Franja

ob-tūrō -āre -āvī -ātum (ob in *tūros, indoev. baza *tu̯er- (trdno) zgrabiti, prijeti; prim. gr. σωρός kup, lit. tvérti zgrabiti, prijeti, oblikovati, sl. tvoriti; prim. tudi lat. tumeō, turgeō) (za)mašiti, zamašiti (zamaševati), zapreti (zapirati), zalepiti (zalepljati): Ca., Varr., Col., Eccl. idr., os Pl., eas partes (sc. corporis) … obturatas esse dicebat Ci., o. nares porro Plin., foramina Plin., dolia operculis Vitr., fontes aquarum Vulg.; metaf.: o. aures Eccl. in o. aures alicui H. zamašiti si ušesa (za koga) = ne hoteti poslušati koga, delati se gluhega za koga, o. amorem edendi Lucr. utolažiti.

papír papier moški spol

papirji documents moški spol množine, papiers moški spol množine
azbestni papir papier amiante
barvasti papir papier de couleur
bel, nečrtan papir papier blanc
biblijski papir (tanek) papier indien (ali biblique)
cigaretni papir papier à cigarettes
časopisni papir papier-journal moški spol, papier à journaux
črtan papir papier réglé (ali rayé)
filtrirni papir papier à filtrer
izolacijski papir papier isolant
karbonski, kopirni papir papier carbone
karirani papir papier quadrillé
konceptni papir papier brouillon
kopijski papir papier pelure
krep papir papier crêpé
kup papirja pile de papier
(kvalitetni) papir iz cunj papier de chiffons
ladijski papirji papiers de bord
lakmusov papir papier de tournesol
makulaturni (star) papir vieux papier
maščobni papir papier sulfurisé
milimetrski papir papier quadrillé à millimètres
močan zavijalni papir papier kraft
muholovni papir papier à mouches
na papirju (v teoriji) sur papier
notni papir papier à musique
ovojni papir papier d'emballage (ali de paquetage)
papir v rolah papier continu (ali roulé sur cylindre, sans fin)
paus-papir papier calque (ali à calquer)
pisalni papir papier à écrire, papier écolier
pisarniški papir papier écu (ali ministre)
pisemski papir papier à lettres
poslovni, trgovski papirji papiers d'affaires, de commerce
prerisovalni papir papier végétal (ali gélatine, à calquer)
prosojni papir papier translucide
risalni papir papier à dessin
rotacijski papir papier à journal
satinirani papir papier calandré
smirkov papir papier émeri (ali abrasif)
srebrni papir papier (ali feuille ženski spol) d'aluminium (ali familiarno d'argent)
staniolni papir feuille d'étain
strojepisni papir papier (pour) machine (à écrire)
svileni papir papier vélin (ali de soie)
tapetni papir papier peint (ali de tapisserie)
tiskovni papir papier d'imprimerie
toaletni papir papier hygiénique, familiarno papier de cabinets
trgovina s papirjem papeterie ženski spol
vrednostni papir (papier) valeur ženski spol, effet moški spol, titre moški spol
vreči (napisati) na papir jeter (ali mettre, coucher) sur le papier

pes|ek¹ [é] moški spol (-ka …) der Sand
grobi pes (gramoz) der Grobsand, der Splitt, der Schotter, die Beschotterung
grobi pesek s katranom der Rollsplitt
Sand- (filtrirni Filtersand, livarski Formsand, morski Seesand, za modele Modellsand, za posipavanje Streusand, rečni [Flußsand] Flusssand, sveži Grünsand)
geografija živi pes der Treibsand, die Wanderdüne
… peska Sand-
(kup der Sandhaufen, morje das Sandmeer, lovilnik der Sandfang, plast die Sandschicht, stroj za posipanje der Sandstreuer, Splittstreuer, vreča der Sandsack, vrsta die Sandart)
tehnika litje v pesek der [Sandguß] Sandguss
geografija nanašati/naplavljati pesek reka: aufschottern, aufsanden, ansanden
napolniti se s peskom geografija versanden
posuti s pesom gradbeništvo, arhitektura (be)schottern, (be)sanden, aufschottern, aufsanden
posut s peskom besandet
zaboj s peskom der Sandkasten
figurativno metati pesek v oči komu (jemandem) Sand in die Augen streuen
metanje peska v oči die Augenwischerei
tiščati glavo v pesek den Kopf in den Sand stecken (wie der Vogel Strauß)
nečesa je kot peska wie Sand am Meer

