Franja

Annius 3 Anij(ev), ime rim. rodu. Najbolj znan je T. Annius Milō Tit Anij Milon (gl. Milō): Ci., C. Poleg njega se omenja še:

1. T. Annius Cimber Tit Anij Cimber, lat. pisatelj: Ci., Q., Suet.

2. Annius Fetialis Anij Fecijal, lat. zgodovinopisec: Plin.

3. Annia Anija, žena Lucija Cine, pozneje Marka Pizona Kalpurnijana: Vell. — Od tod patronim Anniadae -ārum, m Aniadi, potomci Anijevega plemena: Cl., Prud. Adj. Anniānus 3 ki se tiče kakega Anija ali Anije, Anijev, Anijin, anijski: Anniana Milonis domus Ci. ep., caput Annianum de mulierum hereditatibus Ci. poglavje (mesto)..., ki se tiče Anije (hčere Publija Anija Azela). Kot nom. propr. Anniānus -ī, m Anijan, lat. pesnik v času ces. Hadrijana: Gell.

annus¹ -ī, m

1. leto: interea magnum sol circumvolvitur annum V., anni principium, principio anni, initio anni L., ineunte anno Suet., anno exeunte Ci. ali extremo L. ali exitu anni T. proti koncu leta, anno vertende Ci., annus superior Ci., C. ali prior L. prejšnje, (pravkar) preteklo, postero anno Ci., multorum annorum tyrannis N. mnogoletno, dolgoletno, tempus anni Ci., C. idr. letni čas, vreme, ex anni tempore S., extremo anni tempore Iust., ad hunc diem anni Gell. do današnjega dne; pl. pogosto = časi: nati melioribus annis V. Adverbialni izrazi:
a) abl. anno α) v preteklem letu, pred letom: utrum anno an horno te abstuleris a viro Luc. ap. Non., quattuor minis ego emi istanc anno uxori meae Pl., etiam histriones anno quom... hic Iovem invocarunt Pl. β) med letom, v letu, celo leto: qui anno iam prope senatum non habuerint L., et iam anno in magistratu erat L. γ) v (enem) letu, vsako leto: consules anno creare L., conseri anno facilis soli quadragena iugera iustum est Plin., semel anno, bis anno Plin., ter anno Col.; nam. samega abl. še pogosteje (posebno klas.) in z abl., kadar je povedano, kolikokrat se kaj v letu godi: semel in anno Plin., in anno bis Varr., ter in anno Pl., Ci., tribus in anno diebus, tres in anno stati dies L.
b) acc. annum (skozi) eno leto, celo leto: matronae ut parentem annum eum luxerunt L., tecum plus annum vixit Ci. več (dlje) kakor eno leto; s praep.: ad annum čez leto, k letu, prihodnje leto: tibi faciendum est ad annum Ci., nescio, quid intersit, utrum illuc nunc veniam an ad decem annos Ci. ep. čez 10 let, si ad decem milia annorum gentem aliquam urbe nostra potituram putem Ci. po 10000 letih; ante annum leto (po)prej: Col., Plin. iun.; in annum α) za eno leto: prorogare in annum imperium L., provisae frugis in annum copia H.; imperium in multos annos S. za mnogo let. β) za prihodnje leto: stercoratione faciunt in annum segetes meliores Varr.; intra annum v letu dni, ob (enem) letu: intraque annum nova urbs stetit L.

2.
a) (= annus aetatis Hier.) leto (življenja), starostno leto: Ter., V., H., O. idr., annum agens decimum septimum Ci. v 17. letu, ko mu je teklo 17. leto, eques Romanus annos prope XC natus Ci., annos natus maior quadraginta Ci. več kakor (nad) 40 let star, centum annos complere Ci. 100 let dopolniti, Hannibal annorum ferme novem N. kakih 9 let star; od tod pl. anni leta = doba (življenja), starost: anni iuveniles, seniles O. mlada, stara leta, molles, teneri O., pueriles Q., rudes Sen. tr., corpus infirmum annis S. onemoglo od starosti, confectus annis S., gravis annis miles H. prileten, ostarel, marcet corpus annis Lucr., vergens annis T. starajoč se.
b) starostno leto, v katerem so leges annales Rimljanu dovoljevale kandidirati za častne službe, oblastveno leto: is enim erat annus, quo per leges ei consulem fieri liceret C., annus meus, tuus, suus Ci. leto, v katerem morem (smem) jaz, ti, on kandidirati za častne službe, reliquit annum suum seque in proximum transtulit Ci., prorogare annum Ci. ep.
c) meton. α) dolga doba: dum moliuntur, dum conantur, annus est (preteče) Ter., dum venit huc rumor, annus abisse potest O., differs curandi tempus in annum H. β) annus magnus Ci. (= annus mundānus Macr.) veliko svetovno leto, kakih 25800 navadnih let.

