Franja

salmis [salmi] masculin pečena divjačina ali perutnina v gosti omaki

solidus, pesn. (sinkop.) soldus 3, adv. -ē (prim. salvus in sollus)

1. gost, zgoščen, kompakten, neprepusten, nepropusten (= ne votel, ne luknjast, ne vrzelast, naspr. cavus, concavus), masiven, trd, trden, utrjen, čvrst, močen (močan), krepek (krepak), jeklen, jedrovit, čist (= a) povsem gol ali b) v celoti sestoječ iz iste snovi (tvarine)); (o rudninah) samoroden, brez primesi, suh: Ter., Lucr. idr., sphaera solida atque plena Ci., utrum columna solida esset an extrinsecus inaurata Ci., paries Ci., dentes Plin., solidus ac fortis cibus Lact., solidior caseus factus Col., solido de marmore templum V., solido adamante columnae V., ex solido elephanto V. iz masivne slonovine (slonove kosti), eruimus terrā solidum pro frugibus aurum O., crateres auro solidi V. ali vasa auro solida T. ali solido argento facti lecti Lamp. iz čistega (suhega) zlata oz. srebra; subst. solidum -ī, n gostota, gosti del, goščina, trdota, trdi del, trdina: finditur in solido (sc. arboris) cuneis via V. v stržen, v srce; pl. solida gosta, čvrsta, masivna telesa: Ci.

2. trden, trd, utrjen, močen (močan), krepek (krepak), jedrovit, debel: solidum nihil (sc. est) quod terrae sit expers Ci., ferrum, cautes, ripa, humus, tellus O., solidis in tectis clauditur O., solidis sedibus adstas O. na trdnih tleh, telum solidum nodis et robore V., glacies V., nix Stat., cornu V., Plin., tori Herculis O., navis ad ferendum incursum maris solida Sen. ph., corpus Sen. rh., crus Sen. ph., agger Stat., solidissima terra Ci., O., solidissima corpora Lucr., structura solidissima Vitr., cista viminea, quae neque spisse, solide tamen … contexta sit Col., nemo nostrum solide natus est Petr. brez napenjajočih vetrov = „ne da bi kje puščal“, solidius concreta aqua Gell.; pesn.: mare solidum Iuv. premoščeno; pren. trden, neomajen: solidaeque suo stant robore vires V. sile trdno stojijo ob svoji moči, mens H.; subst. solidum -ī, n nekaj trd(n)ega, trdno, trdina, trdost, poseb. trd(n)a tla: Fl. idr., carere solido Ci. ne imeti ničesar trdnega, (sc. invidia) fragili quaerens inlidere dentem, offendet solido H. bo zadela na kaj trdnega, solido procedebat elephas L., in solido puteum demittere V., fossa sit ad solidum O., perticas ad solidum demittere Col., fundamenta theatri per solidum subdidit T., in solido gradiens (naspr. in pelago incedens) Lact.; pren. in solido „na trdnem“ = na varnem: Amm. idr., multos lusit et in solido rursus fortuna locavit V. je zopet spravila na varno, in solido esse, bona sua in solido habere Sen. ph.

