Franja

hora ženski spol ura; primeren čas

hora de descanso ura počitka
hora suprema smrtna ura
hora de verano poletni čas
cada hora vedno, neprestano
noticias de última hora zadnje (časopisne) vesti
a la hora v hipu, takoj
a la hora de ahora v tem trenutku, zdajle
¡a buena hora mangas verdes! prilika je že zamujena!
a última hora v zadnjem hipu, nazadnje, končno
a buena hora o pravem času; kmalu; (ironično) o nepravem času; zaradi mene!
en hora buena, en buen(a) hora, a la buena hora srečno, v božjem imenu
¡en buen(a) hora! zaradi mene! da!
¡en buena hora lo digo! ne kliči vraga! ne zareči se!
hasta esta hora do te ure
cien kilómetros por hora 100 km na uro
dar hora rok dati
dar la hora biti (o uri); izvrsten biti
¡ya es hora! je že čas!
¡vaya V. en hora mala! pojdite k vragu!
¿qué hora es? koliko je ura?
horas extraordinarias nadure
horas (corrientes) de oficina delove (uradne) ure
a horas avanzadas (a las altas horas) de la noche pozno v noč
a todas horas, de hora a hora neprestano, ob vsakem času
por horas neprestano; na uro (taksi); vedno
tiene sus horas contadas njegove ure so štete

hotéti (hóčem) imperf. ➞ zahoteti

1. volere; avere intenzione; aver voglia; desiderare:
fant hoče biti samostojen il ragazzo vuole essere indipendente

2. (v zvezi s 'kaj, nič')
hoteti komu dobro, slabo volere il bene, il male di qcn.
hoteti, ne hoteti komu kaj volere, non voler fare niente a qcn.

3. (z nedoločnikom izraža nastopanje dejanja) stare per, stare + gerundio:
odpravili smo se, ko je sonce že hotelo (zaiti) za goro partimmo che il sole stava per tramontare, stava tramontando

4. pog. (v vprašalnem stavku z nedoločnikom izraža možnost, nezmožnost):
ali čemo iti? vogliamo andare?
ne vem, če ji čem sporočiti non so se dirglielo
kako ti čem pomagati, če sam nič nimam? come posso aiutarti se io stesso non ho niente?

5. (v medmetni rabi s 'kaj' izraža sprijaznjenje z danim dejstvom):
ukaz je, kaj hočemo è un ordine, niente da fare, che ci possiamo fare
kaj se hoče, star sem že sono vecchio, che ci posso fare

6. (v prislovni rabi z oziralnim zaimkom, prislovom izraža neodločnost)
naj stori, kakor hoče faccia come gli pare, gli aggrada
naj stane, kar hoče costi quel che costi
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
usoda je hotela, da destino volle che
ta človek ve, kaj hoče è uno che sa cosa vuole
pog. spodletelo nam je, kaj čemo zdaj ci è andata male, e adesso che si fa?
o tem noče nič slišati non ne vuol sapere niente
pren. noge ga niso hotele nositi non riusciva a camminare, le gambe non lo portavano
pren. novica mu ni hotela v glavo non riusciva a capacitarsi
ima denarja, kolikor hoče ha soldi a palate
pren. če tu nismo varni, pa nič nočem qui siamo più che sicuri
največji slepec je tisti, ki noče videti non c'è maggior cieco di chi non vuol vedere
več človek ima, več hoče più uno ha e più vuole avere
kdor noče zlepa, mora zgrda con le buone o con le cattive
to je moj sorodnik ali, če hočeš (hočete), moj nečak questo è un mio parente, o meglio, o più precisamente, mio nipote
to moraš napraviti, hočeš nočeš volente o nolente, devi farlo
hočeš nočeš moraš o mangiare questa minestra o saltare questa finestra
pren. hoteti z glavo skozi zid volere l'impossibile
ni se mi hotelo govoriti non avevo (alcuna) voglia di parlare
hotelo se ji je plesa in petja aveva voglia di ballare e cantare

