Franja

naslovljenka samostalnik
1. (prejemnica pošte) ▸ címzett
Nekaj kasneje so ji poskusili vročiti še dodatno potrebno dokumentacijo, vendar naslovljenke ni bilo več mogoče najti. ▸ Valamivel később megpróbálták kézbesíteni neki a további szükséges dokumentációt, a címzettet azonban már lehetetlen volt megtalálni.
Sopomenke: adresat

2. (komur je kaj namenjeno) ▸ címzett
Kadar naslovljenec ali naslovljenka ne bo razumel/-a vsebine, niste izgubili ničesar. ▸ Ha a címzett nem érti meg a tartalmat, ön semmit sem fog veszíteni.
Prešeren te pesmi nikoli ni objavil, morda jo je osebno dobila naslovljenka, kakor tudi morda izvirnik v poljščini. ▸ Prešeren ezeket a verseket sohasem tette közzé, talán személyesen a címzett kapta kézhez őket, ahogy a lengyel eredeti szöveget is.
Sopomenke: adresat

nassa (naxa) -ae, f (iz *nadsā; prim. got. nati = stvnem. nezzi = nem. Netz = ang. net) vrša (pletenica, košara z ozkim vratom, da ribe ne morejo uiti iz nje): Plin., Sil., Fest., P. F.; pren. mreža, zanka: numquam hercle ex ista nassa (po drugih naxa) ego hodie escam (vabo) petam Pl., ex hac nassa exire constitui Ci. ep. izmotati se (rešiti se, uiti) iz te zanke.

nato

A) agg.

1. rojen:
nato cieco, muto slep, nem od rojstva
nato ieri naiven, zelen
nato morto mrtvorojen
nato per, a qcs. nadarjen za kaj
essere nato e sputato a qcn. biti komu na las podoben

2. (za označevanje dekliškega priimka)
Maria Rossi nata Bianchi Marija Rossi, rojena Bianchi

B) m (f -ta) otrok:
i nati durante la Rivoluzione otroci Revolucije

Natov pridevnik
(o mednarodni organizaciji) ▸ NATOLeta 1994 so Natova letala prvič v zgodovini zavezništva vojaško posredovala zunaj ozemlja članic. ▸ 1994-ben a szövetség történetében először fordult elő, hogy a NATO-repülőgépek a tagországok területén kívül hajtottak végre katonai beavatkozást.
Rusija načrtuje, da bo prispevala 10.000 vojakov, a zavrača, da bi bili pod Natovim poveljstvom. ▸ Oroszország a tervek szerint 10.000 katonát ad, de nem hajlandó a NATO parancsnoksága alá rendelni őket.

natrix -icis, f (prim. lat. neō, nō, got. *nadrs = stvnem. nātara = nem. Natter gož, ang. adder gad; pomen „povodna kača“ najbrž izhaja iz ljudske etim., ki izpeljuje natrix iz natāre)

I.

1. „vodenica“ = vodna kača, belouška: tantam vim natricum viperarumque Ci., viperae et natrices Sen. ph.; kot masc.: natrix violator aquae Lucan.

2. meton. iz trde belouškine kože narejen bič, korobač; metaf. = penis: si natibus natricem inpressit crassam et capitatam Luc. ap. Non.

3. pren. (o nevarnem človeku) kača, gad: se natricem educāre Suet. —

II. bot. rumeni gladež, katerega korenika ima vonj po kozlu (Ononis natrix Linn.): Plin.

naturščik samostalnik
(nešolani igralec) ▸ civil szereplő, amatőr színész, natúr szereplőV nezahtevnih vlogah se naturščiki običajno res najbolje obnesejo, vendar brez profesionalnih igralcev nikakor ne gre. ▸ A mellékszerepekben általában valóban a natúr szereplők teljesítenek a legjobban, de profi színészek nélkül persze nem megy.

nē² in nĕ.A. nē (indoev. *ne; prim. skr. nā = osk. ni ne, lat. nē- in gr. νη- (kot predpona, ki daje besedam nikalen pomen, npr. nē-quiquam, nē-quam, νη-κερδής brezkoristen, νή-ποινος nekaznovan, nemaščevan, νη-νημία, jon. νη-νημίη (iz νη-ανημία, νη-ανεμίη) brezvetrje, sl. ne, hr. ne, lit. ne, got. ni, nē, stvnem. ni, nem. nein, nicht).

