Franja

mikroskop samostalnik
(optična naprava) ▸ mikroszkópGibanje večjih delcev je mogoče opazovati pod mikroskopom, gibanja manjših delcev pa ni mogoče videti, čeprav obstaja. ▸ A nagyobb részecskék mozgása mikroszkóp alatt megfigyelhető, de a kisebb részecskék mozgása, bár létezik, nem látható.Najpreprostejši mikroskop je povečevalno steklo ali lupa. ▸ A legegyszerűbb mikroszkóp a nagyítóüveg vagy a nagyítólencse.
Bakterije so primerjavi z glivami izredno majhne, vidimo jih pod mikroskopom pri tisočkratni povečavi. ▸ A baktériumok a gombákhoz viszonyítva rendkívül kicsik, csak mikroszkóp alatt, ezerszeres nagyításban válnak láthatóvá.
Povezane iztočnice: svetlobni mikroskop, polarizacijski mikroskop, optični mikroskop, operacijski mikroskop, transmisijski elektronski mikroskop, vrstični elektronski mikroskop, vrstični tunelski mikroskop, presevni elektronski mikroskop, mikroskop na atomsko silo, mikroskop na magnetno silo, elektronski mikroskop, konfokalni mikroskop, fluorescenčni mikroskop

mirón, -ona pazljivo gledajoč; zijalast

mirónm zijalo; gledalec (komar) pri kartanju
hacer el papel de mirón biti nem gledalec

mīsceō -ēre, mīscuī, mīxtum in (poznolat.) mīstum (indoev. kor. *mei̯k- mešati; prim. skr. mekṣáyati meša, gr. μίσγω, μείγνυμι (tudi μίγνυμι) mešam, aor. ἔμειξα, aor. pass. ἐμίγην, adv. μίγα, μίγδα pomešano, skupno, združeno, μιγάς -άδος zmešan, pomešan, sl. mesiti, mešati = lit. maišýti = let. màsît, stvnem. miscan = nem. mischen) Sklad: miscere aliquid re, tudi (poseb. metaf.) cum re, redko aliquid alicui rei.

1. mešati, pomešati, zmešati (stvari, ki jih je mogoče zopet razstaviti, temperare = mešati stvari, ki se pomešane ne dajo več razstaviti oz. ločiti): Pl., Lucr., Col., Plin., Vulg., vina faece Falerna ali Falerna melle H., pix sulphure mixta S., mixtā cruor harenā V. = cruor harena mixtus S., vina cum Styge miscenda bibas O., sarkast. = umri!, pulvere campus miscetur V. prah zagrinja poljano, prah vzvihrava s polja; metaf. (z)mešati, zmesiti = združiti (združevati): Plin. iun., Vell., iram cum luctu O., falsa veris Ci., gravitatem modestiae Ci., sacra profanis H. za enako imeti, humanis divina L. mešati, gravitate mixtus lepos N., interdum miscentur tristia laetis O., fors et virtus miscentur in unum V., nec vero finis bonorum ex dissimilibus rebus misceri et temperari potest Ci. zmešati in priravnati (prilagoditi), haec ita mixta fuerunt, ut temperata nullo fuerint modo Ci. tako zmešano, da nikakor ni bilo prav urejeno.

2. (z)mešati = spojiti (spajati), zediniti (zedinjati), združiti (združevati), pridružiti (pridruževati), povez(ov)ati: misceo lacrimis meas cum tuis O., tres legiones in unam T., civitatem nobis L., fletum cruori O., manūs T. podati si desnice, malis bonisque artibus mixtus T. zmes slabih in dobrih lastnosti = inter bona malaque mixtus T., mixto sonantem percutit ore lyram Val. Fl. z vokalno spremljavo, me nemus miscet dis superis H. pridružuje, interea mixtis (pričakovali bi mixtus) lustrabo Maenala nymphis V. pridružen, sanguinem et genus cum aliquo L. po zakonski zvezi, corpus cum aliquā Ci. telesno se združiti (združevati), imeti spolni odnos, mixtum genus V. (o Minotavru) mešanec, pol bik, pol človek, mixta deo mulier V. telesno združena z bogom, toda mixtus matre Sabella V. rojen v mešanem zakonu materi Sabelki; refl. in med.: se miscere viris V. pridružiti se, circa regem miscentur V. zbirajo se okrog kralja, conveniunt Teucri mixtique Sicani V. Tevkri in z njimi Sikani, fors et virtus miscentur in unum V. se združujeta, se povezujeta, m. se alicui O. telesno se (z)družiti s kom, imeti (s kom) spolni odnos; metaf.: alicuius animum cum suo, ut efficiat paene unum ex duobus Ci., curas cum aliquo Sen. ph. deliti s kom; occ. se miscere alicui ali alicui rei družiti se s kom, mešati se, spuščati se v kaj, udeležiti (udeleževati) se česa, biti deležen česa, biti udeležen pri čem: se m. partibus alicuius Vell., se m. hereditati paternae, negotiis Icti.

