Franja

nacer [-zc-] roditi se, rojen biti, na svet priti; napočiti (dan); izvirati, nastati, začeti se; ven priti, priti iz

nacer con (buena) estrella, haber nacido de pie(s) biti rojen pod srečno zvezdo
nacer en viernes (en martes), haber nacido de cabeza biti nesrečnik, biti rojen pod nesrečno zvezdo
hoy ha nacido este hombre ta človek se je danes spet rodil, tj. ušel je smrtni nevarnosti
al nacer el día ob dnevnem svitu
nadie nace sabiendo (enseñado) nihče ne pade učen z neba
no con quien naces, sino con quien paces povej mi, s kom hodiš, in povedal ti bom, kdo si

načín (-a) m modo, maniera; modalità:
analitični, znanstveni način mišljenja modo analitico, scientifico di pensare
ročni, strojni način izdelave fabbricazione a mano, meccanica
ameriški način življenja stile di vita americano
slikati v realističnem načinu dipingere realisticamente
na noben način in nessun modo
na vsak način in, ad ogni modo
na nek način in un certo senso
gastr. na ... način all'usanza, alla
na kitajski način all'usanza cinese, alla cinese
to ni način non è così che si fa, così non si fa
na svoj način ima prav a modo suo ha ragione
truditi se na vse (mogoče in nemogoče) načine sforzarsi, impegnarsi in tutti i modi
gastr. špageti na oglarski način spaghetti alla carbonara
lingv. glagolski način diatesi, forma
trpni, tvorni način forma passiva, attiva
prislovno določilo načina complemento di modo
muz. tonovski način tonalità, tono, modo
durov, molov tonovski način modo maggiore, minore
strojn. način delovanja regime
način izražanja lit. periodare; lingv. tono
način mišljenja modo di pensare; mentalità
obl. način oblačenja foggia, tono
lit. način pisanja usus scribendi, modo di scrivere
pren. način življenja treno di vita

náći nȃđēm oni nâđū, náđi, náđoh náđe, nàšao nàšla, nâđen -a
I.
1. najti: naći iglu u slami, dobra prijatelja, sobu za spavanje, koga u životu, utjehe u radu
2. doleteti: velika nas žalost nađe danas
3. imeti za: naći za dobro, za potrebno, za shodno
4. ugotoviti, priti do spoznanja: ona je našla da to nije dobro
5. pasti: našla je kiša, našao je snijeg
6. da ne nađe od mene ne želim, da bi od mene prišla nanj nesreča; da od boga nađeš naj ti bog pomaga!, bog pomagaj!; to nisam našao na putu tega nisem pobral na cesti; ob gostiteljevem pozdravnem nagovoru: dobar dan, gost odgovori: bolje vas našao
II. naći se
1. najti se: dobri se ljudi svugdje nađu
2. znajti se: ja se ne umijem naći; on se nađe u neprilici znašel se je v zadregi; naći se u čudu začuditi se
3. biti v pomoč: gledaj da mu se nađeš kad mu što zatreba; nešto sam skupila da mi se nađe da bom imela kaj v roke vzeti, kadar bo treba
4. roditi se: našlo se muško dijete
5. čutiti se: naći se uvrijeđenim čutiti se užaljenega
6. ti si se našao da to kažeš ti si upaš to reči

nad prep.

I. (s tožilnikom)

1. (za izražanje premikanja h gornji strani) sopra, al di sopra di:
balon se je dvignil nad oblake il pallone si alzò sopra le nuvole

2. (za izražanje premikanja) a, su:
iti nad petelina andare a caccia dell'urogallo
planiti nad sovražnika gettarsi sul nemico

3. (za izražanje presežene mere, visoke stopnje) più di:
čakati nad dve uri aspettare più di due ore
ni ga hinavca nad njega non c'è peggior ipocrita (di lui)

II. (z orodnikom)

1. (za izražanje položaja na zgornji strani česa) su, sopra:
letalo kroži nad mestom l'aereo vola sulla città
noga nad kolenom la gamba sopra il ginocchio
vladati nad kom regnare su qcn.
zmaga nad fašizmom la vittoria sul fascismo

2. (za izražanje presežene mere) sopra, al disopra di:
proizvodnja je nad deželnim povprečjem la produzione supera la media regionale, è al di sopra della media regionale

3. (za izražanje področja duševne dejavnosti) di, sul conto di:
zmotiti se nad prijateljem sbagliare sul conto dell'amico
maščevati se nad sovražnikom vendicarsi del nemico

