Franja

avtoritaren pridevnik
1. (diktatorski) ▸ tekintélyelvű, autoritáriusBolj preprosto je vzdrževati avtoritarno oblast kot krepiti demokracijo. ▸ Könnyebb a tekintélyelvű hatalom fenntartása, mint a demokrácia erősítése.
Sopomenke: diktatorski, avtoritativen

2. (ukazovalen) ▸ tekintélyelvű, parancsuralmi, autoriter Avtoritarnim očetom, ki togo zastavljajo pravila, se hčerke hitro uprejo. ▸ A lányok hamar fellázadnak a merev szabályokat megkövetelő autoriter apák ellen.
Sopomenke: diktatorski, avtoritativen

cesar samostalnik
(vladar) ▸ császárSopomenke: vladar
Povezane iztočnice: zveza treh cesarjev

cesarica samostalnik
1. (vladarka) ▸ császárnőDovoljenje za ustanovitev samostana je dala cesarica Marija Terezija leta 1759. ▸ A zárda alapítását Mária Terézia császárnő engedélyezte 1759-ben.

2. (vladarjeva žena) ▸ császárné
Po navedbah cesarske tiskovne službe sta tudi cesar in cesarica zelo srečna. ▸ A császári sajtószolgálat jelentése szerint a császár és a császárné is nagyon boldog.
Cesar Ferdinand I. in cesarica Ana sta bila deležna velikega slavja. ▸ I. Ferdinánd császárt és Anna császárnét hatalmas ünneplésben részesítették.

3. (mojstrica; virtuozinja) ▸ királynő, mesternő, császárnő
Z veseljem sem se lotila dela, saj je bila Ondina zame cesarica petja že v šolskih časih. ▸ Örömmel láttam hozzá a munkához, hisz számomra Ondina már az iskolában is az éneklés királynője volt.

denarništv|o srednji spol (-a …) das Geldwesen
vladavina denarništva die Geldherrschaft

diktatorski pridevnik
1. (o načinu vladanja) ▸ diktatórikus, diktátoriDodal je, da je obtoževanje celotne opozicije mogoče samo v diktatorskih režimih. ▸ Hozzátette, hogy a teljes ellenzék megvádolása csak diktatórikus rezsimekben lehetséges.

2. (ukazovalen) ▸ diktatórikus
Odnos med starši in otroci mora biti partnerski in ne diktatorski. ▸ A szülők és a gyermekek közötti kapcsolat partneri legyen, ne diktatórikus.
Primož je bil strog in naravnost diktatorski direktor. ▸ Primož szigorú, sőt diktatórikus igazgató volt.

drhal ženski spol (-i …) der Pöbel; der Mob
tatinska drhal das Diebsgesindel
vladavina drhali die Pöbelherrschaft

faraon samostalnik
(vladar v Starem Egiptu) ▸ fáraóZnotraj so postavili natančno kopijo groba egipčanskega faraona Tutankamona. ▸ A belsejében Tutanhamon egyiptomi fáraó sírjának pontos másolatát állították fel.
Danes najslavnejši egipčanski faraon Tutankamon je umrl januarja 1323 pred našim štetjem, star komaj osemnajst let. ▸ Egyiptom ma leghíresebb fáraója, Tutanhamon időszámításunk előtt 1323 januárjában halt meg, mindössze 18 évesen.

faraonka samostalnik
1. (vladarka v Starem Egiptu) ▸ fáraó, fáraónőPoslednja grška faraonka je bila znamenita Kleopatra, ki je morala leta 31 pr. n. š. prestol prepustiti Rimljanom. ▸ Az utolsó görög fáraó a híres Kleopátra volt, aki Kr. e. 31-ben kénytelen volt átadni trónját a rómaiaknak.

