Franja

faciō -ere, fēcī, factum (iz indoev. kor. *dheH- postavljati, polagati, deti; prim. stind. dádhāti [on] polaga, dhātár = gr. ϑετής = lat. con-ditor stvarnik, stvaritelj, ustanovitelj, gr. τί-ϑη-μι denem, (po)stavim, aor. ἔ-ϑη-κ-α, ϑεσμός postava, ϑέσις = lat. con-diti-ō postavljanje, con-dō [iz *con-dho], ab-dō, cre-dō, per-dō, faciēs, facilis, bene-ficus, arti-fex, ponti-fex, sl. deti, dejati, delo, stvnem. tuon, nem. tun, Tat). Pass. se nadomešča z glag. fīō, fierī, factus sum.

A. intr.

1. storiti, delati, ravnati: quoniam, ut aiunt, dei facientes adiuvant Varr., qui cum cogitasset, facere auderet N., familiam Fabii fecisse, tuam familiam non fecisse Ci., nec mihi dicere promptum nec facere est isti O., ratio faciendi Q.

2. (z adv. modi) nekako storiti, delati, ravnati, postopati, obnašati se, vesti se: f. nequiter Pl., recte Ter., seu recte seu perperam Ci., amice, bene, benigne, humaniter, praeclare, simpliciter Ci., arroganter C., male f. alicui Pl. škoditi komu, aegre f. alicui Ter. (u)žaliti koga, alicui bene f. Ter. dobro ravnati s kom, streči komu, koristiti mu, facere periculose quam perpeti maluit Ci., neglegenter eum aut malitiose fecisse N. da je nepridno ali zlobno ravnal, fortius (odločneje) fecit quam locutus est Cu.; pogosto z adv. izrazi: si pie, si cum dolore faciunt Ci., ne gratiae causā facere videantur Ci., facit Clodius apertissime contra legem Ci. ravna nezakonito, f. contra foedus (religionem) Ci., per malitiam Ci., dolo malo Ci., f. malā fide N., animo bono N. ali optimo Ci., pro maiorum suorum animo Ci. v duhu, Hortensium recte et ordine exque re publ. fecisse Ci., f. contra rem publ. S., e re publ. L. ex voluntate eius L.; v zvezi s pojmi „drugače“, „tako“, „kakor“: si quis aliter fecisset Ci., ita feci Ci., sic fecit Alienus Ci., sicut tu nuper fecisti Ci. ut Nico pirata fecit Ci. fecisti item, ut praedones solent Ci.; od tod v drugem stavkovem členu ali v vrinjenih stavkih, kazoč nazaj na glavni glagol: horum gladios extorquere potui, sicuti feci Ci. kakor sem res storil, diligenter, sicut adhuc fecistis (kakor doslej), attendite Ci., phalanx imperare postulabat, ut nunc veterani faciunt nostri N.

3. facere cum ali ab aliquo delati (sodelovati) s kom = potegniti s kom, stati (biti) na strani koga, biti pristaš koga, iti komu na roko, biti za koga, podpirati koga, pomagati komu: so respondisset … secum facere Sullam Ci., non respondit tamen unā (= cum ipso) facere Sullam Ci., cum animadverteret deûm numen facere secum N. da je bila božja pomoč z njim(a), cum Veneris puero non male, Bacche, facis O.; pren.: ostendit … verba ipsa sponsionis facere mecum Ci. da so … na moji strani, — meni v prid, veritas facit cum illo Ci., illud nihilo magis ab adversariis quam a nobis facit Ci. ni nič manj v prid nasprotnikom kot nam; naspr. facere adversus ali contra aliquem biti zoper koga, nasprotovati komu ali čemu, nasproti biti -, postaviti se nasproti komu, potegniti z nasprotno stranko (nasprotno stranjo), pospeševati jo: ut omia perdant neque minus eos, cum quibus steterint, quam adversus quos fecerint N., eae (res) contra nos ambae faciunt Ci., illum contra rem publ. fecerat M. Flaccus Ci.

4. biti za kaj, sposoben (pripraven) biti za kaj, delovati, pomagati, služiti v (za, kot) kaj, koristiti, streči, prijati komu; abs. nec caelum neque aquae faciunt O. ne prija mi niti … , mire facit in peroratione confessio Q. čudovito učinkuje, multum viva vox facit Sen. ph., qui faciunt leges, ubi … Petr., in sancto (v svetišču) quid facit aurum? Pers., quid stemmata (rodovniki) faciunt? Iuv.; z dat.: incolumi Rhodos … facit, quod … H. zdravemu pomaga Rodos toliko, kolikor … , non faciet capiti dura corona meo Pr.; s praep. (ad, in, adversus): Col., Mel., Sen. ph., Medeae faciunt ad scelus omne manus O., ad talem formam non facit iste locus O.; occ. kot medic. t. t. dober biti za kaj, (zdravilo, lek) biti za kaj, (dobro) služiti, rabiti za kaj, dobro deti komu ali čemu: Suet., Plin. id bene faciet Ca. id remedium optime facit exemptā stirpe Col., hic sucus facit ad difficultatem urinae Plin. dober zoper zaprtje seča.

