Franja

bojišče samostalnik
1. (o vojaškem spopadu) ▸ csatatér, harctér, harcmezőNa bojišču je padlo okrog 35.000 vojakov. ▸ Körülbelül 35 000 katona esett el a csatatéren.
Ceste so gradili vojaki, da so se po njih hitreje premikali na bojišča. ▸ A katonák utakat építettek, hogy gyorsabban eljussanak a csataterekre.

2. (v športu) ▸ küzdőtérPotem je projekt zamrl, dokler se podobna zamisel ni rodila pred nekaj leti na nogometnem bojišču. ▸ Aztán a projekt elakadt, mígnem néhány évvel ezelőtt hasonló ötlet született a futballpályán.Sama oblika boksarskega bojišča bi bila lahko tudi drugačna, lahko bi bil dejansko krog, kot ga poznajo v rokoborbi ali v kakšnem od azijskih borilnih športov. ▸ A bokszring alakja eltérő lehet - valójában lehetne kör alakú is, mint a birkózásban vagy néhány ázsiai küzdősportban.

3. (o konfliktu, spopadu) ▸ csatatér, harctérGlavno bojišče regionalizacije se je tako preneslo na sprejemanje zakona o pokrajinah. ▸ A regionalizáció fő harctere tehát a tartományi törvény elfogadására tevődött át.
Žal je danes v mnogih družinah miza bojišče, kjer starši in otroci merimo moči. ▸ Sajnos manapság sok családban az asztal az a csatatér, ahol a szülők és a gyerekek összemérjük a hatalmunkat.
To spremeni šolo v bojišče za čim boljše rezultate, v boj za točke. ▸ Ez az iskolát csatatérré változtatja, ahol a harc a lehető legjobb eredményekért, a pontokért folyik.

če if; in case

če ne unless, if not
razen če except when, except if, unless
tudi če even if
celó če even if, even supposing that; though
če že as long as
če slučajno if by chance
če ne bi bilo but for
on bi bil umrl, če ne bi bilo mene he would have died but for me
če le (samó da) provided that
če le pride provided that he comes
če le ni drugače predpisano po zakonu unless otherwise provided by the law
če ne bi bilo... were it not for...
vstani, če ne ne (= sicer) boš zamudil vlak get up, or else you'll miss the train
stori to takoj, če ne ti bo žal do it at once, or else you'll be sorry

človek³ [ô] moški spol (človeka) v nedoločni rabi: man, (v sklonih : einem) (človek nikoli ne ve man weiß nie, človek bi mislil man würde meinen; človek bi ponorel da geht einem der Hut hoch)
človek bi ponorel es ist, um die Wände hochzugehen/es ist zum Verrücktwerden
človek bi se valjal od smeha es ist zum Kugeln
človeku se ne posveti takoj es leuchtet einem nicht sofort ein
človeku je žal es tut einem leid

črna kronika stalna zveza
1. (medijska rubrika) ▸ fekete krónika
Analize poročanja medijev pokažejo, da prevladujejo novinarski članki v kontekstu kriminala in na straneh črne kronike. ▸ A médiamegjelenések elemzése alapján a bűncselekményekkel kapcsolatos és a fekete krónikában megjelenő újságcikkek dominálnak.

2. neformalno (negativni dogodki) ▸ fekete krónika
Žal trenutno ljudi najbolj zanimajo črna kronika, nasilje, škandali in podobno. ▸ Az embereket manapság sajnos leginkább a fekete krónika hírei, az erőszak, a botrányok és az ehhez hasonlók érdeklik.

dolgoprogaški pridevnik
1. neformalno, v športu (o tekaški disciplini) ▸ hosszútáv, hosszútávú
Pred desetletjem pa so naredili velik pritisk na kenijske tekače, ki so obvladovali in še obvladujejo atletsko srednje- in dolgoprogaško sceno. ▸ Egy évtizeddel ezelőtt azonban nagy nyomást gyakoroltak a kenyai futókra, akik akkor is uralták és mai is uralják az atlétikai színteret a középtáv- és hosszútávfutásban.

2. neformalno, v športu (o drugih športih) ▸ hosszútáv, hosszútávú
Pri dolgoprogaškem plavanju je malce drugače; če ne gre več, lahko plavalec zapusti vodo, alpinist pa nima kam, če zagreši napako. ▸ A hosszútávúszás kicsit más; ha nem tudja folytatni, az úszó, kijöhet a vízből, de az alpinistának nincs hová mennie, ha hibázik.