2. (faraonova žena) ▸ fáraóné
Skrivnostna faraonka Nefretete je živela pred 3400 leti. ▸ A titokzatos Nefretiti fáraóné 3400 éve élt.

guvernământ -ínte n
□ formă de guvernământ politična ureditev, vladavina

Iūlēus 3 (Ἰούλειος ali Ἰούληος ali Ἰούλιος, prim. Iūlus) Julov

1. = Enejevega sina: avi O., mons Mart. (albanski).

2. = Julija Cezarja: Calendae O. (meseca julija), gens Lucan.

3. = Avgustov: Iulea (trozložno) carina Pr.

4. cesarski: oliva Mart. (venec, ki ga je daroval cesar Domicijan), habenae Mart. cesarska (rimska) vladavina.

kraljica samostalnik
1. (vladarka) ▸ királynőV obdobju vladavine kraljice Viktorije je nastajal tako imenovani drugi imperij. ▸ Viktória királynő uralkodása idején jött létre az úgynevezett második birodalom.Če bo nasledila prestol, kot je pričakovano, bo postala prva belgijska kraljica regentka. ▸ Ha a várakozás szerint a trónra lép, akkor ő lesz Belgium első királynője.

2. (kraljeva žena) ▸ királynéSedanja španska kraljica Sofia, žena kralja Juana Carlosa, je grškega rodu. ▸ Sofia jelenlegi spanyol királyné, János Károly király felesége görög származású.Kralj in kraljica po dolgotrajnem čakanju dobita hčer in priredita zabavo. ▸ A királynak és a királynénak hosszas várakozás után lánya születik, és mulatságot szerveznek.

3. (najpomembnejša predstavnica) ▸ királynőV svetu sta bili nesporni kraljici mode Elsa Schiaparelli in Coco Chanel. ▸ Elsa Schiaparelli és Coco Chanel voltak a divat vitathatatlan királynői.
Madonna še vedno velja za kraljico popa. ▸ Madonna még mindig a pop királynőjének számít.
Film je narejen po odlični knjigi kraljice detektivk Agathe Christie. ▸ A filmet a detektívregények királynője, Agatha Christie kiváló könyve alapján készítették.

4. (zmagovalka tekmovanja) ▸ királynőPreden je postala velika hollywoodska zvezda, je bila tudi lepotna kraljica. ▸ Mielőtt hollywoodi sztár lett, szépségkirálynő volt.Leta 2018 smo tradicionalno ponosno okronali že 11. mlečno kraljico. ▸ 2018-ban a hagyományok szerint immár a 11. tejkirálynőt koronáztuk meg büszkén.
5. (pomembna panoga ali disciplina) ▸ király, királynőTajski boks je kraljica borilnih športov, saj je pri njem dovoljeno tako rekoč vse. ▸ A thai boksz a küzdősportok királya, hiszen itt úgyszólván minden megengedett.
Patologija je kraljica medicinskih znanosti 19. stoletja. ▸ A patológia a 19. századi orvostudományok királynője.
Košarka je kraljica iger z žogo. ▸ A kosárlabda a labdasportok királynője.

6. (šahovska figura) ▸ vezér, királynőZačasno je žrtvoval kraljico za trdnjavo in v treh potezah osvojilo čisto figuro. ▸ Átmenetileg feláldozta a vezérét a bástyáért, és három lépésben nyert egy tisztet.
Obranil se je, toda za kraljico je dobil le trdnjavo in lahko figuro. ▸ Védekezett, de a vezérért egy bástyát és egy könnyűtisztet kapott.

7. (samica) ▸ királynő Kraljica termitov je rekorderka po številu izleženih jajčec. ▸ A termeszkirálynőé a lerakott peték számának rekordja.
Vsako mravljišče ima vsaj eno kraljico. ▸ Minden hangyabolynak van legalább egy királynője.
Delavke in kraljica imajo strupeno želo, s katerim se branijo, kadar so v nevarnosti. ▸ A dolgozóknak és a királynőnek mérgező a fullánkja, azzal védekeznek, ha veszélybe kerülnek.

