Franja

inter-calō (-kalō) -āre -āvī -ātum izklicevaje (z razglasom calando) vtakniti (vtikati), vriniti (vrivati), uvrstiti (uvrščati) (kot koledarski t. t.). Preden je Cezar uvedel julijansko leto (l. 45), so skrbeli za izenačevanje mesečnega in sončnega leta pontifiki. Ti se pri tem niso držali nikakršnega sistema, ampak so izenačevali le na grobo, kadar je bil razloček med mesečnim in sončnim letom že prevelik: hoc anno intercalatum est L. se je vrinil prestopni mesec, i. unum diem Macr., unum diem quarto quoque anno Suet., intercalandi licentiae Suet., illi (Graeci) confecto ultimo mense, Romani non confecto Februario, sed post vicesimum et tertium diem eius intercalabant Macr., quia de intercalando non obtinuerat Ci., si intercalatur Kal. Maiis Cat., ita ut duodecim annis continuis non intercalaretur Plin., cum scies Romae intercalatum sit necne Ci.; metaf.: poenam i. L. kazen odložiti (odlagati).

intubacija samostalnik
medicina (vstavitev cevke) ▸ intubáció
Zaradi poškodbe arterije, padca krvnega tlaka in otekline so mu že v dvorani morali z intubacijo olajšati dihanje. ▸ Az artériasérülés, a vérnyomásesés és a duzzanat miatt már a műtőben intubálni kellett, hogy segítsék a légzését.

invalidnost samostalnik
1. (zdravstveno stanje) ▸ fogyatékosság, rokkantságBolezen počasi povzroči težko invalidnost in odvisnost od tuje pomoči. ▸ A betegség lassan súlyos rokkantsághoz vezet, és külső segítségre szorul a beteg.Celotno vsoto za invalidnost izplačajo ob stoodstotni invalidnosti, sicer le del zavarovalne vsote glede na odstotek invalidnosti. ▸ A rokkantsági ellátás teljes összege kifizetésre kerül 100 százalékos rokkantság esetén, egyébként csak a biztosítási összeg rokkantsági százaléknak megfelelő része.
Povezane iztočnice: vojna invalidnost, nadomestilo za invalidnost, delovna invalidnost, poklicna invalidnost

2. lahko izraža negativen odnos (o nesposobnosti) ▸ fogyatékosságNevrotična obsedenost s poslovnim uspehom je izraz socialne invalidnosti. ▸ A neurotikus megszállottság az üzleti sikerért a társadalmi fogyatékosság megnyilvánulása.V času, ko že vrabci na vejah čivkajo o invalidnosti sodnega delovanja, premier v parlamentu pripoveduje, kako se problemov s sodstvom ne da rešiti prek noči. ▸ Egy olyan időszakban, amikor már a verebek is az igazságszolgáltatás fogyatékosságáról csiripelnek, a miniszterelnök a parlamentben arról mesél, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatos problémákat nem lehet egyik napról a másikra megoldani.

io

A) pron. jaz:
te lo insegno io! ti bom že jaz pokazal!
io sottoscritto pisarn. spodaj podpisani
io ricco? jaz naj bi bil bogat?

B) m invar.

1. jaz:
essere pieno del proprio io biti poln samega sebe

2. psihol. ego

ir* iti, kreniti, odpraviti se; marširati; priti; nahajati se; podati se

ir bien (de salud) zdrav biti
el vestido le va bien obleka Vam dobro pristoji
ir fuera de camino (fig) zmedeno govoriti
ir descaminado ne se spoznati
ir (muy) lejos (fig) predalečiti; preveliko vnemo pokazati
ir mal slabo se počutiti, bolan biti
va de mal en peor vedno slabše mu gre
ir y venir sem in tja hoditi
ni va ni viene (fig) ne ve, za kaj bi se odločil
sin irle ni venirle (fig) ne da bi mu bilo kaj za to
tanto se le da por lo que va como por lo que viene popolnoma vseeno mu je
de 5 a 8 van 3 5 od 8 ostane 3 (odštevanje)
va mucho de uno a otro je velika razlika med obema
lo que va del cielo a la tierra silno velika razlika
¡van cinco duros a que tú no lo sabes! stavim 25 peset, da tega ne veš
ir v vzklikih in vprašanjih:

¡voy! igram (zraven)! (pri kartanju)
¡(allá) voy! že grem! (odgovor natakarja, ki ga kličejo)
¡cómo le va! Am česa ne poveste! ta je pa dobra!
¡allá va (eso)! tu imate! pozor! previdno!
¡ahora va de veras! sedaj gre za res! stvar postaja resna!
¡asi va el mundo! tako je na tem svetu!
¡vamos! na noge! naprej!; tako! sedaj razumem!; ta je pa dobra! mislim da! bežite! to ni mogoče! (že) dovolj! stojte!; to me veseli!
¡vamos claros! govorimo jasno!
¡vamos despacio! le ne se prenagliti!
¡vamos por partes! najprej eno, potem drugo!
¡vaya! zaradi mene, prav!; ah, kaj!; seveda! rad verjamem!; no, še tega bi se manjkalo!
¡vaya por Dios! za božjo voljo
es demasiado ¡vaya! to je zares preveč!
¡vaya que sí! to rad verjamem!
¡vaya una sorpresa! lepo presenečenje!
¡vayamos! urno!
¿cómo le va? ¿cómo vamos? kako Vam gre?
¿cuánto va? koliko stavimo?
¿quién va (allá)? kdo je? kaj (pa) je?
ir + gerundij:

voy comprendiendo počasi že razumevam
cuanto más voy estudiándolo čim bolj to študiram
eso va siendo difícil to bo težko
los precios van bajando cene padajo
ir + pretekli deležnik:

ir montado jahati
ir perdido premagan biti, izgubiti
iba vestido de negro bil je črno oblečen
todo va vendido ya vse je že prodano
¡van apostados 10 duros! stava je 10 peset!
van pasados más de tres años več kot 3 leta je že od tega
ir + predlogi ali prislovna določila:
ir + a:

ir a buscar a alg. iti po koga
ir a dormir spat iti
ir a recibir a alg. komu naproti iti
ir a ver a uno obiskati koga
al ir a pagar pri plačevanju
voy a hacerlo takoj bom to naredil
iba a hacerlo bil sem na tem, da to naredim
es lo que iba a decir to sem ravno hotel reči
ibas a creerlo skoraj bi (ti) bil to verjel
¿quién lo iba a suponer? kdo bi si bil to mislil?
¡vaya V. a saber! to je težko reči! to se ne da trditi!
voy a partir mañana odpotujem jutri
¡vas a caer! padel boš!
ir a caballo jahati, jezditi
ir a pie peš iti
ir a pique potopiti se (ladja)
voy a casa grem domov
ir a la cama leči v posteljo
ir al encuentro de alg. komu naproti iti
ir a la plaza iti na (živilski) trg
ir a una isti cilj zasledovati
¡a eso voy! za to ravno gre!
ir + con:

ir con alg. koga spremljati, s kom držati
eso no va conmigo to se me ne tiče!
ir + de:

ir de intérprete iti (biti) za tolmača
ir de largo (prvikrat) nositi dolga krila (deklice)
ir + en:

ir en coche, ir en carruaje z vozom (avtom) se peljati
ir en avión leteti (v letalu)
ir en barco z ladjo se voziti
ir en bicicleta na kolesu se peljati
ir en ferrocarril z železnico se peljati
ir en contra upreti se
en eso va mi vida moje življenje je odvisno od tega
el año en que vamos tekoče leto
los números van en cada pieza vsak kos je oštevilčen

ir + para:

voy para viejo staram se
eso va para largo to bo še dolgo trajalo
va para tres meses que no le he visto skoraj 3 mesece je že, odkar ga nisem videl

irgendwie nekako; kakorkoli; schon irgendwie že kako

ir-roborāscō -ere -rāvī moč dobi(va)ti, (o)krepiti se, ukoreniniti se: irroboravit inveteravitque falsa atque aliena verbi significatio Gell. se je ukoreninila in že davno udomačila.