how¹ [háu] prislov
kako (vprašanje in vzklik)

how about...? kako pa kaj...?
how are you? kako se počutiš?
how do you do dober dan (pozdrav)
how much?, how many? koliko?
how many times? kolikokrat?
how ever do you do it? kako le to narediš?
how so?; ali how come? kako?, kako to misliš?
how the deuce (ali devil, dickens) ? kako za vraga?
how goes it? kako kaj gre?
how in the world? kako vendar?
how is that? odloči se že (pri kriketu); kako pa to?
how now? kako to?, kaj naj to pomeni?
and how! in še kako!
here's how! pogovorno na zdravje (pri pitju)
that's how tako, na tak način
pogovorno a nice how-do-you-do (ali how-do-'ye-do, how-d'ye-do) no, lepa reč!, kakšna godlja!

htjȅti hòću hȍćeš (ijek.), htȅti hòću hȍćeš (ek.)
1. hoteti: on hoće raditi on hoče, želi delati; on će raditi on bo delal; oni hoće prisustvovati svečanosti; oni će prisustvovati svečanosti; ja ću raditi bom delal; ja hoću raditi hočem, želim delati; radit ću = radiću bom delal
2. hoće mi se u varoš rad bi šel v mesto; za taj posao hoće se mnogo umješnosti za to delo je treba veliko iznajdljivosti
3. hoće sumrak, a kolo se sve srdačnije razigrava že pada mrak, kolo pa je čedalje bolj razigrano
4. nas dvoje se hoćemo midva se imava rada

húd bad; evil; (čas, doba) hard; (rana) bad, (občutljiva) sore; (jezen) angry; ZDA sore, mad

húda bolezen serious illness
húda bolečina great pain
húdi časi hard times pl
húd kašelj a bad cough
húd mraz a very severe frost
húd veter sharp wind
húda vročica (mrzlica) a virulent fever
húda vročina intense heat
húda ura thunderstorm
nič húdega sluteč unsuspecting
ta je pa že prehuda! this is outrageous!
delati húdo kri figurativno to create ill-feeling
nič húdega ti ne delam I do you no harm
nič húdega ne mislim (nočem) I don't mean any harm
nič húdega ni v tem there is no harm in it
ne bom ti naredil nič húdega I shall not hurt you
ona ima húd jezik she has a wicked (ali spiteful, malevolent) tongue
nič húdega ne nameravati (misliti) to mean no harm
nič húdega ne vidim v tem I don't see anything bad in it
biti húd na koga to be angry with someone, to be cross with someone, to be furious (ali mad) with someone
húd je name ZDA he is mad with me, VB he is angry with me
v najhujšem primeru at the worst; in the worst case
če pride do najhujšega if the worst comes to the worst
če bi se zgodilo najhujše if it comes to the worst
najhujše še pride the worst is yet to come
húdo (prislov) badly
toliko hujše! all the worse!; so much the worse
vedno hujše worse and worse
bodi pripravljen na najhujše! be prepared for the worst!
húdo se motiš there you are greatly mistaken
húdo mi je, da (ker) ne morem priti I feel sorry that I cannot come
ni tako húdo, kot je videti (figurativno) his bark is worse than his bite
húdo je z njim he is badly off, he is in a bad way, he is unwell
húdo (trda) je za denar money is scarce
saj ni tako húdo! it is not so bad (as you think)
mnogo húdega prestati (figurativno) to go through hell, to have a rough time

hudíčev (-a -o) adj.