8. (igralna karta) ▸ dáma
Ful s tremi fanti in parom kraljic so najboljše karte, ki sem jih dobil nocoj. ▸ A full három bubival és egy dámapárral volt a legjobb mai lapom.
Ta igralna karta premaga tako kralja kot kraljico in je živa prispodoba komikov. ▸ Ez a kártya üti a királyt, a dámát, és a komikusok élő szimbóluma.

mula samostalnik
(muslimanski naziv) ▸ molla [muzulmán kádi] ▸ mollah [muzulmán kádi]

nadvojvoda samostalnik
(plemiški naziv) ▸ főherceg, nagyherceg, nagyfejedelemEno najbolj znanih imen habsburške vladarske hiše je bil nadvojvoda in avstrijski prestolonaslednik Franc Ferdinand. ▸ A habsburg uralkodóház egyik legismertebb neve Ferenc Ferdinánd főherceg és osztrák trónörökös volt.

osemleten pridevnik
1. (o starosti) ▸ nyolcévesGlasbeno pot je začel že kot osemletni deček v cerkvenem zboru. ▸ Zenei pályafutását már nyolcéves kisfiúként a templomi kórusban kezdte.

2. (o trajanju) ▸ nyolcéves, nyolc évig tartóOb tej odločitvi prizivnega sodišča je postalo jasno, da osemletna preiskava ni odkrila niti motivov zločina. ▸ A fellebbviteli bíróság e döntésével világossá vált, hogy a nyolc évig tartó nyomozás még a bűncselekmény indítékait sem tárta fel.
Leta 1869 je Avstroogrska sprejela zakonodajo, ki je uvedla osemletno obvezno šolanje. ▸ 1869-ben az Osztrák–Magyar Monarchia elfogadta a kötelező nyolcéves oktatást bevezető törvényt.

ottimate m

1. hist. optimat

2. ekst. knjižno veljak:
governo degli ottimati vladavina aristokracije

populāris -e, adv. populāriter (populus1)

I. k ljudstvu sodeč

1. ljudski, ljudstva (gen.), ljudstvu namenjen, od ljudstva izhajajoč, za ljudstvo določen, občen, splošen, poljuden: coetus Ci., opinio Ci. obče (splošno) mnenje, leges (naspr. lex caelestis) Ci., civitas, res publica Ci., (naspr. regia civitas) Ci. republika, demokracija, demokratija, vladavina ljudstva, ljudovlada, narodovlada, aura, ventus Ci. naklonjenost, gloria Ci. pri ljudstvu, munus Ci. za ljudstvo, verba Ci. ljudski, domači izrazi, carmen Sen. tr. ljudska pesem, oratio Ci. govor, govorjen ljudstvu, nagovor ljudstvu, populariter annum solis reditu metiri Ci. (po) ljudsko, kakor ljudstvo, „po domače“, parvuli et trivialiter et populariter instituti Arn.; subst. populāria -ium, n sedeži za ljudstvo v gledališču: Suet.; occ. preprost, navaden: Ca., Col., homo Vulg. prostak, populariter loqui, scribere Ci. preprosto, „po domače“.

2. priljubljen pri ljudstvu, ljudstvu ljub (drag): sacerdos Ci., minime populare ministerium L., censorium nomen populare factum est Ci., quo nihil popularius est L., vidi ego laetantis, popularia nomina, Drusos legibus immodicos ausosque ingentia Gracchos Lucan.

