Franja

dólg, -a, -o long, grand, haut

dolgo longtemps
že dolgo depuis longtemps
hiša je 12 m dolga la maison a 12 m de long(ueur) (ali est longue de 12 m, a une longueur de 12 m)
že dolgo mi ni pisal il ne m'a pas écrit de(puis) longtemps; il a été longtemps sans m'écrire
dolgo ga ni il tarde à venir, il se fait attendre
kako dolgo se že učite francoščino? combien de temps y a-t-il que vous apprenez le français?, depuis quand (ali combien de temps) apprenez-vous le français?
ne bo več dolgo živel il n'ira plus loin, il ne vivra plus longtemps
poznava se že dolgo nous nous connaissons depuis longtemps (ali de longue date); il y a beau temps (ali bien longtemps) que nous nous connaissons
po dolgem pasti tomber de tout son long (ali de son haut, de toute sa hauteur)
na dolgo in na široko longuement, tout au (du) long, en détail, de façon détaillée; en long et en large, de long en large
imeti dolge prste avoir les doigts crochus
dolg ko prekla, žrd une grande perche, un échalas
dolgi valovi grandes ondes
dolgi lasje, kratka pamet longs cheveux, courte cervelle

dólg (-a -o) adj.

1. lungo; oblungo:
dolg hodnik un lungo corridoio
dolga vrv una lunga fune
dolga vrsta lunga fila
imeti dolg obraz avere un viso oblungo
biti dolg kakor prekla essere lungo come una pertica

2. (ki traja veliko časa) lungo:
dolgi zimski večeri le lunghe serate invernali
dolga bolezen lunga malattia
dolgo uro ga ni bilo è stato via un'ora intera
od tedaj so pretekla dolga leta da allora sono passati tanti anni

3. (za izražanje razsežnosti v času):
biti dolg durare
predavanje je lahko dolgo največ 40 minut la conferenza duri al massimo 40 minuti
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pejor. imeti dolg jezik avere la lingua lunga
imeti dolge prste avere le mani lunghe
ostati z dolgim nosom restare con un palmo di naso
oditi z dolgim nosom tornare con le pive nel sacco
narediti dolg obraz mettere il muso, fare il muso lungo
padel je, kakor je bil dolg in širok cadde lungo disteso
lingv. dolg samoglasnik vocale lunga
navt. ladja dolge plovbe nave di lungo corso
rad. dolgi valovi onde lunghe
šport. tek na dolge proge (gare di) fondo
po dolgem iskanju dopo molto cercare
dolga kava caffè lungo
dolga večerna obleka abito lungo
šport. dolg diagonalni predložek cross
dolgi maraton randonnée
dolga kolesarska etapa tappone
dolga podaja allungo
pog. dolga hoja sgambata, scarpinata
hist., gled. dolg plašč sirma
dolga biserna ogrlica cascata di perle
dolga brada barbone
obl. dolga halja zimarra, (v srednjem veku) cioppa
dolga jopa sette ottavi
dolga suknja giustacuore, (v srednjem veku) guarnacca
ekst. dolga vrsta processione, teoria, carovana (di veicoli e sim.)
dolgi (moški) lasje zazzera
dolgi zalisci favoriti
obrt. dolgi šiv basta
dolgo hropenje rantolio
dolgo zvonjenje scampanellio
navt. dolgo veslo sensile
PREGOVORI:
dolgi lasje, kratka pamet chioma di femmina, cervello di gallina
ni tako dolg dan, da ne bi bilo večera ogni cosa prima o poi finisce
dolga bolezen, gotova smrt malattia lunga, morte sicura

dolína (-e) f

1. valle, vallata:
dolina leži, se odpira, se oži, se razprostira la valle giace, si apre, si chiude, si stende
dolga, globoka, ozka dolina valle lunga, profonda, stretta
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. solzna dolina valle di lacrime
alpska dolina valle alpina
kraška dolina dolina
ledeniška, rečna dolina valle glaciale, fluviale
dno doline fondovalle

2. (vbokli del vala) ventre (dell'onda):
doline in grebeni valov i ventri e le creste delle onde

èn (êna -o) | êden (ênega) numer.; subst.

