Franja

Zadetki iskanja

  • idle1 [áidl] pridevnik (idly prislov)
    brezdelen, nezaposlen, brezposeln; nedelaven, len; ničeven, prazen, nepomemben; nesmiseln, nekoristen
    ekonomija neproduktiven, neizrabljen, mrtev (kapital)
    tehnično ki stoji (stroj), v praznem teku
    agronomija neobdelan

    idle attempt nesmiseln poskus
    ekonomija idle capital mrtev kapital
    an idle compliment prazna pohvala
    idle current prazen tok
    idle curiosity gola radovednost
    idle hands brezposelni delavci
    to lie (ali stand) , idle stati, ne delati (stroj)
    idle motion prazen tek
    idle rumour prazna govorica
    to run idle v prazno teči (stroj)
    idle talk prazen pogovor
    ekonomija idle time zgubljen čas
  • jáven (-vna -o) adj.

    1. (ki je v zvezi s skupnostjo in ne s posameznikom) pubblico, comune:
    javni interes interesse pubblico
    skrbeti za javno blaginjo curare il benessere comune
    javno mnenje opinione pubblica

    2. (namenjen uporabi vseh ljudi, skupnosti) pubblico:
    javni lokali locali pubblici
    javni park giardino pubblico

    3. (ki se opravi tako, da se z njim ljudje lahko seznanijo) pubblico; (splošno znan) di dominio pubblico:
    javna seja seduta pubblica
    javna razprava dibattimento pubblico; processo pubblico

    4. (nanašajoč se na družbenopolitično dejavnost) pubblico:
    javni funkcionar pubblico funzionario, ufficiale
    ekon. javna družba società in nome collettivo
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    javna hiša casa di tolleranza, casa chiusa, bordello, postribolo; pog. casino
    javna morala buon costume
    javna pohvala encomio
    javna sfera politico
    hist. javne funkcije cursus honorum
    javna šola scuola pubblica, statale
    javna uprava pubblica amministrazione
    javna ustanova ente pubblico
    javna varnost pubblica sicurezza
    javne zgradbe edifici pubblici
    jur. javni tožilec pubblico ministero
    jur. javno tožilstvo procura della Repubblica
    jur., hist. javno sojenje placito
    javno stranišče vespasiano
  • mention [mɑ̃sjɔ̃] féminin omenitev, omemba; zaznamek; ocena

    mention bien, très bien ocena dobro, prav dobro
    mention honorable častna pohvala
    biffer, rayer les mentions inutiles! neustrezno prečrtajte!
    faire mention (expresse) de (izrecno) omeniti
    ne pas faire mention de preiti
  • murmur -uris, n (onomatop. beseda, indoev. *murmur-; prim. gr. μορμύρω šumljam, šumim, lat. fremo, sl. mrmrati, mrmranje, lit. murmlénti, murménti, stvnem. murmurōn, murmulōn, nem. murmeln)

    1. mrmranje, žebranje, šepet, godrnjanje, brundanje, brenčanje, zamolklo rjutje zveri: Varr. fr., populi L., serpit per agmina murmur V., virum V. pohvala, placare deos precibus et murmure longo O. pomirjati bogove z žebranjem dolgih molitev, auditur Massyla per avia murmur (sc. leonis) Mart., tigridis Stat., strepit murmure apium cantus V. brenčanje, murmura comprimere O. pomešane klice.

    2. metaf. (o stvareh) šumenje, šumljanje, hrumenje, bobnenje, (o trobilih in piskalih) bučanje, donenje, šum, hrup, glas: Ci., Suet., quasi murmur dare in frangendo graviter Lucr., nuda cadens per levia saxa raucum murmur ciet V. šumi, magno misceri murmure (sc. maris) caelum V., tubicen fera murmura conde Pr., m. inflati buxi (piščali) O., minax m. cornuum H., murmura aurium Plin. šumenje po ušesih; pesn.: contemnere murmura famae Pr.

    Opomba: Murmur m: Varr. ap. Non.
  • príjati (-am) imperf. piacere, giovare, far bene; confarsi; accomodare:
    kopel mu bo prijala un bagno gli farà bene
    pohvala vsakomur prija la lode piace a tutti
    trti prija prisojna lega l'esposizione al sole giova alla vite, la vite ama l'esposizione al sole
    morski zrak mi ne prija l'aria di mare non mi si confà
  • psihologija samostalnik
    1. (veda) ▸ pszichológia
    znanstvena psihologija ▸ tudományos pszichológia
    sodobna psihologija ▸ modern lélektan
    uporabna psihologija ▸ alkalmazott pszichológia
    popularna psihologija ▸ népszerű pszichológia
    področje psihologije ▸ pszichológia területe
    doktor psihologije ▸ pszichológia doktora
    utemeljitelj psihologije ▸ pszichológia megalapítója
    veja psihologije ▸ pszichológia ága
    proučevanje psihologije ▸ pszichológia tanulmányozása
    tečaj o psihologiji ▸ pszichológiatanfolyam
    profesor psihologije ▸ pszichológiaprofesszor
    profesorica psihologije ▸ pszichológiaprofesszor
    študij psihologije ▸ pszichológia kar
    Tudi na študij psihologije se je vpisala, a ga ni končala. ▸ Pszichológia szakra is beiratkozott, de nem fejezte be.
    diplomirati iz psihologije ▸ pszichológiából diplomázik
    oddelek za psihologijo ▸ pszichológia kar
    izpit iz psihologije ▸ pszichológiavizsga
    Na srečo sem izpit iz psihologije opravil z odliko. ▸ Szerencsére a pszichológiavizsgát kitűnő eredménnyel végeztem el.
    Vsakdo z nekaj znanja o psihologiji ve, da lahko pohvala veliko naredi. ▸ Minden némi pszichológiai tudással rendelkező ember tudja, hogy a dicséret nagyon hatásos.
    Na polici s knjigami o psihologiji je našel kup naslovov, ki so ga pritegnili. ▸ A pszichológiakönyvek polcán egy sor olyan címet talált, amelyek vonzották.
    Povezane iztočnice: psihologija dela

