Franja

colonne [kɔlɔn] féminin steber; navpična vrsta, stolpec (besed, številk), kolona; militaire kolona (na pohodu)

sur deux colonnes na dveh stolpcih
en quatrième colonne v četrtem stolpcu
colonne des annonces stolpec oglasov
colonne barométrique, de mercure steber živega srebra
colonne d'affichage, d'affiches, Morris steber, valjasta hišica za lepake, plakate
colonne de marche, de route vojaška kolona na maršu
colonne réclame stolpec (v časopisu) za reklame
colonne de secours reševalna ekipa
colonne vertébrale hrbtenica
cinquième colonne peta kolona
défiler en colonne par huit defilirati v koloni po osem
marcher en tête de colonne korakati na čelu kolone
monter une colonne (populaire) dati dolgovezno poročilo

column [kɔ́ləm] samostalnik
steber, slop; stolpec, rubrika
vojska kolona, sprevod; opora, podpora

anatomija spinal column hrbtenica
to dodge the column "špricati"
fifth column peta kolona

columna ženski spol steber; stolpec; kolona; o-, pod-pora; skladanica

columna de socorro reševalna kolona
columna triunfal steber (spomenik) zmage
columna sepulcral nagrobni steber
columna vertebral hrbtenica
columna dórica (jónica, corintia) dorski (jonski, korintski) steber

deformiran pridevnik
1. (nepravilno oblikovan; izmaličen) ▸ deformált, deformálódott, torzDebeli, deformirani nohti so pogosto posledica glivične okužbe. ▸ A megvastagodott, deformált körmök sokszor gombás fertőzés következményei.

2. (trajno spremenjen) približek prevedka ▸ deformációban szenvedőTudi osebno življenje prilagajaš novinarstvu in sploh postaneš čez čas poklicno deformiran, ker vse gledaš skozi oči novinarja. ▸ A magánéletedet is az újságíráshoz igazítod, így a szakmai deformáció következtében végül mindenre az újságíró szemével nézel.

dorsal, e, aux [dɔrsal, so] adjectif, anatomie hrbten, dorsalen; masculin hrbtna mišica; féminin gorski hrbet; féminin soglasnik, ki se izgovarja s hrbtom jezika

dorsale féminin barométrique črta visokih zračnih pritiskov
épine féminin dorsale hrbtenica
nageoire féminin dorsale hrbtna plavut
sac masculin dorsal nahrbtnik
vertèbres féminin pluriel dorsales hrbtna vretenca

dorsal hrbtni

aleta dorsal hrbtna plavut
espina dorsal hrbtenica

dorsale

A) agg.

1. anat. hrbten, dorzalen:
spina dorsale hrbtenica

2. jezik dorzalen

B) m naslonilo, naslonjalo; posteljno zglavje

C) f geogr. gorska veriga; odcep, razvejitev gorske verige; gorski hrbet:
dorsale oceanica oceanski hrbet

dorsum -ī, n (iz deorsum, dēvorsum „navzdol obrnjeno“, gl. deorsum in prim.: dorsum, quod ea corporis pars devexa sit deorsum P. F.)

1. hrbet kot gornji del živalskega (redkeje človeškega) telesa od tilnika do zadnjice, grba (tergum je hrbet kot zanja stran, naspr. od frons),
a) človeški hrbet: virgis dorsum depoliet meum Pl., clipeum ad dorsum accommodare Pl., ipsaque (Cymodocea) dorso eminet V., dorso graviora arma portare Cu., d. grandiuscularum puellarum Aug., dorsi spina Aug. ali spina, quae in dorso est Gell. hrbtenica.
b) živalski hrbet: Lapithae … inpositi dorso (sc. equi) V., asellus, cum gravius dorso subiit onus H., dorsum demulcere (equis) L., d. equi, quadrupedum dorsa, cameli Bactriae bina habent tubera in dorso Plin., aliquem in dorso suo insidere non pati Cu. (o konju), testudinum dorsa Cu. želvji oklepi = želvovine.

2. pren. kar je podobno hrbtu, hrbet, hrbtišče: duplex (dentalium) dorsum V. (pri plugu), folia canalium (listne žilice) dorso rubescentia Plin.; d. nemoris V., H., speluncae V., vadi V. sipina, d. immane V. kleč (v morju), summum d. (viae) Stat., saxeum d. Plin. iun. kamnit nasip, d. maris Min.; gorski hrbet, greben, (gorsko) sleme: Mel., eius iugi C., montis L., Cu., Iust., iugum, quod eos montes perpetuo dorso inter se iungit L., mons angustus et aequali dorso continuus T.