3. metaf.
a) cel, poln, popoln, ves: decem annos solidos errasse Varr. ap. Non., usura, nec ea solida, contentus est Ci. ep., parum solidum consulatum explere L. ne celotnega (celoletnega, ampak le devet mesecev), solida stipendia L., partem solido demere de die H. od vsega za delo določenega dnevnega časa, solida hora Iuv., solida taurorum viscera V., solidos haurire cervos taurosque Plin., quibus solida ungula Plin. nepreklano, ut deciens (= HSX) solidum (acc. sg. n.) absorberet H. cel milijon sestercijev, tricies soldum Mart., terrae motus solidas civitates absorbuit Iust. Adv. solidē za trdno (zatrdno), zagotovo, močno, silno, zelo: id solide scio Pl., solide gaudere Ter., solide formidare Ap.; v enakem pomenu tudi adv. acc. sg. n. solidum: Venus irata solidum Ap.; subst. α) solidum (soldum) -ī, n cela (celotna, vsa) vsota, cela (vsa) glavnica, celoten (ves) kapital: ut solidum suum cuique solvatur Ci., filia Nasicae, metuentis reddere soldum H., creditores in solidum appellabant T. so zahtevali nazaj celotno vsoto (dolga), argentarius ab argentario solidum petit Q., solidum petere, in solidum debetur Dig. β) solidus -ī, m (sc. nummus) sólid(us) = zlatník, zlat, sprva vreden približno 25 denarijev (denarii), pozneje samo polovico te vrednosti: Ap., Lamp., Cod. I., Icti., Amm.
b) pravi, pristen, resničen, realen, stvaren, jedrnat, soliden, zgoščen, bistven, trajen: gratia Pl., beneficium, gaudium Ter., nihil, quod solidum tenere possis Ci., nomen, suavitas, utilitas Ci., solida et expressa effigies Ci., solida et expressa signa probitatis Ci., solida veraque laus Ci., est enim gloria solida quaedam res Ci., solida libertas L., eloquentia Q., nequitia Sen. ph., fides T., vita (naspr. fragilis) Lact.; subst. n.: inane abscindere soldo H. od pristnega, od bistvenega, nostra gloria, cum sit ex solido Cu., dinoscere cantus, quid solidum (acc.) crepet Pers. kaj zveni kot nekaj pristnega (izvrstnega).

spōnsālis -e (spōnsus) zaróčen: dies Varr., tabulae Hier., largitas Cod. Th. Od tod subst.

1. spōnsāle -is, n nevestina postelja, po drugih nevestina soba (sobana), spalnica novoporočencev: Tert.

2. spōnsālia -ium in -iōrum, n
a) zaroka: Sulpicius ap. Gell., Dig. idr., sponsalia facere Ci., L., O. skleniti (sklepati) zaroko, zaročiti (zaročati) se, sponsalia parare Iuv., sponsalia saepe nubentis Sen. ph., Iuv., decentissimum sponsaliorum genus est adulterium Sen. ph., sponsalium cena Plin. zaročna gostija, zaročne gosti, sponsaliorum dies Suet. zaročni dan, dan zaroke.
b) zaročna gostija, zaročne gosti, starejše zaróčnica: sponsalia Crassipedi praebui Ci. ep.
c) zaročna darila: Cod. I.

symposion (Symposion) in symposium -iī, n (tuj. συμπόσιον) popivalne gosti, popivanjska gostija, pojedina, simpózij (Simpózij)

1. naslov Platonovega dialoga: N., Gell., Aus.

2. naslov Ksenofontovega dialoga: Plin.

thatch [ɵæč]

1. samostalnik
slama (za streho); škopa; trstika; slamnata streha
pogovorno gosti lasje, "griva"

2. prehodni glagol
prekriti (streho) s slamo

thatched cottage slamnata koča
thatched roof slamnata streha

toison [twazɔ̃] féminin runo, ovčja koža, ovčje krzno; familier griva, gosti lasje

la toison d'or zlato runo
elle a une belle toison (ona) ima lepe lase

bankir samostalnik
1. (kdor se ukvarja z bančništvom) ▸ bankárBeograd gosti srečanje bankirjev z vsega sveta. ▸ Belgrád ad otthont a világ minden részéről érkező bankárok találkozójának.

2. v množini (banka) ▸ bankár
Bankirji vedno znova na veliko posojajo denar, kar se je v začetku devetdesetih let zgodilo tudi v Švici. ▸ A bankárok újra és újra magas kölcsönöket adnak, ahogy ez Svájcban is megtörtént az 1990-es évek elején.