3. (z)mešati = (z)mesti, (z)mešati, v zmešnjavo spraviti (spravljati), spraviti (spravljati) v nered: cervorum turbam V., miscent se maria V. postaja razburkano, maria caelo ali caelum terramque V. hud vihar vzbuditi; od tod preg.: caelum ac terras m. L. velik hrup zagnati (zaganjati), hudo razgrajati, podobno: quis caelum terris non misceat et mare caelo Iuv.; omnia flammā ferroque m. L. napolniti (napolnjevati), preplaviti (preplavljati), domum gemitu V. tarnati po vsej hiši, moenia miscentur luctu V. žalost se širi po vsem mestu, pacem duello miscuit H. je zamenjal; od tod misceri aliquo ali aliquā re spremeniti (spreminjati), preobraziti (preobražati) se v koga ali kaj: mixtus Enipeo Taenarius deus Pr.; abs.: fallit ubique mixta Venus Stat. Poseb. (v političnem ali nravstvenem pomenu) (z)mesti, (z)mešati, v zmešnjavo spraviti (spravljati), spraviti (spravljati) v nered, vznemiriti (vznemirjati), (raz)rušiti: civitatem Ph., malis contionibus rem publicam Ci., omnia S. vse obrniti na glavo, preobrniti (preobračati), spremeniti (spreminjati), omnia infima summas paria fecit, turbavit, miscuit Ci., plura Ci. vnesti še več nemira, še več zmede, plurima N. veliko zmešnjavo narediti, vse obrniti na glavo, vse spraviti v nered, omnia armis tumultuque Vell., ea miscet et turbat, ut … Ci. dela tako zmešnjavo in tako spletkari, da … , miscent, turbant mores mali Pl.

4. mešaje narediti (delati), pripraviti (pripravljati): alicui miscere mulsum Ci. ep., poculaque inventis Acheloia miscuit uvis V., venenum mixtum in poculo ferre L., lurida terribiles miscent aconita novercae O. strupene pijače iz omeja, Veientana mihi misces Mart.; meton.: pocula alicui O. pijačo; metaf. vzbuditi (vzbujati), povzročiti (povzročati), dvigniti (dvigati), vne(ma)ti, prirediti (prirejati): animorum motūs dicendo miscere Ci., ignes miscent murmura V. mešata se blisk in grom, incendia miscet V. zažiga vse krog in krog, m. proelia V. ali certamina L. ali manūs Pr. spoprije(ma)ti se, coetūs, seditiones T., volnera inter sese miscent tauri V. si zadajajo med seboj (drug drugemu) rane.

Opomba: Soobl. mīscō -ere, od tod imper. miscite: Aug.

miš samostalnik
1. (žival) ▸ egérNi pomembno, kakšne barve je mačka, pomembno je, da lovi miši. ▸ Nem fontos, milyen színű a macska, a fő, hogy egerésszen.
Povezane iztočnice: gozdna miš, hišna miš, navadna belonoga miš

2. (del računalniške opreme) ▸ egérOblika miške je prirejena tako, da jo lahko držimo kot navadno računalniško miš ali kot daljinski upravljalnik. ▸ Az egér formáját úgy alakították ki, hogy hagyományos számítógépes egérként vagy távirányítóként is kézben tartható.
WAP-brskalnik naj bi bil precej zmogljivejši in priročnejši od tistega na mobilnem telefonu, saj omogoča delo z mišjo in tipkovnico. ▸ A WAP-böngésző állítólag sokkal nagyobb teljesítményű és könnyebben kezelhető a mobiltelefonosnál, hiszen lehetővé teszi az egérrel és billentyűzettel történő munkát.
Microsoft je predstavil miš z vgrajenim pomnilnikom. ▸ A Microsoft bemutatta a beépített memóriával rendelkező egeret.

mišica zapiralka stalna zveza
anatomija (vrsta mišice) ▸ záróizomNa dnu sečnega mehurja je krožna mišica zapiralka, ki preprečuje izhajanje seča iz sečnega mehurja. ▸ A hólyag alján található a körkörös záróizom, amely megakadályozza, hogy a vizelet távozzon a hólyagból.Zgaga nastane, če se mišica zapiralka med želodcem in požiralnikom nepopolno zapira. ▸ A reflux akkor jelentkezik, amikor a gyomor és a nyelőcső közötti záróizom nem záródik tökéletesen.

mittō -ere, mīsī, missum (iz *smeītō; prim. sm- v cosmittere P. F., anglosaksonsko smītan vreči, metati, udarjati, nem. schmeissen vreči)

I.