pések sand

fin pések fine sand
kup péska a heap of sand
plast péska a layer of sand
zaboj za pések sandbox
grad iz péska (na plaži) sandcastle
trosilec péska (pri lokomotivi) sander
zrno péska grain of sand
vreča péska sandbag
živ pések quicksand, shifting sands pl, (sipina) syrtis
zgrajen na pésku built on sand
graditi na pésku (figurativno) to build on sand, to plough the sands, to rely on a broken reed
to je samo pések v oči (figurativno) that's pure eyewash
nasuti komu pések v oči (figurativno) to throw dust in someone's eyes, to hoodwink someone, to bamboozle someone
posuti s péskom to sand, to strew with sand
zasuti s péskom, zakopati v to sand

pések arena f

kup peska montón m de arena
ledvični (žolčni) pesek (med) arenilla f renal (biliar)
živ pesek arena movediza
nasuti peska v oči komu (fig) deslumbrar a alg, meter a alg los dedos por los ojos, engañar a alg con falsas apariencias, embaucar a alg
nasesti na pesek (o ladji) encallar
posuti s peskom enarenar
zidati na pesek (fig) edificar sobre (ali fundar en) arena

pjȅna ž (ijek.), pȅna ž (ek.) pena: pjena mu ide na usta na ustnicah so se mu pokazale pene; ubirati -u ekspr. posneti peno, kupiti najboljše, narediti dober kup; zlatna, srebrna pjena; vazdušna, zračna pjena pena za gašenje požara; pjena od piva, od sapuna; morska pjena

plašč samostalnik
1. (oblačilo) ▸ kabát, palástPrevidno si je slekla plašč in ga naravnala na obešalnik. ▸ Óvatosan levette és a fogasra igazította a kabátját.
Delajo v belih delovnih plaščih. ▸ Fehér munkaköpenyben dolgoznak.
Povezane iztočnice: dežni plašč

2. (prekrivna plast) ▸ köpenyMilo ima visoko pH vrednost, ki načenja zaščitni kislinski plašč na koži. ▸ A szappan magas pH-értékkel rendelkezik, amely kikezdi a bőr savköpenyét.Korito tenko premažemo z raztopljenim kravjekom, tako se bo hitreje obdalo s plaščem iz alg in mahu. ▸ Vékonyan kenje be a vályút feloldott tehéntrágyával, hogy gyorsabban bevonja az alga- és moharéteg.Peč obdaja jeklen plašč. ▸ A kemencét acélköpeny borítja.
Povezane iztočnice: zaščitni plašč, fasadni plašč, varovalni plašč

3. (pri kolesu) ▸ abroncsČe je plašč gume izrabljen, ga zamenjajte. ▸ Ha a gumiabroncs kopott, cserélje le.
Ko sedemo na kolo, se smeta plašča le malo podati. ▸ Amikor felülünk a kerékpárra, az abroncsoknak csak egy kicsit szabad ellaposodniuk.
Vsem svetujem, da preverijo zračnice in plašče ter zavorni in pogonski mehanizem. ▸ Mindenkinek azt tanácsolom, hogy ellenőrizze a belsőket és a gumiabroncsokat, valamint a fékeket és a meghajtásokat.
Povezane iztočnice: avtomobilski plašč

4. geometrija (ploskev) ▸ palástPravokotnik, ki ima stranici dolgi 18 cm in 8 cm, je plašč valja. ▸ A 18 és 8 cm hosszú oldalú négyszög a henger palástja.
5. (o krinki) ▸ lepelLe nekajkrat na leto mirni in tihi Norvežani odvržejo plašč severnjaške zadržanosti. ▸ A nyugodt és csendes norvégok évente csak néhányszor dobják le magukról az északi visszafogottság leplét.Jasno je, da se vsa manipulacija okrog orožja skriva pod plaščem embarga. ▸ Világos, hogy a teljes fegyvermanipuláció az embargó leple alatt rejtőzik.
Izvor Majev je še vedno odet v plašč skrivnosti. ▸ A maják eredetét még mindig a titok leple lengi be.
Izvajali so narodno politiko pod plaščem ideologije liberalizma in razsvetljenstva. ▸ A nemzetpolitikát a liberalizmus és a felvilágosodás leple alatt alakították ki.