5. abs. kmetovati, obdelovati polje, delati na polju: Ter. (Heaut. 60).

6. kot obr. t. t. žrtvovati, darovati, daritev opravljati; abs. cum pro populo fecisti Ci., qui faciet, quando volet quaque lege volet, facito; z dat. božanstva: Pl., Tert., Iunoni, Larentiae ad aram Ci.; z abl. daritve (žrtve): Ca., Pl., Col., agnā Iovi Varr., cum faciam vitulā pro frugibus V. V tem pomenu tudi trans.: f. Iovi pocillum mulsi L. liba Pali O.

7. (v prostaškem pomenu)
a) prilegati: Cat., Pers., Iuv., Petr.
b) iti na potrebo: suae rei causā f. Petr.

B. trans.

I. z notranjim ali zunanjim obj.

1. delati, storiti, početi, podvzeti, lotiti se: optimum (difficile, facile) factu est C.; s splošnim (notranjim) obj.: Fidiculanus quid fecisse dicebatur? Ci., quid facis? O. kaj počenjaš?, quid potuit Cleomenes facere? Ci., quid faciendum nobis arbitramini? Ci., quo facto Ci., C. = potem, nato; pogosto v dubitativnem cj.: quid faciam (facerem)? Ci., V., O. kaj naj storim (kaj naj bi bil storil)? preg.: fac, si facis Mart. ali fac, si quid facis Sen. ph. = stori hitro; z dat. personae ali rei: quid huic tu homini facias? Ci. kaj hočeš početi s tem človekom? quid faceret Chrysippus huic conclusioni? Ci. kaj bi mogel Hrizip očitati temu sklepu (zaključku)? Nam. dat. tudi abl.: nesciat, quid faceret auro Pl., quid hoc homine facias? Ci. glede tega človeka = s tem človekom; s praep.: Lact. quid de puero hera tua fecit? Pl., quidnam facerent de rebus suis N. glede (zaradi, zastran) svojega položaja? = v svojem položaju, glede na okoliščine, v katerih je, cum multa crudeliter avareque fecisset N. ko je bil mnogo storil iz krutosti in lakomnosti, quid de praeda faciendum censerent L.

2. occ. (z določili) storiti (kakršno koli) dejanje: ne quid atrocius (arrogantius) facere conetur Ci., cum quidvis rectissime facere posset Ci., si quid stulte facit Metellus Ci., multa impure atque taetre f. Ci., quicquid sua sponte faciebat Ci. je delal, je počel.

3. izdel(ov)ati, obdel(ov)ati, umetniško narediti, (iz)oblikovati: argentum (aurum) factum et infectum Ci., V., L., O. obdelano (tudi: kovano in v šibikah ( = palicah)), pocula Mentoris manu summo artificio facta Ci., capella (kip) scite facta Ci., phalerae pulcherrime factae Ci., fama lanae faciendae O. obdelovanje (predelava) volne.

II. s prolept. obj.

1. storiti = (se)zidati, (z)graditi, (po)staviti, narediti, napraviti, izdel(ov)ati: Pl., Ter., carcerem Syracusis Ci., monumentum Ci., castra Ci., C. postaviti = utaboriti se, porticum, sacellum, sacrarium Ci., locum N., templa, moenia, aras O., murum saxo quadrato L., tumulum, horrea V., classem C. ali naves Ci. (s)tesati, pontem in Istro flumine N. most narediti preko Donave, Donavo premostiti, olivetum Ci. zasaditi, moles manu facta O. s človeško roko, haec vasa aurea fecerat Ci., vela fieri imperavit Ci. razpeti, qui venenum malum fecerit Lex ap. Ci. strup kuhati, signa (simulacrum, effigiem Cereris) f. Ci., Hercules factus ex aere Ci., candelabrum factum e gemmis Ci., signum factum de marmore O., arma f. Ci., N., V., armis faciendis praeese Ci. poveljevati orožarni; occ.
a) storiti = (po)roditi, (za)ploditi, ustvariti (ustvarjati): volucres ova ac pullos faciunt Varr. ležejo jajca in valijo mladiče, quos fecit, sustinet angues O., (hominem) divino semine fecit (deus) O., quid faciat laetas segetes V., subolem f. Col., Plin., stercus facit multam herbam Col. da(je), maculas, f. ignem Ci., N. vžgati, zanetiti, calorem Plin. ogre(va)ti, sibi viam V., L. krčiti (ugladiti) si pot, iter facere sceleri O., aditum ad aliquem O. odpreti, sibi transitum L., homo ad ista expedienda factus Ci. kakor ustvarjen, ex industria factus ad imitationem stultitiae L. nalašč se izkazujoč z navidezno norostjo
b) (pisno) izdelati, — sestaviti, — zložiti, (na)pisati: cum Hermacro sygraphas fecit Ci., testamentum fecerat P. Annius Ci., orationem, poëma, epigramma, versūs f. Ci., in versu faciendo caput scabere H. pri pesnikovanju, f. carmen V. (s)pesniti, litteras Ci., librum de eo N.
c) kot gram. t. t. oblike tvoriti: Don. cur aper apri, pater patris faciat? Q., cum Alba faciat Albanos et Albenses Q.
č) denar si pridobi(va)ti, — (pri)služiti, — zaslužiti: Ter., Varr., divitias ex aliqua re Pl., ex publicis vectigalibus tanta lucra facit Ci. ima tolikšen dobiček, quid lucelli fecerit Apronius Ci., magnas pecunias ex metallis fecerat N., praedam f. C. (u)pleniti, magnas pecunias facere ab aliquo N. veliko dobička imeti od koga, ipsum maximos quaestus praedasque fecisse Ci., qui manubias tantas sibi fecerit Ci., rem facias! H. pridobivaj! stipendia facere S., L. služiti si mezdo = služiti v vojski.
d) (ljudi idr.) nab(i)rati, skupaj -, na noge spraviti (spravljati), nabaviti (nabavljati) si, dobiti, priskrbeti si, oskrbeti se s čim: exercitum Ci., Vell., factā manu armatāque Ci., auxilia mercede f. T., tributum facere miseros coëgisti Ci.
e) pot narediti, — prehoditi: cursu L., stadia Iust. preteči.
f) čas prebiti, preživeti, dovršiti: Sen. ph., Icti. tria fecit quinquennia O.
g) kot aritmetični t. t. = efficere znašati, biti: Gell., actus quadratus undique finitur pedibus CXX, hoc duplicatum facit iugerum Col.

