Franja

marljiv kot mravljica frazem
(zelo priden) ▸ szorgalmas, mint a hangya, hangyaszorgalmú
Ne smem pozabiti pohvaliti vseh medicinskih sester, ki so bile marljive kot mravljice. ▸ Nem feledkezhetünk meg a nővérekről sem, akik hangyaszorgalommal tevékenykedtek.
Sopomenke: marljiv kot čebela, marljiv kot čebelica, marljiv kot mravlja

masažen pridevnik
(o masaži) ▸ masszázsNa splošno sifilisa ni mogoče dobiti prek straniščnih sedežev, vsakodnevnih dejavnosti, masažne kadi ali skupne rabe jedilnega pribora ali oblačil. ▸ Általánosságban elmondható, hogy a szifilisz nem kapható meg a mindennapos tevékenységek, a masszázsfürdő, a WC-ülőke, az evőeszközök vagy a ruhák közös használata útján.
Povezane iztočnice: masažni salon, masažno olje

māter -tris, f (indoev. *ma-Hter- iz lahko izgovorljivega zloga *mā oz. *ma [prim. mamma = gr. μάμμη, μάμμα], skr. mātár-, gr. μήτηρ, dor. μάτηρ, sl. mati [gen. matere], hr. mȁti, stvnem. muoter = nem. Mutter, ang. mother)

1. mati: N., H., V., Lucr., Sen. ph., Iust., Suet. idr., si quidem istius regis (sc. Anci Martii) matrem habemus, ignoramus patrem Ci., frater matre eādem natus (naspr. utroque parente natus) L., facere aliquam matrem O. narediti nosečo, matrem fieri de aliquo O. spočeti, zanositi, otroka dobiti s kom, matrem esse de aliquo O. otroka imeti s kom.
a) (o živalih) mati (kobila, krava, ovca, koza idr.): Varr., prohibent a matribus haedos V., od tod dojnica: Pl., pueros lambere matrem V. doječo volkuljo, matrem agere Fl. za doječo mater biti.
b) (o rastl.) matica = matično deblo: Col., plantas (sadike) abscindere de corpore matrum V.
c) (o vodah) (iz)vir: Mel.
d) (o deželah) mati dežela, materinska dežela, matična država, domovina: Mel., haec terra, quam matrem appellamus L.
e) (pogosto o mestih) materinsko mesto (= gr. μητρόπολις, pesn. tudi μήτηρ): quem mater Aricia misit V., Populonia mater V., Brixia Veronae mater Cat.
f) včasih (kakor gr. μητρόπολις) = glavno mesto: mater Italiae Roma Fl., Nicaea, quae in Bithyniā mater est urbium Amm.

2. occ. soproga, zakonska družica, žena: V., L.

3. metaf.
a) mati kot častni naslov spoštovanih starejših žena, poseb. boginj, potem žena nasploh: mater familias Ci., castae matres (žene) ducebant sacra V., Grais servitum matribus ibo V., matres Baccho attonitae V. bakhantke, Vesta mater O., V., magna mater Ci. ali samo Mater V. = Cybele, Flora mater Lucr. = mater florum O., m. frugum O. = Ceres, m. Amorum O. = Venus, m. Matuta L., m. Terra L., O., Lucr., Suet., Aur.; prim.: iacens pronus (sc. Brutus) matri dedit oscula Terrae O.
b) (o starih ženah) mamica, mamka, starka: iubemus te salvere, mater Pl.
c) mati, roditeljica, rodnica, začetnica, stvariteljica, povzročiteljica, vzrok, vir, izvor, začetek, temelj, osnova, podlaga: Lucr., Corn., Q., Cl., apes mellis matres Varr., mater, ut ita dicam, rerum omnium natura Ci., mater eius (sc. avaritiae) est tollenda, luxuries Ci., pax Numae mater huic urbi iuris et religionis fuit Ci., utilitas, iusti prope mater H.

