Franja

fidicula -ae, f (demin. fidēs¹)

1. majhne citre: si platani fidiculas ferrent Ci.

2. metaf. ozvezdje = Lyra Lira: Col., Plin.

3. (v pl.) vrvi, neko mučilo: Val. Max., Ps.-Q., Sen. ph., Suet., Amm., Isid. Soobl. fidicla -ae, f: Prud.

fīdūcia -ae, f (fīdere)

I.

1. zaup(anje), trdno upanje, zanašanje na;
a) abstr.: fiduciam in se collocare Ci., habere fiduciam N., Sen. ph., fiduciam commendationi tribuere S., humanis quae sit fiducia rebus V. kako malo se je zanašati na … , quae sit f. capto V., populis rector fiducia Sil., fiduciam reponere in re Plin. iun.; qui tuae mandatus est fidei et fiduciae Pl. izročen tvojemu nadzoru. Večinoma z objektnim gen. (do koga, česa, v (na) koga, kaj): f. benevolentiae Ci., habebat hominem potentem, cuius fiduciā provinciam spoliaret Ci. na katerega se zanašajoč, hoc colle se Galli fiduciā loci (na njega lego) continebant C., f. viriam C., L., Val. Fl., rerum suarum C., T. ali sui L. zaupanje v samega sebe, Antiochi spe fidaciāque N., f. belli, generis V., formae, pedum, futuri O., memoriae Q., mei Plin. iun., vestri Amm., f. regni potiundi (polastiti se) N. laudis (doseči jo) O.; nam. objektnega gen. svojilni zaimki: f. mea, tua (= mei, tui) Pl.
b) konkr.: tu quoque nostrarum quondam f. rerum O., spes et f. gentis Regulus Sil.

2. occ. zaupanje v samega sebe, pogum, srčnost, drznost: fiduciae pleni C., fiduciam afferre alicui C. vlivati komu zaupanje, (o)srčiti ga, nobiscum, si qua est f. vobis, certate! O. neve tuum animum fallax f. tangat, quod … O., audax f. Stat., prodiit tanta f. Suet., fiduciam capere ex re Suet. —

II.

1. zanesljivost: concreditum est fidei et fiduciae Pl., accensi, minimae fidaciae manus (četa) L.

2. occ.
a) kot jur. t. t. α) zastava, zastavitev, prepustitev lastnine komu drugemu na vero, s pridržkom, da jo prepustnik ob svojem času zopet vzame v svojo posest, pogodba o lastnini, dani v zastavo: formula fiduciae Ci., indicium fiduciae Ci. ep. ker zastavljena lastnina ni bila vrnjena, per fiduciae rationem Ci., fidei bonae nomen versatur in tutelis, societatibus, fiduciis Ci. β) meton. nepremična zastava, zaloga, hipoteka, hipotečna varščina: fiduciam accipere, fiducia accepta Ci.
b) meton. pesn. sploh varščina, jamstvo, poroštvo: crinis (sc. Nisi), magna fiducia regni O., haec vitae non est fiducia nostrae certa satis O.

fiebern imeti vročino, biti vročičen; figurativ biti vročičen/razburjen; fiebern nach etwas vročično pričakovati, močno si želeti

fifty-fifty² [fíftifífti] prislov
na pol

to go fifty-fifty with s.o razdeliti si na pol

figgere^* v. tr. (pres. figgo)

1. knjižno vbiti, vtakniti, zabiti:
figgere i piedi postaviti se odločno
figgersi in mente qcs. pren. vtepsti si kaj v glavo

2. upreti, upirati; zapičiti:
figgere gli occhi, lo sguardo su qcn. upreti oči, pogled v koga

figovec samostalnik
Ficus carica (drevo) ▸ füge, fügefaKar naenkrat babi pogleda na figovec in si zaželi fige. ▸ A nagyi felpillantott a fügefára és megkívánta a fügét.
Sopomenke: smokvovec

figura f

1. oblika; postava:
figura snella vitka postava
figura tozza čokata postava
far figura pasti v oči, vzbujati pozornost, izstopati
fare bella figura izkazati se, napraviti dober vtis
fare brutta figura osramotiti se, izpasti klavrno
che figura! kakšna sramota!
bella figura! iron. si se pa res odrezal!
far la figura dello sciocco, del disonesto izpasti neumen, nepošten

