Franja

virgō -inis, f (etim. nepojasnjena beseda)

1. (še nedotaknjena) devica ali deklica, dekle: Q., Mart., Amm. idr., virgines rapere S., cum Sabinas honesto ortas loco virgines rapi iussit Ci., ea sacra per mulieres ac virgines confici solent Ci., mihi matronarum ac virginum veniebat in mentem Ci., virgo incorrupta Ci., adulta H., nubilis N., virgo Saturnia (= Vesta) O., dea virgo (= Diana) O.; samo virgo (= Astraea) V., virgo Tritonia (= Minerva) V., Phoebea (= Daphne, pesn. = lovorjev venec, ker je Apolon svojo ljubico Dafno spremenil v lovoriko) O., bellica (= Minerva) Sil., audiat … scelus atque notas virginum (= Danaidum) poenas H., Virginis aequor (= Hellespontus) O., virgo Vestalis Ci., post virginum (sc. Vestalium) absolutionem Ci., virgines Vestae L. = virgines sanctae H., virgo vestalis maxima ali samo virgo maxima Suet. = natu maxima virgo O. = virginum Vestalium vetustissima T. najstarejša vestalka, virgo regia O. kraljična; atrib. = deviška, neporočena, neomožena: filia virgo Kom., Q., virgo filia Ci. idr., ornamenta Minervae virginis in meretriciam domum transtulit Ci., cui filiam virginem collocaverat N., virgines reginae Cu. kraljične, virgines anus Aug. stare device, zarjavele device.

2. occ. mladenka, mlado dekle, mlada ženska (žena), deklica (tudi taka, ki ni ohranila čistosti): Sil., Cu., Iust. idr., virgo adultera (= Medea) O., audetque viris concurrere virgo (= Penthesilea) V., virgo infelix (= Pasiphaē) V., virginum matres iuvenumque H., virgines nuptae H.

3. metaf.
a) še čist mladenič, deviški mož (= ki se vzdržuje spolnega odnosa): Tert., Hier., Paul. Nol. idr., puer virgo Marc.
b) o živalih, ki se še niso parile, še neoplojena, še neoplemenjena, še ne breja: equarum virginum Plin., virginis leae Stat., porca virgo Mart., piscis virgo Plin. Val., virgines buculae Arn., virgines carnes Plin. meso živali, ki se še niso parile.
c) ozvezdje Devica: Hyg., splendenti corpore Virgo Ci. poet.
d) Aqua (aqua) Virgō, tudi samo Virgō Devični vodovod v Rimu, ki ga je dal zgraditi Mark Agripa, tako imenovan zato, ker je njegov studenec baje odkrila neka devica; ta vodovod je v rabi še dandanes (Fontana Trevi): Plin., Front. idr., nec vos campus habet, nec vos gelidissima Virgo O., novo anno auspicabar in Virginem desilire Sen. ph. novo leto sem začel (sem posvetil) s skokom v Devični vodovod.
e) o drugih neživih subj. = čist, nemešan, nepomešan, nepoškodovan, neokrnjen, nedotaknjen, cel, ne(upo)rabljen, prazen: terra Plin. še neobdelana, virgines rosae Ap. šele vzcvetele, senecta Tert. neporočena, brezzakonska, saliva Tert. slina na tešče, charta Marc. = še nerabljen papir, charta Mart. = še ne izdan (še ne bran) spis; porri virgines Marc.

Opomba: Virgŏ merijo: Stat., Iuv., Aus.

