Franja

maremoto moški spol morski potres

Nahbeben, das, bližnji potres

Ortsbeben, das, lokalni potres, krajevni potres

palmatiās -ae, m (gr. παλματίας) „palmatías“, vrsta potresa = rahel potres, potresavanje zemlje: ostae sunt motus, quibus solum quatitur; palmatiae vero appellantur, quorum pavitatione illa quae trepidant sine inclinationis periculo nutabunt, cum directi tamen rigoris statum retinent Ap.

seasquake [sí:skweik] samostalnik
morski potres

Seebeben, das, potres na morskem dnu

waterquake [wɔ́:təkweik] samostalnik
morski potres

afflīgō (adflīgō) -ere -flīxī -flīctum

1. udariti (udarjati) ob kaj, vreči (metati) ob (na) kaj; z ad: aliquem ad terram Pl.; pren.: neque tuas rationes ad eos scopulos appulisses, ad quos Titii adflictum (vrženo) navem... videres Ci.; z dat.: Cu., Sil., Suet., vasa parietibus L., navem undae L. udariti z ladjo ob..., naleteti z njo na val, (Ulixes vidit) adfligi sociorum corpora terrae O., Galbae imaginem solo adflixit T., Hispanus saxo caput adflixit T. je udaril z glavo ob ...; pesn.: oscula (labellis) adf. Lucr. poljubljati (ustnice); v pass. z loc.: infantes suos afflictos humi in ora militum adversa miserunt Fl.; pren. se adfligere Ci. biti se (po prsih v znak žalosti) = žalostiti se, gristi se.

2.
a) kaj ob (na) tla vreči (metati), podreti (podirati), zvrniti (zvračati), v pass. tudi pasti (padati) na tla: statuam... deturbant, adfligunt, comminuunt, dissipant Ci., monumentum Catuli adflixit, meam domum diruit Ci., (alces) infirmas arbores pondere affligunt C., mensam evertere, pocula affligere Sen. ph., infestantes adflixit et ad terram dedit Suet.; nolo equidem te adfligi Pl. da bi padel, vertice intorti adfligebantur L., qui supersteterant (scalis), adflicti sunt S., equi atque viri adflicti S., neque (alces), si quo afflictae casu conciderunt, erigere sese... possunt C., lapsu equi adflictus T.... padel s konjem.
b) (z udarcem) poškodovati, pokvariti, grdo zdelati: trierarchus fusti (abl.) caput eius (Agrippinae) adflixit T., ferro, saxo, aliis telis adfligebantur capita S. fr., adflicti alvos (grški acc.) undarum vi S. fr., naves, quae gravissime afflictae erant C. ki so bile hudo okvarjene; pren.: cum (fortuna) reflavit, adfligimur Ci. se nam ladja razbije.

3. pren.
a) treščiti na tla, poraziti, potlačiti, ukloniti, upropastiti, oslabiti koga ali kaj, poniž(ev)ati: non plane me enervavit, non adflixit senectus Ci., adf. equestrem ordinem, consulare nomen Ci., Lyciam frumento imperando adflixit Ci. je oškodil, causam susceptam adf. Ci. nalašč opustiti, ubi Mars communis et victum saepe erigeret et adfligeret victorem L., ut Persarum imperium magno motu concuterent magis quam adfligerent Cu., Corsicam prope adflixit Decumi Pacarii temeritas T. bi skoraj pogubila; pogosto le v pass.: senatus oppressus et adflictus Ci., auctoritas huius ordinis adflicta est: adflixit Antonius Ci., quorum scelere religiones tum prostratae adflictaeque sunt Ci. se je teptala in v nič dajala, vectigalia difficultatibus belli adfliguntur Ci. vojne težave prizadevajo davke, adfligi uno genere morbi Ci. ena vrsta bolezni napade koga, adflictam civitatem pestilentiā esse L. da je državljane napadla kuga, adflictus vulnere Cu. trpeč za rano, afflictus frigoribus Col. zmrzujoč, arbor afflicta senio aut tempestate Col. onemoglo, civitates terrae motu aut incendio afflictae Suet. ki jih je prizadel potres ali požar, mutatione bonorum affligi Amm. izguba posestev zadane koga.
b) (duševno) potreti, pobiti, srčnost vzeti (jemati) komu (naspr. levare): animos adfligere et debilitare metu Ci., si hunc vestris sententiis adflixeritis, quo se vertet? Ci., amissi eius desiderio vehementer adflictus est Cu., fames adfligebat serendis frugibus incuriosos T.
c) (moralno) oškodovati = izpriditi, poslabšati, pohujšati: Asia donata multo etiam gravius adflixit mores Plin., illae opes atque divitiae afflixere saeculi mores Fl. — Pogosto adj. pt. pf. afflīctus (adflīctus) 3, pren.