ítak adv. (tako in tako) comunque, tanto:
ostani pri nas, vlak si že itak zamudil resta da noi, tanto il treno l'hai perduto

íti (grém)

A) imperf., perf.

1. andare:
gosi so šle druga za drugo le oche andavano una dietro l'altra
iti z letalom, z vlakom andare in aereo, col treno
iti k fizerju, k zdravniku andare dal barbiere, dal medico

2. pog. (premikajoč se pojavljati se iz česa ali kje) andare, venire:
iz dimnika gre dim dal camino viene il fumo
iz rane gre kri dalla ferita viene sangue

3. pog. (teči, delovati) andare, funzionare:
ura gre naprej, nazaj l'orologio va avanti, indietro

4. (biti speljan, voditi) andare; portare:
stopnice gredo v klet le scale portano in cantina

5. impers. (izraža bližnji nastop stanja, kot ga nakazuje določilo) avvicinarsi; essere a momenti:
šlo je na jesen in se je že ohladilo si avvicinava l'autunno e si sentiva il freddo

6. (s prislovnimi določili izraža obstajanje dejanja, kot ga nakazuje določilo) andare, procedere:
z zdravljenjem gre počasi la terapia procede lentamente

7. (biti dostopen, razumljiv) andare:
matematika mu ne gre la matematica non gli va, gli è incomprensibile

8. pog. (biti določen komu, pripadati) andare:
določen delež gre podjetju una parte va all'azienda

9. pog. (miniti, minevati) passare:
leto je šlo ko blisk l'anno è passato come un lampo

10. pog. (porabiti, potrošiti se) andare:
na sto kilometrov gre deset litrov bencina per cento chilometri vanno (si consumano) dieci litri di benzina

11. impers. andarne:
gre za življenje in smrt ne va della vita o della morte
gre mu za čast ne va del suo onore

12. impers. (izraža istost, opredelitev) trattarsi: tu ni šlo za nesrečo, pač pa za malomarnost non si è trattato di infortunio bensì di negligenza

13. impers. (izraža nedopustnost česa) non andare + participio:
tega ne gre podcenjevati la cosa non va sottovalutata

14. impers. (moči, zmoči) farcela:
poskušal je vstati, pa ni šlo tentò di alzarsi ma non ce la fece