I. adv. (najstarejša izmed treh lat. nikalnic nē, neque (nec), nōn) se v lat. uporablja

1. v pripovednih stavkih
a) predklas. = nōn (zanika pojme, ki jih zaznavamo z vohom ali telesnimi čutili) ne: operae ne parcunt Pl., nisi tu ne vis Pl., castrantur verres commodissime anniculi, utique ne minores quam semestres Varr., crescere ne possunt fruges Lucr.
b) klas. (zanika pojme, ki so le možni, ki si jih le mislimo, in to zgolj v zvezah) α) nē … quidem še … ne, tudi … ne, niti … ne: ne populus quidem Ci. niti narod, še narod ne, ne illi ipsi quidem Ci. ne in sceleratissimo quidem cive Ci. ali ne in convivio quidem Ci. (predlog in ime sta vselej le en pojem), non enim praetereundum est ne id quidem Ci., ne si merentur quidem Ci.; če zanikamo več povezanih pojmov ali stavkov, stoji ne … quidem le pri prvem: ne Aequi quidem ac Volsci L., ne a sententiis quidem aut verbis Q., ita ut ne efferendi quidem signa Romanis spatium nec ad explicandam aciem locus esset L. čeprav zanika ne … quidem ves stavek, stopi pogosto predenj še kaka druga nikalnica: non fugio ne hos quidem mores Ci., numquam illum ne minima quidem re offendi Ci. Pri zvezah dveh stavčnih delov, od katerih tisti, ki ga uvaja non modo (= ne samo, ne le), izraža manj pomembno, drugi, uveden z ne … quidem, pa glavno poudarjeno misel, pristopi k stavku, uvedenemu z non modo, še posebej nikalnica non, ki se zamolči samo takrat (povzamemo jo le iz ne … quidem), kadar imata oba dela stavka skupen predikat: mihi vero quidquid acciderit ne recusanti quidem, non modo non repugnanti Ci., ne sues quidem id velint, non modo ego ipse (sc. non velim) Ci. ne le jaz. V nasprotju s stavki, vpeljanimi s sed ampak, toda, etiam celo, sed etiam ampak celo, ampak tudi, dobi ne … quidem včasih pomen nikakor (ne): utitur ne suorum quidem consilio, sed suo Ci., ergo illi ne causa quidem itineris, etiam causa manendi fuit Ci., ne conivente quidem te — quod ipsum esset scelus, sed etiam hilarioribus oculis quam solitus eras intuente dilectus servorum habebatur Ci. V stavkih s stopnjevano mislijo pomeni ne … quidem nikakor, kaj šele, tem manj: nullum est fatum: ita ne divinatio quidem Ci.; v stavkih, ki izvajajo kako misel iz predhodnih rekov, pomeni gotovo ne, kajpada (kajpak) ne, seveda ne: egone ut te interpellem? ne hoc quidem vellem Ci., carēre enim sentientis est; nec sensus in mortuo: ne carere quidem igitur in mortuo est Ci. β) nē … quoque tudi ne, niti … ne: Quadr. ap. Gell., Gell., ceterum quando ne ea quoque temptata vis proficeret, consilio grassandum L.

2.
a) v neodvisnih velelnih in zahtevnih stavkih (zanika nekaj, kar je bilo zgolj hoteno ali si predstavljamo zgolj kot odvisno od volje) ne, in to α) (pesn., redkeje v prozi) pred imper.: ne plora Pl., ne crucia te Ter., fratrem ne desere V., equo ne credite, Teucri V., hominem mortuum in urbe ne sepelito Tab. XII ap. Ci., impius ne audeto placare donis iram deorum Tab. XII ap. Ci., belli gerendi ius Antiocho ne esto cum illis qui insulas colunt, neve in Europam transeundi L., ne timete L., ne repugnate vestro bono Sen. ph., frondem ne caedito Plin. β) nav. ob cj. pr. ali pf.: ne forte pudori sit tibi Musa H., ne hoc feceris Ci., ne tot annorum felicitatem in unius horae dederis discrimen L.; v stavkih, ki so brez veznega člena dodani dopustno izrečenim mislim, dobi nē pomen pa ne, toda ne, vendar ne, saj ne: tu vero istam Romae legem rogato: nobis nostram ne ademeris Ci., sint sane liberales ex sociorum fortunis … ne illi sanguinem nostrum largiantur S.
b) v želelnih stavkih = ne, vendar (saj) ne, zlasti pri utinam = o da ne (bi): ne id Iuppiter optimus maximus sineret L., ne istuc Iuppiter optimus maximus sirit L., utinam ne securibus caesa accidisset abiegna ad terram trabes Enn. ap. Ci., illud utinam ne vere scriberem Ci. ep.; pogosto pri prepričevanju, zagotavljanju: ne vivam, si scio Ci. ep. smrt me vzemi, smrt naj me pobere, ne sim salvus, si aliter scribo ac sentio Ci. ep. naj ne bom zdrav.

3. v zahtevnih stavkih z dopustnim pomenom = bodi, da ne, naj ne, recimo (stavimo), da ne: ne sit sane summum malum dolor: malum certe est Ci., ne sit igitur sol, ne luna, ne stellae Ci., nemo is, inquies, umquam fuit. Ne fuerit Ci., ne aequaveritis Hannibali Philippum … Pyrrho certe aequabitis L.

4. v omejujočih stavkih v zvezah dum nē, dummodo nē, modo nē, tantum nē če le ne, da le ne, le (da) ne: Kom., Ci. idr. (gl. tudi dum, dummodo, modo in tantum).

5. v odvisnih zahtevnih stavkih kot nikalnica za veznikom ut ne da (naj) ne: te obsecro, ut ne credas Ter., iubeatis, ut in civitate ne sit Ci., legem tulit, ut lex Aelia ne valeret Ci., iustitiae primum munus est, ut ne cui quis noceat Ci., ut ne telum adigi posset C.; tudi v relativni zvezi: ego id agam, mihi qui (= ut is) ne detur Ter., quo (= ut eo) ne incurreret hostis H. Včasih poleg komp. v enostavnejši (po kakem krčenju nastali) zvezi = ne, naj ne: noluit quid statiut nisi columellam tribus cubitis ne altiorem (= ut altior ne esset) Ci., ut hoc nostrum desiderium ne plus sit annuum Ci., muneris ergo in singulos dari ne minus dena milia aeris L.

II. kot (finalni) veznik = da ne, toda le navidezno; dejansko se ta raba popolnoma ujema z rabo navedeno pod I. 2. a) β) in b), kajti taki (velelni ali želelni) stavki so sprva samo neodvisni zahtevni stavki, ki stopijo v objektno ali adverbialno razmerje do glag. nadrednega stavka, npr.: moneo vos, ne refugiatis Ci. opominjam vas, da ne bežite = moneo vos: ne refugiatis! opominjam vas: ne bežite! (prim. sl. rek: „volja božja je, da ne lenari“, v odvisniku katerega je obdržan celo naklon (velelnik) neodvisnega zahtevnega (velelnega) stavka). Nē stoji torej