2. metaf. (o vsakovrstnih dejanjih) storiti, delati, napraviti, narediti, udejanjiti (udejanjati), opraviti (opravljati), (iz)vršiti, proizvesti (proizvajati), uresničiti (uresničevati): ego plus, quam feci, facere non possum Ci., facta puta, quaecumque iubes O., f. iussa Ci. ali imperata, postulata N. izvršiti, promissa Ci. izpolniti, držati, vota alicui Ci., V., O. obljube komu da(ja)ti, — storiti, multa bona feci N. mnogo dobrot sem izkazal, gradum f. ad … Ci. stopiti, zakorakati, iter f. Ameriam Ci. potovati, f. saltum O. skočiti, iactum f. Auct. b. Alx. zavihteti, zalučati, opus Ter., Ci., N., O., furtum, fraudem C. caedem (alicuius) Ci. uboj (nekoga) izvršiti, usmrtiti (koga), facinus Ci., iniuriam Ci. idr., nefas, scelus O., proelium Ci., S. ali pugnam N. začeti boj, spustiti se v boj (bitko), udariti se, proelio facto N. po boju, bellum Ci. začeti, zasnovati, bellum alicui N. idr. napasti koga z vojsko, iti z vojsko nad koga, zaplesti koga v vojno, začeti vojno s kom, impetum in aliquem Ci. udariti na koga, napasti koga, insidias alicui Ci. zasedo postaviti komu, zalezovati koga, iudicia Ci. ali comitia L. prirediti, imeti, indutias, pacem, foedus, amicitiam, hospitium C. skleniti, deditionem S. predati (vdati) se, fugam (gl. pod fuga); initium f.: = zače(nja)ti, finem f.: = končati, (pre)nehati: initium facit Staienus a (z) Bulbo Ci., finem f. dicendi Ci. nehati govoriti, finem f. pretio Ci., mejo določiti, finem f. huius libri, vitae, belli N.; periculum f. Ci. (po)izkusiti; cum verba faceret Ci., C. ko je govoril, verbum nullum facis Ci. nobene (besede) ne rečeš; s čisto abstr. obj.: f. fletum, clamorem, Ci. zagnati jok, — krik, tako tudi gemitum (v pass. gemitus fit nastane jok, — vekanje), strepitum f. O., fit convicium mulierum Ci., facere divortium Ci. opraviti zakonsko ločitev, ločiti zakon, ločiti se, gratulationem f. Ci. zahvalo izreči, slovesni god obhajati, tudi: čestitati, lapidationem Ci. kamenje metati, kamenjati, largitionem Ci., exempla in aliquem Pl. kot svarilni zgled koga kaznovati, dignum exitum Suet. pripraviti si zasluženi konec, medicinam alicui zdraviti koga, nullus melius medicinam facit Pl. noben zdravnik ne zna tega bolje, eius rei mentio facta non est Ci. ta zadeva ni bila omenjena, tune audes decumarum mentionem facere? Ci., de quo supra mentionem fecimus Ci., N. ki smo ga omenili zgoraj, versuram f. Ci. vzeti na posodo, izposoditi si, vim f. Ci. silo storiti, nasilje izvajati.