4. meton.
a) materin(sk)a ljubezen: simul matrem labare sensit O., mater redit Sen. tr.
b) materinstvo: Sen. tr.

materni jezik stalna zveza
jezikoslovje (o jeziku) ▸ anyanyelv
Mednarodni dan maternega jezika je vsakoletni svetovni spominski dan, ki se ga obeležuje 21. februarja z namenom spodbuditi večjezičnost ter zavest o jezikovni in kulturni raznolikosti. ▸ Az anyanyelv nemzetközi napja (IMLD) egy minden év február 21. napján világszerte megtartott megemlékezés a nyelvi és kulturális sokszínűség tudatosításának előmozdítása és a többnyelvűség támogatása érdekében.
Dva dneva pozneje je sledil pisni izpit iz maternega jezika. ▸ Két nappal később az anyanyelvi vizsga következett.
Vse več mladih Japoncev se ne zna dobro izražati v maternem jeziku. ▸ Egyre több japán fiatal nem tudja jól kifejezni magát az anyanyelvén.
Nemščina je torej najbolj razširjen materni jezik v Evropski uniji. ▸ A német tehát a legelterjedtebb anyanyelv az Európai Unióban.

meander samostalnik
1. geografija (rečni zavoj) ▸ meander, hurokkanyarVoda odteka in iz dneva v dan razgalja jezersko dno, dokler se ne umakne v vijugaste rečne meandre. ▸ A víz elfolyik, és napról napra egyre csupaszabbá válik a tó medre, míg végül a víz vissza nem vonul a folyó kanyargós meandereibe.
2. umetnost (okrasni vzorec) ▸ meander [kígyószerű díszítmény]Tapeto prilepimo sami, rob zaključimo z letvicami, v ustrezni višini pa nalepimo vzorec v obliki grškega meandra. ▸ A tapétát magunk ragasztjuk fel, széleit lécekkel zárjuk le, és megfelelő magasságban felragasztjuk a görög meandert ábrázoló mintát.

3. (stranska zgodba; zastranitev) ▸ mellékszál, kitérő, kacskaringós gondolatmenet
Knjiga nas mora posrkati vase, v usode in značaje oseb, v zgodbo in njene meandre. ▸ Egy könyvnek be kell szippantania olvasóját, az olvasónak pedig bele kell merülnie a szereplők sorsába és jellemébe, a történetbe és annak kacskaringós mellékszálaiba.
Pripoved naredi meander z opisom ambivalentnega odnosa med mladima moškima. ▸ Az elbeszélés kitérőt tesz a két fiatalember ambivalens kapcsolatának leírásával.

4. (vijuga; lok) ▸ kanyarulat
Okrog te palice se v muhastih meandrih razposajeno poigravajo vitice in cveti. ▸ E pálca körül szeszélyes kanyarulatokban csintalanul játszadoznak a kacsok és a virágok.
V kolovoz so se zažrli meandri pudrastega peska. ▸ A porhanyós homok kanyarulatai belevájódtak a sivatagi útba.

medenina samostalnik
1. (zlitina) ▸ sárgarézVlomilci so ukradli tono medenine v obliki trimetrskih palic. ▸ A betörők egy tonnányi háromméteres sárgarézrudat loptak el.Svečnik in pepelnik sta izdelana iz medenine in belih koščkov školjk. ▸ A gyertyatartó és a hamutartó fehér kagylódarabkákkal kirakott sárgarézből készült.
2. (izdelek) ▸ sárgaréz, rézáruNeznano kam izginilo 11 kosov medenine, lastnik pa je oškodovan za 500 tisočakov. ▸ Nem tudni, hogy hová tűnt 11 darab sárgarézből készült tárgy, így a tulajdonosnak 500 ezres kára lett.
Premoženja, ki so ga prinesli od doma, je malo. Medenina je samo za okras. Celo krožniki, sklede in žlice so leseni. ▸ Kevés vagyont hoztak magukkal otthonról. A sárgaréz csak dekorációul szolgál. Még a tányérok, a tálak és a kanalak is fából készültek.

medicinski čudež stalna zveza
(o presenetljivem dogodku) ▸ orvosi csoda
Če se ravno ne zgodi medicinski čudež, ne bo nikoli stopila na noge in shodila. ▸ Hacsak nem történik orvosi csoda, soha többé nem fog lábra állni és járni.
Je prva ženska na svetu, ki je zanosila po presaditvi dela jajčnika, kar je medicinski čudež. ▸ Ő az első nő a világon, aki részleges petefészek-átültetés után teherbe esett, ami orvosi csoda.

medius 3 (iz indoev. *medh-i̯o-s sredinski; prim. skr. madhya- = gr. μέσσος, μέσος = got. midjis = stvnem. mitti, nem. Mitte sred(in)a, sl. meja, hr. mèđa)