drža samostalnik
1. (o telesu) ▸ tartás, testtartásPomemben del gibal je hrbtenica, ki omogoča pokončno držo in številne telesne gibe. ▸ A gerinc a mozgásszervi rendszer fontos része, amely lehetővé teszi a függőleges testtartást és számos testmozdulatot.Ljudje z nepravilno držo bi se morali čim več gibati in telovaditi. ▸ A helytelen testtartású embereknek minél többet kellene mozogniuk és tornázniuk.Med delom z računalnikom najpogosteje sedimo in prav ta prisilna drža lahko povzroči veliko nevšečnosti. ▸ A számítógépes munka során a leggyakrabban ülve dolgozunk, és ez a kényszertartás sok kellemetlenséget okozhat.
2. (stališče) ▸ magatartás, álláspont, tartásS takšno obrambno držo varuje sebe in svoja pričakovanja. ▸ Az ilyen védekező magatartással önmagát és az elképzeléseit védelmezi.V odgovornosti je zaobsežena vsa vsebina temeljne etične drže človeka. ▸ A felelősség magába foglalja az ember alapvető etikai álláspontjának minden tartalmát.Starši zelo pogosto zavzamejo držo, naj se otroci sami zmenijo med seboj. ▸ A szülők gyakran arra az álláspontra helyezkednek, hogy a gyerekek egymás között intézzék el az ügyeiket.
3. (o predmetu) ▸ tartás, fogás, pozícióNa prvi uri sva izvedeli osnovna pravila in se naučili pravilne drže loparja. ▸ Az első órán megismertük az alapszabályokat és megtanultuk a helyes ütőtartást.Pravilna drža volana je v urnem položaju petnajst do treh. ▸ A helyes kormányfogás kilenc óránál és három óránál van.

duplex -icis, abl. sg. -ī in (pesn. tudi) -e, n pl. -ia -ium, adv. dupliciter (prim. gr. δίπλαξ dvogub)

1. dvogub(en), dvakraten, dvodelen: d. amictus V. ali pannus H. ki se ogrne v dveh plasteh, spina V. dvodelna hrbtenica = široka, tako da se zdi dvojna, cum duplice ficu H. z razcepljeno in posušeno smokvo, duplices tabellae O., Suet. dvodelna pisalna deščica.

2. dvojen, dvojnat: clavi Ca. dvojne moči (gen. sg.), duplici amiculo circumdatus N. ogrnjen v plašč iz dvojne tkanine (ali po drugih: v plašč, ki se ogrne v dveh plasteh), reliqua pars accusationis duplex Ci. se deli na dvoje, duplex rei publicae dedecus Ci., quaestus duplex unius missionis Ci., d. murus C., fossa C. dvojen jarek, dva jarka, duplici dentalia dorso V., d. ius H. iz več sestavin pripravljena omaka, d. iudicium Q. iz dveh zborov, d. leges Q. iz dveh delov sestoječi, dupliciter homines deiciuntur Ci. ep., dupliciter delectatus sum tuis litteris Ci. ep., confertae nubes umentia mittere certant dupliciter Lucr.; pesn. (o dveh stvareh, ki stojita skupaj) = oba, obe: duplices tendens ad sidera palmas V.

3. = duplus dvojen, dvakraten, dvakrat tolik(šen), še enkrat toliko: stipendium C., frumentum L. dvojni obrok žita, fenus Pr., mercedes Q., duplicia ferramenta, quam numerus servorum exigit Plin.; subst. duplex -icis, n dvojina = dvakrat toliko, še enkrat toliko: ego post tibi reddam duplex Pl., duplex centurioni dedit L.

4. pren.
a) (o osebah) dvoličen = hinavski, lokav, zvit: cursus duplicis … Ulixei H., Amathusia Cat.
b) (o besedah) dvoumen: verba dubia et quasi duplicia Q.

épine [epin] féminin trn; trnov grm; bodica; (gorski) greben; pluriel, figuré težave, neprijeten položaj

épine blanche glog
épine dorsale hrbtenica
épine noire trnuljica
épine-vinette féminin česmin
courber l'épine ponižati se
s'égratigner avec une épine oprasniti se ob trnu
s'enfoncer une épine dans le pied zadreti si trn v nogo
être sur des épines biti kot na žerjavici, sedeti ko na trnih
marcher sur des épines (figuré) biti v škripcih
tirer, enlever une épine du pied (figuré) odstraniti težavo, zapreko s poti (à quelqu'un komu)
il n'y a pas de roses sans épines (proverbe) ni rože brez trna

espina ženski spol trn, bodica, ribja kost, trščica; sum, sumnja; glodajoča bolečina

espina dorsal hrbtenica
eso me da mala espina to mi je sumljivo; to me preseneča

filo m (m pl. -li, f pl. -la) (ženska množinska oblika se uporablja kot kolektivno ime v nekaterih izrazih)

