Franja

graulen gnusiti se, upirati se (jemandem grault vor X X se komu gabi), sich graulen vor: ich graule mich vor X X se mi gabi; aus dem Haus graulen izriniti iz hiše

gravastellus -ī, m, najbrž popačena obl. nam. ravistellus (pravzaprav ravastellus), -ī, m iz rāvus siv; obe obl. najdemo v pomenu sivoglavec, sivec pri PL. in P. F.

grazia f

1. ljubkost, lepota, milina:
la grazia del volto milina obraza

2. ljubeznivost, prijaznost:
accogliere con grazia ljubeznivo sprejeti
mala grazia neprijaznost, odurnost
non avere garbo né grazia biti grob, oduren

3. pl. ljubkovanje, laskanje, laskave besede:
crede d'incantarmi con le sue grazie misli, da me bo očaral z laskanjem

4. pren. prijeten vonj, okus:
senti la grazia di questo vino pokusi to imenitno vino

5. (navadno pl.) naklonjenost:
entrare nelle grazie del direttore uživati direktorjevo naklonjenost
godere le grazie di una donna biti v intimnih odnosih z žensko

6. usluga, milost:
chiedere una grazia prositi za uslugo
ottenere, impetrare una grazia prejeti, izprositi milost, uslugo
di grazia prosim

7. relig. milost:
anno di grazia leto Gospodovo
essere fuori della grazia di Dio pren. pog. biti iz sebe od besa
essere in stato di grazia šport pren. biti v izvrstni formi
troppa grazia S. Antonio! inter. pren. kar preveč je milosti
grazia di Dio pog. božja dobrota:
in quella casa c'è ogni grazia di Dio v tisti hiši imajo vseh mogočih božjih dobrot
per grazia di Dio hvala bogu:
per grazia di Dio domani è vacanza hvala bogu, jutri je praznik

8. pomilostitev:
accordare la grazia a qcn. pomilostiti koga; ekst. oprostiti
far grazia a qcn. di qcs. koga oprostiti česa
colpo di grazia milostni strel
Ministero di Grazia e Giustizia ministrstvo za pravosodje

9. hvaležnost:
render grazie zahvaliti se

gréh péché moški spol , délit moški spol ; chute ženski spol

majhen greh peccadille ženski spol
izvirni (mali, smrtni) greh péché originel (véniel, mortel)
greh iz navade péché d'habitude
napraviti greh pécher, commettre un péché
spovedati se grehov confesser ses péchés

gréh pecado m

majhen greh pecadillo m
izvimi (mladostni, smrtni) greh pecado original (de la juventud, mortal)
greh iz navade pecado habitual
brez greha sin pecado
napraviti greh pecar; cometer un pecado
zabresti v greh caer en pecado

greifen (griff, gegriffen)

1. in die Hand usw. nehmen: prijeti, prijemati, zagrabiti, grabiti; einen Dieb: prijeti; poseči, greifen nach seči po, poseči po; nach den Waffen greifen seči po orožju

2. eine Note, einen Akkord: udariti (akord), in die Tasten greifen udariti po tipkah

3. ans Herz: iti do (srca)

4. Maßnahmen: učinkovati

5. greifen in seči v, poseči v, segati v; prilegati se (čemu); in die Tasche greifen seči v žep; tief in die Tasche greifen müssen morati poseči globoko v žep; ins Land greifen eine Bucht: segati v, zajedati se v um sich greifen širiti se, razširiti se; jemandem unter die Arme greifen priskočiti (komu) na pomoč; zu hoch/niedrig greifen oceniti/ocenjevati previsoko/prenizko; nach dem Strohhalm greifen loviti se za slamico; aus der Luft gegriffen iz trte izvit; mit den Händen zu greifen očitno, jasno; sich an den Kopf greifen prijemati se za glavo

grenier [grənje] masculin podstrešje; prostor za žito, za seno; figuré žitnica, rodovitna pokrajina

