Franja

bojkotirati glagol
1. (ne udeležiti se) ▸ bojkottálVsi poslanci opozicije in še del poslancev koalicije so glasovanje bojkotirali. ▸ Az összes ellenzéki képviselő és a koalíció néhány képviselője is bojkottálta a szavazást.

2. (ne kupovati) ▸ bojkottálTrdijo, da Slovenija že vrsto let tiho bojkotira njihovo blago. ▸ Állításuk szerint Szlovénia már több éve csendes bojkottot folytat az árucikkeikkel szemben.

3. (prekiniti sodelovanje) ▸ bojkottál
Njihovi novinarji so opozarjali, da jih oglaševalci načrtno bojkotirajo. ▸ Újságíróik figyelmeztettek, hogy a hirdetők szándékosan bojkottálják őket.
Igralci so bojkotirali svojega trenerja. ▸ A játékosok saját edzőjüket bojkottálták.

boksati se povratni glagol
neformalno (prerekati se) ▸ hadakozik, viaskodik
Župan meni, da je še vedno ključno vprašanje, ali smo med seboj pripravljeni sodelovati ali pa se boksati. ▸ A polgármester szerint még mindig kulcskérdés, hogy készen állunk-e az együttműködésre vagy csak viaskodunk.
Umetniki pa smo drugačni. Res se med sabo boksamo, toda pobijamo se ne. ▸ Mi, művészek mások vagyunk. Igaz, hogy hadakozunk, de nem gyilkoljuk egymást.
Občina je za ves širni teren dala eno samo kolo zame in še za kurirko in potem sva se vedno boksali zanj, zato sem hodila večinoma peš. ▸ A községtől egész hétre csak egy közös kerékpárt kaptunk a női futárral, ezért mindig csatáznunk kellett érte, így többnyire gyalog közlekedtem.

bolj [ò]

1. prej: eher, mehr (bolj lačen kot sit mehr hungrig als satt; bolj majhne postave eher klein; bolj praktične narave mehr/eher praktischer Natur); precej: ziemlich (bolj v letih ziemlich bejahrt)

2. stopnjevanje pomena: mehr, höher (bolj zadolžen höher verschuldet), stärker (bolj osvetljen stärker beleuchtet)

3. bolj, najbolj: s primerjalnikom (bolj zapleten komplizierter, bolj razumljiv verständlicher, bolj zdrav gesünder)

4.
bolj naprej/nazaj/zadaj weiter nach vorne, nach hinten/hinten
vse/vedno bolj immer mehr
bolj in bolj mehr und mehr, noch und noch, Schritt um Schritt
bolj ali manj mehr oder weniger
čim bolj je (mehr, gesünder …)
tem bolj/toliko bolj um so mehr, um so (gesünder …)
še bolj in noch stärkerem Maße
bolj kot kdaj (prej)/bolj kot sploh kdaj mehr denn je
bolj papeški od papeža päpstlicher als der Papst
narediti bolj grobo/fino vergröbern/verfeinern

bòlj adv.

1. (stopnjuje nekatere pridevnike in prislove) più:
bolj zelen, oddaljen, razvit più verde, più lontano, più sviluppato
bolj naprej, zadaj più avanti, più dietro
bolj natanko più attentamente

2. (izraža večjo mero glagolskega dejanja ali stanja) più, di più:
eden je bolj molčal kakor drug uno taceva più dell'altro
bolj in bolj mu je všeč gli piace sempre più

3. (izraža sorazmernost dejanja) più:
bolj psa dražiš, huje laja più stuzzichi il cane e più abbaierà

4. (primerja istovrstne stavčne člene med seboj) più:
pijanci so se bolj drli kot peli gli ubriachi più che cantare urlavano

5. (omejuje pomen pridevnika ali prislova) piuttosto:
denarja je bolj malo di soldi ce n'è piuttosto pochi

6.
bolj napolniti rinzeppare
bolj odebeliti ringrossare
bolj stisniti ricomprimere
bolj ukriviti ricurvare
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
tem bolj tanto più
še bolj ancora (di) più
čim bolj ... tem bolj quanto più... tanto più
bolj kot kdajkoli quanto mai

bonus 3 (st.lat. duonus, še starejše duenos; prim. lat. bēo, bellus), adv. benē (gl. to geslo); komp. melior, melius (prim. gr. μάλα zelo, μᾶλλον bolj, μάλιστα najbolj, največ, μαλερός močan, lat. multus); superl. optimus, starejše optumus 3 (iz *opitumus: ops, opis, inops). Beseda bonus ima tako širok pomen kakor gr. ἀγαϑός, sl. dober.