1. di, del demonio, demoniaco; di, del diavolo, diabolico, infernale:
nesreča je hudičevo delo la disgrazia è opera del demonio
hudičevi naklepi disegni diabolici
hudičev kamen (lapis) pietra infernale, nitrato d'argento
kem. hudičevo olje anidride solforica

2. pren. del diavolo:
rad bi že prišel iz te hudičeve luknje vorrei andarmene una buona volta da questo buco del diavolo

3. pren. (ki prinaša trpljenje, težave) brutto, cattivo, pessimo:
hudičevi časi tempi brutti
hudičevo vreme tempo pessimo

4. pren. (v povedni rabi)
biti bolj hudičev od hudiča samega saperne una più del diavolo
biti ves hudičev sapere dove il diavolo tiene la coda

hundertst(e) stoti; zum hundetsten Mal stotič, že stokrat; vom Hundertsten ins Tausendste kommen govoriti o vsem mogočem

ici [isi] adverbe tu, tukaj; sem, semkaj

d'ici od tu, od tod
par ici tod, tu skozi
ici-bas tu doli, na tem svetu
d'ici-bas zemeljski
jusqu'ici do tu, do sedaj, doslej
d'ici là dotlej; medtem
d'ici peu v kratkem
d'ici en huit čez teden dni
d'ici à ce que (subj) dokler ne
d'ici (à) demain do jutri (zjutraj); še dolgo
d'ici un an čez leto dni
d'ici trois jours čez tri dni
d'ici près čisto blizu
à partir d'ici od tu, odslej, od sedaj naprej
j'en ai jusqu'ici (familier) sit sem tega, čez glavo imam že tega
il n'en est pas question d'ici longtemps o tem še dolgo ne more biti govora

idiot samostalnik
1. izraža negativen odnos (nepremišljena, nespametna oseba) ▸ idiótaBralci niso idioti, in nehajmo jih že podcenjevati. ▸ Az olvasók nem idióták, és ne becsüljük le őket.
Sopomenke: bedak, butelj

2. izraža negativen odnos (oseba z motnjo v razvoju) ▸ idióta
"Bolni ljudje, hudo bolni," je poudaril, "so samo bolni, niso otroci ali idioti." ▸ „Beteg, nagyon beteg emberek” – hangsúlyozta –, „csak betegek, nem gyerekek vagy idióták.”

ignorirati glagol
(ne upoštevati) ▸ ignorál, figyelmen kívül hagy, nem vesz róla tudomástMinistrstvo za kulturo ignorira celo pozive tožilstva. ▸ A kulturális minisztérium még az ügyészi fellebbezéseket is ignorálja.Nekdo vam izkazuje naklonjenost, vi pa ga ignorirate. ▸ Valaki szeretetet mutat Ön iránt, Ön azonban nem vesz róla tudomást.
Zdaj ni več mogel ignorirati nelagodja, ki ga je navdajalo že ves čas. ▸ Most már nem tudta tovább figyelmen kívül hagyni a kellemetlen érzést, amely mindvégig vele volt.

igrati se povratni glagol
1. (za zabavo) ▸ játszikV vrtcu se najraje igram s kockami, kakršnih doma nimam. ▸ Az óvodában olyan kockákkal játszom legszívesebben, amilyenek otthon nincsenek.
Nekateri psihologi priporočajo, da se že od 6. meseca dalje z otrokom igrate skrivalnice. ▸ Egyes pszichológusok azt ajánlják, hogy már a gyermek 6 hónapos korától játsszunk vele bújócskát.

2. (o malomarnem odnosu) ▸ játszikVsaj enkrat se skušajte česa naučiti iz napak nekoga drugega in se ne igrajte z zdravjem. ▸ Legalább egyszer próbáljon meg okulni valaki más hibáiból, és ne játsszon az egészségével.Iščem simpatičnega in zabavnega fanta, ki se ne igra s čustvi. ▸ Olyan vonzó és szórakoztató fiút keresek, aki nem játszik az érzéseimmel.Ko se igrajo z našim realnim gospodarstvom in z več tisoč zaposlenimi, je treba biti na to pozoren. ▸ Arra azért oda kell figyelni, ha valaki a reálgazdaságunkkal és több tízezer dolgozó megélhetésével játszik.