6. (o zavetju) ▸ lepelNeznani cenzor je še vedno varno zavit v plašč anonimnosti. ▸ Az ismeretlen cenzor még mindig a névtelenség leple mögött rejtőzik.Lahko se zavijete v dušeč plašč samopomilovanja. ▸ Az önsajnálat fojtogató köpenyébe burkolózhat.
Že naše babice so vedele, da ima noč svojo moč, in so določene stvari najraje počele pod plaščem noči. ▸ Már nagyanyáink is tudták, hogy az éjszakának hatalma van, és voltak bizonyos dolgok, amelyeket a legszívesebben az éjszaka leple alatt tettek.
Pomlad je razgrnila svoj mehki zeleni plašč čez hribe in doline. ▸ A tavasz felfedte lágy zöld leplét a dombokon és a völgyekben.

7. geologija (plast v notranjosti planeta) ▸ földköpeny
Plašč sega do globine okoli 2900 km in predstavlja največji del Zemlje. ▸ A földköpeny közel 2.900 kilométeres mélységig nyúlik, és a Föld legnagyobb részét teszi ki.
Povezane iztočnice: Zemljin plašč

8. zoologija (pri mehkužcih) ▸ köpeny, redőzet
Glavonožcem sem meril dolžino plašča, ribam pa celotno telesno dolžino. ▸ A fejlábúak esetében a köpenyhosszt, míg a halak esetében a teljes testhosszt mértem.
Vsakič, ko polž prileze iz hišice, se obe gubi plašča raztegneta in pokrijeta vso hišico. ▸ Ahányszor a csiga kibújik a házából, a köpeny két redője úgy nyúlik meg, hogy az egész házat befedi.

pométati -am nedov., заміта́ти -та́ю недок., зміта́ти -та́ю недок., підміта́ти -та́ю недок.

• pométati na kùp згріба́ти

precipizio m (pl. -zi)

1. prepad; globel; strmina:
roccia a precipizio sul mare prepadna stena nad morjem
correre a precipizio pren. teči silovito
un precipizio pren. grmada, velik kup

2. pren. brezno, prepad:
essere sull'orlo del precipizio biti na robu brezna

predóber too good; too indulgent

predóber kúp too cheap

psihologija samostalnik
1. (veda) ▸ pszichológiaTudi na študij psihologije se je vpisala, a ga ni končala. ▸ Pszichológia szakra is beiratkozott, de nem fejezte be.Na srečo sem izpit iz psihologije opravil z odliko. ▸ Szerencsére a pszichológiavizsgát kitűnő eredménnyel végeztem el.
Vsakdo z nekaj znanja o psihologiji ve, da lahko pohvala veliko naredi. ▸ Minden némi pszichológiai tudással rendelkező ember tudja, hogy a dicséret nagyon hatásos.
Na polici s knjigami o psihologiji je našel kup naslovov, ki so ga pritegnili. ▸ A pszichológiakönyvek polcán egy sor olyan címet talált, amelyek vonzották.
Povezane iztočnice: psihologija dela

2. (izobraževalni program) ▸ pszichológiaOna se je vpisala na psihologijo, on na elektrotehniko. ▸ A lány pszichológiára, a fiú elektrotechnikára iratkozott be.
Zaupal nam je, da bo jeseni postal študent prvega letnika psihologije. ▸ Elárulta, hogy ősztől elsőéves pszichológiahallgató lesz.