I. o stvareh in osebah:

1. dober, izvrsten (naspr. malus): bona dicta Enn. ap. Ci., Ci. izvrstni izreki, dobri dovtipi, verba valde bona, verba suā naturā bona aut mala Ci., bona ars, bonae (optimae) artes Ci. lepa umetnost, lepe umetnosti (toda: Claudius bonarum artium cupiens erat T. dobrih lastnosti), nummos adulterinos pro bonis accipere Ci. ponarejene za prave, omnia meliora facere Ci. vse izboljšati, izpopolniti, optimos versus dicere ex tempore Ci., portus bonus N., ager optimus Ca., C., si hominibus bonarum rerum (za dobro) tanta cura esset, quanto studio... nihil profutura... petunt S., bona vina, carmina H., melius iter H., scripta optima Graecorum H.

2. dober = pripraven, primeren, ustrezen, koristen; abs.: bonum est Ca. koristi, pomaga, aetas tironum plerumque melior Ci.; z dat. ali z ad (za kaj): quod mihi erit bonum atque commodum Ter. ugodno in lahko, ager... bonus pecori S., mons pecori bonus alendo L., bona bello cornua V., nona dies melior fugae V., ad quam rem bona aut non bona sit (terra) Varr., milites Rom. ad proelium boni T.; s sup.: quis amor cultu optimus Pl., optimum factu Ci., C., S., L. najboljše, najpametnejše, vitatu quidque petitu sit melius H.; z inf.: Pl., Ci. ep., quiesse erit melius L.; z ACI: optimum esse domum suam quemque reverti C. da najbolje kaže, tako tudi bonum videtur: Aug. ali optimum factu videtur z inf.: S. in optimum videtur z ACI: L., optimum est ali hoc mihi factu est optimum z ut in cj.: Pl.

3. occ.
a) dober = spreten, umetelen (v čem, s čim), izurjen v čem, vešč česa, v čem, vrl: aedificator, agricola, colonus, dominus Ca., orator Enn. ap. Ci., accusator sat bonus, accusatores meliores Ci., bonus gubernator, poëta, comoedus, consul, boni imperatores, duces Ci., b. dux H., Q., b. socii L., b. amicus N., b. amici T., b. vicinus, sutor, pater optimus H., melior gladiator O., optimus furum balneariorum Cat.; z abl.: et proelio strenuus erat et consilio bonus S., iaculo bonus V. spreten kopjanik, bonus pedibus, remis V., sagittis melior Dacus H. boljši strelec s puščicami; z gen.: furandi melior T. spretnejši v lokavih naskokih; pesn. z inf.: Pers., Val. Fl., Sil., Stat., Cl., boni... ambo, tu calamos inflare levīs, ego dicere versus V.; pren.: stilus optimus... dicendi... magister Ci., usus magister est optimus Ci.; subst. bonī -ōrum, m vrli možje, junaki, korenjaki: Ci.
b) (v boju, v vojni) jak, vrl, hraber, pogumen, junaški (naspr. malus, ignavus); večinoma kot subst.: optimus quisque cadere aut sauciari S., boni malique, strenui et imbelles inulti obtruncari S., pari periculo, sed famā impari boni atque ignavi erant S.; z abl.: vir pace belloque bonus L., bonus militiā T., plures Adherbalem sequuntur, sed illum alterum (Iugurtham) bello meliores S., Pisidae optimi bello L.
c) ki je v dobrem (ugodnem) položaju = imovit, premožen, bogat: est miserorum, ut... invideant bonis Pl.
č) plemenit, odličen, imeniten, spoštovan, cenjen: bono genere nata Pl., illam civem esse Atticam bonam bonis prognatam Ter., nisi qui patricius sit, neminem bono genere esse natum Ci., adulescens bonus, honesto loco natus Ci.; boni (viri), optimus quisque, optimi plemenitaš(i), aristokrat(i), velikaš(i), včasih s stranskim pomenom dobromiselnik(i), domoljub(i) (prim. III. 2. c); occ. = premožnež(i), bogataš(i), bogatin(i): semper in civitate, quibus spes nullae sunt, bonis invident, malos extollunt S., auctoritas bonorum retinetur Ci., quid iuris bonis viris Ti. Gracchi tribunatus reliquit? Ci., optimo cuique pereundum erat, reliquis serviendum Ci.
d) čeden, ličen, lep, zal: forma bona Ter., Varr., forma melior H., Lepidus iuvenis formā quam mente melior Vell., mulier bona aspectu Ambr., cervix b. Suet., optima signa Ci. kipi, scyphos optimos aufert Ci., plena domus caelati argenti optimi Ci. najlepših srebrnih reliefov.
e) dober = fin, izbran, slasten, dragocen: bene habitavit omnibusque optimis rebus usus est N. je užival v vsem le najfinejše, bonis rebus explere Lucr., regio rebus optima bonis Lucr., bona cena Cat., cenarum bonarum assectator Sen. ph., re bonā multā copiosus Gell. z mnogimi dragocenostmi, optima quaedam (naspr. vilia et minuta) Plin. iun. dragocenosti; ignorantia bonarum rerum N. dragocenih, slastnih reči, t.j. dragocenih mazil, poslastic.
f) dober = dobršen, precejšen, znaten, velik, obilen, bogat: bonum atque amplum lucrum Pl., bonam magnamque partem ad se attulit Ter., bona magnaque pars servabat foedera caste Lucr., bonam partem sermonis in hunc diem esse dilatam Ci., bona pars hominum H., bona pars vocis meae accedet H. moj glas bo vmes krepko donel, nostris pars bona dempta malis O., amicorum bona copia praesto fuit Ci., bona librorum copia H., Bona Copia (pooseb.) O.; bonam copiam eiurare Ci. ep. proglasiti se za golega in suhega.

