Franja

brême (-éna) n

1. carico, fardello, peso; soma:
maksimalno dovoljeno breme carico massimo consentito (al veicolo)
nareč. breme dračja fascina

2. pren. peso, fardello:
težko breme mu je padlo od srca si è liberato di un grande peso

3. pren. (obveznost, dolžnost) onere; obbligo

4. (davščina) tributo:
davčno breme carico fiscale, tributario; tributo, tassa
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
biti komu v breme essere a carico di qcn., essere mantenuto da qcn.
ekon. v breme a carico
jur. dokazno breme carico probatorio

brême carga f , cargo m ; peso m

v naše breme (trg) a nuestro cargo
v breme koga por cuenta de alg
socialna bremena cargas f pl sociales
iti v breme koga correr por cuenta (ali correr a cargo) de alg
naložiti komu breme echar la carga a alg
onemoči, pasti, zgruditi se pod bremenom (fig) dar con la carga en tierra (ali en el suelo)
pasti komu v breme ser una carga para alg
pisati v breme (trg) cargar en cuenta
znebiti se bremena echar la carga de sí

brezkônčnost (-i) f infinità, infinito, immensità, sterminatezza:
govor se vleče v brezkončnost il discorso si protrae all'infinito, va per le lunghe

brêzno (-a) n abisso, baratro, voragine, precipizio (tudi pren.):
strmoglaviti v brezno sprofondare, precipitare nell'abisso
ladja se je potopila v brezno oceana la nave si inabissò nell'oceano
brezno bede, obupa un abisso di miseria, di disperazione

brezposeln pridevnik
(ki je brez zaposlitve) ▸ munkanélküli, állástalanV klubu si brezposelne osebe tudi med seboj pomagajo in izmenjujejo informacije. ▸ A klubban a munkanélküli személyek egymást segítik és információkat cserélnek.
Odkar je mama brezposelna, živijo le od socialnih pomoči. ▸ Mióta az édesanya munkanélküli, csak a szociális támogatásból élnek.
Zaposlili so nekdanjega odvisnika in brezposelno žensko, starejšo od 50 let. ▸ Egy 50 év feletti, volt drogfüggő és munkanélküli nőt vettek fel.
V podobnem napadu je brezposeln Irec, William Hamilton, sprožil s smodnikom napolnjeno pištolo proti Viktorijini kočiji, ko se je vozila po cesti Constitution Hill v Londonu. ▸ Egy hasonló támadás során egy munkanélküli ír, William Hamilton egy lőporral töltött pisztollyal rálőtt Viktória hintójára, amikor az a londoni Constitution Hill úton hajtott.

brísati (bríšem)

A) imperf.

1. asciugare (i piatti)

2. pulire, nettare; spolverare; strofinare

3. cancellare (il nome, il debito)

4. pog. pren. (tepsti) picchiare

5. pog.
brisati jo (pobrisati jo) correre

B) brísati se (bríšem se), brísati si (brišem si) ➞ pobrisati se imperf. refl.

1. asciugarsi (il sudore)

2. nettarsi, pulirsi:
nebo se briše il cielo si schiarisce
pren. vsak si ob tebe prste briše sei lo zimbello di tutti

brísati límpiar ; (osušiti) enjugar

brisati prah limpiar (ali quitar) el polvo
brisati si pot s čela enjugar (ali secar ali limpiar) el sudor de la frente

briti glagol
1. (o dlakah na obrazu) ▸ borotvál, borotválkozikSkoraj 97 odstotkov moških se redno brije. ▸ A férfiak 97 százaléka rendszeresen borotválkozik.

2. (o dlakah drugod po telesu) ▸ borotvál, borotválkozikZdaj se brijejo ali se skušajo na kak drug način znebiti dlak že najstnice. ▸ A tinédzserlányok most borotválkoznak, vagy máshogy próbálnak megszabadulni a szőrszálaktól.

3. (o vetru) ▸ süvítBilo je mraz in hud veter je bril. ▸ kontrastivno zanimivo Hideg volt, és rettentő szél fújt.

bŕk (-a) m

1. baffo:
dolgi brki mustacchi
sukati, vihati si brke arricciarsi i mustacchi
briti, nositi brke radersi, portare i baffi
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
brki so se mu povesili si sente offeso, scoraggiato
smejati se v brk ridere sotto i baffi
v brk kaj povedati cantarla chiara a qcn.
v brk se komu smejati, lagati ridere in faccia a qcn., mentire a qcn. sfacciatamente, spudoratamente, per la gola

2. pl. brki baffi (del topo, del gatto ecc.)

