Franja

podnevi in ponoči frazem
(neprestano; ves čas) ▸ éjjel-nappal
Podnevi in ponoči dihamo, ne da bi temu posvečali posebno pozornost. ▸ Éjjel-nappal anélkül lélegzünk, hogy ennek külön figyelmet. szentelnénk.
Običajno nas pametni telefon spremlja podnevi in ponoči, kamorkoli gremo. ▸ Az okostelefon általában éjjel-nappal elkísér minket, bárhová is megyünk.
Saj ni vedel, da smo študentje s podeželja lačni podnevi in ponoči. ▸ Nem tudhatta, hogy mi, vidéki diákok éjjel-nappal éhesek vagyunk.

poganjek samostalnik
1. ponavadi v množini (pri rastlini) ▸ hajtás, sarjKo vzamemo v roke škarje, najprej porežemo vse mrtve poganjke. ▸ Amikor kézbe vesszük az ollót, legelőször az összes elhalt hajtást vágjuk le.Po vsaj štirih tednih so mladi poganjki pripravljeni za sajenje na vrt. ▸ Legalább négy hét elteltével a fiatal hajtások készen állnak a kertbe való kiültetésre.
Povezane iztočnice: kratki poganjek, dolgi poganjek, glavni poganjek

2. (o začetni fazi) ▸ sarj
V gospodarstvih območja evra so vidni poganjki okrevanja. ▸ Az euróövezet gazdaságai a fellendülés jeleit mutatják.
Medicina ne more biti poganjek teologije in drugih strok, ki se ukvarjajo s človekom. ▸ Az orvostudomány nem sarjadhatott ki a teológiából és más, emberekkel foglalkozó tudományágakból.

3. ponavadi v množini (kar začenja rasti) ▸ sarj
Pod odpetim ovratnikom srajce je opazil poganjke dlak. ▸ Az ing kigombolt gallérja alatt sarjadó szőrszálakat vett észre.
Začudeno so gledali čop, drugačen od polizanih las, med katerimi so se že kazali sivi poganjki. ▸ Csodálkozva nézték a lófarkat, ami más volt, mint a lenyalt haj, melyben már ősz tincsek jelentek meg.
Prvi poganjki so se pri Alenki kazali v osnovni šoli: "Takrat smo vsa dekleta začela rasti v višino in širino." ▸ Alenka az általános iskolában indult növésnek: „Akkoriban mi, lányok, mindannyian elkezdtünk nőni széltében-hosszában”.

pojasniti glagol
1. (razložiti) ▸ megmagyaráz, kifejt, elmagyarázNepridiprav bo moral svoje dejanje pojasniti na sodišču. ▸ A gazfickónak majd a bíróságon kell magyarázatot adnia tettére. Pojasni, v čem je razlika med individualnim in kolektivnim zgodovinskim spominom. ▸ Magyarázd el, mi a különbség az egyéni és a kollektív történelmi emlékezet között!
Grki še vedno niso pojasnili, kam nameravajo namestiti obiskovalce olimpijskih iger 2004. ▸ A görögök még mindig nem tisztázták, hogy hol tervezik elhelyezni a 2004-es olimpiai játékok látogatóit.

2. (razrešiti; razjasniti) ▸ tisztáz, fényt derít, magyarázatot adPoteka ogled kraja dogodka, ki bo pojasnil okoliščine nesreče. ▸ A baleset körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tartanak.Preiskava, ki bo morda pojasnila vzrok tragedije, je v teku. ▸ Jelenleg is folyik a nyomozás, amely fényt deríthet a tragédia okára.Policija je našla 26 pogrešanih oseb in pojasnila šest umorov. ▸ A rendőrség 26 eltűnt személyt talált meg és hat gyilkosságot derített fel.

