Franja

césta carretera f ; calle f

na cesti en la carretera (ali la calle)
avtocesta autopista f
alpska (asfaltna, betonska) cesta carretera alpina (asfaltada, de hormigón)
državna, občinska, federalna cesta carretera del Estado, vecinal, federal
enosmerna cesta carretera de dirección única
prednostna cesta carretera de prioridad (ali de paso)
rimska cesta (astr) Vía f Láctea
stranska cesta carretera secundaria
železna cesta ferrocarril m
gradnja cest construcción f de carreteras
karta, zemljevid cest itinerario m de carreteras
mreža, omrežje cest red f de carreteras
stanje cest estado m de las carreteras
varnost na cestah seguridad f del tráfico
vreči koga na cesto poner a alg en la calle, echar a alg a la calle

circulation [sirkülasjɔ̃] féminin kroženje, kretanje; obtok; promet; širjenje (idej)

circulation aérienne, automobile, ferroviaire, frontalière, de transit zračni, avtomobilski, železniški, (mali) obmejni, tranzitni promet
circulation d'air kroženje zraka
circulation fiduciaire obtok papirnega denarja, bankovcev
circulation des marchandises blagovni promet
circulation cyclonique vrtinčasti vihar
circulation à droite, à sens unique promet po desni strani, enosmerni promet
circulation métallique obtok kovancev
circulation de la monnaie denarni obtok
circulation en navette nihalni promet (sem in tja)
circulation du sang, sanguine krvni obtok
circulation à voie unique enotirni železniški promet
circulation des voyageurs, des personnes potniški, osebni promet
accident masculin de (la) circulation prometna nesreča
droit masculin de circulation prometna pristojbina
réseau masculin de circulation prometna mreža
sécurité féminin, sûreté féminin de la circulation prometna varnost
sens masculin de circulation smer prometa
troubles masculin pluriel de la circulation motnje v krvnem obtoku
voie féminin, route féminin à grande circulation cesta za daljni promet
détourner la circulation preusmeriti promet
livrer à la circulation izročiti (cesto) prometu
mettre en circulation dati v promet
retirer de la circulation vzeti iz prometa
circulation interdite! vožnja prepovedana!

crime [krim] masculin hudodelstvo, zločin; umor

crime d'Etat zločin zoper državo
crime contre la sûreté de l'Etat zločin zoper varnost države
crime de guerre vojni zločin
crime contre les mœurs zločin zoper nravnost
crime de lèse-majesté razžalitev veličanstva
crime parfait popoln, perfekten umor
faire, commettre, consommer, perpétrer un crime zakriviti zločin
ce n'est pas un grand crime to ni tako hudó
il a été reconnu coupable de deux crimes spoznali so ga za krivega dveh zločinov
le crime ne paie pas (proverbe) zločin se ne izplača

cūstōdiō -īre -īvī (-iī) -ītum (cūstōs)

1. stražiti, čuvati, (ob)varovati, (o)braniti, ščititi, paziti na koga, na kaj, česa, nad čim, pred čim; z acc. personae: quod (Plancius) me vel vi pulsum vel ratione cedentem receperit, iuverit, custodierit Ci., ubi me non solum amicorum fidelitas, sed etiam universae civitatis oculi custodiunt Ci., hic stilus … me veluti custodiet ensis vaginā tectus H. (o satirah, ki so pesnikovo obrambno orožje), sine dominam custodiat Sen. rh.; c. se diligentissime Ci. ep. skrbno oprezovati, kar najbolj skrbeti za svojo varnost, neque enim se usquam custodit magis iudex Q.; (tudi o živalih): quanto se opere custodiant bestiae Ci. se pazijo; z acc. rei: salutem et vitam Ci., corpus domumque alicuius Ci., provinciam Macedoniam tueri, defendere, custodire Ci. (o prokonzulu), consulum gravis in re publica custodienda cura Ci., ni tua custodis, avidus iam haec auferet heres H., c. locum intentius, eam maritimam oram viginti navibus longis L., regnum, quod a patre tuo tutelā eius custoditum et auctum etiam accepi L., c. poma O. (o kači), urbes Q.; z a(b): Gortynii templum magnā curā custodiunt, non tam a ceteris, quam ab Hannibale N. so branili svetišče ne toliko pred drugimi kakor pred Hanibalom, c. cutem a vitiis Plin. ali tenuiores annos ab iniuria Q. (ob)varovati (česa); pesn.: hic paries … , laevum marinae qui Veneris latus custodit H. ki ščiti kipu morske Venere levo (t.j. srečno) stran; v pass.: ut haec insula ab eā (sc. Cerere) … incoli custodirique videatur Ci.