3. neformalno (o dolgih razdaljah) ▸ hosszú távú, távolsági
Žal ne velja vedno, da je vožnja na kratke razdalje znatno bolj varna kot dolgoprogaška potovanja. ▸ Sajnos nem mindig igaz, hogy a rövid távú vezetés lényegesen biztonságosabb, mint a hosszú távú utazás.
Švedska tovarna tovornjakov Scania je predstavila novo generacijo tovornjakov serije R za dolgoprogaške prevoze. ▸ A svéd Scania teherautógyártó bemutatta az R sorozatú új generációs tehergépkocsikat, amelyek távolsági fuvarozásra szolgálnak.

4. neformalno (o trajanju) ▸ hosszú, időigényes, hosszan tartó
Za igranje teh igric se mora igralec oborožiti z zvrhano mero potrpežljivosti, saj so to tako imenovane dolgoprogaške igre. ▸ Ezekhez a játékokhoz a játékosnak kellő türelemmel kell rendelkeznie, mivel ezek úgynevezett időigényes játékoknak számítanak.
Na ustvarjalni poti so kot večina dolgoprogaških bendov naleteli na nemalo ovir - od stilskih nesoglasij do samostojnih karier posameznih članov. ▸ Ahogy a hosszú ideje fennálló együttesek többsége, ők is számos akadályba ütköztek a pályájuk során – a stílusbeli nézeteltérésektől kezdve a tagok egyéni karrierjéig.

drugáče otherwise; in another (ali different) way (ali manner); differently (od from)

takó ali drugáče somehow; one way or other
drugáče (v drugih ozirih) in other respects; (sicer) else
to je čisto drugáče it is quite difrerent, pogovorno it's not at all like that
v mojem primeru je (ravno) drugáče in my case the boot is on the other foot
čisto drugáče (ravno nasprotno) just the other way, just the other way round
če ni drugáče možno if there is no other way
na to gledam čisto drugáče I look upon it in quite a different light
drugáče misliti to differ in opinion
sedaj drugáče misliti to have second thoughts
drugáče postopati, ravnati kot sicer (običajno) to act differently than usual
ne morem drugáče, kot da se smejem I can't help laughing
stôri to takoj, drugáče (sicer) ti bo žal do it at once, or you'll regret it (ali you'll be sorry)

fotokopirati glagol
(narediti papirnato kopijo) ▸ fénymásolŽal večinoma fotokopiramo na navaden papir, zato so kopije precej slabe. ▸ Sajnos többnyire hagyományos papírra fénymásolunk, ezért a másolatok igen rosszak.

grobnica samostalnik
1. (o pokopavanju mrtvih) ▸ sírbolt, sírkamra, kriptaObe krsti so tako prenesli v novo grobnico, kjer sta še danes. ▸ Mindkét koporsót áthelyezték az új sírboltba, itt nyugszanak mindmáig.

2. (kraj smrti ali konca) ▸ temető, vesztőhely, sír
Žal je v nedeljo zvečer stavba postala tudi grobnica mladega odvisnika. ▸ Sajnos vasárnap este az épület egy fiatal kábítószerfüggő vesztőhelyévé is vált.
Neka šola na jugu je postala grobnica za 350 šolarjev, ki so se pripravljali na petkovo parado v počastitev dneva neodvisnosti Indije. ▸ Az ország déli részén egy iskola 350 tanuló vesztőhelye lett, akik az India függetlenségének napja tiszteletére rendezett pénteki ünnepi felvonulásra készültek.
Pozornost javnosti je hotel preusmeriti na trpljenje beguncev, za katere morje pogosto postane grobnica. ▸ A közvélemény figyelmét rá akarta irányítani a menekültek szenvedéseire, akik gyakran a hullámsírban végzik.
Lahko Moldavija, postane grobnica evropskih ambicij nogometašev Maribora? ▸ Moldova lehet a maribori labdarúgók európai ambícióinak temetője?

kamena doba frazem
lahko izraža negativen odnos (o nesodobnosti ali zastarelosti) ▸ kőkorszak, kőkor
Sklepi, ki jih je prejšnji teden sprejel izvršni odbor, pomenijo korak nazaj – v kameno dobo. ▸ Az igazgatóság múlt heti döntései visszalépést jelentenek – a kőkorszakba.
Sam sem še vedno v kameni dobi: svinčnik, radirka, notni papir. ▸ Jómagam még mindig a kőkorszakban élek: ceruza, radír, kottapapír.
F1 je šport vrhunske tehnologije, žal pa je njegovo vodstvo še vedno v kameni dobi. ▸ Az F1 a csúcstechnológia sportja, de sajnos a vezetés még mindig a kőkorszakban él.

