Franja

bógve adv.; inter.

1. chissà:
prišel je od bogve kod è venuto da chissà dove
misli, da je bogve kaj si crede di essere chissà chi

2. (v medmetni rabi podkrepi trditev) proprio, davvero; vivaddio:
bogve da sem te vesel sono proprio contento di vederti

bojázen anxiety, apprehension; fear; pogovorno funk; fright, dread

brez bojázni without fear, fearless
iz bojázni pred from fear of
razpršiti (si) bojázen to dispel one's apprehensions

bók (-a) m

1. fianco (tudi ekst.); anca:
dati roke v bok mettere le mani sui fianchi
ležati na boku giacere sul fianco
desni, levi bok fianco destro, sinistro
migati z boki muovere le anche

2. (stranski, vzdolžni del) fianco, fiancata, lato, banda; costa:
avto se je prevrnil na bok l'auto si capovolse sul fianco
navt. desni, levi bok ladje murata destra, sinistra
krmni, premčni bok quartiere poppiero, prodiero
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
udariti nasprotnika z boka attaccare il nemico di fianco
pren. postaviti koga komu ob bok paragonare qcn. a
stati bok ob boku stringersi stretti stretti

bolézen illness, sickness; ill-health; (določena) disease; (organska) malady; (bolečine) ailment; (obolenje) affection; indisposition; (kronična) infirmity

zaradi bolézni owing to illness
angleška bolézen rachitis, rickets pl
epidemična bolézen epidemic
dolga bolézen prolonged (ali lingering) illness
bolézen na jetrih liver complaint
morska bolézen sea-sickness
nalezljiva bolézen infectious ali catching ali (pri dotiku) contagious disease
neznatna bolézen complaint, indisposition, trouble, disorder, distemper
otroške bolézni (figurativno) teething troubles
otroška bolézen disease of children
poklicna bolézen occupational (industrial, trade) disease
težka (lahka) bolézen a severe (a light) illness
zahrbtna, nevarna bolézen malignant disease
spalna bolézen sleeping sickness
spolna bolézen venereal (disease) (krajšava: VD)
zračna bolézen airsickness
dopust zaradi bolézni sick leave
izbruh (pojav, prenos, potek, žarišče) bolézni outbreak (manifestation, transmission, course, seat) of disease
kal bolézni (disease) germ
napad bolézni attack (ali bout) of illness
nosilec bolézni carrier
poročilo o bolézni bulletin, doctor's report
preprečevanje bolézni prophylaxis, preventive health care
simuliranje bolézni malingering
znak, simptom bolézni sign, symptom
bolézen gre na bolje (slabše) the illness has taken a turn for the better (worse)
nakopati si bolézen to catch a disease, to contract a disease; to fall ill, to be taken ill
ta bolézen ga je pobrala he was carried off by this illness
preboleti (svojo) bolézen to get over one's illness
prestati bolézen to go through an illness
hliniti, simulirati bolézen to malinger, to pretend to be ill, zastarelo to affect an illness
umreti za boléznijo to die of an illness

bolézen maladie ženski spol , mal moški spol , affection ženski spol , indisposition ženski spol

določiti bolezen déterminer (ali diagnostiquer) une maladie
huda bolezen maladie ženski spol grave
infekcijska bolezen maladie infectieuse (ali contagieuse)
kronična bolezen maladie ženski spol chronique
lahka bolezen maladie ženski spol légère (ali bénigne)
letalska bolezen mal moški spol de l'air (ali de l'altitude)
morska bolezen le mal de mer
nakopati si bolezen gagner (ali contracter, attraper) une maladie
nalezljiva bolezen maladie ženski spol contagieuse
namištjena bolezen maladie ženski spol imaginaire
neozdravljiva bolezen une maladie incurable (ali inguérissable)
otroška bolezen maladie infantile
poklicna bolezen maladie professionnelle
potek bolezni le cours de la maladie
spolna bolezen maladie vénérienne
starostna bolezen maladie de la vieillesse (ali sénile)
ta bolezen ga bo pobrala cette maladie l'emportera
zaradi bolezni pour cause de maladie
zdraviti bolezen traiter (ali soigner) une maladie

