Franja

ród -a -o pust, krt: -o meso
meso bez masnoće; -a prst
pusta zemlja

polstíti -ím (us) praviti pust, pustinu: polstiti zajčjo dlako, volno, loden

spolstíti -im, spolsti -ite, spolstil -ila (u̯s) ipustiti, uvaljati u pust: spolstiti volno, dlako; spolstena volna, dlaka

bližati se povratni glagol
1. (o začetku dejavnosti ali pojava) ▸ közeleg, közeledik Bližala se je ura, ko so nehali delati. ▸ Közeledett az óra, amikor abbahagyták a munkát.
Na ljubljanski veletržnici s sadjem in zelenjavo je opaziti, da se bliža zima. ▸ A ljubljanai zöldség-gyümölcs nagypiacon is észrevehető, hogy közeleg a tél.
A koledar neizprosno kaže, da se bliža novo leto. ▸ A naptár kérlelhetetlenül mutatja, hogy közeledik az új év.
Bliža se pust, z njimi pa pustne zabave. ▸ Közeleg a farsang a farsangi mulatságokkal.

2. (o prostorski oddaljenosti) ▸ közeledikHladna fronta se od severozahoda bliža Alpam. ▸ A hidegfront északnyugat felől közeledett az Alpok felé.

3. (o nastopu dela aktivnosti) ▸ közelít, közeledik, közelegDržava se je bližala bankrotu. ▸ Az állam rohamosan közelít a csőd felé.
Evropska klubska nogometna tekmovanja se bližajo koncu. ▸ Lassan véget érnek az európai klubfocibajnokságok.
Dolgo vroče poletje se bliža svojemu vrhuncu. ▸ A hosszú, forró nyár lassan eléri a csúcspontját.
Število udeležencev pa se že bliža številki 150, kar je izreden uspeh. ▸ A résztvevők száma már megközelíti a 150-et, ami rendkívüli siker.
Bolj ko se je bližal konec tekme, vse boljši so bili mladi Slovenci. ▸ Minél jobban közeledett a meccs a végéhez, annál jobbak játszottak a fiatal szlovénok.

4. (postajati podoben) ▸ közelebb kerül, közeledik
Čim bolj se torej umetnost bliža naravi, tem bolj se z njo, ko jo doživljamo, bližamo Bogu. ▸ Minél közelebb kerül a művészet a természethez, a megtapasztalása által annál közelebb kerülünk Istenhez.
Če so lobiji močnejši od vlade, bi to lahko pomenilo, da se bližamo razmeram korupcije, kakršna je zaživela v Italiji! ▸ Ha a lobbik erősebbek a kormánynál, az azt jelentheti, hogy az olaszországihoz hasonló korrupciós helyzethez közeledünk!

obúp (-a) m disperazione; desolazione:
lotil, polastil se ga je obup fu preso dalla disperazione
pren. biti, stati na robu obupa essere sull'orlo della disperazione
pren. do obupa pust, dolgočasen noioso, insipido da morire

okús gusto m ; sabor m

brez okusa sin gusto, sin sabor, insípido; soso; fig de mal gusto, fam cursi
dobrega okusa (jed) sabroso, de buen paladar, fig de buen gusto
z okusom oblečen elegante
oster okus gusto picante
pust, priskuten okus gusto soso, gusto insípido
vsak po svojem okusu cada cual a su gusto
okusi so (pač) različni sobre gustos nada hay escrito (ali no hay disputa)
to ni po mojem okusu esto no es de mi gusto
imeti okus za tener gusto para (a/c)
imeti grenek okus v ustih tener la boca amara
imeti okus po prismojenem saber a quemado
izgubiti okus za kaj perder el gusto de a/c
napraviti po svojem okusu hacer su gusto
priti na okus za tomar gusto a

prátika (-e) f lunario, almanacco, calendario; redko effemeride:
pren. držati se kot pust v pratiki tenere il muso, essere immusonito

praz|en (-na, -no)

1. leer; (izpraznjen) ausgeleert, tehnika evakuiert; stavba, stanovanje: [leerstehend] leer stehend, [freistehend] frei stehend; (brezzračen) luftleer; (brezvsebinski) inhaltslos, inhaltsleer; -leer (miselno gedankenleer); Leer- (kilometer der Leerkilometer, prostor der Leerraum, teža prazega vozila das Leergewicht, posode množina das Leergut, vožnja die Leerfahrt)
na prazen želodec mit leerem Magen
pust in prazen wüst und leer
pred prazno dvorano/cerkvijo vor leeren Stühlen/Bänken
biti prazen leer sein, stavba: leer stehen

2. govor: [nichtssagend] nichts sagend; razmišljanja ipd.: (brezploden) müßig, eitel; oči: blicklos; fara, funkcija: (nezaseden) verwaist; mesto, kraj: menschenlos; (plehek) okus, občutek, življenje: schal

3.
prazna fraza die Leerformel, die Worthülse
prazna figa das Windei
prazna guma ein Platter, der Plattfuß
prazna srečka die Niete
prazna vrstica die Blindzeile

sám¹ (-a -o) adj.

1. solo:
biti sam samcat essere solo soletto, solo come un cane

2. solo, da solo, da sé:
naredi sam fai da solo, fai da te
misliti, da se bo kaj samo uredilo credere che le cose si regoleranno da sole
sam od sebe spontaneamente

3. stesso:
tudi vi ste sami krivi la colpa è anche vostra, di voi stessi

4. (v zvezi s 'se') se stesso:
oblvadati samega sebe avere il dominio di sé stesso
norčevati se iz samega sebe farsi burla di sé stesso

5. sam svoj (neodvisen, samostojen) indipendente; (poseben, čudaški) strano, strambo:
sem sam svoj gospod, saj ravnam, kakor hočem sono padrone di me stesso e faccio come mi pare
govorili so, da je pust in sam svoj človek di lui si diceva che era ostico e strambo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. sam sebi grob kopati scavarsi la fossa da solo
sestre so se poročile, ona pa je ostala sama le sorelle si sposarono mentre lei rimase zitella
sam po sebi razumljiv implicito
obrt. sam svoj mojster fai da te; bricolage
sam se odloči, ali greš ali ostaneš sei padronissimo di andare o di restare
PREGOVORI:
nesreča ne pride nikoli sama le disgrazie non vengono mai sole
bog je sam sebi najprej brado ustvaril il primo prossimo è sé stesso