1. v objektnih finalnih stavkih, ki izražajo nameravan uspeh (učinek) za vzročnimi glagoli (verba causativa), ki zaznamujejo neko izražanje hotenja (volje). Najbolj se prvotna samobitnost kakih navideznih odvisnikov kaže v konjunktivnih glavnih stavkih odvisnega govora, ki so povsem samostojni, a navidezno v rahli zvezi s kakim glag. dicendi; slovenimo jih ne le z (da) naj ne z indik. ali z da ne bi s pogojnikom, ampak pogosto tudi z ne in velelnikom, torej z neodvisnimi stavki: ne suae virtuti magnopere tribueret C. da naj se ne ponaša, ali pa: ne ponašaj se (on) preveč s svojo hrabrostjo; zato tudi za vzročnimi glag.: Diviciacus … Caesarem complexus obsecrare coepit, ne quid gravius in fratrem statueret C. je začel … rotiti Cezarja, da naj ne ravna preostro z njegovim bratom = da ne ravnaj preostro z njegovim bratom, sanxerunt, ne quis emeret Ci. da naj nihče ne kupi, (da) nihče ne kupuj, toti exercitui imperavit, ne iniussu concurrerent C.; take stavke pa seveda lahko uvaja še poseben veznik: ut ne (prim. I. 5.). Pogosto za izrazi, pri katerih je treba hotenje domnevati: reliquum est, ne quid temere dicam aut faciam Ci., quidam ne umquam riderent, consecuti sunt Sen. ph., vestrā interest, ne imperatorem pessimi faciant T.

2. za izrazi bojazni in strahu (verba timendi) metuo, timeo, vereor, paveo, (de)terreo, anxius sum, sollicitus sum, metus est, timor est idr. = da ne bi, da (s fut., pri sl. dovršnikih s pr. v pomenu fut.); tudi v tem primeru so odvisniki pravzaprav le neodvisni želelni stavki, npr.: timeo, ne deseras me Ter. = timeo: ne deseras me! v skrbeh sem: (o) da me ne bi zapustil, da me zapustiš, vereor, ne quid Andria adportet mali Ter., ne … Diviciaci animum offenderet verebatur C. (o) da ne bi razžalil, bal se je razžaliti, timebant, ne circumvenirentur C., metuebant, ne indicarent Ci., terruit gentes, grave ne rediret saeculum H.; če je odvisnikov glag. zanikan, stoji nē … nōn (non spada takrat samo h glag., s katerimi tvori en pojem): vereor, ne non impetrem Ci. (non impetrare = s prošnjo propasti, torej: bojim se, da ne bi propadel, da propadem s prošnjo =) da ne dosežem, vereor, ne sufficere non possim (non posse = nemočen, nezmožen biti) Ci. Pomni kratko izražanje: res erat in magnis difficultatibus, ne … C. ali res difficultatem afferebat, ne … C. stvar je bila (zelo) težavna, ker se je bilo bati, da ne bi …

3. uvaja adverbialne zahtevne (finalne) stavke za izraženimi determinativi ideo, idcirco, propterea, propter hoc, eā condicione, eo consilio idr. = da ne: Maiā genitum demittit ab alto … ne fati nescia Dido (sc. Teucros) finibus arceret V. (prvotno tudi le zahtevni stavek = pošlje … Majinega sina (z naročilom): Didona ne odvračaj … ), dolorem saepe perpetiuntur, ne in maiorem incidant Ci., gallinae pennis fovent pullos, ne frigore laedantur Ci., an ideo aliquid scripsit, ne videretur … Ci., ne vana urbis magnitudo esset … asylum aperit L., nemo prudens punit, quia peccatum est, sed ne peccatur Sen. ph. Med takim finalnim odvisnikom in glavnim stavkom, katerega vsebina je kaka trditev ali poved, pogosto pogrešamo vezno misel: trdim, povem, omenjam, vedi ipd.: ne tamen ignores quo sit Romana loco res, Cantaber Agrippae, Claudi virtute Neronis Armenius cecidit H. Od tod rekla: ne multa dicam Ci., ne multis Ci. ali ne multa Ci. da povem na kratko, (na) kratko govoreč, skratka.

4. za glag. impediendi in recusandi (cavere varovati se, čuvati se, impedire, prohibere, deterrere, obstare, resistere, repugnare nasprotje delati, predstavljati nasprotje, ovreti (ovirati), nasprotovati, zadrž(ev)ati, upreti (upirati) se, kljubovati, (u)braniti se, recusare braniti se, interdicere prepoved(ov)ati, intercedere prigovarjati = oporekati, ugovarjati, idr.), ki so verba causativa v nikalnem pomenu, nadaljuje nē v glagolu tičeči zamik; take stavke slovenimo z da ne (bi) … , s samim inf. ali pa kakim subst.: potuisti prohibere ne fieret Ci., Sulpicius intercesserat, ne exules reducerentur Ci., Regulus, ne sententiam diceret, recusavit Ci. Regul se je branil izreči, obstitisti, ne copiae transire possent Ci. ubranil (preprečil) si četam prevoz, per eos, ne causam diceret, se eripuit C. se je izognil (izmaknil) zagovoru, infirmitate vocis, ne in publico diceret, impediebatur Plin. iun. nemoč glasu (šibek glas) mu je branil(a) javno govoriti. — Pomni:

1. za glag. in izrazi, ki pomenijo videti (gledati), (po)paziti, preizkusiti (preizkušati), preisk(ov)ati, preudariti (preudarjati), premisliti (premišljati) ipd., lahko ne dostikrat slovenimo z vprašalnicami da bi, ali, ali mar: Ci., per aliquot dies ea consultatio tenuit, ne non reddita (sc. bona Tarquinii) belli causa, reddita belli materia essent L. preudarjanje, ali bi mar bila (Tarkvinijeva posestva), ako jih ne vrnejo, povod za vojno, ako se vrnejo, pa pomagalo zanjo, singuli pulli tentandi, nequid habeant in gutture Col.; od tod tudi nē nōn v takih stavkih = ali mar ne, ne bi: videndum est, ne non satis est id, quod apud Platonem est dictum Ci., cogitandum tamen est, ne tutior non sit Ci. ep.