15. pog. (z nedoločnikom poudarja dejanje, ki ga izraža nedoločnik) andare:
vse stori zate, kar zmore, ti pa mu greš nagajati lui fa per te quel che può e tu vai a fargli dispetti
šole še ni končala, dela še nima, ona pa gre in se poroči non ha ancora finito gli studi, non ha ancora trovato un lavoro e lei va a sposarsi
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. prišlo je vse, kar leze in gre venne tantissima gente
pog. kako že gre tista pesem? come va, come fa quella canzone?
pren. stvari gredo svojo pot le cose vanno normalmente
pren. priznati komu mesto, ki mu gre riconoscere a uno il ruolo che gli spetta
pog. staviti grem, da boš spet zamudil scommetto che farai ancora tardi
pren. iti stvarem do jedra andare fino in fondo a qcs.
pog. plašč mu gre (sega)
do kolen il cappotto gli arriva alle ginocchia
pren. iti do zadnjih meja tentare l'impossibile (costi quel che costi)
pren. iti do živega toccare nel vivo, pungere sul vivo
iti hitro od rok (delo) procedere bene, senza intoppi (lavoro)
iti (molče) čez kaj, preko česa lasciar perdere, andare
iti (komu) s poti non intralciare qcn.
iti (komu) z luči non fare ombra a qcn.
pren. iti h koncu essere moribondo, al lumicino
pog. pren. iti k hudiču andare in malora
iti na bolje (zdravje) migliorare
iti na dno (potopiti se) andare a fondo, affondare
iti na drobno andare in frantumi (vetro, stoviglie)
iti na dvoje spaccarsi in due (ciocco)
pog. pren. iti na jetra, na živce mangiare il fegato, dare ai nervi
iti (komu) na jok (biti hudo prizadet) venire (a qcn.) da piangere
iti (komu) na led, na limanice lasciarsi abbindolare, imbrogliare da qcn.
pren. iti na magistrat, na matični urad, pred oltar sposarsi
žarg. rib. iti najbolj na muho abboccare la mosca
pren. iti na nož venire ai ferri corti
pren. iti (komu) na otročje rimbambire
pren. iti (komu) na roke dare una mano a qcn., sostenere qcn.
evf. iti nastran andare al gabinetto, fare i propri bisogni
evf. iti po gobe, v krtovo deželo, na drugi svet andare all'altro mondo, tirare le cuoia
pren. iti na ulice scendere in piazza
pog. pren. iti pod ključ finire in gattabuia
pog. bolniku gre vse podenj il malato è incontinente, se la fa addosso
pren. iti pod nož farsi operare
pren. iti skozi ušesa straziare le orecchie (fischio, urlo)
iti v cvet fiorire, andare in fiore (lattuga)
iti v klasje fiorire, accestire (spiga) pren. andare bene, prosperare (affari)
pren. ne iti v glavo non andare in testa
iti v denar vendersi bene
pren. iti v korak s časom stare al passo coi tempi
evf. iti v leta invecchiare
škoda gre v milijone i danni si calcolano a milioni
iti v noge, v glavo (pijača) dare alla testa
pren. iti v nos sentirsi offeso, saltare (a uno) la mosca al naso
pren. iti vase rientrare in se
iti v škodo (komu) averne, soffrirne danno
iti v zrak saltare in aria
iti z modo seguire la moda, vestirsi alla moda
evf. iti s kom amoreggiare, flirtare con
iti za pogrebom andare al funerale
pren. iti dol (sonce) tramontare
pog. iti gor (podražiti se) rincarare
žarg., šol. iti naprej andare avanti (con la materia), superare la classe
pren. iti narazen separarsi, divorziare
pren. iti navzdol andare in rovina, declinare
iti pokonci (lasje) rizzarsi (capelli)
pren. iti predaleč s čim esagerare in qcs.
pog. iti skupaj (blago) restringersi
ekon. iti v breme essere, andare a carico
voj. iti v strelce avanzare in ordine sparso
pren. iti kot namazano andare liscio come l'olio
iti se solit andare a farsi friggere
igre iti ven z adutom attaccare con l'atout
impers. tako ne gre, ne bo šlo così non va
impers. tesno mi gre za čas, s časom ho pochissimo tempo a disposizione
impers. trda mu gre za denar è a corto di denaro
PREGOVORI:
v tretje gre rado non c'è due senza tre
prvi dobiček ne gre v mošnjiček una rondine non fa primavera

B) íti se (grém se) imperf. refl.

1. (z namenilnikom, s tožilnikom pomeni opravljati kako igro) giocare:
iti se kartat giocare a carte
iti se slepe miši giocare a mosca cieca
iti se ravbarje in žandarje giocare a nascondino
iti se mance giocare a rimpiattino; pren. fare il doppio gioco

2. (izraža negativno stališče do dejavnosti, kot jo nakazuje določilo) pretendere:
iti se znanstvenika pretendere di essere uno scienziato
kaj se pa greste! che diavolo fate, combinate!
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. ne iti se slepih miši parlarsi chiaro, mettere le carte in tavola
pog. ne gre se mi še domov non mi va di andare già a casa

íti (grem) aller, marcher, se rendre, passer

iti iz, ven sortir
iti (grem) gor monter
iti (grem) dol descendre
iti (grem) po aller chercher
iti (grem) mimo passer devant (ali à côté, près de)
iti (grem) naprej poursuivre, continuer (son chemin)
iti (grem) nazaj (s'en) retourner, rebrousser chemin, revenir sur ses pas, reculer
dež gre il pleut
toča gre il grêle, il tombe de la grêle
sneg gre il neige
iti (grem) za kom suivre quelqu'un
gre za kaj il s'agit, il est question, il y va de
iti (grem) po sreči prendre une bonne tournure, s'annoncer bien
za to ne gre cela n'entre pas en ligne de compte, il n'est pas question de cela
to mi gre cela me revient de droit
bo že šlo ça ira, ça s'arrangera

izbruh samostalnik
1. (o človeški dejavnosti) ▸ kitörés, kirobbanásAvstrijski državni zbor se je maja 1917 sestal prvič po izbruhu vojne. ▸ Az osztrák országgyűlés a háború kitörése után először 1917 májusában ült össze.
Islandci po izbruhu afere podpisujejo tudi peticijo za odstop premierja. ▸ Az izlandiak az ügy kirobbanása után aláírásokat gyűjtenek a miniszterelnök lemondása érdekében.
Grčiji je zaradi dolgov dve leti po izbruhu krize grozil bankrot. ▸ Görögországot két évvel a válság kitörését követően csőd fenyegette.