1. vreči, metati, (za)lučati, zagnati (zaganjati), (za)degati, spustiti (spuščati), streljati, izstreliti (izstreljevati), pahniti, potisniti (potiskati), poriniti (porivati), strmoglaviti (strmoglavljati) koga: Lucr., audacius pilam Sen. ph., rete Hier., pila C., telum tormentumve C., glandem Auct. b. Hisp., procul iacula sagittasque Cu., tela eminus missa N., manu iaculum O., tela tormentis C., hastas e ratibus Cu., fundā lapides L., lapides sua post vestigia O. za seboj, lapillos contra aliquem Auct. b. Afr., telum, pilum, fulmina in aliquem O., hastam in vatis ora O., discum O., lapides in aliquem Petr., fulmina lucis (dat. pl.) H., fur cani misit panem Ph.; pren.: mālum discordiae inter aliquos Iust.; poseb. kot kockarski t.t. vreči, metati: talos in phimum H., tesseram O., canem aut senionem Augustus ap. Suet., tudi abs.: quotiens missurus erat Sen. ph.; z osebo kot obj.: pueros in profluentem aquam L., ex arce Minervae praecipitem misit lapsum O., puerum ab arce mittere O. ali aliquem de ponte pronum Cat. strmoglaviti, pahniti, concidere et spumas qui morbo mittere suevit Lucr., anumque pondere suo deiectam super foculum mittit Petr.; occ.: m. corpus saltu ad terram V. na tla skočiti, equum medios per ignes V. pognati skozi (v) ogenj, manum ad arma Sen. ph. hitro seči po orožju, popasti orožje, mollia mobiliter cum alternis bracchia mittunt Lucr. mično prekrižati roki, arundinem subter lectum Petr. seči s palico pod posteljo, fert missos Vestae pura patella cibos O. nanjo nasute, vanjo položene, nutriat incinctos missa patella Lares O., tanta repente caelo missa vis aquae dicitur, ut ea modo exercitui satis superque foret S. se je ulila, tantus discidio nubis ventique procella mittitur Lucr., nec temere omnino plane vis frigida venti esse potest, ea quae tanta vi missa supernest Lucr. silen veter, ki je zavel od zgoraj, et vituli cum membranas de corpore summo nascentes mittunt Lucr. izgubljajo kožo, se slačijo, fervor et in celeris iambos misit furentem H. mi je dal pobudo za porogljivo pesnikovanje, aliquem in ora populi m. Q. (Decl.) jezikom da(ja)ti, v jezike spraviti koga, sprožiti govorice o kom, aliquem in fabulas sermonesque Q. (Decl.) ljudem v zobe in v jezike dati koga.

2. refl. zagnati (zaganjati) se, strmoglaviti (strmoglavljati), vreči (metati) se: se in flumen L. epit. ali se in rapidas aquas O. ali se in mare Sen. ph. skočiti, seque super pontum nullo tardata timore mittit onusque suum O., cum se Daedalion saxo misisset ab alto O., simul haec effatus ab alto aethere se misit, spirantis dimovet auras Ascaniumque petit V. spustil se je, m. se in leonem Lamp. pognati se nad leva, ut in eos se potius mitteret quam in vestras possessiones Ci. da se raje loti njih kot pa vaših posestev, paribus se legibus ambae invictae gentes aeterna in foedera mittant V. spustiti (spuščati) se, se in periculum Corn. ali animas (pesn. = se) in pericula V. spustiti (spuščati) se v nevarnost, tvegati nevarnost, prim. sub tanta pericula missus V., solum te in tanta pericula mittam? V. —

II.

1. poslati (pošiljati), odposlati (odpošiljati), odpraviti (odpravljati): vestem O., ante m. equites C., omnem equitatum ante se C., ubi paulo asperior ascensus erat, singulos prae se inermos mittere, deinde ipse cum illorum armis sequi S., libellum ad aliquem Cat., mittor ad matrem O., m. currum in arcem O., equites in aciem, legiones in hiberna C., legatos de deditione ad aliquem C. (= mittere deditionem suam Fl.), legati a rege ad me missi Ci., adversus quos mille Aetoli missi L., m. suos in hostes Lucr. spuščati, ščuvati nad sovražnike, aliquem in exsilium mittere L., Sen. rh. idr. v pregnanstvo poslati, pregnati, izgnati, in possessionem mittere (naspr. de possessione deturbare) Ci. postaviti v posest, dati v last, lares sub titulum O. pesn. = svojo hišo z nabitkom (oglasom) postaviti naprodaj, Saturno in Tartara misso O., m. aliquem ad Stygias undas O. ali ad umbras O. = m. aliquem ad mortem Ci. ali morti Pl. ali neci O. koga v podzemlje (smrt) poslati, usmrtiti, ubiti, umoriti koga, animas sub Tartara mittit (sc. Mercurius) V. pošilja in spremlja (= gr. πέμπει), exercitum sub iugum m. L. izpod jarma odpustiti (odposlati), poslati pod jarem, Hesperiam sub iuga m. V. podjarmiti, prim. orbem sub leges m. V. podvreči zakonom, m. alicui subsidium, auxilia Ci. idr., alicui carmina Cat.; z izpuščenim obj. personae ali rei: misit (sc. nuntios, servos) circum amicos Suet. poslati k prijateljem, cui tamen de mensā misit Ci. Namen se izraža: z dat.: aliquem alicui auxilio ali subsidio C., Ci., L., N. na pomoč; s praep.: aliquem in negotium m. Ci. tržit, trgovat, in auxilium m. Iust., ad subsidium m. Auct. b. Hisp., pullarium in auspicium m. L., centurias in suffragium L. pustiti centurije h glasovanju, centurijam dati glasovati, iudices in consilium Ci. pustiti sodnike k posvetovanju, da se posvetujejo, omnibusque annis in consilium de te deos mittis exigisque, ut sententiam suam mutent Plin. iun. bogove kličeš, da naj ti bodo sodniki; s finalnim stavkom (pogosto v relat. zvezi): missus sum, te ut requirerem Ter., misit ad eum nuntios, qui postularent C., misit legatos Romam, qui senatum docerent S.; brez osebe kot obj.: misit, qui locum explorarent N., misi pro amicitiā, qui hoc ei diceret Ci., misit, qui cognoscerent C.; s sup.: N., misit legatos ad Caesarem rogatum auxilium C., exclusi eos, quos tu ad me salutatum mane miseras Ci.; brez osebe kot obj.: mittit rogatum vasa ea Ci., non meā culpā saepe ad vos oratum mitto S.; z gerundijem ali gerundivom: Vell., ne mittas quidem visendi uxori Ter., m. aliquem cum exercitu ad obtinendas Hispanias S.; redko z inf.: Pl., Pr., Iust., te quaerere mitto O.; brez osebe kot obj.: misit orare, ut venirem Ter.