3. (o ponavljajočih gibih) ▸ játszik, játszadozik
Egon se je odsotno igral s ključi v žepu. ▸ Egon szórakozottan játszadozott a zsebében lévő kulcsokkal.
Med hojo se je živčno igrala z rokami. ▸ Járás közben idegesen babrált a kezével.
Začne se igrati z mojimi lasmi, nato pa me poljubi. ▸ Elkezdett játszadozni a hajammal, azután megcsókolt.

4. (o vplivu zunanjih dejavnikov) ▸ játszadozik
Vidim ga, kako se smeji in se mu veter igra z lasmi. ▸ Látom, ahogy mosolyog és a szél játszadozik a hajával.
V razkošnih barvah pavjega perja se letos igrajo svetloba in sence. ▸ A pávatoll pompás színeiben idén a fény és az árnyék játszadozik egymással.

5. (eksperimentirati) ▸ játszikRad imam parodijo, rad se igram z besedami in naslovi. ▸ Kedvelem a paródiát, szeretek játszani a szavakkal és címekkel. Igrajte se z odtenki in si oči naličite v več tonih. ▸ Játsszatok a színárnyalatokkal és sminkeljétek ki a szemeteket többfajta árnyalatban.
Igrajte se z glasom, iščite harmonijo v plesu, tudi ko ste sami. ▸ Játsszatok a hangotokkal, és keressétek a harmóniát a táncban akkor is, ha egyedül vagytok.

igrati se z mislijo frazem
(premišljevati) ▸ játszik a gondolattal
Že dalj časa se igram z mislijo o glasbeni parodiji, pa še ni dozorela. ▸ Már régóta játszom a gondolattal, hogy írok egy zenei paródiát, de még nem érett meg bennem.

igrati se z usodo frazem
(ravnati preveč lahkomiselno; spraviti v nevarnost) ▸ a sorssal játszik, kihívja maga ellen a sorsot
Politiki so tisti, ki delajo slabo, se igrajo z usodami ljudi. ▸ A politikusok azok, akik csapnivalóan dolgoznak, miközben az emberek sorsával játszanak.
Treba je biti zelo previden, saj je snežna podlaga velikokrat poledenela, tik pod vremensko postajo pa je prepad. Tu se ne gre igrati z usodo, varnost je na prvem mestu. ▸ Nagyon óvatosnak kell lenni, mivel a hó felszíne gyakran lefagy, és közvetlenül a meteorológiai állomás alatt van egy szakadék. Ne hívja ki maga ellen a sorsát, a biztonság az első.
Ljudi je pozval, naj ne hodijo na volišča, če pa že gredo, naj glasujejo proti in s tem vladi sporočijo, da se ne sme igrati z usodo države in prebivalcev. ▸ Arra buzdította az embereket, hogy ne menjenek el szavazni, vagy ha mégis, akkor szavazzanak a kormány ellen, azt üzenve ezzel, hogy nem szabad az ország és az emberek sorsával játszani.

ikona samostalnik
1. (slaven človek) ▸ ikonVelika črna gorila z imenom King Kong, ki je postala ikona filmske zgodovine že leta 1933, gledalcem še vedno jemlje sapo. ▸ King Kongtól, a fekete gorillától, aki már 1933-ban a filmtörténet ikonjává vált, még ma is eláll a nézők lélegzete.

2. (na računalniškem zaslonu) ▸ ikonKliknite ime ali ikono mape, da na desni strani okna vidite njene mape in datoteke. ▸ Kattintson egy mappa nevére vagy ikonjára, hogy az ablak jobb oldalán megtekinthesse a mappákat és fájlokat!