4. (za izražanje vzroka za čustveno stanje) di, a causa di, per:
jokati nad kom piangere per uno
uživati nad nesrečo nekoga tripudiare della disgrazia di uno
zgražati se nad početjem sdegnarsi del comportamento di
pameten nad svoja leta assennato per la sua età
biti (komu)
kaj nad vse onorare, rispettare qcs. più di tutto
pog. biti zmeraj nad kom scocciare, importunare qcn. con richieste, pretese
imeti kaj nad sabo avere l'assillo di, essere assillato da

nada nič; zelo malo; prav nič; nikakor ne

nada bueno nič dobrega
¡nada de bromas! šalo vstran!
nada de eso nikakor ne, tega pa ne
nada entre dos platos malenkost
nada más nič več, sicer nič
antes que nada najprej, predvsem, v prvi vrsti
nada más que le, samo, zgolj
nada menos nič manj
¡de nada¡; ¡no ha sido nada! prosim! ni za kaj! (odgovor na: ¡Gracias¡)
de aquí a nada takoj nato
más que nada predvsem; samo, zgolj, le; pravzaprav
nada sé (toda no sé nada) ničesar ne vem
por nada del mundo za nič na svetu
irritarse por nada takoj vzkipeti
mucho ruido para nada mnogo hrupa za nič
en nada estuvo que el buque naufragara ni mnogo manjkalo, pa bi se bila ladja potopila
como quien no hace(dice) nada z veliko lahkoto; meni nič tebi nič
eso costará un duro como nada to bo stalo najmanj 5 peset
si nada supieras če bi kaj izvedel

nadaljevánje (-a) n

1. continuazione, prosecuzione, proseguimento, seguito; adm. prosieguo:
nadaljevanje študija prosecuzione degli studi
v nadaljevanju je govornik analiziral novi položaj nel prosieguo del discorso l'oratore si è soffermato ad analizzare la nuova situazione
nadaljevanje zgodbe il seguito della storia

2. (v časopisu, na televiziji) continuazione; puntata:
nadaljevanje na 15. strani continuazione a pagina 15
roman v nadaljevanjih romanzo a puntate

nadebudnež samostalnik
1. izraža pozitiven odnos (dejaven, zvedav otrok) ▸ lurkó, kölyök, ambiciózus fiatal, ifjú titán, tehetséges fiatalPredstavo si je ogledalo okrog trideset mladih nadebudnežev s starši, ki so bili nad pravljico navdušeni. ▸ Az előadást mintegy 30 lurkó nézte meg a szüleivel, akik el voltak ragadtatva a mesétől.

2. (navdušenec) ▸ ifjú titán, tehetséges fiatal, ambíciózus fiatal, ígéretes fiatalNa začetku sem kot mlad zaletav nadebudnež seveda sprejel več funkcij, kot bi jih lahko sploh opravljal, pa sem videl, da ne bo šlo. ▸ Kezdetben forrófejű, ifjú titánként természetesen több feladatot vállaltam, mint amennyit el tudtam volna végezni, de beláttam, hogy ez nem fog működni.

nadéti (-dénem) | nadévati (-am)

A) perf., imperf.

1. mettere:
nadeti konju uzdo mettere le briglie al cavallo, incavezzare il cavallo
nadeti pripone impastoiare

2. (naložiti, nalagati) caricare; riempire:
nadeti prtljago na osla caricare i bagagli sull'asino

3. gastr. farcire:
nadevati s slanino lardellare
nadevati telečja prsa farcire il petto di vitello
nadevati čreva imbudellare
nadevati meso insaccare

B) nadéti si (-dénem si) | nadévati si (-am si) perf., imperf. refl. mettersi; ekst. mettersi addosso, vestirsi:
nadeti si masko mettersi la maschera
nadeti si ganjen izraz improntare il volto a commozione

C) nadéti se (-dénem se) | nadévati se (-am se) perf., imperf. refl. mangiare avidamente, ingollare, rimpinzarsi di:
otroci so se nadevali s sladicami i bambini si rimpinzavano di dolci

nadie nikdo, nihče; kdo

nadie lo sabe (= no lo sabe nadie) nihče tega ne ve
un Don Nadie g. Nimanič
si nadie viene če kdo pride

nadròbiti nàdrobīm
I.
1. nadrobiti: nadrobiti kruh u mlijeko
2. ekspr. skuhati, pripraviti neprijetnost: ko mu je to nadrobio?
3. ekspr. nakvasiti: ne vjeruj sve što ti je nadrobila; kako nadrobiš, onako ćeš si kusati kar si skuhaš, to boš pojedel
II. nadrobiti se
1. ekspr. nasekati se ga
2. ekspr. k jugoistoku nadrobilo se dosta otočića proti jugovzhodu je precej otočkov