au grenier pod streho, na podstrešju
grenier à blé kašča za žito
grenier à foin senik, svisli
aller de la cave au grenier (figuré) iz ene skrajnosti v drugo iti (pasti)
chercher quelque chose de la cave au grenier vso hišo preiskati za kaj
être logé au grenier stanovati na podstrešju

grès [grɛ] masculin peščenec; pesek; (= grès cérame, poterie féminin de grès) beloprstena kamnina, posoda

pot masculin de grès lonec iz kamnine
grès bigarré pisani peščenec
carrière féminin de grès peščenica

grex, gregis, m (prim. skr. gráma-ḥ čreda, gana-ḥ trop, vrsta, množica, gr. γέργερα = πολλά mnogo, ἀ-γείρω [iz *ἀγέρjω)] zbiram, ἀγορᾱ́ zbor, trg, γάργαρα mrgoljava, mrgolenje, γαργαίρω mrgolim, lat. gremium)

1. čreda, krdelo; (o pticah) jata, vršelo: gr. asinorum VARR., greges nobilissimorum equorum ali armentorum reliquique pecoris CI., greges lanigeri V., gr. suillus, ovillus, caprinus, bovillus L., gr. pecorum O., vir gregis ipse caper V., de grege vir O. = bik, dux gregis O. = bik ali oven, gr. elephantorum PLIN., porcorum IUV., cervorum IUST., AMM., gr. anatum, anserum, pavonum VARR., avium H.

2. metaf.
a) (o ljudeh) krdelo, četa, kup, množica, družba, društvo, v slabem pomenu tudi drhal, svojat, tolpa, glota: gr. venalium PL., me in vestrum gregem recipiatis TER., gr. rabularum VARR. FR., amicorum CI. EP., ancillarum greges CI., in hunc igitur gregem vos nunc P. Sullam ... ex his ... honestissimorum hominum gregibus reicietis ...? CI., ego forsitan ... in grege adnumerer CI. mene morda kar tako štejejo z drugimi, gr. latronum, praedonum CI., contaminato cum grege turpium morbo virorum H. (gl. contāminātus pod contāminō), scribe tui gregis hunc H. zapiši (sprejmi) ga v svojo družbo, pripiši ga svojemu spremstvu, regum in proprios greges imperium H. nad ... podaniki, greges obsceni O. obledni (objestni) bakhantski roji, in eodem grege uxor quoque eiusdem fuit CU., regina venit cum magno nobilium feminarum grege CU. z velikim spremstvom, ne servi quidem uno grege profugiunt dominos CU. vsi skupaj, gr. spadonum CU., servorum PETR., gr. ille virorum SIL.; occ. vsako društvo v kak namen (a nikdar v političnem smislu), α) zadruga, (združba), plug gledaliških igralcev in dirkačev v cirkusu: KOM., PETR., mimorum et mimarum greges CI., gregem ducere SUET. β) (o svečenikih) društvo: Chaldaeus IUV., liniger IUV. = Izidini svečeniki, Izidini služabniki. γ) (o filozofih) ločina: philosophorum greges CI., Epicuri de grege porcus H. prašiček iz Epikurove črede. δ) kot voj. t. t. oddelek, krdelo, četa: cum toto cecidit grege SIL.; pogosto: grege facto S., L. v tesno strnjeni vrsti, v stisnjeni vrsti.
b) (o stvareh) kopa, butara: virgarum PL., hyadum O. Pleiadum SEN. TR.

Opomba: Grex f: LUC., LUCR.

griffe [grif] féminin krempelj (tudi figuré); kljuka, kavelj; prijemač, privijalo; podpis, signatura, štampiljka s podpisom