2. če je moč iz kake splošne trditve sklepati, da bi po tem, kar je bilo prej povedano, bolj omejena trditev ne bila umestna, stoji ne … nedum in ga slovenimo z ne pa da bi, nikar pa da bi, nikar, kaj šele, še manj (pa), tem manj, toliko manj: vix incedo inanis, ne ire posse cum onere existumes Pl., scuta … homines inviti dant, … ne quem putetis sine maximo dolore argentum caelatum domo … protulisse Ci., me vero nihil istorum ne iuvenem quidem movit umquam, ne nunc senem (sc. moveret) Ci. ep., secundae res sapientium animos fatigant; ne illi corruptis moribus victoriae temperarent (= ne existumes ali ne dicas fieri potuisse, ut illi … temperarent = multo etiam minus fieri potuit, ut illi … temperarent) S., novam … eam potestatem eripuere patribus nostris, ne nunc dulcedine semel capti ferant desiderium L., nec nunc adulteria obiecturum ait, ne (po nekaterih izdajah nedum) domum, servitia et ceteros fortunae paratus reposceret T. še manj pa hoče nazaj zahtevati palačo, …

B. nĕ

I. proklitično v sklopih, npr. ne-fās, ne-sciō, ne-queō, ne-uter, nōlō iz ne-volō; s spremenjenim samoglasnikom ni v nĭ-sī, nĭ-hil, nĭ-hilum, nĭ-mis, nĭ-mius; z izpahom ali krčenjem v samoglasniškem stiku v nūllus (iz nĕ-ūllus), numquam (iz nĕ-umquam), nēmō (iz nĕ-hemō, hemō stlat. = homō) idr.; sl. ne v sklopih kakor npr. ne-pravda, ne-sreča, ne-veden, ne-čem.

II. enklitično kot breznaglasna vprašalnica se nĕ priveša poudarjeni besedi (ki stoji nav. spredaj) ali, če take ni, glagolu; pred tem pa izgubi pogosto pred samoglasnikom (včasih tudi pred soglasnikom naslednje besede) svoj e; končnica s druge osebe sg. pr., pa tudi končni s drugih besed) rad odpade, pred vprašalnico in pred končnico stoječi dolgi samoglasnik se nav. okrajša: tantaen' animis caelestibus irae? Pyrrhin' conubia servas? V., talin' possum me opponere monstro? V., satĭn' ali satĭne = satīsne, aĭn' = aisne, iubĕn' = iubēsne, vidĕn' = vidēsne, vĭn' = vīsne). Nĕ pa se uporablja tudi

1. v enostavnih vprašanjih, in sicer:
a) v neodvisnih, α) kadar se ne ve, kakšen bo odgovor, ali pa se pričakuje nikalen odgovor = ali, mar, v vprašanjih prevzetosti, osuplosti, začudenja, nejevolje ali posmeha tudi pa vendar ne, menda vendar ne, menda ja ne; včasih pa zadošča v sl. sam naglas: censen' (= censesne) posse me affirmare Ter., tun' te audes Sosiam esse dicere? Pl., Heracleaene esse eum adscriptum negabis? Ci., meministine me … dicere in senatu … Ci., nihilne id valebit? Ci., potestne rerum maior esse dissensio? Ci., Apollinemne tu Delium spoliare ausus es? Ci. delskega Apolona si si drznil oropati?, vin' tu homines urbemque feris praeponere silvis? H. mar hočeš … ? β) v neodvisnih vprašanjih, na katera se pričakuje trdilen odgovor = ali ni, ali ne, mar ne: rectene interpretor sententiam tuam? Ci., etiamne vobis expedit? Ci. mar ne koristi tudi vam?, videtisne apud Homerum saepissime Nestor de virtutibus suis praedicat? Ci., satisne est nobis vos metuendos esse? L. γ) v posebnih govornih obratih: egone? Ci. jaz? pa vendar jaz ne?, itane? Ci. tako? tako menda vendar ne?, itane vero? Ci. torej zares ne? Pogosto se ne priveša relativnim zaimkom, da se posebno poudari njihov pojem: ita ne ai[e]bant tandem? Quaene (po drugih izdajah quae me) ambae obsecraverint Pl. mar me nista obe rotili?, quamne in manibus tenui cistellam? Pl. mar nisem imel one skrinjice v rokah?, quine putatis difficile et mirum, quod contigit? H. pa vendar ne mislite, da je kaj težkega in čudovitega … ?, quiane auxilio iuvat ante levatos? pa vendar ne zato, ker … ? V vprašanjih prevzetosti, začudenosti se priveša ne (čeprav redkeje in bolj pesn.) tudi vprašalnim zaimkom v podkrepitev: quantane H. kolik(šn)a neki?, quone malo mentem concussa? H., uterne ad casus dubios fidet sibi certius? H., quaene vita te manet? Cat. kakšno življenje neki te čaka? V zvezi z vzkličnim ut: nemone (po novejših izdajah nemo est) ut avarus se probet? H. kako da si vendar skopuh nikoli sam ne ugaja?, victamne ut quisquam victrici patriae praeferret? L. da bi kdo ne … ?, kako ne bi kdo … ? Kot izraz prevzetosti ali nejevolje navidezno (le elipt.) pri ACI, ki si ga lahko mislimo kot odvisnega od kakega zamolčanega predikata, npr. credam, credi potest: tene … potissimum tibi partes istas depoposcisse Ci. ti da si prav sebi izgovoril … ?, mene incepto desistere victam? V. jaz naj bi … ?, jaz da bi … ?, huncine solem tam nigrum surrexe mihi! H. da mi je moral vziti (napočiti) ta tako črn dan! Poseb. še nōnne (gl. nōnne).
b) v odvisnih = ali (morda): videte vasa, multane sient Ca., declinationes verborum proportione sintne, quaeret Varr., incertum est, velintne se nominari Ci., quaesivit (sc. Epaminondas), salvusne esset clipeus Ci., ut videamus, satisne ista sit iusta defectio Ci., interrogavit, liceretne mittere C.