1. (izraža število ena) uno, una
a) (v samostalniški rabi):
ti si eden med mnogimi tu sei uno dei tanti
bilo je ena po polnoči era l'una di notte
stopati v koloni po eden marciare in fila indiana
b) (v prilastkovi rabi)
eno željo še imam ho un solo desiderio
slep na eno oko cieco di un occhio, guercio
c) (v medmetni rabi)
otroci so korakali en, dva i bambini marciavano un duè

2. (v zvezi z 'drugi') uno:
prevaža z enega brega Save na drugega traghetta da una riva della Sava all'altra
eni se smejejo, drugi jokajo gli uni ridono, gli altri piangono
(izraža medsebojno razmerje) eden drugega se bojita hanno paura l'uno dell'altro

3. pog. (s širokim pomenskim obsegom)
en dan je šel v mesto un (bel) giorno andò in città
pa zapojmo eno su, cantiamo una canzone
vse skupaj mi je eno figo mar non mi importa un accidente, un fico secco

4. pren. (enak, isti) stesso, medesimo, identico:
midva sva enih misli siamo tutt'e due dello stesso parere
zmeraj je na mizi ena in ista jed sempre la stessa zuppa in tavola

5. (nesestavljen del, cel) uno; intero; ininterrotto:
obleka v enem delu abito di un solo pezzo
kopalke v enem delu costume (da bagno) intero
pren. (v zvezi s 'sam') polarna zima je ena sama dolga noč l'inverno polare è una notte lunga e ininterrotta
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. živeti tja v en dan vivere alla giornata
pren. metati vse v en koš fare di ogni erba un fascio
pren. v en rog trobiti s kom ululare con i lupi
z eno besedo (povedano) (detto) in breve
pog. staviti vse na eno karto puntare su una carta
pren. biti z eno nogo že v grobu essere con un piede nella tomba
povedati v eni sapi dire tutto d'un fiato
sovražnik številka ena nemico numero uno
pren. delati vse po enem kopitu fare tutto con lo stampo
vsi do enega so prišli sono venuti proprio tutti
pog. dati komu eno okrog ušes appioppare un ceffone a qcn.
pog. eno komu zagosti giocare un tiro a qcn.
vsi za enega, eden za vse tutti per uno, uno per tutti
PREGOVORI:
ena lastovka ne naredi pomladi una rondine non fa primavera

griva samostalnik
1. (o živalski dlaki) ▸ sörény, bundaZnačilnosti islandskega konja so dolga in košata griva in rep, kratek trup, manjša pasma konj. ▸ Az izlandi ló rövid törzsű, kisebb testalkatú lófajta hosszú és bozontos sörénnyel és farokkal.Prav levja griva dokazuje, da tudi pri upodobitvah leva v srednjeveški umetnosti simbolika nadvladuje naturalizem. ▸ Éppen az oroszlánsörény bizonyítja, hogy a középkori művészetben az oroszlán ábrázolásában a szimbolizmus dominál a naturalizmus felett.Konji imajo grivo in rep. ▸ A lovaknak sörényük és farkuk van.
Največja posebnost norveških gozdnih muc je njihova griva. ▸ A norvég erdei macskák legkülönlegesebb jellemzője a bundájuk.
Leva pogosto imenujemo tudi kralj živali, predvsem zaradi njegove veličastne grive. ▸ Az oroszlánt – elsősorban a csodálatos sörénye miatt – gyakran az állatok kirányának nevezik.