vitamin samostalnik
1. pogosto v množini (organska spojina) ▸ vitaminPretirano znojenje je lahko posledica pomanjkanja vitaminov in mineralov, zlasti magnezija in kalija. ▸ A túlzott izzadást a vitaminok és ásványi anyagok, különösen a magnézium és a kálium hiánya okozhatja.Ko pripravljamo obroke, moramo paziti, da vsebujejo zadostno količino vitaminov. ▸ Az ételek elkészítésekor ügyelnünk kell arra, hogy elegendő vitamint tartalmazzanak.Za pravšnji odmerek vitaminov poskrbi kozarec sveže iztisnjene rožnate grenivke. ▸ A megfelelő vitaminadagról egy pohár frissen facsart rózsaszín grapefruitlé gondoskodik.Solata je bogata z vitamini in minerali, zato je priporočljiva v pomladanskem času. ▸ A saláta vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, ezért fogyasztása a tavaszi időszakban ajánlott.Superhrana vsebuje visoke doze vitaminov, mineralov in antioksidantov ter malo holesterola. ▸ A szuperélelmiszerek nagy dózisban tartalmaznak vitaminokat, ásványi anyagokat és antioxidánsokat, és alacsony a koleszterintartalmuk.Povezane iztočnice: vitamin A, vitamin B, vitamin K, vitamin B12, vitamin H, vitamin F, vitamin P, vitamin D, vitamin B2

2. pogosto v množini (prehransko dopolnilo) ▸ vitaminPila je vroč čaj z medom in jemala vitamine. ▸ Forró mézesteát ivott és vitaminokat szedett.Čeprav jem vitamine, sem bil do zdaj že trikrat bolan. ▸ Annak ellenére, hogy vitaminokat szedek, eddig már háromszor beteg voltam.Mami mi je kupila neke vitamine, ki so kot bonboni in so kar dobri. ▸ Anyu elég jó, cukorkaszerű vitaminokat vásárolt.Če vam po štirih dneh ne bo bolje, lahko dnevni odmerek vitamina povečate na 2000 do 3000 miligramov. ▸ Ha négy nap után sem érzi jobban magát, a napi vitaminadagot 2000-3000 milligrammra emelheti.
Vaša papiga poleg vitaminov zelo verjetno potrebuje še kakšno bolj specialno zdravilo, ki pa ga bo po diagnozi predpisal veterinar. ▸ A vitaminok mellett papagájának valószínűleg speciálisabb gyógyszerekre is szüksége lesz, amelyeket a diagnózis felállítása után az állatorvos fog felírni.

3. pogosto v množini (sadje in zelenjava) ▸ vitaminV tem letnem času priporočamo vsem, naj redno uživajo vitamine oziroma sadje. ▸ Ebben az évszakban mindenkinek azt javaslom, hogy fogyasszon rendszeresen vitaminokat, illetve gyümölcsöt.Zavijte na najbližjo tržnico, se oskrbite z zalogo vitaminov in si z njimi okrepite organizem. ▸ Térjen be a legközelebbi piacra, töltse fel a vitaminkészletét, és erősítse velük a szervezetét!Z mami se enkrat ali dvakrat na teden odpraviva na stričevo njivo, kjer vsaka nabere košaro vitaminov. ▸ Anyuval hetente egyszer-kétszer elmegyünk a nagybácsim mezejére, ahol mindegyikünk összegyűjt egy-egy vitaminkosarat.Na ljubljanskih tržnicah je na voljo pestra izbira vitaminov za preganjanje jesenske gripe. ▸ A ljubljanai piacon az őszi influenza elűzésére vitaminok széles kínálata áll rendelkezésre.
S prvimi pomladnimi sončnimi žarki so tržnice povečale svojo ponudbo vitaminov. Najcenejša so jabolka. ▸ Az első tavaszi napsugarakkal a piacokon megnőtt a vitaminkínálat. A legolcsóbb az alma.

vizualizirati glagol
1. (miselno oblikovati podobo; predstavljati si) ▸ vizualizálKo si vizualiziram skok, si vedno predstavljam, da skočim v ravnino in pristanem v telemark. ▸ Amikor vizualizálom az ugrást, mindig azt képzelem, hogy sima területre ugrok és telemark pozícióban landolok.
To sliko bom vizualizirala vsak večer in upala, da deluje! ▸ Minden este vizualizálni fogom ezt a képet, és remélem, hogy működik!