3. met.
a) (le pesn.) letni čas: nunc formosissimus annus V. pomlad, a. frigidus V. ali hibernus H. ali horrens Stat. zima, Pisaeus Stat. vroči letni čas, vroče poletje, kakršno je v Pisi, pomifero anno H. = jeseni.
b) letni pridelek, letina: Lucan., Stat., Cl., uberrimus Ci., arare terram et exspectare annum T., ager atque annus in frumentum conteruntur T. letina se porabi za živež.

anonimen pridevnik
1. (o neimenovanem avtorju) ▸ névtelen, anonimDobival je anonimna pisma in dopisnice z grožnjami. ▸ Névtelen leveleket és fenyegető levelezőlapokat küldtek neki.
Povezane iztočnice: anonimni grob

2. (še neuveljavljen) ▸ ismeretlenV stranko niste prišli kot anonimno ime, ampak ste že imeli politično kilometrino. ▸ A pártba ön nem ismeretlen személyként érkezett, hiszen már megtette a politikai kilométereket.

3. (ki zagotavlja skrito identiteto) ▸ anonimV podjetju vsako leto opravimo anonimno anketo o zadovoljstvu zaposlenih. ▸ A vállalatnál évente készítünk névtelen felmérést az alkalmazottak elégedettségéről.
Policija prosi morebitne priče, naj pokličejo na anonimno številko 080 1200. ▸ A rendőrség kéri az esetleges tanúkat, hogy a 080 1200 anonim hívószámon tegyék meg bejelentésüket.
Povezane iztočnice: anonimni alkoholiki, anonimni narkomani, anonimni račun

4. (neopazen) ▸ jellegtelen, névtelen
Po 25 letih dela je bila odpuščena in se je pridružila anonimni množici na zavodu za zaposlovanje. ▸ 25 évnyi munka után elbocsátották, és csatlakozott a munkaügyi hivatal névtelen sokaságához.
Po vojni živi anonimno življenje vestnega in poštenega uradnika. ▸ A háború után a lelkiismeretes és becsületes hivatalnokok jellegtelen életét éli.

ānser -eris, m, redko (in še takrat dvomljivo) f gos, Junoni posvečena ptica: clangore anserum... excitus L., anseribus cibaria publice locantur in Capitolio Ci., candidi (anseres) ibi (in Germania)... gantae vocantur Plin. — Kot nom. propr. Anser -eris, m Anzer, slab, drzen in pohujšljiv pesnik, prijatelj triumvira Antonija, ki mu je podaril vaško posestvo, imenovano Falernum: O.; v šalj. besedni igri: de Falerno Anseres depelluntur Ci.

ante, st.lat. anti, antidI. adv.

1. krajevno: spredaj (naspr. post, a tergo): ante aut post pugnandi ordinem dare L., fluvius ab tergo: ante circaque velut ripa... oram eius omnem cingebat L., a. volans V., pallida Tisiphone morbus agit a. V. pred seboj, coronatus stabit et a. calix Tib.; pren.: malitia... mala bonis ponit ante Ci.; naprej (naspr. post, retro): neque post respiciens neque ante prospiciens Varr. ap. Non., si aut manibus ingrediatur quis aut non ante, sed retro Ci., a. tulit gressum V. Prim. tudi zloženke: antecedo, antegredior, antefero, antehabeo, antepono, anteverto, antevolo idr.