2. (o laseh) ▸ sörény, hajkoronaNamesto neukrotljive grive las je imela mehke kodre, ki so ji ravno prekrivali ušesa. ▸ Zabolázhatatlan hajsörény helyett puha hullámokban omlott le a haja, melyek épp csak eltakarták a fülét.Zaradi višine, levje grive kodrastih sivih las in prodornih oči je bil njegov videz akademski. ▸ Magassága, göndör és ősz oroszlánsörénye, átható szeme miatt akadémikusnak nézett ki.Dolgolaske, ki si želijo razmršeno grivo, naj uporabijo navijalke, a las naj ne navijejo do korenin. ▸ A hosszú hajú nők, akik kócos sörényt szeretnének, használjanak hajcsavarókat, de ne tekerjék föl a hajukat egészen a hajtőig.
3. (travnata površina; pobočje) približek prevedka ▸ hegyoldal, füves rétHodili so v koloni, ubirali bližnjice čez grive, prvi in zadnji pa sta svetila bodisi s trskami ali slamo. ▸ Oszlopban haladtak toronyiránt a hegyoldalban, az első és az utolsó a sorban pedig fafáklyával vagy szalmafáklyával világított.
Po valovitem terenu morajo marsikje grabiti seno na roke, po grivah pa je treba zagrabiti tudi za koso. ▸ A hepehupás terepen sok helyen kézzel kell összenyalábolniuk a szénát, a hegyoldalban pedig akár kaszával is.
Okrog domačije so same grive! ▸ A majorságot csupa-csupa füves rét veszi körül!

4. (o vodni površini) ▸ tajtékSprehajal se je po plaži, bila je zgodnja jesen, nemirni vetrovi so gonili pred sabo valove s penastimi grivami. ▸ A plázson sétált, koraősz volt, a nyughatatlan szelek maguk előtt kergették a tajtékos hullámokat.
Bele grive ob obali kažejo lomljenje valov, ki tudi erodirajo morsko dno in splakujejo glino in mivko z obale. ▸ A part menti fehér tajték a hullámtörést jelzi, ami a tengerfeneket is erodálja, és bemossa az agyagot és a homokot a partról.
Ta ladja je na grivi cunamija jezdila iz pristanišča na celino in pristala štiri kilometre daleč od obale. ▸ Ez a hajó a cunami taraját meglovagolva lebegett ki a kikötőből a szárazföldre, és kötött ki négy kilométerre a parttól.

5. (o obliki) ▸ sörény, üstök, tarajVes zahodni del je bil prekrit z gosto grivo tropskega gozda in se je končal s strmo skalno steno v morje. ▸ Az egész nyugati oldalt a trópusi erdő sűrű sörénye borította, melynek végében meredek sziklafal zuhant alá a tengerbe.
V daljavi valovijo grive topolov. ▸ A távolban a nyárfák barkasörénye hullámzik.
Dala si je narediti tetovažo, stilizirano sonce z obrazom in grivo sončnih žarkov. ▸ Varratott magára egy tetoválást, egy stilizált Napot, amelynek arca volt, és a napsugarak sörényként ölelték körül.
Na bibavični grivi, na videz goli, najdemo poleg gruč grmičkastega členkarja nekaj zanimivih rastlin. ▸ Az árapály látszólag csupasz taraján, a rengeteg ágas-bogas sziksófű mellett néhány érdekes növényt is találunk.

6. (goba) ▸ korallgomba
Paziti moramo tudi, da ne zamenjamo užitnih griv s strupenimi. ▸ Arra is ügyelnünk kell, hogy az ehető korallgombákat ne keverjük össze a mérgezőkkel.
Povezane iztočnice: tribarvna griva, rumena griva, bleda griva, krvobetna griva

insolvenčni postopek stalna zveza
pravo (vrsta pravnega postopka) ▸ fizetésképtelenségi eljárás
Od vsega dolga ga 39 odstotkov dolgujejo zavezanci, ki so v insolvenčnih postopkih. ▸ Az összes adósság 39%-a a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adósok tartozása.
Sopomenke: insolventni postopek

iznebíti se to get (ali to be) rid (of); pogovorno to get shut (of); to dispose of, to get something off one's hands

končno smo se ga iznebili we are rid of him (ali we've seen the back of him) at last
iznebíti se dolgá to get rid of a debt, to get out of debt
iznebíti se grde navade to shake (ali slough) off a bad habit
iznebíti se starega pohištva to make a clean sweep of one's old furniture