I. krajevno

1. v sredi (se nahajajoč), (o)srednji, čisto v sredini (naspr. summus, infimus, imus, primus, extremus, postremus, oriens, cadens), unguis Iuv., digitus Q., versūs aeque prima et media et extrema pars extenditur Ci., in triclinio medio … in summo … in imo S. fr., regio totius Galliae media habetur C., ut aliquem locum medium utriusque (med obema) colloquio diceret C., locus medius regionum eorum C. ali medius mundi (terrae) locus Ci. središče (česa); o osebah: medius omnium rex erat L., (sc. populus) Romanus … medius inter Latium et Tuscos quasi in quodam bivio collocatus Fl., (sc. Hispania) media inter utraque (sc. Africam et Galliam) Iust., ne medius ex tribus Iugurtha foret S.; s postranskim pomenom „ločujoč“: quā (kjer) medius liquor secernit Europen ab Afro H.; z abl. oddaljenosti: Megara media Corintho Athenisque urbs Vell.

2. predik. sredi česa, v (na, po) sredi(ni), v (na) sred(in)o, vmes, med: in collo medio C. ali in medio foro Ci. sredi griča, fora, locus in mediā insulā situs Ci., ponere in mediā viā Ph., medio oppido fluere L., via … medio est altissima caelo O., per medios fines proficisci C. ali per media hostium tela L. med, naravnost skozi sovražne puščice, medios in hostes S. v sredo, naravnost med sovražnike, m. acies C. središče, medium caeli terraeque per aëra vecta est O. po zraku med nebom in zemljo, in medias res rapere H. v sredo dogodkov, v središče dogajanja, arida loca medii itineris Iust. sredi poti, telum medium (na sredi) accensum mittere L., in solio medius consedit O. ali in ferarum concilio medius sedebat O. na sredi, celso medius stans aggere fatur V. ali considi scopulo medius V. sredi skale, aliquem medium arripere Ter. ali complecti Ter., L. ali amplecti V. čez pas, aliquem dividere medium H. po sredi presekati, razpoloviti, discessēre omnes medii V. iz sred(in)e, regina se mediam locavit V. naves a medio spatio C. od sredine, ex medio monte S. s srede gore, ex medio itinere C. sredi poti, med potjo.

3. metaf. prav iz sred(in)e česa vzet, spadajoč k čemu, k jedru, bistvu česa: alteri sunt e mediis Caesaris partibus Ci., hoc e medio est iure civili Ci. spada k najglobljemu bistvu civilnega prava; ingressio e mediā philosophiā (prav iz bistva filozofije) repetita Ci. —

II. časovno

1. srednji, vmes(en): Pl., Col., aetatis mediae vir Ph. srednjih let, constans aetas, quae media dicitur Ci., ultimum … proximum … medium tempus Ci., medium tempus O., Suet. vmesni čas, medio tempore Iust., Suet. ali medio temporis spatio Suet. tačas, medtem, vmes (med), mediis diebus L. ob vmesnih dneh, mediis horis Eutr., unus dies medius est, et … O. en dan je vmes, en dan preteče (mine); tako tudi: una nox media erat, et … Pr., exiguum tempus medium, et … Plin. iun.

2. predik. sredi, na sredi, (vmes) med: media aestate Ci. = aestu medio, aestibus mediis V. sredi poletja, medium erat tempus sementis Fl. bilo je sredi setve, frigoribus mediis V. = mediā hieme Aur. sredi zime, mediā nocte C., Suet. sredi noči, opolnoči, ad mediam noctem Suet., medius dies O., V., H. (o)poldan, in medios dormire dies H. pozno v dan (= dolgo), do poldneva, de medio potare die H. od poldneva; meton. medius dies poldan = jug: stabula ad medium conversa diem V., occidens Zephyros, Austros medius dies mittit Ap.; prim.: mediā ab regione diei Lucr. z južne strani; o teku kakega dejanja: mediasque fraudes palluit audax H. sredi prevare, medium iam classe tenebat iter V. že se je vozil sredi morja, že je jadral po odprtem morju, media inter lora V. sredi vožnje, media inter proelia V. sredi boja, prav med bojem, in medio ictu V. prav med udarcem, in honore deûm medio V. medtem ko so častili bogove, sredi čaščenja, medio sermone V. ali in mediā pace Sen. ph., Cu. sredi pogovora, miru. —