3. (religiozna slika) ▸ ikon, szentkép

ille, illa, illud, gen. illīus, pesn. illĭus, dat. illī; stlat. ollus (ōlus), od tod olla Ci., olli V. in pogosto ōlim; prim. ab oloes dicebant pro ab illis; antiqui enim litteram non geminabant Fest.; Kom. so po ljudski govorici imeli pod določenimi pogoji ĭlle, in sicer
a) séd ĭlle ali égo ĭllud in podobno v razrešeni arzi ali
b) id ĭllí, neque ĭllúm idr. kot drugi zlog teze.
c) tudi če ille sam tvori tezo: ĭllă sése, ĭllĕ prímo Ter. Iz tega pron. je nastal [po poudarku drugega zloga] romanski spolnik: lo, la. Oblike, okrepljene z zaobešenim „ce“ (gl. illīc). —

I. Pron. demonstrativum

1. óni, óna, óno, zlasti v naspr. s hic; hic, haec, hoc označuje to, kar nam je (v raznih ozirih) bližje, ille, illa, illud, kar je bolj oddaljeno: si illos, quos iam videre non possumus, neglegis, ne his quidem, quos vides, consuli putas oportere? Ci., non antiquo illo more, sed hoc nostro Ci.; od tod časovno: illorum temporum historia Ci. = tedanjih, Catulus dixit vim fuisse illam Ci. da je bilo tedanje (takratno) postopanje nasilno; poleg tega: ex illo tempore V. od tedaj; tudi brez subst. tempus: ex illo vivit in antris O., Cels., ille ego qui fuērim … (poëta) O. ki sem bil prej, sicer … ; oba pron. skupaj: hoc illud est, quod quaesisti Ci. to je (sedaj) tisto, kar si (prej) vprašal. Nav. se torej hic nanaša na bližje, ille na bolj oddaljeno: Caesar munificentia magnus habebatur, integritate vitae Ca., ille (Caesar) mansuetudine clarus factus est, huic (Catoni) severitas dignitatem addiderat S.; od tod pogosto v zvezi: hic et ille ta (tu) in oni (tam): de hoc et illo dicere Ci. o tem in onem; ponovljeni ille pa pomeni, da sta oba pojma enako oddaljena: quaesivit, num ille aut ille (eden ali drugi, „Peter ali Pavel“) defensurus esset, de me ne suspicatus quidem est Ci.; v sredi med hic in ille je iste, ki kaže na drugo osebo: ista beatitas (kakor si jo vi mislite) cur aut in solem illum (ono oddaljeno) aut in hunc (ta naš) mundum cadere non potest? Ci. Navidezno se proti temu pravilu rabita hic in ille, če je prostorsko bolj oddaljeni predmet govorečemu po njegovi predstavi bližji: senex meliōre condicione est, quam adolescens … ille diu vult vivere, hic (govori starec) diu vixit Ci., melior Enii quam Solonis oratio; hic enim noster (kot Rimljan bližji pisatelju), „nemo me lacrumis decoret“, inquit, at ille (Grk) „mors mea ne careat lacrumis“ Ci.; gl. hic.

2. occ. (o že znanem) oni slavni … , oni znani … ; ker kaže illud na zadnje, označuje najprej tudi to, kar je že bilo omenjeno: illud, quod coepimus, videamus Ci. kar smo zgoraj (= prej) pričeli, sic oculos, sic ille (imenovani) manus, sic ora ferebat V., qui callet pauperiem pati, non ille … timidus perire H., minus bonis versibus, sed tamen illis versibus increpant Ci., cessisset Alexandro, Papirius illo corporis robore L. glede na zgoraj opisano telesno moč; od tod znan, slaven, slovit: ille pater rectorque deûm O., magnus ille Alexander Ci., vafer ille Sisyphus H., Pittacus ille, qui … N., Xenophon, Socraticus ille Ci., ille annus egregius Ci., haec Hectoris illa … parens O. to je ona slavna … , ille vultus semper idem Ci. oni sloviti obraz ravnodušnosti, Solonis illud: nosce te ipsum Ci. oni znani izrek; tako tudi brez subst.: ille ego sum O. oni znani sem jaz, hunc illum poscere fata reor V.; omejujoč pri atrib.: patres vestri, asperrimī illi … L. vaši očetje, ki so bili, kakor znano, prav trdi …

3. ki na naslednje kaže s poudarkom = oni, ta (toda le tedaj, kadar pove govornik kaj čisto novega): quae cum sint gravia, tum illud acerbissimum est, quod … Ci., dicunt se dedisse, illud non addunt, iussu istius Ci., verum illud addit „non possidebat“ Ci., illud te hortor … Ci., cum multa alia mirabilia, tum illud inprimis … Ci.

