Franja

kólikšen

kolikšen? quel?
v kolikšni meri? dans quelle mesure?
kolikšen trud quelle peine

kólikšen (-šna -o) adj. quale, che; quanto:
ni jasno, v kolikšni meri načrt ustreza potrebi non è chiaro in che misura il piano risponda ai bisogni
kolikšen trud za tako skromen uspeh quanta fatica per un risultato tanto modesto

kólikšen -šna -o prid. cât de mare
□ kolikšen trud ce efort

krónati (-am) perf., imperf.

1. coronare, incoronare (tudi ekst.):
s trnjem so ga kronali lo coronarono di spine

2. pren. (uspešno končati kaj) coronare:
javno priznanje je kronalo njegov trud il riconoscimento pubblico coronò le sue fatiche

3. pren.
kronati ga (počenjati neumnosti) fare stupidaggini

láhek ligero (tudi jed, obleka, glasba, vino, roka, spanje) ; (bolezen) leve ; (teža) ligero, liviano ; (netežaven) fácil ; (preprost) sencillo

lahka hrana comida f ligera
lahko orožje armas f pl ligeras
lahek tobak tabaco m suave
lahka bolezen (rana) enfermedad f (herida f) leve
lahko dekle (fig) muchacha f fácil
lahka kazen castigo m (ali pena f) leve
lahek prehlad ligero resfriado m
lahko čtivo lectura f amena
lahko delo trabajo m fácil
lahek trud poco esfuerzo m
lahkó(prislov) ligeramente; levemente; fácilmente, con facilidad
lahko dostopen de fácil acceso
nič lažjega kot to nada más fácil que eso
lahek za prevajanje fácil de traducir
lažje rečeno kot storjeno es más fácil de decir que de hacer
to si lahko mislimo es fácil de imaginar
vzeti vse na lahko tomar todo a la ligera

marljiv pridevnik
1. (o delavnosti) ▸ szorgalmas, szorgos, serényČeprav je bil izjemen garač in marljiv delavec, ni od tega nikoli imel tudi gmotnih koristi. ▸ Habár kőkeményen és serényen dolgozott, ebből sosem származott anyagi előnye.Med, ta sladki naravni pridelek marljivih čebel, je vsestransko blagodejen za zdravje. ▸ A méz, a szorgalmas méhek édes, természetes terméke számos jótékony hatással bír az egészségre. Marljive roke vsakega delavca v tobačni tovarni zvijejo tudi preko 100 cigar na dan. ▸ A dohánygyári munkások szorgos kezei alól akár száznál is több szivar kerül ki naponta.
2. (o dejanjih) ▸ szorgalmas, szorgos, serényŽe lani smo dobre rezultate dosegli s trdim in marljivim delom, ki je letos še bolj profesionalno. ▸ Már tavaly is jó eredményeket értünk el kemény és szorgalmas munkával, idén pedig még inkább professzionális módon dolgozunk.Oče ga je priganjal k marljivejšemu učenju, vendar ni bil tak čudežni otrok, ki gre pri enajstih letih že študirat. ▸ Apja serényebb tanulásra ösztökélte, de nem tartozott azok közé a csodagyerekek közé, akik 11 évesen már egyetemre mennek.Za trud in marljivo vadbo je bil nagrajen, da si je kot mladinec leta 1953 ogledal v Rimu svetovno prvenstvo v orodni telovadbi. ▸ Erőfeszítéseiért és szorgalmas edzésmunkájáért jutalmul még juniorként megnézhette az 1953-as római szertornász-világbajnokságot.

nadčloveški pridevnik
1. (o velikem naporu) ▸ emberfeletti, emberfölöttiV boju z zemeljskim plazom so bili potrebni nadčloveški napori. ▸ A földcsuszamlással szembeni harcban emberfeletti erőfeszítéseket kell tenni.Pri svojem ustvarjanju je vztrajala z nadčloveško disciplino, bila je neomajna in predana, edinstvena kot slikarka. ▸ Alkotómunkájában emberfeletti fegyelmet tanúsított, megingathatatlan volt és odaadó, festőként pedig egyedi.

2. (nadnaraven; nezemeljski) ▸ emberfelettiGrešiti je človeško, angeli kot nadčloveška bitja pa torej naj ne bi bili sposobni grešiti. ▸ Vétkezni emberi dolog, és az angyaloknak mint emberfeletti lényeknek nem szabadna vétkezniük.Zlahka se zavejo, da jih obdaja nevidna, nadčloveška sila, in zato razvijejo svoj lastni verski sistem, da se z njo povežejo. ▸ Könnyen tudatosul bennük, hogy egy láthatatlan, emberfeletti erő veszi őket körül, és ezért kialakítják saját hitrendszerüket, hogy kapcsolatba lépjenek vele.Od zdravnikov nihče ne pričakuje čudežev, vsevednosti ali kakšnih drugih nadčloveških sposobnosti. ▸ Senki sem várja el az orvosoktól, hogy csodatévők, mindentudók legyenek, vagy más emberfeletti képességgel rendelkezzenek.

