Franja

туман m megla; oblak dima, prahu;
т. сел megla se je spustila;
у него т. в голове težko glavo ima (od utrujenosti, bolezni);
напустить -ну zmešati, zaplesti

угорать, угореть

1. z dimom še zastrupljati, se zastrupiti; od dima zboleti;
что ты, угорел, что ли? ali si ob pamet?;

2. (z)manjšati se (pri topljenju, gorenju)

угорелый od dima (ogljikovega plina) omamljen ali zastrupljen;
как у. kakor da bi mu pod petami gorelo;
мечется как у. bega sem ter tja kakor nor

arabeska samostalnik
1. umetnost (okrasek; vzorec) ▸ arabeszkVsepovsod so po zidovih številne arabeske, po tleh marmor in tu in tam lončnice. ▸ A falakon számos arabeszk, a padlón márvány, itt-ott cserepes növények.
Fasado je prekril s kovinskimi naoknicami v slogu arabskih arabesk. ▸ A homlokzatot arab arabeszk stílusú fém zsalukkal díszítette.

2. glasba (skladba ali del skladbe) ▸ arabeszkSolist z arabeskami poudarja določene orkestrske barve in njihova razpoloženja. ▸ A szólista arabeszkekkel hangsúlyozza a zenekari színeket és azok hangulatát.

3. (plesna figura) ▸ arabeszk
Plesalkin gib je izrazito prežet z liričnostjo: izredno senzibilne roke, lahkotnost giba, visoke in precizne arabeske. ▸ A táncosnő mozgása kifejezetten lírai: rendkívül érzékeny kézmozdulatok, könnyed mozgás, magas és precíz arabeszkek.

4. (misel ali pripoved) ▸ tekervényes történet, cikornyás történet
Hvala lepa za človeka, ki si ne zna na hitro s priročnimi arabeskami okrasiti življenjepisa! ▸ Mire megyek olyasvalakivel, aki képtelen cikornyás elemekkel gyorsan megszépíteni az önéletrajzát!
Zavozlane rebuse tega mesta sem najprej odkrival v njegovih iskrivih pisateljskih arabeskah, zdaj pa jih odkrivam še v minimundusu njegovega puba. ▸ A város titokzatos rébuszait először sziporkázó, tekervényes történeteiben fedeztem fel, most pedig a kocsmája minimunduszában.

5. (motiv, ki spominja na arabesko) ▸ arabeszk, tekervényes motívum, cikornyás motívum
Vsak plesalec je v roki držal kratek meč, s katerim je moral izvesti zahtevno arabesko, tako da je z zaporednimi gibi rok in nog nakazoval izmenične poteze medsebojne agresivnosti in podreditve. ▸ Mindegyik táncos rövid kardot tartott a kezében, amellyel egy összetett cikornyás formagyakorlatot kellett végrehajtaniuk, a karok és lábak egymást követő mozdulataival a kölcsönös agresszió és behódolás váltakozó gesztusait sugallva.
Iz gobca se mu je cedila tenka nit sline in na tleh kabine risala arabesko. ▸ A pofájából vékony nyálcsík csordogált, és cikornyás alakzatot rajzolt a fülke padlójára.

6. (kompleksen preplet) ▸ kavalkád, egyveleg
Okusi so se prepletli v pravo arabesko in nas spodbudili k premlevanju ponudbe z jedilnega lista. ▸ Az ízek valódi kavalkádban tobzódtak, és arra sarkaltak bennünket, hogy alaposan áttanulmányozzuk az étlap kínálatát.
Čakala me je nova celina, črna kot oglje, peščena arabeska hašiša in žalostnih večerov, v katerih se vonj dima meša z laježem psov pod neskončnimi zvezdami. ▸ Várt rám az új kontinens, szénfekete, a hasis és a szomorú esték kavalkádja a homokban, ahol a füst szaga elvegyült a kutyák ugatásával a végtelen égbolt alatt.

arrōsto

A) m pečenka:
arrosto di vitello, di tacchino telečja, puranova pečenka
arrosto morto dušeno meso
fumo d'arrosto ničevost
PREGOVORI: molto fumo poco arrosto preg. veliko dima, malo pečenke