3. (svetovati) ▸ magyaráz, tanácsol
Hkrati mi je pojasnil, naj ne skrbim, saj bodo zadnjo knjigo kljub vsemu izdali, kot je bilo dogovorjeno. ▸ Egyúttal elmagyarázta, hogy ne aggódjak, az utolsó könyvet mindezek ellenére kiadják a megbeszéltek szerint.
Pojasnil ji je, naj neha kritizirati in se briga za svoje stvari - petje. ▸ Azt tanácsolta a nőnek, hogy hagyja abba a kritizálást és foglalkozzon a saját dolgával – az énekléssel.
V minutki se je vrnila k mizi in mi prijazno pojasnila, naj nekoliko potrpim, ker šef ravnokar večerja. ▸ Egy perc múlva visszajött az asztalhoz és kedvesen elmagyarázta, hogy legyek türelemmel, mert a főnök éppen vacsorázik.

pokal konfederacij stalna zveza
(nogometno tekmovanje) ▸ Konföderációs Kupa
Če ga ne bi zaustavila poškodba, bi mogoče že lahko igral tudi na letošnjem pokalu konfederacij. ▸ Ha nem állította volna meg a sérülés, talán már az idei Konföderációs Kupán is játszhatott volna.

pokojni samostalnik
(umrla oseba) ▸ elhunyt, megboldogult
Zaradi praznika in spoštovanja do pokojnih bi javni protest preložili za en teden. ▸ Az ünnep és az elhunytak iránti tisztelet miatt a nyilvános tiltakozást egy héttel elhalasztanák.
Natančnega vzroka smrti še niso ugotovili, zato je bila odrejena sodna obdukcija pokojnega. ▸ A halál pontos okát még nem állapították meg, ezért elrendelték az elhunyt boncolását.

pokopališče samostalnik
1. (prostor za pokop) ▸ temető, sírkert Pokopališče sicer redno čistijo in urejajo, posebej pa ga ne nadzirajo. ▸ A temetőt ugyan rendszeresen tisztítják és rendezik, de nem látnak el benne külön felügyeletet.
Povezane iztočnice: judovsko pokopališče, židovsko pokopališče, vojaško pokopališče, žarno pokopališče

2. (odlagališče vozil) ▸ temetőMojster na svojem pokopališču starih avtomobilov ni našel rabljenega žarometa. ▸ A mester nem talált használt fényszórót az autótemetőben.Spotoma smo si ogledali še pokopališče letal, kamor so letalske družbe po upadu letalskega prometa spravile odvečna letala. ▸ Útközben meglátogattuk a repülőgép-temetőt is, ahová a légitársaságok a légiforgalom visszaesése után a feleslegessé vált gépeiket helyezték el.

3. (o odvečnosti ali zastarelosti) ▸ temető
Iz središča intelektualnih idej se je univerza spremenila v pokopališče idej. ▸ A szellemi eszmék központjából az egyetem az eszmék temetőjévé vált.
Avtomobilska industrija pozna kar nekaj modelov avtomobilov, ki so namesto bleščečega uspeha na trgu doživeli bridek konec na pokopališču zgodovine. ▸ Az autóipar számos olyan autómodellről tud, amelyek ahelyett, hogy fényes sikert arattak volna a piacon, szomorú véget értek a történelem temetőjében.
Oprostite, gospod predsednik, ampak vaša vlada je že od leta 92 naprej kot pokopališče ministrov. ▸ Elnézést, elnök úr, de az ön kormánya már '92 óta a miniszterek temetője.

policija samostalnik
1. (organizacija; policisti) ▸ rendőrségKer ga niso mogli izslediti, so oškodovanci podjetnika prijavili policiji. ▸ Mivel nem tudták kinyomozni a hollétét, a károsultak a vállalkozó ellen feljelentést tettek a rendőrségen.Po posredovanju policije se je sin pomiril, a ne za dolgo. ▸ A rendőrség közbelépését követően a fiú megnyugodott, de nem hosszú időre.Tvoje izginotje smo javili policiji. ▸ Az eltűnésedről értesítettük a rendőrséget.
Povezane iztočnice: obmejna policija, finančna policija, avtocestna policija, tajna policija, uniformirana policija, vojaška policija

2. (policijska postaja) ▸ rendőrségNaslednje jutro se je odločila, da bo odšla na policijo in povedala, kaj se ji je pripetilo. ▸ Másnap reggel úgy döntött, hogy elmegy a rendőrségre, és elmondja, mi történt vele.V nedeljo zjutraj so na policiji prijavili tatvino kombija. ▸ Vasárnap reggel a rendőrségen bejelentették a furgon ellopását.

policijski pes stalna zveza
(pes, šolan za delo pri policiji) ▸ rendőrkutya
Policijski pes pri preiskavi ni izsledil mamil. ▸ A rendőrkutya a kutatás során nem talált kábítószert.
Pri delu policisti uporabljajo tudi službene policijske pse. ▸ A rendőrök szolgálati kutyákat is használnak.
V nočni operaciji je sodelovalo okoli 250 karabinjerjev, policijski psi in helikopter. ▸ Az éjszakai akcióban mintegy 250 csendőr, rendőrkutyák és egy helikopter vett részt.