3. (o delovanju uma) ▸ pszichológia, lélektanIgralsko mu najbolj ležijo težke značajske vloge, pri katerih je poudarek na zapleteni psihologiji lika. ▸ Színészi szempontból a nehéz természetű szerepek fekszenek neki, melyekben a szereplő bonyolult pszichológiáján van a hangsúly.Videti je, da vas bolj kot sama kriminalna dejanja zanima psihologija teh dejanj in njihovih storilcev. ▸ Úgy tűnik, hogy maguknál a bűntetteknél jobban érdekli önt ezeknek a cselekedeteknek és az elkövetőknek a lélektana.

quiver¹ [kwívə] samostalnik
tul za puščice

figurativno to have an arrow (ali shaft) left in one's quiver imeti železno rezervo
quiver full of children velika družina, kup otrok

racēmus -ī, m (pravzaprav „kopasto nagneteno plodovje“; domnevno predindoev. sredozemska beseda; starejše razlage jo povezujejo s skr. rāsiḥ kup, množica, gr. ῥάξ, ῥώξ, gen. ῥαγός grozd, jagoda)

1. (grozdova) pentlja, (grozdni) pecelj: fert uva racemos V., lentis uva racemis Ps.-V. (Copa), dependent racemis ut uvae … Plin.

2. sinekdoha (vinska) jagoda in ves grozd: H., Pr., lecti de vite racemi I.; tudi o viniki: raris labrusca racemis V.; o bršljanu: Plin.

3. meton. grozdni (vinski) sok, maščina, vino ali mošt: mixta (sc. aqua) nullis racemis O.

ruinous [rúinəs] pridevnik (ruinously prislov)
ki se bo vsak čas podrl, rušljiv, razpadajoč, trhel, preperel; prhek; porušen, podrt, propadel; nevaren, škodljiv, poguben, strašen, strahoten, uničevalen

ruinous heap kup ruševin
ruinous methods škodljive, pogubne metode
ruinous price ogromna cena; slepa cena
ruinously high prices strašansko visoke cene
a ruinous project vratolomno podjetje, podvig

ruševína (-e) f rovina; pl. rovine, macerie, ruderi; knjiž. vestigia:
kup ruševin cumulo di macerie
ruševine Troje, Teb le rovine, le vestigia di Troia, di Tebe
vstati iz ruševin risorgere dalla rovina
odstranjevanje ruševin sgombero delle macerie

saco moški spol vreča; malha, torba, nahrbtnik; spokorna obleka; ohlapen plašč; sakó; (posteljna) prevleka; medicina gnojna vrečica; pomorstvo zaliv; plenjenje, oplenitev; ljudsko zadnjica

saco lagrimal solznik
saco de noche spalna vreča
saco de mentiras kup (vreča) laži
saco de pan krušnjak
no caer en saco roto (fig) imeti svoj učinek, ne zraven udariti
es un saco roto je sod brez dna
entrar a saco (en) napraviti plenilen in morilen vpad
meter (ali poner) a saco (voj) opleniti

salutissimo m
salutissimi pl. šalj. kup pozdravov (v pismu)

sapere^*

A) v. tr. (pres. sò)

1. vedeti, znati:
sapere un sacco di cose znati kup stvari
non sa niente ne ve nič
sapere qcs. dall'a alla zeta, come l'avemaria, per filo e per segno kaj natanko vedeti, znati kot očenaš
sapere qcs. a memoria znati kaj na pamet
sapere di kaj poznati površno, za silo, nekaj znati:
sapere di musica znati nekaj malega o glasbi

2. (praktično) znati:
sapere dove il diavolo tiene la coda, saperla lunga pren. biti prebrisan, prevejan
sapere il fatto suo pren. biti vešč (pri svojem delu); biti človek na mestu
sapere il proprio mestiere znati svoj poklic, svoje delo

3. izvedeti:
da chi l'hai saputo? od koga si to zvedel?
a saperlo! ko bi vedel!
Dio sa Bog mi je priča (v podkrepitev trditve)
che io sappia, per quanto io sappia kolikor vem
per chi non lo sapesse da veste
sappi, sappiate vedi, vedite (opomin, opozorilo)
sapere qcs. da buona fonte, da fonte sicura zvedeti kaj iz zanesljivih virov

4. vedeti, zavedati se; predvidevati:
sapevo che sarebbe finita così vedel sem, da se bo tako končalo

5. (kot servilni glagol z infinitivom) znati:
sapere leggere, scrivere znati brati, pisati
saperci fare biti sposoben, znati

6. (v negativni obliki za izražanje dvoma, negotovosti) vedeti:
non si sa mai kdo ve, nikoli se ne ve
non saprei ne bi vedel:
Cosa mi consigli? - Non saprei Kaj mi svetuješ? - Ne bi vedel

B) v. intr.