3. bot.
mačkov brk (vrtna črnika) fanciullaccia (Nigella damascena)

bŕke bŕki VB moustache, ZDA mustache; mustachio; (mačke, kune) whiskers pl; (ribe) barb, beard

vihati si bŕke, bŕki to twirl one's moustache

brki samostalnik
1. (pri moških) ▸ bajusz [szőrsáv a felső ajak felett]Bil je visok, suh človek, oblečen v črno, s črnimi brki. ▸ Magas, vékony férfi volt, feketébe öltözve, fekete bajusszal.
Njegova usta so pod mogočnimi brki vedno razlezena v širok nasmeh. ▸ Szája mindig széles mosolyra nyílik hatalmas bajusza alatt.
Bil je plavolas, s kodrastimi lasmi in z močnimi brki. ▸ Szőke, göndör hajat és dús bajuszt viselt.
Sopomenke: brčice

2. (daljše dlake blizu ust živali) ▸ bajusz [a leggyakrabban a pofa két oldalán, pl. macskáknál, kutyáknál, rozmárnál]
Mačke uporabljajo svoje brke, da ugotovijo, kako širok je prostor, kjer se nahajajo, in ali bodo prišle skozi. ▸ A macskák a bajuszukkal határozzák meg, hogy milyen széles az a hely, ahol vannak, és hogy átférnek-e rajta.
Dolgi brki okoli gobčka nam povedo, da miši v trdi temi dobro zaznavajo okolico s tipom. ▸ A hosszú bajuszszálak a pofa körül arról árulkodnak, hogy a koromsötétben élő egerek tapintással is jól érzékelik a környezetüket.
Sopomenke: brčice

3. (packe od hrane) ▸ bajusz [ételfolt]
Mami je izpila dolg požirek in z belimi brki pene okrog ust megleno ugovarjala: "Si čisto ob pamet? ▸ Anya nagyot kortyolt, és a szája körül fehér habos bajusszal homályosan tiltakozott: „Elment az eszed?”

4. (moškim brkom podoben pas dlak) ▸ bajusz [némely állatoknál, például macskánál, kutyánál, rozmárnál; lehet nőknél is]
Mroža z njegovimi okli in brki v hipu prepoznamo. ▸ A rozmárt azonnal felismerjük az agyaráról és a bajuszáról .
Kmalu bodo mladiču zrasli tudi značilni beli brki, ki spominjajo na brke kakšnega cesarja. ▸ Lassan kinő a kölyökállat jellegzetes fehér bajusza, ami császári bajuszra emlékeztet.
Po uživanju teh pripravkov ženskam pričnejo rasti brki in včasih celo brada. ▸ Ezeknek a termékeknek a fogyasztása után a nőknek bajusza, sőt néha szakálla nő.
Sopomenke: brčice

brúndati (godrnjati) to grumble (at, about, over); (refren) to hum

brúndati si (popevati si) to hum

brusiti glagol
1. (površino) ▸ csiszol, políroz
2. (orodje; orožje) ▸ köszörül, megköszörül
3. (del telesa) ▸ köszörül, fen, élezMedved se je bližal in že si je brusil svoje ostre zobe. ▸ A medve egyre közeledett, és már fente a fogát.

4. (znanje; veščino) ▸ palléroz, köszörül, csiszolNamesto da bi brusil teniški talent, je prislužene dolarje raje zapravljal za hitre avtomobile. ▸ Ahelyett, hogy tenisztudását csiszolta volna, a megszerzett dollárokat gyors gépkocsikra pazarolta.

brusiti zobe frazem
1. (o govorjenju) ▸ köszörüli valakin a nyelvét, élezi valakin a nyelvét
Ta je namreč v relativno kratkem času svojega delovanja odprla kar nekaj front, še najbolj pa si brusi zobe na zakonu o javni televiziji. ▸ Viszonylag rövid tevékenysége során több frontot is nyitott, leginkább a közszolgálati televízión köszörülte a nyelvét.

2. (o skorajšnji pojavitvi) ▸ kimutatja a foga fehérjét
Zima že brusi svoje zobe. ▸ A tél már kimutatni készül a foga fehérjét.

búba¹ (-e) f zool. crisalide, pupa; pren.
ti pa kar molči, saj si komaj iz bube zlezel e tu sta' zitto che c'hai ancora il latte alla bocca

budilka samostalnik
(ura z alarmom) ▸ ébresztőóraČe vas skrbi, da bi predolgo spali, si navijte budilko. ▸ Ha attól tart, hogy túl sokáig aludna, állítsa be az ébresztőórát!