4. do koga dober, naklonjen, blagohoten, prijazen, ustrežljiv, milostljiv; abs.: bonus atque benignus H., des bonus veniam H., adsit bona Iuno V., boni divi V. milostni, b. Acestes V. darežljivi, vultūs boni, vultus melior O., bonae et fidae voluntatis ministri Sen. ph., cum laude et bonis recordationibus facta prosequi T., bonā veniā Ter., Ci., L. ali bona cum venia Ci., L.; z dat.: vicinis bonus esto Ca., sis bonus o felixque tuis V., vos o mihi Manes este boni V., iam melior mihi V. že spravljen z menoj; bonus in me Ci. ep. — Kot priimek: Bona dea, Bona dīva (gl. Bona dea), Iuppiter Optimus Maximus (okrajšano O.M.) L. idr., te, Capitoline, quem propter beneficia populus Romanus Optimum, propter vim Maximum nominavit Ci. (prim. Ci. De nat. deor. II, 25, 64).

II. o abstraktnih pojmih: dober =

1. ugoden, prijeten: caelum Ca., tempestas Ci., tempestas melior, via peior H., bona initia S., b. eventus Varr., exitūs boni H., meliores exitūs Ci., b. fama Ci. dober glas, sloves, bona de Domitio... fama est Ci. ugodna je vest, sententia melior nulla esse potest Ci., bonae res Pl., L. sreča, in bonis rebus omnes contemnere, in malis pugnare contra bonos Ci. v sreči — v nesreči, animus b. Pl. miren, pohleven duh, bono animo (animo bono) esse Ci. idr. ali bonum animum habere S., L. dobre volje, dobrega duha (srca) biti, aliquid in bonam (optimam) partem accipere Ci. za dobro vzeti (jemati); occ. dober =
a) čil, čvrst, svež, zdrav: aetas Varr., Ci. mladost, color Varr., Lucr., O. zdrava polt, melior color Plin., melior sanguis V. bolj sveža, mlajša, valetudo bona Ci. ali optima C. dobro, trdno zdravje, bona mens Ci., L., O. idr. zdrava, trezna pamet, mens melior Ter.
b) zdravilen, neškodljiv: vinum Cels., aquae Pr.