ponavadi prislov
(v večini primerov) ▸ általában
Otroci se bodo kot ponavadi učili tudi različnih instrumentov. ▸ Általában a gyerekek különböző hangszereken is megtanulnak játszani.
Konec poletja ponavadi prinese skokovit padec temperature. ▸ A nyár vége általában ugrásszerű hőmérséklet-csökkenéssel jár.
O dihanju ponavadi ne razmišljamo, dokler nam ne zmanjka sape ali se nam ne zamaši nos. ▸ Általában mindaddig nem gondolunk a légzésre, amíg el nem akad a lélegzetünk vagy nem dugul el az orrunk.
Sopomenke: po navadi

pōns, pontis, m (indoev. baza *pent- iti, stopati; prim. skr. pánthā-ḥ steza, pot, tir, gr. πάτος steza, stop(inja), πατέω stopati, iti, πόντος morje tj. „morska pot“, ἀπάτη „iznajdba“, prelest, prevara, zvijača, sl. pot, got. finthan = stvnem. findan, fintan = nem. finden najti, stvnem. fendeo pešec)

1. brv, most: Iuv., Sen. ph. idr., pontem facere in flumine Ci., C., N. narediti most čez reko, per Nilum N., amnem iungere ponte L. premostiti reko = flumini pontem imponere Cu. ali inicere L. ali indere T., pontem scindere Lact. ali rescindere C., L., N. ali solvere T. ali dissolvere N. ali interscindere Ci. ali rumpere Q. ali interrumpere C., L. ali vellere V. podreti most; pl. pontes o mostu na več (obočnih) polah (travejah), most na (obočnih) polah (kobilah, branah, opornikih, (mostnih) kozah): pontes per amnem iungi T.

2. occ.
a) lesena (z lesom tlakovana) steza skozi močvirje: pontes longos … angustus trames inter pontes T.
b) (pri)dvižni most: S. fr., Suet., nec non trepidi formidine portas explorant pontisque et propugnacula iungunt V., pontes et scalas inferre propugnaculis S.
c) ladijski most(ič), izkrcevalni most(ič): ratis stabat ponte parato V.
d) ladijski krov, paluba: naves pontibus stratae L., T.
e) v pl. (o)gredje, nadstropje, oder v stolpih: turris pontibus altis V., turrim, compactis trabibus quam eduxerat ipse subdideratque rotas pontisque instraverat altos V.
f) pontes dohodni mostiči, brvi po katerih so posamezniki ob komicijah hodili glasovat na Komicij ali Forum: Ci. ep., Corn. idr.; o njih tudi preg.: sexagenarios de ponte = „starost nima glasu“, starci nimajo pravice glasovanja; prim.: ut ferrent iuvenes suffragia soli, pontibus infirmos praecipitasse senes O., quem contra morem maiorum minorem annis LX de ponte in Tiberim deiecerit Ci. (Pro Sex. Roscio Amerino 100). — Kot geogr. nom. propr. Pōns, Pontis, m

1. Pons Argenteus Argentejski (= Srebrnorečni) Most, kraj v Narbonski Galiji z mostom čez Argentej (= Srebrna reka) (Argenteus, amnis Argenteus, flumen Argenteum, zdaj Argens): Lepidus ap. Ci. ep.

2. Pons Campanus Kampan(ij)ski most čez Savono (Sāvō) ob Apijevi cesti za Sinueso: H., Plin.

pōpulus² -ī, f (verjetno iz *pōppolo-; prim. lit. túopa, nem. Pappel) bot. tôpol gen. topôla m, tôpol gen. topóli f, topôla gen. topôle f, jágned gen. jágneda m, jágned gen. jágnedi f, Herkulu posvečeno drevo: Pl., Plin., populus Alcidae gratissima V., populus alba H. snežni topol, beli topol, nigra O., V. črni topol; kolekt. p. multa Plin.

