Franja

malo¹

1. (neveliko) wenig (malo denarja wenig Geld, malo pameti wenig Verstand, malo mleka wenig Milch)
bore malo blutwenig, herzlich wenig
čisto malo ganz wenig, kaum etwas
karseda malo [sowenig] so wenig wie/als möglich, möglichst wenig
zelo malo česa ein Minimum an
malo upanja wenig Hoffnung, eine schwache Hoffnung
tisto malo der/die/das wenige (časa die wenige Zeit, denarja das wenige Geld)
malo delati/zaslužiti/ razumeti … wenig arbeiten/verdienen/verstehen …
imeti malo izkušenj/denarja/časa wenig Erfahrung/ Geld/Zeit haben, kaum Erfahrung/Geld/Zeit haben
za malo časa kurzfristig

2. (maloštevilni) wenig, wenige (ljudi wenig/wenige Leute, poslušalcev wenig/wenige Zuhörer, z malo besedami/izjemami mit wenigen Worten/Ausnahmen)

3.
z malo … -arm, -schwach
imeti malo … -arm sein, -schwach sein
(apnenca kalkarm, beljakovin einweißarm, denarja finanzschwach, dogajanja handlungsarm, drevja holzarm, energije energiearm, gozda waldarm, humusa humusarm, idej ideenarm, joda jodarm, kisika sauerstoffarm, kisline säurearm, kofeina koffeinarm, mesa fleischarm, nikotina nikotinarm, padavin niederschlagarm, pigmenta pigmentarm, prometa verkehrsschwach, verkehrsarm, sladkorja zuckerarm, snega schneearm, soli salzarm, sonca sonnenarm)
malo dati na kaj/koga wenig geben auf
malo govoriti in hitro ukrepati: wenige Worte machen

4. (nekaj) ein wenig, ein [bißchen] bisschen, ein klein wenig
malo več etwas mehr
malo več kot über (100 über 100)
z malo spretnosti mit etwas Geschick
malo pred (povratkom, tretjo uro) kurz vor (der Rückkehr, drei Uhr)

5.
(kaj) malo un-
(lep unschön, praktičen unpraktisch); kaum (verjeten kaum wahrscheinlich, kaum zu glauben)
niti malo kein [Bißchen] Bisschen, keinen/nicht einen Deut, nicht die Bohne, nicht im geringsten, keine Spur (von), beileibe (nicht)
še malo ne nichts weniger als (das)
|
za malo denarja, malo muzike wie der Preis, so die Ware
mnogo je poklicanih, toda malo je izvoljenih viele sind berufen, aber wenige sind auserwählt
| ➞ → pičlo, skromno

modnik samostalnik
anatomija (del telesa) ▸ herezacskó

nadlegováti to molest, (motiti) to trouble, to bother, to annoy, to worry, to pester; pogovorno to plague; to vex; (nehoté) to inconvenience, to disturb; (s prošnjami) to importune

nadlegováti koga z vprašanji to ply someone with questions
če vas ne nadlegujem if I'm not being a nuisance (ali a bore)
obžalujem, da vas toliko nadlegujem I'm sorry to give you so much trouble
oprostite, da vas še enkrat nadlegujem excuse my troubling (ali bothering) you once more
ne nadleguj me kar naprej! don't keep on bothering me!

oprsnik samostalnik
1. (del oblačila) približek prevedka ▸ kantáros nadrág felső részeNadaljevanje modnih zgodb, ki spominjajo na tiste iz osemdesetih let, so hlače z oprsnikom in naramnicami. ▸ Az 1980-as éveket idéző divattörténetek folytatása a kantáros nadrág.

2. nekdaj (moško oblačilo) ▸ mellvért, mellény
Poleg loka, ki je brez merilnih naprav, uporabljam se puščice, oprsnik in ščitnik za roko, tok za puščice ter daljnogled. ▸ Az íjon kívül, amin nincs mérőberendezés, nyílvesszőket, mellvértet és karvédőt, vesszőtartó tegezt és távcsövet használok.

3. nekdaj (žensko oblačilo) ▸ mellény, korzettSamozavestno je v hoji in plesu valovila v kratkem oprsniku in nič daljšem hlačnem krilcu. ▸ Magát riszálva magabiztosan vonult egy aprócska korzettben és egy falatnyi nadrágszoknyában,
Gladka koža ploskega trebuha je gledala izpod kratkega oprsnika, zapetega le z enim gumbom. ▸ Lapos hasának sima bőre kilátszott a rövid mellény alól, amelyet csak egy gomb tartott össze.
Leta 1969 so folklorniki iz Beltincev prišli do novih folklornih kostumov, a so se odločili, "da bodo noše podobne starim, zajemale pa bodo naglavno ruto, oprsnik in predpasnik v štirih pastelnih barvah, značilnih za Prekmurje, moška oblačila pa še nadalje iz domačega platna, le telovniki iz črnega blaga". ▸ 1969-ben a belatinci néptáncosok új népviseletet kaptak, de úgy döntöttek, hogy „a viseletek a régiekhez hasonlóak lesznek fejkendővel, mellénnyel és köténnyel, a Muravidékre jellemző négy pasztellszínben, míg a férfiviseletek továbbra is helyi vászonból készülnek, csak a mellényt készítik fekete szövetből”.