III. metaf.

1. srednji, vmesen, v sredi (med dvema) se nahajajoč, sred(in)e se držeč, srednjo pot ubirajoč: si quid medium mortisque fugaeque O., medium erat in Anco ingenium et Numae et Romuli memor L., quod medium inter aequum et utile erat, decreverunt L., cum inter pacem et bellum medium nihil intersit Ci., pacis eras mediusque belli H. sposoben za oboje, za mir in vojno, m. oratio, sententia, consilii via L., mediis consiliis stare L., medium quendam cursum tenere L. ali medium quiddam tenere: Plin. iun. nekako srednjo pot ubrati, agere medium Vell. ali media (subst.) sequi H. ubrati srednjo pot; o govoru in govorniku: medium dicendi genus Q., Gell. (naspr. uber et gracile), alii (sc. oratores) graves, alii subtiles, alii eis interiecti et tamquam medii Ci.; kot fil. t.t. srednji, vmesen, srednje vrste (ki ni niti dober niti slab): officium Ci., artes Q., alia interiecta et media Ci., media illa Ci. srednje stvari; subst.: minora quaeque sunt ex mediis Q.

2. srednji = srednje mere, vmesen, povprečen, zmeren, navaden, običajen: a summis, mediis, infimis hoc idem fit Ci., gratia non media L. ne navadna, nihil medium, nec spem nec curam, sed inmensa omnia volventium animo L., dilectumque nihilo accuratiorem, quam ad media bella haberi solitus erat L., ipsi medium ingenium, magis extra vitia quam cum virtutibus T., uxorum fides summa, libertorum media, servorum aliqua, filiorum nulla Vell., pauca prius mediis sermonibus ante locutus O. z navadnimi besedami, m. plebs ali m. vulgus O. navadno ljudstvo, plebejci, innocentiā eximius, sanctitate praecipuus, eloquentiā medius Vell.

3. na nobeni strani, nepristranski, nevtralen: medios et neutrius partis Suet., de mediis et neutram partem sequentibus Suet., utra castra (sc. sequar)? Media tollit Antonius Ci., qui se medium esse vult Ci., medios esse iam non licebit Ci., tamquam medios, nec in alterius favorem inclinatos, miserat rex L., pacem utrique parti, ut medios deceat amicos, optent L., Eumenes in eo bello medius erat animo Vell., Macedonico bello medium agere L. epit. ali medium se gerere L. ostati nevtralen, ne stopiti na nobeno stran, ne potegniti z nobeno stranjo.

4. nedoločen, neodločen, dvoumen: responsum L., medius ambiguusque sermo Plin. iun., vocabula Gell., ad Varum media scriptitabat T., se dubium mediumque partibus praestitit Vell., medii inter duos exspectavere fortunam Fl.

5. posredujoč, posredovalen, pomožen, posredniški, posredovalen; prevedemo lahko tudi s subst. posrednik (posrednica): media quaedam manus Q., medio Pompei capite Fl., paci medium se offert V., mediis di(i)s O., at medius fratrisque sui maestaeque sororis Iuppiter ex aequo volventem dividit annum O. kot posrednik med …

6. moteč, ovirajoč: quos inter medius venit furor V. kot ovira je stopilo med njiju (ju je razdvojilo) sovraštvo, ne … medius occurrere possit V. da ne bi mogel ovirajoč stopiti vmes, se prikazati.

7. pol, napol (= gr. μέσος, naspr. totus): cibus Varr., quod (sc. oculus) convexus mediusque quacumque cernatur Plin., Nepa (sc. sidus) medius occidit Col. (naspr. totus apparet), m. pars O. polovica; prim. di-midia pars. — Adv. mediē

1. srednje, zmerno: Lact., nec plane optimi nec oppido deterrimi sint sed quasi medie morati Ap., ortus medie humili Eutr., ortus m. humilis Aur. srednjega stanu (sloja).

2. nedoločno: Ambr. — Subst. medium -iī, n

1. (v krajevnem in časovnem pomenu) sreda, sredina, središče: Pl., Cu., N., Q., Plin., Sen. ph., Suet. idr., (in) medio aedium L., medio tutissimus ibis O., medio tecti (= in impluvio) V., medio montis Capitolini T., nam medio montium et paludum porrigebatur planities T., nocte volat medio caeli terraeque V. sredi med zemljo in nebom, medio sextam legionem constituit T. ali in agmine in primis modo, modo in postremis, saepe in medio adesse S. v sredi(šču), medium ferire, in medium vergere Ci., in medium geminos immani pondere caestus proiecit V., in medium (redko in medio) ali in acervum conicere sarcinas L. v sredo, na kup, saxa in medium conicere V., aliquem in medium accipere L. v sredo vzeti, diei medium L. poldan, medio temporis T. medtem, tačas, relinquere aliquid in medio Ci., S., L. ali in medium Ci., T., Vell., Gell., Lact. neodločeno (nedognano) pustiti, in medio esse Suet. neodločeno (nedognano) biti.