3. ljudstvu naklonjen, ljudoljub(en), prijatelj ljudstva, demokratski, occ. (v negativnem pomenu) poganjajoč se za ljudsko naklonjenostjo, prizadevajoč si za ljudsko naklonjenost, demagoški, prevratniški, prevraten, revolucionaren: homo, cives, imperium Ci., vir L. prijatelj ljudstva, ljudoljub, animus vere popularis (naspr. contionator) Ci., cui ingenium magis populare erat L. ki se je znal bolj prikupiti ljudstvu, ratio Ci. demagoštvo, demagogija, quaedam ex orationibus eius eo contumeliosa in Vitellium et pro se ipso popularia T. mereč (ciljajoč) na ljudsko naklonjenost, populariter agere Ci. demagoško, kot demagog, contiones seditiose ac populariter concitatae Ci., unum (sc. genus librorum) populariter scriptum, alterum limatius Ci.; subst. populāres -ium, n demokráti, populár(j)i, ljudska stranka (naspr. optimātēs): alteri se populares, alteri optimates et haberi et esse voluerunt Ci., populares Polyperchonti favebant, optimates cum Cassandro sentiebant N. —

II. k istemu ljudstvu spadajoč

1. domač, rojaški, rojakov (gen.), tuzemski: leaena, flumina O., ramus popularis olivae O., fortunae Ap. rojakov; subst. populāris -is, m, f rojak, rojakinja: quae res indicabat popularis esse S., Solon, popularis tuus Ci., popularis Arachne O.; occ. (so)udeleženec, (so)udeléžnik, sodelavec, (so)déležnik: sceleris, coniurationis S.; poseb. tovariš, prijatelj, (so)drug: Ter., Sen. ph.

2. k prebivalstvu kakega mesta ali kake province sodeč = ljudski: annona p. Icti. javni žitni trg, plausus pozni Icti. ljudska naklonjenost; subst. populāres -ium, m prebivalci, prebivalstvo kakega provincialnega mesta: ob ambiguos popularium animos T., quies popularium Icti., universi cives ac populares pozni Icti.

potentia¹ -ae, f (potēns)

1.
a) moč: solis V., morbi, formae O.; occ. vidna moč, vid: Cels.
b) metaf. moč = delovanje, dejavnost, tvornost, dejstvenost, učinkovanje, učinkovitost: herbarum O., aquarum Plin.

2.
a) duševna moč, duševna zmožnost (zmogljivost), potenciál: vir supra humanam potentiam magnitudine animi praeditus Iust.
b) politična moč v državi, oblast, mogočnost α) vpliv, veljava, položaj, ugled, dobro ime, sloves: C., S. idr., non modo dominatum, sed ne potentiam quidem ferre Ci., in magnā potentiā esse Ci., nimiam civium suorum potentiam extimescere N., nulla potentia longa O.; v pl.: opum nimiarum potentiae Ci., opes, potentiae, honores Lact. β) vladarstvo, (nad)oblast, premoč, (nad)vlada, vrhovnost: rerum O., Ci. nadoblast, populi (= gr. δημοκρατία) N. ljudovlada, narodovlada, vladavina ljudstva = demokratija, demokracija, republika, singularis N. samovlada, samodrštvo, monarhija, absolutizem, victoris Ci. premoč.

prae-rumpō -ere -rūpī -ruptum (prae in rumpere) spredaj (od)trgati, spredaj odtrgati (odtrgovati, odtrgavati), spredaj pretrgati (pretrgavati, pretrgovati), spredaj (od)lomiti (odlamljati): retinacula O., funes praerumpebantur C. so se trgale, uncus praerumpitur Col. se odlomi; metaf.: sermo praeruptus Sen. ph. (od)sekan govor. — Od tod adj. pt. pf. prae-ruptus 3

1. strm, stŕmen (strmán), strminast, strmovit), brežen, nagnjen, prepaden: desperatis campestribus locis loca praerupta tentant C., descensus C., fossae T., mons Cu., Cat., aquae mons V., praeruptior collis Col., praerupta saxa Ci., praeruptissima saxa Hirt.; subst. praerupta -ōrum, n strmine, strmi prepadi, brezna, višine, vzpetine, hribi, skalovje, pečevje: L., Cu., Plin., Hier.

