Franja

zalóga stock; store

v, na zalógi in stock, in store
ne (več) na zalógi out of stock
vsa zalóga the whole stock; (rezerva za silo) stockpile
zalóga živil provisions pl
zalóge za zimo stores pl for the winter
delati si zalóge to stockpile
držati v zalógi (v rezervi) to hold (ali to keep) in store
imeti v zalógi to have in stock, to stock
napraviti si zalógo česa to lay in (ali to take in) a stock (of)
obnoviti svojo zalógo to renew one's stock
moje zalóge gredo h kraju my stores are getting low

zapeljáti (-péljem) | zapeljeváti (-újem)

A) perf., imperf.

1. trasportare, portare; recapitare (con un mezzo di trasporto):
zapeljati do postaje, v mesto portare alla stazione, in città
zapeljati avtomobil v garažo mettere l'auto nel garage

2. (di veicolo) arrivare, portare, entrare; sorpassare:
zapeljati pred hišo portare l'auto davanti alla casa
prehitro zapeljati v ovinek entrare in curva, affrontare la curva troppo velocemente
avtobus je zapeljal na postajo la corriera è arrivata alla stazione
zapeljati v škarje rischiare lo scontro (nel sorpasso)

3. andare, deviare, svoltare (con la macchina):
zapeljati s parkirišča na cesto andare dal parcheggio sulla strada
zapeljati naprej, nazaj andare avanti, fare marcia indietro
zapeljati s ceste deviare dalla strada
žarg. avt. zapeljati skozi rdečo luč passare col rosso, bucare un semaforo

4. portare, condurre:
zapeljati na sprehod, v kino portare qcn. a passeggio, al cinema

5. pren. traviare, pervertire; indurre; ingannare:
zapeljati koga h kraji indurre qcn. a rubare
zapeljati koga v zmoto indurre qcn. in errore
rel. zapeljati koga v greh indurre qcn. a peccare
zapeljati koga s slabim zgledom traviare qcn. col cattivo esempio
zapeljati koga na kriva pota sviare qcn. dalla retta via
njen videz ga je zapeljal, da jo je imel za zdravo la credette sana, ingannato dall'aspetto esteriore

6. sedurre:
zapeljati koga z lepoto sedurre qcn. con la bellezza
zapeljal jo je in potem zapustil la sedusse e poi abbandonò

B) zapeljáti se (-péljem se) perf. refl. andare (con un mezzo di trasporto):
zapeljati se z vlakom na morje andare al mare in treno
pasti in se zapeljati po bregu navzdol cadere e scivolare giù per il pendio

zapeljevánje seduction; temptation; enticement; allurement; subornation; ensnaring; (podkupovanje) bribing, bribery

zapeljevánje mladine the leading of youth astray
zapeljevánje h krivi prisegi subornation of perjury
upreti se zapeljevánju to resist temptation
podleči zapeljevánju to yield to temptation

zapitek samostalnik
1. (plačilo za pijačo) ▸ cechOb popivanju sta se potem sprla in skupaj zapustila lokal, ne da bi plačala zapitek. ▸ Ivóvitába keveredtek, és együtt távoztak a kocsmából anélkül, hogy kifizették volna a cechet.
Koliko je družba zapravila za kosilo in zapitek, ni hotel izdati. ▸ Azt, hogy mennyit költött a társaság az ebédre és az italokra, nem akarta elárulni.

2. (o posledicah dejanja) ▸ ár, számla
Moja zla sreča je združila moči z napačnimi odločitvami, h katerim sem nagnjen, in zdaj plačujem zapitek. ▸ A balszerencsém kombinálódott a rossz döntésekkel, amelyekre hajlamos vagyok, és most ennek fizetem az árát.
Minister tako politiko razglaša za uspešno, ne pove pa, kdo bo plačal zapitek. ▸ A miniszter eredményesnek hirdeti ezt a politikát, de nem árulja el, ki fogja megfizetni az árát.
Globalna kriza je torej čas plačevanja zapitka. ▸ A globális válság tehát az az idő, amikor megfizetjük a számlát.

3. neformalno, izraža negativen odnos (pijanec) ▸ részeges, iszákos
Tip je zapitek, ki se mu že fuzla od oblasti. ▸ A hapsi egy iszákos, aki már megzakkant a hatalomtól.
Torej, če se mi lokalni zapitki in zapohanci naselijo v mojo nepremičnino, si v bistvu ne morem nič kaj dosti pomagat. ▸ Tehát ez azt jelenti, hogy ha a helyi részegesek és füvesek beköltöznek az ingatlanomba, nem igazán tudok mit tenni.

zatêči (koga) surprendre, rencontrer ; (oteči) medicina (s') enfler

zateči se s'égarer, se perdre, se tromper de chemin, se fourvoyer
zatekel pes chien perdu (ali égaré, errant)
zateči se h komu se réfugier auprés de (ali chez quelqu'un), se mettre sous la protection de quelqu'un
zateči se k čemu recourir, avoir recours, faire appel à quelque chose, se réfugier dans quelque chose

zatêči (-têčem) | zatékati (-am)

A) perf., perf.