3. occ.
a) (pri subst. pass. pomena) (pre)trpeti: res publ. detrimentum fecit Ci., N. je (u)trpela škodo = damnum fecit Ci., in hoc portu Atheniensium gloriae naufragium factum est Ci. se je razbila ladja atenske slave; toda iacturam facere Ci. idr. = „vreči z ladje v vodo“, torej = izgubiti, imeti izgubo.
b) (slavnosti) prirediti (prirejati), obhajati: Megalesia facit pater tuus Ci., f. mysteria N., sacra (sacrificium) ali res divinas Ci. žrtvovati, daritev opravljati, ludi per X dies facti sunt Ci.
c) (posle) opravljati, — vršiti, — izvajati, poslovati, ukvarjati se -, baviti se -, pečati se s čim: praeconium f. Ci. glasniško službo opravljati = biti glasnik, Romae fecerat argentariam Ci. je bil bankir, cum mercaturas facerent Ci., piraticam f. Ci. biti morski razbojnik, sutor medicinam facere coepit Ph. je postal praktičen zdravnik.
č) (čustvo ali stanje) vzbuditi (vzbujati), obuditi (obujati), povzročiti (povzročati), ustvariti, narediti, navdati: admirationem rei Ci., alicui alicuius rei desiderium L. vdahniti, alicui fidem L., O. koga prepričati, f. suspicionem, taedium Ci., spem Ci., L., iram Q., amorem O. vneti, metum Cels., T., timorem L., audaciam hosti L., maciem O., (alicui) dolorem O. prizadeti, somnos, frigora O., facta silentia tectis (linguis) V., oblivia f. rei O. zadevo potisniti (pahniti) v pozabo, divitiae animos faciunt L. opogumi, ohrabri, osrči, spiritūs (ponos) f. L.; tudi konkr.: vulnera f. O. zada(ja)ti, faciente lingua O. po krivdi jezika.
d) komu kaj pridobi(va)ti, priskrbeti, da(ja)ti, pripraviti (pripravljati), podeliti (podeljevati), dovoliti (dovoljevati): f. alicui ius caeli, decorem, vires, ingenium O., umbram nepotibus, moram V., commercium sermonis L., orationi audientiam Ci. pridobiti govoru poslušalce, alicui gratiam alicuius rei Ci. komu kaj odpustiti, favorem L., (cog)nomen alicui rei L. dati, alicui auspicium, H. kreniti -, pozvati koga k čemu (na kaj), alicui famam prompti ingenii Q.; pogosto: alicui aliquid faciendi potestatem (copiam) facere Ci., N. priložnost dati, dovoliti, omogočiti komu, da kaj stori, tabularum mihi potestas non est facta Ci. nisem imel dostopa do … , alicui negotium (negotia) facere Ci. preglavice (težave) delati.

C. Posebni skladi:

1. s predik. acc. (v pass. s predik. nom) storiti -, napraviti -, postaviti -, izbrati -, izvoliti -, imenovati koga za kaj (najprej s subst.): Vell., Val. Max., Iust. idr. testamento facit heredem filium Ci., si se Ligurem fecisset Ci., f. aliquem testem Ter., L. za pričo vzeti, aliquam matrem O., aliquem parentem V., factus est eius filius contra fas Ci., quod aedilis non sis factus Ci. ita quaestor sum factus Ci. sem postal, cum primum a me reus factus sit Ci.; pesn.: Circe Picum fecit avem V. je spremenila v ptiča; potem s predik. acc. adj. participa ali svojilnega zaimka: cum verbis se locupletem faceret Ci., vetustas eos peritiores facit Ci., aliquem peritum alicuius rei f. N. veščega česa, — za kaj, izuriti koga v čem, aliquem certiorem (pesn. tudi certum Pl., V., O.) f. Ci., C., L. idr. obvestiti koga, naznaniti komu -, sporočiti komu kaj, aliquid planum f. Ci., Q. pojasniti kaj, quos civīs bellum reliquos fecerat Ci. ki so bili ostali živi po vojni, ki so preživeli vojno, f. eius iniurias irritas Ci. izničiti, vadimonium missum Ci. znebiti se poroštva, utramque Troiam unam V. zediniti, združiti, cuncta magna facit O. vse povečuje, aliquem scientem facere Pl., Ter. (toda: Xenophon facit Socratem disputantem, prim. spodaj pod 4.), eam terram suam fecit C. si je osvojil, — podvrgel, — podredil; occ. s predik. gen.: neque gloriam meam, laborem illorum faciam S. ne bom si lastil slave, njim pa puščal trud = ne bom njih truda sebi v slavo štel, f. aliquid suae dicionis (potestatis) ali arbitrii -, imperii sui L. kaj pod svojo oblast spraviti, podvreči si, regnum illud populi Rom. factum esse Ci. da je pripadlo rimskemu ljudstvu, da je postalo last rimskega ljudstva, quodcumque sibi petat socius, id fit societatis Ci. postane last, Graeci optionem Carthaginiensium faciunt S. da sta Kartažanom na voljo, f. aliquid sui muneris T. ali beneficii sui Iust. zahtevati, da kaj velja za … darilo, — za dobroto, f. aliquem sui iuris Vell. podvreči si koga, toda f. aliquem proprii iuris Iust. narediti koga samostojnega (neodvisnega); redko z adv.: palam f. aliquid N. v javnost spraviti, objaviti.