être sous la griffe, dans les griffes de quelqu'un (figuré) biti v rokah, v oblasti kake osebe
lancer, donner un coup de griffe (figuré) izreči zlobno besedo
arracher quelqu'un des griffes de quelqu'un koga iztrgati iz krempljev, iz oblasti kake osebe
montrer, rentrer ses griffes (figuré) pokazati svoje kremplje (= groziti), skriti svoje kremplje (pokazati se spravljivega)

grippe-sou [gripsu] adjectif lakomen, skopuški; masculin skopuh, lakomnik (ki lovi pičle, umazane dobičke)

ce vieux grippe-sou fait argent de tout ta skopuh izvleče denar iz vsake stvari

griva samostalnik
1. (o živalski dlaki) ▸ sörény, bundaZnačilnosti islandskega konja so dolga in košata griva in rep, kratek trup, manjša pasma konj. ▸ Az izlandi ló rövid törzsű, kisebb testalkatú lófajta hosszú és bozontos sörénnyel és farokkal.Prav levja griva dokazuje, da tudi pri upodobitvah leva v srednjeveški umetnosti simbolika nadvladuje naturalizem. ▸ Éppen az oroszlánsörény bizonyítja, hogy a középkori művészetben az oroszlán ábrázolásában a szimbolizmus dominál a naturalizmus felett.Konji imajo grivo in rep. ▸ A lovaknak sörényük és farkuk van.
Največja posebnost norveških gozdnih muc je njihova griva. ▸ A norvég erdei macskák legkülönlegesebb jellemzője a bundájuk.
Leva pogosto imenujemo tudi kralj živali, predvsem zaradi njegove veličastne grive. ▸ Az oroszlánt – elsősorban a csodálatos sörénye miatt – gyakran az állatok kirányának nevezik.

2. (o laseh) ▸ sörény, hajkoronaNamesto neukrotljive grive las je imela mehke kodre, ki so ji ravno prekrivali ušesa. ▸ Zabolázhatatlan hajsörény helyett puha hullámokban omlott le a haja, melyek épp csak eltakarták a fülét.Zaradi višine, levje grive kodrastih sivih las in prodornih oči je bil njegov videz akademski. ▸ Magassága, göndör és ősz oroszlánsörénye, átható szeme miatt akadémikusnak nézett ki.Dolgolaske, ki si želijo razmršeno grivo, naj uporabijo navijalke, a las naj ne navijejo do korenin. ▸ A hosszú hajú nők, akik kócos sörényt szeretnének, használjanak hajcsavarókat, de ne tekerjék föl a hajukat egészen a hajtőig.
3. (travnata površina; pobočje) približek prevedka ▸ hegyoldal, füves rétHodili so v koloni, ubirali bližnjice čez grive, prvi in zadnji pa sta svetila bodisi s trskami ali slamo. ▸ Oszlopban haladtak toronyiránt a hegyoldalban, az első és az utolsó a sorban pedig fafáklyával vagy szalmafáklyával világított.
Po valovitem terenu morajo marsikje grabiti seno na roke, po grivah pa je treba zagrabiti tudi za koso. ▸ A hepehupás terepen sok helyen kézzel kell összenyalábolniuk a szénát, a hegyoldalban pedig akár kaszával is.
Okrog domačije so same grive! ▸ A majorságot csupa-csupa füves rét veszi körül!

4. (o vodni površini) ▸ tajtékSprehajal se je po plaži, bila je zgodnja jesen, nemirni vetrovi so gonili pred sabo valove s penastimi grivami. ▸ A plázson sétált, koraősz volt, a nyughatatlan szelek maguk előtt kergették a tajtékos hullámokat.
Bele grive ob obali kažejo lomljenje valov, ki tudi erodirajo morsko dno in splakujejo glino in mivko z obale. ▸ A part menti fehér tajték a hullámtörést jelzi, ami a tengerfeneket is erodálja, és bemossa az agyagot és a homokot a partról.
Ta ladja je na grivi cunamija jezdila iz pristanišča na celino in pristala štiri kilometre daleč od obale. ▸ Ez a hajó a cunami taraját meglovagolva lebegett ki a kikötőből a szárazföldre, és kötött ki négy kilométerre a parttól.