2. mat. lik:
figura piana geometrična figura
figura solida geometrijsko telo

3. podoba, lik; osebnost:
dipingere una figura al naturale naslikati podobo v naravni velikosti
la figura di Otello lik Otela
una figura di primo piano della Rivoluzione francese ena osrednjih osebnosti francoske revolucije
figura retorica retorična figura

4. figura (pri kartah, šahu)

5. figura, lik (pri plesu, športu)

figurar upodobiti, oblikovati, predstavljati, figurirati, pojaviti se, navzoč biti; igrati vlogo

figurar (una) sorpresa delati se presenečenega
figurarse domišljati si, misliti si
¡figúrese! samo pomislite!
¡me lo figuraba! to sem si mislil!
se me figura que domnevam, da

figurare

A) v. tr. (pres. figuro)

1. prikazati, ponazoriti, upodobiti, oblikovati

2. predstavljati:
te la figuri la faccia del professore? si predstavljaš profesorjev obraz?
figurarsi!, figurati!, figuriamoci!, si figuri seveda!, jasno!, kje neki!, sploh ne! (odvisno od trditve, na katero se odgovor nanaša)
Grazie! - Figurati! Hvala! - Ni za kaj!
figurati che non l'avevo visto pomisli, nisem ga videl

3. delati se:
figura d'aver capito tutto dela se, da je vse razumel

B) v. intr.

1. biti, nahajati se:
il mio nome non figurava nell'elenco mojega imena ni bilo na spisku

2. izkazati se, postaviti se, napraviti dober vtis:
vuole ben figurare in società želi se postaviti v družbi

figure² [fígə]

1. prehodni glagol
tvoriti, predstavljati; (na)slikati, oblikovati, (na)risati; ilustrirati; z diagrami pojasniti; izračunati

2. neprehodni glagol
računati; delati se, igrati vlogo, nastopati; delati figure (pri plesu, na ledu); krasiti

to figure o.s. predstavljati si
to figure at (ali in) s.th. udeležiti se česa

figurer [figüre] verbe transitif upodobiti, predstavljati, simbolizirati; ponazoriti; modelirati; verbe intransitif pojavljati se, biti; igrati stransko vlogo; théâtre nastopiti kot statist, statirati

figurer sur une liste biti v seznamu
figurer au nombre des élus biti v številu izvoljenih
se figurer predstavljati si, domišljati si (po)misliti
figurez-vous! predstavljajte si!

figūrō -āre -āvī -ātum (figūra)

1. tvoriti, oblikovati, upodabljati, obrazovati: mundum eā formā f. Ci., ita figuratum corpus, ut exceleat aliis Ci., f. anūs in volucres O. spremeniti, aes in habitum statuae Sen. ph., in speciem cunei Col.; metaf. poëta os pueri figurat H. oblikuje njegov jezik, inanes species anxio animo f. Cu. predstavljati si, predočevati si, slikati si v duhu, sibi venerem Col., figurare potestis Q. lahko si mislite.

2. (kot ret. t. t.) krasiti s podobami (prispodobami, prilikami): Sen. rh., orationem Q. — Adj. pt. pf. figūrātus 3

1. narejen, izdelan, napravljen, tvorjen, oblikovan, upodobljen: boum terga Ci., stercora Cels. opravljene potrebe, opus Plin. iun., acies Amm.

