Franja

grebatorka samostalnik
izraža negativen odnos (ženska, ki si močno prizadeva za kaj) ▸ törtető, v jeziku mladih ▸ stréber [iskolában]
O njej je ustvarjen vtis, da je največja "grebatorka" za denar in da šteje samo privilegij plače. ▸ Az a benyomás alakult ki róla, hogy a legnagyobb „törtető”, ha pénzről van szó, és csak a fizetés számít neki.
Posmehovali so se mi in me zmerjali z grebatorko, ampak zapiske so si pa sposojali pri meni. ▸ Kigúnyoltak és strébernek neveztek, de a jegyzeteket tőlem kérték kölcsön.

gregālis -e (grex)

1. ki spada k čredi, ki spada h krdelu: equae PLIN. pecua AP.; kot subst. gregālēs -ium, m (sc. equi) konji (iz) iste črede, tako rekoč tovariši: VARR.

2. metaf.
a) iz iste družbe, iz iste tolpe; le kot subst. gregālēs -ium, m α) v dobrem pomenu = tovariši, znanci, drug(ov)i: cum ... gregales cum ... requirerent CI., nos nihil sumus gregalibus illis ... amissis CI. EP. β) v slabem pomenu = malopridni tovariši, drhal, svojat: Catilinae CI., neque quisquam de gregalibus Clodii CI., si rem publ. contra te et gregales tuos defendissem CI.
b) prostaški = vojaka prostaka (gen.): sagulum L., habitus (enolična obleka, uniforma) T.
c) malovredne vrste (gen. sg.), malovrednega plemena, preprost: siligo PLIN., poma, tectorium SEN. PH., sulfur STAT.; o bitjih = nizek: asylum illud non cuiuslibet dei gregalis, sed Iovis ipsius sororis AUG.

gregātim, adv. (gregāre : grex)

1. v čredi, v krdelu, čredoma, krdeloma: si gr. pecora laborant COL., elephanti gr. semper ingrediuntur PLIN.

2. metaf.
a) krdeloma, trumoma (o ljudeh): IUST. videtis cives Romanos gr. coniectos in lautumias CI.; o stvareh: CYPR. deorum cultus (iis est) viritim gregatimque PLIN.
b) med (pre)prostim ljudstvom, med prostaki: accidit, ut nova genera morborum gr. sentirentur PLIN.

gremire

A) v. tr. (pres. gremisco) napolniti, natlačiti:
la folla gremiva la piazza množica je napolnila trg

B) ➞ gremirsi v. rifl. (pres. mi gremisco) napolniti se:
la piazza si gremiva di folla na trg se je zgrinjala množica ljudi

greña ženski spol koder las, čop las; zmešnjava, kolobocija

andar a la greña v lase si skočiti, tepsti se
a greñas skuštran

gréti to warm; to heat

gréti se to warm oneself
gréti se na soncu to bask
gréti (si) posteljo to warm one's bed
gréti se pri ognju to warm oneself at the fire
voda se greje the water is getting warm
on ni vreden, da ga sonce greje he is a worthless fellow, he is not worth his salt, he is a good-for-nothing

gréti calentar

greti si noge calentarse los pies

grever [grəve] verbe transitif obtežiti, obremeniti (tudi commerce) (de z)

grever son budget naložiti si težke izdatke
être grevé d'impôts biti obremenjen z davki
grevé d'hypothèques obremenjen s hipotekami

grillo m

1. zool. čriček (Gryllus campestris)
mangiare come un grillo pren. jesti kot ptiček
cervello di grillo pren. kurja pamet
andare a sentir cantare i grilli pren. iti po gobe, iti rakom žvižgat, umreti
grillo parlante pren. modrec, moralizator
indovinala grillo! bogve kako bo!
non cavare un grillo da un buco pren. nič ne doseči, zaman si prizadevati

2. pren. muha:
avere dei grilli per il capo biti muhast, imeti glavo polno muh
gli è saltato il grillo pren. nekaj ga je pičilo, zahotelo se mu je

grísti (grízem) imperf.