1. razmajan, razvetren, nesrečen, beden, neugoden (naspr. integer, florens, prosper): ruinae eversae atque adflictae rei publ. Ci., provincia adflicta et perdita Ci., regum adflictae fortunae Ci., opes C., adflicta res Romana L., adflictae res (naspr. prosperae) L., rebus afflictis N. v stiskah, Italia cladibus adflicta T., fides adflicta T. omajano zaupanje, afflictior condicio Ci. ep.

2. potrt, pobit, upadlega srca: in illo timore... Tigranes adflictum erexit Ci., adflicti et fracti animi fuit Ci., aegritudine adflictus Ci., reus adflictus Ci., adflictus vitam in tenebris luctuque trahebam V.; subst. masc.: succurrere afflictis N.

3. zaničevan, zavržen, propadel: homo afflictus et perditus Ci., afflicti mores Macr.

Opomba: Star. afflīxint = afflīxerint: Fr.

barbar samostalnik
1. ponavadi v množini, zgodovina (pripadnik neciviliziranega ljudstva) ▸ barbárBoj s Perzijci je za Grke predstavljal tudi boj med civilizacijo in barbari. ▸ A perzsákkal vívott harc a görögök számára egyben a civilizáció és a barbárok közötti harcot is jelentette.
V 3. stoletju so mesto osvojili barbari, ga požgali, ostanek pa je pozneje uničil potres. ▸ A várost a 3. században a barbárok foglalták el és gyújtották fel, ami megmaradt, azt később egy földrengés pusztította el.

2. lahko izraža negativen odnos (o surovem obnašanju) ▸ barbár"Večina moških je barbarov," ji je odvrnil, medtem ko je občudoval njeno nežno in gladko kožo. ▸ „A férfiak többsége barbár” – mondta a nőnek, miközben selymes és sima bőrét csodálta.
Ne smemo poenostavljati, da gre za vojno evropskih demokracij z muslimanskimi barbari. ▸ Nem szabad leegyszerűsítenünk arra, hogy európai demokráciák és muzulmán barbárok közötti háborúról lenne szó.
Milček je bil kulinarični barbar, ljubitelj vsakršnega mesa, špeha, feferonov, popra in čebule. ▸ Milček barbár volt konyhaművészeti szempontból, imádott mindenféle húst, szalonnát, szerelmese volt a csípős paprikának, borsnak és hagymának.
Shakespeara so imeli klasicisti zaradi njegove prvinskosti in ustvarjalne svobodnosti za barbara. ▸ Shakespeare-t a klasszicisták barbárnak tartották eredetisége és alkotói szabadsága miatt.

baročen pridevnik
1. (o umetnostnem obdobju) ▸ barokkOd neke stare baročne cerkve, ki jo je porušil potres, je ostal le zvonik. ▸ A földrengés által elpusztított régi barokk templomból csak a harangtorony maradt meg.
Gotska zasnova cerkve sega v 15. stoletje, zvonik in oltarji pa so baročni. ▸ A templom gótikus kialakítása a 15. századra nyúlik vissza, míg a harangtorony és az oltárok barokk stílusban épültek.
Povezane iztočnice: baročna trobenta

2. (obilen; bujen) ▸ barokkos, barokkČe imate malce bolj baročno postavo, ne skrivajte svojega telesa v ohlapni črnini. ▸ Ha kicsit barokkosabb testalkatú, ne rejtse alakját fekete lebernyeg alá.Onidve pa zares nimata nobenih oblin, niti kančka grama nimata preveč. Jaz sem videti kot baročna ženska! ▸ Ezeknek semmi domborulatuk sincs, egy gramm súlyfelesleg nincs rajtuk. Én barokk testalkatú nő vagyok!