2. v ločnih (razstavnih, disjunktivnih) vprašanjih, in sicer
a) v neodvisnih (v prvem členu) = ali: vosne vero L. Domitium an vos Domitius deseruit? pacemne huc fertis an arma? C. Nam. ločnega vprašanja nastopa včasih (ret.) anafora: deorumne immortalium populine Romani vestramne fidem implorem? Ci. naj … , naj … , naj … = ali naj … , ali … , ali pa … Ali ne v drugem členu an nōn ali (slabše) annōn (gl. annōn): isne est, quem quaero, an non? Ter., redkeje necne (gl. necne) O., anne gl. an.
b) v odvisnih v prvem členu = ali: nescio, gratulerne tibi an timeam Ci. ep., dubitavi, verumne an falsum esset Ci., intererit multum, divusne loquatur an heros H.; tudi za predhodnim utrum (ki se ne sloveni posebej): utrum praedicemne an faceam Ter., videamus, utrum ea fortuitane sint an eo statu, quo … Ci., agitamus utrumne divitiis homines an sint virtute beati H.; kadar izrečemo prvi člen z večjo gotovostjo kot drugi, se ne privesi drugemu členu, prvi pa ostane brez vprašalnice: qui albus aterne fuerit ignoras Ci., in incerto erat, vicissent victine essent L., Etrusci diem primum consultando, maturarent traherentne bellum, traduxerunt L. ali naj vojno pospešijo ali pa jo morda zavlačujejo; v drugem členu anne (gl. anne) ali (pa): mens non internoscit, vera visa sint anne falsa Ci.; ali ne v drugem členu = necne (ne annon, an non): quaesivi a Catilina, in nocturno conventu apud Laecam fuisset necne Ci., sermo oritur, non de villis domibusve alienis, nec male necne Lepos saltet H.; an non lahko stoji le v litoti, tj. kadar tvori nikalnica non s predikatom en pojem: requiram, dixeritne Clodiae an non dixerit (non dixerit = tacuerit) Ci. Nam. odvisnega ločnega vprašanja anafora (ret. in pesn.): neque interesse ipsosne interficiant impedimentisne exuant C., incertus, geniumne loci famulumne parentis esse putet V., collectosne bibant imbris puteosne perennis iugis aquae H., monstrumne deusne ille sit, ignorans O., quid refert, clamne palamne roget Tib.

nebogljen pridevnik
1. (o nemoči) ▸ gyámoltalan, magatehetetlen, tehetetlenČe ljubite svobodo in samostojnost, ne igrajte nebogljenega bitja, ki išče oporo. ▸ Ha szereti a szabadságot és az önállóságot, ne játssza meg a gyámoltalan, támaszt kereső lényt.Od zdravega šestmesečnega dojenčka mi je ostalo le nebogljeno telo sina, ki usiha pri 15 letih. ▸ Az egészséges hat hónapos csecsemőből csak a fiam magatehetetlen teste maradt, aki 15 éves korában elsorvad.Mati skrbi za nebogljenega mladička, ki ostane v brlogu do starosti treh mesecev. ▸ Az anya gondoskodik a gyámoltalan kölyökről, amely három hónapos koráig marad a barlangban.

2. (o slabi kakovosti) ▸ gyámoltalan, ügyefogyott, bárgyúPolitične floskule o nacionalnem interesu so samo nebogljena obramba duševno zmedenih ljudi, ki delujejo v oblastnih strukturah. ▸ A nemzeti érdekről szóló politikai közhelyek csak a hatalmi struktúrákban dolgozó, mentálisan zavart emberek bárgyú védekezése.Takoj je spregledala najin nebogljeni poskus in po premoru veselo nadaljevala z mučenjem. ▸ Azonnal figyelmen kívül hagyta gyámoltalan próbálkozásunkat, és egy kis szünet után vidáman folytatta a kínzást.
Toliko bolj nebogljen je bil njihov napad, ki je proti turškim gostom zmogel le 57 točk. ▸ Támadásban még ügyefogyottabbak voltak, mindössze 57 pontot tudtak szerezni a török vendégek ellen.
Majhna lučka pod pepelnikom je tako nebogljena, da je tam verjetno samo zato, ker si oblikovalci niso izmislili kaj bolj koristnega. ▸ A hamutartó feletti kis lámpácska annyira bárgyú, hogy valószínűleg csak azért van ott, mert a tervezők semmi hasznosabbat nem tudtak kitalálni.

nebula -ae, f (indoev. kor. *nebh- moker, vlažen; od tod *nebhos, gen. *nebheses vlaga, megla, oblak; prim. skr. nábhas- hlap, megla, vlaga, voda, oblačje, nebo, gr. νέφος, νεφέλη = nebula oblak, megla, sl. nebo = hr. nȅbo, lit. debesìs oblak, let. debess nebo, stvnem. nebul = nem. Nebel)

1. hlap, para, megla: sublima nebula caelum obscurabat S. ap. Non., nebula erat ad multum diei densa adeo, ut lucis usum eriperet L., orta ex lacu nebula campo quam montibus densior sederat L., quae tenuem exhalat nebulam fumosque volucrīs V., qua plurimus undam fumus agit nebulāque ingens specus aestuat atrā V., surgere de terra nebulas aestumque videmus Lucr., matutino tempore nebula erat crasissima Auct. b. Hisp., nebulae montibus descendentes aut caelo cadentes aut in vallibus sidentes serenitatem promittunt Plin., tandem illa caligo tenuata quasi in fumum nebulamque discesit Plin. iun., caelum crebris imbribus ac nebulis foedum T.; pren.: quasi per nebulam nosmet scimus atque audivimus Pl., remotā erroris nebulā Iuv. (prim.: „preganjat zmot oblake“ Prešeren), nebulae quaestionum Gell., incredibile est, quantas (sc. Graecorum levitas) mendaciorum nebulas excitaverit Lact.