2.
a) koristen, zaslužen: exemplum, facta T., alicuius bonā operā (operā optimā C.) uti L., bonam operam navare adversus aliquem Aur.
b) uspešen, srečen, ugoden, srečenosen, obetaven, dobrega pomena: salus Ci., spes C., H. veselo, fortuna L., fata H., fatis melioribus uti V., b. annus V., dies O., Sen. ph., Petr. srečen, vesel, optima quaeque dies miseris mortalibus aevi prima fugit V., melior pars diei V. ugodnejši, b. hora Petr., bonas horas male collocare Mart., b. navigatio Ci., Val. Max., mors Plin. iun. srečna, lahka, omnibus bonis, non tristissimis Ci., melius auspicium Pl., melius omen, meliora auspicia V., omine cum bono Cat., ite bonis avibus O. ali cum bona nubere alite Cat. (prim.: secundā ratem occupare alite H.) z ugodnimi ptičjimi znamenji, ob ugodnem ptičjem znamenju, z dobro prerokbo (iz ptičjega leta so namreč prerokovali srečo ali nesrečo); od tod bonum sit V. (če se vzame kaj za znamenje, pomenek) naj bo srečno! blagor nam!; kot želja: quod bonum faustum felix fortunatumque sit Ci., quod bonum faustum felixque L., quod bonum atque fortunatum sit Pl., quod bonum faustumque sit tibi domuique tuae, Caesar Auguste Suet.; kot uvodno besedilo pred razglasi: bonum factum Suet. na blaginjo in srečo! bonum factum, ut edicta mea servetis Pl. dajte, pazite na moje razglase! o govoru: dicenda bono sunt bona verba die O., dicamus bona verba Tib.; pren.: bona verba quaeso Ter. = le počasi!

III. v nravstvenem pogledu: dober =

1. dobre čudi, pošten, pravičen, vrl, zanesljiv, zvest; o osebah: multi boni adulescentes illi homini nequam studuerunt Ci., servi tam benevoli, tam boni, tam fideles Ci., senatoris boni est semper in senatum venire Ci. dolžnost vestnega senatorja, bonus auctor, auctor valde bonus, auctor optimus Ci., plebs optima et modestissima Ci., boni fidelesque socii L., naturā optimus Sen. ph.; poseb. bonus vir pošten, pravičen mož, ali subst. bonus -ī, m poštenjak, pravičnež: negant quemquam esse bonum virum nisi sapientem Ci., viri boni et misereri Ci., iustis autem et fidis hominibus, id est bonis viris, ita fides habetur, ut... S., pessimus atque optimus vir Q., bonus tantummodo segnior fit, ubi neglegas, malus improbior S., boni (naspr. nefandi) O., oderunt peccare boni virtutis amore H., proprium est boni recta facere Q., minor vis bonis quam malis inest Plin. iun. Bonus (= ὀ Χρηστός) Pravičnik, Pravični kot Focionov častni priimek: N. V nagovoru bone, boni dragi moj(i): Pers., i, bone, quo virtus tua te vocat H., optime V. dragi moj, optimi viri Ci. dragi moji; pogosto iron.: bone vir Pl., Ter. ti poštenè, quid ais, bone custos defensorque provinciae? Ci. ti zvesti (= nezvesti) varuh, boni H. O abstr. pojmih: ingenio bono esse Ter., bono animo in populum Rom. esse Ci. naklonjen biti rim. narodu, bona atque honesta amicitia S., societas bona T., bona (optima) fide tibi sua omnia concessit Ci. pošteno, vestno, optimi mores Ci., ratio bona cum perdita confligit Ci. pravičnost, conscientia bona Q. ali optima Plin. iun., quod Erucio accidebat in mala causa, idem mihi in usum venit in causa optima Ci. v povsem častni, consilio bono Ci. z dobrim namenom, optimo iure Ci. po vsej pravici; o duši: optima pars hominis Ci. = quod in homine praestantissimum et optimum est Ci. = quod est optimum in nobis Lact., bona pars tui Sen. ph.

2. occ.
a) nraven, čist, čednosten: mulier Pl., huius sanctissimae feminae atque optimae pater Ci., filius optimus atque innocentissimus Ci., bona coniunx, virgo, pueri boni malique, amor bonus Cat.
b) dobrodušen, nesebičen: bonae sub regno Cinarae H.; o ljubicah, ki ne jemljejo plačila: expedit bonas esse vobis Ter., at bona, quae nec avara fuit Tib.
c) (politično) dobro misleč, dobromiseln, domoljuben, rodoljuben, lojalen, za občo blaginjo zavzet: bonus et fortis civis Ci., id accidere bono viro et civi potest Ci. poštenjaku in za občo blaginjo zavzetemu državljanu, ut eum, quem bonum civem semper habuisset, bonum (pravičen) virum esse pateretur Ci., boni cives, boni viri Ci., optimi viri Ci. spoštovanja vredni domoljubi, pars melior (naspr. pars deterior) L. = optimae partes N. domoljubna stranka; subst. bonus -ī in pl. bonī -ōrum, m dobromiselnik(i), domoljub(i): boni complures S., fautor et cultor bonorum L., invitis principibus, resistente senatu, omnibus bonis repugnantibus infima manu plebis bellum concitare Hirt.; iron.: video bonorum, id est lautorum et locupletium urbem refertam fore Ci.; v gr. pogledu so boni možje demokratskega prepričanja, demokrati: iam tum... fortius boni pro libertate loquebantur quam pugnabant N.; v rim. pogledu pa so boni in optimi (pri Ci. pogosto optimates) možje aristokratskega prepričanja, aristokrati, konservativci: omnes boni semper nobilitati favemus, te senatus equitesque et omnes boni sequebantur, eam optimam rem publicam esse dico,... quae sit in potestate optimorum. — Subst. bonum -ī, n

