Franja

borov pridevnik
(o drevesu) ▸ fenyő-Na zalogi imamo stole iz masivnega borovega lesa. ▸ Tömör fenyőfából készült székeket tartunk raktáron.

borovin|a ženski spol (-e …) das Kiefernholz, das Föhrenholz, die Kiefer
iz borovine kiefern

bôsti (bôdem)

A) imperf.

1. pungere, ferire (tudi pren.):
trnje me bode le spine mi pungono
bode ga njihov prezir lo punge il loro disprezzo

2. (delati vbode) pungere; dare punti; pren. trapassare, fissare:
iglo bosti v tkanino dare punti nel tessuto
oči so bodle vanj gli occhi lo trapassavano

3. (riniti iz česa) spuntare:
žito že bode iz zemlje il grano sta già spuntando
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. bosti v oči dare nell'occhio, balzare agli occhi
pren. resnica v oči bode la verità è spesso molesta
pren. bosti v nos stuzzicare (il naso)
krava bode la mucca da cornate

B) bôsti (bôde) imperf. impers. (čutiti ostro bolečino) pungere, sentire punture

C) bôsti se (bôdem se) imperf. refl. (napadati se z rogovi) incornarsi, darsi cornate
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. bosti se s kom altercare, bisticciare con qcn.
pren. ne bodi se z bikom non stuzzicare, non sfidare chi è più forte di te
pren. bosti se s čim (mučiti se) affannarsi, travagliarsi con; penare per

branj|e srednji spol (-a …) das Lesen, nekomu drugemu: das Vorlesen; (čtivo) der Lesestoff, die Lektüre; predloga zakona v parlamentu: die Lesung; religija die Lesung (tipološko typologische)
javno branje die Verlesung
branje misli das Gedankenlesen
branje za pred spanjem die Bettlektüre
branje za na pot die Reiselektüre
branje za pokušino die Leseprobe
branje iz roke die Handlesekunst
nezmožnost branja die Leseunfähigkeit
svetilka za branje die Leselampe
hitrost branja die Lesegeschwindigkeit
potreba po branju der Lesehunger
pouk branja der Leseunterricht
vreden branja lesenswert
sadovi branja Lesefrüchte ( množina )

brati¹ (bêrem) prebrati (čitati) lesen; komu kaj vorlesen
še enkrat brati nachlesen
brati mašo (maševati) die Messe lesen
brati misli Gedanken lesen
brati med vrsticami zwischen den Zeilen lesen
brati z ust von den Lippen lesen
brati iz oči an den Augen ablesen
brati levite/kozje molitvice jemandem eine Gardinenpredigt halten, jemanden abkanzeln, jemandem die Leviten lesen, jemandem eine Standpauke halten

bráti (čitati) leer ; (trgati) coger ; (izbírati itd.) escoger

brati korekture corregir las pruebas
brati mašo decir (ali celebrar) (la) misa
misli brati leer el pensamiento
med vrsticami brati leer entre líneas
ta knjiga se z lahkoto bere este libro se lee con facilidad
to se bere kot roman cree uno estar leyendo una novela
brati komu levite reprender severamente a alg; fam sermonear a alg
brati iz roke leer en las rayas de la mano

brazda samostalnik
1. (dolg ozek rez v zemlji) ▸ barázdaZa oranje uporabljajo zelo majhen plug, z njim lahko orjejo le plitvo brazdo. ▸ Szántáshoz nagyon kicsi ekét használnak, és sekély barázdát húznak vele.

2. (guba na delu telesa) ▸ barázda, ráncPrestane travme se mu še zmeraj rišejo v brazdah na obrazu. ▸ A megélt traumák még mindig mély nyomot hagynak az arcán.

3. (vdolbina) ▸ barázdaPo sredini testa napravimo z roko brazdo, v katero položimo podolgasto klobaso iz marcipana in mandljev. ▸ A tészta közepén kézzel barázdát húzunk, ebbe fektetjük a marcipánból és mandulából készült henger alakú tölteléket.

4. (sled plovila) ▸ hajósodor, barázdaGalebi so leteli za trajektom in se držali vodne brazde. ▸ A sirályok a vízben kialakult barázda mentén kitartóan követték a kompot.

5. botanika (vrhnji del pestiča) ▸ bibeszáj, termőVen lahko pride le mimo lepljive brazde, na kateri odloži pelod, ki ga je prinesla z drugih cvetov. ▸ Innen csak a ragacsos barázdán keresztül tud kijönni, amelyre lerakja a más virágokon gyűjtött virágpor egy részét.