B) agg. invar. pečen:
pollo arrosto pečen piščanec
carne arrosto pečeno meso
castagne arrosto pečeni kostanj

C) avv.
cuocere, fare arrosto peči

bocanada ženski spol požirek, polna usta (tekočine); govorjenje, govorica

bocanada de aire sunek vetra
bocanada de humo oblak dima

brezdim|en [è] (-na, -no) rauchlos, (z malo dima) rauchschwach

brúhati to vomit; to be sick, to throw up; to disgorge; to spew (up); žargon to puke; (o vulkanu) to erupt

za brúhati mi je my gorge is rising
brúhati kri to spit blood
brúhati lavo to emit streams of lava
brúhati ogenj to vomit fire
brúhati oblake dima to emit clouds of smoke

cālīgō -inis, f (prim. gr. κηλίς madež, κελαινός črn)

1. tema, temota, temina, mrak: caecis tenebris et caligine Ci., c. obscura Ci. (Arat.), nox ubi terribili terram caligine texit Lucr., caeca c. V., inter caliginis umbras O., caligo ac tenebrae et perpetua nox Cu.; occ. mežurek, tema, ki se komu dela pred očmi, nenadno zatemnjenje, omotica, omedlevica, vrtoglavica: cum altitudo caliginem oculis offudisset L., ego vero non video: nox oboritur et crassa caligo Sen. rh.; v pl. napadi omotice (omedlevice): Cels., oculorum caligines Plin.; medic. o trajnem stanju slabost oči, slabovidnost, slab vid, slabe oči, brljavost v zvezi z gen. oculorum ali brez: Cels., Plin.; pogosto v pl.: Plin.

2. met. gosta para, sopara, megla, gost dim, čad, poltema, polmrak: crassa Lucr., densa V., L., spissa O., a meridie nebula occepit... Noctem insequentem eadem caligo obtinuit L., caligo, immodico terrae fervore excita, lucem tegit Cu., caligo, quam circa humidi effuderant montes Cu., statim concĭdit crassiore caligine spiritu obstructo clausoque stomacho Plin. iun.; quasi per caliginem vidi Gitonem Petr.; v pl.: Col.; pesn.: pingues multa caligine taedae Lucr., c. picea V. oblak dima, nigra V. oblak prahu.

3. pren.
a) tema, zatemnelost, zatemnitev: alicui magnitudine suā inducere caliginem Vell. koga s svojo slavo zatemniti.
b) duhovna tema, megla, noč: discussa est illa caligo Ci. negotovost, haec indoctorum animis offusa caligo est, quod tam longe retro respicere non possunt Ci. nevednost, eademque (philosophia) ab animo tanquam ab oculis caliginem dispulit Ci., res caligine mersae V., caeca mentem caligine consitus Cat.
c) žalostne okoliščine, beda, križi in težave: superioris anni caligo et tenebrae Ci., vide nunc caliginem temporum illorum Ci., caligo bonorum, tenebrae rei publicae Ci., quaedam scelerum offusa c. Q., numquam sibi tantum caliginis... offusum Plin. iun.

densité [dɑ̃site] féminin gostota, gostost; specifična teža

densité de la population, de la fumée gostota prebivalstva, gostost dima
densité du trafic, des trains gostota prometa, vlakov
la densité de l'or est de 19,3 specifična teža zlata je 19,3

dim moški spol (-a …)

1. der Rauch
gost dim der Qualm
dvigajoč se: die Rauchfahne, steber: die Rauchsäule; -rauch (cigare Zigarrenrauch, cigaretni Zigarettenrauch, pipe Pfeifenrauch, tobačni Tabakrauch)
nastajanje dima die Rauchentwicklung
z malo dima rauchschwach
odvajanje/odvod dima der Rauchabzug, der Rauchaustritt
javljalnik dima tehnika der Rauchmelder
oblak dima die Qualmwolke
pramen dima der Rauchschwaden
pregnati z dimom ausräuchern
zastrupitev z dimom die Rauchvergiftung
vonj po dimu der Rauchgeruch
okus po dimu der Rauchgeschmack
|
figurativno dim in pena Schall und Rauch
figurativno kjer je dim, je tudi ogenj kein Rauch ohne Flamme