2. (o naravnem pojavu) ▸ kitörés, kiütésZ rastjo mesta je bilo vedno več tudi nevarnosti za izbruh požara. ▸ Ahogy nőtt a város, úgy nőtt a tűzveszély is.
Vzrok za izbruh ognja so vročina, suša in močni vetrovi, vremenoslovci pa tudi v prihodnjih dneh niso napovedali obilnejših padavin. ▸ A tűz keletkezését a hőség, a szárazság és az erős szél okozta, a meteorológusok pedig nem jósolnak nagy mennyiségű csapadékot a következő napokra.
Izbruhi sevanja gama se pojavljajo nenapovedano in so povsem naključno porazdeljeni po nebu. ▸ A gammakitörések váratlanul következnek be és teljesen véletlenszerűen oszlanak el az égbolton.

3. (o prodoru snovi na površje) ▸ kitörésZadnji večji izbruh vulkana je bil leta 1992. ▸ Az utolsó nagyobb vulkánkitörés 1992-ben volt.
Najbolj zanimivi so gejzirji, izbruhi vode in pare, ki nastanejo zaradi močnega segrevanja podzemne vode. ▸ A legérdekesebbek a gejzírek, a talajvíz intenzív felmelegedése által okozott víz- és gőzkitörések.

4. (o močnem čustvenem odzivu) ▸ kitörés, rohamMajhni otroci z rednimi čustvenimi izbruhi izražajo in čutijo negativna čustva. ▸ A kisgyermekek a negatív érzelmeket rendszeres érzelmi kitörésekkel fejezik ki és dolgozzák fel.
Imam izbruhe, tarnam, se pritožujem. ▸ Kirohanásaim vannak, zsörtölődöm, panaszkodom.
To že ni bil prisrčen sprejem, temveč pravi izbruh sovražnosti. ▸ Ez aztán nem szívélyes fogadtatás volt, hanem igazi ellenséges roham.
Ob prihodu košarkarjev je med navijači sledil velik izbruh veselja. ▸ Amikor a kosárlabdázók megérkeztek, a szurkolók örömkitörése várta őket.

5. (o bolezni) ▸ kitörésZdraviti moramo začeti čim prej, vsaj v prvih treh dneh po izbruhu mehurčkov. ▸ A kezelést a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, legalább a hólyagok megjelenését követő első három napon belül.
Od okužbe do izbruha bolezni mine od dva do štiri dni. ▸ A fertőzéstől a betegség kitöréséig kettő és négy nap közötti idő telik el.

6. (o besednem odzivu) ▸ kirohanás, kitörés
Ni redko, da domačini na povsem normalne prošnje zahodnjakov odgovarjajo z izbruhi: "Dovolj je kolonializma", "Pojdite domov, kaj še delate tukaj!" ▸ Nem ritka, hogy a helyiek a nyugatiak teljesen hétköznapi kéréseire az „Elég a gyarmatosításból!”, „Menj haza, mit keresel még mindig itt!?” kirohanásokkal válaszolnak.

izbruhniti glagol
1. (o človeški dejavnosti) ▸ kitör, kirobbanPo izreku sodbe so med protestniki in policisti izbruhnili tudi spopadi. ▸ Az ítélethirdetés után összecsapások törtek ki a tüntetők és a rendőrök között.
Ko je izbruhnila vojna, je imel komaj štiri leta. ▸ Amikor kitört a háború, alig volt négyéves.
Prvi škandal je izbruhnil, še preden se je festival sploh začel. ▸ Az első botrány még a fesztivál kezdete előtt kirobbant.