2. occ.
a) α) (s)hraniti: liber tuus a me custodietur diligentissime Ci. ep., Byzantini urbis ornamenta sanctissime custodita tenuerunt Ci., ornamenta triumphi Caesaris retinenda et custodienda curarat Auct. b. Afr., codicilli tam diu custoditi Suet., faces ignem assiduā concussione custodiunt Plin. iun.; poseb. kaj ohraniti (ohranjevati) = pred propadanjem ipd. (ob)varovati: poma in melle Col., leporis pulmones sale Plin., ladanum custodit nigritiam capillorum Plin., et quaerendi et custodiendi (sc. rem familiarem) scientia Sen. ph. β) z abstraktnim obj. hraniti, ohraniti (ohranj[ev]ati), obdrž(ev)ati, vzdrž(ev)ati, pridrž(ev)ati, držati se česa, ravnati se po čem, paziti (gledati) na kaj: ut ea, quae existimarem a summis oratoribus de eloquentia divinitus esse dicta, custodirem litteris Ci., aliquid posse percipere animo et memoriā custodire Ci., ut … has (iniurias) tenax memoria custodiat Sen. ph., quod illi in suis civibus custodiunt Sen. ph., c. praecepta Col., morem, ordinem Plin., decorem, regulam loquendi Q., defunctorum voluntatem, testamenta ut legitima Plin. iun., parcimoniam Gell.; s finalnim stavkom: Col., Suet., custodiendum est, ut inviti et necessario et parce iudicemur dixisse Q., id est praecipue custodiendum, ne id, quod similitudinis gratiā ascivimus, aut obscurum sit aut ignotum Q.
b) (kot paznik, prežalec) na koga paziti, opazovati, čuvati, nadzirati ali nadzorovati koga, kaj, bdeti nad kom ali čim: multorum te etiam oculi et aures non sentientem, … speculabuntur et custodient Ci., fac se abs te custodiri atque observari sciant (competitores) Q. Ci., P. Carvilium mitteret, qui (legatos), donec navem conscendissent, custodiret L., A. Terentius Varro ad custodiendum iter eorum (legatorum) missus L., hi (piratae), qui oculis tantummodo eum (Caesarem captum) custodiebant Vell., c. patronum, simulationem Q.; s finalnim stavkom: qui … , ne quid auferas, custodiendus sis Ci., castra sunt … nocte custodita, ne quis elabi posset L., lugentem timentemque custodire solemus, ne solitudine male utatur Sen. ph.
c) koga stražiti = zaprtega imeti, v ječi (zaporu) imeti (držati) koga: noctu nervo vinctus custodibitur (gl. opombo) Pl., custodiri ducem praedonum novo more … placuit Ci., si qui publice (= po državni odredbi) custodiendi sunt Ci., hos (obsides) Aeduis custodiendos tradit C., legatos separatim c. L., per municipia custodiri Vell., nullo non die in catenis aut compedibus custoditus Plin., filium eius … deprehensum honorate custodierant T. so bili imeli v častnem zaporu, custodiri in carcere Suet., Arionem quasi falleret, custodiri iussit Gell.; (o kravi): una boum … Caci spem custodita fefellit V. zaprta. — Od tod adj. pt. pf. cūstōdītus 3, adv. -ē umerjen, pazljiv, pozoren: gravis oratio et custodita Q., parce custoditeque ludere Plin. iun., custoditius pressiusque dicta Plin. iun.

Opomba: Star. fut. pass. cūstōdībitur: Pl.

česati glagol
1. (urejati lase ali dlako) ▸ fésül, fésülködikČe imate dolge lase, jih ne češite mokrih, saj to še pospeši njihovo izpadanje. ▸ Ha hosszú a haja, ne fésülje nedvesen, mivel ez felgyorsítja a hajszálak tönkremenetelét.
Kratkodlakih psov seveda ni treba česati, moramo pa jih redno krtačiti. ▸ A rövidszőrű kutyákat nem szükséges fésülni, de rendszeresen ki kell kefélni a bundájukat.