2. (vizualno prikazati; upodobiti) ▸ vizualizál, megjelenít
Arhitekti in notranji opremljevalci zato pogosto svoje predloge vizualizirajo s tridimenzionalno računalniško risbo. ▸ Az építészek és a lakberendezők ezért gyakran háromdimenziós számítógépes grafikával vizualizálják a javaslataikat.
Kadar želimo poslušalcem posredovati podatke, jih je dobro vizualizirati. ▸ Amikor információt akarunk közvetíteni a hallgatóknak, jó, ha vizualizáljuk azokat.

voilà [vwala] préposition tam je (sta, so)

me voilà tu sem
voilà 3 ans qu'il est mort tri leta je že, kar je umrl
le voilà qui vient pravkar prihaja
voilà une idée! kakšna ideja!
voilà pourquoi zato, zategadelj
voilà tout to je vse
nous y voilà! sedaj pa imamo!
vous y voilà! uspeli ste!
voilà bien parler to se pravi dobro govoriti!
voilà ce que c'est que de ... tako se zgodi, če ...
vous voilà arrivés prišli ste torej, tu ste torej
je me suis sauvé par la fenêtre, et voilà zbežal sem (rešil sem se) skozi okno, in to je vse (nič drugega ni bilo)

volere^*

A) v. tr. (pres. vōglio)

1. hoteti; želeti:
a volere che zato, da
neanche a volere sploh ne moreš, ni mogoče
non puoi sbagliare neanche a volere sploh ne moreš zgrešiti
senza volere, non volendo nehote
qui ti voglio! tukaj pokaži, kaj znaš!
vuoi sapere una cosa? pog. si slišal?
vuoi vedere che è stata lei gotovo je bila ona
volere o no, volere o volare pog. zlepa ali zgrda

2. hoteti, zahtevati

3. absol. hoteti:
capacità di intendere e di volere pravo prištevnost

4. hoteti, določati, velevati, zahtevati, ukazati:
il destino ha voluto così usoda je tako hotela
la legge vuole così tako veleva zakon

5. (močno) želeti:
come vuoi, come volete kakor želiš, kakor želite
volere una persona želeti nekoga videti, s kom govoriti
volere piuttosto raje imeti

6. določiti, določati; odločiti, odločati:
volle che il suo patrimonio fosse devoluto in opere di beneficenza določil je, naj gre njegovo imetje v dobrodelne namene

7. dovoliti, dovoljevati; privoliti; izvoliti:
vuole accomodarsi? izvolite, prosim!
Dio voglia, Dio volesse, volesse il cielo Bog daj, da

8. hoteti, zahtevati (ceno, plačilo):
quanto vuole per... ? koliko hočete za... ? koliko stane?

9. meniti, praviti, trditi, zatrjevati:
ognuno la vuole a suo modo kolikor ljudi, toliko misli
come vuole un'antica leggenda kakor pravi starinska pripovedka
PREGOVORI: chi la vuole cruda e chi la vuol cotta preg. kolikor ljudi, toliko čudi

10. dopustiti, dopuščati

11. zahtevati, potrebovati:
un malato che vuole molte cure bolnik, ki zahteva veliko nege
anche l'occhio vuole la sua parte pren. tudi zunanji videz je važen
volerci, volercene biti potreben:
ci vuole un bel coraggio a dire certe cose kar lep pogum je potreben, da se človek česa takega znebi

12. jezik (reggere) vezati se s:
questa preposizione vuole il genitivo ta predlog se veže z rodilnikom

13.
voler bene, voler male a qcn. imeti rad, sovražiti koga
volere un gran bene, un ben dell'anima a qcn. koga imeti zelo rad, zelo ljubiti
volerne a qcn. biti na koga hud

14.
voler dire hoteti, nameravati reči; pomeniti:
voglio dire, volevo dire hočem, hotel sem reči (ko želimo spremeniti izjavo, biti natančnejši)
volevo ben dire! saj sem pravil! saj sem vedel!
cosa vuol dire in italiano lo sloveno 'hvala'? kaj po italijansko pomeni slovenska beseda 'hvala'?
non vuol dire ni važno, nič zato, nič ne de:
non mi dai una mano? non vuol dire, mi arrangerò da solo nočeš mi pomagati? nič ne de, si bom že sam pomagal
PREGOVORI: chi troppo vuole nulla stringe preg. kdor preveč zajame, nič ne objame