nadrobiti glagol
1. (zdrobiti) ▸ tördel, morzsol, aprítVstajal je zgodaj, si nalil mleko, nadrobil vanj kruh in šel potem v atelje. ▸ Korán kelt, tejet töltött magának, abba kenyeret aprított, majd a műterembe ment.
2. (povedati) ▸ elárul, felvet, traktál
Naslednjič vam bom nadrobila nekaj zanimivih podrobnosti. ▸ Legközelebb elárulok Önöknek néhány érdekes részletet.
Novinarju so nadrobili nekaj bednih podatkov in nekaj neresnic. ▸ Az újságírót semmitmondó adatokkal és valótlanságokkal traktálták.
Tukaj sva ta zapleteni problem načeli samo malo, nadrobili le nekaj misli in predlogov. ▸ Itt csak egy kicsit mentünk bele ebbe az összetett problémába, csupán néhány gondolatot és javaslatot vetettünk fel.

nadrobno prislov
(zelo natančno) ▸ aprólékosan, részletesen, részletekbe menőenTočke je trgovinam sicer prinašalo kakih deset stvari, ki so si jih nadrobno ogledovali ocenjevalci. ▸ Az üzletek körülbelül tíz dologra kaphattak pontot, amelyeket az értékelők aprólékosan megvizsgáltak.
Nadrobno nam bodo predstavili varno in nevarno vožnjo. ▸ Részletes be fogják mutatni nekünk, milyen a biztonságos és a veszélyes vezetés.

naevus -ī, m (sor. z gīgnere in Gnaeus; gl. ti besedi) vrojeno znamenje, vrojen madež: Plin., velut si egregio inspersos reprehendas corpore naevos H., multus in egregio corpore naevus erit O., aiebat interim decentiorem faciem esse, in qua aliquis naevus esset Sen. rh., hoc tale est, quale si quis pulcherrimorum corporum naevos aut verrucas derideat, quem foeda scabies depascitur Sen. ph.; prim. qui in corporibus (sc. naevus) gigni solet, cnaevus appellabatur Val. Max.; pren. madež = hiba, napaka: Symm., Ambr., Cass.

nagajiv pridevnik
1. (igriv) ▸ pajkos, huncut, csintalanOd vetra skuštrani lasje in beli zobje so dajali njegovemu obrazu nagajiv videz. ▸ A széltől kócos haja és fehér fogai pajkos kinézetet kölcsönöztek az arcának.
Čeprav mi je mama rekla, da imam lepe skodrane, nagajive lase, sem si jih počesala v tesen čop. ▸ kontrastivno zanimivo Annak ellenére, hogy anyám azt mondta, szép göndör, rakoncátlan a hajam, szoros copfba fésültem.
Vedno je dobre volje in vedno ima v očeh nekakšne nagajive iskrice ter hudomušen nasmeh. ▸ Mindig jókedvű, a szemében pedig mindig pajkos szikrák cikáznak, és hamiskás mosoly bújkál az arcán.
Voditelj tiskovne konference je postavil lucidno nagajivo vprašanje, zakaj dve knjigi. ▸ A sajtótájékoztató vezetője egy éleslátóan pajkos kérdést tett fel: miért két könyv?

2. (o nedisciplini) ▸ pajkos, csintalan, huncutSpominja se, da so nekoč nagajivi otroci župniku v spovednico na klop nastavili risalne žebljičke. ▸ Emlékszem, hogy régen a csintalan gyerekek rajzszögeket szórtak a plébános gyóntatószékére.
Sosed želi nagajivega dečka prevzgojiti, a mu to ne uspe. ▸ A szomszéd szeretné átnevelni a pajkos fiút, de ez nem sikerül neki.
V športu moraš biti malo nagajiv, drugače težko prideš na vrh. ▸ A sportban egy kicsit pajkosnak kell lenni, egyébként nehezen jutsz el a csúcsra.

3. (o spolnosti) ▸ pajzán, huncut, pajkosMenim, da se ljudem ob misli na uniformo porajajo predvsem nagajive pa tudi pregrešne misli. ▸ Úgy vélem, hogy az egyenruha láttán pajzán és bűnös gondolatok támadnak az emberekben
Besedilo pesmi je tudi rahlo nagajivo in ima nekoliko zapeljivega, erotičnega pridiha. ▸ A dal szövege enyhén pajzán, és van benne némi csábító, erotikus hangzás.