3. (bančni uslužbenec) ▸ banki alkalmazott
Bančna kartica, za katero so mi bankirji zagotovili, da dela vsepovsod, pa v Paragvaju vseeno ne. ▸ A bankkártya, amellyel kapcsolatban a banki alkalmazottak arról biztosítottak, hogy mindenhol működik, Paraguayban mégsem használható.

brki samostalnik
1. (pri moških) ▸ bajusz [szőrsáv a felső ajak felett]Bil je visok, suh človek, oblečen v črno, s črnimi brki. ▸ Magas, vékony férfi volt, feketébe öltözve, fekete bajusszal.
Njegova usta so pod mogočnimi brki vedno razlezena v širok nasmeh. ▸ Szája mindig széles mosolyra nyílik hatalmas bajusza alatt.
Bil je plavolas, s kodrastimi lasmi in z močnimi brki. ▸ Szőke, göndör hajat és dús bajuszt viselt.
Sopomenke: brčice

2. (daljše dlake blizu ust živali) ▸ bajusz [a leggyakrabban a pofa két oldalán, pl. macskáknál, kutyáknál, rozmárnál]
Mačke uporabljajo svoje brke, da ugotovijo, kako širok je prostor, kjer se nahajajo, in ali bodo prišle skozi. ▸ A macskák a bajuszukkal határozzák meg, hogy milyen széles az a hely, ahol vannak, és hogy átférnek-e rajta.
Dolgi brki okoli gobčka nam povedo, da miši v trdi temi dobro zaznavajo okolico s tipom. ▸ A hosszú bajuszszálak a pofa körül arról árulkodnak, hogy a koromsötétben élő egerek tapintással is jól érzékelik a környezetüket.
Sopomenke: brčice

3. (packe od hrane) ▸ bajusz [ételfolt]
Mami je izpila dolg požirek in z belimi brki pene okrog ust megleno ugovarjala: "Si čisto ob pamet? ▸ Anya nagyot kortyolt, és a szája körül fehér habos bajusszal homályosan tiltakozott: „Elment az eszed?”

4. (moškim brkom podoben pas dlak) ▸ bajusz [némely állatoknál, például macskánál, kutyánál, rozmárnál; lehet nőknél is]
Mroža z njegovimi okli in brki v hipu prepoznamo. ▸ A rozmárt azonnal felismerjük az agyaráról és a bajuszáról .
Kmalu bodo mladiču zrasli tudi značilni beli brki, ki spominjajo na brke kakšnega cesarja. ▸ Lassan kinő a kölyökállat jellegzetes fehér bajusza, ami császári bajuszra emlékeztet.
Po uživanju teh pripravkov ženskam pričnejo rasti brki in včasih celo brada. ▸ Ezeknek a termékeknek a fogyasztása után a nőknek bajusza, sőt néha szakálla nő.
Sopomenke: brčice

capigliatura f lasje:
capigliatura folta gosti lasje

clientēla f

1. klientela, klienti; stranke:
clientela fissa stalni gosti, stalni odjemalci
clientela occasionale priložnostni gosti, odjemalci
farsi una clientela ustvariti si klientelo

2. hist. klientela

3. slabš. klientela:
clientela politica politična klientela

colligō (conligō) -ere -lēgī -lēctum (cum in legere)