1. gonfiarsi:
od udarca mu je zatekel obraz il volto gli si è gonfiato dal colpo

2. zatekati (zamakati, puščati) filtrare, penetrare; colare:
voda je zatekala za okenske okvire l'acqua filtrava dai telai delle finestre
streha zateka il tetto cola

B) zatêči se (-têčem se) | zatékati se (-am se) perf., imperf. refl.

1. ripararsi, riparare, rifugiarsi:
zateči se pred dežjem pod streho ripararsi dalla pioggia sotto un tetto

2. cercare, chiedere aiuto, protezione:
zatekati se h komu po nasvete chiedere consiglio a qcn.

3. ricorrere; esperire:
jur. zateči se k pravnim sredstvom esperire i, adire ai mezzi legali

zatêči (oteči) med hincharse, inflamarse

zateči se (pes) extraviarse
zatekel pes perro extraviado
zateči se h komu refugiarse en casa de alg, fig acogerse a la protección de alg
zateči k čemu recurrir a a/c; acogerse a a/c

zatékati (skozi streho) pénétrer (goutte à goutte), s'infiltrer dans ; (oteči) medicina enfler

zatekati se po pomoč h kom demander une aide à quelqu'un, recourir à quelqu'un, avoir recours à, faire appel à quelqu'un

zdrážiti (-im) perf.

1. eccitare, provocare, suscitare; irritare; stimolare:
premočna svetloba zdraži oči la luce troppo forte irrita gli occhi
cigaretni dim zdraži h kašlju, na kašelj il fumo delle sigarette provoca la tosse
spolno zdražiti eccitare (sessualmente), pog. infoiare

2. adirare

zdrv|eti [é] (-im) drveti sausen, flitzen, jagen, schießen, samo z vozilom: rasen, brausen (skozi durchsausen, durchjagen, durchrasen, proč lossausen, losrasen, dol herunterrasen, hinunterrasen, gor hinaufjagen, hinaufrasen, hinaufjagen, mimo vorbeischießen, vorbeisausen, vorbeirasen, durchrasen, v hineinschießen, hineinjagen, ven hinausjagen, h komu / k čemu zuschießen auf …)

zuneigen: sich jemandem/etwas zuneigen nagniti se k; figurativ nagibati se k; sich dem Ende zuneigen iti h koncu; zugeneigt sein biti naklonjen

živčnež samostalnik
1. (živčen človek) ▸ idegbajos
Ne pustite se motiti živčnežem, ki tik pred izpitom ponavljajo naučeno snov. ▸ Ne zavartassa magát azoktól az idegbajos emberektől, akik a vizsga előtt ismétlik a megtanult anyagot.

2. neformalno (nepotrpežljiv človek) ▸ ingerült
Veš, kakšna pa je praksa? Da je za tabo vsaj ene 5 živčnežev, ki jim je tudi 60 km/h skozi naselje premalo. ▸ Tudod, hogy néz ki ez a gyakorlatban? Hogy mögötted legalább 5 ingerült ember vezet, akiknek a 60 km/h sebesség sem nem elég gyors lakott területen.

Ἅιδης, Ἀΐδης ου, ὁ [gen. Ἀίδαο, -δεω, Ἄϊδος; dat. Ἄϊδι; daljša oblika Ἀϊδωνεύς, έως, ῆος] [Et. iz ΑἱϜίδης = grozni, istega izvora αἰανής, lat. saevus] Had, bog podzemlja (= Πλούτων); ἐν Ἅιδου (sc. οἴκῳ, δόμοις) v podzemlju; ἐξ Ἅιδου (δόμων) iz H., εἰς Ἅιδου v podzemlje; potem sploh: grob, smrt (πόντιος v morju), podzemlje, pekel.