2. (o naravnem pojavu) ▸ kiüt, kitörPožar je izbruhnil na dveh zapuščenih sedežnih garniturah, najverjetneje pa so ga povzročili odvrženi cigaretni ogorki. ▸ A tűz két elhagyott kanapén ütött ki, és valószínűleg eldobott cigarettacsikkek okozták.
V suhih gozdovih lahko izbruhnejo uničujoči požari. ▸ A száraz erdőkben pusztító tüzek üthetnek ki.
Ogenj je izbruhnil na podstrešju, kjer je bilo shranjeno seno. ▸ A tűz a padláson ütött ki, ahol szénát tároltak.
Med sprehodom je izbruhnila huda nevihta – in zadel jo je blisk. ▸ Séta közben heves zivatar tört ki – és a lányt villám vakította el.

3. (o prodoru snovi na površje) ▸ kitör, feltörVulkan običajno izbruhne dvakrat na vsakih 100 let. ▸ A vulkán általában 100 évente kétszer tör ki.
Gejzir izbruhne, ko vrela voda iz globine prebije hladnejšo na površju. ▸ Gejzír tör fel, amikor a mélyből származó forró víz áttöri a felszínen lévő hidegebb vizet.
Ko skorja ne zdrži več tlaka, plin izbruhne ter požene skale in plin visoko v zrak. ▸ Amikor a kéreg már nem bírja a nyomást, feltör a gáz, és a sziklákat, valamint a gázt a magasba repíti.
Tradicija pravi, da jo je dal zgraditi papež Kalist na mestu, kjer naj bi iz tal izbruhnilo olje, najverjetneje nafta. ▸ A hagyomány szerint Callistus pápa építtette azon a helyen, ahol állítólag olaj, valószínűleg kőolaj tört fel a földből.
Kar 12.200 metrov visoko je izbruhnil ogromen oblak pepela. ▸ Hatalmas hamufelhő tört ki 12.200 méter magasságba.

4. (o močnem čustvenem odzivu) ▸ kitör, felcsattanV službi se vas bodo izogibali, saj boste skoraj vsako minuto izbruhnili. ▸ Kerülni fogják a munkahelyén, mert szinte percenként felcsattan.
Množica je izbruhnila od navdušenja, kardinal je moral počakati, preden je lahko nadaljeval. ▸ A tömeg lelkesedésben tört ki, és a bíborosnak várnia kellett, mielőtt folytatni tudta volna.
Ko poslušalci dojamejo poanto šale, ponavadi izbruhnejo v smeh. ▸ Amikor a hallgatók megértik a vicc csattanóját, általában nevetésben törnek ki.

5. (o bolezni) ▸ kitörDom, v katerem je izbruhnila epidemija, je trenutno zaprt. ▸ Az otthon, ahol a járvány kitört, jelenleg zárva van.
Pri okuženih bolezen izbruhne že po štirih mesecih. ▸ A fertőzötteknél a betegség már négy hónap után kitör.

6. (o besednem odzivu) ▸ kitör, kibukik
"Oh, kakšna sramota!" je izbruhnila. ▸ „Ó, micsoda szégyen!” – tört ki.
Možakar je izbruhnil: "Saj sem vedel, da ne posluša!" ▸ A férfi kibukott: „Tudtam, hogy nem figyel!”

7. (o telesnem odzivu) ▸ kihány, kiokád
Pri bruhanju izteka iz ust obilica hrane, ponavadi jo otrok izbruhne kar v loku. ▸ Hányáskor sok étel jön ki a szájból, a gyermek általában ívben hányja ki az ételt.

izglédati ìzglēdām
1. dozdevati se, zdeti se: izgleda da će to dobro biti
2. pričakovati, pozorno gledati: izgledati gosta gledati, ali gost že prihaja, pričakovati gosta; putnici stoje na obali i izgledaju skelu
3. ogledovati si: razgovara sam sa sobom i izgleda nebo
4. ti dobro izgledaš kaže, da si zdrav; izgleda na kišu zdi se, da bo dež

izhájati (-am) | izíti (-ídem)

A) imperf., perf.