2. iz zvez, kakor: mittere nuntios ad aliquem S., litteras ad aliquem Ci., C., L., S. ali alicui L., Auct. b. Hisp., si hanc epistulam non misisset Ci., m. alicui salutem O. pozdrav pošiljati komu, pozdraviti (pozdravljati) koga (pis(me)no) se je razvil glagolu mittere occ. pomen sporočiti (sporočati), naročiti (naročati), pisati komu (= gr. ἐπιστέλλειν) s finalnim stavkom ali odvisnim vprašalnim stavkom: ad legatum misit (naročil je legatu), ut cohortes educeret C., mitto, quid tum sit actum Ci., quin Attico mitteret, quid ageret N. ne da bi sporočil Atiku, kaj počne. — Subst. pt. pf. missus -ī, m (božji) poslanec (o Kristusu): Arn., Isid.; pl. missī -ōrum, m poslani sli: C., L.

3. poslati (pošiljati), odposlati (odpošiljati), da(ja)ti v dar, podariti (podarjati), pripraviti (pripravljati), posvetiti (posvečevati) komu: puer causa erit mittundi (sc. munus) Ter., hospitibus magna munera S., ultro muneribus missis H., sestertium centum milia muneri misit N., quae tibi dona (kot obrodek) mittere posset Tomitanus ager O., rure suburbano poteris tibi dicere missa (sc. rustica dona) O., m. alicui mentem V. vdahniti komu misel, navdahniti koga z mislijo, et nos saeva manu mittamus funera Teucris ali exitium apibus V., hunc librum ad te de senectute misimus Ci.

4. da(ja)ti, prinesti (prinašati), donesti (donašati), da(ja)ti vojaka, vojake: nec non et torrentem undam levis innatat alnus missa Pado O., India mittit ebur, molles sua tura Sabaei V., quem mater Aricia misit (sc. militem) V., quos frigida misit Nursia V.; pesn.: aurea māla decem misi V. sem prinesel. —

III. (od)poslati ((od)pošiljati) = (od)da(ja)ti, da(ja)ti od sebe, izhlapiti: luna eam lucem, quam accepit a sole, mittit in terras Ci., tremunt in vertice cristae sanguineae, clipeoque micantia fulmina mittit V. njegov ščit se blešči, plura sibi assumunt, quam de se corpora mittunt Lucr., fruges mittunt signum sanguinis L. izločajo kri, vapor, quem sol mittit Lucr., Afranianos contra multis rebus summi timoris signa misisse quod suis non subvenissent C. kazati vidne znake strahu, mittit animus mortalia signa Lucr. kaže znake umrljivega izvora; o rastl. poganjati: radices Col., folium, florem Plin. Poseb. glas(ove) od sebe da(ja)ti, oglasiti (oglašati) se, (spre)govoriti, izustiti: Cu., Fl., varios linguae sonitūs Lucr., quoniam non omnia corpora vocem mittere concedis neque odorem Lucr., mittunt venti fremitūs Lucr. vršijo, horrenda sibila misit (sc. serpens) O., in serpente deus praenuntia sibila misit O., m. voces Lucr. (o psih) glasno (za)lajati, vocem m. Fest. (o žabah) regljati, repente vocem sancta misit Religio Ph., vocem pro me nemo mittit Ci. ne spregovori, se ne oglasi, vox de quaesturā missa nulla est Ci. nihče ni zinil besedice o kvesturi, nihče ni niti črhnil o kvesturi, si quis memorem libertatis vocem aut in senatu aut in populo misisset L. spregovoriti svobode zavedajočo se besedo, apud dominum vitae necisque vocem supplicem m. L. proseč se oglasiti, missum verbum ab ore praeconis Lucr. beseda, ki ji jo je povedal glasnik, haec Scipionis oratio quod senatus in urbe habebatur Pompeiusque aberat ex ipsius ore Pompei mitti videbatur C. da prihaja. —

IV.