5. (o obliki) ▸ sörény, üstök, tarajVes zahodni del je bil prekrit z gosto grivo tropskega gozda in se je končal s strmo skalno steno v morje. ▸ Az egész nyugati oldalt a trópusi erdő sűrű sörénye borította, melynek végében meredek sziklafal zuhant alá a tengerbe.
V daljavi valovijo grive topolov. ▸ A távolban a nyárfák barkasörénye hullámzik.
Dala si je narediti tetovažo, stilizirano sonce z obrazom in grivo sončnih žarkov. ▸ Varratott magára egy tetoválást, egy stilizált Napot, amelynek arca volt, és a napsugarak sörényként ölelték körül.
Na bibavični grivi, na videz goli, najdemo poleg gruč grmičkastega členkarja nekaj zanimivih rastlin. ▸ Az árapály látszólag csupasz taraján, a rengeteg ágas-bogas sziksófű mellett néhány érdekes növényt is találunk.

6. (goba) ▸ korallgomba
Paziti moramo tudi, da ne zamenjamo užitnih griv s strupenimi. ▸ Arra is ügyelnünk kell, hogy az ehető korallgombákat ne keverjük össze a mérgezőkkel.
Povezane iztočnice: tribarvna griva, rumena griva, bleda griva, krvobetna griva

griža samostalnik
1. (črevesna bolezen) ▸ vérhas, dizentériaPovezane iztočnice: bacilarna griža, amebna griža

2. izraža negativen odnos (siten človek) ▸ gernya, vakarék
Da je Karel postal taka pretegnjena griža, prekleta reč. ▸ Szörnyű, hogy Karel ilyen gernya lett.
Debeli ljudje že tako ali tako zapravimo veliko več kot pa kakšne suhljate griže. ▸ Mi, kövér emberek amúgy is sokkal több pénzt költünk, mint az ilyen vézna vakarékok.
V trenutku si se iz vesele, super punce spremenila v čisto navadno grižo, ki kot stara devica v kakšnem kotu stoka in joka za izgubljeno mladostjo. ▸ A vidám, vagány lányból egy pillanat alatt egy mogorva banya lett, aki mint egy vénlány, a sarokban picsog és siratja elveszett ifjúságát.

gŕlo (-a) n

1. laringe; gola; strozza:
(kronično) vnetje grla laringite; pog. mal di gola

2. (najožji del predmeta) collo (di bottiglia); strozzatoio; zoccolo (di lampadina)

3. publ.
ozko grlo strozzatura

4. adv.
iz vsega grla, na vse grlo a gola spiegata, a piena voce
pren. biti česa do grla sit averne fin sopra i capelli, essere stufo di qcs.
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. imeti suho grlo aver sete
pren. poplakniti grlo sciacquarsi la bocca
pren. nastaviti komu nož na grlo mettere qcn. alle strette, mettere il coltello alla gola di qcn.
pren. pognati vse po grlu sperperare, scialacquare tutto
beseda mu je obtičala v grlu la parola gli è rimasta nella strozza
pren. voda mu že v grlo teče ha l'acqua alla gola
strah ga je grabil, stiskal za grlo aveva una paura da morire
žalost mu je stiskala grlo aveva, sentiva un groppo alla gola

grmeti glagol
1. (ob nevihti) ▸ dörög, mennydörögKer je močno grmelo, smo imeli izključen telefon. ▸ Mivel erősen dörgött, kikapcsoltuk a telefont.Začelo se je bliskati in grmeti. ▸ Elkezdett villámlani és dörögni.

2. (o napravah ali pojavih) ▸ bömböl, dörög, dübörögNa ruski fronti dan za dnem grmijo topovi. ▸ Az orosz fronton nap mint nap dörögnek az ágyúk.Iz zvočnikov je grmela glasba. ▸ A hangszórókból dübörgött a zene.Vsakdo ve: samo še nekaj ur, pa bodo začele grmeti granate. ▸ Mindenki tudja: még néhány óra, és elkezdenek ropogni a gránátok.