1. uscire; essere pubblicato:
revija izhaja mesečno, kot štirinajstdnevnik la rivista esce mensilmente, come quindicinale

2. derivare, originare, provenire, venire:
oblast izhaja iz ljudstva il potere origina dal popolo
izhajati iz bogate, revne družine venire da famiglia benestante, povera

3. (upoštevati določena izhodišča) partire, muovere:
v razpravi izhaja iz že znanih dejstev nel saggio muove da fatti universalmente noti

4. (kazati se) risultare, essere evidente, manifesto:
iz navedenih dejstev izhaja nujnost povezave posameznih področij dai fatti succitati è evidente la necessità di collegare i singoli settori

B) izíti se (-ídem se) perf. refl.

1. mat. essere divisibile:
račun se je izšel il conto torna

2. finire:
vse se je dobro izšlo tutto è finito bene, per il meglio

izíći ìzīdēm, izídi, izídoh ȉzīde, izìšao izìšla
1. iti: izići u šetnju; izašli su u bioskop, u kino
2. iti (ven, iz), oditi iz: otac je izišao iz sobe vrlo oprezno, gotovo na prstima
3. iziti: izišla je knjiga iz štamparije; izišlo je sunce; mjesec će skoro izići
4. izbruhniti: izišle su boginje
5. končati se: sve će se dobro izići; sve će na dobro izići
6. postati: iz njega je izišao dobar dak; krivo ne može nikad na pravo izići
7. zbledeti: izišla je boja
8. nastati: odatle bi mogao izići veliki istočni rat
9. zrasti: Stojan je izišao lep i ugledan mladić
10. stopiti: žene su izišle na prozore
11. stopiti pred oči: kad sam prolazio ulicom, izicde mi slika vojvodanskih sela
12. miniti: izišla je godina dana; od onoga dogadaja izišlo je deset godina
13. izgubiti se: ovo je izišlo iz običaja
14. izstopiti: izići iz manastira; zbog slabog materijalnog stanja morao je izići iz škole; igrač je morao izići iz igre
15. opraviti s kom: izići s kim na kraj; s njim ću lahko izići na kraj
16. priti: kad je izišao sa robije, čekali su ga novi zadaci ko je prišel iz ječe ..., ko je odsedel ...; izići s kim na mejdan sprejeti s kom dvoboj; izišao je na glas nadaleko na daleč je zaslovel; već su po stranama gdje je bio pijesak i slabija zemlja izišli sa srpom že so v krajih ... začeli žeti; dune vjetar i odnese galiju bogzna kuda, da za tri mjeseca nije mogla izići na svoj pravi put se ni mogla vrniti na pravo pot; ti izidi na visoku kulu povzpni se na visok stolp; izići s predlogom predlagati; izići pred narod stopiti pred ljudstvo; kula je izišla iz svoga temelja stolp je zrasel iz temelja; izići iz noći preživeti noč; koliko izide to sve skupa koliko znaša to vse skupaj; ako bi se ostalo pri usvojenoj praksi, onda bi izašlo da nosioci zemaljskih kandidatskih lista ne mogu učestvovati pri senatorskim izborima če bi se ostalo pri sprejeti praksi, bi to pomenilo, da ...; on je izišao iz naroda on izhaja iz ljudstva

izkušenost samostalnik
1. (v poklicu, dejavnosti ali na področju) ▸ jártasság, tapasztaltság, tapasztalatPrav izkušenosti nam manjka, zato smo tudi izgubili uvodno tekmo. ▸ Éppen a tapasztaltság hiányzik, ezért is veszítettük el az első mérkőzést.
Bo na koncu slavila zmago želja po spremembah ali politična izkušenost? ▸ A változások iránti vágy vagy a politikai jártasság győz a végén?

2. (o življenjskih izkušnjah) ▸ tapasztaltságPrebivalci se zanašajo na izkušenost svojih prednikov, ki so dobro vedeli, kje je varno zidati. ▸ A lakosok az őseik tapasztaltságára támaszkodnak, akik tudták, hol lehet biztonságosan építkezni.