2. metaf. osoren, oduren, ogaben, gnusen, odbijajoč: iuvenis animo praeruptus V. odurne nravi, odurne narave, odurnega značaja, audacia Ci. vratolomna (blazna) drznost (smelost), dominatio T. ostra, nedostopna oblast (vladavina), periculum Vell. skrajna nevarnost, seditio Icti. nevaren upor.

razredn|i [é] (-a, -o) klassenmäßig, Klassen- (antagonizem der Klassenantagonismus, boj der Klassenkampf, interes das Klasseninteresse, izlet die Klassenfahrt, pouk der Klassenunterricht, sovražnik der Klassenfeind, analiza die Klassenanalyse, družba die Klassengesellschaft, država der Klassenstaat, konferenca die Klassenkonferenz, razlika der Klassenunterschied, skupnost die Klassengemeinschaft, vladavina die Klassenherrschaft, zavest das [Klassenbewußtsein] Klassenbewusstsein, nasprotje der Klassengegensatz, praznovanje das Klassenfest)
razredno zaveden [klassenbewußt] klassenbewusst

red-eō -īre -iī (redko -īvī) -itum

I. (s poudarjenim pomenom predpone re)

1. nazaj (poseb. domov) iti, nazaj priti (prihajati), nazaj hoditi, vrniti (vračati) se, povrniti (povračati) se (naspr. abire, venire, remanere): Suet. idr., sine rege redire Cu.; pogosto (poseb. pri Kom.) v zvezi z rursum, rursus, retro: leo territus retro redit V., retrorsum redire Plin.; z notranjim obj.: itque reditque viam V. hodi po poti sem in tja; impers.: Pl., C. idr., postquam domum reditum est N. ko so se vrnili domov, cum … retro in urbem rediretur L.; izhodišče v abl.: aede suburbanā rediens O., redire Regio Ci., rure Pl., Ter.; s praep.: erus alter eccum ex Alide redi[i]t Pl., redire ex Siciliā, e provinciā Ci., e scholā Val. Max., ex exsilio Plin. iun., Sen. rh., de exsilio Pl., occisus est a cenā rediens Ci.; smer v acc.: Romam Ci., domum C., N., Suet., domos Cu., cum senatoribus singulis spectatum (sup.) e senatu redeuntibus Ci. k ogledu, na ogled, v gledališče; s praep.: ad exercitum Nemetocennam Hirt., in Mediam O., ad penates et in patriam Cu., in urbem L., in caelum H., ad suos C., ad arbitrum Pl., in proelium L. k bitki (= da bi jo začel), rursus in proelium Cu. v bitko (= da bi jo nadaljeval), in suffragium L.; redire huc N., illuc Ci., eodem, unde redieram, proficisci Ci.

