Franja

grazia f

1. ljubkost, lepota, milina:
la grazia del volto milina obraza

2. ljubeznivost, prijaznost:
accogliere con grazia ljubeznivo sprejeti
mala grazia neprijaznost, odurnost
non avere garbo né grazia biti grob, oduren

3. pl. ljubkovanje, laskanje, laskave besede:
crede d'incantarmi con le sue grazie misli, da me bo očaral z laskanjem

4. pren. prijeten vonj, okus:
senti la grazia di questo vino pokusi to imenitno vino

5. (navadno pl.) naklonjenost:
entrare nelle grazie del direttore uživati direktorjevo naklonjenost
godere le grazie di una donna biti v intimnih odnosih z žensko

6. usluga, milost:
chiedere una grazia prositi za uslugo
ottenere, impetrare una grazia prejeti, izprositi milost, uslugo
di grazia prosim

7. relig. milost:
anno di grazia leto Gospodovo
essere fuori della grazia di Dio pren. pog. biti iz sebe od besa
essere in stato di grazia šport pren. biti v izvrstni formi
troppa grazia S. Antonio! inter. pren. kar preveč je milosti
grazia di Dio pog. božja dobrota:
in quella casa c'è ogni grazia di Dio v tisti hiši imajo vseh mogočih božjih dobrot
per grazia di Dio hvala bogu:
per grazia di Dio domani è vacanza hvala bogu, jutri je praznik

8. pomilostitev:
accordare la grazia a qcn. pomilostiti koga; ekst. oprostiti
far grazia a qcn. di qcs. koga oprostiti česa
colpo di grazia milostni strel
Ministero di Grazia e Giustizia ministrstvo za pravosodje

9. hvaležnost:
render grazie zahvaliti se

grebén (-a) m

1. cresta; sommità, cima (di monte, onda):
gorski greben cresta (della montagna)
koralni greben banco corallino, madreporico

2. cresta (del gallo):
pren. greben se mu je povesil ha abbassato la cresta
greben mu je zrasel ha alzato, messo su la cresta

3. vet. (viher) garrese (cane, cavallo)

4. voj., hist. (ojačani del oglavja čelade) cresta

5. grad. colmo

6. meteor. zona

7. teh. arresto

8. tekst. pettine, cardo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
zool. grodnični greben (pri pticah) cresta sternale
anat. lopatični greben cresta (della scapola)
anat. nosni greben dorso del naso
žel. vtirjevalni greben bordino

grédelj (-dlja) m

1. navt. chiglia:
položiti, postaviti gredelj impostare una nave, un'imbarcazione

2. agr. (pri plugu) bure

3. assale

4. anat.
nosni gredelj dorso del naso

gréšnik (-a) m

1. rel. peccatore:
zakrknjen grešnik peccatore incallito
spreobrnjenje grešnika conversione del peccatore

2. pren. (kdor napravi prekršek) trasgressore:
stari grešnik vecchia conoscenza (della polizia, del tribunale)

grifo moški spol (vodovodna) pipa

agua del grifo mehka voda

griva samostalnik
1. (o živalski dlaki) ▸ sörény, bundaZnačilnosti islandskega konja so dolga in košata griva in rep, kratek trup, manjša pasma konj. ▸ Az izlandi ló rövid törzsű, kisebb testalkatú lófajta hosszú és bozontos sörénnyel és farokkal.Prav levja griva dokazuje, da tudi pri upodobitvah leva v srednjeveški umetnosti simbolika nadvladuje naturalizem. ▸ Éppen az oroszlánsörény bizonyítja, hogy a középkori művészetben az oroszlán ábrázolásában a szimbolizmus dominál a naturalizmus felett.Konji imajo grivo in rep. ▸ A lovaknak sörényük és farkuk van.
Največja posebnost norveških gozdnih muc je njihova griva. ▸ A norvég erdei macskák legkülönlegesebb jellemzője a bundájuk.
Leva pogosto imenujemo tudi kralj živali, predvsem zaradi njegove veličastne grive. ▸ Az oroszlánt – elsősorban a csodálatos sörénye miatt – gyakran az állatok kirányának nevezik.

2. (o laseh) ▸ sörény, hajkoronaNamesto neukrotljive grive las je imela mehke kodre, ki so ji ravno prekrivali ušesa. ▸ Zabolázhatatlan hajsörény helyett puha hullámokban omlott le a haja, melyek épp csak eltakarták a fülét.Zaradi višine, levje grive kodrastih sivih las in prodornih oči je bil njegov videz akademski. ▸ Magassága, göndör és ősz oroszlánsörénye, átható szeme miatt akadémikusnak nézett ki.Dolgolaske, ki si želijo razmršeno grivo, naj uporabijo navijalke, a las naj ne navijejo do korenin. ▸ A hosszú hajú nők, akik kócos sörényt szeretnének, használjanak hajcsavarókat, de ne tekerjék föl a hajukat egészen a hajtőig.
3. (travnata površina; pobočje) približek prevedka ▸ hegyoldal, füves rétHodili so v koloni, ubirali bližnjice čez grive, prvi in zadnji pa sta svetila bodisi s trskami ali slamo. ▸ Oszlopban haladtak toronyiránt a hegyoldalban, az első és az utolsó a sorban pedig fafáklyával vagy szalmafáklyával világított.
Po valovitem terenu morajo marsikje grabiti seno na roke, po grivah pa je treba zagrabiti tudi za koso. ▸ A hepehupás terepen sok helyen kézzel kell összenyalábolniuk a szénát, a hegyoldalban pedig akár kaszával is.
Okrog domačije so same grive! ▸ A majorságot csupa-csupa füves rét veszi körül!

