Franja

Zadetki iskanja

  • universitario

    A) agg. (m pl. -ri) šol. univerziteten, vseučiliščen, akademski:
    collegio universitario akademski kolegij, študentski dom
    professore, studente universitario univerzitetni profesor, študent

    B) m (f -ia; m pl. -ri) šol.

    1. (univerzitetni) študent

    2. univerzitetni učitelj, predavatelj, profesor
  • академический akademski; (pren.) teoretičen
  • академі́чний прикм., akadémski prid.
  • Kunstmaler, der, slikar (umetnik), akademski slikar
  • professional1 [prəféšənəl] pridevnik (professionally prislov)
    profesionalen, poklicen, stanovski; strokoven
    šport profesionalen; ki ima svoboden ali akademski poklic; strokovno usposobljen (npr. vrtnar)

    professional discretion dolžnost molčečnosti (zdravnik)
    professional ethics poklicna etika
    professional school strokovna šola
    in a professional way poklicno
    professional man intelektualni delavec
    the professional classes višji poklicni stanovi
  • akadémičen (-čna -o) adj. glej akademski
  • Aristus -ī, m (Ἄριστος) Arist, akademski filozof v Atenah, Ciceronov prijatelj, Brutov učitelj: Ci.
  • claustro moški spol križni hodnik, samostanski hodnik; samostansko življenje

    claustro (de profesores) akademski senat; učiteljski zbor
  • consejo moški spol nasvet, svet, posvetovanje; sklep; rotovž

    consejo académico akademski senat
    consejo de Estado državni svet
    consejo de guerra vojni svet; vojno sodišče
    Consejo de Ministros ministrski svet; seja ministrskega sveta
    dar consejo dati (na)svet
    dar el consejo y el vencejo z besedo in dejanjem pomagati
    entrar en consejo posvetovati se
    pedir consejo a alg. vprašati koga za svet
    tomar consejo de uno pri kom nasveta iskati
    quien no oye consejo, no llega a viejo komur ni do nasveta, temu ni pomoči
  • Crantōr -ōris, m (Κράντωρ) Krantor,

    1. akademski filozof iz Solov v Kilikiji (ok. l. 320): Ci., H.

    2. mitični Pelejev oproda: O.
  • Diōn, lat. Diō, -ōnis, m (Δίων) Dion,

    1. D. Syracosius Dion Sirakuški, Hiparinov sin, roj. l. 409, svak sirakuškega tirana Dionizija I. Ko je Sirakužane rešil pred Dionizijevo tiranijo, so ga l. 353 v zaroti ubili: Ci., N.

    2. neki akademski filozof: Ci.

    3. neki stoik: Ci.

    4. D. Colophonius Dion iz Kolofona, pisec del o poljedelstvu: Varr., Col.

    5. D. Halaesīnus Dion Haležan: Ci.

    6. D. Neapolītēs Dion iz Neaplja, sloviti matematik: Aug.
  • doktor znanosti stalna zveza
    (akademski naziv) ▸ tudományok doktora
  • glasbenik samostalnik
    (kdor se ukvarja z glasbo) ▸ zenész
    jazzovski glasbenik ▸ jazz-zenész, dzsesszzenész
    legendarni glasbenik ▸ legendás zenész
    vrhunski glasbenik ▸ kiváló zenész
    ulični glasbenik ▸ utcazenész
    studijski glasbenik ▸ stúdiózenész
    komorni glasbenik ▸ kamarazenész
    akademski glasbenik ▸ akadémikus zenész
    poklicni glasbenik ▸ hivatásos zenész
    nastop glasbenikov ▸ zenészek fellépése
    skupina glasbenikov ▸ zenészek csoportja
    orkester glasbenikov ▸ kontrastivno zanimivo zenekar
    pop glasbenik ▸ popzenész
    jazz glasbenik ▸ jazz-zenész, dzsesszzenész
    rock glasbenik ▸ rockzenész
  • griva samostalnik
    1. (o živalski dlaki) ▸ sörény, bunda
    košata griva ▸ dús sörény
    Značilnosti islandskega konja so dolga in košata griva in rep, kratek trup, manjša pasma konj. ▸ Az izlandi ló rövid törzsű, kisebb testalkatú lófajta hosszú és bozontos sörénnyel és farokkal.
    levja griva ▸ oroszlánsörény
    Prav levja griva dokazuje, da tudi pri upodobitvah leva v srednjeveški umetnosti simbolika nadvladuje naturalizem. ▸ Éppen az oroszlánsörény bizonyítja, hogy a középkori művészetben az oroszlán ábrázolásában a szimbolizmus dominál a naturalizmus felett.
    konjska griva ▸ lósörény
    gosta griva ▸ sűrű sörény
    griva konja ▸ lósörény
    konj z grivo ▸ sörényes ló
    griva in rep ▸ sörény és farok
    bela griva ▸ fehér sörény
    Konji imajo grivo in rep. ▸ A lovaknak sörényük és farkuk van.
    Največja posebnost norveških gozdnih muc je njihova griva. ▸ A norvég erdei macskák legkülönlegesebb jellemzője a bundájuk.
    Leva pogosto imenujemo tudi kralj živali, predvsem zaradi njegove veličastne grive. ▸ Az oroszlánt – elsősorban a csodálatos sörénye miatt – gyakran az állatok kirányának nevezik.