mêni to me

kakor ti mêni, tako jaz tebi play ball with me and I'll play ball with you, arhaično claw me, and I'll claw thee
mêni je žal I am sorry
mêni ga je žal I pity him, I am sorry for him
mêni je drago I am glad (ali pleased)
mêni na ljubo to please me, on (ali ZDA in) my behalf
mêni se zdi it seems (ali appears) to me
mêni je do tega, da (ga vidim) I am anxious to (see him), I insist on (seeing him)
danes mêni, jutri tebi today is ours, tomorrow is yours

mórati to have to, to be obliged (ali forced, compelled) to; to be bound

vlak mora priti ob petih the train is due at five
moram I must
to mora še priti that is still (ali yet) to come
tu mora biti kaka napaka there must be some mistake
to bi ti moral vedeti you ought to know that
to bi mi ti moral poprej povedati you ought to have told me that before
to bi moralo biti (do) sedaj že pripravljeno it ought to be ready by now
zdravniki so mu morali odrezati nogo the doctors had (ali have had) to amputate his leg
moral je oditi (= najbrž je odšel) he must have left, I suppose he is gone
on mora vedno prepozno priti he always has to be late
moram se smejati, ko (če) (vidim) I cannot help laughing when (I see)...
žal mi je, da moram reči... I am sorry to say...
mora biti bolan he must be ill, most likely he is ill, he is presumably ill
to mora biti it is unavoidable
on mora vedno imeti zadnjo besedo he always will have the last word
moral je umreti he was doomed to die
tudi če bi moral umreti, bi še vedno rekel... even though I were to die for it, I would still say...
to knjigo morate (nujno) brati this book is a must for you
mora biti (= gotovo je čez) 70 let star he must be over seventy

narediti se francoza frazem
(sprenevedati se; ignorirati) približek prevedka ▸ tetteti magát, mintha nem venne észre valamit
Žal pa se je večina naredila francoza in se je odpeljala dalje, ne da bi pomagala. ▸ Sajnos a többség úgy tett, mintha nem vett volna észre semmit, és segítség nélkül továbbhajtott.
Sopomenke: delati se Francoza, delati se francoza

nè

A) adv.

I.

1. (zanika glagolsko dejanje) non:
nič ne pomaga tajiti negare non serve a niente
(v zanikanem stavku je predmet v rodilniku) tu ne prodajajo zelenjave qui non vendono la verdura
naj se ne prenagli (izraža omiljeno željo, prepoved) non agisca con precipitazione

2. (z drugim stavčnim členom izraža nasprotje) non:
ne meni, tebi bo žal non rincrescerà a me, ma a te

3. (poudarja nasprotni pomen) non:
ne dosti vredno blago merce di non grande valore

4. pren. (izraža popravek) non:
lahko prideš, samo ne jutri puoi venire ma non domani

5. (v vprašalnih stavkih izraža domnevo) non:
ga ne bi kozarček? (non) gradirebbe un bicchierino?
si zadovoljen? Kako, da ne sei contento? Come no

6. (izraža nejevoljo, presenečenje) non:
kaj še nisi napravil naloge? non hai ancora fatto il compito?
ravno sem hotel na sprehod, kaj ti ne pridejo obiski! stavo per andare a passeggio quand'ecco visite
pa ne, da iščeš mene? (non) è che cerchi me? è me che cerchi?

II. elipt.

1. (izraža zanikanje, zavrnitev) no, non:
si ti poklical? Ne hai chiamato tu? No
si že truden? Še ne sei stanco? Non ancora
pog. ali se kaj bojiš? Prav nič ne, nikakor ne, res ne, še malo ne hai paura? Nient'affatto, nemmeno per sogno
ne, nikakor ne! pog., žarg. signornò, nossignore (nossignori, nossignora)

2. (zanika trditev prejšnjega stavka) no:
še danes bo dež. Upam, da ne pioverà oggi stesso. Spero di no

III.