4. (o vodni površini) ▸ tajtékSprehajal se je po plaži, bila je zgodnja jesen, nemirni vetrovi so gonili pred sabo valove s penastimi grivami. ▸ A plázson sétált, koraősz volt, a nyughatatlan szelek maguk előtt kergették a tajtékos hullámokat.
Bele grive ob obali kažejo lomljenje valov, ki tudi erodirajo morsko dno in splakujejo glino in mivko z obale. ▸ A part menti fehér tajték a hullámtörést jelzi, ami a tengerfeneket is erodálja, és bemossa az agyagot és a homokot a partról.
Ta ladja je na grivi cunamija jezdila iz pristanišča na celino in pristala štiri kilometre daleč od obale. ▸ Ez a hajó a cunami taraját meglovagolva lebegett ki a kikötőből a szárazföldre, és kötött ki négy kilométerre a parttól.

5. (o obliki) ▸ sörény, üstök, tarajVes zahodni del je bil prekrit z gosto grivo tropskega gozda in se je končal s strmo skalno steno v morje. ▸ Az egész nyugati oldalt a trópusi erdő sűrű sörénye borította, melynek végében meredek sziklafal zuhant alá a tengerbe.
V daljavi valovijo grive topolov. ▸ A távolban a nyárfák barkasörénye hullámzik.
Dala si je narediti tetovažo, stilizirano sonce z obrazom in grivo sončnih žarkov. ▸ Varratott magára egy tetoválást, egy stilizált Napot, amelynek arca volt, és a napsugarak sörényként ölelték körül.
Na bibavični grivi, na videz goli, najdemo poleg gruč grmičkastega členkarja nekaj zanimivih rastlin. ▸ Az árapály látszólag csupasz taraján, a rengeteg ágas-bogas sziksófű mellett néhány érdekes növényt is találunk.

6. (goba) ▸ korallgomba
Paziti moramo tudi, da ne zamenjamo užitnih griv s strupenimi. ▸ Arra is ügyelnünk kell, hogy az ehető korallgombákat ne keverjük össze a mérgezőkkel.
Povezane iztočnice: tribarvna griva, rumena griva, bleda griva, krvobetna griva

gríva melena f ; (konjska) crines f pl

levja griva melena f (del león)

gròb (grôba) m

1. tomba, sepolcro; fossa:
pokopati, položiti koga v grob seppellire qcn. nella tomba
skupen grob fossa comune
grob neznanega junaka tomba del Milite Ignoto
molčati kakor grob essere muto come una tomba
tiho kakor v grobu un silenzio di tomba
govoriti ob odprtem grobu tenere l'elogio funebre
spremiti koga do groba accompagnare qcn. al cimitero, andare al funerale di qcn.
skrunitev groba profanazione di sepolcro

2. pren. tomba; morte;
prerani, prezgodnji grob morte prematura
od zibelke do groba dalla culla alla tomba
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. sam sebi kopati grob scavarsi la fossa
spraviti koga v grob far morire di crepacuore qcn., provocare la morte di qcn.
pren. skrivnost nesti s sabo v grob portare il segreto nella tomba
pren. biti z eno nogo že v grobu avere un piede nella tomba
pren. obrniti se v grobu rivoltarsi nella tomba
bibl. pren. pobeljen grob sepolcro imbiancato
arheol. žarni grob tomba con urna
rel. božji grob Sepolcro, repositorio

gròb sepultura f ; sepulcro m ; fosa f ; tumba f

množičen grob fosa f común
sv. grob (rel) el Santo Sepulcro
grob Neznanega vojaka Sepulcro del Soldado desconocido
glas iz groba voz f de ultratumba
do groba (fig) hasta la sepultura
lasten grob si kopati cavar su propia fosa
molčati kot grob callarse como un muerto
obračati se v grobu (fig) revolverse en la sepultura
stati z eno nogo v grobu estar con un pie en la sepultura
vzeti s seboj v grob llevarse consigo a la tumba

grobár (-ja) m

1. becchino; seppellitore:
pren. grobar svoje časti seppellitore del proprio onore

2. zool.
navadni grobar necroforo (Necrophorus vespillo)

grodnica samostalnik
1. anatomija (kost) ▸ mellcsont, szegycsont
2. pomorstvo (del plovila) ▸ kormányrúd, kormányoszlop
Barke z združeno kobilico, krmilno grodnico in krmilom je običajno težje krmariti vzvratno. ▸ A kombinált tőkesúllyal, kormányrúddal és kormánnyal rendelkező bárkákat általában nehezebb hátramenetben kormányozni.

grotésken (-kna -o) adj.