bomben pridevnik
(o eksplozivnem orožju) ▸ bombaSlišati je bilo bombne eksplozije, da smo si mašili ušesa. ▸ Bombarobbanásokat hallottunk, ezért befogtuk a fülünket.V iraški prestolnici se je zgodil že drugi bombni napad v zadnjih dveh dneh. ▸ Az elmúlt két napban ez volt a második bombatámadás az iraki fővárosban.
Povezane iztočnice: bombni tehnik

bombírati (-am) perf., imperf. teh. bombare; bombarsi:
bombirati pločevino bombare la lamiera
konzerva bombira la (conserva in) scatola si bomba

bordanje samostalnik
neformalno (deskanje na snegu) ▸ boardozás [hódeszkázás]
Slovenski otroci so bili pred stoletji večinoma samouki, saj tečajev sankanja, smučanja in bordanja skorajda ni bilo. ▸ A szlovén gyermekek évszázadokkal ezelőtt jórészt autodidakták voltak, hiszen szánkó-, sí- és boardtanfolyam majdhogynem nem is létezett.
Sopomenke: deskanje na snegu, deskanje

Bósna (-e) f

1. geogr. Bosnia

2. (kot podkrepitev)
tako bo, kot sem rekel, pa mirna Bosna! si farà come ho detto io, punto e basta!

boš [ó] ➞ → biti; du wirst, du willst
kakor si boš postlal, tako boš spal wie man sich bettet, so liegt man

bot [ó] quitt, wett
biti si bot z quitt/wett sein mit

bót quitte

sedaj sva si bot maintenant nous sommes quittes, nous voilà quittes

brad|a² ženski spol (-e …)

1. poraščenost: der Bart, der Vollbart
puhasta brada (prvi puh) der Milchbart, der Flaum
dolga: der Rauschebart; koničasta, kozja: der Spitzbart
tridnevna brada der Dreitagebart
brez brade bartlos
rast brade der Bartwuchs
z … brado -bärtig (z belo weißbärtig, s kozjo spitzbärtig, s sivo graubärtig)
imeti brado/pustiti si brado sich den Bart wachsen lassen/sich einen Bart stehen lassen
obriti si brado sich den Bart abnehmen/abrasieren
puliti si brado sich den Bart raufen (tudi figurativno)
figurativno vic ima že brado hat einen Bart
pri prerokovi bradi! beim Bart des Propheten!

2. živalstvo, zoologija pri divjem petelinu: der Federbart, der Kehlbart
kozja brada der Ziegenbart

bráda (sp. del obraza) menton moški spol ; (kocine) barbe ženski spol

pustiti si brado rasti laisser pousser sa barbe
bodljikava brada barbe piquante (de plusieurs jours)

bráda (del obraza, kocine) barba f , (pri ključu) paletón m

polna brada barba corrida
dovtip z brado chiste m archiconocido
pustiti si brado rasti dejarse (crecer) la barba

bradica samostalnik
1. lahko izraža pozitiven odnos (o obraznih dlakah) ▸ szakáll, kis szakállČarodej, ki je skakal po odru, je bil mlad, z lepo pristriženo bradico in bleščečim cilindrom. ▸ A színpadon ugrabugráló fiatal bűvésznek szépen nyírt kis szakálla és fényes cilindere volt.Okradeno dekle je tatu opisalo kot kakih 20 let starega fanta, suhe postave, koščenega obraza in temnih kratkih las s kratko bradico. ▸ A kirabolt lány leírása alapján a tolvaj 20 év körüli, vékony testalkatú, csontos arcú, sötét, rövid hajú és rövid szakállú fiú volt.Povezane iztočnice: kozja bradica

2. izraža pozitiven odnos (del glave) ▸ állNa rahlo preširoko čelo in špičasto bradico nanesemo nekaj rdečila v odtenku rožnega lesa. ▸ Az enyhén széles homlokra és hegyes állra felviszünk egy kis rózsafa színű pirosítót.Mali Luka je padel s postelje in si prebil bradico. ▸ A kis Luka leesett az ágyról és felhasította az állát.

bralec samostalnik
1. pogosto v množini (kdor bere publikacijo) ▸ olvasóBrez dobrih ilustracij otroška knjiga ali revija ne more računati na bralce. ▸ Jó illusztrációk nélkül egy gyermekkönyv vagy folyóirat nem számíthat az olvasókra.
Bralci in obiskovalci našega spletnega portala si lahko ogledate predstavitev kandidatov za občinske svetnike. ▸ Az internetes portálunk olvasói és látogatói megtekinthetik a községi tanácstagjelöltek bemutatkozását.
Sem redni bralec vašega športnega dnevnika. ▸ A sportnapilapjuk rendszeres olvasója vagyok.

