Franja

līveō -ēre (—) (—) (iz *(s)līu̯ei̯ō, kar se je razvilo iz indoev. *sliH-u̯o- prim. lat. līvor, līvidus, sl. sliva = hr. šljȉva = lit. slyvà, stvnem. slēha, slēwa = nem. Schlehe črni trn, trnulja)

1. (po)modréti, (po)višnjéti, posta(ja)ti višnjev(e barve), (po)temnéti, (po)črnéti, svinčene barve, modrikast, zamodrel, pomodrel, višnjev postati (biti), poseb. po stisku, udarcu, sunku: Pl., haec sua maternis queritur livere catenis brachia Pr., livent rubigine dentes O.; večinoma pt. pr. līvēns -entis svinčene barve, modrikast, višnjev: plumbum V., pruna nigro liventia suco O., pectora tundunt liventia (prolept.) O. bijejo se po prsih, da so vse višnjeve, compedibus liventia crura O., l. margarita T., venenum Sil., iuvat ire et visere iuxta liventīs in morte oculos Stat.

2. metaf. bled biti od zavisti, zavisten, nevoščljiv biti, zavidati komu, grdo gledati koga; abs. in z dat.: liveat infandum liceat Argos Stat., rupesque nitent, quīs purpura saepe Oebalis et Tyrii moderator livet aëni Stat., livet Charinus, rumpitur, furit, plorat Mart., potet caldam, qui mihi livet, aquam Mart., Albanae livere potest pia quercus olivae Mart., et invidere et livere T., (sc. Senecam) livere iis, qui … eloquentiam tuendis civibus exercerent T.; od tod pt. pr. līvēns -entis nevoščljiv, zavisten, grdogled: quid imprecabor, o Severe, liventi? Mart.

līvēscō -ere (—) (—) (incoh. glag. līvēre)

1. svinčene barve, višnjev, modrikast postajati, povišnjeti, pomodreti: cernimus … in pedibus primum digitos livescere et unguīs Lucr.

2. metaf. zaviden, zavisten, nevoščljiv postajati: nec enim livescere fas est … deos Cl.

nenávidjeti -dīm (ijek.), nenávideti -dīm (ek.)
1. zavidati, biti nevoščljiv: nenavidjeti komu
2. sovražiti: nenavidjeti sve ljude

zavídati zàvīdām dial. zavidati, biti nevoščljiv

závidjeti -dīm (ijek.), závideti -dīm (ek.) zavidati, biti nevoščljiv: zavidjeti komu na sreći, na uspjehu, komu za što

désireux, euse [dezirö, z] adjectif željen, želján

désireux de savoir tout željan vedeti vse
(vieilli) désireux des biens d'autrui nevoščljiv, zavisten
désireux de gloire željan slave
être extrêmement désireux imeti veliko, strastno željo

invidentia -ae, f (invidēns nevoščljiv) zavistnost, nevoščljivost, grdogled(n)ost: Ap., Cael., quemadmodum misericordia aegritudo est alterius rebus adversis, sic invidentia aegritudo est ex alterius rebus secundis Ci.; pooseb.: Amor, Labor, Invidentia Ci.

ljubosumen pridevnik
1. (o ljubezni) ▸ féltékenyEden izmed detektivov zasleduje damo po naročilu ljubosumnega moža. ▸ Az egyik detektív egy féltékeny férj megbízásából követ egy hölgyet.Vsakič ko se znajdem v resni zvezi, postajam iz dneva v dan bolj ljubosumen. ▸ Minden alkalommal, amikor komoly kapcsolatba kerülök, napról napra egyre féltékenyebbé válok.
Kot vemo, so starejši otroci zelo ljubosumni na novorojenčke. ▸ Mint azt tudjuk, a gyermekek nagyon féltékenyek az újszülöttekre.

2. (nevoščljiv) ▸ féltékeny"In če boš spet imela novo obleko, bom zelo ljubosumna!" ▸ „És ha ismét új ruhád lesz, nagyon féltékeny leszek!”
Tudi moj sošolci so zelo v redu, saj me podpirajo in niso ljubosumni. ▸ Az iskolatársaim is nagyon rendben vannak, hiszen támogatnak és nem féltékenyek.