2. časovno: prej: ut dixeram ante Pl., quem ante diximus, sicut a. dictum est L., non a. consulto senatu L., vita a. acta Ci., a. actum tempus Lucr., a. acti anni Tib., a. facta (naspr. futura) Vitr., ante posteaque Plin., ante angebar, nunc non angor Ci., fidus ante Poenis, tum mutaverat fidem L., ante, deos homini quod conciliare valeret, far erat O. prej = nekdaj; ante capio, gl. antecapiō. — Pogosto z abl. mensurae: XXX diebus a. Ci., paucis annis a. Ci. ali paucis a. annis S., paucis a. diebus Ci., S., paucis mensibus a. C., multis a. mensibus Ci., biduo a. Ci.; pogosto z subst.neutr.: multo ante Ter. ali ante multo Ci., aliquanto a. ali a. aliquanto, paulo a., tanto a. Ci. Z adv.: longe a. Ci. Ante s quam = antequam (gl. to geslo), pesn. nam. ante... quam tudi quam ante: Lucr., Tib. idr., in pleonastično prius... ante... quam: V. ali prius... quam... ante: Pr.; non ante (ne prej) z dum dokler ne: non a. absolvit, dum omnes rediere captivi Amm. Redko nalično po grščini pri subst.: neque... ignari sumus ante malorum V. (τῶν πρὶν κακῶν), tako tudi: ille elegit, qui recipit a. meliorem Ps.-Q., prim.: ne proderent patriam tyranni a. satellitibus et tum corruptoribus exercitūs L. — Prim. zloženke antecapio, anticipo, antevenio idr.

II. praep. z acc.

1. krajevno: pred (in to tako, da je oseba obrnjena proti stvari; prim. pro, ki pomeni, da je oseba obrnjena proč od stvari): a. ianuam N., a. ostium Tiberinum classem hostium videbatis Ci., Hannibal a. portas L., a. aedem Cereris Ci. in elipt. a. Castoris (sc. aedem) Ci., a. tribunal Ci., causam a. aliquem dicere Ci. pred kom kot sodnikom, gloria aliquando ante nos est..., aliquando in averso est Sen. ph.; pogosto: a. oculos omnium esse, versari Ci. pred očmi vseh, pred vsem svetom, tako tudi pri subst.: flagitia Romae a. oculos omnium Ci., a. oculos trucidatio civium Ci. očiten uboj; proleptično pri glagolih premikanja: a. aram statuere, a. signa progredi L., equitatum omnem a. se mittere C., vinctum a. se Thyum agebat N.

2. pren. pred (označuje prednost, toda ne pri Ci. in C., ki rabita v tem pomenu prae): quem a. me diligo Balbus in Ci. ep. bolj kakor sebe; esse a. aliquem ali a. aliquid prekašati (presegati) koga, kaj: gloriā belli Gallos a. Romanos fuisse S., nullos mortalium armis... a. Germanos esse T.; a. Iovem haberi Cu. višje stati (več veljati) kakor Jupiter; posebno a. alios (alias, alia) pred vsem(i) drugim(i), tako tudi a. omnes ali a. cunctos ali a. ceteros (-as): o felix una a. alias Priameia virgo V., unam longe a. alias specie ac pulchritudine insignem... raptam ferunt L., a. omnes fratris filii superbiae infestus L., tua a. omnes experientia T.; od tod stopnjujoč poleg komp. in superl.: scelere a. alios immanior omnes V., a. alios miserandi magis L., longe a. alios acceptissimus militum animis L., a. cunctas mulieres longe deterrima coniuga Ap.; pogosto a. omnia predvsem, nadvse, (prav) posebno: a. omnia deplorati erant equites L., dulces a. omnia Musae V.

