Franja

Zadetki iskanja

  • bismalva f bot. navadni slez (Althaea officinalis)
  • Crēta -ae, f: Pl., Varr., Ci., V., Vell., Plin., Suet., Gell. ali Crētē -ēs, f: H., O., Mel., Sen. tr. (Κρήτη) Kreta (zdaj Krētē, Kríti), rodovitni otok v Sredozemskem morju. Od tod

    I. subst. Crētānī -ōrum, m Krečani, preb. Krete: Pl. —

    II. adj.

    1. Crēs, Crētis, m (Κρής) kretski, kot subst. Krečan, preb. Krete: Epimenides Cres Ci.; kolekt.: Aus.; pogosteje v pl. Crētēs -um, acc. -ăs, m Krečani (sloviti lokostrelci): Sen. tr., Cretum leges Ci., Cretas sagittarios … mittit C., Cretes erunt testes. Nec fingunt omnia Cretes O.; tudi = kretski (lovski) psi: Spartanos Cretasque ligat Lucan.

    2. Crēssa -ae, f (Κρῆσσα) kretska: pharetra O., corona O. Ariadnina (gl. Ariadnē) krona kot ozvezdje, bos (= Pasiphaë) Pr., herbae Pr., Cressā ne careat pulchra dies notā H. da dan ne bo brez krednega znaka, da bo dan srečen (najboljšo kredo so namreč pridobivali na otoku Cimolu v Kretskem morju; gl. tudi crēta 1. in opombo); kot subst. Krečanka = Ariadne: O. (Amor. I, 7, 16), Cl., Sid. = Aërope: O. (Ars amat. I, 327).

    3. Crēsius (Crēssius) 3 (Κρήσιος) kretski: nemora V., tu Cresia mactas prodigia V. kretsko pošast, t.j. ogenj bruhajočega bika, ki je pustošil maratonsko krajino in katerega naj bi Herkul živega pripeljal k Evristeju, regna O., tecta Stat.

    4. Crētaeus 3 (Κρηταῖος) kretski: Ida V., O., taurus O. (= Cresia prodigia V.), urbes O., iuvencus Pr., cervae Sen. tr.; kot subst. Crētaeus -ī, m Krečan = Epimenides Pr.

    5. Crētēnsis -e kretski: L., homo, Iuppiter Ci.; kot subst. Crētēnsēs -ium, m Krečani: N., L., Cu.

    6. Crēticus 3 (Κρητικός) kretski, Kretski: mare H., sinus Sen. ph., labyrinthus Plin., bellum Fl. Kot subst.
    a) Crēticus -ī, m Kretski, častni priimek Kvinta Cecilija Metela, ki je kot konzul l. 69 podjarmil Kreto: Ci., O., Vell., Fl.
    b) Crētica -ae, f, sicer clematis imenovana rastl. srobot: Plin.
    c) v gr. obl. Crēticē -ēs, f, sicer hibiscum imenovana rastl. koristni slez: Ap. H.