1. mordere, rodere; masticare, rosicchiare:
težko grize, ker ima slabe zobe mastica male perché ha i denti cattivi
ni vedel, kaj bi napisal, in je grizel svinčnik non sapendo cosa scrivere rosicchiava la matita

2. mordere, (pikati) pungere

3. pog. (vznemirjati, mučiti) tormentare, crucciare, rimordere:
grize ga ljubosumnost è tormentato dalla gelosia
vest ga grize gli rimorde la coscienza

4. pren. gristi (se) (prodirati v kaj trdega, s težavo prodirati) penetrare; inerpicarsi:
voda grize v živo skalo l'acqua penetra nella roccia viva
tovornjak se je grizel v klanec l'autocarro si inerpicava per la salita
pren. gristi besede rivoltolare le parole
pren. gristi kolena inerpicarsi con le mani e coi piedi
PREGOVORI:
pes, ki laja, ne grize can che abbaia non morde

grísti morder ; (glodati) roer ; (žvečiti) masticar

gristi si nohte morderse las uñas
to ga grize eso le roe el corazón

griva samostalnik
1. (o živalski dlaki) ▸ sörény, bundaZnačilnosti islandskega konja so dolga in košata griva in rep, kratek trup, manjša pasma konj. ▸ Az izlandi ló rövid törzsű, kisebb testalkatú lófajta hosszú és bozontos sörénnyel és farokkal.Prav levja griva dokazuje, da tudi pri upodobitvah leva v srednjeveški umetnosti simbolika nadvladuje naturalizem. ▸ Éppen az oroszlánsörény bizonyítja, hogy a középkori művészetben az oroszlán ábrázolásában a szimbolizmus dominál a naturalizmus felett.Konji imajo grivo in rep. ▸ A lovaknak sörényük és farkuk van.
Največja posebnost norveških gozdnih muc je njihova griva. ▸ A norvég erdei macskák legkülönlegesebb jellemzője a bundájuk.
Leva pogosto imenujemo tudi kralj živali, predvsem zaradi njegove veličastne grive. ▸ Az oroszlánt – elsősorban a csodálatos sörénye miatt – gyakran az állatok kirányának nevezik.

2. (o laseh) ▸ sörény, hajkoronaNamesto neukrotljive grive las je imela mehke kodre, ki so ji ravno prekrivali ušesa. ▸ Zabolázhatatlan hajsörény helyett puha hullámokban omlott le a haja, melyek épp csak eltakarták a fülét.Zaradi višine, levje grive kodrastih sivih las in prodornih oči je bil njegov videz akademski. ▸ Magassága, göndör és ősz oroszlánsörénye, átható szeme miatt akadémikusnak nézett ki.Dolgolaske, ki si želijo razmršeno grivo, naj uporabijo navijalke, a las naj ne navijejo do korenin. ▸ A hosszú hajú nők, akik kócos sörényt szeretnének, használjanak hajcsavarókat, de ne tekerjék föl a hajukat egészen a hajtőig.
3. (travnata površina; pobočje) približek prevedka ▸ hegyoldal, füves rétHodili so v koloni, ubirali bližnjice čez grive, prvi in zadnji pa sta svetila bodisi s trskami ali slamo. ▸ Oszlopban haladtak toronyiránt a hegyoldalban, az első és az utolsó a sorban pedig fafáklyával vagy szalmafáklyával világított.
Po valovitem terenu morajo marsikje grabiti seno na roke, po grivah pa je treba zagrabiti tudi za koso. ▸ A hepehupás terepen sok helyen kézzel kell összenyalábolniuk a szénát, a hegyoldalban pedig akár kaszával is.
Okrog domačije so same grive! ▸ A majorságot csupa-csupa füves rét veszi körül!

4. (o vodni površini) ▸ tajtékSprehajal se je po plaži, bila je zgodnja jesen, nemirni vetrovi so gonili pred sabo valove s penastimi grivami. ▸ A plázson sétált, koraősz volt, a nyughatatlan szelek maguk előtt kergették a tajtékos hullámokat.
Bele grive ob obali kažejo lomljenje valov, ki tudi erodirajo morsko dno in splakujejo glino in mivko z obale. ▸ A part menti fehér tajték a hullámtörést jelzi, ami a tengerfeneket is erodálja, és bemossa az agyagot és a homokot a partról.
Ta ladja je na grivi cunamija jezdila iz pristanišča na celino in pristala štiri kilometre daleč od obale. ▸ Ez a hajó a cunami taraját meglovagolva lebegett ki a kikötőből a szárazföldre, és kötött ki négy kilométerre a parttól.

5. (o obliki) ▸ sörény, üstök, tarajVes zahodni del je bil prekrit z gosto grivo tropskega gozda in se je končal s strmo skalno steno v morje. ▸ Az egész nyugati oldalt a trópusi erdő sűrű sörénye borította, melynek végében meredek sziklafal zuhant alá a tengerbe.
V daljavi valovijo grive topolov. ▸ A távolban a nyárfák barkasörénye hullámzik.
Dala si je narediti tetovažo, stilizirano sonce z obrazom in grivo sončnih žarkov. ▸ Varratott magára egy tetoválást, egy stilizált Napot, amelynek arca volt, és a napsugarak sörényként ölelték körül.
Na bibavični grivi, na videz goli, najdemo poleg gruč grmičkastega členkarja nekaj zanimivih rastlin. ▸ Az árapály látszólag csupasz taraján, a rengeteg ágas-bogas sziksófű mellett néhány érdekes növényt is találunk.