1.
a) (še z značilnostmi adj., zato ima tudi komp. melius -ōris) dobro, dobra lastnost, dober položaj: ni vis boni in ipsa inesset forma Ter., prodigium L. ali detrimentum vertit in bonum C. se obrne na dobro, mutare in deterius aut in melius Sen. ph., mutari in melius T. (o osebah), it in melius valetudo principis T. se izboljšuje, reficere in melius et in maius Plin. iun. izboljš(ev)ati in poveč(ev)ati.
b) (čisti subst.) dobro (telesno, duševno in nravstveno), dobrina: sapiens et bonum ferre potest modice et malum fortiter Varr. fr., forma bonum fragile est O., unicum bonum diuturnam vitam existimare Ci., qui sint in bonis, nullo adiuncto malo Ci. ki uživajo vsakovrstne dobrine, tria genera bonorum: maxima animi, secunda corporis, externa tertia Ci., summum bonum Ci. največje dobro (fil.), ius bonumque S. kar je prav in dobro, aequum (et) bonum ali aequum bonumque (gl. aequus), dividere bona diversis H. ločiti dobro od kvarnega, bona pacis T., bona malaque vestra T. vaša blaginja in vaše gorje, bona omnia optare (precari) alicui Pl. komu vse dobro želeti, za koga vse dobro prositi, bonum tuum concoquas Petr. uživaj svojo srečo, boni consulere aliquid Ca. ap. Gell., Q. tolmačiti kaj za dobro; dar, vrlina, čednost, krepost: naturale bonum N. prirojena nadarjenost, multa a natura habuit bona N., acer bonorum et vitiorum suorum iudex Ci., bona aut mala S. vrline ali pregrehe, neque bona neque mala eorum S. čednosti — pregrehe, bonum tuum auge et exorna Sen. ph. svoje vrline, čednosti.

2. (le v pl.) imetje in blago, imetek, imovina, posest, premoženje, bogastvo: bona fortunaeque, b. aliena, privata Ci., b. patria Ci. očetnjava, b. paterna et avita Ci., eorum bona veneant, qui proscripti sunt Ci., bona publicare Ci., N., bona civium voci subicere praeconis Ci. dati na dražbi prodati, bona verbo redigere (zaseči), re dissipare Ci., bonorum omnium heres L. glavni dedič, divisa inter creditores bona T., bona edere Pl. ali comedere H. po grlu pognati, esse in bonis Ci. ali habere in bonis Icti. biti lastnik kake posesti (kake dediščine), toda: qui sint in bonis, nullo adiuncto malo Ci. (gl. pod 2.), esse in bonis alicuius Icti. pripadati komu.

3. korist, prid, obrestek, dobiček, sreča (naspr. malum): quid mihi sit boni, si mentiar? Pl. kaj naj bi imel od tega, est alicui aliquid bono Ci., L., Ph. komu je kaj v prid, quibus occidi patrem bono fuit Ci., quis enim ullam ullius boni spem haberet in eo? Ci. kdo bi se nadejal česa dobrega od njega, maximum bonum in celeritate putare S., maximum regni bonum Sen. tr., nullā boni spe T. brez vsakega upanja na dobro, iam intellegente suum bonum Italiā Plin., commune bonum Lucr., Sen. ph. ali bonum publicum Pl., S., L. idr. obča (državna) blaginja, privato usui bonum publicum postponitur T.; kot vzklik bonum! Ap. k sreči! na srečo! (naspr. malum! žal!).