2. z gen. pretii: ceniti, čislati, spoštovati, imeti -, šteti za kaj: parvi, minoris, minimi, magni, pluris, maximi, tanti, nihili f. Pl., Ter. idr. tibi videtur minoris facere filium rusticum? Ci. nec pluris nunc facere Camillum hoc bellum Ci. mu prav tako malo mar za … , se prav tako malo briga za … , quos plurimi faciunt Ci. quod illum pluris quam se omnes fieri videbant N. intellegit unus, quanti me facias H. rem aequi bonique f. Ci. biti s stvarjo zadovoljen, pecuniam lucri f. Ci. šteti za dobiček, quae ille universa … fecit lucri N. si je obrnil v prid (v svojo korist), non assis facis? Cat.; redko nam. tega gen. z adv.: si aliter nos faciant, quam aequum est Pl.

3. storiti, narediti, povzročiti, delati pri čem, skrbeti za kaj (s finalnim stavkom, najprej brez conj.): ego faxim (gl. opombo spodaj) ted Amphitruonem malis esse quam Iovem Pl. da boš rajši Amfitruon kot Jupiter, immo illi milem faxo (gl. opombo spodaj) faciant fustibus Afr. fr., tu facito, sis memor! V., haud sibi cum Danais rem faxo et pube Pelasga esse putent V., di facerent, sine patrem forem! O., fallat eam faxo O., faxo, sciatis Petr.; pogosto adhortativni cj. pri poudarjanju: certum hominem mittas, face (gl. spodaj opombo) N. = glej, da … , fac sciam Ci. ep. daj, da izvem, daj mi vedeti, moenia, fac condas! daj (nuj)! zidaj!, lac, facitote, bibat O. dajte mi piti, surculos facito sint longi binos pedes Ca. stori (poskrbi, glej, daj), da so … dolgi, potem s conj.: facite, ut mores eius recordemini Ci. skrbite, da se … spomnite, dajte, spomnite se, invitus feci, ut Flamininum e senatu eicerem Ci. nerad sem izključil … , nerad sem se odločil, da izključim … , ut (id) scirent, se facturum N., faciebat, ut ei (pecuniam) numerarent N. skrbel je (za to), da so mu izplačali, dal mu je izplačati; per se quisque sedulo faciebant, quo illam mihi lenirent miseriam Ter., fecisti, ut ne cui crimen adferret Ci., fac, ne quid aliud cures … nisi ut … convalescas Ci. ep., tu fac, ne ventis verba profundam Lucr., mors faciet, ne sim … exsul O.; za zanikanim glag. quin: numquam quisquam faciet, quin soror ista sit germana huius Pl. ne bo dognal (dokazal), da ta ni … , facere non possum, quin cottidie ad te mittam (litteras) Ci. ep. ne morem si kaj, da ti ne bi … poslal = moram ti … poslati; z ACI (le pesn. in neklas.): Col., Pall., desiderium facit macrescere volucres Varr., vel carnuficiam hunc facere possum perpeti Pl., qui nati coram me cernere letum fecisti V., illum forma timere facit O., hoc telum me flere facit O.; pri cj. faxo z ind. fut.: temperi ego faxo scies Pl., iam faxo hic aderit Ter.

4. (o umetnikih, piscih, pesnikih) upodobiti, kazati, prikaz(ov)ati, predstaviti (predstavljati), predočiti (predočevati), opis(ov)ati, uvesti (uvajati) z ACI ali predik. acc. participa Ter. fecerat et … fetam Mavortis in antro procubuisse lupam V., stare deum pelagi … facit O., prikazuje (predstavlja) … stoječega, quem … Homerus apud inferos conveniri facit ab Ulixe Ci. kaže, kako … , quem in suis libris fecit (Cicero) de re publica disputare Aug., Polyphemum Homerus … cum ariete etiam conloquentem facit eiusque laudare fortunas Ci., facit Xenophon Socratem disputantem Ci.

5. (o namišljenih primerih ali učinkih)
a) de(ja)ti (denem), da … , misliti si ((pred)postaviti, reči), da … : quod plus fecit Dolabella Verrem fecisse Ci., fac (te) potuisse (occidere eum) Ci., fac, quaeso, qui ego sum, esse te Ci., faciamus deos non esse Ci., exitium fac me meruisse O.
b) delati se, pretvarjati se, hliniti: facio me alias res gerere Ci. ep. delam se, kakor da (bi) … , se facit esse venustum Cat. — Od tod adj. pt. pf. factus 3,

1. storjen, narejen: bene factum Pl. ali factum bene! Ter. prav dobro (lepo), male factum! Ter. slabo!; preg. dictum factum Ter. rekel — storil, rečeno — storjeno; v komp.: factius ni(hi)lo facit Pl. ne naredi stvari nič bolj narejene, ne bo (prav) nič drugače.