2. occ.
a) čad, dim, meglica, sopar(ic)a: sensus inest … nebulis, quas exigit ignis O., pinguem nebulam vomuere lucernae Pers., exhalavit in auras liventem nebulam fugientis ab ore veneni Sil.; pren. o nepomembnih ali minljivih rečeh: quoius ego nebulai cyatho septem noctes non emam Pl., grande locuturi nebulas Helicone legunto Pers.
b) oblak: at Venus obscuro gradientis aere saepsit et multo nebulae circum dea fudit amictu V., infert se saeptus nebula (mirabile dictu) per medios miscetque viris, neque cernitur ulli V., nebulae dolia summa tegunt O., pulveris exhalat nebulam Lucr.; pren.: stellis nebulam spargere candidis H. (o stari ženski) oblačiti jasne zvezde = kaziti pogled na krasna dekleta. — Pooseb. Nebula -ae, f = Nephelē (gl. Nephelē) Nébula = Megla, Oblačíca: Hyg.

3. metaf. megla, oblak o raznih (poseb. mehkih, prozornih) tančicah: nebula haud est mollis aeque atque huius est pectus Pl., vellera (volno) mollibat nebulas aequantia tractu O., aequum est induere nuptam ventum textilem, palam prostare nudam in nebula linea? Lab. ap. Petr.; o tanki pločevini: hac fuerat nuper nebula tibi pegma perunctum, pallida quam rubri diluit unda croci Mart.

necio neveden, neuk; neumen, bedast; nepremišljen; trmast

a palabras necias oídos sordos na neumno vprašanje neumen (nem) odgovor

nečimrn pridevnik
(o samovšečnosti) ▸ hiúVaš oče je nečimrn mož in ne prenese zlahka žalitve. ▸ Az apja hiú ember, és nem visel el semmilyen sértést.
Ah, daleč je še poletje in nečimrna športna zagorelost. ▸ Ah, messze van még a nyár és a hiú, sportos lebarnultság.

neizkušen pridevnik
1. (v poklicu, dejavnosti ali področju) ▸ tapasztalatlanNa mesta strokovnjakov so prišli neizkušeni kadri, ki bodo potrebovali kar nekaj časa, da se vpeljejo. ▸ A szakemberek helyére tapasztalatlan munkatársak érkeztek, akiknek időbe telik, hogy beilleszkedjenek.Zakon je očitno usmerjen proti politično neizkušenim kandidatom. ▸ A törvény egyértelműen a politikailag tapasztalatlan jelölteket célozza.Za seboj imamo dovolj močnih tekem in nismo več neizkušeni. ▸ Elegendő erős mérkőzés van már a hátunk mögött és nem vagyunk már tapasztalatlanok.
Tudi neizkušeno oko takoj opazi razliko med prejšnjo in to pisavo. ▸ Az avatatlan szem is azonnal észreveszi az előző és a jelen kézírás közötti különbséget.
Igrala bosta ponosna, a neizkušena starša, ki jima skrb za novorojenko povzroči nemalo preglavic. ▸ Büszke, de tapasztalatlan szülőket játszanak majd, akiknek az újszülött gondozása nem kis gondot jelent.

2. (ki še ni veliko doživel in se naučil) ▸ tapasztalatlan
Podaljšalo se je tudi otroštvo, hkrati pa so se širili stereotipi, da so mladi neizkušeni, da jih je treba nadzirati, da ne vedo, kaj delajo in da jim ni mogoče zaupati. ▸ Meghosszabbodott a gyermekkor is, egyúttal pedig elterjedt az a sztereotípia, miszerint a fiatalok tapasztalatlanok, felügyetre szorulnak, nem tudják, mit tesznek és nem lehet bennük megbízni.
Prav pri tej starosti medvedi ponavadi odhajajo iz brloga in si iščejo življenjski prostor. Takrat so še neizkušeni in zmedeni. ▸ Általában éppen ebben az életkorban hagyják el a medvék a barlangot és keresnek maguknak életteret. Ekkor még tapasztalatlanok és zavarodottak.

3. (o spolnosti ali ljubezenskem odnosu) ▸ tapasztalatlanFiorenza je samska, brez fanta in neizkušena. ▸ Fiorenza egyedülálló, nincs pasija és tapasztalatlan.
Večina žensk meni, da je moški neizkušen, če je imel manj kot sedem ljubimk. ▸ A legtöbb nő úgy véli, a férfi tapasztalatlan, ha hétnél kevesebb szeretője volt.

nektarina samostalnik
1. (sadno drevo) ▸ nektarinfa, kopaszbarackfa
Breskve in nektarine je najbolje obrezati tik pred cvetenjem, marelice pa po cvetenju. ▸ Az őszibarack- és nektarinfákat nem sokkal virágzás előtt, a kajszibarackfákat pedig virágzás után a legjobb megmetszeni.

2. (sadež) ▸ nektarin, kopasz barackMed grizljanjem slastne nektarine je del njenega zoba ostal v sadežu. ▸ Az ínycsiklandó kopasz barack majszolása közben a foga egy része a gyümölcsben maradt.