1. pog. (kot dodatna nikalnica krepi zanikanje) non... neanche:
ne popusti niti za las non cede neanche di un capello

2. (kot pleonastična nikalnica za izražanje osebne prizadetosti) non:
počakal bom, dokler ne pride attenderò finché non viene
razen če ne (izraža izvzemanje) non:
gremo na vrh, razen če se ne bojiš andiamo sulla cima, ammenocché tu non abbia paura

IV. (v vezniški rabi)

1. ne samo, ne le ... ampak tudi non solo... ma anche:
ni le svetoval, ampak je tudi pomagal non si limitò a dar consiglio ma fu anche prodigo di aiuti

2. ne da bi (izraža način, kako poteka dejanje nadrednega stavka) senza (neanche):
odšel je, ne da bi spregovoril besedo se ne andò senza (neanche) profferir parola

3. ne (drug) kakor; če ne (za izvzemanje) non... di, che; se non:
nič ni lepšega kakor zvestoba non c'è niente di più bello della fedeltà
kdo drug, če ne on, bi si to upal chi altri se non lui lo avrebbe osato

4. če ne (za izražanje grožnje) se no:
tiho, če ne ... zitti, se no...

V. (v medmetni rabi izraža začudenje) no, ma no:
ne, se je začudil ma no, disse meravigliato
lep ali ne, meni je všeč bello o no, a ma piace
fant, ne bodi len, zgrabi za palico in zamahne il giovane, senza pensarci su due volte, afferra un bastone e giù botte
pren. (izraža ogorčenje) da te ni sram! non ti vergogni!
hvala! Ni za kaj grazie! Non c'è di che
o tem ni, da bi govoril non è il caso di parlarne
(izraža prepoved) da mi ne hodiš po travi non calpestare l'erba
če se je vrnil? Ne da bi vedel mi chiedi se è tornato? No, che io sappia

B) nè konj. né:
nima ne očeta ne matere non ha né padre né madre
ne bo ga ne danes ne jutri non ci sarà né oggi né domani
ne reči ne bev ne mev non dir parola, non dir né ai né bai
pren. ne bati se ne biriča ne hudiča non aver paura né di diavoli né di verziere
ne marati za koga ne malo ne dosti non sopportare uno
ne moči ne naprej ne nazaj non potersi muovere, non avere chance alcuna
nadlog ni ne konca ne kraja le disgrazie sembrano non voler finire

opitje samostalnik
(o pijanosti) ▸ ittasság
Prisotni so vedeli, da je z mano nekaj hudo narobe, zdravstveno osebje je zaradi spleta okoliščin (mladost in silvestrovanje) znake žal pripisalo le alkoholnemu opitju. ▸ A jelenlévők tudták, hogy valami komoly baj van velem, de sajnos a körülmények (fiatal kor és szilveszter) kombinációja miatt az egészségügyi személyzet az ittasságnak tulajdonította a tüneteket.

pač

1. (seveda) doch (zmeraj moraš pač zamuditi du [mußt] musst doch immer zu spät kommen); v odgovor na zanikano vprašanje: doch! (Saj še nisi naredil? Pač! [Du] du bist ja noch nicht fertig? Doch!)

2. (žal) eben, halt, nun einmal, nun mal (tako je pač das ist halt/eben/nun einmal so; pač ni za nobeno rabo er ist eben zu nichts zu gebrauchen; tako je pač so liegen die Dinge einmal; se je pač zgodilo es ist nun einmal geschehen; se pač ne bi bila smela poročiti z njim du hättest ihn eben nicht heiraten sollen)
pač ne halt nicht, nun einmal nicht

3. (že) schon, wohl (videl sem ga pač, toda … ich habe ihn schon/wohl gesehen, doch …)
to pač das schon

4. (najbrž) wohl (bo pač tako das wird wohl so sein; je pač že odšel er ist wohl schon gegangen)

5.
pač pa jedoch, sondern

6.
pač kdo irgendwer, irgend jemand
pač kaj irgend was
pač kak(šen) irgendein, irgendwelcher
pač kako irgendwie
pač kje irgendwo

pomudíti se (-ím se) perf. refl.

1. trattenersi; perdere tempo:
žal se ne morem pomuditi mi dispiace, ma non posso trattenermi

2. trattenersi, soggiornare

3. (krajši čas obravnavati) soffermarsi (su); accennare (a)

postájati¹ (-am) | postáti (-stanem) imperf., perf.