2. prenesen, v priliki/-ah, v podobi/-ah: oratio, controversiae Q., morsus Macr. Adv. pt. pf.
a) figūrātē = figūrāliter: Serv., figuratius aliquam pungare Sid.
b) figūrātō = figūrātē: Tert.

fiktiven pridevnik
1. (neobstoječ; izmišljen) ▸ fiktív, képzeletbeli, kitaláltRazkritje, da so bile reporterjeve zgodbe dejansko fiktivne, je ameriško javnost šokiralo. ▸ Sokkolta az amerikai közvéleményt az a felismerés, hogy a riporter történetei valójában kitaláltak voltak.
Z vlogo šerifa v fiktivnem mestecu Mayberry pa je postal eden izmed najbolj priljubljenih igralcev tistega časa. ▸ Egy fiktív város, Mayberry seriffjeként eljátszott szerepe a kor egyik legnépszerűbb színészévé tette.
Denar v tej hiši je bolj fiktivna zadeva. ▸ A pénz ennél a háznál inkább fiktív dolog.

2. (o goljufanju) ▸ fiktív, kamuSklepal je razne fiktivne posle in navidezne pogodbe ter jih celo overjal pri notarju. ▸ Különböző fiktív ügyleteket és látszatszerződéseket kötött, amelyeket még közjegyzővel is hitelesíttetett.Mafijci so ustanavljali fiktivna podjetja in izigravali davčne predpise. ▸ A maffiózók fiktív vállalatokat hoztak létre és kijátszották az adószabályokat.Marsikateri fiktivni študent bi bil prijavljen na zavodu za zaposlovanje, če si ne bi s pridobitvijo statusa omogočil dela prek študentske napotnice. ▸ Jó néhány fiktív hallgató a munkaügyi központban lenne bejelentve, ha a hallgatói státusz megszerzésével nem lett volna lehetősége dolgozni diákstátuszban.Dodajajo, da so leta dobivali fiktivne račune za dimnikarske preglede, saj dimnikarjev k njim ni bilo. ▸ Hozzáteszik, hogy évek óta fiktív számlákat kapnak kéményellenőrzésről, hiszen kéményseprőknek nyomát sem látták.

fil moški spol smer, struja, tok

estar en (un) fil prilegati se, ustrezati si (drug drugemu)

file¹ [fail] samostalnik
pila
figurativno izgotovitev, dovršitev
sleng navihanec, premetenec

sleng a close file velik skopuh
to gnaw (ali bite) a file zaman si prizadevati
figurativno it needs the file treba ga je še izpiliti
sleng old (ali deep) file navihanec, premetenec; tovariš

fill¹ [fil]

1. prehodni glagol (with)
(na)polniti, nasititi; prenapolniti, natrpati; napihniti; zamašiti; plombirati (zob); zasesti, zadovoljiti, izvršiti, izpolniti; izrabiti

2. neprehodni glagol
polniti se; nabrekniti; zamašiti se; napolniti se

to fill the bill biti primeren
to fill one's glass natočiti si kozarec
to fill an order izvršiti naročilo
to fill s.o. with a story narediti na koga vtis
ameriško to fill a prescription narediti zdravilo po predpisu
gledališče to fill a role igrati vlogo
to fill s.o.'s place nadomeščati koga
to fill a tooth plombirati zob
filling at the price dober in poceni

fill² [fil] samostalnik
polnost, zadostnost; polnitev; nasičenost

to eat one's fill do sitega se najesti
to gaze one's fill nagledati se
to weep (ali cry) one's fill izjokati se
a fill of tobacco (polna) pipa tobaka
to drink (ali have) one's fill napiti se, kolikor si želimo

film samostalnik
1. (posneta zgodba) ▸ filmJe lažje narediti film po literarni predlogi ali po svojem scenariju? ▸ Irodalmi alkotás vagy saját forgatókönyv alapján könnyebb filmet készíteni?
Film je bil nominiran za tri oskarje. ▸ A filmet három Oscar-díjra jelölték.
Film je posnet po resnični zgodbi. ▸ A film igaz történeten alapul.
Povezane iztočnice: celovečerni film, dokumentarni film, akcijski film, animirani film, erotični film, grozljivi film, biografski film, igrani film, risani film, pustolovski film, romantični film, gorniški film

2. neštevno (ustvarjalna dejavnost) ▸ filmOba igralca sta zvezdniški ikoni evropskega filma. ▸ Mindkét színész az európai film ikonikus sztárja.Že leta 1965 se je kot študent začel ukvarjati s filmom. ▸ Már 1965-ben diákként elkezdett filmmel foglalkozni.