2. metaf. nazaj, zopet priti (prihajati), vrniti (vračati) se, povrniti (povračati, povračevati) se, ponoviti (ponavljati) se, zopet (spet) se prikaz(ov)ati, zopet (spet) se pojaviti (pojavljati): Varr., T. idr., ter denis redeuntibus annis V., redeunt humerique manusque O., redeunt iam gramina campis H., ossibus redit calor V., prisca redit Venus H., amnes in fontes suos redeant O., rediere in pristinas vires V. prejšnja moč se je povrnila, forma prior rediit O., Proteus in sese (in sua membra O.) redit V. dobi svojo (prejšnjo) podobo (obliko), in annos, quos egit, rediit O. vrnil se je k letom, ki jih je preživel = zopet se je pomladil, zopet je omladel, iam rediit animus Pl. zavest, redeunte animo Cu., huic non exesam vim luminis et redituram, si pellerentur obstantia T., cum aliquo in gratiam redire N., Pl., Ci. pomiriti se, spraviti se, pobotati se (morati) s kom, ad officium redire N. vrniti se k (prejšnji) pokorščini = zopet se pokoriti, in pristinum statum redire Ci. v staro razmerje, ad se redire Ter., L. idr. zopet priti k sebi, zavedeti se, osvestiti se; tudi = zbrati se, ovedeti se, strezniti se, ad ingenium ali rursus ad ingenium redire Ter. = suum ingenium redit alicui L. stara čud (prejšnje mišljenje, nekdanji značaj) se vrne komu, se zopet pojavi (pokaže) pri kom, ad suum vestitum redire Ci. sleči žalno obleko, nehati žalovati, ad pauca redire Ter. (na) kratko narediti, redire in viam Ter., Ci. ali in veram viam Pl. ali in rectam semitam Pl. na pravo pot, Ci., res redit Ci. se zopet obravnava, je zopet v obravnavi, res redierunt Pl. staro stanje se je povrnilo, prišlo je do vzpostavitve starega stanja, de integro redit oratio Ter. se znova začne, redit animo ille latus clavus Plin. iun. mi znova pride na misel; tako tudi: singula menti redeunt Val. Fl., propter unius civis periculum populum Romanum ad saga isse, propter eiusdem salutem redisse ad togas Ci. odločiti se za vojno … za mir, in memoriam redire z ACI: Pl. ali z gen.: Ci. = in memoriam secum redire Ter. domisliti se, spomniti se; occ.
a) (v govoru) zopet priti, znova preiti (prehajati) na koga, zopet se vrniti (vračati) h komu, zopet omeniti (omenjati) koga, kaj, zopet govoriti o kom, o čem: Lact. idr., illuc redeamus V., illuc unde abii, redeo H., ad rem Ter., domum redeamus, id est ad nostros revertamur Ci., redeo ad prima, ad principia defensionis meae Ci., ad propositum Q., Cels.
b) (o krajih) α) dvigati se: in nubem ossa redit Val. Fl. β) padati, spuščati se, nagibati se, biti nagnjen, zniževati se, nižati se: collis … in fronte[m] leniter fastigatus paulatim ad planitiem redibat C., quā redit Rhodope V.
c) (kot dohodek, pridelek) priti (prihajati), dobi(va)ti se, priteči (pritekati), doteči (dotekati): Pl. idr., iam enumerasti id, quod ad te rediturum putes Ter., ex quā regione L., talenta ei redibunt N., pecore redeunt ter ducena Mart., possentne fructus pro labore redire Varr., pecunia publica, quae ex metallis redibat (kot prihodek, dohodek) N.; metaf.: ex otio illo bellum rediturum esse L. se bo izcimila, bo nastala. —

II. (z zabrisanim pomenom predpone re)

1. pripasti (pripadati) komu, priti (pasti) komu (nazaj) v roke: Pl. idr., ad unum imperium provinciae rediit Ci., quorum ad arbitrium … summa omnium rerum … redeat C. naj se jim pusti na voljo, res (vlada, vladavina, oblast) ad patres redierat L., eius morte ea bona ad me redierunt Ter., ager ad Ardeates redit H.

2. priti do česa: res ad interregnum rediit L. prišlo je do … , res ad triarios rediit L. do skrajne nevarnosti = sile (gl. tudi pod triāriī), pilis omissis ad gladios redierunt C. spopadli (spoprijeli) so se z meči, res rediit ad manus Auct. b. Afr. prišlo je do rokomaha (do pretepa, do spopada mož na moža), Caesar ad duas legiones redierat C. je bil prišel na dve legiji = Cezarjeva vojska se je skrčila na dve legiji, Cezar se je moral zadovoljiti z dvema legijama, bona in tabulas publicas redeunt Ci. se vknjižijo v računske zapisnike državne blagajne, meum iam res rediit locum, ut … Ter. prišlo je tako daleč (do tega), da … , si eo meae fortunae redeunt Ter. če pridem do tega, ad nilum (na nič) redeunt res Lucr., huc redeunt omnia verba Ter. vse besede letijo (kažejo) na to.

Opomba: Star. pr. redinunt = redeunt: P. F.; nenavad. fut. redies: Ap.; rediet: Sen. ph., Aug., Vulg., redient: Vulg.; pf. redivi Ap., Amm., redit (skrč. pf.): Ter.; pogosteje pri pesnikih.