:
mi se samo čudimo, da toliko časa vzdržiš noi non possiamo che, possiamo soltanto domandarci come fai a resistere così a lungo
samo igral bi avrebbe voluto soltanto giocare

3. pa samo (krepi nasprotje s povedanim) non fare che; limitarsi a, accontentarsi di:
oče gara, otroci pa samo lenarijo il padre si sfianca dalla fatica, mentre i figli se ne stanno con le mani in mano

4. (z velelnikom izraža spodbudo) ○:
samo ne izgubite živcev! calma e sangue freddo!
samo noter, prosim! avanti, prego!
samo tako naprej! avanti così!

5. (izraža svarilo) ○:
samo poskusi, pa boš videl! provaci e vedrai!
samo še enkrat! guai a te se lo fai un'altra volta!

6. (z vprašalnim zaimkom ali prislovom izraža ugibanje) ma:
rekel je, da pride, samo kdaj?! ha detto che veniva: ma quando?!

7. samo če (poudarja pogojenost) soltanto se, solo a patto che:
nekaj pomeniš, samo če imaš denar ti prendono sul serio a patto che tu abbia tanti soldi

8. samo da, samo če (izraža zadovoljnost, začudenje, zaskrbljenost) basta che, purché:
samo da ste zdravi basta che stiate bene di salute
samo da se mu ni kaj zgodilo purché non gli sia successo qualcosa

II. (v vezniški rabi)

1. (za izražanje nasprotja s povedanim) solo che:
to ti lahko prodam, samo zate bo predrago te lo posso vendere, solo che per te sarà troppo caro

2. (z nikalnico izraža izvzemanje) solo, soltanto:
vsi vedo, samo on ne lo sanno tutti, soltanto lui no

3. samo da (za omejevanje povedanega) solo che:
na dopustu je bilo lepo, samo da je bilo včasih prevroče in vacanza ci siamo trovati benissimo, solo che talvolta faceva un caldo da morire

4. ne samo ... ampak tudi non solo... ma anche:
ni samo govoril, ampak tudi delal non si limitava a parlare, (ma) era anche un buon lavoratore

5. pren. (v časovnih odvisnikih) non appena:
samo pokaže se v javnosti, že pišejo o njej non appena compare in pubblico scrivono di lei
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. samo čakajo, da planejo po njem non fanno che aspettare per saltargli addosso
stanovanje, kot si ga lahko samo želiš un alloggio che puoi soltanto sognare
pog. to sem rekel, storil samo tako l'ho detto, l'ho fatto così, senza parere

samomorilski pridevnik
1. (o nasilni akciji) ▸ öngyilkosV samomorilskem napadu na vlaku podzemne železnice je bilo ubitih 15 ljudi. ▸ Egy metrószerelvényen elkövetett öngyilkos merénylet 15 ember halálát okozta.Eden od napadalcev naj bi imel oblečen samomorilski pas z eksplozivom. ▸ Az egyik támadó feltehetően robbanóanyaggal ellátott öngyilkos övet viselt.

2. (o prostovoljni smrti) ▸ öngyilkos, öngyilkosságiOtroke učimo, kako premagati samomorilske težnje, depresije, kako biti vesel in srečen. ▸ Arra tanítjuk a gyermekeket, hogyan győzhetők le az öngyilkossági késztetések, a depresszió, hogyan legyenek vidámak és boldogok.
Ekonomska kriza vpliva tudi na porast samomorilskega vedenja. ▸ A gazdasági válság az öngyilkos magatartások számának növekedésére is hatott.

3. (škodljiv; zelo nevaren) ▸ öngyilkosKljub temu so brez ustrezne opreme pogasili požar, kar je naravnost samomorilsko početje. ▸ Ennek ellenére is megfelelő felszerelés nélkül oltották a tüzet, ami egyszerűen öngyilkos cselekedet volt.Združeni narodi so izgubili verodostojnost nepristranskih posrednikov, to pa je samomorilska poteza. ▸ Az Egyesült Nemzetek Szervezete elfogulatlan közvetítőként elvesztette a hitelességét, ez pedig egy öngyilkos lépés.