3. (trak za snemanje) ▸ filmKaj storiti s praznimi škatlicami za film v dobi digitalne fotografije? ▸ Mihez kezdjünk az üres filmdobozokkal a digitális fényképezés korában?Povsod se je trudil in znal ujeti na film lepote in znamenitosti dotične dežele. ▸ Mindenhol keményen dolgozott, és sikerült is filmre vinnie az adott ország szépségeit és látnivalóit.
Čakam, da bodo razvili film in izdelali slike. ▸ Várom, hogy előhívják a filmet és elkészítsék a képeket.

4. (tanek sloj) ▸ film, filmrétegZaščitni sprej, ki naredi neviden zaščitni film, za barvane lase. ▸ Védőspré festett hajra, amely láthatatlan védőfilmréteget képez.
Kdor si mastno kožo preveč redno umiva, ji odvzame njen naravni zaščitni film. ▸ Aki túl gyakran mossa a zsíros bőrét, az megfosztja annak természetes védőrétegétől.Na stekleno ploščo so nanesli tanek film iz posebne umetne smole. ▸ Az üveglapra egy különleges műgyanta filmet vittek fel vékony rétegben.

5. (miselna predstava) ▸ filmPred očmi se mi je odvrtel film mojega življenja. ▸ A szemem előtt lepergett életem filmje.
Nepremično zrem v strop in v glavi se mi vrti film. ▸ Mozdulatlanul bámulom a mennyezetet, és forog a film a fejemben.
Še vedno se mi vsako jutro zelo na hitro odvrti film mojega otroštva. ▸ Még mindig minden reggel gyorsan lepereg előttem gyerekkorom filmje.

filmoteka samostalnik
1. (zbirka filmov) ▸ filmtár
Doma ima svojo filmoteko, kjer je zbirka štiristotih filmov. ▸ Otthon négyszáz filmből álló saját filmtára van.

2. (izposojevalnica filmov) ▸ filmkölcsönző, filmtár
Skupaj z ženo sva hodila v filmoteko in si ogledovala vse znane filme od nemih do najnovejših. ▸ A feleségével filmkölcsönzőbe jártak, és megnézték az összes ismert filmet a némafilmektől kezdve a legújabb filmekig.

filmski pridevnik
1. (o filmu) ▸ film-, filmes, filmbéliBlestel je v gledaliških in filmskih vlogah. ▸ Színházi és filmszerepekben brillírozott.
Njena doživetja imajo res filmsko-domišljijski prizvok. ▸ Az élményeinek valóban filmbéli, meseszerű hangulata van.
Rojeni v tem znaku so zelo strastni, hkrati pa sanjajo o filmski ljubezni, v kateri bodo našli vse, kar si želijo. ▸ Az ebben a jegyben születettek nagyon szenvedélyesek, ugyanakkor filmbéli szerelemről álmodoznak, melyben megkapnak mindent, amire csak vágynak.
Povezane iztočnice: filmski producent, filmska producentka, filmsko platno, filmski kritik, filmska kritičarka, filmska industrija, filmska zvezda, filmski trak, filmski ustvarjalec, filmska ustvarjalka, filmski režiser, filmska režiserka

2. (zelo lep) ▸ filmbéli, filmbe illő
Taverna pričara romantično vzdušje ob sončnem zahodu, saj ima terasa filmski razgled. ▸ A taverna romantikus hangulatot varázsol a naplementében, hiszen a teraszáról filmbe illő kilátás nyílik.

3. (nerealen) ▸ filmbéli
Njena doživetja imajo res filmsko-domišljijski prizvok. ▸ Az élményeinek valóban filmbéli, meseszerű hangulata van.
Rojeni v tem znaku so zelo strastni, hkrati pa sanjajo o filmski ljubezni, v kateri bodo našli vse, kar si želijo. ▸ Az ebben a jegyben születettek nagyon szenvedélyesek, ugyanakkor egy filmbéli szerelmről álmodoznak, melyben megkapnak mindent, amire csak vágynak.