4. (pripomoček za vodenje živali) ▸ hám
Nekateri priporočajo tudi takšno pomoč, da psa privežejo s posebnim pasom ali oprsnikom okrog telesa. ▸ Egyesek azt is javasolják, hogy a kutyát speciális biztonsági övvel vagy a testéhez illeszkedő hámmal rögzítsük.

plazilec samostalnik
1. ponavadi v množini (žival) ▸ hüllő
2. izraža negativen odnos (ponižen človeku) ▸ csúszómászó
Plazilci postanemo, če se ne spoštujemo in ne cenimo, če se vedno priklanjamo pred drugimi in smo ponižni. ▸ Ha nem tiszteljük és értékeljük magunkat, ha mindig meghunyászkodunk és megalázkodunk mások előtt, csúszómászókká válunk.

pomarančast pridevnik
1. (o koži) ▸ narancs, narancsosSopomenke: pomarančen

2. (o barvi) ▸ narancs, narancsszínű

porcelanast pridevnik
1. (o materialu) ▸ porcelánZbiral je porcelanaste figurice slavnih dirkalnih konj. ▸ Gyűjtötte a híres versenylovak porcelánfiguráit.
2. (o lastnosti) ▸ porcelán, porcelánszerűNjena nežna porcelanasta polt in rdečkasti lasje so pravi magnet za moške. ▸ Porcelánfehér bőre és vöröses haja mágnesként vonzza a férfiakat.
Porcelanasta polt brez pigmentnih madežev in starostnih peg je na Japonskem znak popolnosti in imenitnosti. ▸ Japánban a pigmentfoltoktól és öregségi foltoktól mentes porcelánfehér bőr a tökéletesség és a különlegesség jele.Za porcelanasti videz uporabite tekoči puder. ▸ A porcelánfehér bőr eléréséhez használjon folyékony púdert.

sléd trace; trail; vestige; scent; track, (ladje) wake; (stopinje) footprints, footmarks pl; (zveri) scent; (kolotečina) rut

na slédi on the track
brez slédú without a trace
sveža sléd a hot (ali burning) scent
stara sléd cold scent
slédovi starih šeg vestiges pl of ancient customs
ni niti slédu o kakem dokazu there is not a trace (ali a vestige) of evidence
biti komu na slédi to be hot on someone's trail
biti na napačni slédi to be on a false scent
iti po slédi prednikov to follow in the footsteps of one's ancestors
iti s slédjo to run a scent
izgubiti sléd to lose the (ali a) scent, to be off the track, (na lovu) to be at fault
izbrisati vse slédove to efface all traces
njegov obraz je kazal (nosil) slédove njegove žalosti his face bore traces of his grief
priti komu na sléd to get on someone's track
priti na novo sléd (figurativno) to start a new hare
zopet odkriti sléd to recover the scent
speljati na napačno sléd to put off the scent, to put on the wrong track
zabrisati svojo sléd to cover up one's tracks
izginiti brez slédu to disappear without leaving any traces
policija je prišla na sléd the police have picked up the scent, pogovorno the police have smelt a rat
iti za pravo (napačno) slédjo to be on (ali to follow) the right (the wrong) scent

válj geometrija cylinder

notranji premer válja cylinder bore

vodnják well; fountain

artezijski vodnják artesian well
voda iz vodnjáka well water
kopač vodnjákov well digger
izkopati vodnják to sink a well
izvrtati vodnják to bore a well
vodnják se je posušil the well has run dry

zamorka samostalnik
1. (temnopolta ženska) ▸ szerecsen
Babica je dolgo mislila, da je zamorka, ker je imela tako temno polt. ▸ A nagymamám sokáig azt hitte, hogy fekete, mert annyira sötét volt a bőre.
Pred kolibo je na starem lesenem gugalniku sedela stara zamorka. ▸ A kaliba előtt álló régi fahintán egy öreg feketebőrű asszony ült.

2. sovražno (pripadnica črne rase) ▸ szerecsen, fekete bőrű
Ena od sorodnic je rekla, da bi vse družinske člane pometala iz hiše, če bi se kdo iz njene hiše spečal z zamorko. ▸ Az egyik rokonom azt mondta, hogy minden családtagot kipenderítene a házból, ha összejönnének egy fekete lánnyal.
"Ne plešem z zamorkami!" jo je na neki šolski zabavi zavrnil beli deček. ▸ „Nem táncolok feketékkel” – utasította el egy iskolai buliban egy fehér fiú.