Opomba: Kot masc.: populi albi Veg.

por- (prim. lat. per, prae, pro, gr. παρά, περί; nem. vor) neločljiva, le v zvezi z glag. ohranjena praep. (prim. por-rigo, por-tendo, por-ticus; tudi z asimilacijo: pol-liceor, pol-luo) tja, pred.

porcus -ī, m (iz indoev. *pork̑o- prašič; prim. gr. πόρκος prasec, sl. prasec, prase, prašič, stvnem. far(a)h prasec, lit. paršẽlis = stvnem. farhilī(n) = nem. Ferkel pujsek, prašiček)

1. prasec, prašič, prase, pujs, svinja: Ca., Col., Plin. idr., p. femina Ci. prasica, svinja, porcus lactens Varr. sesno prase, Troianus Macr. = z drugimi živalmi polnjen prašič (kot jed); kolekt.: villa abundat porco Ci.; kot psovka (debeluhom in lagodnemu življenju) prase(c), prašič(ek), pujs = ožrljivec, požrešnež, uživač, gurman, sladokusec: porcus Umber Cat., Epicuri de grege porcus H.

2. metaf.
a) žensko (deviško) spolovilo: nam et nostrae mulieres, maxime nutrices, naturam qua[m] feminae sunt in virginibus appellant porcum, et Graecae choeron, significantes esse dignum insigne nuptiarum Varr.
b) porcus marīnus, tudi samo porcus morska svinja, morski prašič, neka morska riba (prim. gr. πόρκη ostriž): Plin.
c) kot voj. t.t. porci caput „svinjska glava“, neka klinasta bojna razporeditev: acriter imminentes desinente in angustum fronte, quem habitum caput porci simplicitas militaris appellat, impetu disiecit Amm.

porod samostalnik
1. (proces rojevanja) ▸ szülésDihalne vaje med nosečnostjo so sestavni del priprave na porod. ▸ A terhesség alatti légzőgyakorlatok a szülésre való felkészülés szerves részét képezik.Povezane iztočnice: naravni porod, prezgodnji porod, predvideni datum poroda, kleščni porod

2. (nastanek) ▸ születés, világra jövetel
Ali se ni nekaj podobnega zgodilo tudi ljudem, ki so sodelovali pri porodu države in demokracije? ▸ Nem történt-e valami hasonló azokkal az emberekkel, akik részt vettek az állam és a demokrácia születésében?
Evropska denarna zveza bo kljub težkemu političnemu porodu zaživela. ▸ A nehéz politikai világrajövetele ellenére is műkődőképes lesz az Európai Monetáris Unió.
O vrnitvi enega najbolj priljubljenih stripovskih superjunakov na filmsko platno lahko rečemo, da je bil hud porod. ▸ Elmondhatjuk, hogy nehéz szülés volt az egyik legnépszerűbb képregény-szuperhős visszatérése a mozivászonra.
Pri porodu revije smo se pri zbrali tisti, ki se še posebej zavedamo pomena zapisane besede. ▸ A folyóirat világrajövetelekor mind összegyűltünk, akik különösen tudatában vagyunk az írott szó jelentőségének.

porrō, adv. (prim. gr. πόῤῥω, nem. fern)

1. krajevno in prostorsko
a) naprej, dalje, daleč, v daljavi: H., T. idr., ubi habitas? GR. porro illic longe in campis ultimis porro Pl., agere armentum L., porro ire L., quae sint ea flumina p. V. daleč naprej tekoče, in Siciliam, porro ex Siciliā in Africam S.

2. dalje (v časovnem pomenu), za naprej, od tedaj naprej (dalje), nadalje, potem, zatem, pa, v prihodnje, v bodoče: Ter. idr., amare porro omnes annos Cat., quid in animo haberent aut porro habituri essent L., hinc maxima porro accepit Roma V.; toda: quod porro (= prej) fuerat O.

3. (pri logičnem nadaljevanju v mislih) nadalje, potem(takem), (za)torej, pa še, toda, vendar, ampak, z druge strani pa, po drugi strani pa, znova (pa): videte iam porro cetera Ci., ea non mala dicimus, sed exigua et porro minima Ci., sequitur porro nihil deos ignorare Ci., age porro Ci., timebat iram senati … porro animus cupidine caecus ad inceptum scelus rapiebat S.; preplet pomena pod 2. in 3.: audivi a maioribus, qui se porro audisse dicebant Ci.

porta -ae, f (iz *pr̥ta-, indoev. kor. *per- prodreti do česa, prodreti skozi kaj, prepeljati se, na drugo stran spraviti; prim. skr. píparti pelje se čez, prepelje se, gr. πείρω prodiram, prebadam, περάω prodiram, πόρος prehod, brod, πορϑμός brod, πορεύω peljem, dobavljam, πορίζω dobavljam, pridobivam, sl. naperiti, got., stvnem. faran = nem. fahren, stvnem. fuoran, furt = nem. führen, Furt, norveško fjord = nem. Fjord zaliv, ang. port, lat. portārius, portitor, portōrium, portisculus, portus, portuōsus, portuēnsis, Portūnus, Portunālis idr.)