Nemea -ae, f, m (Νεμέα) Némea

1. f gozdna dolina in trg v Argolidi blizu Fliunta (Phlius) z gajem, posvečenim nemejskemu Zevsu, v katerem je stalo krasno svetišče in so se vsako tretje leto obhajale nemejske bojne igre; v tem gaju je baje Herkul zadavil nemejskega leva: Ci., V., Fl. — Pesn. soobl. Nemeē -ēs, f (Νεμέη) Némea: Mart., Stat. — Od tod adj.
a) Nemeaeus (Nemeēus) 3 (Νεμεαῖος) neméjski: leo Ci., moles ali pestes (= leo) O., vellus O. levja koža, arma Stat.; o ozvedju Lev: Nem. Leo Lucan., Nemeaei pectora monstri Mart.
b) Nemeus 3 neméjski: Hier.; subst. Nemea -ōrum, n (τὰ Νέμεα) neméjske (bojne) igre: Hyg., nobile ludicrum Nemeorum L., Nemea vincere Vitr. zmagati na nemejskih igrah.

2. m reka, ki se pri Korintu izliva v Lehajski zaliv: V.

nemus -oris, n (prim. gr. νέμος pašnik, log, gal. nanto = lat. abl. valle)

1. gozd s pašniki (silva = gozd z ozirom na drevesa, a brez pašnikov), gaj, log: Enn. ap. Corn., Fl. idr., agri et nemora Ci., multos nemora silvaeque commovent Ci., quis nemori imperitet, quem armenta sequantur V. pašniku, nemorum iam claudite saltus V., quem toti saltus, quem nemus omne tremit O., nemora quoque et lucos sacros non caedunt modo, sed etiam extirpant Cu., lauri nemora Aur., querna acernaque nemora Sid.

2. pesn. gozd sploh: me gelidum nemus secernit a populo H., montium custos nemorumque Virgo (= Diana) H., nemorum avia lustrat O., densum arboribus nemus O., (hiperbola o zelo košatem drevesu): ingens quercus, una nemus O. velikanski hrast, sam cel gozd.

3. occ. gaj ali log, posvečen kakemu božanstvu: Latiaris Iovis nemora scelere maculare Ci., nem. Angitiae V.; poseb. Nemus -oris, n Némus, Gaj, Dianin gaj (pri Ariciji, gl. tudi nemorēnsis): Ci., Plin.

4. pesn. metaf. drevesni nasad: omne levandum fronde nemus V.; meton.
a) les, drva: strictum acervans nemore congesto aggerem Sen. tr.
b) drevo: nemora alta remotis incolitis lucis Lucan.

nenadoma prislov
(v trenutku; nepričakovano) ▸ hirtelen, egyszer csak Nenadoma je zaslišala korake. ▸ Hirtelen lépteket hallott.Medtem ko je plavala, se je nenadoma pojavil 3-metrski krokodil in jo povlekel na dno jezera. ▸ Úszás közben egyszer csak megjelent egy 3 méteres krokodil, és lehúzta a tó fenekére.Voznik je v predoru nenadoma zavil desno in trčil v zid. ▸ A sofőr hirtelen jobbra kanyarodott az alagútban, és egy falnak ütközött. Nenadoma je navdušeno vzkliknila. ▸ Hirtelen izgatottan felkiáltott.Med delom je nenadoma počila pločevina in delavca močno udarila po glavi. ▸ Munka közben hirtelen szétrepedt a fémlemez és nagy erővelfejbe vágta a munkást.Popolnoma zdrav dojenček nenadoma umre v spanju, medicina pa še ni odkrila posebnih vzrokov za to. ▸ Egy teljesen egészséges csecsemő hirtelen meghal álmában, és az orvostudomány még nem fedezte fel a konkrét okokat.Vidite, nenadoma se rojevajo sami moški. ▸ Látod, hirtelen csupa férfi születik.
Nenadoma pa so mu sporočili, da je projekt ustavljen zaradi pomanjkanja sredstev. ▸ Egyszer csak közölték vele, hogy a projektet pénzhiány miatt leállították.
Nenadoma so v podzemni hiši ugasnile vse luči. ▸ Hirtelen kialudtak a fények a földalatti házban.
Sopomenke: naenkrat

neō, nēre, nēvī, nētum (iz *sne-i̯o, indoev. baza *(s)neHi- iz kor. *(s)neH- sukati, tkati, presti, šivati; prim. skr. snāyati [on] ovija, oblači, snāyu vez, kita, tetiva, gr. νέω, νήϑω predem, νῆμα preja, nit, lat. nēmen, nētus -ūs tkanina, preja, sl. nit, hr. nît, lit. nýtis [tkalski] greben, let. nōĩts del statev, snāte platnena odeja, stvnem. nāu, nāan, nājan, nāwan = nem. nähen šivati, stvnem. snuor = nem. Schnur vrv(ica), stvnem. nādala = nem. Nadel = ang. needle igla; prim. tudi skr. snāvan vez, kita, gr. νευρά tetiva, νεῦρον in lat. nervus kita, got. sniwan hiteti, let. snaujis pe(n)tlja, zanka, sl. snuti, snovati, hr. snòvati)

1. presti: subtemen Fr., Amm., subtemen tenue nere Pl., sic stamina nevit O., purpuras colo nere Iust., lana, quae neta est Ulp. (Dig.); poseb. o Parkah: nerunt (gl. opombo) fatales fortia fila deae O., Parcae fatalia nentes stamina Tib.; subst. pt. pf. nēta -ōrum, n spredeno, preja, predivo: aliarum neta aut in globum collige aut texenda compone Hier.