1. spustiti (spuščati), izpustiti (izpuščati), iz rok (iz)pustiti (izpuščati): brachiolum puellae Cat., accĭdere in mensas ut rosa missa solet O. ki si jo izpustil iz rok, non missura cutem nisi plena cruoris hirudo H., missis armis de fugā cogitabant C. odvrgli so orožje in razmišljali o begu, leo e caveā missus Corn., Curtius eques Romanus deliciis diffluens, cum macrum turdum sumpsisset in convivio Caesaris, interrogavit an mittere liceret Macr.; v okrepljeni obl.: columbas in theatro e sinu missas facere Varr. spustiti, da vzletijo. Poseb. konje, vozove, dirkače izza pregrade v dirkališče spustiti (spuščati): Corn., Hyg., maxima iam vacuo praetor spectacula circo quadriiugos aequo carcere misit equos O., quadrigas L., carcere missus equus O., cum carceribus missos rapit ungula currūs H., nam semel quadrigis, semel desultore misso L. (gl. desultor); occ. kot medic. (kirurški) t.t. kri pustiti (puščati): antiqui medici nesciebant sanguinem mittere Sen. ph., sanguinem incisā venā mitti novum non est Cels., sanguinem homini mitti non alienum est Cels., sanguinem alicui mittere a capite Petr., ex (a) brachio, ex crure, ex venā, iuxta talos Cels.; pren.: sic Appius, cum ἐξ ἀφαιρέσεως provinciam curarit, sanguinem miserit, quicquid potuit detraxerit Ci. ep. izsesal kri, missus est sanguis invidiae sine dolore Ci. ep. zavisti se je izpustilo malo krvi, kar ji dobro de.

2.
a) pustiti (puščati), odpustiti (odpuščati), izpustiti (izpuščati) iz česa (večinoma v okrepljeni obl. missum facere); odpustiti (odpuščati) iz službe: Auct. b. Afr., Suet., remotis sive omnino missis lictoribus Ci., nautas missos facere Ci., quaestores, legatos, praefectos, tribunos suos multi missos fecerunt Ci., legiones missas fieri iubere Ci.; tako tudi: amicos missos faciamus Ci. (v provinco s seboj vzete pretorjeve) prijatelje; subst. missī -ōrum, m odpuščenci, (iz vojaške službe odslovljeni) vojaki, odslovljenci: missorum stipendia lucrari Ci., missorum causas cognoscere L.; izpuščenci iz ječe, vojnega ujetništva: L. Scipionem … non passurum inter hostes populi Romani in carcere et vinculis esse mittique eum iubere L., at Eumenes, cum diutius in vinclis esset, ait Onomarcho … quin aut interfici aut missum fieri iuberet N., at ille ut ingressus est confestim gladium destrinxit iuravitque se illum statim interfecturum nisi ius iurandum sibi dedisset se patrem missum esse facturum L., m. exercitum inermem L., praefecti a me missi sunt C. ap. Ci.
b) pustiti brez kazni, ne kaznovati: rogamus, ut mittas (sc. eum) Petr.
c) pustiti iz sužnosti, oprostiti sužnosti, osvoboditi (osvobajati), svobodo da(ja)ti komu (prim. manūmitto): neque ille (sc. leno) vult mittere (sc. eam) Pl.
d) (od)pustiti, zapustiti nevesto, ženo, ločiti se od … : hanc ut mittam Ter., Lolliam Paulinam, C. Memmio consulari exercitus regenti nuptam … perductam a marito coniunxit sibi brevique missam fecit Suet.
e) zbore, družbe razpustiti (razpuščati), skleniti (sklepati), končati: Ap., Front., senatum C., convivium, praetorium L., certamine misso ali misso certamine V.

3. pustiti (puščati) koga, kaj, opustiti (opuščati), izogniti (izogibati) se česa, odpoved(ov)ati se čemu, slovo da(ja)ti čemu, ne ozirati se več na kaj (pogosto v okrepljeni obl. missum facere): Val. Max., mitte me Pl., Ter., me missum face, nos missos face Ter., sed tum maesta virum mittens quae verba locuta es Cat., cum Pollentina plebs funus cuiusdam primipilaris non prius ex foro misisset (ne pustiti s foruma prej) quam extorta pecunia per vim heredibus ad gladiatorium munus … Suet., mitte hunc ire Pl., pro nobis mitte precari O. opusti prošnje, ne prosi, mitte sectari H. nehaj poizvedovati = ne poizveduj dalje, timorem mittite V., m. hanc curam de pectore V., mittere ac finire odium L., inanes spes H., ambages Pl., L., ambagibus missis H. brez ovinkov, misso officio Ci. ne oziraje se več na dolžnost, m. aliena Lucr., missum facere amorem, missam facere iram L., missos faciant honores Ci., missa istaec face Ter. ne misli več na to; occ. v govoru kaj izpustiti (izpustiti), (za)molčati, hoteti molčati o čem, preskočiti, hoteti preskočiti kaj, ne omeniti (omenjati) česa: Val. Max., mitto rem Ter., mitto proelia, praetereo oppugnationes oppidorum Ci., mitto de amissā maximā parte exercitūs Ci., mitto quod invidiam, quod pericula, quod omnis meas tempestates et subieris et multo etiam magis, si per me licuisset, subire paratissimus fueris Ci.; tudi v okrepljeni obl.: ut haec missa faciam, quae iam facta sunt Ci., horum agrorum ego missos faciam quaestus triennii Ci.

Opomba: Sinkop. pf. mīstī = mīsistī: Cat. Star. inf. mittier: Pl., Tit. fr., Lucr.

množično prislov
(številčno) ▸ tömegesenV osemdesetih letih so mladi množično drli v diskoteke. ▸ Az 1980-as években a fiatalok özönlöttek a diszkókba.
Poleg tega se za študij poučevanja fizike dijaki ne odločajo prav množično. ▸ Ráadásul a hallgatók nem választják tömegesen a fizikatanítást.

močvara samostalnik
1. (močviren svet) ▸ mocsár
Močvare so tu neprehodne, polne živega peska in požiralnikov in v njih mrgoli kač. ▸ A mocsarak itt átjárhatatlanok, teli vannak futóhomokkal és nyelőkkel, és csak úgy hemzsegnek a kígyóktól.