4. (o nevšečnosti) ▸ pajkos, rakoncátlanKo je jedel opečenec in slanino, mu je nagajivi vetrc skušal odpihniti prtiček. ▸ Amikor ette a pirítóst és a szalonnát, a rakocátlan szellő megpróbálta elfújni a szalvétáját.
Poletje je v vsem svojem zamahu, okus po morski soli in nagajivih sončnih žarkih še ni zbledel s spomina. ▸ A nyár még javában tart, de a tengeri só ízének és a pajkos napsugaraknak az emléke még nem fakult meg.
Čeprav je vreme precej nagajivo, izkoristite poletne dni in si pričarajte poletje kar sami. ▸ Annak ellenére, hogy az időjárás eléggé rakocátlan, használják ki ezeket a nyári napokat, és varázsoljanak nyarat saját maguknak!

Nagel, der, (-s, Nägel)

1. Anatomie noht

2. žebelj, Technik žičnik

3. Pflanzenkunde žebljica den Nagel auf den Kopf treffen zadeti žebelj na glavo; an den Nagel hängen obesiti na klin; Nägel mit Köpfen machen dobro delati; unter den Nägeln brennen biti nujen, hudo se muditi; sich etwas unter den Nagel reißen prisvojiti si (kaj); nicht das Schwarze unter dem Nagel niti toliko, kolikor je za nohtom črnega

nager [naže] verbe intransitif plavati; kopati se; (dans v); veslati; familier, figuré v zraku viseti, biti v zadregi, ne razumeti

nager comme un chien de plomb plavati ko kamen
nager le crawl plavati kravl, kravlati
nager entre deux eaux plavati pod vodo, figuré spretno lavirati med dvema nasprotnima strankama
nager dans son sang biti ves oblit s krvjo
nager en grande eau (figuré) kopati se v denarju
nager dans la prospérité, dans l'opulence biti zelo bogat, plavati v izobilju
nager contre le courant plavati proti toku (tudi figuré)
il sait nager zna plavati, figuré zna si pomagati
nager dans les eaux de quelqu'un (figuré) pridružiti se komu, njegovi stranki
nager comme un poisson plavati ko riba

náglo adv.

1. rapidamente, velocemente

2. presto, sollecitamente; sbrigativamente:
naglo, naglo, da ne bo prepozno presto, presto se no sarà troppo tardi
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
naglo oditi filare
naglo odpraviti spicciare
naglo se podati precipitarsi
naglo si slediti incalzare

nagnijèzditi nàgnijezdīm (ijek.), nagnézditi nàgnēzdīm (ek.)
1. nasaditi: nagnijezditi kvočku
2. nagnijezditi se splesti si gnezdo: pod krovom nagnijezdile se laste

nagnit pridevnik
(gnil) ▸ rohadt, rothadt, poshadt, korhadtPri trgatvi si vzemite čas in ločujte zdravo od delno nagnitega grozdja. ▸ Szüreteléskor szakítson rá időt, és tegye külön a friss és a kissé rothadt szőlőt.
Vsake dva do tri dni jih malo preberemo in odstranimo plesnive ali nagnite jagode. ▸ Két-három naponta kicsit átválogatjuk az epret, és eltávolítjuk a penészes vagy megrohadt eperszemeket.
Zmotno je mišljenje, da so za sušenje sadja primerni poškodovani, nagniti plodovi. ▸ Helytelen az a feltételezés, hogy aszaláshoz megfelelnek a sérült, rothadt termések.
Če vložimo poškodovano ali nagnito sadje, bo v kozarcu začelo vreti. ▸ Ha sérült vagy rothadt gyümölcsöt főzünk be, akkor az felforr a befőttesüvegben.
Rjave, nagnite korenine ob presajanju odrežemo in čim temeljiteje odstranimo. ▸ Átültetéskor a megbarnult, korhadt gyökereket lemetsszük és minél alaposabban eltávolítjuk.
Sadje ne sme biti nagnito, zato poškodovane dele izrežemo, nagnite sadeže pa izločimo. ▸ A gyümölcs ne legyen poshadt, ezért a sérült részeket kivágjuk, a poshadt gyümölcsöket kiválogatjuk.

nagrábiti to rake; to scrape together; (bankovce skupaj) to scoop; figurativno to accumulate, to hoard

nagrábiti senó to rake hay
nagrábiti si (premoženje) to amass