2. (kdor bere; kdor rad bere) ▸ olvasóŠvedi namreč sodijo med najbolj strastne bralce časopisov na svetu. ▸ A svédek ugyanis a világ legszenvedélyesebb újságolvasói közé tartoznak.Pestro in zanimivo napisan tekst bo ob slikah pritegnil tudi tiste, ki niso navdušeni bralci. ▸ A változatos és érdekes szöveg a képek mellett azoknak is tetszeni fog, akik nem lelkes olvasók.
3. (kdor bere drugim) ▸ felolvasó, olvasó
Sicer pa Jure sprejema le tiste povezovalske vloge, v katerih se lahko predstavi kot igralec, in ne zgolj bralec besedila. ▸ Jure egyébként csak olyan feladatokat vállal, amelyekben nem csupán a szöveg felolvasójaként, hanem színészként jelenhet meg.
"Ne govorite glasno, ne kadite in ne smetite," jim v oddaji zapoveduje bralec spremnega besedila. ▸ „Ne beszéljenek hangosan, ne dohányozzanak és ne szemeteljenek” – rendelkezett a kísérőszöveg felolvasója a műsorban.

braníti (-im)

A) imperf.

1. (odvračati napad) difendere:
braniti z orožjem difendere con le armi
braniti do zadnje kaplje krvi difendere all'ultimo sangue, a oltranza

2. (varovati, ščititi) difendere, proteggere, custodire:
braniti meje države difendere i confini dello Stato
braniti čast difendere, proteggere l'onore

3. (preprečevati, ne dovoljevati) impedire, proibire; sconsigliare:
nihče ti ne brani oditi nessuno di proibisce di andartene

4. jur. (zagovarjati) difendere:
obtoženec se brani s prostosti l'accusato si difende a piede libero

5. (dokazovati pravilnost ideje) difendere, sostenere:
braniti svoje stališče difendere, sostenere il proprio punto di vista
šol. braniti disertacijo difendere la tesi di dottorato
šport. braniti vrata difendere la porta

B) braníti se (-im se) imperf. refl.

1. (odklanjati, ne marati) rifiutare:
braniti se časti rifiutare gli onori

2. (upirati se, zoperstavljati se) opporsi; resistere:
braniti se na vse kriplje, z vsemi štirimi opporsi con tutte le forze

bràt (bráta) m (pl. brátje, bráti)

1. fratello:
rojeni brat fratello germano
starejši, mlajši brat fratello maggiore, minore
knjiž. hist. solunska brata Cirillo e Metodio
biti si podoben kakor brat bratu somigliarsi come fratelli, come due gocce d'acqua

2. (pripadnik istega ali sorodnega naroda) ekst. pl. connazionali, fratelli

3. pren. (kdor je soroden po mišljenju, usodi) fratello:
brata v nesreči fratelli nella sventura
brat po mleku fratello di latte
rel. bratje po Kristusu fratelli in Cristo

4. rel. fratello, confratello
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
hiša je med brati vredna milijon la casa come minimo vale un milione
kakor brata sva si siamo come due fratelli
pren. pivski, vinski brat beone, ubriacone
etn. deseti brat il decimo fratello
rel. češki bratje frati boemi
rel. manjši bratje fratelli minori, francescani
rel. usmiljeni bratje fratelli della Misericordia

bŕbati (-am) imperf. ➞ pobrbati (bezati, brskati) grattare, pulire (il naso); frugare; razzolare:
pren. brbati po preteklosti frugare nel passato
pren. ne dati si brbati pod nosom non lasciarsi prendere in giro