3. (zaščitniški) ▸ féltő, féltékeny
Občutek imam, da so Slovenci precej usmerjeni navznoter, strašno ljubosumni na svojo intimnost in kot taki samotarski. ▸ Az a benyomásom, hogy a szlovénok eléggé befelé fordulók, borzasztó féltékenyen őrzik az intimitásukat, és mint ilyenek, maguknak valók.
Specialisti so za organizacijo tovrstnih doživetij precej ljubosumni na svoje domislice in ustvarjalne, a tudi zahtevne projekte. ▸ Az ilyen típusú élmények megszervezéséért felelős szakemberek meglehetősen féltékenyen védik fantáziadús és kreatív, de egyben kihívást jelentő projektjeiket.
Država je lahko hkrati demokratična in ljubosumna na svoje državljanstvo, kot so na primer Švica, Nemčija ali Japonska. ▸ Egy állam lehet egyszerre demokratikus és az állampolgárságát féltékenyen óvó, mint például Svájc, Németország vagy Japán.

pōro m

1. anat. pora, znojnica:
sprizzare invidia, rabbia da tutti i pori pren. biti nevoščljiv, besen
sprizzare salute da ogni poro, da tutti i pori pren. biti zdrav kot dren

2. fiz. pora

porter² [pɔrte] verbe transitif nositi, nesti; prenašati; prinesti, prenesti; voditi; usmeriti (oči); obrniti (pozornost); nanašati se; zadati (udarec); staviti na; oceniti; zvišati (à na); povleči za seboj; glasiti se; vknjižiti, pisati v dobro; technique drgniti, treti; segreti (à do); verbe intransitif, architecture ležati na, počivati na, sedeti (sur na); (daleč) segati, raztezati se; delovati, imeti učinek, napraviti vtis (sur na); nositi, biti noseča; (žival) biti breja; dotakniti se, zadeti (sur ob, na); razprostirati se; znašati, znesti; voditi (à do, k)

se porter počutiti se; kreniti, iti (vers k, v); obrniti se (sur quelqu'un h komu, na koga); predati se (à, vers quelque chose čemu); strujiti, dreti (à k); figuré dati se zavesti, zapeljati (à k); nastopiti, izda(ja)ti se (quelque chose kot kaj)
l'un portant l'autre, le fort portant le faible z medsebojno pomočjo
se faire porter malade javiti se bolnega
pouvolr porter haut la tête (figuré) imeti čisto vest
l'accent porte sur la dernière syllabe naglas je na zadnjem zlogu
porter à l'actif (commerce) pisati v dobro, figuré ne vzeti za zlo, spregledati
il porte bien son âge ne kaže svojih let, je še svež za svoja leta
porter amitié à quelqu'un čutiti, gojiti prijateljstvo do koga
porter l'appel devant (juridique) vložiti priziv pri
porter les armes biti pod orožjem, pri vojakih, v vojni
porter atteinte à quelque chose škodovati čemu
porter son attention sur une question posvetiti svojo pozornost čemu
porter à l'avoir, au crédit de quelqu'un (commerce) vpisati, beležiti komu v dobro
porter bateau biti ploven
porter à blanc razžariti (železo ipd.) do belega
porter bonheur, malheur prinašati srečo, nesrečo
porter un candidat (politique) glasovati za, voliti kandidata
se porter candidat kandidirati
porter les chausses, le grimpant (figuré) nositi hlače (o ženski)
porter quelqu'un dans son cœur zelo rad koga imeti
cela porte au cœur človeku postane slabo ob tem
porter en compte vračunati, dati v račun
porter condamnation izreči obsodbo
porter à la connaissance de quelqu'un obvestiti koga, dati komu na znanje
porter coup napraviti vtis; imeti uspeh
porter un coup à quelqu'un zadati komu udarec
porter sa croix nositi svoje breme, svoj križ
porter le deuil nositi črno, žalno obleko; žalovati za kom
porter disparu javiti kot pogrešanega
porter à domicile dobaviti na dom
porter à l'écran prirediti za film, filmati
se porter à une élection kandidirati na volitvah
porter à faux ne počivati na trdnih temeljih
porter envie à quelqu'un zavidati, biti nevoščljiv komu
je le porte sur les épaules on mi je v breme, v nadlego
se porter fort, garant pour quelqu'un, de quelque chose jamčiti za koga, za kaj
cela porte son excuse avec soi to ne potrebuje nobenega opravičila
le porter haut imeti visoke, velike zahteve
porter des fruits prinašati, obroditi sadove
intérêt donašati obresti
porter intérêt à quelqu'un zanimati se za koga
porter beau, vilain jeu (igra) imeti dobre, slabe karte
porter un jugement sur izreči sodbo o
porter juste zadeti v cilj
porter aux livres vknjižiti
porter sur une liste vpisati v seznam
porter la main sur quelqu'un dvigniti roko proti komu
porter la mine de ... tako izgledati, kot da ...
porter sur les nerfs iti na živce
porter le nez au vent visoko nositi glavo
porter aux nues povzdigovati v oblake, v nebo
porter à l'ordre du jour dati na dnevni red
porter la parole imeti glavno besedo
porter pavillon de (marine) ... pluti pod ... zastavo
porter la peine de delati pokoro, trpeti za kaj
porter plainte contre quelqu'un vložiti tožbo proti
porter prejudice à quelqu'un prizadejati škodo komu, biti škodljiv, neugoden komu
porter à la réserve dati, postaviti v rezervo
porter respect à quelqu'un spoštovati koga
porter la robe, la soutane biti uradnik, biti duhovnik
porter la santé de quelqu'un piti na zdravje kake osebe, napiti mu
porter sur soi imeti pri sebi
porter témoignage pričati
porter en terre nesti v grob
porter à la tête iti v glavo (vino)
porter la tête haute ponosno, pokonci nositi glavo
porter un toast izreči zdravico
porter ses vues bien haut zadati si visoke cilje
se porter bien, mal dobro, slabo se počutiti
le choix s'est porté sur moi izbran sem bil jaz
tant que la terre pourra me porter dokler me bodo noge nosile
sur quoi porte votre critique? na kaj se nanaša vaša kritika?
être porté sur la boisson biti nagnjen k pitju, popivanju, pijači
être porté sur la chose (familier) rad imeti ljubezenske užitke
la nuit porte conseil (proverbe) dober svèt pride čez noč