6. (goba) ▸ korallgomba
Paziti moramo tudi, da ne zamenjamo užitnih griv s strupenimi. ▸ Arra is ügyelnünk kell, hogy az ehető korallgombákat ne keverjük össze a mérgezőkkel.
Povezane iztočnice: tribarvna griva, rumena griva, bleda griva, krvobetna griva

griža samostalnik
1. (črevesna bolezen) ▸ vérhas, dizentériaPovezane iztočnice: bacilarna griža, amebna griža

2. izraža negativen odnos (siten človek) ▸ gernya, vakarék
Da je Karel postal taka pretegnjena griža, prekleta reč. ▸ Szörnyű, hogy Karel ilyen gernya lett.
Debeli ljudje že tako ali tako zapravimo veliko več kot pa kakšne suhljate griže. ▸ Mi, kövér emberek amúgy is sokkal több pénzt költünk, mint az ilyen vézna vakarékok.
V trenutku si se iz vesele, super punce spremenila v čisto navadno grižo, ki kot stara devica v kakšnem kotu stoka in joka za izgubljeno mladostjo. ▸ A vidám, vagány lányból egy pillanat alatt egy mogorva banya lett, aki mint egy vénlány, a sarokban picsog és siratja elveszett ifjúságát.

gŕm (-a) m cespuglio, arbusto:
okrasni grm cespuglio ornamentale
brinov, jasminov grm cespuglio di ginepro, di gelsomino
leskov grm nocciolo
pren. to ne raste za vsakim grmom non si trova dappertutto
za tem grmom tiči zajec questo è il nocciolo

gròb tombe ženski spol , fosse ženski spol , (grobnica) tombeau moški spol

množičen grob fosse commune
(religija) božji grob le saint sépulcre
grob Neznanega vojaka la tombe du Soldat inconnu
lasten grob si kopati causer sa propre ruine
molčati kot grob être muet comme la tombe
obračati se v grobu (figurativno) se retourner dans la tombe
stati z eno nogo v grobu avoir un pied dans la tombe
nesti skrivnost s seboj v grob emporter un secret dans la tombe

gròb sepultura f ; sepulcro m ; fosa f ; tumba f

množičen grob fosa f común
sv. grob (rel) el Santo Sepulcro
grob Neznanega vojaka Sepulcro del Soldado desconocido
glas iz groba voz f de ultratumba
do groba (fig) hasta la sepultura
lasten grob si kopati cavar su propia fosa
molčati kot grob callarse como un muerto
obračati se v grobu (fig) revolverse en la sepultura
stati z eno nogo v grobu estar con un pie en la sepultura
vzeti s seboj v grob llevarse consigo a la tumba

grossir [grosir] verbe transitif odebeliti, okrepiti, povečati; pretiravati; verbe intransitif (z)rediti se, odebeliti se; naraščati, narasti

grossir sa voix povzdigniti svoj glas
la fonte des neiges grossit les fleuves topljenje snega povzroča naraščanje rek
les fleuves grossissent reke naraščajo
la mer grossit morje postaja razburkano
vous avez grossi zredili ste se
mes économies ont grossi moji prihranki so se povečali
le microscope grossit 500 fois mikroskop poveča 500-krat
les journaux grossissent l'affaire časniki napihujejo zadevo
son imagination a grossi le danger, les difficultés njegova domišljija je povečala, pretiravala nevarnost, težave
se grossir narasti
se grossir quelque chose nekaj si večje predstavljati

grow^* [grou]

1. neprehodni glagol
rasti (in na)
pridobivati; uspevati; naraščati, večati se; razvijati se; višati se; postajati (on)
prirasti, zrasti s čim

2. prehodni glagol
gojiti; obdelovati; pustiti rasti

to grow a beard pustiti si rasti brado
to grow into fashion postati moden
to grow out of fashion priti iz mode
to grow weary naveličati se
to grow well ozdraveti
to grow worse poslabšati se
to grow better izboljšati se
to grow out of use ne se več uporabljati
to grow less manjšati se
to grow old starati se

gruccia f (pl. -ce)

1. bergla:
camminare con le grucce hoditi z berglami
essere sulle grucce pren. biti v kaši
argomenti che si tengono sulle grucce pren. argumenti na trhlih nogah

2. obešalnik

grudge¹ [grʌdž]

1. neprehodni glagol (at)
renčati, godrnjati, biti nezadovoljen

2. prehodni glagol (to)
zavidati, ne privoščiti, zameriti, imeti koga na piki; očitati

to grudge the time ne privoščiti si časa
to grudge no pains ne biti žal nobenega truda