Opomba: Optimus je včasih okrepljen še z adv.: plane opt. Ap., satis opt. Aur., valde opt. Plin. Val., perquam opt. It.

bordar samostalnik
neformalno (športnik) ▸ boardos, boardozó
Čakamo samo še na zasnežene planote, ki se bodo napolnile s smučarji, bordarji in navdušenci zimskih športov. ▸ Már csak a havas fennsíkokra várunk, amelyeket benépesítenek a síelők, a boardosok és a téli sportok szerelmesei.
Sopomenke: deskar na snegu, deskar

bordarka samostalnik
neformalno (športnica) ▸ boardos, boardozó
Teorijo zdaj že poznam, potrebujem le še veliko trdne volje in bom prava bordarka. ▸ Az elméletet már tudom, most már csak vasakaratra lesz szükségem, hogy igazi boardos legyen belőlem.
Sopomenke: deskarka, deskarka na snegu

border samostalnik
neformalno (športnik) ▸ boardos, boardozó
Letos načrtujejo še odprtje parka za borderje. ▸ kontrastivno zanimivo Az idén még egy boardpark megnyitását tervezik.
Sopomenke: deskar na snegu, deskar

bourru, e [burü] adjectif osoren, zadirčen, čemeren, neljubezniv; (kamen) neoklesan; surov

vin masculin bourru novo belo vino, ki še ni zavrelo

braccio m (m pl. -ci, f pl. -cia)

1. roka, laket:
sollevare il braccio dvigniti roko
trasportare a braccia prenesti na rokah, z rokami
avere le braccia rotte per la fatica pren. biti na smrt utrujen od napora
allargare le braccia pren. razširiti roke, dvigniti roke (v znak nemoči)
alzare le braccia pren. dvigniti roke, predati se
portare qcs. sotto braccio kaj nositi pod pazduho
incrociare le braccia pren. stavkati
buttare, gettare le braccia al collo objeti, vreči se komu okrog vratu
mettersi nelle braccia di qcn. popolnoma se prepustiti komu
essere nelle braccia di Morfeo pren. spati
sentirsi cascare le braccia pren. obupati
ricevere a braccia aperte sprejeti z odprtimi rokami, prisrčno sprejeti

2. pren. roka, moč, vpliv:
il braccio della legge roka zakona
braccio secolare posvetna oblast
avere le braccia lunghe imeti dolgo roko
avere le braccia legate imeti zvezane roke
tagliare le braccia a qcn. koga onemogočiti, komu preprečiti delovanje
essere il braccio destro, il braccio forte di qcn. biti komu desna roka
dare un dito, prendere un braccio ponuditi prst, zgrabiti roko

3. (pl. -cia) delovna sila, delavci:
l'agricoltura manca di braccia v poljedelstvu primanjkuje delavcev
avere buone braccia biti pridnih rok, dober delavec
avere sulle braccia qcn. imeti koga na skrbi

4.
braccio di ferro pren. preizkus moči:
continua il braccio di ferro tra governo e opposizione vlada in opozicija še naprej preizkušata svoje moči

5. (pl. -ci) ročica, mehanična roka, vzvod:
il braccio della bilancia vzvod tehtnice
braccio a pinza manipulator

6. (pl. -ci) krilo (poslopja):
i bracci del carcere krila zapora

7. (pl. -ci)
braccio di fiume rečni rokav
braccio di mare morska ožina
braccio di terra zemeljska ožina

8. (pl. -ci) fiz. ročica

9. (pl. -cia) vatel

brat samostalnik
1. (sorodnik) ▸ testvér, fiútestvér, fivér
2. (pripadnik skupine) ▸ hittestvér, testvér, társRusija, slovanska velesila, ima torej jasno dolžnost, da pomaga malim slovanskim bratom. ▸ Oroszországnak, a szláv nagyhatalomnak tehát elemi kötelessége, hogy segítsen nekünk, szláv kistestvéreinek.

3. (pripadnik verskega reda) ▸ barát, hittestvér, testvér
4. (sorodna stvar) ▸ testvérPrototip novega BMW serije 3 je sicer še zamaskiran, a njegove poteze nakazujejo, da bo podoben večjemu bratu serije 5. ▸ A 3. szériás új BMW prototípusa egyelőre még rejtett, de jellemzői arra utalnak, hogy hasonló lesz az 5. szériás nagy testvéréhez.

brati¹ (bêrem) prebrati (čitati) lesen; komu kaj vorlesen
še enkrat brati nachlesen
brati mašo (maševati) die Messe lesen
brati misli Gedanken lesen
brati med vrsticami zwischen den Zeilen lesen
brati z ust von den Lippen lesen
brati iz oči an den Augen ablesen
brati levite/kozje molitvice jemandem eine Gardinenpredigt halten, jemanden abkanzeln, jemandem die Leviten lesen, jemandem eine Standpauke halten

brazda samostalnik
1. (dolg ozek rez v zemlji) ▸ barázdaZa oranje uporabljajo zelo majhen plug, z njim lahko orjejo le plitvo brazdo. ▸ Szántáshoz nagyon kicsi ekét használnak, és sekély barázdát húznak vele.