αἱρέω [pt. pr. ep. αἱρεύμενος; impf. ᾕρουν, ep. ᾕρεον, ion. αἵρεον; fut. αἱρήσω, -ομαι; aor. εἷλον, -όμην, ep. ἕλον (-όμην), iter. ἕλεσκον, NT εἷλα, -άμην; pf. ᾕρηκα, ion. ἀραίρηκα; pass. ᾕρημαι, ion. ἀραίρημαι = izvoljen sem bil; fut. pass. αἱρεθήσομαι] I. act. 1. primem, zgrabim, vzamem, δόρυ χερσί, τινὰ χειρός za roko, οὖδας ὀδάξ, κόμης za lase; τινὰ προτί οἷ potegnem k sebi, objamem; εἵματα oblečem; ἔνθεν ἑλών od tam je pričel. 2. pren. a) o vnetkih in dušnem stanju: zgrabi me kaj, polasti se me kaj, premaga, obide me kaj (χόλος, λήθη, δέος, ὕπνος itd.); b) spravim v svojo oblast, ulovim, ujamem, zaplenim, zasužnim, osvojim; premagam (πόλιν, ναῦς, βασιλέα, ἄνδρα); (δορί, ἔγχει) ranim, ubijem, umorim; τὸ πατρῷον αἷμα umorim očeta; τοῦτο ἐμὲ αἱρήσει to me bo pogubilo; τινὰ ὀφλήματος dosežem, da se kdo na smrt obsodi; c) dokažem komu kaj (παρανοίας); zasačim koga (ἐπ' αὐτοφώρῳ), prekanim; dobim pravdo (γραφήν), dosežem (κῦδος); ὁ ἀγὼν ᾑρέθη zmaga je dobljena; d) pojmim, razumevam (ἐμὴ γνώμη); λόγος αἱρεῖ zdrava pamet uči, zahteva. II. med. 1. vzamem zase (svoje), uživam, zaužijem (δόρπον, ἄριστον, δεῖπνον); snamem (κόρυθα), zaprisežem koga (ὅρκον τινός); ἄλκιμον ἦτορ ojunačim se; ὕπνον privoščim si spanje; γνώμην odobravam, τά τινος pritegnem komu, pristopim h komu, pritrdim. 2. a) izberem si, izvolim si (στρατηγόν τινα); b) prednost dajem čemu, rajši imam (izvolim), stavim kaj nad kaj, hočem, (μᾶλλον, ἀντία πάντων, τὸν πόλεμον).

ἀν-αγορεύω 1. javno razglašam, oznanjam. 2. imenujem, izvolim. 3. kličem, h glasovanju.

ἀν-αρπαστός 2 ugrabljen, uplenjen, odpeljan; ἀ. γίγνομαι πρός τινα odpeljejo me h komu kot sužnja.

ἀπ-αλλάσσω, at. -ττω [fut. -λάξω, med, (s pas. pomenom.) -ξομαι, pf. ἀπήλλαχα, aor. 2 ep. ἀπηλλάγην, impf. in aor. ion. tudi brez avgmenta] I. act. 1. trans. a) oddaljim, odpravim, odpošljem, preženem, odstranim, χεῖρα σφαγῆς odtegnem roko od, τινά stopim na njegovo mesto; b) odpuščam, osvobodim, rešim μόρου, τινά τινος, ἐκ γόων; λόγον končam, prekinem, κόπος τινά zapusti. 2. intr. odidem, oddaljim se, rešim se, uidem ῥᾷον, χεῖρον, κακῶς, s pt. χαίρων srečno; οὕτως ἀπήλλαξεν ὁ στόλος tako se je izteklo to podjetje; πῶς ἀπήλλαχεν ἐκ τῆς ὁδοῦ kako mu je prijala pot. II. pass. 1. a) rešim se, osvobodim se, iznebim se (ἀπό) τινος, prost sem česa αἰσχύνης; βίου umrjem; izpustijo me na svobodo (o sužnju); b) odstopim od tožbe, otresem se (tožitelja), ἀπαλλαχθέντες μακρῶν λόγων brez mnogih besed. 2. intr. odpotujem, odpravim se, ločim se, odhajam ἐκ, ἀπό τινος, ἔς τι krenem kam, πρός τινα prestopim h komu; πολλὸν ἀπηλλαγμένοι θεῶν zelo se razlikujejo od bogov, s pt. ali inf. neham, prestanem kaj delati, εἰπὼν ἀπαλλάγηθι povej (vendar) hitro; κρῖναι … ὀυκ ἀπήλλακτο ni mu manjkalo razsodnosti. III. med. odstranim svoje, odidem iz dežele.

ἄπ-ειμι² [inf. ἀπιέναι, imper. ἄπιθι, ἄπει, impf. ep. ἀπήιε; adi. verb. ἀπιτέον] odhajam, odpotujem, odkorakam, grem nazaj, vrnem se, ἐκ βοηθείας potem, ko sem pritekel na pomoč; πρὸς βασιλέα uskočim h kralju, upadem (o reki), bližam se koncu (o mesecu); pogosto = umreti; ind. praes. ima pogosto pomen futura: odšel bom.

ἀπ-έρχομαι med. [fut. ἀπελεύσομαι] 1. a) odhajam, odidem, oddaljujem se εἰς τὰ ὀπίσω odstopim NT; b) povračam se, umikam se πάλιν, οἴκαδε, uskočim, prestopim h komu παρά τινος πρός τινα; c) ὀπίσω τινός sledim komu NT; d) ἄπελθε τοῦ λόγου jenjaj govoriti, εἰς τὴν ἀρχαίαν φύσιν povrnem se v staro navado. 2. minem, poneham νόσος; umrjem ἐξ ἀνθρώπων.

ἀπο-καθίστημι NT ἀποκαθιστά(ν)ω 1. act. postavim zopet v prejšnji stan, popravljam, obnavljam, povračam. 2. pass. in intr. povračam se v prejšnje stanje; NT ὑγιής ozdravim, τινί vrnem se komu, pridem zopet h komu.