B) ➞ volersi v. rifl. (pres. ci vogliamo)
volersi bene radi se imeti, ljubiti se

C) m volja:
a mio, tuo, suo volere kakor je meni, tebi, njemu (njej) po volji
di mio, di tuo volere po moji, tvoji prosti volji
sia fatto il volere di Dio naj se zgodi božja volja

vrai [vre] masculin resnica

pas vrai? ni res? kajne?
pour de vrai zares, v resnici
il est vrai que res je, da
il n'en est pas moins vrai que pri vsem tem, nič manj zato pa je res, da
à vrai dire, à dire vrai po resnici povedano, pravzaprav
parler vrai govoriti resnico, pravo povedati
être dans le vrai imeti prav, pravo pogoditi
tu dis vrai prav praviš

Vulcānus (starejše Volcānus) -ī, m (domnevno izpos. iz etr. ali katerega od sredozemskih, verjetno egejskih jezikov; prim. skr. ulkā́, ulkuṣī ognjeni pojav, meteor, gr. [kretsko] Ƒελχανός = Ζεύς)

1. Vulkán (Volkán), hromi bog ognja in kovaštva, poistoveten z grškim Hefajstom ( Ἥφαιστος), v mitologiji sin Jupitra in Junone, Venerin soprog, Amorjev rejnik, s Kiklopi nebeški orožar: Ci., C., L., O., H., Hyg.; insula Vulcani (Ἡφαίστου νῆσος) L. Vulkanov otok, sicilski obali najbližji in najjužnejši izmed Liparskih otokov (zdaj Vulcano ali Vulcanello). Ker je bilo tam zelo pogosto opaziti vulkansko aktivnost, so ga imeli za Vulkanovo bivališče in so ga zato tudi poimenovali po tem bogu: V., Pl. idr., insulae Vulcani L. Vulkanovi otoki = Liparski otoki.

2. meton. = ogenj, plamen: Volcanum in cornu conclusum geris Pl. (o kuhanju), Volcano studes Pl. (o kuharju), Vulcanum naribus efflant … tauri O., totis Volcanum spargere tectis V., furit … Volcanus V. — Od tod adj.

1. Vulcānius (Volcānius) 3
a) Vulkánov (Volkánov), Vulkánu (Volkánu) posvečen, vulkán(ij)ski (volkán(ij)ski): Vulcania munera, currūs O., Vulcania Lemnos O. (kot vulkanski otok) Vulkanu posvečen, insulae Volcaniae Plin. Volkanovi (= Liparski) otoki, Volcania arma Ci. kakršno izdeluje Vulkan.
b) vulkanski, ognjen, ognja (gen.): vis Luc. ap. Non., acies V., pestis Sil. = ogenj, amnis Cl. tok lave.

2. Vulcānālis (Volcānālis) -e Vulkánov (Volkánov): flamen Varr., Macr.; kot subst. Vulcānal (Volcānal) -ālis, abl. -ālī, n Vulkanál (Volkanál) = Vulkanovišče (Volkanovišče), Vulkanu posvečeni kraj (area) v Rimu nad komicijem (zboriščem): Plin., Aur., Fest.; pl. Vulcānālia -ium in -iōrum, n vulkanálije, Vulkanov praznik, obhajan 23. avgusta z igrami v Flaminijevem cirkusu: Varr., S. ap. Non., Col., Plin., Plin. iun., Serv. idr.

way¹ [wéi] samostalnik
pot, cesta, steza; proga; prehod; stran, smer
navtika kurz