2. pol, polovica: scillae medium conterunt cum aquā ad mellis crassitudinem Varr., ita scrobem vel sulcum cum instercorata terra ad medium (napol) completo Col., in itineris medio Eutr.

3. javnost, občinstvo, publika: plura clam de medio removere Ci. na stran spraviti (spravljati), odnesti (odnašati), e medio (de medio L.) removere Ci. odpraviti, stran, (s poti) spraviti, mater virginis in mediost, ipsa virgo, res ipsa Ter. je moč videti, je tu, tabulae sunt in medio Ci. so vsakomur na vpogled, aliquid in medium proferre Ci. objaviti (objavljati), razglasiti (razglašati), besedo (govorico) sprožiti o čem, rem in medium vocare Ci. pred (v) javnost, na sodišče spraviti, rem in medio ponere Ter., Ci., Cu., Amm. pred občinstvom (sodiščem) razlagati, (sc. regni crimen) in medio ponitur L. se razpravlja (je v razpravi), se pretresa (je v pretresu), regni crimen in medio erit L. pride na vrsto, procedere in medium Pl., Ci. javno se (po)kazati, loci procedent in medium Ci. se takoj prikažejo tvojim očem, jih boš takoj zagledal, venire in medium Ci. javno se prikaz(ov)ati, javiti se, javno, pred sodiščem nastopiti (nastopati), pred sodišče stopiti, prima veniat in medium Epicuri ratio Ci. naj stopi na plano = poglejmo si, agitarent deinde sermonibus atque in medium, quid in quaque re plus minusve esset, conferrent L. na znanje dati, naznaniti, obvestiti, in medium vacuas referre ad aures O. odprtim ušesom občinstva postreči, in medium dare Lucr. javnosti izročiti, izdati, razodeti; occ. splošna (obča, skupna) blaginja, splošno (obče, skupno) dobro, vsem (vsakemu) dostopna (dosegljiva, razpoložljiva) sredstva, splošno (obče, skupno) premoženje (imetje), skupna blagajna: in medium consulere Ter., L., V. za občo blaginjo, in medium quaerere V. za skupno porabo, za vse, bona interfectorum in medium cedant T. naj postanejo del skupnega premoženja, in medium conferre laudem L. javnosti podati, communes utilitates in medium affere Ci. skrbeti za splošno dobro, za skupno blaginjo, discenda in medium dare O. narediti vsem dostopno, vsem postreči, ubi in medio praeda administrantibus esset, ibi numquam causas seditionum et certaminis defore L. kadar je plen (kakor kako občno blago) na očeh javnosti, da lahko vsak(do) poseže po njem, nam et obscenas voluptates, de quibus multa ab illis habetur oratio, facilis communis in medio sitas esse dicunt Ci. da so zlahka dosegljive, vsakemu dostopne in da jih je lahko deležen vsak, laus in medio posita T. dosegljiva za vsakogar, quasi in medio posita Cu. skupno blago, od katerega lahko vsak(do) dobi svoj delež, in medio posita H. kar je vsem na razpolago, is sibi responsum hoc habeat, in medio omnibus palmam esse positam, qui artem tractant musicam Ter. nagrada je postavljena pred vse = nagrado more doseči vsakdo, in singulos talos singulos denarios in medium conferebat Suet. je stavil; kot jur. t.t. skupen sklad, skupna masa nekega skupnega premoženja, dediščinski sklad, dediščina, zapuščina: in medium conferre, venire, e medio deducere, ex medio sumere, ferre Icti.