2. (o vlaknih) ▸ fésül
3. (temeljito preiskovati) ▸ átfésül
Enote ministrstva za domovinsko varnost so začele česati teren in predvsem zračni prostor. ▸ A honvédelmi minisztérium alakulatai megkezdték a terep, elsősorban a légtér átfésülését.

dispositif [dispozitif] masculin naprava; militaire načrtna razporeditev sil; juridique izrek sodbe ali odločbe

dispositif anti-éblouissant naprava proti bleščanju
dispositif d'alarme alarmna naprava
dispositif de largage de bombes (aéronautique) naprava za ôdmet bomb
dispositif réfléchissant mačje oko (pri biciklu)
dispositif de sonnerie naprava za bujenje (pri uri)
dispositif de combat bojni razpored
dispositif de contrôle de la sécurité routière kontrolne naprave za varnost na cestah

držáven State, state

držávni arhiv public record office, (dokumenti) state archives pl
držávna banka state (ali national) bank
držávni bankrot national bankruptcy
držávna blagajna (public) treasury; exchequer
držávna Cerkev, cerkev state church, established church, (v Angliji) Church of England
držávni budžet budget; finances pl (of the state); ways and means pl, (plan) (VB) estimates pl
držávne dajatve (davki) government taxes pl
držávni dohodki public revenue(s) (pl), (inland) revenue
držávni dolg national (ali public) debt
držávni interes public interest
držávna himna national anthem
držávni izdatki, stroški public expenses pl
na držávne stroške at public expense
držávne finance finances of the state, public finance
držávni kapitalizem state capitalism
držávna kontrola state control, state supervision
držávna knjižnica national library
držávna last(nina) state property, public (ali national) property
držávna loterija state lottery
držávna meja national boundary
držávni minister minister (of state), (v Angliji) Secretary of State
držávno ministrstvo (state) ministry
držávni monopol government monopoly
držávna oblast government (ali public) authority
držávni organ state agency
držávni pečat Great Seal
držávna podpora state subsidy
držávno posojilo government bonds, public (ali government) loan; ZDA government bonds (ali securities) pl
držávna (tajna) policija (secret) state police
držávno podjetje government enterprise, national undertaking
držávno pravo public law, state law, constitutional law
držávni proces pravo state trial
držávni pravdnik public prosecutor
generalni držáven pravdnik attorney general, pl attorneys general; ZDA prosecuting attorney, state attorney; district attorney; circuit attorney
držáven pogreb state funeral
držávni prevrat (political) revolution
držávna renta state pension
držávni socializem state socialism
držávna služba civil service, ZDA public service
v držávni službi in the service of the state
držávna tiskarna government printing office, VB Her (oziroma His) Majesty's Stationery Office (krajšava: H.M.S.O.)
držávni udar coup d'état, pl coups d'état; overthrow of the government
držávna varnostna služba state security service
držávna uprava administration of the state, public administration; government
držávni uradnik civil servant; government official; public functionary; public official
visok držávni uradnik statesman
držávna varnost national security
držávna zadolženost national debt
držávni zaklad public treasury; exchequer
držávna zastava national flag
držávna železnica state railway; ZDA state railroad
držávna skupnost state community
nauk o držávi civics pl

državn|i (-a, -o) staatlich; national; (v lasti države) staatseigen; notranji: innerstaatlich; National-, Staats-, lastni: Landes- (jezik die Landessprache, prvak Landesmeister, rekord Landesrekord, barve Landesfarben množina, aparat der Staatsapparat, bankrot der Staatsbankrott, blagor das Staatswohl, denar Staatsgelder množina, dolgovi Staatsschulden množina, grb das Staatswappen, interes das Staatsinteresse, izdatki Staatsausgaben množina, izpit das Staatsexamen, die Staatsprüfung, jezik die Staatssprache, kapitalizem der Staatskapitalismus, komisar der Staatskommissar, organ die Staatsbehörde, poglavar das Staatsoberhaupt, pogreb das Staatsbegräbnis, posli Staatsgeschäfte množina, praznik der Nationalfeiertag, Staatsfeiertag, prihodki Staatseinnahmen, množina, proračun der Staatshaushalt, sekretar der Staatssekretär, simbol das Hoheitszeichen, das Staatssymbol, uradnik der Staatsbeamte, banka die Staatsbank, cerkev die Staatskirche, dotacija der [Staatszuschuß] Staatszuschuss, kontrola die Staatsaufsicht, kriza die Staatskrise, lastnina das Staatseigentum, nagrada der Staatspreis, oblast die Staatsgewalt, die Staatsmacht, obveznica die Staatsanleihe, opera die Staatsoper, politika die Staatspolitik, služba der Staatsdienst, tajnost das Staatsgeheimnis, uprava die Staatsverwaltung, varnost die Staatssicherheit, der Staatsschutz, vera die Staatsreligion, zadolženost die Staatsverschuldung, gledališče das Staatstheater, oblastvo die Staatsobrigkeit, podjetje das Staatsunternehmen, der Staatsbetrieb, poroštvo die Staatsbürgschaft, posojilo die Staatsanleihe, premoženje das Staatsvermögen, žalovanje die Staatstrauer)
v državni režiji unter staatlicher Regie
v državni službi beim Staat
na državne stroške auf Staatskosten