way in vhod
way out izhod; prehojena pot; pot ali oddaljenost, ki jo je treba prehoditi; dalja, del poti ali potovanja; prosta pot, prostor; figurativno priložnost, prilika, možnost, izhod; napredovanje, napredek, razvoj; pogovorno okolica, stran; figurativno pot, način, sredstvo, postopek, metoda; navada, lastnost, običaj; poklic, stroka, področje dejavnosti; (zdravstveno) stanje, položaj; ozir, pogled, zveza, razmerje, stopnja; navtika, množina grede za spuščanje ladje v vodo, sanke
a long (ali a great) way off (ali from here) daleč stran od tu
any way vsekakor, v vsakem primeru
by way of na poti čez; z namenom, da; zato, da; s pomočjo; zaradi
by the way mimogrede, spotoma, na poti; sicer; slučajno
by way of compliment kot kompliment
in a way nekako, na neki način, ne popolnoma
in every way v vsakem pogledu (oziru)
in many ways v mnogih ozirih (pogledih)
in more ways than one v več kot enem oziru (pogledu)
in a polite (friendly) way vljudno (prijazno)
in a small way skromno, brez pretenzij, ponižno
not by a long way še dolgo ne
in some (ali several) ways v marsikakem pogledu (oziru)
one way or another tako ali tako, kakorkoli, nekako
over the way na drugi strani (poti), čez cesto
on one's way to na poti k
no way nikakor ne
some way or other na ta ali na oni način
the other way round v obratni smeri, narobe, (ravno) obratno
under way navtika na poti, na vožnji
well on one's way v polnem teku
ways and means pot in način (zlasti kako priti do denarja)
Ways and Means parlamentarna budžetna komisija
the way of the world tok, način življenja, ukoreninjen običaj
the way of the cross religija križev pot
no way inferior nikakor ne slabši, neznatnejši
the good old ways dobri, stari običaji
high way glavna cesta, državna cesta; figurativno običajni način delovanja
Milky Way rimska cesta (na nebu)
lion in the way zapreka, motnja (zlasti namišljena, fiktivna)
permanent way železnica tir, tračnice
permanent-way man železnica progovni delavec
nothing out of the way nič posebnega (nenavadnega, izrednega)
somewhere London way nekje v okolici Londona
right of way pravica prehoda (čez tuje zemljišče)
this way please! semkaj, za menoj, prosim!
this is not in my way to ni moja stroka, s tem se ne bavim
to ask the (ali one's) way vprašati za pot
to be in a bad way biti v slabem položaju
to be in the family way biti noseča, pričakovati otroka
to be by way of being angry skoraj pobesneti
to be in s.o.'s way biti komu napoti, motiti koga
to be under way biti na poti
the conference was already under way konferenca je bila že v teku
to be on the way biti na poti, približevati se
to be in a way pogovorno biti vznemirjen, razburjen
it is not his way to ni njegova navada
the furthest way about is the nearest way home najkrajša pot ni vedno najhitrejša
to clear the way umakniti se s poti, dati prost prehod
to come by way of Paris priti prek Pariza
to come (ali to fall) in s.o.'s way srečati koga, naleteti na koga
to gather way povečati hitrost
to find one's way znajti se
to get in the way biti napoti, zapreti pot, ovirati
to get in the way of s.th. razumeti kaj
to get out of the way iti s poti, umakniti se (s poti)
to give way umakniti se, odmakniti se, izogniti se; popuščati, popustiti
to force one's way izsiliti, utreti si pot
to go a long way iti daleč
to go one's way oditi, iti po svoji poti
to go (ali to take) one's own way iti svojo pot; ravnati, narediti neodvisno od nasvetov drugih
to go the way of all the earth (of all flesh, of nature) figurativno umreti
to have it both ways po potrebi si izbrati
you can't have it both ways ne moreš imeti obojega; figurativno ne more biti volk sit in koza cela
to have one's own way delati po svoji glavi; doseči to, kar želimo
if I had my (own) way če bi šlo po mojem
to live in a great (small) way razkošno (skromno) živeti
to look the other way stran gledati
to look s.o.'s way gledati proti komu
to lose way izgubiti, zmanjšati hitrost
to lose one's way zaiti, izgubiti se
to make way napredovati; figurativno prodreti, uspeti
to make one's own way iti po svoji poti, oditi
to make the best of one's way iti čim hitreje, pohiteti
to pave the way for utreti pot za
to put o.s. out of the way truditi se, da(ja)ti si truda
to put s.o. out of the way spraviti koga s poti, tajno ubiti koga
to see a way out videti pot (izhod, neko možnost)
to stand in the way of s.o. ovirati koga, zastaviti komu pot
to twist one's way through zvijati se (kot kača) skozi
to work one's way študirati, preživljati se z delom
where there's a will there's a way hoteti je moči

what [wɔt]