    2. (o laseh) ▸ sörény, hajkorona
    skodrana griva ▸ göndör sörény
    griva las ▸ hajsörény, séró
    Namesto neukrotljive grive las je imela mehke kodre, ki so ji ravno prekrivali ušesa. ▸ Zabolázhatatlan hajsörény helyett puha hullámokban omlott le a haja, melyek épp csak eltakarták a fülét.
    levja griva ▸ oroszlánysörény
    Zaradi višine, levje grive kodrastih sivih las in prodornih oči je bil njegov videz akademski. ▸ Magassága, göndör és ősz oroszlánsörénye, átható szeme miatt akadémikusnak nézett ki.
    kodrasta griva ▸ göndör sörény
    razmršena griva ▸ kócos sörény
    Dolgolaske, ki si želijo razmršeno grivo, naj uporabijo navijalke, a las naj ne navijejo do korenin. ▸ A hosszú hajú nők, akik kócos sörényt szeretnének, használjanak hajcsavarókat, de ne tekerjék föl a hajukat egészen a hajtőig.
    bujna griva ▸ buja sörény
    gosta griva ▸ sűrű sörény
    rdeča griva ▸ vörös sörény, vörös hajkorona

    3. (travnata površina; pobočje) približek prevedka ▸ hegyoldal, füves rét
    travnata griva ▸ füves hegyoldal, füves rét
    Hodili so v koloni, ubirali bližnjice čez grive, prvi in zadnji pa sta svetila bodisi s trskami ali slamo. ▸ Oszlopban haladtak toronyiránt a hegyoldalban, az első és az utolsó a sorban pedig fafáklyával vagy szalmafáklyával világított.
    Po valovitem terenu morajo marsikje grabiti seno na roke, po grivah pa je treba zagrabiti tudi za koso. ▸ A hepehupás terepen sok helyen kézzel kell összenyalábolniuk a szénát, a hegyoldalban pedig akár kaszával is.
    Okrog domačije so same grive! ▸ A majorságot csupa-csupa füves rét veszi körül!

    4. (o vodni površini) ▸ tajték
    penasta griva ▸ tajték
    Sprehajal se je po plaži, bila je zgodnja jesen, nemirni vetrovi so gonili pred sabo valove s penastimi grivami. ▸ A plázson sétált, koraősz volt, a nyughatatlan szelek maguk előtt kergették a tajtékos hullámokat.
    Bele grive ob obali kažejo lomljenje valov, ki tudi erodirajo morsko dno in splakujejo glino in mivko z obale. ▸ A part menti fehér tajték a hullámtörést jelzi, ami a tengerfeneket is erodálja, és bemossa az agyagot és a homokot a partról.
    Ta ladja je na grivi cunamija jezdila iz pristanišča na celino in pristala štiri kilometre daleč od obale. ▸ Ez a hajó a cunami taraját meglovagolva lebegett ki a kikötőből a szárazföldre, és kötött ki négy kilométerre a parttól.