rebosar razliti (se), teči čez; prenapolnjen biti; obilovati, biti v obilju

rebosar hiel biti zelo nevoščljiv ali zloben
le rebosa el dinero ima denarja kot pečka
está rebosado de salud kipi od zdravja

ἐπί-φθονος 2 1. ki zavida, zavidljiv, sovražen, ἐπιφθόνως ἔχω πρός τινα zavidam koga, nevoščljiv sem komu. 2. ki se zavida, zavidan, zasovražen, zoprn, mrzek διατριβαί, pohujšljiv, nespodoben; τὸ ἐπίφθονον λαμβάνω ἐπί τινι nakopljem si zavist (sovraštvo) zaradi česa; ἐπιφθόνως διάκειμαί τινι sovraži (zavida) me kdo, ἐπιφθόνως διαπράττομαί τι tako da si nakopljem sovraštvo.

ζηλήμων 2 ep. ljubosumen, zaviden, nevoščljiv.

ζηλοτυπέω (ζηλό-τυπος) zavidam, sem nevoščljiv, ljubosumen.

ζηλόω (ζῆλος) 1. poganjam se, stremim za čim, posnemam, hrepenim po, vnemam se, vnet sem za kaj, gorim za. 2. zavidam koga, sem nevoščljiv τινά, τί NT. 3. občudujem koga, blagrujem ga, τοῦτο zaradi tega, imam koga za srečnega, τινά τινος zaradi česa, tudi τινά τι.

λοξός 3 [Et. iz loq-só-s, gršk. λέχριος] poševen, poprečen, proč obrnjen, nevoščljiv, zaviden, Ζεὺς αὐχένα λοξὸν ἔχει Zevs ima proč obrnjen vrat, je nenaklonjen; adv. λοξόν grdo, postrani.

προσ-φθονέω vrhu tega še zavidam, sem nevoščljiv (ljubosumen).

ὑπο-φθονέω skrivaj zavidam, sem nevoščljiv τινί τινος.

ὑποφθόνως (adv. k ὑπό-φθονος; φθονέω) skrito, nevoščljivo, s prikrito zavistjo, ὑποφθόνως ἔχω πρός τινα sem skrivaj (nekoliko) nevoščljiv komu.

φθονερός 3 (φθόνος) nevoščljiv, zaviden, zavisten, zavidljiv τινί.