2. izraža negativen odnos (razmočeno območje) ▸ dagonya, posványProstor okoli gradu je močno deževje spremenilo v močvaro. ▸ Az erős esőzés dagonyává változtatta a vár körüli teret .

3. izraža negativen odnos (o stanju) ▸ mocsár, ingovány, posvány
Družba se utaplja v močvari korupcije in splošnega nelegalnega stanja. ▸ A társadalom a korrupció és a nem jogszerű állapot posványába süllyed.
Možnosti zaslužka v Lizboni so bile kilave. Nikogar nisem poznala, ki bi mi v tem smislu nakazal pot iz močvare. ▸ Lisszabonban a jövedelemszerzési lehetőségek vacakok voltak. Senkit sem ismertem, aki ebben a tekintetben megmutatta volna az ingoványból kivezető utat.

modrikavost samostalnik
1. medicina (bolezensko stanje) ▸ szederjesség
Sopomenke: cianoza

2. (o obarvanosti) ▸ kékesség
Vendar takšne spremembe v barvi ne dosežejo vse žabe – modrikavost je le domena samcev. ▸ Azonban nem minden béka mutat ilyen színváltozást – a kékesség a hímek kiváltsága.
Modrikavost lesa po njegovem mnenju pomeni od 15 do 20 evrov na m3 manjšo vrednost lesa. ▸ Véleménye szerint a fa kékessége köbméterenként 15–20 euróval csökkenti az értékét.

molče prislov
1. (brez govorjenja) ▸ szótlanul, némán, csendbenNekaj časa jih je molče opazoval in jim zavidal mirno življenje. ▸ Egy ideig némán figyelte őket, és irigyelte a nyugodt életüket.V naslednjem prizoru molče sedi na kavču ob svoji tašči in jo drži za roko. ▸ A következő jelenetben szótlanul ül a heverőn az anyósa mellett, és fogja a kezét.

2. (brez nasprotovanja) ▸ némán, szótlanul, tétlenülPotrebe so vse večje in stiske ljudi ne moremo le molče opazovati. ▸ A szükségletek egyre nőnek, és nem nézhetjük tétlenül az emberek gondjait.
V okviru političnega sistema želi popraviti krivice, ki jih politični vrh molče trpi. ▸ Arra törekszik, hogy a politikai rendszeren belül orvosolja azokat az igazságtalanságokat, amelyeket a politikai csúcs némán eltűr.

molō -ere -uī -itum (indoev. kor. *mel(H)- meti, mleti, tolči, teptati, drobiti; prim. skr. mr̥ṇáti drobi, melje, gr. μύλη, μύλος mlin, μύλλω meljem, μύλαξ mlinski kamen, μυλωϑρός mlinar, lat. mola, sl. mleti = hr. mljȅti = lit. málti, sl. molj, mlin, mivka (?), nem. Mühle mlin, got. malma pesek, got. in stvnem. malan = nem. mahlen, stvnem. muljan (z)mleti, zdrobiti)

1. (z)mleti: Ca., Ter., Varr., Col., Plin., Vitr, Vulg., molita cibaria C. (trgana) moka, zdrob, živež; subst. molitum -ī, n zmleta snov, mletje, meljava, mlev: Pl.

2. occ. z mletjem pridobi(va)ti: farinam Hier.

3. metaf. telesno se združiti (združevati): Petr., Aus. — Soobl. molō -āre: It.

mordeō -ēre, momordī, morsum (nam. *(s)mordéi̯ō; prim. skr. mardayati mleti, drobiti, gr. ἀμέρδω oropati, odvzeti, σμερδ-νός, σμερδ-αλέος strašen, stvnem. smerzan = nem. schmerzen boleti, ang. smart bister, premeten, pameten, pren. zajedljiv, piker, jedek, pekoč)

1. gristi, ugrizniti (ugrizovati), grizljati, žvekaje gristi, žvekati, žvečiti, jesti, (o)glodati: Enn. ap. Gell., Mart., canis timidus vehementius latrat quam mordet Cu., canes mordent Ci., pabula dente momordi O., vitem V., tunicatum cum sale caepe Pers.; preg. o umirajočih (= gr. ὀδὰξ λαζοίατο γαῖαν Hom.) humum ore momordit V. zagrizel je v zemljo = umrl je, šel je pod rušo; subst. pt. pf. morsī -ōrum, m ugriznjenci: morsi a rabioso cane Plin.; morsa -ōrum, n grižljaji = koščki: lanea Cat.; occ.
a) zajesti (zajedati) se, zaseka(va)ti se, zadreti (zadirati) se v kaj, prije(ma)ti, (z)grabiti: mordet fibula vestem O., laterum, iuncturas V., vomer mordet terram Plin., locus (sc. corporis), qui mucronem (sc. teli) momordit Cels. kamor se je zasekala ost, kamor se je zadrla ost, id, quod a lino mordetur Cels. kar (kjer) predre nit.
b) trdno se držati česa: fraxinus arentem mordebat humum Stat.
c) (o rekah) oplakujoč objedati kaj, oplakujoč se zajedati v kaj, pljuskati ob kaj: rura, quae Liris quietā mordet aquā H.
d) (o)žgati, ož(i)gati (o)smoditi, skeleti, ščemeti, zaje(ma)ti, prevze(ma)ti, napasti (napadati), poškodovati: urtica foliis non mordentibus Plin., radix gustu acri mordet Plin., m. oculos Plin., mordeat … fortior aura nemus Mart., aceto morderi Plin. čimžati (namakati) se, quia oleam momorderit aestus H., frigora parum cautos mordent H.