1. zaimek
(vprašalni zaimek) kaj; koliko!

what for? čemu?, zakaj?
what ever for? toda zakaj?
what next? in (kaj) potem?, in kaj še?, kaj sedaj?
and what all pogovorno in kaj še vse
what not kar si bodi, karkoli
my hat, my gloves, and what not moj klobuk, moje rokavice, in ne vem, kaj še vse
what if kaj če, (in) kaj se zgodi, če...
what of that? kaj za to?, nič za to
what though (I am poor) kaj zato, pa četudi (sem reven)
what about, what of kaj gledé, kaj praviš (misliš) o
what about a cup of tea? ali bi skodelico čaja?
what's it all about? za kaj (pa) gre?
so what?, what of it? prava reč!; nesmisel!
but what pogovorno ki ne (bi)
not a day comes but what makes a change ni ga dneva, ki ne bi prinesel kake spremembe (kaj novega)
what is the matter? kaj (pa) je?
what is he like? kakšen je on?
what he has suffered! kaj (koliko) je pretrpel!
well, what of it? no, in kaj za to?
what's up? kaj je?, kaj se dogaja?
to know what's what vedeti, za kaj gre, biti informiran, spoznati se
what is the news? kaj je novega?
you want a what? kaj (ponovi, kaj) hočeš?
he claims to a what? kaj hoče on biti?
what is he the better for it? kaj ima on od tega?
I'll tell you what nekaj ti povem
Mr. what-do-you-call-him, Mr. what's-his-name gospod Oné (kako mu je ime?)

2. zaimek
(relativni zaimek) kar

do what I may naj storim, kar hočem (karkoli)
happen what may naj se zgodi, kar hoče!
we know what he is busy with vemo, s čim se ukvarja
this is what we hoped for to je tisto, kar (prav to) smo upali
and what have you ameriško, sleng in kar imate podobnega, takega
but what razen (tega, teh)
he never had any money but what he absolutely needed imel je le najpotrebnejši denar
there was no one but what was excited nikogar ni bilo, ki ne bi bil razburjen

3. pridevnik
kakšen, kateri, kolikšen

what luck! kakšna sreča!
what a queer idea! kakšna čudna ideja!
what a fool I am! kako sem neumen!
he got what books he wanted dobil je vse knjige, ki jih je želel
take what books you need! vzemi toliko knjig, kot jih potrebuješ
what use is this dictionary to you? čemu ti rabi ta slovar?

4. prislov
kako

what happy boys they are kako srečni dečki so (oni)!; deloma
what with storms my return was delayed deloma zaradi viharjev se je moja vrnitev zakasnila
but what (pri nikalnici); pogovorno da ne
not a day but what it rains ni dneva, da ne bi deževalo
never fear but what we shall go! ne boj se, da ne bi šli (= že gremo)!

5. medmet
kaj!, kako!
britanska angleščina kaj ne?

what, do you really mean it? kaj, ti to resno misliš?
a good fellow, what? dober dečko, kaj ne?

6. veznik
pogovorno kolikor

he helped us what he could pomagal nam je, kolikor je mogel

why [wái]

1. prislov
zakaj; čemú; zaradi česar

why not? zakaj ne?
not to know why ne vedeti zakaj
this (ali that) is why zato

2. samostalnik
razlog, vzrok; problem

the why and the wherefore motivi in razlogi
the great whys of life veliki življenjski problemi
never mind the why ne brigaj se za vzrok

3. medmet
no; zares, seveda, vendar

How much is 2 and 8? -- Why, 10 Koliko je 2 in 8? -- No, 10; 10 vendar (seveda)

začarati glagol
1. (o nadnaravni moči) ▸ elvarázsolČarovnica princeske ni marala, zato je sklenila, da jo bo s čarobno palico začarala v žabo. ▸ A boszorka ki nem állhatta a hercegnőt, ezért úgy döntött, hogy a varázspálcával békává varázsolja.