3. (o ljubezenskem odnosu ali spolnosti) ▸ tapasztaltságDekleta imajo namreč tudi v spolnosti vse bolj aktivno vlogo in po izkušenosti ponekod že presegajo moške. ▸ A lányoknak ugyanis egyre aktívabb szerepük van a szexualitás terén is, és tapasztaltság szempontjából egyes esetekben már megelőzik a férfiakat.

izpríčan (-a -o) adj. knjiž. espresso, dimostrato:
kraj je izpričan že v srednjem veku della località si ha testimonianza fin dal medio evo

izrodek samostalnik
1. izraža negativen odnos (izprijena, ničvredna oseba) ▸ selejt, gazember, korcs, söpredékMed zaporniki naj bi na tatove pljuvali kot na izrodke družbe. ▸ A rabok között a tolvajokat állítólag a társadalom korcsaként lenézik.
Pogubno pa je to, da največji izrodki vodijo svet. ▸ Az a szörnyű, hogy a legnagyobb gazemberek irányítják a világot.

2. izraža negativen odnos (izprijena predstava ali mnenje) ▸ fantazmagória, torzszülött, szüleményAli zares ne veste, da so to samo izrodki vaše domišljije? ▸ Hát valóban nem tudja, hogy ezek csak a maga fantazmagóriái?

3. izraža negativen odnos (kar se sprevrže v svoje negativno nasprotje) ▸ elfajzás, elfajulás, degenerálódás
To pa je že izrodek prvobitnega in prijetnega bivanja v naravi. ▸ Ez már a természetben való ősi, élvezetes létezés elfajzása.
To ni islam, ki je ustvaril civilizacijo, ampak je izrodek islama, ki ustvarja nov totalitarizem. ▸ Ez nem az az iszlám, amely civilizációt teremtett, hanem az iszlám elfajzása, amely új, totalitárius rendszert teremt.

4. sovražno (o odnosu do drugačnosti) ▸ különc, csodabogár
Človek se tako rekoč pravilno opredeljen že rodi, če se ne, je pa izrodek. ▸ Az ember úgymond már születésekor megfelelően elkötelezett, ha pedig nem, akkor különcnek számít.
V novi kibernetiki se vrača ta posluh za izrodke, torej tudi za posebneže, kakršni so misleci in pesniki. ▸ Az új kibernetikában visszatér ez a különcök iránti affinitás, az olyan csodabogarakat is beleértve, mint a gondolkodók és a költők.

5. (bitje z motnjo v razvoju ali telesno okvaro) ▸ torzszülött, szörnyszülött, korcs
Primarni strah pred pošastnimi izrodki je vsajen tudi v sodobna razmišljanja o potencialnih človeških klonih. ▸ A szörnyszülöttektől való ősi félelem a lehetséges emberi klónokról való modern gondolkodásba is beleivódott.

izumrtje samostalnik
1. (o živih bitjih) ▸ kihalás, kipusztulásDanes je populacija risa genetsko izrazito osiromašena in na robu izumrtja. ▸ Napjainkra a hiúzállomány súlyosan megfogyatkozott genetikailag és kihalás fenyegeti.

2. (o dejavnosti ali predmetu) ▸ kihalás, megszűnés
Ob stalnem poudarjanju popolnoma električne vožnje se zdi, da so motorji na notranje zgorevanje pred izumrtjem. ▸ Úgy tűnik, hogy a teljes mértékben elektromos motorok folyamatos előtérbe kerülésével a belső égésű motorok el fognak tűnni.
Jeziku novozelandskih domorodcev je grozilo izumrtje. ▸ Az új-zélandi őslakosok nyelvét kihalás fenyegette.
Z izumrtjem tolarja na Bledu nimajo težav, saj je bil evro že prejšnja leta glavno plačilno sredstvo. ▸ Blednek nem okoz gondot a tollár megszűnése, mivel az elmúlt években az euró volt a fő fizetőeszköz.

3. (o kraju) ▸ kihalás
Vsi hodimo tja, saj zaradi izumrtja mestnih središč druge izbire nimamo. ▸ Mindannyian azért járunk oda, mert a városközpontok kihalásával nincs más választásunk.