    2. (izobraževalni program) ▸ pszichológia
    vpisati se na psihologijo ▸ pszichológiára beiratkozik
    2. letnik psihologije ▸ másodéves pszichológiahallgató
    Ona se je vpisala na psihologijo, on na elektrotehniko. ▸ A lány pszichológiára, a fiú elektrotechnikára iratkozott be.
    Zaupal nam je, da bo jeseni postal študent prvega letnika psihologije. ▸ Elárulta, hogy ősztől elsőéves pszichológiahallgató lesz.

    3. (o delovanju uma) ▸ pszichológia, lélektan
    psihologija lika ▸ szereplő lélektana
    Igralsko mu najbolj ležijo težke značajske vloge, pri katerih je poudarek na zapleteni psihologiji lika. ▸ Színészi szempontból a nehéz természetű szerepek fekszenek neki, melyekben a szereplő bonyolult pszichológiáján van a hangsúly.
    psihologija komuniciranja ▸ kommunikáció lélektana
    psihologija prodaje ▸ értékesítés pszichológiája
    Videti je, da vas bolj kot sama kriminalna dejanja zanima psihologija teh dejanj in njihovih storilcev. ▸ Úgy tűnik, hogy maguknál a bűntetteknél jobban érdekli önt ezeknek a cselekedeteknek és az elkövetőknek a lélektana.
  • spodbúda (-e) f sprone, spinta, stimolo; incentivo; incoraggiamento:
    otrok je potreben spodbude il bambino ha bisogno di incoraggiamento
    spodbuda naložbam incentivo agli investimenti
    pohvala je bila zanj močna spodbuda la lode fu per lui un forte stimolo
  • udáriti (-im) | udárjati (-am)

    A) perf., imperf.

    1. colpire, battere; picchiare:
    udariti koga v obraz, v trebuh colpire qcn. al viso, al ventre
    udariti s petami v pozdrav battere i tacchi in segno di saluto
    ura udari vsake pol ure l'orologio batte, suona ogni mezz'ora
    udariti pečat na listino mettere, apporre il timbro sul documento

    2. battere, sbattere, urtare:
    avtomobil je čelno udaril v zid l'auto ha sbattuto frontalmete contro il muro

    3. cadere:
    v senik je udarila strela un fulmine è caduto sul fienile

    4. pren. attaccare, assaltare:
    udariti na sovražnika attaccare il nemico

    5. pren. (nenadoma, silovito pojaviti, pojavljati se) erompere, prorompere; emergere, (ri)apparire; avvertire, essere investito:
    njegove slabe lastnosti so spet udarile na dan le sue pecche riapparvero nuovamente
    v nos mu je udaril vonj po ožganem fu investito da un odore di bruciato

    6. (prizadeti, prizadevati) colpire:
    državo je udarila huda gospodarska kriza il paese fu colpito da una forte recessione

    7. pren.
    slepota ga je udarila diventò cieco, perse la vista
    kap, sončarica ga je udarila subì un colpo apoplettico, un colpo di sole

    8. impers. pog. ammalarsi
    udarilo mu je na ledvice, na oči si ammalò ai reni, agli occhi

    9. (napasti, napadati, kritizirati) attaccare, criticare:
    udariti po političnih nasprotnikih attaccare gli avversari politici

    10. attaccare, incominciare a, mettersi a:
    udariti polko attaccare una polka
    udariti tarok fare una partita di tarocchi
    udariti po žganju darci dentro col brandy
    udariti obilno malico fare una colazione abbondante

    11.
    udariti v jok, v smeh scoppiare a piangere, a ridere

    12. pren. dire, prendere a dire, sparare:
    naravnost udariti dire direttamente

    13. udariti jo (iti, oditi) andarsene; tagliare:
    udariti jo čez travnik tagliare per il prato
    udariti jo v hribe andare in montagna
    FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
    pren. njegove besede so jo udarile (prizadele) le sue parole la ferirono
    pren. v glavo mu je udarila misel, da bi se oženil, da je čas, da se oženi gli venne in mente di sposarsi, che era ormai ora di sposarsi
    kri mu je udarila v glavo il sangue gli montò alla testa
    pren. pohvala mu je udarila v glavo la lode gli diede alla testa
    pren. udariti na pravo struno toccare il tasto giusto
    udariti s pestjo po mizi battere il pugno sul tavolo (tudi ekst.)
    pren. udariti po žepu colpire al portafoglio
    pog. kap ga je udarila gli è venuto un colpo (apoplettico)
    pren. udariti mimo, v prazno fallire il bersaglio
    pren. udariti v oči saltare agli occhi
    udariti (si) v roke concludere un affare
    udariti jo po slovensko parlare, cantare in sloveno

    B) udáriti se (-im se) perf. refl.

    1. darsi un colpo, ferirsi, battersi:
    pri padcu se je udaril v glavo nella caduta si battè la testa

    2. pren. (sporeči se) litigare

    3. (spopasti se) scontrarsi
  • ἀποδοχή, ἡ (ἀπο-δέχομαι) 1. zopetna dobitev. 2. priznavanje, časten sprejem, pohvala NT.
  • εὐδοξία, ἡ 1. dober glas, ugled, čast, slava. 2. pohvala, priznanje.
  • παρ-έπαινος, ὁ mimogredoča (prilična) pohvala.
  • похвальный pohvalen, hvale vreden;
    похвальное слово pohvala