3. časovno: pred: a. hunc diem Ter., neque ante adventum C. Verris neque post decessionem Ci., et ante Epaminondam natum et post eius interitum N., a. urbem conditam Ci. pred ustanovitvijo (rim.) mesta, a. decemviros creatos L.; predlog včasih (poseb. relativu) zapostavljen: N., diem statuo, quam ante... Ci.; z abl. mensurae: multo a. noctem L., aliquanto a. adventum meum Ci., tot annis a. civitatem datam Ci.; časovno določilo opisano: a. praeturam, a. tribunatum Ci., a. Verrem praetorem Ci. pred Verovo preturo, qui honos... habitus a. me est nemini Ci. pred menoj = pred mojo dobo, a. legem Gabiniam Ci. pred uveljavitvijo Gabinijevega zakonskega predloga, a. tubam V. preden zadoni tuba. — Posebni izrazi: ante rem L. preden se je začel boj, a. lucem C. preden se je zdanilo, pred svitom, a. noctem Ci. še za dne, a. annum Col., Plin. iun. leto prej, a. annum Troianae cladis Iust. leto pred..., tako tudi: ante quadriennium T. štiri leta (po)prej, a. aliquot dies N. nekoliko dni prej; ante tempus
a) prezgodaj, predčasno: a. tempus excitatis suis L.
b) pred zakonito določenim časom: factus est consul bis, primum a. tempus, iterum... suo tempore Ci., ante tempus comitiorum causā revocati sunt L., magistratūs... a. tempus... cepit Suet.; toda: quod ante id tempus accidit nulli C. ali qui honos huic uni ante id tempus contigit N. ali ante hoc T. pred tem časom, doslej, do zdaj, quod ante tempus (= ante quod tempus) efficiat, constituit C. doklej; pesn. ante diem
a) prezgodaj, predčasno: Caesaribus virtus contigit a. diem O., tener a. diem vultu gressuque superbo vicerat aequales Stat., toda: ante hunc diem numquam Pl., Ter. do zdaj nikoli, ante eam diem invictus fuerat Cu. do takrat, ante certam diem decedere C. pred iztekom roka, ob roku, ante quem diem iturus sit C. ob katerem roku.
b) prezgodaj = pred časom, določenim od usode (o prezgodnji smrti): V. (Aen. IV, 697), filius a. diem patrios inquirit in annos O., hic dolor a. diem Pandiona misit ad umbras O. — Nam. die octavo ante Kalendas Decembres (skrajšano octavo Kalendas Decembres = VIII. KAL. DEC.) se je običajno govorilo in pisalo: ante diem octavum Kalendas Decembres (A. D. VIII. KAL. DEC.) Ci. = dne 24. novembra; tako tudi: ante diem quartum Idus Martias (A. D. IV. ID. MART.) Ci. = dne 12. marca. Izraz ante diem se šteje za eno besedo (ὑφ' ἕν = antediem) in se veže tudi s predlogoma in, ex: dixi ego idem in senatu caedem te optimatium contulisse in ante diem quintum Kalendas Novembres Ci. na 28. dan oktobra, comitia in ante diem tertium Nonas Sextiles... edixit L. na 3. dan avgusta, supplicatio... indicta est ex ante diem quintum Idus Octobres L. začenši od 11. dne oktobra. — Nam. tribus annis ante, quam... ali tribus ante annis, quam... „tri leta prej, kakor...“, se reče tudi ante tertium annum, quam... ali tertium ante annum, quam..., poklas. ante tres annos, quam.

Opomba: Vulg. z abl.: anteoculisomnium It.

antécédent, e [-sedɑ̃, t] adjectif predhoden, prejšnji; masculin prejšnji, podoben primer ali dogodek; grammaire odnosnica

les antécédents prejšnje življenje ali stanje, preteklost
les mauvais antécédents de l'accusé obtoženčeva slaba preteklost
les antécédents d'une affaire stanje (vzroki, izvor itd) pred zadevo
sans antécédents brezprimeren
sans antécédents judiciaires še ne kaznovan

antičen pridevnik
1. (o zgodovinskem obdobju) ▸ ókori, antikPo približno 150 metrih izkopavanja jarka za kanalizacijo so delavci naleteli na ostanke antičnega zidu. ▸ Miután felástak körülbelül 150 m csatornaárkot, a munkások egy ókori fal maradványaira bukkantak.
Lepo ohranjen samostan je zdaj preurejen v muzej, v katerem hranijo najdbe iz antične naselbine. ▸ A jó állapotban megőrzött kolostort most múzeummá alakították át, amelyben az ókori település leleteit őrzik.
Povezane iztočnice: antična tragedija

2. (zelo star; zastarel) ▸ antikvitás
Večina uporabnikov še vedno vztraja pri najslabšem geslu vseh časov, 123456. To je antični internetni artefakt, ki bi si zaslužil mesto v muzeju medmrežja. ▸ A legtöbb felhasználó még mindig ragaszkodik minden idők legrosszabb jelszavához, az 123456-hoz. Ez egy olyan internetes anikvitás, amely megérdemelné, hogy helyet kapjon a világháló múzeumában.
Če so oblačila starejša od 88 let, govorimo že o antičnih oblačilih. ▸ A 88 évesnél idősebb ruhadarabok esetében már antikvitásról beszélünk.