1. nit, sukanec:
filo di cotone bombažna nit
filo di seta svilena nit
le fila di un complotto pren. niti zarote
essere attaccato a un filo pren. viseti na nitki
dare del filo da torcere a qcn. pren. delati komu težave
fare il filo a qcn. dvoriti komu

2. žica, nit, bilka:
filo di ferro železna žica
filo spinato bodeča žica
il filo del telefono telefonska žica
filo diretto direktna zveza (tudi pren.);
filo d'erba travna bilka
fili d'oro šport pren. zlati lasje
filo di perle niz biserov

3. vrvica, tanek kabel:
filo a piombo svinčnica, grezilo
filo d'Arianna Ariadnina nit, rešilno sredstvo
filo del traguardo šport ciljna vrvica
vincere sul filo del traguardo zmagati tik pred ciljem (tudi pren.);
filo della schiena, delle reni pren. hrbtenica

4. ostrina, rezilo:
il filo del rasoio ostrina britve
perdere il filo zgubiti ostrino, otopeti
essere, trovarsi sul filo del rasoio pren. biti v stalni nevarnosti, hoditi po ostrini britve
passare qcn. a fil di spada koga prebosti, ubiti

5. (zelo majhna količina)
un filo di voce komaj slišen glas
un filo di speranza žarek upanja
essere ridotto a un filo biti shiran

6. zveza, potek, nit:
perdere il filo del discorso izgubiti nit pogovora, zmesti se
per filo e per segno natanko, podrobno, po vrsti

nezarásel (-sla -o) adj. non rimarginato, non cicatrizzato (ferita):
med. nezarasla hrbtenica spina bifida

schiēna f

1. (anat.) hrbet; križ

2. pren. hrbet, pleča; grba:
a forza di schiena garaško, s trdim delom
filo della schiena hrbtenica
lavoro di schiena trdo delo, garanje
avere buona schiena biti močen, krepek
avere settanta anni sulla schiena imeti jih sedemdeset na grbi
colpire alla schiena udariti zahrbtno
curvare la schiena pokoriti se, ukloniti se
ho mal di schiena hrbet me boli
rompersi la schiena trdo delati, garati kot črna živina
voltare la schiena popihati jo, pustiti na cedilu

spina f

1. trn

2. bodica

3.
spine pl. bodičje, bodičevje; trnata veja

4. pren. trn, muka:
ho una spina nel cuore v srcu mi tiči trn
essere, stare sulle spine pren. biti na trnih

5. pog. zbodljaj

6. zool. bodica; želo; (ribja) koščica:
a spina di pesce agr., obl., obrt ribja kost (oblikovanost, vzorec, vbod)

7.
spina bifida med. nezarasla hrbtenica
spina dorsale anat. hrbtenica
spina ventosa med. tuberkuloza prsnice

8. elektr. vtikač

9. metal. mašilni drog

10. nastavna odprtina; pipa (na sodu):
birra alla spina točeno pivo

11. gradb.
muro di spina glavni nosilni zid

12. navt. palubni obroč
PREGOVORI: non c'è rosa senza spina preg. ni rože brez trna

spinal [spáinəl] pridevnik
hrbteničen

spinal column hrbtenica
spinal cord, spinal marrow hrbtenjača, hrbtni mozeg
spinal complaint bolezen hrbtnega mozga

stûb stúba m, mn. stúbovi
1. steber: dvorana na -ima, most na -ima; kičmeni stub hrbtenica; stub vode, stub dima; živin stub steber živega srebra; sramni stub, privezati, prikovati koga na sramni stub; stajati kao stub; stub društva steber družbe
2. drog: telegrafski stub
3. soha: stub za ogradu
4. opora: on je stub svojoj porodici

svojeglav pridevnik
1. (o uporniški osebi ali dejanju) ▸ önfejű, makacs, csökönyösNaši sodniki so včasih res precej svojeglavi. ▸ A bíráink elég önfejűek tudnak lenni.
Najstniki so precej muhasti in svojeglavi. ▸ A tizenévesek meglehetősen szeszélyesek és önfejűek.
Jose Mourinho ima rad rahlo svojeglave in samozavestne nogometaše. ▸ José Mourinho szereti a kissé önfejű és magabiztos játékosokat.

2. (kar je težko nadzirati) ▸ öntörvényű
Ja, hrbtenica je zapletena in svojeglava zadeva. ▸ Igen, a gerinc egy összetett és öntörvényű dolog.
Sodobni avtomobili sicer veljajo za dokaj zanesljive, a vendar je tudi tehnika lahko zelo svojeglava. ▸ Bár a modern autók meglehetősen megbízhatónak számítanak, a technológia is nagyon öntörvényű lehet.

vertebral [və́:tibrəl] pridevnik (vertebrally prislov)
vertebralen, vretenčen, ki se tiče hrbteničnih vretenc; sestavljen iz vretenc

vertebral animal zoologija vretenčar
vertebral column hrbtenica