4. (brez poudarka) on, ona, ono, poseb. z quidem; da se obnovi pojem: ignis emicuit … proximus aër illi … O. (gr. τῷ γε), Daphne … ferarum exuviis gaudet; multi illam petiere O., virum cano … multum ille iactatus est V., Aeacides illi (sc. respondit) O.; in tako s quidem: Orpheus pro cuniuge saevit; illa quidem … hydrum non vidit V. a ona, ta … (gr. ἥ γε), illa quidem pugnat, sed quae superare puella potest Iovem? O., o hominem semper illum quidem aptum, nunc vero etiam suavem Ci. ki je že sicer … , philosophi minime illi quidem mali, sed … Ci., avis illa quidem, sed … lucem fugit O., non ille quidem habebat adsuetos vultus … , pallentem vidi O. V teh primerih se quidem formalno postavlja ob pron. ille, dejansko pa spada k predik. pojmu. —

II. adv. obl.

1. illā (abl. fem. sg.) „z one strani“, potem (v sl. z običajno premaknjenega stališča) na oni strani, tam: ego illā adspicio puellam Pl., ne pervium illā exercitibus foret T., Oceanum illā tentavimus T., revertebar illā, quā nova via iuncta foro est O. Prim. illāc illīc.

2. illim (tvorjeno kakor inter-im, ist-im, in-de, hin-c idr.) od tam, od tam sem, od ondod: si enim illim emerserit Ci., fugit illim Ci.; časovno: illimque usque ad nostram memoriam S. od tedaj; o osebah: omnes illim praestigiae, illim, inquam, omnes fallaciae Ci. od njega … ; prim.: omnem se amorem abiecisse illim Ci.; prim. illin-c pod illīc.

3. illō (kakor eō, quō) tja-(kaj): nam illo nulla materia advecta est Ci., nemo illo adit C., illo venit T.; pren.: haec omnia eodem illo pertinent C. spada prav tja, zadeva prav to. Prim. illū-c = illō-c pod illīc.

4. illī (loc. neutr.)
a) tam: iam ego illi ero Pl., dum sedemus illi; neque fabrica illi ulla erat; illi, ubi sum Ter.
b) pri tem, pri (v) tej stvari: Ter. Prim. illīc.

ilustracija samostalnik
1. (slika) ▸ illusztrációBesedilo je opremljeno z več sto privlačnimi ilustracijami. ▸ A szöveget több száz vonzó illusztráció kíséri.
Letos načrtujejo tudi razstavo otroških ilustracij. ▸ Idén kiállítást szerveztek gyermekek illusztrációiból.

2. neštevno (dejavnost) ▸ illusztrációkészítés, illusztrálásŽe večkrat je bilo slišati, da se slovenska ilustracija po kvaliteti in sodobnosti zlahka meri z evropsko. ▸ Sokszor elhangzott már, hogy a szlovén illusztrációkészítés minőségét és modernitását tekintve vetekedik az európaival.

3. (ponazoritev) ▸ illusztráció, illusztrálásNaj vam za ilustracijo orišem dogodek, ki sem mu bil priča. ▸ Ennek illusztrálására hadd írjak le egy eseményt, amelynek szemtanúja voltam.
Za ilustracijo bom navedel le nekaj podatkov, ki sem jih prebral v javnih medijih. ▸ Illusztrációként csak néhány olyan információt hozok fel, amelyet a közmédiában olvastam.