2. metaf.
a) ugrizniti (gristi) = ujesti (ujedati), zbosti (zbadati), ob(i)rati, opravljati, ogovarjati, obrekovati, udrihniti (udrihati) po kom, zabavljati čez koga ali kaj, po kom ali čem, prizade(va)ti, (u)žaliti, (u)žalostiti, (o)zmerjati; kako se je razvila metafora, kaže stavek: livor iniquo nullum de nostris dente momordit opus O. se ni lotila; od tod m. clanculum Ter., mordebere dictis O., mordear opprobriis H., iocus mordens Iuv. zajedljiva, valde me momorderunt epistulae tuae Ci. ep., conscientia mordet Aug. in pass. conscientiā mordeor Ci. vest me grize, peče, paupertas mordet Ci. ali mordet cura medullas O. grize, gloda, pekli, grudi, dolore mordeor O. boli me, scribis morderi te interdum, quod … Ci. ep. da te boli.
b) (duševno) zagristi se v kaj = držati se česa: hoc tene, hoc morde Sen. ph. tega načela se trdno drži.

Opomba: Star. pf. act. memordī: Gell.

morfin samostalnik
farmacija (protibolečinsko zdravilo) ▸ morfium, morfin Morfin je najmočnejši analgetik ali sredstvo proti bolečinam. ▸ A morfium a legerősebb fájdalomcsillapító.
Morfin se v medicini uporablja kot sredstvo za lajšanje hudih akutnih in kroničnih bolečin. ▸ A morfiumot az orvostudományban súlyos akut és krónikus fájdalmak enyhítésére használják.
Če bolnik morfinov ne more zaužiti, jih zdravnik predpiše v stalni podkožni infuziji. ▸ Ha a beteg nem képes lenyelni a morfiumot, az orvos tartósan szubkután infúzió formájában írja fel.
Sopomenke: morfij

mrha samostalnik
1. grobo, lahko izraža pozitiven odnos (spolno privlačna ženska) ▸ bigeZa dobro mrho se ne ozirajo le moški. ▸ Egy jó bige után nemcsak a férfiak fordulnak meg.

2. izraža negativen odnos (škodoželjna, nesramna oseba) ▸ dög, szemétZmeraj mora biti tako, kot ti hočeš, mrha sebična. ▸ Mindig úgy kell lennie, ahogy te akarod, te önző dög.

3. izraža negativen odnos (o živali) ▸ gebe, girhes állatIn nenazadnje je tu konj, lena premajhna mrha, vzgojena, da izgublja. ▸ És nem utolsósorban itt van a ló, egy lusta, túl kicsi gebe, akit vesztésre tenyésztettek.

mrzlica samostalnik
1. (bolezenski simptom) ▸ hidegrázás, hideglelésTrese me mrzlica, zavijem se v odejo. ▸ Ráz a hideg, takaróba burkolózom.
Bolezen se je začela z mrzlico, hitro je sledila omotičnost, zdravniki niso znali pomagati. ▸ A betegség hidegrázással kezdődött, melyet hamarosan szédülés követett, és az orvosok nem tudtak segíteni.

2. (bolezen) ▸ malária, lázroham Mrzlica je nevarna, saj lahko povzroči hude krvavitve in smrt. ▸ A malária veszélyes, mert súlyos vérzést és halált okozhat.
Najmanj poldrugi milijon prebivalcev je podlegel lakoti, koleri, mrzlici ali tifusu. ▸ Legalább másfél millió lakos halt meg éhínség, kolera, malária vagy tífusz következtében.
Povezane iztočnice: hemoragična mrzlica, mišja mrzlica, rumena mrzlica, poporodna mrzlica

3. (o povečanem zanimanju) ▸ lázKošarkarska mrzlica je v slovenski prestolnici znova na vrhuncu. ▸ A szlovén fővárosban ismét tetőfokára hágott a kosárlabdaláz.Ves svet je zajela mrzlica sezonskih razprodaj. ▸ A világ a szezonális kiárusítások lázában ég.
Povezane iztočnice: zlata mrzlica

4. (o vznemirjenju ali živčnosti) ▸ lázSamo da bi čimprej odpotovali, saj se me je že lotila potovalna mrzlica. ▸ Csak minél előbb utazzunk el, hiszen már úrrá lett rajtam az utazási láz.Spal nisem skoraj nič, očitno mi je tekmovalna mrzlica zlezla pod kožo. ▸ Szinte szemhunyást sem aludtam, egyértelműen hatalmába kerített a versenyláz.