sánjati to dream; to see in a dream

sanjalo se mi je I dreamt
sanjal sem nekaj čudnega I had a strange dream
niti sanja se mi ne (figurativno) I have not the haziest notion
še sanja se mi ne, da bi... (daleč proč, kaj še) I would not dream of it!
to se mi še sanjalo nikoli ni that never entered my head, I never dreamt (ali thought) of such a thing
to se ti je moralo sánjati you must have dreamt it

sánjati (-am)

A) imperf. sognare, vagheggiare; inseguire sogni:
ali bedim ali sanjam? sogno o son desto?
sanjati o bogastvu in slavi sognare ricchezza e gloria
vse življenje sem sanjal, da bi postal pilot ho sognato tutta la vita di diventare pilota

B) sánjati se (-a se) impers.
sanjalo se mi, se ti, se mu je ho, hai, ha sognato
sanjalo se mi je, da smo šli na počitnice ho sognato che siamo andati in vacanza
se mi, se ti, se nam sanja, kdo bi bil krivec mi pare, gli pare, ci pare di indovinare chi potrebbe essere il colpevole
o tem se mi nič ne sanja non ne ho la più pallida idea

sátan (-a) m

1. rel. demonio, diavolo; Satana; pog. satanasso:
pren. biti zvit kot satan saperne una più del diavolo

2. malvagio

3. zool. satanasso (Chiroptes satanas)

4. pog. (v medmetni rabi) diavolo:
da bi te satan! che il diavolo ti porti!

sékati (-am)

A) imperf.

1. tagliare (la legna); tagliar via, abbattere; troncare, disboscare:
gozd sekati na golo disboscare totalmente
sekati glave decapitare, tagliare le teste

2. (biti speljan čez) tagliare, incrociare, intersecare:
cesta seka reko, železnico la strada supera il fiume, incrocia la ferrovia

3. pren. (prekinjati določeno stanje) rompere, squarciare:
svetloba seka temo la luce squarcia le tenebre

4. pren. (udarjati) battere; ekst. sparare:
veje so ga sekale po obrazu i rami gli battevano sul volto
s puškami sekati po sovražniku sparare (coi fucili) ai nemici

5. pog. sekati jo (iti) andare:
sekati jo peš andare a piedi

6. pog. sekati ga (počenjati neumnosti) fare sciocchezze, combinare guai, combinare pasticci, combinarne grosse:
žena mu ga seka la moglie ne combina di tutti i colori
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. sekati besede, stavke staccare le parole, le frasi
(z avtom) sekati ovinek tagliare la curva
bil je tako potrpežljiv, da bi na njem lahko drva sekal aveva la pazienza, la capacità di sopportazione di Giobbe
pren. brenclji so neusmiljeno sekali i tafani mordevano senza pietà
mat. premica seka kot la retta taglia l'angolo

B) sékati se (-am se) imperf. refl.

1. stracciarsi (alle giunture)

2. incrociarsi, intersecarsi; mat. intersecarsi:
na vogalu se sekata Beethovnova ulica in Tržaška ulica all'angolo si incrociano via Beethoven e via Trieste
mat. v težišču trikotnika se sekajo srednjice il baricentro del triangolo è il punto in cui si intersecano le mediane

sektaški pridevnik
1. (o odcepljeni verski skupnosti) ▸ szektás, szekta-Bejrut ponuja popolno odslikavo sektaških delitev, ki sicer določajo državo. ▸ Bejrút tökéletesen tükrözi a szektás megosztottságot, amely egyébként meghatározza az országot.Bela hiša je pozvala k čim hitrejši politični tranziciji v Siriji, saj bi le tako imeli večje možnosti preprečiti sektaško državljansko vojno. ▸ A Fehér Ház gyors politikai átmenetet sürgetett Szíriában, mivel ez nagyobb esélyt adna az országnak arra, hogy elkerülje a szektás polgárháborút.
Sektaško nasilje je povzročilo eno izmed največjih begunskih kriz na Bližnjem vzhodu. ▸ A szektás erőszak a Közel-Kelet egyik legnagyobb menekültválságát okozta.