1. grottesco, bizzarro, strano:
položaj je videti grotesken una situazione che ha del grottesco

2. tisk.
groteskne črke caratteri grotteschi, grottesco

grottesco

A) agg. (m pl. -chi) grotesken, čuden, nenavaden

B) m

1. groteskno:
situazione che ha del grottesco položaj je videti grotesken

2. gled. groteska

3. tisk grotesk

grupa ženski spol konjski križ

volver la grupa volver grupas obrniti se (jezdec)
en la grupa del caballo na konju

guadagnare

A) v. tr. (pres. guadagno)

1. zaslužiti:
guadagnare una percentuale su ogni vendita zaslužiti odstotek od prodaje
guadagnarsi il pane col sudore della fronte služiti kruh v potu svojega obraza
guadagnarsi la vita s trudom se preživljati
va a guadagnarti il pane! delat pojdi!
c'è tutto da guadagnare e nulla da perdere od tega bodo same koristi, nobene izgube
guadagnarsi un bel raffreddore iron. nakopati si pošten prehlad

2. pridobiti, doseči (tudi pren.):
guadagnare il favore del popolo pridobiti naklonjenost ljudstva
guadagnare terreno hitreje napredovati (tudi pren.) uveljaviti se, razširiti se
guadagnare tempo pridobiti čas, doseči odlog

3. pren. priti do, doseči:
guadagnare il mare aperto priti na odprto morje
guadagnare la soglia di casa priti do hišnega praga

B) v. intr. popraviti videz, polepšati se:
senza il cappello ci guadagna brez klobuka je videti lepši, lepša

guardia f

1. straža, čuvanje:
fare la guardia (a), montare la guardia, montare di guardia stražiti, biti na straži
cane da guardia pes čuvaj
rimanere alla guardia di qcs. varovati kaj
lasciare a guardia pustiti v varstvu
fare la guardia a un morto bedeti pri mrliču
guardia medica postaja prve pomoči
medico di guardia dežurni zdravnik (v bolnišnici)

2. voj. straža, stražarjenje:
corpo di guardia stražarska izmena
posto, corpo di guardia stražnica
cambio della guardia izmenjava straže; pren. zamenjava na vrhu, na vodilnih položajih
guardia d'onore častna straža

3. voj. stražar

4. straža; stražar, čuvaj:
guardia carceraria ječar, paznik
guardia frontiera graničar
guardia di finanza finančna straža, finančna policija
guardia nazionale, civica hist. narodna garda, narodna straža
guardia campestre poljski čuvaj
guardia del corpo telesni stražar
la vecchia guardia pren. stara garda
guardia notturna nočni čuvaj
guardie rosse hist. rdeča garda

5. šport garda, preža:
guardia alta, bassa nizka, visoka garda, preža
stare in guardia biti v obrambnem položaju, stati v preži; pren. paziti, biti oprezen
mettere in guardia qcn. contro qcs. koga opozoriti na kako nevarnost
abbassare la guardia opustiti obrambno držo, pren. izpostaviti se udarcu
in guardia! pozor!, pazi!

6.
guardie e ladri igre ravbarji in žandarji

7. hidravl.
livello di guardia kritična točka (gladine reke) ( tudi pren.)

guardiano

A) m (f -na)

1. paznik, paznica; čuvaj, čuvajka:
guardiano dei campi poljski čuvaj
guardiano del faro svetilničar
rimanere a fare il guardiano in casa pren. šalj. ostati sam doma, čuvati hišo

2. relig. gvardijan:
padre guardiano oče gvardijan

B) agg. relig. gvardijanski

guarire

A) v. tr. (pres. guarisco) ozdraviti (tudi pren.):
guarire qcn. dalla pigrizia ozdraviti koga lenobe

B) v. intr. ozdraveti, okrevati (tudi pren.):
è guarito dal vizio del fumo opustil je kajenje
PREGOVORI: il tempo guarisce i mali preg. čas zaceli vse rane

guasto

A) agg.

1. pokvarjen, poškodovan:
orologio guasto pokvarjena ura
pere guaste gnile hruške
dente guasto gnil zob

2. pren. pokvarjen, izprijen:
cervello guasto izprijeni možgani
avere il sangue guasto con qcn. pren. biti jezen na koga

B) m

1. okvara, kvar:
mancò la luce per un guasto all'impianto elettrico zaradi okvare na električni napeljavi ni bilo luči

2. pren. gniloba, izprijenost, pregreha:
in questa società c'è del guasto v tej družbi je nekaj gnilega

3. pren. nesoglasja, razprtije, trenja:
c'è del guasto tra noi med nami so razprtije

gúmb (-a) m

1. obl. bottone:
gumbi iz kosti, biserovine, zlati gumbi bottoni d'osso, di madreperla, dorati
manšetni gumbi (bottoni) gemelli

2. (nastavek za vklapljanje, prijemanje) bottone; pulsante:
gumb dvigala, hišnega zvonca, radijskega aparata il bottone dell'ascensore, del campanello, della radio
aparat s številnimi gumbi apparecchio con numerosi pulsanti

3. lov. (gumbu podoben rog pri srnjaku) bottone