mulgeō -ēre, mulsī, mulctum (indoev. sor. bazi *Hmelk- gladiti, božati in *Hmelg̑- potegniti, smukati, drgniti, brisati; prim. gr. ἀμέλγω molzem, sl. molsti, mlesti, mleko, lit. mélžu, mìlžti molsti = stvnem. milchu, melchan = nem. melken molsti, lat. mulceō, mulctra) (po)molsti: oves Ca.; abs.: a mulgendo Varr., mulgere ab ἀμέλγειν Varr., mulgent vere ad caseum faciundum mane Varr., capras Plin., itaque separatim mulgendae sunt oves Col., lac statim mulctum Serv., quartus est, cum e et o in i mutant et consonantem quae praecedit in s, ut mulgeo mulsi mulseram M.; preg.: m. hircos V. (= gr. τράγον ἀμέλγειν) kozla molsti = lotiti (lotevati) se česa nesmiselnega, česa, kar ne obljublja nobenega uspeha.

murmur -uris, n (onomatop. beseda, indoev. *murmur-; prim. gr. μορμύρω šumljam, šumim, lat. fremo, sl. mrmrati, mrmranje, lit. murmlénti, murménti, stvnem. murmurōn, murmulōn, nem. murmeln)

1. mrmranje, žebranje, šepet, godrnjanje, brundanje, brenčanje, zamolklo rjutje zveri: Varr. fr., populi L., serpit per agmina murmur V., virum V. pohvala, placare deos precibus et murmure longo O. pomirjati bogove z žebranjem dolgih molitev, auditur Massyla per avia murmur (sc. leonis) Mart., tigridis Stat., strepit murmure apium cantus V. brenčanje, murmura comprimere O. pomešane klice.

2. metaf. (o stvareh) šumenje, šumljanje, hrumenje, bobnenje, (o trobilih in piskalih) bučanje, donenje, šum, hrup, glas: Ci., Suet., quasi murmur dare in frangendo graviter Lucr., nuda cadens per levia saxa raucum murmur ciet V. šumi, magno misceri murmure (sc. maris) caelum V., tubicen fera murmura conde Pr., m. inflati buxi (piščali) O., minax m. cornuum H., murmura aurium Plin. šumenje po ušesih; pesn.: contemnere murmura famae Pr.

Opomba: Murmur m: Varr. ap. Non.

mūs, mūris, gen. pl. murium, redko murum, m, f (prim. skr. múṣ- = gr. μῦς = sl. miš = hr. mȉš = stvnem. mūs = nem. Maus = ang. mouse)

1. miš: Pl., Ci., L. epit., Val. Max., Arn. idr., agrestis L., Plin. ali rusticus H. poljska miš, naspr. urbanus H. domača (hišna) miš, araneus Col. menda rovka; k mišim so starodavniki prištevali tudi podgane, kune, hermeline, sobolje idr.: mures Aegyptii Plin. (vrsta podgan), m. Ponticus Plin. morda hermelin, m. odoratus Hier. pižmarica, pižmovka, indumenta ex pellibus silvestrium murium Amm.; kot psovka: ti miš: Petr.: kot ljubkovalna beseda: miš(i)ka: cum me murem dicis Mart.

2. metaf. mus marinus Plin. „morska miš“, vrsta morskih rib ali lupinarjev, po drugih skatove ikre z roženo lupino in bodicami. — Kot nom. propr. Mus, Muris, m Mús = Miš, rodbinsko ime v Decijevem rodu (gl. Decius).

mūscus -ī, m (indoev. baza *meu̯s- *mus- iz kor. *meu̯- vlažen, moker; prim. sl. mah, lit. mūsaī, mùsos plesen, hr. mâh, stvnem. mos, mios, nem. Moos)

1. mah: Varr., Lucr., Col., Stat., Ap., arbor peribit et muscus ruber molestus erit Ca., mollis, turpis O., musco circumlita saxa H., stagna virentia musco V., muscum quoque innasci aquis videmus Sen. ph.

2. mošek, mošus, pižem: Hier.

muzej samostalnik
1. (kulturna ustanova) ▸ múzeumRudnik svinca in cinka v Mežici ni povsem zaprt, saj so ga spremenili v muzej. ▸ A mežicai ólom- és cinkbányát nem zárták be teljesen, mivel múzeumot alakítottak ki belőle.Del hodnika so preoblikovali v muzej in v njem namestili kar 1200 eksponatov ikonografske zbirke. ▸ A folyosó egy részét múzeummá alakították át, ahol az ikonográfiai gyűjtemény 1.200 kiállítási tárgyát helyezték el.
V Kobaridu smo si ogledali muzej 1. svetovne vojne. ▸ Kobaridban megtekintettük az 1. világháborús múzeumot.
Povezane iztočnice: šolski muzej

2. (zbirka) ▸ múzeumSkoraj vse predmete, ki so razstavljeni v zasebnem muzeju, je izkopal sam. ▸ A magánmúzeumban kiállított tárgyak szinte mindegyikét ő ásta ki.Skoraj vsak zbiratelj ima doma že kakšen mini muzej, ki ga z veseljem razkazuje. ▸ Szinte minden gyűjtőnek van már otthon egy mini múzeuma, amelyet szívesen mutogat. Muzej so namestili v sodobni zgradbi, ki so jo zgradili na temeljih vhodne stavbe v rimske terme. ▸ A múzeum egy modern épületben kapott helyet, amely a római fürdő bejáratának alapjaira épült.