2. (guba na delu telesa) ▸ barázda, ráncPrestane travme se mu še zmeraj rišejo v brazdah na obrazu. ▸ A megélt traumák még mindig mély nyomot hagynak az arcán.

3. (vdolbina) ▸ barázdaPo sredini testa napravimo z roko brazdo, v katero položimo podolgasto klobaso iz marcipana in mandljev. ▸ A tészta közepén kézzel barázdát húzunk, ebbe fektetjük a marcipánból és mandulából készült henger alakú tölteléket.

4. (sled plovila) ▸ hajósodor, barázdaGalebi so leteli za trajektom in se držali vodne brazde. ▸ A sirályok a vízben kialakult barázda mentén kitartóan követték a kompot.

5. botanika (vrhnji del pestiča) ▸ bibeszáj, termőVen lahko pride le mimo lepljive brazde, na kateri odloži pelod, ki ga je prinesla z drugih cvetov. ▸ Innen csak a ragacsos barázdán keresztül tud kijönni, amelyre lerakja a más virágokon gyűjtött virágpor egy részét.

6. elektronika (zapis zvoka) ▸ lemezbarázda
7. (o občutjih) ▸ barázda

brazgotina samostalnik
1. (sled zaceljenega tkiva) ▸ heg, sebhely, forradásHude oblike aken pustijo na koži trajne brazgotine. ▸ A pattanások súlyos formái maradandó hegeket hagynak a bőrön.Hude opekline so mu pustile brazgotino od desnega ušesa do prsi. ▸ A súlyos égési sérülések heget hagytak a jobb fülétől a mellkasáig.Školjke, kI jih nabira z rokami, so ostre, zato so njene dlani polne brazgotin. ▸ A kagylók, amelyeket kézzel gyűjt, élesek, ezért a tenyere teli van sebhellyel.

2. pogosto v množini (o duševnem stanju) ▸ sebMislim, da bo ta travma pustila trajne brazgotine na njegovi duši. ▸ Úgy vélem, ez a trauma maradandó sebeket hagy a lelkén.Besede lahko bolijo močneje kot udarci in pustijo brazgotine, ki se nikdar ne zacelijo. ▸ A szavak jobban fájhatnak, mint az ütések, és soha be nem gyógyuló sebeket okozhatnak.
Za vse brazgotine v duši ostajata zdravilo človeška bližina in smeh. ▸ Minden lelki sebre van gyógyír: az emberi közelség és a nevetés.

3. (o posledicah aktivnosti) ▸ seb, sebhely
Velike rane v Zemljini skorji dokazujejo, da so kometi že velikokrat prodrli do našega planeta. Okrog 150 brazgotin je na celinah in dnu oceanov. ▸ A földkérgen keletkezett nagy sebek azt mutatják, hogy az üstökösök többször is elérték bolygónkat. A kontinenseken és az óceánfenéken mintegy 150 sebhely található.
Skorja kaže brazgotine pretekle vulkanske dejavnosti, vendar danes ni več izbruhov lave. ▸ A kéreg a múltbeli vulkáni tevékenység sebhelyeit mutatja, de ma már nincsenek lávakitörések.
Z višine je Amazonka videti nedotaknjena, razen velike brazgotine, ki je posledica izkopavanj za plinovod. ▸ Fentről nézve az Amazonas érintetlennek tűnik, kivéve egy nagy sebhelyet, amelyet egy gázvezeték kiásása okozott.
Mesto danes še vedno kaže brazgotine vojne. Številne zgradbe so posejane z luknjami od granat. ▸ A város még mindig a háború sebhelyeit viseli magán. Sok épületen gránát ütötte lyukak tátonganak.

brezbarven pridevnik
1. (ki nima barve) ▸ színtelenČez popolnoma suho barvo nanesemo še plast brezbarvnega laka. ▸ A porszáraz festett felületet színtelen lakkal kezeljük.
Sopomenke: prozoren

2. (bled) ▸ színtelen, sápadt, fakóNjen brezbarvni obraz je še bolj prebledel. ▸ Színtelen arca még sápadtabb lett.

3. (neizrazit; enoličen) ▸ jellegtelen, sivár, színtelen"Ste za skodelico kave ali čaja?" je vprašal s povsem brezbarvnim glasom. ▸ Egy csésze kávét vagy teát? – kérdezte teljesen színtelen hangon.