Antiochīa (Antiochēa), -ae, f (Ἀντιόχεια) Antiohija (Antioheja), ime več mest, poimenovanih po sirskih kraljih Antiohih. Poseb.:

1. Ant. Epidaphnēs (ἡ ἐπὶ Δάφνης) Antiohija pri Dafni (gl. Daphnē 2.), glavno sirsko mesto ob Orontu, prestolnica Selevkidov (pozneje rim. namestnikov v Siriji), kjer so cvetele znanosti in umetnosti: Ci., C., L., T. idr.; tudi vsa sirska pokrajina ob meji s Kilikijo: Mel., Plin., M. — Od tod adj.
a) Antiochēnsis -e antiohijski: ordo, plebs Amm.; subst. Antiochēnsēs -ium, m Antiohijci, preb. Antiohije: C., T., Iust.
b) Antiochēnus 3 antiohijski, iz Antiohije: advena, senex Vulg.; subst. Antiochēnī -ōrum, m Antiohijci: Vulg.
c) Antiochīnus 3 antiohijski: bellum Ci.

2. karijsko mesto ob Meandru, čez katerega je bil zgrajen lep most: L., Plin.

3. mesto v Margijani ob Margu: Amm.

4. mak. mesto; njegovi preb. Antiochiēnsēs-ium, m Antiohijci: Plin. Poleg navedenih omenja Plin. še več drugih mest s tem imenom.

aplazar [z/c] odložiti; podaljšati (menico)

aplazar no es abandonar odloženo še ni opuščeno

apoproēgmena -ōrum, n (gr. ἀποπροηγμένα) „zapostavljeno“, „zavrnjeno“, „zavrženo“, stoiška fil. o rečeh, ki sicer še niso zla, a so jim blizu in jih je treba torej zavračati: Ci.

appear [əpí:ə] neprehodni glagol
pojaviti, pokazati se; prikazati se; iziti (tisk); javiti se; zdeti se, biti viden

to appear against s.o. tožiti koga
to appear for s.o. zastopati, braniti koga
it appears from this iz tega se razvidi
to appear in the character of Hamlet igrati vlogo Hamleta
to make appear pokazati, dokazati
strange as it may appear če se zdi še tako čudno
it would appear zdi se, kaže, da

appunto¹ avv.

1. prav, točno, natanko:
le cose stanno appunto così z zadevo je natanko tako
cercavo appunto te prav tebe sem iskal
per l'appunto prav tako

2. (v odgovorih zelo pritrdilno) da!, tako je!, točno tako!:
Sei ancora qui? - Per l'appunto! Ali si še tukaj? - Seveda!
Intendevi parlare di questo? - Appunto! Si nameraval govoriti o tem? - Tako je!

Aquilēia -ae, f Akvileja, cvetoče trgovsko mesto ob starem izlivu reke Soče, ustanovili so ga Rimljani l.182 kot obrambo pred navalom severnih barbarov, pozneje glavna rim. orožarna (še zdaj Aquileia, sl. Oglej): Cl., C., L. idr. Od tod adj. Aquilēiēnsis -e akvilejski, oglejski: portorium Ci., ager L.; subst. Aquilēiēnsēs -ium, m Akvilejci, Oglejčani, preb. Akvileje ali Ogleja: L.

arabeska samostalnik
1. umetnost (okrasek; vzorec) ▸ arabeszkVsepovsod so po zidovih številne arabeske, po tleh marmor in tu in tam lončnice. ▸ A falakon számos arabeszk, a padlón márvány, itt-ott cserepes növények.
Fasado je prekril s kovinskimi naoknicami v slogu arabskih arabesk. ▸ A homlokzatot arab arabeszk stílusú fém zsalukkal díszítette.

2. glasba (skladba ali del skladbe) ▸ arabeszkSolist z arabeskami poudarja določene orkestrske barve in njihova razpoloženja. ▸ A szólista arabeszkekkel hangsúlyozza a zenekari színeket és azok hangulatát.

3. (plesna figura) ▸ arabeszk
Plesalkin gib je izrazito prežet z liričnostjo: izredno senzibilne roke, lahkotnost giba, visoke in precizne arabeske. ▸ A táncosnő mozgása kifejezetten lírai: rendkívül érzékeny kézmozdulatok, könnyed mozgás, magas és precíz arabeszkek.