Ilva -ae, f Ílva = Ajtalija (Αἰϑαλία), zdaj Elba, otok ob toskanski obali, že starodavnikom znan po bogastvu železove rude: L., Plin., Mel., Sil., Ilva … insula inexhaustis Chalybum generosa metallis V.

imenován named, called; termed

na kratko imenován called for short
zgoraj imenováni, že imenováni g. X. the said (ali above-named) Mr. X
(že) imenováni zdravnik the said physician
biti imenován za (za vrhovnega poveljnika) to be appointed (Commander-in-Chief) ➞ imenovati

iméti (-ám)

A) imperf.

1. avere, possedere:
imeti avtomobil, hišo avere la macchina, la casa
imeti enake pravice avere gli stessi diritti
imeti veselo novico za koga avere buone nuove per qcn.
knjiga ima tristo strani il libro ha trecento pagine
imeti smisel za humor avere il senso dell'umorismo
ne imeti ponosa non avere orgoglio
ladja ima 50.000 ton nosilnosti la nave ha una stazza di 50.000 tonnellate

2. (z 'za' izraža omejitev značilnosti na stališče osebka) ritenere, stimare:
imeti koga za poštenjaka ritenere uno onesto
imeti trditev za resnično ritenere l'affermazione verosimile

3.
a) (z 'za' izraža, da je kaj predmet dejavnosti, ki jo določa samostalnik) essere, servire (per):
ribe imamo za večerjo il pesce è per la cena
to vrv imam za obešanje perila questa corda mi serve per asciugare la biancheria
b) (izraža, da je osebek s kom v kakem odnosu) essere:
koga ima za moža? chi è suo marito?

4. (izraža dejanje, kot ga določa samostalnik) avere:
imeti izpit, predavanje, sejo avere l'esame, la lezione, la seduta
imeti pri čem pomembno vlogo avere un ruolo importante in qcs.

5. (izraža obstajanje česa pri osebku, kar omogoča dejanje, kot ga določa nedoločnik) avere:
nima kaj jesti non ha niente da mangiare
ta pa ima s čim plačati costui sì che ha con che pagare, ha un sacco di soldi

6. (izraža navzočnost v prostoru in času) avere, esserci:
že teden dni imamo dež sono dieci giorni che piove
za to bolezen še nimamo zdravil per questa malattia non c'è ancora medicina

7. pog. (gojiti, rediti) coltivare, allevare:
v Savinjski dolini imajo hmelj nella valle della Savinja coltivano il luppolo
pri sosedovih imajo čebele il vicino alleva le api

8. imeti rad (ljubiti) amare, preferire:
rastline imajo rade sončno lego le piante amano il sole
rad ima pivo gli piace la birra
rajši imam planine kot morje al mare preferisco la montagna

9. pog. (morati) avere da, dovere:
komu se imam zahvaliti za pomoč? chi ho da ringraziare dell'aiuto?

10. (navadno v 3. os. ednine; mikati, želeti) aver voglia, venire voglia, essere tentato:
ima me, da bi ga udaril mi viene voglia di pestarlo

