Franja

gangrenoz|en [ó] (-na, -no) medicina brandig, gangränös
postajati gangrenozen gangräneszieren

grob² [ó] (-a, -o)

1. platno, pesek, poteze, obrisi, izračun, napaka, laž, obnašanje: grob; ocena; osnutek: grob, roh

2. (surov) roh; ruppig, rüde

3. tehnika grob, Grob-, Roh- (pesek der Grobsand, gradbena dela der Rohbau, nastavitev der Grobtrieb, die Grobeinstellung, obdelava die Rohbearbeitung, pila die Grobfeile, sondiranje die Grobsondierung, struktura die Grobstruktur)

4. pravo schwer
|
groba sila rohe Gewalt
v grobih črtah in großen Zügen
postajati bolj grob vergröbern
biti grob s kom (jemanden) angrobsen, (jemanden) anfahren
| ➞ → grobo, grobi

hirati glagol
1. (postajati slaboten) ▸ sorvad, hervad, aszalódikMaja zdaj že lep čas noče jesti, iz tedna v teden bolj hira, njeno telo postaja podobno okostnjaku. ▸ Maja már egy jó ideje nem akar enni, hétről hétre egyre jobban sorvad, a teste egyre inkább csontvázra hasonlít.
Če rastlina brez vidnega razloga hira, jo morate vzeti iz posode in ji natančno pregledati korenine. ▸ Ha a növény látható ok nélkül fonnyadozik, ki kell venni a cserépből és meg kell vizsgálni a gyökereit.

2. (propadati) ▸ hanyatlik, visszaesikPrišlo je do popolnega zatona trgovine v mestnem središču, saj manjše trgovine in butiki kar po vrsti zapirajo vrata, vse bolj pa hirajo tudi veleblagovnice. ▸ A városközpontban teljesen visszaesett a kereskedelem, a kisebb üzletek és a butikok egymás után zárnak be, valamint egyre inkább hanyatlanak a nagyáruházak is.

hit|er (-ra, -ro) schnell, rasch; uren: flink; odgovor ipd.: prompt; -schnell (kot blisk pfeilschnell); Schnell- (cesta die Schnellstraße, promet der Schnellverkehr, avtobus der Schnellbus, čoln das Schnellboot, postopek das Schnellverfahren, tečaj der Schnellkurs, tek der Schnellgang, tiskalnik der Schnelldrucker, zaviranje die Schnellbremsung, zamrzovanje die Schnellgefrierung)
hitrejši schneller
hitrejši od zvoka schneller als der Schall
postajati hitrejši beschleunigen, schneller werden

jas|en (-na, -no)

1. dan, nebo: klar; nebo ponoči: sternklar, sternenhell, sternhell; (veder) heiter

2. izjave, besede, nameni ipd.: klar, sonnenklar, eindeutig, [unmißverständlich] unmissverständlich, dezidiert; (jasno začrtan) [festumrissen] fest umrissen; (določen) bestimmt
jasno in razločno povedati ipd.: klar und deutlich
biti jasno klar sein
jasno je es ist klar, es besteht Klarheit (über)
postati/postajati jasen/jasno [klarwerden] klar werden (komu jemandem), sich herausstellen, deutlich werden
postajati jasnejši deutlicher werden, an Klarheit gewinnen
jasno se opredeliti eine klare Front beziehen

jasniti se povratni glagol
1. (o vremenu) ▸ kiderül, kitisztul, derül, tisztulV sredo čez dan bo dež od zahoda ponehal in popoldne se bo pričelo jasniti. ▸ Szerdán nap közben megszűnik a nyugat felől érkező csapadék és délután tisztulni kezd az ég.

2. (postajati razločen) ▸ tisztázódik, kirajzolódik
Sporna vprašanja se počasi jasnijo. ▸ A vitás kérdések lassan tisztázódnak.
Obrisi hiš so se vse bolj jasnili. ▸ A házak körvonalai egyre jobban kirajzolódtak.

3. (o mišljenju ali razumevanju) ▸ összeáll a kép, kitisztul a képZačelo se mi je jasniti. Če ostanem tukaj še urico ali dve, pa bom prišel reči do dna. ▸ Kezdett összeállni a kép előttem. Ha még egy-két órát itt maradok, a végére járok a dolognak.