1. imeti okus (po):
sapere di bruciato imeti okus po prismojenem
non sapere di niente, di nulla biti brez okusa; pren. biti brez vrednosti, nezanimiv

2. dišati, smrdeti:
la stanza sa di chiuso soba smrdi po zatohlem

3. zdeti se, imeti občutek:
mi sa che non sia vero zdi se mi, da ni res
mi sa male žal mi je, grdo se mi zdi

C) m (le sing.) znanje
PREGOVORI: chi sa il gioco non l'insegna preg. kdor pozna trik, naj ga ne kaže drugim

sarcina -ae, f (sarcīre)

1. sveženj, prtljaga (ki jo nosi posameznik), cula, punkelj, breme, tovor: PL., VARR., PETR. idr., sarcinam constringere PL., sarcinam ferre, sarcinas contrahere SEN. PH., si te forte meae gravis uret sarcina chartae H., salva est uxor sarcinaeque MART. imovina, stuppae sarcinā satis onustus AP.; preg.: alicui sarcinam imponere PL. komu kaj natvesti; pesn.: militiae sarcina fida tuae PR. = odvečen (nepotreben) spremljevalec; pren. breme: sarcina sum (sc. tibi) O., publica sarcina rerum O. breme vladarstva, sarcina non apta sedet animo O., patrimonium tamquam amaram aliquam sarcinam ... abicere cupiens VAL. MAX., sarcinā divitiarum praegravatus HIER.

2. occ.
a) breme = telesni sad, telesni plod, fetus: Ismenus, qui matri sarcina quondam prima suae fuerat O., sarcinam effundere PH.
b) v pl. = vojaška prtljaga, pratež, ki ga je posamezni vojak na rogovilastem drogu nosil na pohodu (pletenica, sekira, lopata, srp, kuhinjsko posodje, moka za pol meseca, dva ali več okopnih kolov, vsega skupaj kakih 34 kg teže): AUCT. B. AFR., CU., T., AMM. idr., sarcinas colligere S. ali conferre C. ali in medium conicere L. (pred začetkom bitke) pratež spraviti (spravljati), (z)nositi (znašati) na kup: legionem sub sarcinis adoriri C.
c) obilica, obilje, množina, množica: valetudo obteritur pabuli sarcinā immodice invecti AP., condicionum sarcinā compensare inimice facta AMM.

sedéti (-ím) imperf.

1. sedere, stare seduti:
sedeti na klopi, stolu, v naslanjaču, na tleh sedere sulla panca, sulla sedia, sulla poltrona, per terra
mirno, negibno, udobno, vzravnano sedeti sedere tranquilli, immobili, comodi, ritti
sedeti molče, zamišljeno sedere in silenzio, assorti in pensieri
sedeti s prekrižanimi nogami, okobal sedere con le gambe incrociate, a cavalcioni
sedeti kot kup nesreče sedere, essere mogi mogi
ptič sedi na veji l'uccello si è posato su un ramo
koklja sedi na jajcih la gallina cova

2. essere, sedere, stare; fare; lavorare:
sedeti pri zajtrku fare colazione
sedeti pri frizerju essere dal parrucchiere
sedeti v odboru fare parte di un comitato
rel. sedeti v spovednici confessare

3. pren. stare, essere in prigione, in gattabuia

4. žarg. posare:
sedeti za portret posare per un ritratto

5. (trdno se prilegati) stare bene:
klobuk je prevelik in mu ne sedi il cappello è troppo grande e gli balla in testa
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. sedeti na zatožni klopi sedere sul banco degli imputati
pren. sedeti na lovorikah riposare sugli allori
pren. ne sedeti na milijonih non aver soldi da buttar via
pren. sedeti na prestolu regnare, sedere in trono
pren. sedeti na sodu smodnika sedere su una polveriera
pren. sedeti na dveh stolih tenere il piede in due staffe
pren. sedeti komu na vratu, za vratom avere il dominio su qcn.
pren. sedeti na ušesih non ascoltare
pren. sedeti trdno v sedlu stare bene in sella
pren. sedeti križemrok starsene con le mani in panciolle
sedeti po turško sedere alla turca
sedeti (kakor) na iglah, trnih, žerjavici stare sulle spine
pren. žagati si vejo, na kateri sediš scavarsi la fossa con le proprie mani