1. vrata, poseb. mestna vrata: Pl., C., O. idr., urbis Ci., oppidi Auct. b. Afr., aversa porta (sc. oppidi) L., Colina, Esquilina, Capena idr. Ci., Hannibal erat ad portas Ci., Hannibal ante portas L., pedem portā non extulisse Ci. ni šel iz mesta, iamque adeo exierat portis equitatus apertis V.; o vratih tabora: porta praetoria C. glavna vrata, sprednja vrata, porta principalis L. stranska vrata, porta decumana C., L. zadnja vrata (prim. decumānus), ex porta ludis emitti Pl. iz zverinjaka (v cirku(su)); pl. o enih vratih: Sabinis proditae portae per virginem Tarpeiam nomine Fl.; preg.: porta itineri longissima Varr. „pot do vrat je najdaljša“, tj. ko si že pri vratih, potem ti delo hitro steče = človek se najdlje mudi pri pripravah, priprave vzamejo največ časa, s pripravami se človek najdlje zamudi.

2. metaf. vsak vhod, dohod, dostop, izhod: Plin., portae Ciliciae N. soteske, ožine, porta Taenaria O. votlina, venti … quā data porta ruunt V., caeli V., solis Macr. znamenji Rak in Kozorog živalskega kroga (zodiaka), postquam Discordia taetra belli ferratos postes portasque refregit Enn., H., portae iecoris Ci., ventriculi porta Cels. vratar (krožna mišica med želodcem in dvanajstnikom).

3. pren.: quibus e portis occurri cuique deceret Lucr. po katerih poteh = s kakimi sredstvi, na kakšen način.

Opomba: Obl. portabus nam. portibus: Gn. Gellius ap. Char.

pōscō -ere, popōscī (nam. *pōrc-scō iz *pr̥(k=)-sk=ō, inkohativ h kor. *perek-= vprašati, zahtevati, prositi; prim. skr. pr̥cchátti sprašuje, pr̥cchā vprašanje, poizvedba, umbr. pepurkurent = lat. rogāverint, dēcrēverint, stvnem. forsca = nem. Forschung, forscōn = nem. forschen, stvnem. frāga = nem. Frage, frāgōn, frāgēn, frāhēn = nem. fragen, stvnem. fergōn prositi, sl. prositi, lit. prašaũ- ýti prositi, zahtevati, lat. precor, prex, procus, procax, postulō)

1. zahtevati, terjati; abs.: incipiunt postulare, poscere, minari Ci., res (tempus N.) poscit C.; pesn. pass.: poscimur O. zahtevajo nas (me) = zdaj se moram(o) prikazati, toda poscimur H. = pozivajo nas (me) k petju (opevanju); z obj.: quod negotium poscebat S., poscere argumentum Ci., poscere pugnam L.; z etičnim dat.: audaciae partis sibi poscere Ci.; z dvojnim acc. zahtevati kaj od koga: V., O., Pers., Cat., sagmina te, rex, posco L., ferociter pro se quisque signum duces poscere L., magistratum Sicyonium nummos poposcit Ci., quinque talenta te poscit mulier H., quousque poscemus aliquid deos Sen. ph.; pass.: segetes alimentaque debita poscebatur humus O., poscor meum Laelapa O. od mene zahtevajo … , aegre passus, quod rationem pecuniae praedaticiae posceretur Gell.; pesn. često o pozivu k petju (opevanju): Apollo poscitur verba Pr., Palilia poscor O. pozivajo me, naj opevam palilije, poscimur Aonides O.; z ab: Ter., Suet., non debebam abs te has litteras poscere Ci.; redko z ACI: ereptumque dolo reddi sibi poscit honorem V., delubra vestra tueri poscimus O., te morari posco inter voluptates Sen. ph. ali s finalnim stavkom: Ci. fr., T., Iuv.