1. zb(i)rati, nab(i)rati, pob(i)rati kaj
a) z roko: nautae coacti fame radices palmarum agrestium conligebant Ci., sarmentis virgultisque collectis C., coll. vasa ex tuguriis, sarcinas S., vivas serpentes N., flores O., uvas de vitibus O., habenas V. vse skupaj prijeti, nategniti, venena Cat., ossa Tib., reliquias (corporis) Suet.
b) sploh na en kraj spraviti (spravljati), v eno točko zgrniti (zgrinjati), skupaj da(ja)ti, zb(i)rati, nab(i)rati: pecuniam H. kopičiti, collectus humor V. nabrana mokrota, veremur, nox pluviam ne colligat V. da prinese dež, coll. pluvias aquas Q., collectae ex alto nubes V. iz morja nabirajoči se oblaki, collectae nubes V. zgoščene megle, gosti oblaki, sunt, quos curriculo pulverem Olympicum collegisse iuvat H. ki jih veseli dvigati olimpski prah, pulvis turbine collectus H. od vrtinca dvignjen; pesn.: coll. pallium Pl., sinum nodo Cu. ali sinūs fulvo in nodum auro V. gube nabrati v vozel, capillos sparsos in nodum coll. O. zviti v vozel, tako tudi (z refl. pomenom in grškim acc.): nodo sinūs collecta fluentes V. povzemši v vozel … ; coll. togam Mart. nabrati, nase potegniti, arma coll. V. jadra zviti; poseb. voj.: vasa colligere posodje pob(i)ra-ti = pripraviti (pripravljati) se na odhod: ille ex Sicilia castra commoverat et vasa conlegerat Ci., iussis militibus vasa silentio colligere L. Pogosto o ljudeh (v naglici) zb(i)rati, nab(i)rati, zgrniti (zgrinjati): omnibus ex terris homines audaces conlegerat Ci., ex agris ingentem numerum perditorum hominum conlegerat Ci., exercitum … contemno conlectum ex senibus desperatis Ci., omnes undique copiae colligendae Ci., c. milites Ci., Vell., milites a fuga Ci. ali reliquos e fuga N. združiti se na enem kraju, manum N., L., naves in unum C., pubem V., dispersos Cu., hostes Sil. prisiliti, da se zberejo, conquisitum et collectum vulgus T. na enem kupu zbrana ljudska množica; pogosto refl. zb(i)rati se: Sil., sui colligendi facultatem hostibus non dedit C. ni dal priložnosti, da bi se spet združili, c. se in aciem Auct. b. Afr., se in orbem c. L. ali tudi samo orbem colligere L. v krog stopiti; od tod med.: in aestuaria collecti C. v močvarah zbrani, collectos in orbem … proturbant T.; pesn. z dat. finalis: collecti exsilio O. zbrani na beg.

2. occ.
a) stisniti (stiskati), skrčiti (skrčevati), zvi(ja)ti: revertentes ignes c. V. vidne roglje dobivati (o mesecu), in clipeum turbatos colligit artus Stat., seque in sua colligit arma V. se prihuli pod svojim ščitom, Aeneas … se collegit in arma V., collectus in arma Sil., neque … in spiram tractu se colligit anguis V. in se ne zvija v kolobar, alitis in parvae … collecta figuram V. skrčena, in tenues humilem te colligis umbras Pr., collecto corpore Sil., apicem collectus in unum … vertex O. zožen.
b) z oviranjem nazaj potegniti (potegovati), ovreti (ovirati), preprečiti (preprečevati), (gibanje) zadrž(ev)ati, ustaviti (ustavljati): equos O., hastas T., gressum, gradum Sil., acria viscerum Plin.
c) z zgoščevanjem skrčiti (skrčevati), zgostiti (zgoščevati): aliquid pane Plin., colligi in pilulas Plin.; subst. neutr. pl.: collecta cum melle Cels.