    7. le pesn. Crētis -idis, f (Κρητίς) kretska: nymphae O.
  • guimauve [gimov] féminin, botanique navadni slez, ajbiš; figuré, familier kič, plaža
  • high mallow [haimǽlou] samostalnik
    botanika divji slez
  • hollytree [hɔ́litri:] samostalnik
    botanika avstralski slez
  • ketmie [ketmi] féminin, botanique navadni slez
  • malvavischio m (pl. -chi) bot. beli slez (Althaea officinalis)
  • malvavisco moški spol rastlinstvo navadni slez
  • malvone m bot. rdeči slez (Alzhaea rosea)
  • okra [óukrə, ɔ́krə] samostalnik
    botanika rožnati slez
  • passe(-)rose [pasroz] féminin, botanique rožasti slez
  • primerose [primroz] féminin, botanique visoki slez
  • sljȅzac -sca m (ijek.), slȅzac -sca m (ek.) bot. konopljeni slez
  • sljȅzovača ž (ijek.), slȅzovača ž (ek.) bot. gozdni slez
  • trandàvīlje s (gr. triantaphyllon) bot. navadni slez, Althaea officinalis
  • ajbiš moški spol (-a …) (navadni/beli slez) rastlinstvo, botanika der Eibisch, Weiße Malve
  • ajbiš samostalnik
    (zdravilna rastlina) ▸ fehérmályva, orvosi ziliz
    Sopomenke: navadni slez
  • bȉjelī -ā -ō (ijek.), bêlī -ā -ō (ek.) beli: -o mlijeko; noć nam dođe sa Vuka jednoga, danak bijeli braćo, sa drugoga; -a blitva bot. bela pesa; -a breberina bot. podlesna vetrnica, mimica; -a ćuba bot. meduljevina, dobrovita, dobrika; -a djeteljina, detelina bot. bela detelja; -a gorušica bot. bela gorčica; -a imela bot. bela omela; -a joha bot. bela jelša; -a kominika bot. mejičnik; -a lipa bot. srebrna lipa; -a perunika bot. florentinska perunika; -a rada bot. navadna pasja kamilica; -a repa bot. repa; -a topola bot. beli topol; -a vrba bot. bela vrba; bijeli bor bot. rdeči bor; bijeli dud bot. bela murva; bijeli gavez bot. navadni gabez; bijeli glog bot. beli trn; bijeli grab bot. beli gaber; bijeli jasen bot. veliki jesen; bijeli lom bot. togi srobot; bijeli luk bot. česen; bijeli rogoz bot. širokolistni rogoz; bijeli sljez, slez bot. navadni slez; bijeli šeboj bot. beli šeboj, zimska levkoja: bijeli tetrljan bot. navadni somrak; bijeli bun bot. bunika; bijeli cvijet, cvet med. belo perilo; -o drvo bot. brogovita; -o roblje; Bijela kuća u Washingtonu; -a kosa pod stare dane; bijeli ugljen vodna moč za pogon elektrarn; -a vrana bela vrana, izjema, redkost; -o vino; Bijelo, Belo more Belo morje; -e plesti obsedeti, ostati samica; biti na -om hljebu biti pred justifikacijo; crno na -o črno na belem, pismeno; čuvati -e pare za crne dane varčevati, štediti za čas pomanjkanja; u po -a dana sredi dneva, ob belem dnevu; ne reći ni -e ni crne ne črhniti ne bele ne črne
  • droga samostalnik
    1. pogosto v množini (mamilo) ▸ drog, kábítószer
    prepovedane droge ▸ tiltott drogok, kontrastivno zanimivo tiltott szerek
    Kokain je takoj za kanabisom druga najpogosteje uporabljena prepovedana droga. ▸ A kannabisz után a kokain a második leggyakrabban használt tiltott kábítószer.
    zasežene droge ▸ elkobzott drogok, lefoglalt drogok
    ilegalna droga ▸ illegális drogok
    uživalec drog ▸ drogfogyasztó, kábítószer használó
    uživanje drog ▸ drogfogyasztás
    preprodaja drog ▸ kábítószer-kereskedelem
    preprodajalec drog ▸ kábítószer kereskedő, kábítószer terjesztő, neformalno drogdíler
    tihotapljenje drog ▸ drogcsempészet, kábítószercsempészet
    odvisnost od drog ▸ drogfüggőség
    odvisnik od drog ▸ drogos, drogfüggő
    trgovina z drogami ▸ kábítószer-kereskedelem
    prevelik odmerek droge ▸ drogtúladagolás, kábítószer túladagolás
    nedovoljene droge ▸ illegális drogok
    zloraba drog ▸ kábítószerrel való visszaélés
    jemanje drog ▸ drogfogyasztás, droghasználat, drogozás
    zasvojenost z drogami ▸ drogfüggőség
    uživati droge ▸ drogot fogyaszt
    jemati droge ▸ drogozik, drogokat szed
    Ko zasvojenci, ki so psihično ali fizično odvisni, prenehajo jemati droge, nastopi kriza. ▸ Amikor a pszichés vagy lelki függőségben szenvedők abbahagyják a drogozást, válságba kerülnek.
    Povezane iztočnice: trda droga, mehka droga, sintetična droga, plesna droga, psihoaktivna droga, halucinogena droga

    2. (zdravilna snov) ▸ gyógyhatású szer, gyógynövény
    posušena droga ▸ szárított gyógynövény
    zdrobljena droga ▸ porított gyógyhatású szer
    V pediatriji uporabljamo zdrobljeno drogo za čaje že od prvega tedna starosti naprej. ▸ A gyermekgyógyászatban porított gyógynövényekből főzünk teát már egyhetes kortól.
    žlica droge ▸ egy kanál gyógynövény
    Čaj pripravljamo tako, da dve jedilni žlici droge prelijemo s četrt litra vroče vode. ▸ A tea elkészítéséhez két evőkanál gyógynövényt negyed liter forró vízzel leforrázunk.
    dve žlički droge ▸ két kanál gyógynövény
    rastlinska droga ▸ gyógyfű
    Več stoletij je kasija spadala med najdražje rastlinske droge. ▸ A kasszia több évszázadon keresztül a legdrágább gyógyhatású növényi szerek közé tartozott.
    Dragocene droge namreč vedno zdrobimo šele neposredno pred pripravo poparkov, prevretkov ali kopeli. ▸ Az értékes gyógynövényeket mindig közvetlenül a párlatok, főzetek vagy fürdők készítése előtt morzsoljuk fel.
    Slez je priporočljiva droga brez nezaželenih učinkov. ▸ A mályva ajánlott gyógyhatású szer, melynek nincsenek nem kívánatos mellékhatásai.

    3. izraža pozitiven odnos (o aktivnosti) ▸ drog
    Za šport pa se ve, da je tako ali tako najboljša droga. ▸ Köztudott, hogy a sport a legjobb drog.
    Glasba je najboljša droga in vedno se trudim, da v glasbo vložim največ, kar lahko. ▸ A zene a legjobb drog, és mindig törekszem rá, hogy a legtöbbet adjam bele.
  • malachē -ēs, f (gr. μαλάχη) bot. maláha, vrsta sleznice (sleza, slezenovca): Varr., Plin., Ap. h.; soobl. molochē -ēs, f (gr. μολόχη) molóha: Col. poet.; malache (moloche) agria Plin., Ap. h. navadni slez.
Število zadetkov: 69