3. lahko izraža negativen odnos (o veliki bogatosti ali količini) ▸ barokkos
Njen avtor je skrivnostni kapitan Charles Johnson, knjiga pa ima baročni naslov "Splošna zgodovina ropov in umorov najbolj znanih piratov, pa tudi njihova politika, disciplina in vodstvo". ▸ A titokzatos Charles Johnson kapitány a szerzője, és a következő barokkos címet viseli: „A leghírhedtebb kalózok rablásainak és gyilkosságainak története, valamint politikájuk, rendtartásuk és irányításuk”.

bližínski

bližínski metalec ognja vojska short-range flamethrower
bližínsko orožje vojska close-combat weapon
bližínsko ogledovanje, opazovanje vojska close-range observation
bližínski posnetek film close-up
bližínski potres nearby earthquake
bližínski sprejem radio shortdistance reception

bližnj|i¹ (-a, -e) nah; krajevno: [nahegelegen] nahe gelegen; človeško: [nahestehend] nahe stehend; živalske vrste: sich [nahestehend] nahe stehend; časovno - prihajajoč: bevorstehend; Nah- (cilj das Nahziel, potres das Nahbeben, v bližnjem sorodstvu [nahverwandt] nah verwandt)
bližnja preteklost die jüngste Vergangenheit

convulsion [kənvʌ́lšən] samostalnik
krč, trzavica; nemir; pretres
množina krčevit smeh, krohot

convulsion of nature potres, erupcija
to go into convulsions dobiti bolezenski napad krča

cunami samostalnik
1. (popotresni val) ▸ szökőár, cunamiSopomenke: tsunami

2. (o negativnih dogodkih) ▸ tisztogatásOpozicija govori tudi o kadrovskem cunamiju v gospodarskih družbah. ▸ Az ellenzék személyzeti tisztogatásról beszél a gazdasági társaságoknál is.
Desna opozicija mu očita, da ni prisluhnil lanskim opozorilom o bližajočem se finančnem cunamiju. ▸ A jobboldali ellenzék felrója neki, hogy nem hallgatott a tavalyi figyelmeztetésekre a közelgő pénzügyi cunamiról.
Sopomenke: tsunami

Čile samostalnik
(država) ▸ Chile

Ekvador samostalnik
(država) ▸ Ecuador

funestare v. tr. (pres. funēsto) hudo prizadeti, užalostiti, potreti:
regione funestata dal terremoto področje, ki ga je hudo prizadel potres
la gara è stata funestata da un incidente na tekmi je prišlo do nesreče

izbrísati (-bríšem) | izbrisováti (-újem)

A) perf., imperf.

1. (odstraniti z drgnjenjem) asciugare:
izbrisati solze asciugare le lacrime

2. (napraviti, da kaj ne obstaja več) cancellare, radiare; estinguere (tudi ekst.):
izbrisati napis cancellare la scritta
potres je izbrisal skoraj celo mesto il terremoto ha cancellato quasi tutta la città

B) izbrísati se (-bríšem se) perf. refl. (iz društva) restituire la tessera, ritirarsi (da un'associazione)

jákosten (-tna -o) adj.

1. di forza, di potenza, di grado:
geol. jakostna stopnja magnitudine; grado
potres šeste jakostne stopnje terremoto di VI grado
lingv. jakostni naglas accento dinamico

2. šport.
jakostna lestvica graduatoria
jakostna skupina gruppo di merito (nello sci alpino)

katastrofálen (-lna -o) adj.

1. catastrofico:
katastrofalna poplava inondazione catastrofica
katastrofalen potres terremoto catastrofico

2. catastrofale, di catastrofe; disastroso:
katastrofalna škoda danni catastrofali