4. (politično neopredeljen) ▸ elkötelezetlen, el nem kötelezettTežko bi trdili, da so bili prejšnji direktorji Telekoma politično brezbarvni. ▸ Nehezen mondhatnánk, hogy a Telekom korábbi igazgatói nem kötelezték el magukat a politikának.

brezvetrje samostalnik
1. (odsotnost vetra) ▸ szélcsendPonavadi je vladalo popolno brezvetrje ali pa so pihali tako šibki, muhasti in bežni vetrovi, da se zaradi njih ni splačalo dvigati jader. ▸ Általában teljes szélcsend uralkodott, vagy annyira gyenge, szeszélyes és tünékeny szelek fújtak, hogy nem volt érdemes felhúzni a vitorlát.
2. (stanje neaktivnosti) ▸ nyugalmi időszak, nyugalmi helyzet
Nastalo je obdobje brezvetrja v palestinsko-izraelskih odnosih. ▸ A palesztin–izraeli kapcsolatokban nyugalmi időszak köszöntött be.
Tudi torkov borzni sestanek ni postregel s kakšnim večjim presenečenjem in na trgu je še naprej brezvetrje. ▸ A keddi tőzsdei ülés sem hozott nagyobb meglepetéseket, és a piacon továbbra is nyugalmi helyzet uralkodik.

brȉgati -ām
I. skrbeti: to me ne briga to me ne skrbi; ne brigaj, čućeš ti još za moje mišice ne skrbi, boš že še slišal za moje mišice
II. brigati se brigati se, skrbeti: što se vraga toliko brigaš za sve to; ko se za nju brigao

brìgeš -èša m, brìgēš -éša m: ja mu govorim, a on ni brigeša njemu pa še mar ni; leži u hladovini bez brigeša brez skrbi

brk samostalnik
(posamezna kocina ali podoben izrastek) ▸ bajusz [állatoknál, főleg némely halaknál]
Sekretar je zelo mršav maček, ki ima le še dva brka, na vsaki strani smrčka po enega. ▸ A titkár egy szikár macska, akinek már csak két szál bajsza van, a pofácskája mindkét oldalán egy-egy.
Na dnu je ležalo nekaj velikih rib, med njimi som z dolgimi brki, sivim telesom in rjavimi progami. ▸ A tófenéken több nagy hal feküdt, köztük egy hosszú bajuszú, szürke testű, barna csíkos harcsa.
Povezane iztočnice: brčica

bruciare

A) v. tr. (pres. brucio)

1. kuriti, žgati, zažgati:
bruciare la legna kuriti drva
bruciare la camicia col ferro da stiro z likalnikom zažgati srajco
bruciare la carne, la salsa prismoditi meso, omako
bruciarsi il dito, la lingua opeči si prst, jezik

2. pren.
bruciare le cervella prestreliti glavo, ubiti s strelom v glavo
bruciare la scuola špricati šolo
bruciare il paglione, il pagliaio požreti besedo, ne držati obljube; oditi, ne da bi plačal
bruciare le tappe pohiteti
bruciare i ponti porušiti mostove, prekiniti stike
bruciarsi i vascelli alle spalle podreti vse mostove
bruciarsi le ali osmoditi si perutnice, opeči se; odžagati si vejo

3. ožgati, načeti, izjedati:
bruciare una ferita pog. izžigati rano
il gelo ha bruciato i grmogli zmrzal je ožgala poganjke

4. pren. žgati; vneti, vnemati:
lo brucia l'ambizione razvnemajo ga ambicije

5. pokuriti, hitro porabiti, izčrpati, zapraviti:
bruciare le proprie forze izčrpati moči
bruciare gli avversari šport dotolči nasprotnike

B) v. intr.

1. goreti, žgati, smoditi se:
il bosco brucia ancora gozd še vedno gori
l'arrosto sta bruciando pečenka se smodi
bruciare di febbre goreti, žareti od vročine

2. peči, žgati (tudi pren.):
gli brucia la gola peče ga v grlu
bruciare dalla sete umirati od žeje
l'insulto gli brucia ancora žalitev ga še vedno žge

3. pren. goreti:
bruciare di amore, di vergogna goreti od ljubezni, od sramu

C) ➞ bruciarsi v. rifl. (pres. mi brucio)

1. opeči se

2. zgoreti

3. pren. opeči se, doživeti neuspeh, propasti, kompromitirati se:
nella politica ormai s'è bruciato kot politik je propadel