izseljenka samostalnik
(ženska, ki se izseli v tujino) ▸ kivándorló
Kot izseljenka v Kanadi je dolga leta ohranjala slovenski jezik z delovanjem v kulturi, zlasti zborovskem petju. ▸ Kanadában élő kivándorlóként a kultúra, különösen a kóruséneklés területén végzett munkájával hosszú éveken át ápolta a szlovén nyelvet.
Sopomenke: emigrantka

iztérjati pravo to exact; (zahtevo) to enforce; (dolg) to recover

iztérjati davek to collect (by force) a tax
iztérjati plačilo dolgá to exact payment of a debt

izterjav|a ženski spol (-e …) die Einbringung, die Eintreibung, die Beitreibung
pravni naslov za izterjavo dolga der Schuldtitel

káj

A) adv.

1. pren. (uvaja vprašanje) ○:
kaj že greste? ve ne andate già?

2. pren. (v retoričnih vprašanjih poudarja nasprotno trditev) ○:
pohiti, kaj naj čakam do sodnega dne! e sbrigati! Non posso aspettare all'infinito

3. (izraža grajo) ma:
kaj te ni sram, da se samo potepaš ma non ti vergogni a non far niente

4. (izraža nejevoljo, presenečenje) ed ecco, quand'ecco:
ravno sem hotel zdoma, kaj ti ne pride obisk stavo uscendo quand'ecco visite in casa!

B) adv.

1. (izraža manjšo količino) un po', qualche cosetta, di (partitivo):
gotovo ima kaj dolga avrà sicuramente dei debiti

2. (v vprašalnih stavkih izraža nedoločeno količino ali mero) ○:
ali me imaš kaj rad? mi vuoi bene?
ali se kaj spozna na avto? se ne intende di automobili?

3. (izraža precejšnjo mero) piuttosto, abbastanza, parecchio:
življenje je kaj žalostno la vita è piuttosto misera
(v nikalnih stavkih z nič omejuje zanikanje) affatto, per niente:
delati se mu nič kaj ne ljubi lavorare non gli garba affatto

4. (v vprašalnih stavkih posplošuje vprašanje) cosa, che:
kako je kaj doma? a casa cosa c'è di nuovo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
neroden je kot le kaj, da je kaj è incredibilmente maldestro
udari, če te je kaj e picchia, se ne hai il coraggio
ne morem si kaj, da se ne bi smejal non posso non ridere
vrne se čez leto dni ali kaj torna fra un anno o giù di lì

kava samostalnik
1. (pijača) ▸ kávéPoleg odlične kave pa gostom ponujajo še vrsto odličnih tort. ▸ A kiváló kávé mellett pedig többféle kiváló tortát kínálnak a vendégeiknek.
Povezane iztočnice: dolga kava, ekspresna kava

2. (dogodek) ▸ kávé, kávézásPo kosilu sva se oprhala, se preoblekla in šla na kavo k prijatelju. ▸ Ebéd után lezuhanyoztunk, átöltöztünk és elmentünk egy kávéra a barátunkhoz.Naši odmori za kavo so bili pogosto podobnim skupinskim terapijam. ▸ A kávészüneteink gyakran csoportterápiára hasonlítottak.Zdaj morava najine skupne kave vpisati v rokovnike. ▸ Most a közös kávézásainkat határidőnaplóba kell írnunk.Na najinih, predvsem dolgih sobotnih kavah v globokih debatah rešujeva svet. ▸ Hosszas szombati kávézásaink során nagy vitákkal mentjük meg a világot.

3. (zrna kavovca) ▸ kávéV tovarni bodo lahko izdelali do 5000 ton kave. ▸ A gyár akár 5 000 tonna kávé előállítására is képes lesz.