4. odprta, široka cesta, ulica: ubi tabernis apertis omnia in medio vidit L. vse (blago) razstavljeno na cesti; in medio Pall. (= sub divo) na prostem, pod milim nebom; metaf. pot, svet, človeška družba, navadno (vsakdanje) življenje: recede de medio Ci. pojdi s poti, umakni se, e medio discedere Suet. skriti se, e medio excedere Ter. ali se amovere Suet. umakniti se, pritajiti se; evfem.: e medio excedere ali abire Ter. iti s sveta, preminiti, umreti; in medio caedi L. vpričo (pred očmi) vseh, pred vsemi, de medio adicere L. izmed prisotnih, hoc genus deliberantium pellatur e medio Ci. proč s to vrsto, sumere de medio Ci. pripovedovati znane stvari, ex medio res arcessit comoedia H. zajema snov iz vsakdanjega življenja, verba e medio O. ali verba e medio sumpta Q. ali samo e medio sumpta H., Amm. besede, prevzete iz vsakdanjega govora, (sc. verba) iacentia tollere e medio H. povze(ma)ti iz vsakdanje govorice, tollere de medio verba Ci. uporabiti iz vsakdanjega govora povzete (= znane) besede, tollere aliquid de medio Ci. odpraviti, tollere aliquem de medio Ci. spraviti koga izpod nog, evfem. = usmrtiti; metaf: novae tabulae beneficiorum Sen. ph. izbris = pozaba dobrot.

5. srednja vrednost, srednjost, srednja stvar: certis medium et tolerabile rebus recte concedi H.

mehkužec samostalnik
1. ponavadi v množini (žival) ▸ puhatestű
2. izraža negativen odnos (občutljiv človek) ▸ puhány
Boks je šport, ki ni za mehkužce. ▸ A boksz nem puhányoknak való sport.
Mogoče menite, da je joga za mehkužce ali pa za tiste, ki se jim ne da zares vaditi. ▸ Talán úgy véli, a jóga a puhányoknak való, vagy azoknak, akik nem szeretnének igazán edzeni.

mēnsis -is, m, abl. sg. -e, gen. pl. -ium in -um, tudi -uum, m („časomerec“; verjetno iz indoev. kor. *mēH- meriti; prim. mētīrī, mēnstruus, sēmē(n)stris, skr. más, gr. μήνη [prim. tudi lat. Mēna] = lit. ménuo = got. mēna = stvnem. māno = nem. Mond, sl. mesec [kot premičnica in doba], at. μήν, jon. μείς = lit. ménesis = stvnem. mānōt = nem. Monat)

1. mesec (doba 28—31 dni): Pl., Varr., Ci., C., L., O., V., Plin., Sen. ph., Sen. tr., Sen. rh., Col. idr.

2. mesečno perilo, mesečna čišča, menstruacija: mulieris mensis Plin., nav. pl. mulierum, feminarum menses Plin., pl. tudi pri živalskih samicah: equae, cum mensem ferunt Varr. letni tok.

mesojed pridevnik
1. (o živalih in rastlinah) ▸ húsevőZa mesojede rastline, pravi, je usodno vsakršno gnojenje. ▸ Szerinte a húsevő növények számára bármilyen tápoldatozás végzetes.
Človek in mesojede živali nimajo encimov za razgradnjo celuloze, zato celuloza zanje ni vir energije. ▸ Az ember és a húsevő állatok nem rendelkeznek a cellulóz lebontásához szükséges enzimekkel, így a cellulóz nem jelent számukra energiaforrást.
Največji mesojedi sesalci v gozdu so zveri. ▸ A legnagyobb erdei húsevő állatok a ragadozók.
Virus stekline najdemo pri različnih mesojedih živalih. ▸ A veszettség vírusa számos húsevő állatban megtalálható.
Mačka je mesojeda žival z zelo značilnimi prehranjevalnimi navadami. ▸ A macska húsevő, igen jellegzetes táplálkozási szokásokkal.

2. (ki rad uživa meso) ▸ húsevő
Med obiskovalci je bilo veliko mesojedih, zato bi se ti lahko počutili nelagodno. ▸ A látogatók között sok volt a húsevő, ezért ők kellemetlenül érezhették magukat.
Ni ga čudilo, da so mesojedi Angleži zavladali vegetarijanski Indiji. ▸ Nem csodálkozott rajta, hogy a húsevő angolok leigázták a vegetáriánus Indiát.

mesojed samostalnik
1. (žival ali rastlina) ▸ húsevő
Ta rastlinojedi dinozaver je bil bližnji sorodnik mesojedov. ▸ Ez a növényevő dinoszaurusz a húsevők közeli rokona volt.
Veličastni lev je največji afriški mesojed. ▸ A fenséges oroszlán a legnagyobb afrikai húsevő.
Sopomenke: mesojedec