2. (očarati; prevzeti) ▸ elbűvöl, elvarázsol, megigézObčinstvo je na obeh koncertih dobesedno začarala in ljudje so ji dolgo, dolgo ploskali. ▸ Mindkét koncerten elkápráztatta a közönséget, és az emberek hosszú tapssal köszönték meg a műsort.

3. (o domišljijskem svetu) ▸ elvarázsol
V svojih mojstrsko naslikanih podobah nas začara v sanjski svet prizorov, s katerimi se odziva na aktualne dogodke v svetu in upodablja svoja najbolj intimna doživetja in razmišljanja. ▸ kontrastivno zanimivo A mesterien megfestett alakokkal álomvilágba visz el, a jelenetek a világ aktuális eseményeire reflektálnak, és a legintimebb élményeit és gondolatait jelenítik meg.

4. (o veliki spremembi) ▸ varázsol
Slovenski avtorji in ilustratorji opravljajo poslanstvo, da otroke začarajo v bralce. ▸ A szlovén szerzők és illusztrátorok küldetése az, hogy a gyerekekből olvasót varázsoljanak.
Kako pa lahko brez operacije svoje ustnice začarate v večje? ▸ Hogyan varázsolhatja nagyobbá ajkait műtét nélkül?

5. (o čarobni lepoti) ▸ varázslatossá teszKamelije začarajo vrt s svojimi čudovitimi cvetovi. ▸ A kaméliák csodálatos virágaikkal varázslatossá teszik a kertet.
Slovenska vas leži v prečudoviti kočevski pokrajini, ki jo je letošnja zima začarala v pravo pravljično pokrajino. ▸ Slovenska vas a csodálatos kočevjei térségben fekszik, amelyet az idei tél igazi mesebeli vidékké varázsolt.

6. (izvajati trike) ▸ varázsol
Čarovnik začara različne živali pod klobukom in na njem, otroci pa morajo spraševati, kaj je pod klobukom ali na njem. ▸ A varázsló különböző állatokat bűvöl a kalap alá vagy a kalapra, a gyerekeknek pedig meg kell kérdezniük, mi van a kalap alatt vagy a kalapon.

7. v športnem kontekstu (onemogočiti zadetek) ▸ megbabonázS pomočjo odlične publike so se naši junaki prebudili, največji preobrat pa je naredil Perič, ki je dobesedno začaral svoja vrata in v petnajstih minutah zbral fantastičnih sedem obramb. ▸ A nagyszerű közönség segítségével hőseink felébredtek, és a legnagyobb fordulatot Perič jelentette, aki szó szerint megbabonázta a kaput, és tizenöt perc alatt fantasztikus módon hétszer védett.

zakáj

A) adv.

1. perché, per quale ragione, per quale motivo:
zakaj je jezen na nas perché è arrabbiato con noi
se bojiš? Zakaj le hai paura? Perché mai
greš z nami? Zakaj pa ne vieni con noi? E perché no, Ma certo

2. pog. (čemu) a quale scopo, perché:
zakaj mi vse to praviš? Zato, da izveš resnico perché mi racconti queste cose? Perché tu sappia (la verità)

B) zakáj (-a) m il perché:
zakajev je veliko i perché sono tanti

C) zakáj konj. knjiž. perché, poiché, siccome:
cenili so ga, zakaj bil je pošten era stimato perché un grande galantuomo

zaljubljenka samostalnik
1. (zaljubljena ženska) ▸ szerelmes
Mlada zaljubljenka se hoče maščevati izbrancu, ker jo je zavrnil. ▸ Az ifjú szerelmes hölgy bosszút akar állni kiválasztottján, mert az visszautasította.

2. (navdušenka) ▸ szerelmes
Sem velika zaljubljenka v morje, ki ga najraje opazujem s palube kakšne jadrnice. ▸ Nagy szerelmese vagyok a tengernek, amit legszívesebben egy vitorlás fedélzetéről figyelek.
Velika zaljubljenka v gledališče ste in zato najdemo med vašimi deli tudi gledališke igre. ▸ A színház nagy szerelmese, ezért találunk a művei között színdarabokat is.

zaradi tega [é] (zato) deswegen, deshalb, darum
prav zaradi tega ebendeswegen, ebendeshalb
zaradi tega, da um zu (samo zaradi tega, da bi načrte spodnesli nur um die Pläne zu vereiteln)
zaradi tega ker weil

zaslánjati (-am) | zasloníti (-im) imperf., perf.