2. (o koristih ozke skupini ljudi) ▸ szektás
Bistvo sektaškega obnašanja je prav v tem, da drugemu odrekamo pravico do pravilnega razmišljanja in izključujemo vse, ki mislijo drugače. ▸ A szektás magatartás lényege éppen az, hogy megtagadja másoktól a helyes gondolkodás jogát és kizárja a másként gondolkodókat.
Edvard Kardelj je v raznih svojih delih razložil, kako se je partija od 1934. leta začela otresati sektaških pogledov in je sprevidela, da bo samo v tesni povezanosti z ljudskimi množicami lahko uresničila svoje cilje. ▸ Edvard Kardelj több művében kifejtette, hogy a párt 1934-től kezdve hogyan kezdte levetni magáról a szektás nézeteket, és felismerte, hogy csak a néptömegekkel szoros együttműködésben képes elérni a céljait.

selítev migration; (iz hiše) removal; change of abode (ali of residence, of dwelling)

selítev narodov migration of people; (masovna) trek; (ponoči, ne da bi plačali stanarino) moonlight flit
doklada za selítev allowance for removal
po naši selítvi v to hišo after our removal to this house
tri selítve je isto kot požar three removals are as bad as a fire

sèm adv.

1. (izraža premikanje ali usmerjenost h komu, k čemu) qua, in qua; costà:
poglej, pridi sem guarda, vieni qua

2. (izraža premikanje v bližino govorečega) qua:
sem gor quassù
sem dol quaggiù
pripeljali so se do sem sono venuti in macchina fin qua

3. (v medmetni rabi izraža zahtevo po izročitvi) qua:
denar sem! qua i soldi!
natakar, sem s pijačo cameriere, ci porti da bere

4. (poudarja usmerjenost iz preteklosti v sedanjost) in qua:
že nekaj časa sem ima težave z zdravjem da un tempo in qua ha problemi di salute

5. sem in tja, sem ter tja, sem pa tja qua e là:
nihati sem in tja dondolarsi qua e là
pren. govoriti sem in tja parlare a vanvera, a casaccio
časn. sem in tja, sem ter tja ognitanto, di tanto in tanto, di quando in quando:
med poletnimi meseci pride sem in tja do prometnih zamaškov nei mesi estivi si hanno di quando in quando ingorghi (stradali)

6. sem ... tja pren. (izraža skrb za koga) qua... là, su... giù:
vsi so se vrteli okrog nje: gospodična sem, gospodična tja tutti le giravano attorno: signorina qua, signorina là
pren. jeza sem, jeza tja, to bi moral povedati malgrado l'arrabbiatura, avresti dovuto dirglielo
tovarištvo sem ali tja, moral boš oditi malgrado la nostra amicizia, dovrai andartene

sesésti se to collapse

ob novici sem se skoraj sesedel the news fairly bowled me over
od začudenja bi se bil skoraj sesedel you could have knocked me down with a feather

síliti to force, to compel, to oblige, to coerce; to press, to urge

síliti (priganjati) koga k... to hustle someone into (doing something)
ne maram te síliti I will not press you
síliti koga, da kaj naredi to compel someone to do something
silil me je, naj sprejmem ponudbo he urged me to accept the offer
síliti k naglici to press, to urge, to hurry, to egg on
silili so me, naj sprejmem denar they pressed me to accept the money
síliti se to force oneself, to constrain oneself
síliti se k smehu to force a laugh
silil se je, da bi se nasmehnil he put on a forced smile

sitnariti glagol
1. (nergati) ▸ akadékoskodik, gáncsoskodikNajbolj bo trpel vaš partner, saj boste kar naprej nekaj sitnarili in mu očitali. ▸ A leginkább a partnere fogja megsínyleni, hiszen maga állandóan akadékoskodik vele és szemrehányásokat tesz neki.
Namesto da doma sitnarite in ne veste, kam bi sami s sabo, se odpravite v družbo. ▸ Ahelyett, hogy otthon akadékoskodna, és nem tudja mit kezdjen magával, inkább menjen a társaságba.
Videti je, da se dolgočasi in zato sitnari. ▸ Úgy tűnik, hogy unatkozik, és ezért gáncsoskodik.

2. (zahtevati; gnjaviti) ▸ nyaggat, kötözködik, kötekedikNe vem, kaj bi bilo z mojim sinom, če ne bi vztrajno sitnarila, da dobi zaščitno zdravilo. ▸ Nem tudom, mi lenne a fiammal, ha nem kötözködtem volna folyamatosan, hogy megkapja a gyógykészítményt.
Sopomenke: dlakocepiti