4. (misel ali pripoved) ▸ tekervényes történet, cikornyás történet
Hvala lepa za človeka, ki si ne zna na hitro s priročnimi arabeskami okrasiti življenjepisa! ▸ Mire megyek olyasvalakivel, aki képtelen cikornyás elemekkel gyorsan megszépíteni az önéletrajzát!
Zavozlane rebuse tega mesta sem najprej odkrival v njegovih iskrivih pisateljskih arabeskah, zdaj pa jih odkrivam še v minimundusu njegovega puba. ▸ A város titokzatos rébuszait először sziporkázó, tekervényes történeteiben fedeztem fel, most pedig a kocsmája minimunduszában.

5. (motiv, ki spominja na arabesko) ▸ arabeszk, tekervényes motívum, cikornyás motívum
Vsak plesalec je v roki držal kratek meč, s katerim je moral izvesti zahtevno arabesko, tako da je z zaporednimi gibi rok in nog nakazoval izmenične poteze medsebojne agresivnosti in podreditve. ▸ Mindegyik táncos rövid kardot tartott a kezében, amellyel egy összetett cikornyás formagyakorlatot kellett végrehajtaniuk, a karok és lábak egymást követő mozdulataival a kölcsönös agresszió és behódolás váltakozó gesztusait sugallva.
Iz gobca se mu je cedila tenka nit sline in na tleh kabine risala arabesko. ▸ A pofájából vékony nyálcsík csordogált, és cikornyás alakzatot rajzolt a fülke padlójára.

6. (kompleksen preplet) ▸ kavalkád, egyveleg
Okusi so se prepletli v pravo arabesko in nas spodbudili k premlevanju ponudbe z jedilnega lista. ▸ Az ízek valódi kavalkádban tobzódtak, és arra sarkaltak bennünket, hogy alaposan áttanulmányozzuk az étlap kínálatát.
Čakala me je nova celina, črna kot oglje, peščena arabeska hašiša in žalostnih večerov, v katerih se vonj dima meša z laježem psov pod neskončnimi zvezdami. ▸ Várt rám az új kontinens, szénfekete, a hasis és a szomorú esték kavalkádja a homokban, ahol a füst szaga elvegyült a kutyák ugatásával a végtelen égbolt alatt.

arbustus 3 (arbōs)

1. z drevjem zasajen: ager Ci., Plin., locus Col.

2. na drevo postavljen, k drevesu privezan: vitis Plin.; pren.: arbustiores res Tert. trdnejše, varnejše okoliščine. Od tod subst. arbustum -ī, n drevje, drevesni nasad, sadovnjak: Ca., Lucr., H., pratis et vineis et arbustis res rusticae laetae sunt Ci., ipsa (te) haec arbusta vocabant V.; pren.
a) trtje, vinograd, v katerem se vinska trta vzpenja ob drevju (vinea je vinograd, v katerem se trte plazijo po tleh ali pa so oprte s koli): Ca., L. idr., cum me arbustum videre (= vidērunt)... incidere falce V., expressa arbusto (dat.) convicia H. (če je kdo po pomladnem enakonočju še rezal v vinogradu, so se mu rogali s klicem: kukuk!).
b) o raznem drugem drevju: cumque satis arbusta O. setvišče in gozd, non omnes arbusta iuvant V. grmovje.

aretacija samostalnik
(odvzem prostosti) ▸ letartóztatásKmalu po aretaciji je bil odpeljan v ljubljanski pripor. ▸ Letartóztatása után elvitték a ljubljanai fogdába.
Med aretacijo in sojenjem dne 22. decembra 1930 je preživel 108 dni v zaporu. ▸ Letartóztatása és 1930. december 22-i tárgyalása között 108 napot töltött börtönben.
Odtlej so v Veliki Britaniji sprožili več preiskav, ki so vodile v aretacije več deset ljudi. ▸ Azóta több nyomozás is indult az Egyesült Királyságban, amelyek több tucat ember letartóztatásához vezettek.
Izvedli so tudi več aretacij. ▸ Több letartóztatás is történt.
Povrhu vsega se je še izogibal aretaciji in z avtomobilom ogrožal policistovo življenje. ▸ Ráadásul a letartóztatás elől kitérve a rendőr életét is veszélyeztette autójával.

arhitekt samostalnik
1. (kdor načrtuje gradbene projekte) ▸ építészPo približno enem letu gradnje se že kaže približen obris tistega, kar so si zamislili arhitekti. ▸ Egy évnyi építkezés után már nagyjából kezdenek kirajzolódni az építészek által elképzelt épület körvonalai.