11. (izraža razočaranje, privoščljivost):
dolgo smo odlašali, zdaj pa imamo abbiamo esitato a lungo e adesso stiamo freschi
dolgo je nagajal, zdaj pa ima non ha fatto che dar fastidio, ben gli sta, ha quel che si merita
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
ne imeti besede o čem non trovar parole a proposito di
ne imeti lepe besede za koga non trovare una parola gentile per
pren. ne imeti dna essere terribilmente ingordo
pren. ne imeti ne glave ne repa non avere né capo né coda
pren. ne imeti pojma o čem non avere la minima idea di qcs.
pren. ne imeti srca essere spietato, senza cuore
besedo ima gospod XY la parola è al signor XY
dovtip ima že brado la barzelletta è stravecchia
šport. igralec je imel dober dan il giocatore era in forma; gled. l'attore era in vena
imeti dobro, trdo glavo essere di testa buona, avere la testa dura
imeti glas parlare ad alta voce; pren. avere un'ugola d'oro
(jo) že imam! eureka!
imeti debelo kožo avere la pelle dura
pren. imeti pri ljudeh kredit godere di molto credito presso la gente
pren. imeti dober nos avere buon naso
imeti oči za kaj avere gli occhi per
pren. le kje imaš oči? dove hai gli occhi?
imej pamet! sale in zucca!
imeti ljudi pod seboj avere gente alle proprie dipendenze
evf. imeti dolge prste avere le mani lunghe
pren. imeti srce le za nekoga amare soltanto uno
pren. imeti sušo v žepu essere al verde, senza il becco di un quattrino
evf. imeti vetrove avere i venti
pren. imeti zveze avere buone entrature (presso), avere amicizie altolocate
imeti kaj proti komu avercela con qcn.
pren. ne imeti niti za sol essere povero in canna
pren. imeti kaj na duši voler dire, confidare
evf. imeti že dušo na jeziku essere al lumicino
pren. imeti jih na hrbtu averne (di anni) sul groppone
pren. imeti koga na očeh tenere d'occhio qcn.
pren. pog. imeti koga na vajetih tenere le briglie a qcn.
pren. pog. imeti na vratu otroke mantenere i figli
pren. imeti koga v časti, v velikih časteh tenere qcn. in grande onore, avere per qcn. grande stima
pren. imeti koga v želodcu tenere qcn. sul gobbo
imeti kaj med seboj litigare; amoreggiare, avere una relazione
pren. imeti roko nad kom proteggere, difendere qcn.
pren. imeti kaj v malem prstu conoscere, sapere qcs. a menadito
žarg. med. imeti bolnika pod kisikom somministrare ossigeno a un malato
imeti veliko pod palcem avere denari a palate, essere ricco sfondato
imeti jih za ušesi essere uno sbarazzino (bambino); essere un furbo matricolato, di tre cotte
imeti česa, koga zadosti averne di qcs., di qcn. fin sopra i capelli
pren. imeti povsod oči osservare, registrare, vedere tutto
imeti prav, ne imeti prav aver ragione, aver torto
pren. pog. ima v glavi en kolešček premalo gli manca una, qualche rotella
žarg. imeti prosto non lavorare, non aver scuola
PREGOVORI:
kjer se prepirata dva, tretji dobiček ima tra due litiganti il terzo gode
palica ima dva konca chi mal fa, male aspetti
kdor nima v glavi, ima v petah chi non ha testa abbia gambe
čim več ima, več hoče chi più ha, più vuole; l'appetito vien mangiando

B) tr. (postati oče, mati; skotiti, povreči) avere, partorire; figliare:
prejšnji mesec je imela otroka il mese scorso ha avuto un bambino
svinja je imela deset prašičev la scrofa ha figliato dieci porcellini

C) iméti se (imám se) imperf. refl. pog. stare, sentirsi:
imeti se dobro, slabo stare bene, male
dobro se imej, imejte stammi bene, statemi bene

imeti ga pod kapo frazem
(biti pijan) ▸ fejébe száll az ital, van néhány atmoszféra benne, becsíp
Peli so le še v nočeh, ko so ga imeli pod kapo ali jih je nosila luna. ▸ Már csak azokon az éjszakákon daloltak, amikor a fejükbe szállt az ital vagy, amikor alvajártak.
Ker ga je imel pošteno pod kapo, je preveč pritiskal na plin. ▸ Mivel már volt benne néhány atmoszféra, túlságosan rálépett a gázpedálra.
Bili so glasni, precej so ga imeli že pod kapo. ▸ Hangoskodtak, már eléggé be voltak csípve.
Imel ga je že toliko pod kapo, da se mu je jezik zapletal. ▸ Annyira a fejébe szállt az ital, hogy akadozott a nyelve.