1. divenire, diventare, farsi:
postati popularen, slaven diventare popolare, famoso
postati grd diventare brutto, imbruttire
postati bled, rdeč (prebledeti, zardeti) impallidire, arrossire
postati čudak, domišljavec diventare stravagante, presuntuoso

2.
postati odveč essere di troppo, superfluo
postajati všeč cominciare a piacere

3. (s smiselnim osebkom)
postati (komu)
dolgčas annoiarsi
postati (komu)
slabo sentirsi male
postati (koga)
sram, strah vergognarsi, prendere paura
postati (komu) žal dispiacere

4. impers.
postajati, postati hladno far freddo
postati jasno (razumljivo) essere chiaro, evidente
postati svetlo, temno essere, farsi chiaro, buio
postaja temno kot v rogu è buio pesto, fitto
bibl. beseda je meso postala il verbo si è fatto carne
postati dejstvo diventare un fatto (concreto, reale, normale, quotidiano, generale, consolidato,...)
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
postati oče diventare padre
postati tarča napadov essere, diventare meta di attacchi
postati general, krojač, ravnatelj diventare, essere promosso generale; diventare sarto; diventare, esser nominato direttore
postajati bolj prebrisan smaliziarsi
bolečine postajajo hujše i dolori si inacutiscono, si fanno più forti, più intensi
med. postajati kroničen cronicizzarsi
postajati malenkosten, dlakocepski impedantire
postajati nestrpen impazientirsi, spazientirsi
postajati predrzen insolentire
agr. postajati snetljiv volpare
postajati trmast incaponirsi
postajati žaltav irrancidire

povédati dire, raconter, rapporter, conter ; familiarno chanter

ne povedati taire
na kratko povedati être bref, s'expliquer en peu de mots
na pamet povedati réciter par cœur
povedati banalnosti (ironično) dire des vérités premières
povedati brez ovinkov parler franc(hement) (ali ouvertement, sans détours, sans ambages)
povedati komu nekaj krepkih en dire des dures à quelqu'un
povedati resnico dire la vérité, dire vrai
povedati komu resnico v obraz dire son fait à quelqu'un
povedati svoje ime (priimek) se nommer, décliner son nom
povedati svoje mnenje dire son avis, émettre (ali exprimer, manifester) son opinion
povedati zgodbo raconter une histoire
brezobzirno povedati svoje mnenje dire carrément son avis (ali sa façon de penser), ne pas y aller par quatre chemins, ne pas l'envoyer dire
komu povedati svoje mnenje dire son fait (ali ses quatre vérités) à quelqu'un, faire la leçon à quelqu'un
komu kaj na uho povedati dire quelque chose à l'oreille de quelqu'un
komu kaj strogo zaupno povedati dire quelque chose à quelqu'un dans le creux (ali dans le tuyau) de l'oreille
naprej povedati redire
imeti mnogo povedati (en) avoir long à conter
imeti vedno kaj povedati (familiarno) avoir de la conversation
tajnost se ne sme povedati naprej un secret ne doit pas se répéter
tega vam (žal) ne bi znal povedati je ne saurais vous le dire
o tem bi jaz lahko veliko (marsikaj) povedal j'en sais quelque chose, je pourrais vous en dire des nouvelles
česa ne poveste! vous en dites de belles!
ne povejte tega njemu naprej n'allez pas le lui redire

poznáti to know (koga someone), to be acquainted (with someone), to be familiar (with someone)

samo po videzu ga poznam I know him only by sight
poznáti po imenu to know by name
že več let ga poznam I have known him for years
poznamo jih že pet let we have known them for five years
ne hoteti poznáti koga to cut someone, to turn one's back on someone, to give someone the cold shoulder, to cold-shoulder someone
ne poznáti (ne vedeti za) to be ignorant of, to be a stranger to
ne poznam strahu I am devoid of fear
on ne pozna težav he is ignorant of the difficulties, he does not know the difficulties
pozna se mu na obrazu, da je utrujen one can see by his face that he is tired
ne poznajo se mu leta he does not look his age
žal vas (jaz) ne poznam you have the advantage of me

požgan pridevnik
1. (zaradi ognja) ▸ felgyújtott, felégetettNjihove hiše so porušene in požgane do tal. ▸ Házaikat lerombolták és porig égették.
Od doma so tako ostali le požgani gozdovi, ki jih je zaraščalo grmovje. ▸ Az otthonból csak a bokrokkal benőtt, felégetett erdők maradtak.

2. (o poškodovanih rastlinah) ▸ kiégett, megperzselt
Žal je trava zaradi suše pogosto požgana. ▸ Sajnos a fű a szárazság miatt gyakran kiég.
Vse rože v parku so bile požgane od močnega sonca in premalo zalivanja. ▸ A parkban az összes virág megperzselődött az erős napsütés és az öntözés hiánya miatt.
Kri se je izcejala v uvelo in od zimske slane požgano travo tam naokrog. ▸ A vér a fonnyadt és dércsípte fűbe szivárgott.