2. (kdor rad uživa meso) ▸ húsevő
Najde se hrana tako za mesojede, vsejede kot tudi vegetarijance. ▸ Találhatók ételek mind a húsevők, mind a mindenevők, mind pedig a vegetáriánusok számára.
Imata tudi različno ideologijo; on ni vegetarijanec, ampak mesojed! ▸ Az ideológiájuk tekintetében is különböznek: ő nem vegetáriánus, hanem húsevő.
Sopomenke: mesojedec

mesojedec samostalnik
1. (kdor rad uživa meso) ▸ húsevőNekaj juh in svinjskih, puranjih ter telečjih zrezkov bi moralo zadovoljiti zaprisežene mesojedce. ▸ A levesből, a sertés-, pulyka- és borjúszeletből a kínálatnak ki kellene elégítenie a megrögzött húsevőket.
Nisem pretirani mesojedec, saj ni treba, da imam vsak dan na krožniku meso. ▸ Nem vagyok megrögzött húsevő, hiszen nem fontos, hogy minden nap hús kerüljön a tányéromra.
Sopomenke: mesojed

2. (o živalih in rastlinah) ▸ húsevőKot mesojedci smo prav na vrhu prehrambene piramide. ▸ Húsevőként a táplálékpiramis csúcsán állunk.
Ravnovesje v naravi pomeni, da je v naravi pravšnje število rastlin, rastlinojedcev in mesojedcev. ▸ A természetes egyensúly azt jelenti, hogy a természetben megfelelő számú növény, növényevő és húsevő található.
Večina pajkovcev je mesojedcev, lovijo manjše živali. ▸ A legtöbb pókszabású húsevő állat, kisebb állatokra vadászik.
Sopomenke: mesojed

metalurg samostalnik
1. (poklic) ▸ kohász
Že kot srednješolec je vedel, da ne bo metalurg, ker je gledal očeta, kako težko dela v železarni. ▸ Már középiskolásként tudta, hogy nem lesz belőle kohász, mert látta, hogy az apja milyen keményen dolgozik a vasgyárban.
Po izobrazbi je metalurg in ekonomist, z magisterijem iz ekonomskih znanosti. ▸ Végzettsége szerint kohász és közgazdász, közgazdasági mesterdiplomával.
Zaradi zagona nove linije načrtujejo okoli 50 dodatnih zaposlitev, želeli bi si predvsem metalurgov, ki jih trenutno v Sloveniji primanjkuje. ▸ Az új gyártósornak köszönhetően mintegy 50 új munkahelyet terveznek létrehozni, leginkább kohászokat keresnek, akikből jelenleg hiány van Szlovéniában.

2. (podjetje) ▸ kohó
Interes za prodajo so sicer že izrazile tudi nekatere preostale družbe za upravljanje, kar pomeni, da bi bil lahko v resnici na prodaj skoraj 90-odstotni delež celjskega metalurga. ▸ Más menedzsmenttársaságok is jelezték már az érdeklődésüket az eladás iránt, ami azt jelenti, hogy valójában a celjei kohó közel 90 százalékos részesedése értékesítésre kerülhet.

metanje kovanca frazem
(o izbiranju med dvema možnostma) ▸ pénzfeldobás
Pozabite torej na metanje kovanca, saj ponuja premalo odločitev za zapleteni svet, v katerem pogostokrat potrebujemo več kot le "da" in "ne". ▸ Felejtsük el a pénzfeldobást, mert az túl kevés választási lehetőséget kínál egy olyan összetett világban, ahol gyakran többre van szükségünk az „igen”-nél és a „nem”-nél.

metati kladivo stalna zveza
šport (o atletski disciplini) ▸ kalapácsot vet
Nekdanji olimpijski in svetovni prvak že mesec dni ne meče kladiva in vadi po prilagojenem programu. ▸ Az egykori olimpiai és világbajnok már egy hónapja nem vet kalapácsot és testre szabott program szerint edz.

metro samostalnik
1. (vlak) ▸ metró
Njena največja želja je, da bi se peljala z metrojem, a tega zaradi stavke ne more storiti. ▸ A legnagyobb vágya, hogy metróval utazzon, de ezt a sztrájk miatt nem tudja megtenni.
Sopomenke: podzemna železnica, podzemska železnica, podzemna, podzemeljska železnica