2. occ.
a) o prodajalcu = licērī nastaviti (nastavljati) ceno, določiti (določati) ceno za kaj, ponuditi (ponujati) kaj za kako ceno: pro reliquis (sc. libris) idem pretium poposcit Varr. ap. Lact., tanti quanti poscit, vin tanti illam emi? Pl.; o kupcu = kaj za kako ceno zahtevati, kako ceno ponuditi (ponujati) za kaj, kupiti hoteti: qui cenā poscit? Pl., quinquagenis talentis opera effecta poscere Plin.
b) (po)klicati, poz(i)vati koga pred sodnika (na sodišče): accusant ii, quos populus poscit Ci., dictatorem poscere reum L.
c) zahtevati izročitev koga, da se ga kaznuje: poscendum poenae iuvenem iubebat Sil., nec poscitur auctor Sil., huius tantae cladis auctor Annibal poscitur Pl.
d) poz(i)vati, (po)klicati na kaj, k čemu: aliquem in certamina, in proelia V.; (z acc. boja) poz(i)vati na kaj, k čemu: acies V., proelia Lucan.; abs. metaf.: poscunt maioribus poculis Ci. (In Verrem 2, 1, 66) kličejo se z večjimi čašami = kličejo na večje čaše (k večjim čašam) (po drugih je h glag. poscunt treba dostaviti bibere; tako bi bil pomen stavka: zahtevajo piti iz večih čaš; po Stowasserju je treba poscunt izpeljevati iz kor. pō- piti; pomen stavka bi torej bil: pijejo iz večjih čaš).
e) (po)klicati (na pomoč), poz(i)vati (na pomoč): clamore hominem posco Pl., terrena numina O., supplex tua numina posco V., poscamus ventos V., ego poscor Olympo V. nebo me kliče, deos veniam poscere V. bogove prositi milosti, gemitu Alciden poscere Sen. tr.
f) po(i)zvedeti (po(i)zvedovati), vpraš(ev)ati za kaj, o čem, po čem, po(v)praševati (po(v)praševati) o čem, kaj, hoteti izvedeti kaj: causas V., quae sit sententia, posco V.
g) (za)snubiti deklico: tibi permitto, posce, duce Pl., sine dote posco tuam sororem filio Pl.; z dvojnim acc.: tuam sororem uxorem posco filio Pl., filiam alicuius sibi uxorem poscere Pl.

Opomba: Star. pf. pepōsci: Valerius Antias ap. Gell.

postaviti se na trepalnice frazem
(brezuspešno se truditi) ▸ apait-anyait belead
Vladi teh dveh držav se lahko postavita na trepalnice, pa posebnega uspeha ne bo. ▸ A két ország kormánya beleadhat apait-anyait, de különösebb sikert nem fog elérni.
Sopomenke: postavljati se na trepalnice

pozicijska vojna stalna zveza
1. pogosto v zgodovinskem kontekstu (o taktiki bojevanja) ▸ állóháború, állásháború, állóharc
V pozicijski vojni je na soški fronti padlo ogromno Slovencev, ki so se borili na obeh straneh fronte. ▸ Az isonzói fronton zajló állóháborúban rengeteg szlovén esett el a front mindkét oldalán harcolva.
Novodobno orožje, predvsem strojnica in hitrostrelni top, ni dovoljevalo napadalnih bitk stare vrste in je izsililo pozicijsko vojno. ▸ A modern fegyverek, különösen a géppuska és a gyorstüzelő ágyú nem tették lehetővé a régi típusú offenzívákat, ami állóháborúhoz vezetett.

2. (o nenadnem napadu) ▸ állóháború, állóharc
Predvolilni spopad se postopno spreminja v dokaj negibno pozicijsko vojno, iz katere ne morejo nastati velike politične spremembe. ▸ A választások előtti csata fokozatosan egy elég mozdulatlan állóháborúvá alakul, amelyből nem születhetnek nagyobb politikai változások.
Janez Pavel II. se trudi, da bi naposled končal stoletja staro pozicijsko vojno z naravoslovci. ▸ II. János Pál pápa igyekszik végre véget vetni a természettudósokkal folytatott évszázados állóharcnak.

pozitivna psihologija stalna zveza
psihologija (področje psihologije) ▸ pozitív pszichológia
Poanta pozitivne psihologije seveda ni, da bi vsi ljudje z nasmehom hodili po svetu. ▸ A pozitív pszichológia lényege természetesen nem az, hogy minden ember mosolyogva járkáljon a világban.