6. elektronika (zapis zvoka) ▸ lemezbarázda
7. (o občutjih) ▸ barázda

brbončica samostalnik
1. ponavadi v množini (del telesa) ▸ papillaPovezane iztočnice: okušalna brbončica

2. ponavadi v množini (o okusu) ▸ ízlelőbimbóHrano za razvajanje brbončic pripravljajo izkušeni kuharji iz Tajske. ▸ Az ízlelőbimbókat kényeztető ételeket tapasztalt thaiföldi szakács készíti.
Pečenica s kislim zeljem je v glavnem zadovoljila brbončice, le malce preveč slana je bila. ▸ A savanyú káposztával tálalt sült kolbász nagyjából kielégítette az ízlelőbimbókat, csak egy kicsit túl sós volt.

brezhibno [è] tadellos; (kot iz škatlice) picobello

brezov pridevnik
1. (o drevesu ali delu drevesa) ▸ nyírfaZa eno metlo potrebujem deset brezovih metlic, izdelam pa jo lahko s 'štilom' ali brez njega. ▸ Egy seprűhöz tíz nyírfaseprű szükséges, akár nyéllel, akár nyél nélkül is elkészítem.
Košare iz brezovega šibja se uporablja za skladiščenje ali za prenos stvari. ▸ A nyírfavesszőből készült kosarat tárolásra vagy különféle dolgok szállítására használják.
Sopomenke: brezin

2. (izdelan iz brezovega lesa) ▸ nyírfa
3. (o pijači) ▸ nyírfaPovezane iztočnice: brezov sok, brezova voda

4. (o snovi) ▸ nyírfa

briljanten pridevnik
1. (o kakovosti) ▸ briliáns, pompás, ragyogóSopomenke: imeniten

2. (iz briljantov) ▸ briliáns, gyémánt, gyémántos
3. (bleščeč) ▸ gyémánt, gyémántos

brisač|a ženski spol (-e …) das Handtuch (kuhinjska Küchenhandtuch, iz frotirja Frotteehandtuch)
kopalna brisača das Badetuch
papirna brisača das Papierhandtuch/Papiertuch
držalo za brisače der Handtuchhalter
avtomat s papirnimi brisačami der Papiertuchspender

bri|ti (-jem) obriti rasieren (na suho trocken rasieren)
figurativno briti norce iz koga (jemanden) veräppeln/veralbern, Possen reißen
burja: (pihati) fegen

bríti

1. (o vetru) to blow

veter brije there is a keen (ali bitter) wind blowing
veter ostro, mrzlo brije the wind blows hard, cold
veter brije čez planjavo the wind sweeps over the plain

2. (z britvijo) to shave

gladko bríti to give a clean (ali close) shave
bríti se to shave (oneself)
dati se briti to have a shave, to get shaved, to get a shave
želim se bríti I want a shave
bríti, prosim (pri brivcu) a shave, please
bríti norce iz koga to make fun of someone, to play a trick on someone, to make a fool of someone, to pull someone's leg, ZDA žargon to kid someone

bríti (bríjem) imperf. ➞ obriti

1. radere, rasare

2. soffiare, tirare (del vento):
burja brije soffia la bora
impers. ves dan je brilo ha soffiato tutto il giorno

3. pog.
briti norce, burke, šale scherzare
briti norce iz koga, s kom burlarsi di qcn.

bríti afeitar; rasurar; hacer la barba

briti se afeitarse, hacerse la barba
briti norce iz koga burlarse de alg
veter brije el viento está cortando (la cara)

britje norcev frazem
(norčevanje) ▸ kifigurázásNa srečo je bil predsednik zbora tokrat prisebnejši in je vsaj začasno državni zbor rešil pred nadaljnjim britjem norcev iz samega sebe. ▸ kontrastivno zanimivo Szerencsére a testület elnöke most magánál volt, és legalább átmenetileg megakadályozta, hogy önmagukból bohócot csináljanak.

brízgati jeringar; lanzar

brizgati vodo echar (ali lanzar) agua
kri brizga iz rane la sangre brota de la herida

brlóg den; hole; figurativno kennel; (divje živali) lair; (vidrin) holt; (jazbečji, lisičji) earth; (razbojniški itp) den, haunt

pregnati iz brlóga to unearth

brogovitin pridevnik
1. (o grmu ali delu grma) ▸ bangita
2. (o izdelku iz brogovite) ▸ bangita