nagradíti to award a prize; to reward; to recompense; to pay a premium; to remunerate; (trud) to remunerate, to tip, arhaično to gratify

boš nagrajen za svoj trud you will be rewarded (ali remunerated) for your trouble

nehvaléžnost ingratitude; ungratefulness; thanklessness

doživeti nehvaléžnost za svoj trud (figurativno) to get no thanks for one's efforts

odvzéti tomar; sustraer ; (zaseči) confiscar, incautarse (de) ; (s silo) arrebatar

odvzeti skrb quitar una preocupación
odvzeti komu delo aliviar del trabajo a alg
odvzeti trud aliviar una carga

plačílo payment; pay; (honorar) fee; (nagrada) reward

enako plačílo equal pay
plačílo na račun payment on account, instalment
celotno plačílo payment in full
plačílo v gotovini payment in cash
vnaprejšnje plačílo prepayment, payment in advance
nezmožen plačíla insolvent
nezmožnost plačíla insolvency
ustaviti plačíla to stop payment
plačílo po učinku ekonomija merit pay
to je plačílo za moj trud that's what I got for my trouble
plačílo od kosa piece rate

popláčati to repay, to compensate

popláčati dolgove to pay off debts (one by one)
to bo poplačalo trud this will repay the trouble
to bogato poplača trud it amply repays the effort
poplačan dolg repaid debt

povzróčati entraîner, occasionner

povzročati komu trud donner de la peine à quelqu'un
ta učenec povzroča nepazljivost svojih sosedov cet élève dissipe ses voisins

prihraníti to save (up); to spare; to reserve; to economize; to put by; to make economies

prihraníti za hude čase to put by (ali to lay by) money for a rainy day
prihrani si denar za kako drugo priložnost! save your money for another occasion!
prihrani (si) svoje besede! (molči!) save your breath!
lahko si prihraniš svoj trud! you may save your pains!
prihranjen peni je pridobljen peni a penny saved is a penny gained

prihraníti épargner, économiser, mettre de côté, garder, réserver

prihraniti komu kaj (figurativno) épargner (ali éviter) quelque chose à quelqu'un
prihraniti si kaj za pozneje garder (ali se réserver) quelque chose pour plus tard
prihrani si ta trud! épargne-toi cette peine!
s tem si prihranimo veliko časa cela nous fait économiser beaucoup de temps

prihrániti ahorrar; economizar

prihraniti denar ahorrar dinero, hacer ahorros
prihraniti komu ponižanje evitar a alg una humillación
prihraniti komu stroške evitar gastos a alg
prihranite si trud fam no se preocupe usted, no se moleste usted
prihrani si svoje opazke! ¡guárdate para ti tus observaciones!

stràšno adv.

1. terribilmente, maledettamente, tremendamente, spaventosamente:
strašno drag maledettamente caro

2. (v povedni rabi)
najstrašnejše zanj je bilo, da je moral ležati ciò che più gli pesava era il dover stare a letto
(s smiselnim osebkom) strašno mi je ob misli, da bo ves trud zaman mi duole terribilmente pensare che tutto ciò sarà vano
ob pogledu nanj ji je bilo strašno pri srcu al guardarlo sentiva una fitta al cuore

3. (v medmetni rabi) terribile; tremendo:
kaj si naredil z njim, strašno! è terribile quel che hai fatto di lui!
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
strašno ga je imelo, da bi to storil aveva, provava una voglia terribile di farlo
strašno bogat ricco sfondato
strašno grd orrendo
strašno lep bello da morire
strašno zaljubljen innamorato cotto
strašno star terribilmente vecchio
strašno trd kruh pane duro assaettato, pane durissimo

tisočéren (-rna -o) numer.

1. mille volte tanto:
trud bo prinesel tisočeren sad lo sforzo frutterà mille volte tanto

2. di mille unità, di mille parti

ves¹ [ə] (vsa, vse)

1. der/die/das ganze (ves svet die ganze Welt, vsa ulica die ganze Straße, vse poletje der ganze Sommer, ves dan sem čakal ich habe den ganzen Tag gewartet)

2. (v vsem obsegu) aller, alle, alles (vsa sreča tega sveta alles Glück dieser Erde)
korenina vsega zla die Wurzel allen Übels
kljub vsemu trudu trotz aller Mühe
ob/kljub vsej dobri volji bei allem guten/gutem Willen
z vsem poudarkom mit allem Nachdruck
z vso jasnostjo mit aller Deutlichkeit
z vso resnostjo allen Ernstes
z vso silo mit aller Kraft
za vso prihodnost in alle Zukunft
privzdignjeno: all der/die/das (ves ta čas all die Zeit)
ves moj/tvoj … all mein/meine/meines, all dein/deine … (ves tvoj trud all deine Mühe, ves njun denar all ihr Geld)

3. s pridevnikom ganz, total (ves obupan ganz/total verzweifelt), über- (ves srečen überglücklich)
ves zadovoljen quietschvergnügt
ves pomirjen quietschfidel

4.
na ves glas lautstark, laut
na vso moč mit aller Kraft
za ves svet für alles in der Welt
na vsa usta vpiti: lautstark, hvaliti se: großmäulig
na vsa usta hvaliti pretirano: über den grünen Klee loben

5.
vsa čast! mein Kompliment! Hut ab! ( komu vor jemandem)
| ➞ → vsak, vse, vsi

vržen (-a, -o) geworfen
proč vržen weggeworfen, figurativno vergeblich, verloren
vse je proč vržen trud da ist Hopfen und Malz verloren