1. schermare

2. coprire:
blešči se, zato si zaslanja oči la luce è forte e così si copre gli occhi con la mano

3. chiudere

4. velare, chiudere la vista:
drevesa zaslanjajo pogled gli alberi chiudono la vista

zatišje pred nevihto frazem
(o napovedi težkih časov) ▸ vihar előtti csend
Zato sta na štiri oči poskušala zgladiti spor, toda sklenjeno premirje je bilo le zatišje pred nevihto. ▸ Négyszemközt igyekeztek elrendezni a vitát, de a fegyverszünet csak a vihar előtti csend volt.
Sopomenke: zatišje pred viharjem, zatišje pred burjo, zatišje pred neurjem

zatórej glej zató

zet samostalnik
(hčerin mož) ▸ vőKot tašča je bila precej zahtevna, zato se z se z zetom nista preveč dobro razumela. ▸ Anyósként elég válogatós volt, ezért a vejével nem igazán értették meg egymást.

zima samostalnik
1. (letni čas) ▸ télEni najhujših suš v stoletju je sledila mrzla zima. ▸ Az évszázad egyik legnagyobb aszályát hideg tél követte.V vas se odpravita le poredko, vendar se zdi, da se bosta na zimo morala preseliti. ▸ Csak ritkán mennek be a faluba, de úgy tűnik, télre át kell költözniük.
Povezane iztočnice: astronomska zima, koledarska zima, zelena zima

2. (o stanju narave) ▸ télTo zlasti velja za severna pobočja, kjer sta nad 1500 metri še zima in trd, pomrznjen sneg. ▸ Ez elsősorban az északi lejtőkre igaz, ahol 1.500 méter felett még tél van és keményre fagyott a hó.

3. (obdobje glede na dogajanje) ▸ télVrhunec letošnje skakalne zime bodo olimpijske igre v Pjongčangu. ▸ Az idei téli síugrószezon csúcspontja a phjongcshangi olimpiai játékok lesznek.Če v vaši omari visi kostim iz tvida, ste glavni nakup za naslednjo modno zimo že opravili. ▸ Ha van egy tweedkosztüm a szekrényében, akkor már be is szerezte a jövő téli divatszezon fő darabját.Nemški kapitulaciji v prvi svetovni vojni leta 1918 je sledila zelo burna zima. ▸ Az 1. világháborús német kapitulációt 1918-ban nagyon viharos tél követte.

4. (o literarnem liku) ▸ TélKot kaže, minulemu pustu ni uspelo pregnati starke zime iz naših krajev. ▸ Úgy tűnik, hogy a farsang nem tudta elűzni Télanyót városainkból.
Še malo, pa se bo tudi jesen poslovila, saj jo bo iz naših krajev pregnala starka zima. ▸ Nemsoká az ősz is elbúcsúzik, hisz Télanyó elűzi tájainkról.Botra zima je letos poskrbela za obilico snega, zato obratujejo tudi mnoge žičnice v dolini. ▸ Az idei tél rengeteg havat hozott, és a völgy számos sífelvonója üzemel.
Predvsem ljubitelje belih strmin je malce skrbelo, kaj bo z botro zimo. ▸ Különösen a fehér lejtők szerelmesei aggódtak kissé, hogy mit tartogat számukra a téltündér.

zmotljiv pridevnik
(ki se lahko zmoti) približek prevedka ▸ olyan ember aki tévedhet, esendő
Res pa je, da je zdravnik človek in zato tudi zmotljiv. ▸ kontrastivno zanimivo Igaz, hogy az orvos is ember, és ezért tévedhet.
Utrujen človek je bolj zmotljiv, napaka se zgodi bistveno hitreje. ▸ kontrastivno zanimivo A fáradt ember könnyebben téved, hamarább hibázik.