butelj samostalnik
izraža negativen odnos (neumnež) ▸ tökkelütött, balga, ütődött
Samo pravi butelj bi si registriral avto, ki ni tehnično brezhiben, mar ne? ▸ Csak egy igazi tökkelütött vinné vizsgára a műszakilag nem kifogástalan autóját, ugye?
Kriv sem le toliko, da sem bil takšen butelj, da sem te stvari poslušal. ▸ Csak annyiban vagyok hibás, hogy balgaságomban végighallgattam ezeket a dolgokat.
"Poglej ga, še en butelj, ki ne ve, po kateri strani se mora peljati." ▸ Nézd, még egy ütődött, aki nem tudja, melyik oldalon kell vezetnie.
Sopomenke: bedak, idiot

carstvo samostalnik
1. (dežela, v kateri vlada car) ▸ cárság, birodalomRuski car Nikolaj II. je imel v svojem ogromnem carstvu nad 100 gradov in palač. ▸ II. Miklós orosz cárnak több mint 100 vára és kastélya volt hatalmas birodalmában.

2. (cesarstvo; imperij) ▸ birodalomLeta 1519 je Hernán Cortés odplul s Kube, da bi pokoril azteško carstvo. ▸ Hernán Cortés 1519-ben kihajózott Kubából, hogy meghódítsa az azték birodalmat.

3. (območje prevlade) ▸ birodalomGozdar je zaščitil mogočne jelke in bukve in ohranil carstvo medveda, volka, risa in orla. ▸ Az erdész megvédte a nagy fenyőket és bükköket, megóvta a medve, a farkas, a hiúz és a sas birodalmát.
Tik pred kuhinjo pa sestopimo v delovno carstvo gospodinje, kjer je višina od stropa do tal kar 210 centimetrov. ▸ Közvetlenül a konyha előtt pedig lejövünk a gazdasszony birodalmába, ahol a belmagasság eléri a 210 centimétert.
Ker je dežela takšna, kot je, si lahko z avtom čisto vsak ustvarja svoje carstvo svobode. ▸ Mivel az ország olyan, amilyen, egy autóval bárki megteremtheti magának a szabadság birodalmát.

cedíti (-ím)

A) imperf.

1. colare, filtrare

2. secernere

B) cedíti se (-ím se) perf. refl. colare, gocciolare:
iz nosa se mi cedi mi gocciola il naso
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
cediti besede skozi zobe parlare tra i denti
(počasi) cediti vino centellinare, sorseggiare il vino
cediti se komu po čem qcs. far venire a qcn. l'acquolina in bocca
ti si dobil vse, mi pa sline cedimo tu hai avuto tutto, mentre noi siamo rimasti a bocca asciutta
pog. cediti jo za kom correre dietro a qcn.
tam se cedi med in mleko vi scorrono il latte e il miele
vino se je kar cedilo od mize il vino scorreva a fiumi

cél (-a -o)

A) adj.

1. intero; integro; intatto; pieno:
celi in razrezani hlebci pagnotte intere e tagliate
zaloge so še cele le scorte sono ancora intatte
sod je cel la botte è piena
pri bombardiranju ni ostala niti ena hiša cela il bombardamento non ha lasciato intatta una sola casa
iz tepeža sem prišel cel dalla rissa sono uscito incolume

2. tutto:
prebral je celo knjigo ha letto tutto il libro
celo življenje je pridno delal ha faticato tutta la vita
novica se je razširila po celi deželi la notizia si diffuse in tutto il paese

3. (poudarja pomen samostalnika):
dobil je cel kup pisem ha ricevuto moltissime lettere, un mucchio di lettere
za celo glavo je višji od tebe è più alto di te di tutta la testa

4. (omejuje pomen samostalnika):
kmalu bo cela gospodična fra poco sarà una vera signorina
pripravili so za nas celo gostijo ci prepararono un bel banchetto, un autentico banchetto

5. (poudarja majhno količino):
prišlo je celih pet ljudi sono venuti quattro gatti
na razpolago imaš celi dve minuti hai due minuti a disposizione
biti cel človek essere un uomo integro, un galantuomo
to delo zahteva celega človeka è un lavoro che impegna l'uomo tutto intero
pog. pren. tam je cel hudič c'è uno scompiglio del diavolo
pren. sin je cel oče (il figlio) è suo padre nato e sputato
tega ne dam za cel svet non lo do per tutto l'oro del mondo
propasti na celi črti fallire su tutta la linea
pog. pren. odnesti celo glavo, kožo uscirne incolumi
pren. narediti tako, da bo volk sit in koza cela fare in modo di salvare capra e cavoli, di avere la botte piena e la moglie ubriaca
bot. cel list foglia intera
mat. celo število numero intero
muz. cel ton tono intero
tisk. knjiga je vezana v celo platno, v celo usnje il libro è rilegato in tela, in pelle

B) céli (-a -o) m, f, n
to si pa izmislil na celem, s celega questa l'hai inventata di sana pianta
obleka je iz celega il vestito è a un pezzo
mat. ena cela, pet stotink un intero e cinque centesimi