2.
a) (o osebah) olikan, izobražen: qui illuc factus institutusque venisset Ci., homo ad unguem factus H. popolnoma uglajen, — olikan.
b) (o govoru) umet(el)en, preumetelen, izdelan: oratio polita atque facta quodammodo Ci., versiculi facti H. — Od tod subst. factum -ī, n

1.
a) dejanje, delo, čin: Pl., Ter., Cat., Cu., Q. idr. factum mutari nullo modo potest Ci., consilia et facta Ci., facto, non consulto opus esse S., ubi facto magis quam consulto opus esset T., facta dictaque Suet. Prvotni glagolski značaj subst. obl. se kaže v zvezah z adv.: bene facta Ci., S. dobra dejanja, neque recte ac turpiter factum celari poterat C. nič dobro ali sramotno storjenega = nobeno dobro ali sramotno dejanje, paulo fortius factum C., neque celerius factum usquam legimus N. o nobenem hitreje izvršenem dejanju, recte facta L. zasluge, recte perperamque facta prava in napačna dejanja, bene facta male locata male facta arbitror Ph. (dobra dejanja … slaba dejanja; čisto subst. z atrib.: meum f. Pl., Ci. ep., mea facta Ci., tua facta summā laude digna Ci., facta egregia Ci., clara, magna V., tristia, fortia V., H., eius facti Athenienses paenituit N., neque facto ullo neque dicto abstinere S., factum audax, insigne, vetus V., hostile L., facto eodem pius et sceleratus O.; z gen.: facta eius nefaria Ci., eius unum improbissimum factum Ci., Atheniensium facta S., regum facta H., maiorum bona facta T.; pesn.: facta boum (= gr. ἔργα βοῶν Hom.) O. delo volov = orano polje; bonum factum! (uvodni obrazec pred ukazi in razglasi) = srečno bodi (naj bo) (kar začenjamo)!: Pl., Suet., Aur.
b) (kot agr. t. t.) toliko olja, kolikor se ga naenkrat iztisne, en stisk(aj) (oliv): Varr., Col.
c) stvar, reč = suženj (ker so imeli sužnje za stvari): numquam factum reperies Pl.

2. occ.
a) dogodek, primer, zgodba, zgled: post id factum C., f. mirabile ceperat aures O., facto recenti nondum vulgata … convivia O. ker je bil dogodek še nov, referam tota notissima Cypro facta O. zgodbo.
b) dejstvo, uspeh: nymphae factum mirabile temptant O. volui mirabile factum cernere O.

Opomba: Gen. pl. factûm: Enn. ap. Ci. — Star. obl.: imp. face (= fac) Enn., Pl., Ter., Ca., N., O., Cat.; fut. I. faciem Ca. ap. Q.; cj. pf. faxim (= fecerim) Enn., Pl.; fut. II. faxo (= fecero) Afr. fr., Pl., Ter., V., O., Petr., Sil., faxis Naev. fr., Pac. fr., Ter., H., faxit Lex ap. P. F., Enn., Pl., Ter. ali faxsit Tab. XII ap. Gell., Acc. fr., Pac. tr., faximus Pl., faxitis Formula vetus ap. L., faxint Pl., Ter., Ci.; pass. facitur Nigidius ap. Non., faciatur Tit. fr., Petr., faxitur (= factum erit) Formula vetus ap. Ci.

facula -ae f (demin. fax; prim. izpos. v nem. Fackel in od tod izpos. bakla v slov.) treska, plamenica, bakla: Ca., Varr., Aug.; pren.: tibi Fortuna faculam allucere vult Pl.

fāgus -ī, f (indoev. kor. *bhāgo- bukev; prim. gr. φηγός, dor. φᾱγός, strvnem. buohha, nem. Buche; izpos. iz ger. v slovanskih jezikih, prim. sl. bukev (po nekaterih domnevah se etimološko navezuje na to besedo tudi sl. bukve (= knjiga))

1. bukev: Stat., Ci., materia cuiusque generis … praeter fagum atque abietem C., patulae recubans sub tegmine fagi V., alta f. V., altae fagi Cat., non aesculus nec tiliae nec fagi O. fagi glans Plin. žir.

2. meton. bukov les, bukovina: fabricataque fago pocula V. — Soobl. fāgus -us, f: Ps.-V. (Culex).

faktura samostalnik
1. finance (račun) ▸ számla, faktúra, áruszámlaRoba bo plačana v roku 14 dni po izstavitvi fakture. ▸ Az áru kifizetése a számla kibocsátását követő 14 napon belül teljesül.

2. (zgradba umetniškega dela) ▸ faktúraČeški pianist je opravil svoje delo korektno, kaj več pa mu glasbena faktura niti ni dovoljevala. ▸ A cseh zongorista korrekt munkát végzett, a zenei faktúra ennél többet nem is engedett meg.

falcō -ōnis m („ki ima zakrivljene kremplje“, od tod nem. Falke) sokol: Serv., Sid., Isid. — Kot rimski priimek Falcō -ōnis m Falkon: Plin. iun. (prim.: falcones dicuntur, quorum digiti pollices in pedibus intro sunt curvati P. F.).

fant samostalnik
1. (moški; mladenič) ▸ fiú, legényKo spozna delovnega in postavnega fanta, je prepričana, da je pravi zanjo. ▸ Amikor megismer egy dolgos és jóképű fiút, biztos benne, hogy ő az igazi.Vsa dekleta so se zaljubila v tega simpatičnega fanta, lepila njegove posterje na stene, vreščala na njegovih koncertih … ▸ Az összes lány beleszeretett ebbe a helyes fiúba, kiragasztották a posztereit a falukra, sikoltoztak a koncertjein...V povprečju se v EU dekleta odselijo pri 25 letih, fantje pri 27. ▸ Az EU-ban a lányok átlagban 25, a fiúk pedig 27 éves korukban költöznek el.
Rad sem jo imel že kot mlad fant. ▸ Már fiatal fiúként is szerettem.