3. (o naravnih pojavih) ▸ zúdul, morajlik, zuhogZ gora in hribov so na ceste grmeli zemeljski plazovi. ▸ A hegyekről és dombokról földcsuszamlások zúdultak az utakra.Ledenik se razteza in pri tem strašansko poka in grmi. ▸ A gleccser ereszkedik lefelé, és közben félelmetesen ropog és morajlik.
Med Zambijo in Zimbabvejem grmi reka Zambezi. ▸ Zambia és Zimbabwe között a Zambézi folyó morajlik.

4. lahko izraža negativen odnos (razburjeno govoriti) ▸ dörög, mennydörög, dübörögOtok je grmel od vročih polemičnih debat. ▸ A sziget a heves, ellentmondásos vitáktól volt hangos.
Ker je šlo za čezatlantske prelete, za drago letalo, so novinarji in javnost začeli grmeti. ▸ Mivel ez egy transzatlanti járat volt, a drága repülőgép miatt a sajtó és a közvélemény felzúdult.
"Kje je pa kakšen zdravnik?" je grmel po hodnikih. ▸ „Van itt valahol orvos?” – dübörgött végig a folyosókon.

5. (o vznemirjenju) ▸ dübörög
Ko mi v osamljenosti grmi v duši, se ne sliši. ▸ Amikor magányomban dübörög a lelkem, nem hallják meg.
V meni je ves čas grmela in besnela jeza. ▸ Állandóan forrt és tombolt bennem a düh.

6. (o hitrem padanju) ▸ zuhan
Ob nastopu recesije in čiščenja finančnega trga so cene nafte zgrmele in grmijo navzdol še naprej. ▸ A recesszió kezdetével és a pénzügyi piac megtisztulásával az olajárak összeomlottak, és még mindig zuhannak.

grob grob, nicht glatt: hrapav; Undank, Fehler, Fahrlässigkeit: hud, See: razburkan, nur für Menschen: robat, neotesan, Mehl: oster, Angaben, Daten: približen; grober Undank Recht huda nehvaležnost; aus dem Gröbsten heraus sein biti iz najhujšega

gròb grave; tomb; burial place; (zidan) sepulchre; figurativno death, destruction

gròb neznanega junaka grave of the Unknown Soldier
masovni, množični gròb mass grave
sveti gròb religija the Holy Sepulchre
do gròba (figurativno) till death
onstran gròba beyond the grave
skupni gròb a pauper's grave
z eno nogo v gròbu (figurativno) at death's door, with one foot in the grave
od zibelke do gròba from the cradle to the grave
zanemarjen, negovan gròb neglected (ali unkept) grave
položitev v gròb burial, interment; (redko) inhumation, sepulture
biti v gròbu to be dead
biti z eno nogo v gròbu to have one foot in the grave
kopati gròb to dig a grave
odkopati, vzeti iz gròba to exhume
molčati kot gròb to be silent (ali secret) as the grave
on bi se obrnil v gròbu... he would turn in his grave
dovolj hudó, da bi se človek še v gròbu obrnil enough to make someone turn in his grave
položiti v gròb to bury, to inter, (redko) to inhume
spraviti koga v gròb to cause someone's death
v gròb me boš spravil! (figurativno) you will be the death of me!
spremiti do gròba to attend someone's funeral
govor na, ob gròbu funeral oration

gròb sepultura f ; sepulcro m ; fosa f ; tumba f

množičen grob fosa f común
sv. grob (rel) el Santo Sepulcro
grob Neznanega vojaka Sepulcro del Soldado desconocido
glas iz groba voz f de ultratumba
do groba (fig) hasta la sepultura
lasten grob si kopati cavar su propia fosa
molčati kot grob callarse como un muerto
obračati se v grobu (fig) revolverse en la sepultura
stati z eno nogo v grobu estar con un pie en la sepultura
vzeti s seboj v grob llevarse consigo a la tumba

Gröbste, das, aus dem Gröbsten heraus že iz najhujšega

grōma (grūma) -ae, f (iz gr. γνῶμα = γνώμων) zemljemersko merilo, merilni drog: NON., P. F.