ekipa samostalnik
1. (športno moštvo) ▸ csapatZa presenečenje je poskrbela ekipa Slovaške, ki je v osmini finala izločila favorizirano Nemčijo. ▸ A nyolcadik fordulóban az esélyesebb Németországot kiütő Szlovákia csapata gondoskodott a meglepetésről.
Minnesota je ekipa z najslabšim izkupičkom v ligi, zapored je izgubila zadnjih šest srečanj. ▸ A Minnesota a liga legrosszabb mérleggel rendelkező csapata, a legutóbbi hat találkozót zsinórban elveszítette.

2. (skupina ljudi) ▸ stáb, csapatMočno smo okrepili ekipo, ki bo skrbela za varnost. ▸ Jelentősen megerősítettük a biztonságért felelős csapatot.
Drevo je odstranila dežurna ekipa cestnega podjetja. ▸ A fát a küzútkezelő ügyeletes csapata távolította el.
Produkcijska ekipa je nato hišo šest tednov pripravljala na snemanje. ▸ A produkció stábja ezután hat hetet töltött azzal, hogy előkészítse a házat a forgatásra.

ekonómski economic

ekonómska blokada economic blockade
ekonómska geografija economic geography
ekonómska komisija economic commission
ekonómska konferenca economic conference
ekonómska kriza economic crisis
ekonómski plan economic plan
ekonómsko načrtovanje economic planning
ekonómska pogodba economic agreement
ekonómska politika economic policy
ekonómski položaj dežele the state of a country's economy, the economic state (ali situation) of a country
ponovna ekonómska poživitev (oživetje) economic recovery
ekonómski razvoj economic development
ekonómska struktura economic structure
ekonómska unija economic union
ekonómska varnost economic security
ekonómski vzpon (konjukturni) economic boom
ekonómski svèt economic council
ekonómska zakonitost economic law

epicenter samostalnik
1. geologija (o potresu) ▸ epicentrum Epicenter potresa je bil v bližini izvira Krke, njegova lokalna magnituda je bila 1,7. ▸ A földrengés epicentruma a Krka forrása közelében volt, helyi magnitúdója 1,7-et tett ki.

2. (središče) ▸ epicentrumZa varnost sta v epicentru dogajanja skrbela vsega dva redarja. ▸ A történések epicentrumában mindössze két rendfenntartó biztosította a rendet.

gêslo motto; device; vojska watchword, password, parole; catchword; (bojni klic) war cry; slogan

naše gêslo je: Predvsem varnost! our watchword is: Safety first!

igrati se z usodo frazem
(ravnati preveč lahkomiselno; spraviti v nevarnost) ▸ a sorssal játszik, kihívja maga ellen a sorsot
Politiki so tisti, ki delajo slabo, se igrajo z usodami ljudi. ▸ A politikusok azok, akik csapnivalóan dolgoznak, miközben az emberek sorsával játszanak.
Treba je biti zelo previden, saj je snežna podlaga velikokrat poledenela, tik pod vremensko postajo pa je prepad. Tu se ne gre igrati z usodo, varnost je na prvem mestu. ▸ Nagyon óvatosnak kell lenni, mivel a hó felszíne gyakran lefagy, és közvetlenül a meteorológiai állomás alatt van egy szakadék. Ne hívja ki maga ellen a sorsát, a biztonság az első.
Ljudi je pozval, naj ne hodijo na volišča, če pa že gredo, naj glasujejo proti in s tem vladi sporočijo, da se ne sme igrati z usodo države in prebivalcev. ▸ Arra buzdította az embereket, hogy ne menjenek el szavazni, vagy ha mégis, akkor szavazzanak a kormány ellen, azt üzenve ezzel, hogy nem szabad az ország és az emberek sorsával játszani.

ir + sobre, tras:

ir sobre huella biti na sledi
ir sobre seguro popolno varnost imeti
ir sobre (tras) a/c česa ne iz oči izgubiti, prizadevati si za
ir(se) tras alg. teči za kom, zasledovati koga, postaviti se na stran kake osebe

jadikovanje samostalnik
(tarnanje) ▸ siránkozás, sopánkodásNo, jadikovanje ne pomaga. Vsak mora sam kar čim več storiti za to, da bo prometna varnost boljša. ▸ Nos, a siránkozás nem segít. Mindenkinek meg kell tennie minden tőle telhetőt, hogy javuljon a közlekedésbiztonság.
Sopomenke: jamranje

jáven (-vna -o) adj.