2. (proga) ▸ metró, metróvonal
Barcelonski metro je enostaven in pregleden sistem petih linij. ▸ A barcelonai metró öt metróvonal egyszerű és áttekinthető rendszere.
Sopomenke: podzemna železnica, podzemska železnica, podzemna, podzemeljska železnica

meus 3 pron. possesivum (iz *mei̯-os iz zaimenskega kor. *me-, *mo-; prim. gr. ἐμός, sl. moj = lit. mãnas = got. meins = stvnem. mīn = nem. mein, ang. my) moj, v sl. (nanašaje se na subj. istega stavka) svoj, in sicer subj.: meus gnatus Ter., meum dictum consulis L., mei sunt ordines, mea descriptio Ci. moje delo so, simulatio non est mea Ter. ni lastnost mojega značaja, ni moja navada; obj.: inuria mea S. = mihi illata meni storjena, crimina mea L. = in me collata. Poseb.: meus illic homo est Pl. ali meus hic est, hamum vorat Pl. ali vicinus, en meus est O. moj je, imam ga, vix (sc. me) meum (ki sem komaj pri sebi) firmat deus O., postquam meus (sam svoj) a praetore recessi Pers., nisi plane esse vellem meus Ci. ves sam svoj (= povsem samostojen, povsem izviren), homo meus se in pulpito prosternit Ph. moj (naš) mož (= mož, o katerem ravno zdaj govorim), tako tudi interpres meus Petr., iste meus stupor Cat., Nero meus Ci. moj = moj prijatelj Neron; v nagovoru: mi homo Pl. moj ljubi, dragi moj, mi frater, mi Attice Ci. (moj) ljubi (dragi) brat, Atik, mea Pythias Ter. (moja) ljuba (draga) Pitiada, mea tu Ter. moja ljuba; occ. meni naklonjen: quis homo sit magis meus quam tuus Pl. Subst.

1. mea -ae, f (v nagovoru) moja ljuba, ljubica, dragica: Pl., quorum memor, o mea, pone fastus O., toda pl.: pars, o Telethusa, mearum O. tistih, ki me ljubijo in častijo.

2. meum -ī, n in pl. mea -ōrum, n moje, svoje, moja imovina, svojina, last(nina): Ter., Plin. iun., nihil addo de meo Ci., omnia mea mecum porto Ci., mea ne finxisse minora putarer H. svojo veljavo (vpliv) pri tebi, ego meorum solum sum meus Ter. izmed vse moje svojine sem le jaz sam svoj; poseb. non est meum ni po moje, ni moja navada, ni v moji navadi, ni moja stvar: non istuc meum est Pl., non est mentiri meum Ter., non est meum committere, ut … Ci. ne bi mi pristajalo, ne bi se spodobilo zame; meum est moja dolžnost je, pristoji mi: puto esse meum exponere, quid sentiam Ci., meum fuit cum causā accedere ad accusandum Ci.; toda: quod Thebae cecidere, meum est O. ali quodcumque potest fecisse videri fortiter iste, meum est O. je moje delo.

3. meī -ōrum, m moji, svojci (= moji rojaki, sorodniki, prijatelji, sužnji): Ci. ep., O., Plin. iun., Iliaci cineres et flamma extrema meorum V.; redkeje sg.: eduxi a parvulo, habui, amavi pro meo Ter.

Opomba: Iz star. soobl. mius 3, skrč. dat. pl. mīs: Pl.; voc. sg. m. mī, tudi pri fem. in neutr. (poleg mea, meum): mi soror, mi coniux Ap., mater mi Iul. Val., mi sidus Ap., tudi pri pl. m.: mi homines Pl., o mi hospites Petr.; pesn. voc. sg. m. tudi meus: O., sanguis meus V.; skrč. gen. pl. m. maiorum meûm: Pl. Pron. okrepljen z -met in -pte: meopte, meāpte mēpete, meāmet Pl., meamet facta S.

mevža samostalnik
izraža negativen odnos (boječa oseba) ▸ anyámasszony katonája, nyámnyila, tutyimutyiČe odkloniš uživanje prepovedanih drog, nisi strahopetec ali mevža. ▸ Ha elutasítod az illegális drogok fogyasztását, nem azt jelenti, hogy gyáva vagy nyámnyila lennél.
Če ne storim ničesar, me bodo imeli za mevžo. ▸ Ha nem teszek semmit, tutyimutyinak fognak tartani.
Ne bodi mevža in me za slovo poljubi na ustnice. ▸ Ne legyél már ilyen nyámnyila, adj búcsúcsókot a számra!
Sopomenke: slabič

micciō -īre (onomatop. beseda. kakor gr. μηκάομαι = sl. meketati = hr. mékati = nem. meckern = lit. mekénti, gr. μηκάς, skr. meká- kozel) meketati (o kozah): Suet. fr.