    5. (o obliki) ▸ sörény, üstök, taraj
    griva gozda ▸ erdő üstöke
    Ves zahodni del je bil prekrit z gosto grivo tropskega gozda in se je končal s strmo skalno steno v morje. ▸ Az egész nyugati oldalt a trópusi erdő sűrű sörénye borította, melynek végében meredek sziklafal zuhant alá a tengerbe.
    V daljavi valovijo grive topolov. ▸ A távolban a nyárfák barkasörénye hullámzik.
    Dala si je narediti tetovažo, stilizirano sonce z obrazom in grivo sončnih žarkov. ▸ Varratott magára egy tetoválást, egy stilizált Napot, amelynek arca volt, és a napsugarak sörényként ölelték körül.
    Na bibavični grivi, na videz goli, najdemo poleg gruč grmičkastega členkarja nekaj zanimivih rastlin. ▸ Az árapály látszólag csupasz taraján, a rengeteg ágas-bogas sziksófű mellett néhány érdekes növényt is találunk.

    6. (goba) ▸ korallgomba
    Paziti moramo tudi, da ne zamenjamo užitnih griv s strupenimi. ▸ Arra is ügyelnünk kell, hogy az ehető korallgombákat ne keverjük össze a mérgezőkkel.
    Povezane iztočnice: tribarvna griva, rumena griva, bleda griva, krvobetna griva
  • Hērāclītus -ī, m (Ἡράκλειτος) Heraklít

    1. sloviti grški filozof iz Efeza okrog l. 500, pripadnik jonske filozofske šole s priimkom Σκοτεινός Temni: Ci., Lucr., Ap.

    2. Heraclitus Tyrius Heraklit iz Tira, grški akademski filozof: Ci.

    3. član odposlanstva, ki ga je makedonski kralj Filip poslal k Hanibalu: L.

    4. Agatoklov sin: Iust.
  • intraprēndere* v. tr. (pres. intraprēndo) začeti, začenjati; lotiti, lotevati se; posvetiti, posvečati se:
    intraprendere la carriera accademica posvetiti se akademski karieri
  • kipar samostalnik
    (umetnik) ▸ szobrász
    starogrški kipar ▸ ógörög szobrász
    renesančni kipar ▸ reneszánsz szobrász
    ljubiteljski kipar ▸ amatőr szobrász
    skulptura kiparja ▸ szobrász szoborműve
    kip kiparja ▸ szobrász szobra
    atelje kiparja ▸ szobrász műterme
    stvaritev kiparja ▸ szobrász alkotása
    umetnina kiparja ▸ szobrász műalkotása
    delavnica kiparja ▸ szobrászműhely
    Povezane iztočnice: akademski kipar
  • Lācōdēs -is in -ī, m (Λακύδης) Lakíd, akademski filozof iz Kirene, učenec in naslednik Arkezila(ja) (Arcesilās), ustanovitelj nove akademije, ki jo je vodil v letih 241—225: Ci.
  • Melanthius -iī, m (Μελάνϑιος) Melántij

    1. Odisejev kozji pastir: O., Hyg., Varr., Aus.

    2. grški slikar, Pamfilijev učenec, Apelov sodobnik: Plin., Q.

    3. z Rodosa, akademski filozof, Karneadov učenec: Ci.
  • Mētrodōrus -ī, m (Μητρόδωρος) Metrodór, gr. nom. propr. Poseb. znani so:

    1. filozof z otoka Hios, Demokritov učenec, Anaksarhov učitelj, najpomembnejši izmed mlajših atomistov: Ci., Plin.

    2. epikurejec iz Lampsaka, Epikurov prijatelj, imenovan Lampsacenus, umrl l. 277: Ci., T. (Dial.), Sen. ph.

    3. akademski filozof in retor iz mizijskega mesta Skepse (Scēpsis), od tod imenovan Metrodorus Scepsius (tudi samo Scepsius), državnik v službi kralja Mitridata Evpatorja. Slovel je po svojem izvrstnem spominu in sovraštvu do Rimljanov, zoper katere je objavil spis in si zato pridobil vzdevek Μισορώμαιος: Ci., O., Plin., Q.

    4. najprej epikurejski, potem akademski filozof, Karneadov učenec, iz karijskega mesta Stratonika okrog l. 110, izvrsten govornik: Ci.

    5. filozof in slikar okrog leta 169, vzgojitelj otrok Lucija Emilija Pavla: Plin.

    6. Ciceronov osvobojenec: Ci. ep.

    7. grški zdravnik, ki je napisal komentarje k Hipokratovim delom: Plin.

    8. odposlanec kralja Perzeja Makedonskega na Rodos l. 168: L.
Število zadetkov: 54