1. (ki je v zvezi s skupnostjo in ne s posameznikom) pubblico, comune:
javni interes interesse pubblico
skrbeti za javno blaginjo curare il benessere comune
javno mnenje opinione pubblica

2. (namenjen uporabi vseh ljudi, skupnosti) pubblico:
javni lokali locali pubblici
javni park giardino pubblico

3. (ki se opravi tako, da se z njim ljudje lahko seznanijo) pubblico; (splošno znan) di dominio pubblico:
javna seja seduta pubblica
javna razprava dibattimento pubblico; processo pubblico

4. (nanašajoč se na družbenopolitično dejavnost) pubblico:
javni funkcionar pubblico funzionario, ufficiale
ekon. javna družba società in nome collettivo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
javna hiša casa di tolleranza, casa chiusa, bordello, postribolo; pog. casino
javna morala buon costume
javna pohvala encomio
javna sfera politico
hist. javne funkcije cursus honorum
javna šola scuola pubblica, statale
javna uprava pubblica amministrazione
javna ustanova ente pubblico
javna varnost pubblica sicurezza
javne zgradbe edifici pubblici
jur. javni tožilec pubblico ministero
jur. javno tožilstvo procura della Repubblica
jur., hist. javno sojenje placito
javno stranišče vespasiano

kolektíven collective

kolektívna pogodba collective agreement
kolektívna imena gramatika collective nouns pl
kolektívno gospodarstvo collective economy
kolektívna kazen (krivda) collective penalty (guilt)
kolektívna kmetija (kolhoz) collective farm
kolektívno lastništvo collective ownership
kolektívni potni list collective passport
kolektívna varnost politika collective security

kolektíven collectif, (en) commun

kolektivna odgovornost responsabilité ženski spol collective
kolektivna pogodba contrat moški spol collectif
kolektivna varnost sécurité ženski spol collective

kolektíven colectivo

kolektivno gospodarstvo economía f colectiva
kolektivna varnost seguro m colectivo

kolos samostalnik
1. (velikanski objekt ali predmet) ▸ kolosszusOgromen betonski kolos (v gradnji), ki ga je mogoče videti daleč naokoli, bo muzej prve svetovne vojne. ▸ A már messziről látható (épülőfélben lévő) hatalmas betonkolosszus az első világháború múzeuma lesz.
Leta 1973 je začela dozorevati ideja o najvišjem betonskem dimniku v Evropi, 360 metrov visokem kolosu iz betona in železa. ▸ 1973-ban kezdett formát ölteni Európa legmagasabb betonkéményének, egy 360 méter magas vasbeton kolosszusnak az ötlete.
Na varnost je mislil, ko je kupoval avto, saj je verjetno zato kupil tak kolos na kolesih. ▸ Autóvásárláskor a biztonságot tartotta szem előtt, hiszen valószínűleg ezért vásárolt ilyen guruló kolosszust.

2. (ogromna organizacija) ▸ kolosszusAmerika je gospodarski kolos, ki mu na svetu ni para. ▸ Amerika a világon egyedülálló gazdasági kolosszus.
Evropski parlament šteje 732 poslancev, vsak ima dva do tri asistente, sicer pa ta ogromni kolos zaposluje okoli pet tisoč ljudi, od strokovnjakov do ostalega osebja. ▸ Az Európai Parlamentnek 732 képviselője van, mindegyiküknek két-három asszisztense, de ez a hatalmas kolosszus a szakértőktől alkalmazottakig mintegy 5 000 embert foglalkoztat.

3. (velik kip) ▸ kolosszusJužno od tega kamna sta v pesku napol zakopana dva sarkofaga iz grško-rimske dobe ter nedokončan kolos. ▸ Ettől a kőtől délre két görög-római szarkofág és egy befejezetlen kolosszus van félig a homokba temetve.

4. (velikan; orjak) ▸ kolosszus, óriás
Prišli so trije gestapovci, pravi kolosi. ▸ Három gestapós érkezett, igazi óriások.
Za kolosa, težkega 150 kilogramov, sem trepetal, da se mu bo pod zadnjico sesedel nežni stolček. ▸ Rettegtem, hogy a 150 kilogrammos kolosszus feneke alatt összeroskad a finom kis szék.

5. (pomembna oseba) ▸ kolosszus
Z vsakim tekstom nas zmeraj znova in zmeraj drugače preseneča ta kolos, ki se imenuje Shakespeare. ▸ Minden szöveggel újra és újra és mindig máshogy kápráztat el bennünket ez a Shakespeare nevű óriás.