3. pren.
a) zb(i)rati, preisk(ov)ati, sestaviti (sestavljati): argumenta Ci., animo calamitates civitatum Ci., diu conlecta vis improborum Ci., ex urbanis sermunculis haec esse conlecta Ci., c. omnes causas Hirt., vires ad agendum L., robur V., quaedam collecta edere Q.
b) pridobi(va)ti, zadobi(va)ti, doseči, kaj slabega nakopa(va)ti komu, poseb. sebi, vzbuditi (vzbujati) kaj pri kom: Corn., benevolentiam civium blanditiis c. Ci., gratia aetatis flore conlecta Ci., ut ex eo crudelitatis invidiam conligam Ci., repente collectam auctoritatem tenebant Ci., habet existimationem multo sudore collectam C.; pesn.: c. iram H. razjeziti se, odium O. v sebi nabrati, colligit os rabiem O. obraz se navzame togote, rabies edendi ex longo tempore collecta V. požrešnost zaradi dolgotrajnosti (= že davno) do besnosti narasla, rabies libidine perditorum collecta Petr., quarta hora sitim colligit V. vzbuja žejo, užeja, sitim ab aestu c. O. užejati se, frigus collegisse H. mraza navzeti se, premrzovati.
c) refl. okrepiti se, opomoči se (si), oddahniti se (si), zbrati se: ut se ex timore colligerent C., nos illi spatium ad sese conligendum dedisse Ci.; tudi: mentem c. O., Cu. k sebi priti, zavedeti se, animum (animos) c. L. zopet se ojunačiti.
č) kaj s sklepanjem razb(i)rati, premotriti, razmišljati, skleniti (sklepati) o čem iz česa; abs.: c. mendose Pers.; z acc.: omnia bella civilia Ci., sparsa argumenta Q. povze(ma)ti, inde paucitatem hostium colligunt L. sklepajo na majhno število, c. res Romanas per ordinem temporum Eutr.; pogosto z ACI: colligit haec pueris et mulierculis esse grata Ci., ex quo colligi potest Corvinum audiri potuisse T.; pesn. v pass. z NCI: colligor ex ipso dominae placuisse sepulchro O. se da sklepati, da sem jaz … ; z odvisnim vprašanjem: ut (kako) natura hoc imperet, sic collige mecum H., haec insania quantas virtutes habeat, sic collige H., experimento facile colligitur, utrum … an non … Cels.; s quod: quam sit assidua fortunae comes invidia, etiam hoc colligi potest, quod fuere, qui … Vell.; occ. računati, preračuna(va)ti: mensuram orbis terrae Vitr., CXX anni ab interitu Ciceronis in hunc diem colliguntur T. se da našteti. — Od tod adj. pt. pf. collēctus 3 strnjen, skrčen, omejen, kratek, kratek in jedrnat: astrictum et collectum dicendi genus T., cupio ad pauciora me coërcere, tanto beatior futurus, quanto collectior Ap., collectus habitus est illi Tert., tempus collectius Tert.; subst. neutr.: tempus in collecto est It. Adv. collēctē v splošni obliki, na splošno, vsevprek govoreč: dicere aliquid, ponere Non.

Opomba: Vulg. pf. collēxī: Eccl.

contorno m

1. obris, kontura

2. okrasni okvir; krog, spremstvo, družba, skupina:
una massa di capelli neri le faceva contorno al viso gosti črni lasje so ji obkrožali obraz
un contorno di adulatori skupina prilizovalcev

3. kulin. priloga:
arrosto di maiale con contorno di patate svinjska pečenka s krompirjem kot prilogo

4. pl. okolica

cuckoo¹ [kúku:] samostalnik
zoologija kukavica; kukanje
sleng bedak, zijalo

to sing like a cuckoo, to repeat the cuckoo song zmerom isto gosti

dēnsus 3, adv. -ē (adj. pt. pf. glag. dēnsēre)

1. gost: terra, densior silva Ci., densiores silvae C., saepes densissima C., aequor d. (= gelu strictum) Lucr., aristae, fagi umbra V., aquilo V. goste oblake podeč, imber densissimus V., densum pingue V. tolsta piča, d. aër H., plagae H. goste mreže, litus O.; subst. neutr. pl.: per silvarum densa Amm.; redko (pesn.) z abl.: caput densum caesarie O. gostolasa, trames densus caligine opacā O., corpora densissima saetis O. gosto obrasla z … ; adv. dēnsē (na) gosto: Mel.; v komp.: dēnsius caesae alni Plin., dēnsius se commovere Amm.; v superl.: dēnsissimē calcare aliquid Vitr.

2. occ. gost = mnogoštevilen, obilen: Teucri V., densos fertur moriturus in hostīs V., mille rapit densos acie atque hastis V. v gosti vrsti bojujočih se in s številnimi sulicami oboroženih, (apes) circa regem densae V., densissimi castris C., agmen densum, densissimum Suet.; z abl.: acies densa armis virisque T. gosta vojska oboroženih mož; (o stvareh): densa inter tela feruntur V., d. trabes, d. foramina O., dens (pectinis) densus Tib. (gl. pri dens 2.).