2. (otrok) ▸ fiúPopolnoma vseeno nama je bilo, ali bo fant ali punčka. ▸ Teljesen mindegy volt számunkra, hogy fiú vagy lány lesz.
Za primerjavo povejmo, da je bilo decembra lani v rejništvu 982 otrok, nekaj več deklet kot fantov. ▸ Összehasonlításképpen mondjuk el, hogy tavaly decemberben 982 gyermek élt nevelőszülőknél, valamivel több lány, mint fiú.
Doma imamo triletno deklico in šestletnega fanta. ▸ Otthon egy hároméves lányunk és egy hatéves fiunk van.

3. ponavadi v množini, lahko izraža pozitiven odnos (pripadnik skupine) ▸ fiú
Naši fantje pa so obe srečanji izgubili, čeprav je viden določen napredek pri nekaterih igralcih. ▸ A fiaink mindkét találkozót elveszítették, bár néhány játékosnál látszik némi javulás.
Po krajšem premoru se fantje na male zaslone vračajo z novim videospotom. ▸ Rövid kihagyás után a fiúk új videóklippel térnek vissza a telefonképernyőkre.
Najprej se bomo po moško pomerili na igrišču, potem pa bomo, upam, s fanti popili kakšno pivo. ▸ Először férfiasan megmérkőzünk a pályán, majd – remélem – megiszunk a fiúkkal egy-két sört.
Zelo nerad napovedujem izid tekme, toda našim navijačem lahko obljubim, da bodo dali fantje vse od sebe. ▸ Nem igazán szeretném megjósolni a mérkőzés kimenetelét, de azt megígérhetem a szurkolóinknak, hogy a fiúk a tőlük telhető legjobban fognak teljesíteni.

4. (partner) ▸ barát [partner] ▸ fiú [partner]Moj bivši fant se je namreč na žalost izkazal kot zelo nezanesljiv moški. ▸ A volt barátom ugyanis sajnos nagyon megbízhatatlan férfinak bizonyult.Pripovedovala mi je, da gresta s fantom smučat. ▸ Elmondta, hogy a fiújával síelni mennek.

5. (igralna karta) ▸ alsó

fant moj frazem
neformalno (za izražanje poudarka) ▸ fiacskám, fiam, öcsém
Hja, fant moj, sreča te je pravkar zapustila in se nasmehnila meni. ▸ Hát, fiacskám, a szerencse éppen az imént pártolt el tőled és mosolygott rám.
Fantje moji, z vami je res hudo! ▸ Fiacskáim, veletek tényleg gond van!
Fant moj, tako pa ne gre! ▸ Fiacskám, ez így nem megy!

fantovščina samostalnik
1. (predporočna zabava) ▸ legénybúcsúFantje in dekleta so teden dni pred poroko skupaj praznovali fantovščino in dekliščino. ▸ Egy héttel az esküvő előtt a fiúk és a lányok közösen ünnepelték meg a legény- és a leánybúcsút.
2. (druščina fantov) ▸ legényegylet, nőtlen férfiak társaságaPrvi pogoj za sprejetje v fantovščino je starost 18 let, v kateri lahko ostane vse do poroke! ▸ A legényegyletbe való belépés első feltétele a 18. életév betöltése, és az egyletnek addig maradhat a tagja, amíg meg nem házasodik!

fejst pridevnik
1. neformalno (dober; krasen) ▸ belevaló, klassz, frankóDober fant je bil, fejst poba. ▸ Jó fiú volt, klassz srác.
Ne razumem, kako lahko iz tako zoprnih otrok postanejo tako fejst ljudje. ▸ Nem értem, hogy ellenszenves kölykökből hogyan válhatnak ilyen klassz emberek.

2. neformalno (privlačen; postaven) ▸ fess, dögösMeni je všeč ženska, za katero rečeš, da je fejst baba. ▸ Nekem az olyan nő tetszik, akire azt mondhatod, hogy dögös.

fiber (v pozni lat. beber) -brī, m (indoev. kor. bher-, indoev. *bhe/obhro/u-, prim. stind. babhrú- rdečerjav, sl. bober = lit. bãbras = nem. Biber) bober: Pl. ap. P. F., Varr., Ph., Col., Plin., Sen. ph., Sil., Serv., Isid.

ficek samostalnik
(denar) ▸ fitying, garasBil je brez ficka in s kupom dolgov. ▸ Nem volt egy fityingje sem és teli volt adósságokkal.
Od zavarovalnice ne bom dobil niti ficka. ▸ A biztosítótól egy fityinget sem kapok.

figov pridevnik
1. (v kulinariki) ▸ füge, fügés
2. (o drevesu ali delu drevesa) ▸ fügeOmenjajo tudi, da so se pojavile kobilice, ki so pojedle vse, kar ni uničila suša, celo figove liste. ▸ Emlegették azt is, hogy amit nem tett tönkre az aszály, azt a sáskák zabálták fel, még a fügefaleveleket is.