4. (o izboljševanju situacije) kontrastivno zanimivo ▸ elvonulnak a viharfelhők, jobbra fordul, egyenesbe jönOdnos med Korejama ima svoje svetle in temne trenutke. Recimo, da se je zdaj začelo jasniti. ▸ A két Korea közötti kapcsolatnak vannak világos és sötét pillanatai. Fogalmazhatunk úgy, hogy most kezdenek elvonulni a viharfelhők.
Potem ko se je Fiat ubadal s precejšnjim usihanjem prodaje, se mu je lani nebo začelo jasniti. ▸ Azt követően, hogy a Fiat az értékesítés jelentős visszaesésével küzdött, tavaly kezdett egyenesbe jönni.
Jasni se tudi nebo nad to življenjsko štorijo. ▸ Lassacskán az életének története is jobbra fordul.

5. (o izboljševanju volje ali počutja) ▸ felderül, jókedvre derül, jókedve lesz"Najbolj smo se bale Branka, ampak tudi on je bil navdušen nad nami! Njegov obraz se je med našim petjem začel jasniti!" ▸ „Leginkább Brankótól féltünk, de őt is lenyűgöztük. Földerült az arca, amikor énekeltünk.”

kis|el (-la, -lo) obraz, okus, sadje, vino: sauer; rahlo: säuerlich; vreme: diesig
kisel obraz die Jammermiene, saure Miene
kisel travnik die Sauerwiese
kremenčevo kisel kieselsauer
smolno kisel harzsauer
vinsko kisel weinsauer
postajati kisel versauern
figurativno ugrizniti v kislo jabolko in den sauren Apfel beißen

kosmàt prid., мохна́тий прикм., волоха́тий прикм., кудла́тий прикм., патла́тий прикм.

• postájati kosmàt волоха́тіти

krh|ek (-ka, -ko) (lomljiv) zerbrechlich, brüchig, spröde; (hrustljav) knusperig, knusprig
krhkega zdravja gebrechlich
tehnika krhki lom/prelom der Sprödbruch, Trennbruch, Abreißbruch
postajati krhek verspröden

moder|en [ê] (-na, -no)

1. (modni) modern, in
zelo moderen hochmodern
(priljubljen) beliebt
postati moderen in Mode kommen, aufkommen
postajati moderen im Kommen sein

2. (novodoben) neuzeitlich, modern

móker prid., мо́крий прикм.

• postájati móker намока́ти

naglušen pridevnik
(ki ima okvaro sluha) ▸ hallássérült, nagyothallóVčasih se mi celo zazdi, da sem postala malo naglušna. ▸ Néha úgy tűnik, hogy már enyhén nagyot hallok.

pijàn prid., п’я́ний прикм.

• postájati pijàn п’яні́ти

plešast [é] (-a, -o) kahlköpfig, kahl, glatzköpfig, glatzig
postati/postajati plešast kahl werden, eine Glatze bekommen
plešasta glava der Kahlkopf

plešast pridevnik
1. (brez las) ▸ kopasz, tarLani jeseni so mi začeli tako izpadati lasje, da sem postala skoraj plešasta. ▸ Tavaly ősszel annyira elkezdett hullani a hajam, hogy majdnem megkopaszodtam.
2. (o površini) ▸ kopasz, kopárNa Trgu revolucije je ubogo staro živo mejo in "plešasto" zelenico nadomestila urejena cvetlična greda. ▸ A Forradalom téren a szegényes régi sövényeket és a „kopasz” gyepet takaros virágágyás váltotta fel.
Brocken je gosto poraščen z mešanim gozdom, proti vrhu se gostijo smreke, čisto na vrhu pa je kamnito plešast. ▸ A Brockent sűrű vegyes erdő fedi, a teteje felé haladva lucfenyőkkel, a hegycsúcs pedig sziklás és kopár.

pléšast prid., ли́сий прикм.

• postájati pléšast лисі́ти

plitvejš|i (-a, -e) flacher, seichter
postajati plitvejši verflachen

podóben -bna -o prid. asemănător, asemenea; analog, similar
□ biti podoben a semăna
□ postajati podoben a se asemui

pogostejš|i [ó] (-a, -e) häufiger
postajati pogostejši häufiger werden, dogodki: sich verdichten

ponižnejš|i (-a, -e) demütiger
postajati/postati ponižnejši kleinlaut werden, vom hohen [Roß] Ross heruntersteigen