3. pren.
a) pogosten, nepretrgan, neprestan: spicula castris densa cadunt V., densos divûm numerabat amores V., densis ictibus heros … pulsat versatque Dareta V., densior hinc suboles V., d. silentia Val. Fl. dolgotrajno, furtorum densior fama Lamp.; enalaga: increpuit densis alis V. je pogosto zašumel, densa frigoris asperitas O. neprestano hud mraz; adv. dēnsē pogosto(ma), zapored(oma): Cael., Amm.
b) ret. α) stisnjen, v komp.: O., quod … eluceat aliquando, idem apud alios dēnsius, apud alios fortasse rarius Ci. β) jedrnat: d. vox Q., densus et brevis Thucydides Q., Euripides sententiis densus Q. bogat z mislimi.

domači samostalnik
1. (sorodniki) ▸ otthoniak
Zakaj je izbrala njega, ni vedel ali razumel nihče od domačih. ▸ Hogy miért őt választotta, azt a családjában senki sem tudta vagy értette.
Resnično redek je bil učenec, ki je povedal, da mu je pomagal kdo od domačih. ▸ Ritka volt az a diák, aki azt mondta, hogy valaki otthon segített neki.
V trgovino jo pelje ata ali kdo od domačih. ▸ A boltba az apja vagy az otthoniak közül más viszi el.

2. (ekipa, ki gosti tekmo) ▸ hazaiak
Domači so v 15. minuti po protinapadu celo povedli. ▸ A hazaiak a 15. percben egy ellentámadás után még vezetést is szereztek.

dru, e [drü] adjectif gost; močan

barbe féminin, herbe féminin drue gosta brada, trava
cheveux masculin pluriel drus gosti lasje
grêle féminin drue gosta toča; adverbe gostó
la neige tombe dru, les balles tombent dru sneg gosto pada, krogle gosto padajo
l'herbe pousse dru trava gosto raste

épais, se [epɛ, s] adjectif góst; debel; čokat, močan; pooblačèn (nebo); težak (jezik); globok (noč, spanje); figuré okoren, neokreten; trd (srcé); grob, surov (šala); familier mnogo; masculin debelina

chevelure féminin épaise gosti lasje
livre masculin épais debela knjiga
nuit féminin épaise črna noč
sauce féminin épaise gosta omaka
langue féminin épaise okoren, težak jezik
au plus épais de la forêt v globokem gozdu
au plus épais de la foule sredi množice
gagner épais (familier) mnogo, dobro zaslužiti
semer épais gostó sejati

fourni, e [furni] adjectif oskrbljen, založen (de z); gost (gozd, lasje, brada)

être bien fourni biti dobro založen
cheveux masculin pluriel bien fournis gosti lasje
barbe féminin fournie gosta brada

garni, e [garni] adjectif opremljen s pohištvom; oblazinjen, okrašen; gost (lasje); obložen, z (mesno, zelenjavno) prilogo (prikuho)

assiette féminin garnie narezek
chevelure féminin bien garnie gosti lasje
choucroute féminin garnie kislo zelje s slanino ali klobasico
hôtel masculin garni penzion, dom za tujce
plat masculin garni de bœuf govedina s prilogo
avoir la bouche bien garnie (familier) imeti lepe in še vse zobe
avoir un portefeuille bien garni imeti z denarjem natrpano listnico

gnjáviti gnjâvīm
1. gnesti
2. mečkati: gnjaviti kapu u rukama
3. daviti: kažu da on gnjavi zmije
4. mučiti, tlačiti: jači misli da on ima pravo gnjaviti slabijega
5. ekspr. moriti: gnjaviti koga svojim dosadnim pričanjem
6. gnjaviti mačiće ekspr. slabo gosti