4. (rastlina) ▸ kávéBrazilija se na področjih, kjer ležijo plantaže kave, že mesece spopada s sušo. ▸ Brazília azokon a területeken, amelyeket kávéültetvények borítanak, már több hónapja küzd az aszállyal.Med najbolj razširjenimi plantažno gojenimi sortami kav sta Coffea arabica in Coffea robusta. ▸ A Coffea arabica és a Coffea robusta a legelterjedtebb, ültetvényen termesztett kávéfajta.

5. (kavni nadomestek) ▸ kávéZjutraj zavoham, ko ti babica pripravlja mlečno kavo, preden greš v šolo. ▸ Reggelente érzem az illatát, amikor nagymamád tejeskávét főz neked, mielőtt iskolába mész.Ječmenova kava ne vsebuje kofeina, vseeno pa prečisti telo in odplavlja različne strupe iz telesa. ▸ Az árpakávé nem tartalmaz koffeint, de ennek ellenére megtisztítja a szervezetet és kisöpri belőle a különböző salakanyagokat.
Povezane iztočnice: žitna kava

káva (-e) f

1. (zrna iz semen kavovca) caffè

2. (pijača iz teh zrn) caffè:
bela kava caffelatte
črna kava caffè nero
ekspresna kava caffè espresso, espresso
kratka, dolga kava caffè ristretto, lungo
kava z žganjem caffè corretto
ledena kava caffè al gelato
turška kava caffè turco, alla turca

3. (pijača iz kavnega nadomestka) caffè:
ječmenova kava caffè d'orzo
kava iz cikorije caffè di cicoria

4. pog. bot. (kavovec) caffè (Coffea arabica)

kita samostalnik
1. (o laseh) ▸ hajfonat, varkocs, fonatPovezane iztočnice: francoska kita

2. (pri mišicah) ▸ ínPovezane iztočnice: Ahilova kita, ahilova kita

3. (o izdelkih) ▸ fonat, füzérIz spletenih kit koruznega ličja so pletli copate, cekarje in predpražnike. ▸ kontrastivno zanimivo Fonott kukoricacsuhéból kötöttek papucsokat, cekkereket és lábtörlőket.

km samostalnik
(dolžinska mera) ▸ km
Tekmovalci so morali preteči 13 km dolgo progo. ▸ A versenyzőknek egy 13 km-es pályát kellett lefutniuk.
Tigris, velika reka v jugozahodni Aziji, je dolga približno 1.900 km. ▸ A Tigris, Délnyugat-Ázsia nagy folyója körülbelül 1 900 km hosszú.

konvêrzija (-e) f

1. knjiž. rel. conversione

2. ekon. conversione:
konverzija javnega dolga conversione del debito pubblico

3. filoz., lingv. conversione

4. fiz. conversione

5. jur. conversione:
konverzija dekreta v zakon conversione di un decreto in legge

krúh pain moški spol

bel kruh pain blanc
črn, mešan, otrobov kruh pain bis, gris, «noir»
kruh iz grobe moke in otrobov pain complet
pšenični (rženi, ovseni, ajdov) kruh pain de froment (de seigle, d'avoine, de sarrasin)
domač (kmečki, pekovski) kruh pain de ménage (de campagne, de boulanger)
svež (star) kruh pain frais (dur ali rassis)
dietičen kruh pain de régime
pražen, popečen kruh pain grillé
mlečni kruh pain au lait
naš vsakdanji kruh notre pain quotidien (ali de chaque jour)
hlebe ckruha miche ženski spol de pain
(dolga) štruca kruha pain long
vojaški kruh, komis pain de munition
kos (rezina) kruha morceau moški spol (tranche ženski spol) de pain
služiti si kruh gagner son pain (ali sa vie)
iti s trebuhom za kruhom aller chercher un gagne-pain à l'étranger
zarečenega kruha se največ poje on doit souvent changer un jugement trop hâtif

let|a [é] srednji spol množina

1. obdobje: Jahre, -jahre, das -alter (dekliška Mädchenjahre, deška Knabenjahre, mlada Jugendalter, Jugendjahre, moška Mannesjahre, Mannesalter, nerodna Flegeljahre, otroška Kindesalter)
šolska leta množina die Schulzeit
mlada leta die Kindheit, Jugendjahre množina, die Jugend