2. metaf. tkati, z (zlatimi) nitmi preplesti (prepletati), vesti: tunicam, molli mater quam neverat auro V., lucentesque auro tunicas (hoc neverat unum mater opus) Stat. — Soobl. (po 3. konjugaciji) neunt: Tib. (3, 3, 36), It . Opomba Sinkop. obl. pf.: nērunt (= nēvērunt): O., nēsse (= nēvisse): Cl.

neon samostalnik
1. tudi v pridevniški rabi, kemija (žlahtni plin) ▸ neon Neon se uporablja za svetlobne napise, kripton pa za laserje. ▸ A neont fényfeliratoknál használják, a kriptont pedig lézerekben.
Sopomenke: Ne

2. neformalno (fluorescenčna razsvetljava) ▸ neon
Ko se je peljala mimo zabavišča, so vrtiljak in gugalnice itd. svetili z barvnimi žarnicami in neonom. ▸ Amikor a vidámpark mellett haladtak el, a körhintát és a hintákat színes izzók és neonok fénye világította meg.

3. tudi v pridevniški rabi, neformalno (barva) ▸ neonNjihova športna oblačila za poletje so barvita, a hkrati ohranjajo dovolj elegance, da so primerna tudi za tiste, ki jih ne prepričajo zgolj neon in divji vzorci. ▸ A nyári sportruházatuk bővelkedik színekben, de kellően elegáns lehet azok számára is, akiket nem csak a neonszínű és vad mintázatok győznek meg.

4. blagovna znamka (avto) ▸ Neon [autómárka]

nepōs¹ -ōtis, m (indoev. kor. *nepot- vnuk, potomec, (sekundarno) nečak; novejše etimologije povezujejo to besedo z lat. potis [ne-pōs (*ne- ne in *pot- moč) torej = „nemočen“, „nesamosvoj“, „nedoleten“]; prim. skr. nápāt vnuk, potomec, naptī́- vnukinja, potomka, gr. ἀ-νεψιός nečak, bratranec, ἀ-νεψιά nečakinja, sestrična, lat. neptis, sl. nečak, hr. nȅćāk, starejše lit. nepotis, nepuotis vnuk, nečak, stvnem. nevo vnuk, sorodnik, nift vnukinja, nem. Neffe, Nichte, ang. nephew)

I.

1. vnuk: Neptuni, Veneris Pl., Masinissae S., Atlantis (= Mercurius) H., Nerēius (= Achilles) H., nep. invisus (= Romulus) H., nep. pausillus Afr. fr. ali parvulus Cu. vnuček, crudelis Castor, ne dicam sceleratum et impium, qui nepos avum in capitis discrimen adduxerit Ci., Metellum enim multi filii filiae, nepotes neptes in rogum imposuerunt Ci., ne parricidio macularent partus suos, nepotum (vnukov) illi, hi liberûm progeniem L., ex filia nepos Ci., Eutr., Dig., ex filio nepos Gell., Dig., nep. ex fratris filio G., sororis nep. L. epit., Vell., Crispum … C. Sallustius … sororis nepotem in nomen adscivit T., sororum nepotes Suet.

2. f vnukinja: Ilia dia nepos quas aerumnas tetulisti: Enn. —

II. metaf.

1. tui nepōs vnuk v petem kolenu, prapravnuk: Ci. fr.

2. pesn. (pozni) potomec: venturos tollemus in astra nepotes V., in nepotum perniciem H., lexque eadem poenae, ne sis secura futuri, dicta tuo generi serisque nepotibus esto! O., Remi nepotes Cat., apud seras gentes populosque nepotum Lucan.

3. (o živalih) zarod: Col.

4. (pri trtah) stranska mladika, stranski poganjek, trtni podočnjak: Col.

5. poklas. bratranec, sestrič, nečak: Eutr., Hier. —

III. meton. potratnež, razsipnež, razkošnež, zapravljivec, požrtnež, požrešnež, uživač (naspr. patruus = strog sodnik nravstvenosti; gl. patruus): quis ganeo? quis nepos? quis adulter? Ci., non minus in populi Romani patrimonio nepos quam in suo Ci., haud paravero quod aut avarus ut Chremes terra premam, discinctus aut perdam ut nepos H., pater ardens saevit, quod meretrice nepos insanus amica filius uxorem grandi cum dote recuset H., scire volam, quantum simplex hilarisque nepoti discrepet H., ut ventres lamna candente nepotum diceret urendos H., nepos modo tertiam progeniem hominum, modo luxuriosum significat Prob.

nepremostljiv pridevnik
1. (ki ni rešljiv) ▸ áthidalhatatlan, leküzdhetetlenLeta 1941 se je ameriški predsednik Franklin D. Roosevelt znašel pred velikansko in navidez nepremostljivo politično težavo. ▸ 1941-ben Franklin D. Roosevelt amerikai elnök óriási és látszólag áthidalhatatlan politikai nehézség előtt állt.
Poznam pa veliko drugih, ki so se morali spopasti s praktično nepremostljivimi težavami. ▸ De sok mást is ismerek, akiknek gyakorlatilag leküzdhetetlen nehézségekkel kellett megküzdeniük.
Sicer pa so postali problemi tako ali tako nepremostljivi. ▸ A problémák különben amúgy is áthidalhatatlanná váltak.
Pet let pozneje se je ločila in kot razlog navedla nepremostljive razlike. ▸ Öt évvel később kibékíthetetlen ellentétekre hivatkozva elvált.
Glede na nepremostljive razlike med strankami so sicer bile doslej najverjetnejša rešitev nove volitve. ▸ Tekintettel a pártok közötti áthidalhatatlan különbségekre, eddig az új választások kiírása a legvalószínűbb megoldás.

2. (ki ga ni mogoče prečkati) ▸ leküzdhetetlen, átjárhatatlan
Voditelji diplomacij treh balkanskih držav so se strinjali, da morajo biti balkanske meje odprte za ljudi in nepremostljive za organizirani kriminal. ▸ A három balkáni ország diplomáciai vezetői egyetértettek abban, hogy a balkáni határoknak nyitottnak kell lenniük az emberek előtt és átjárhatatlannak a szervezett bűnözés számára.
Saj 120 kilometrov ni nepremostljiva razdalja. ▸ Hiszen 120 kilométer nem leküzdhetetlen távolság.