2. (snovalec; idejni vodja) ▸ hajtómotor, kitervelő, kovácsKot še poroča francoska tiskovna agencija, je bil Pfizer v preteklih nekaj letih večkrat arhitekt agresivnih, a ne vedno uspešnih poslovnih odločitev. ▸ A francia hírügynökség jelentése szerint az elmúlt néhány évben a Pfizer többször is agresszív, de nem mindig sikeres üzleti döntéseket hozott.
Bil je sploh eden glavnih arhitektov napada na Irak leta 2003. ▸ A 2003-as Irak elleni támadás egyik fő kitervelője volt.
Nekdanji premier velja za glavnega arhitekta gospodarskega vzpona še pred tremi desetletji zelo nerazvitega kmetijskega otoka. ▸ Az egykori miniszterelnök a három évtizede még igen fejletlen mezőgazdasági sziget gazdasági fejlődése fő hajtómotorjának számít.

aria f

1. zrak:
aria compressa stisnjen zrak
aria condizionata klimatiziran zrak
aria viziata slab zrak
aria fritta pren. oguljene fraze, banalnosti
corrente d'aria prepih
andare a prendere una boccata d'aria iti na zrak
dare aria a una stanza prezračiti sobo
discorsi a mezz'aria pren. namigujoče govorjenje
a pancia all'aria ležeč vznak
mandare qcn. a gambe all'aria spotakniti koga
ancora in aria še v zraku (načrt)
andare all'aria pren. propasti, iti po vodi
mandare all'aria un progetto prekrižati načrte
camminare col naso in aria pren. hoditi z glavo v oblakih
fare castelli in aria pren. zidati gradove v oblakih
discorsi campati in aria nesmiselno govorjenje
aver paura dell'aria bati se lastne sence
non dirlo neanche all'aria nikomur niti črhniti besedice
parlare all'aria govoriti v veter
missili aria-aria rakete zrak-zrak
PREGOVORI: i cenci e gli stracci vanno sempre all'aria preg. revež jih vedno skupi; za revežem vsak pes laja

2. podnebje:
cambiare aria iti drugam
aria! šalj. stran! izgini!

3. veter, sapa:
non c'era un filo d'aria niti sapice ni bilo
tira una brutta aria pren. postaja vroče pod nogami, slabo kaže

4. pren. videz, izraz; obraz:
che cos'è quell'aria preoccupata? kaj pomeni ta zaskrbljeni obraz?
aria stanca utrujen videz
ha l'aria d'essere una persona per bene videti je spodoben človek
ha l'aria di voler piovere kaže na dež
darsi delle arie delati se imenitnega, postavljati se

5. glasba arija

armada samostalnik
1. (vojska) ▸ hadsereg, haderőPovezane iztočnice: ekspedicijska armada, španska armada

2. (velika skupina) ▸ seregBil je poročen, po vsej Angliji pa je vzdrževal še armado ljubic. ▸ Noha nős ember volt, Anglia-szerte szeretők tucatjait tartotta fenn.

Armenius 3 (Ἀρμένιος) armenski: lingua Varr., reges Ci. ep., pedites N., tigres V., orae H. Od tod subst.

1. Armenius -iī, m Armenec; kolekt.: virtute Neronis Armenius cecidit H., nunc petit Armenius pacem O.; nav. pl. Armeniī -ōrum, m Armenci, preb. pokrajine (Male) Armenije: Ci. fr., S., Plin., Mart., Armenii, quos minores vocant Cu. Maloarmence.

2. Armenia -ae, f(sc. terra) Armenija, planota med Kurom in viri reke Halis (tur. Kizilirmak), ki jo je Evfrat delil na dva neenaka dela: v severno Veliko Armenijo (Armenia maior Cu.) in v južno Malo Armenijo (Armenia minor Eutr.); obe omenjata še Mel., Plin.; od tod: utraque Armenia Lucan., utraeque Armeniae F.; abs. Armenia(poseb.= Arm. minor): Ci., S. fr., Mel., Amm.; (= Arm. maior): Eutr.

3. Armenium -iī, n
a) (sc. pomum) marelica (sadež): Col.
b) (sc. pigmentum) modra (sinja) barva: Varr., Plin.; nadaljnja tvorba adj. Armeniacus 3 armenski: bellum Plin. Od tod subst.

1. Armeniaca -ae, f(sc. arbor) marelica (drevo): Col.

2. Armeniacum -ī, n(sc. pomum) marelica (sadež): Col., Plin.