2. desetletje:
dvajseta/trideseta/devetdeseta leta Zwanzigerjahre/Dreißigerjahre/Neunzigerjahre, zwanziger/dreißiger/neunziger Jahre

3.
leta in leta množina viele Jahre, jahrelang
leta pozneje (viele) Jahre später
dolga leta jahrelang, viele Jahre
za naprej: za dolga leta auf Jahre hinaus
figurativno dobro skrivati leta jünger aussehen als seine Jahre
sedem debelih/suhih let die sieben fetten/mageren Jahre
sedem turških/laških let eine Ewigkeit
na pet/deset let fünfjährlich, zehnjährlich
na stara leta auf die alten Tage
po letih:
mlad po letih jung an Jahren
pred davnimi leti vor langen Jahren
pri tridesetih letih (v starosti …) bei dreißig, mit dreißig
v leta:
priti v leta in die Jahre kommen
biti v letih in den Jahren sein, bejahrt sein
v najboljših letih in den besten Jahren
visoko v letih hochbejahrt, bejahrt, hochbetagt
v mladih letih in der Jugend, in jungen Jahren
v zrelih letih in den reiferen Jahren
v cvetu let in der Blüte seiner/ihrer Jahre
že leta seit Jahren
že dolga leta seit langen/vielen Jahren
že dve leti schon zwei Jahre, seit zwei Jahren

léto año m

leto za letom año tras año
od leta do leta de año en año
čez leto dni, ob letu de aquí un año
pred 3 leti hace tres años
po mnogih letih después de muchos años
z leti con los años
vsako leto, vsa leta todos los años
v letih entrado en años
skozi vse leto (durante) todo el año
v teku tega leta en el (trans-) curso de este año; entre año
dolga leta (durante) años enteros
pol leta medio año; seis meses; un semestre
preteklo leto el año pasado
prihodnje leto el año que viene, el próximo año
ob koncu leta a fin(es) de(l) año
navadno leto año común, año civil
novo leto año nuevo
moška leta edad f viril, edad f adulta
nerodna leta edad f ingrata fam edad del pavo
prestopno leto año bisiesto
proračunsko leto año económico
poskusno leto año de prueba (ali de prácticas)
svetlobno leto año (de) luz
šolsko leto año escolar
tekoče leto año corriente
star je 10 let tiene diez años
je v 30. letih ha cumplido la treintena
biti v srednjih letih estar en edad madura
biti v najboljših letih estar en sus mejores años, estar en la flor de la edad
iti v leta ir entrando en años
v letu 1970 en 1970, en el año (de) 1970
službena leta años de servicio
voščiti srečno novo leto desear a alg un feliz año
na mnoga leta! ¡por muchos años!

luč³ ženski spol (-i …)

1. pri avtomobilu: der Scheinwerfer
dolga luč das Fernlicht
kratka luč abgeblendetes Licht, das Abblendlicht
parkirna luč die Parkleuchte, das Standlicht
zavorna luč die Bremsleuchte, das Bremslicht, das Stopplicht, dodatna: Zusatzbremsleuchte
luč za vzvratno vožnjo der Rückfahrscheinwerfer
zadnja luč das [Schlußlicht] Schlusslicht
utripajoča luč der Warnblinker, das Blinklicht, die Warnblinkanlage
modra luč das Blaulicht
peljati z modro lučjo mit Blaulicht fahren
vklopiti/izklopiti dolgo luč aufblenden/abblenden
brez luči unbeleuchtet
dajati komu znake z lučjo (jemanden) anblinken
vključiti smerno luč ein Blinkzeichen geben

2. na semaforu: das Licht, die Phase (rdeča Rotphase, Rotlicht, rumena Gelbphase, Gelblicht, zelena Grünphase, grünes Licht)
voznik, ki je zapeljal v rdečo luč der Rotlichtsünder
figurativno dati zeleno luč grünes Licht geben