Franja

tuber¹ [tjú:bə] samostalnik
botanika gomolj (krompir itd.)
medicina grča, tubêrkel, bula

under tubers posajèn s krompirjem

tūber¹ -eris, n (iz kor. *tūbh- (paralelni kor. k *tu-m- v tumēre))

1. vsak izrastek na telesu, grba, bula, novotvorba, oteklina, nabreklina, tumor, tvor, uljé (starejše gluta): cameli, boum Plin., tuber est totum caput Ter. vsa glava je v bulah = vsa glava je ena sama bula; pren. tubera bule = velike napake (naspr. verrūcae mehurčki = male napake): qui, ne tuberibus propriis offendat amicum, postulat, ignoscet verrucis illius H.

2. metaf.
a) lesna grča, hrga: Plin.
b) bot. gomólj (gomòlj), starejše gomoljíka: tubera radicis rotunda Plin. okrogla gomoljasta korenika.
c) bot. vrsta gob, mavrah, smrček in morda poseb. gomoljika (starejše lanož): Plin., Iuv., Mart.
d) bot. tuber terrae = cyclamīnos cikláma, kokórik (kokorík), starejše kozja repica (Cyclamen europaeum Linn.): Plin.
e) krtina (kot psovka): recte, videbo te in publicum, mus, immo terrae tuber Petr.

Tuberkel, der/die, Medizin grča, grčica, bunčica

vȑž vȑža m, mn. vȑževi
1. grča: daske su smeđe-žute i od vrževa po njima; u njemu je, kažu, vražji vrž i božja mirulja
2. med. grča, oteklina pri protinu, tophus arthriticus

žmȗr m dial. svrž, grča, oko v deski, presekanem deblu, žmula

балда f zabijač, macelj; grča (na drevesu); kovaško ali rudarsko kladivo; (pren.) tepec

нароет m izrastek, bunka, grča; (pren.) nenormalnost

сук m veja; grča

сук -а́ ч., vêja -e ž., gŕča -e ž.

сучок m vejica; grča

шишка f bula, šiška, grča;
сосновая шишка smrekov storž;
он большая шишка on je velik gospod, visoka živina;
на бедного Макара все шишки валятся na reveža se zgrnejo vse nesreče

Blindast, der, Forstwesen slepica, zarasla grča

čvòrina ž velika grča, velik vozel

malandre [malɑ̃drə] féminin podsèd (konjska bolezen); gnila grča v lesu

nodule [nɔdül] masculin majhna grča, majhen vozel

хрыч m stara grča, siten dedec
старый хрыч (vulg.) stara grča, siten dedec

cartilāgō -inis, f (prim. lat. crātis, gr. κροτώνη grča) hrustanec: Cels., Plin.

gŕčica (-e) f

1. dem. od grča piccolo nodo, nocchio

2. med. tubercolo

nagnit pridevnik
(gnil) ▸ rohadt, rothadt, poshadt, korhadtPri trgatvi si vzemite čas in ločujte zdravo od delno nagnitega grozdja. ▸ Szüreteléskor szakítson rá időt, és tegye külön a friss és a kissé rothadt szőlőt.
Vsake dva do tri dni jih malo preberemo in odstranimo plesnive ali nagnite jagode. ▸ Két-három naponta kicsit átválogatjuk az epret, és eltávolítjuk a penészes vagy megrohadt eperszemeket.
Zmotno je mišljenje, da so za sušenje sadja primerni poškodovani, nagniti plodovi. ▸ Helytelen az a feltételezés, hogy aszaláshoz megfelelnek a sérült, rothadt termések.
Če vložimo poškodovano ali nagnito sadje, bo v kozarcu začelo vreti. ▸ Ha sérült vagy rothadt gyümölcsöt főzünk be, akkor az felforr a befőttesüvegben.
Rjave, nagnite korenine ob presajanju odrežemo in čim temeljiteje odstranimo. ▸ Átültetéskor a megbarnult, korhadt gyökereket lemetsszük és minél alaposabban eltávolítjuk.
Sadje ne sme biti nagnito, zato poškodovane dele izrežemo, nagnite sadeže pa izločimo. ▸ A gyümölcs ne legyen poshadt, ezért a sérült részeket kivágjuk, a poshadt gyümölcsöket kiválogatjuk.

pálčen (-čna -o) adj. del pollice, da uno, da più pollici:
palčne rokavice guantoni; manopola, muffola
6-palčna plošča lastra di sei pollici
anat. palčna grča protuberanza del pollice
anat. palčni tenar eminenza tenar
hist. palčni vijaki strettoio