2. figurativno die Luft
obravnavati koga, kot da je dim (jemanden) wie Luft behandeln
biti za koga dim Luft für (jemanden) sein

dìm smoke; fume; reek

maska proti dìmu smokehelmet
oblak (steber) dìma a cloud (a column) of smoke
ta riž diši po dìmu this rice tastes (ali smells) of smoke
soba je bila polna dìma od tobaka the room reeked of tobacco smoke
uničiti listno uš z dìmom to fumigate greenfly
kjer je dìm, je tudi ogenj there is no smoke without fire

dìm fumée ženski spol

ni dima brez ognja il n'y a point de fumée sans feu
gost dim fumée épaisse
tobakov dim fumée de tabac

dìm (díma) m

1. fumo:
črn, gost, zadušljiv dim fumo nero, denso, soffocante
iz gorečega gozda so se valili oblaki dima dal bosco in fiamme venivano nuvole di fumo

2. hist. gabella del fumo, focatico
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
morski dim foschia
pren. dim in pena fumo
pren. njegove obljube so prazen dim le sue promesse sono tutto fumo, è uno che vende fumo
pren. iti v dim andare in fumo
potegniti nekaj dimov farsi una fumatina, tirare due boccate di fumo
obesiti meso v dim affumicare la carne
PREGOVORI:
ni dima brez ognja non c'è fumo senza arrosto

dìm humo m

brez dima sin humo
oblaki (steber) dima nubes f pl (columna f) de humo
kjer je dim, je tudi ogenj no hay humo sin fuego

dušíti to suffocate; to choke; to stifle; to smother; (meso) to stew, to braise; (z dimom) to smoke; (zvok) to muffle; (s plinom) to asphyxiate

dušíti se to choke; to suffocate, to be suffocated
dušili smo se we were suffocated
dušíti se od slabega zraka to be suffocated with foul air
dušíti se od dima to be stifled with the smoke
dušíti se od smeha (jeze) to choke with laughter (with anger)
dušíti se v delu to be overwhelmed with work
dušili smo se v vlaku we were sweltering in the train
duši me I'm choking

engin [ɑ̃žɛ̃] masculin orodje, priprava; stroj; aéronautique raketa; militaire orožje; lovske, ribiške priprave; technique dvigalo; péjoratif čuden predmet

engin balistique izstrelek
engin blindé (sur chenilles, sur roues) oklopni voz (na gosenicah, na kolesih)
engin de D. C. A., de sol-air protiletalska raketa
engin sol-sol, mer-air raketa zemlja-zemlja, morje-zrak
engin fumigène razvijalec dima
engin guidé vódeno letalo
engin spatial vesoljska raketa
engin téléguidé daljnovódena raketa
engin de transport prevozno sredstvo
engin de pêche, de chasse ribiško, lovsko orodje, priprave
il porte sur son épaule un drôled'engin neko čudno stvar nosi na rami

espiral spiralast, vibast

espiral f spirala, viba; pero v uri
escalera espiral polžaste stopnice
en espiral spiralast, vibast
espirales de humo oblački dima (cigarete)

flocon [flɔkɔ̃] masculin kosmič

flocon de fumée oblaček dima
flocons d'avoine, de neige, de savon ovseni, sneženi, milni kosmiči
tomber par flocons, à gros flocons padati v (debelih) kosmičih

flot [flo] masculin val; velika količina

flot humain, de gens, de sang reka ljudi, krvi
flots de fumée valovi dima
à flots v veliki količini
à grands, longs flots (figuré) v potokih
verser des flots de larmes točiti potoke solza
être à flot (marine) plavati; figuré biti pri denarju, imeti denar
mettre du bois à flot splavariti les
remettre à flot zopet splaviti, figuré pomagati komu zopet na noge