figov list frazem
(o maskiranju realnosti) ▸ fügefalevél
Ne mislim postati figov list legitimnosti tega sodišča. ▸ Nem akarom ennek a bíróságnak a legitimitását illetően fügefalevél szerepét betölteni.

figura ženski spol figura, postava; slika; obraz; simbol, (gledališka) vloga; gizdalin(ka)

figura de bulto kip; doprsni kip (iz marmorja)
figura decorativa statist, nem igralec
figura de nieve snežak, sneženi mož

fiktiven pridevnik
1. (neobstoječ; izmišljen) ▸ fiktív, képzeletbeli, kitaláltRazkritje, da so bile reporterjeve zgodbe dejansko fiktivne, je ameriško javnost šokiralo. ▸ Sokkolta az amerikai közvéleményt az a felismerés, hogy a riporter történetei valójában kitaláltak voltak.
Z vlogo šerifa v fiktivnem mestecu Mayberry pa je postal eden izmed najbolj priljubljenih igralcev tistega časa. ▸ Egy fiktív város, Mayberry seriffjeként eljátszott szerepe a kor egyik legnépszerűbb színészévé tette.
Denar v tej hiši je bolj fiktivna zadeva. ▸ A pénz ennél a háznál inkább fiktív dolog.

2. (o goljufanju) ▸ fiktív, kamuSklepal je razne fiktivne posle in navidezne pogodbe ter jih celo overjal pri notarju. ▸ Különböző fiktív ügyleteket és látszatszerződéseket kötött, amelyeket még közjegyzővel is hitelesíttetett.Mafijci so ustanavljali fiktivna podjetja in izigravali davčne predpise. ▸ A maffiózók fiktív vállalatokat hoztak létre és kijátszották az adószabályokat.Marsikateri fiktivni študent bi bil prijavljen na zavodu za zaposlovanje, če si ne bi s pridobitvijo statusa omogočil dela prek študentske napotnice. ▸ Jó néhány fiktív hallgató a munkaügyi központban lenne bejelentve, ha a hallgatói státusz megszerzésével nem lett volna lehetősége dolgozni diákstátuszban.Dodajajo, da so leta dobivali fiktivne račune za dimnikarske preglede, saj dimnikarjev k njim ni bilo. ▸ Hozzáteszik, hogy évek óta fiktív számlákat kapnak kéményellenőrzésről, hiszen kéményseprőknek nyomát sem látták.

filozof samostalnik
1. (strokovnjak) ▸ filozófusV starosti 84 let je umrl italijanski filozof in pisatelj Umberto Eco. ▸ 84 éves korában elhunyt Umberto Eco olasz filozófus és író.

2. (o pronicljivem razmišljanju) ▸ filozófus
Bil pa je nekakšen glavni filozof republikanske stranke. ▸ De ő volt a Republikánus Párt egyfajta főfilozófusa.
Morda se je vrli poslanec le okorno izrazil in je v resnici hotel povedati le to, da ni filozof, česar sicer ni bilo težko opaziti. ▸ Lehet, hogy a tisztelt képviselő úr csak sután fejezte ki magát, és valójában csak azt akarta mondani, hogy nem filozófus, amit amúgy nem volt nehéz észrevenni.

3. neformalno, izraža negativen odnos (kdor veliko prazno govori) ▸ filozófus
Meni se gabijo "filozofi", ki se nahajajo v parlamentu. ▸ Undorodom a parlamentben lévő „filozófusoktól”.

filozofirati glagol
1. (razglabljati kot filozof) ▸ filozofálSvet najraje gleda skozi kamero in rad filozofira o življenju. ▸ Legszívesebben kamerán keresztül szemléli a világot, és szeret az életről filozofálni.
Paloma je mlado dekle, ki rado filozofira in se dobro zaveda, da te življenje lahko razočara. ▸ Paloma olyan ifjú hölgy, aki szeret filozofálni, és nagyon jól tudja, hogy az élet csalódást okozhat.

2. (dolgoveziti) ▸ filozofálRazmerja zaslužkov so popolnoma jasna in tu ni kaj filozofirati. ▸ A keresetek aránya teljesen világos, és itt nincs mit filozofálni.
Ne vem, zakaj bi filozofiral o stvareh, ki so kristalno jasne. ▸ Nem tudom, miért kellene filozofálnunk az egyértelmű dolgokról.

fingō -ere, fīnxī, fictum (finctum Ter.) (indoev. kor. dheig'h- gnesti glino ali ilovico in z njo zidati; prim. stind. déhmi zamažem, zakitam, gr. τεῖχος in τοῖχος (nam. ϑεῖχος, ϑοῖχος) zid, stena, got. daigs testo, strvnem. teig = nem. Teig, lit. díežti, dýžti mučiti, bičati, sl. zid, zidati, zidava, … , lat. figūra, figulus, fīlum [podoba], effigiēs, fictekis, osk. feíhúss = lat. muros)

1. dotakniti se, (po)božati, (po)gladiti: manūs aegrās manibus amicis f. O.

2. occ.
a) oblikovati, upodabljati, tvoriti, izdelovati, narejati, obrazovati (iz gline, voska in drugih mehkih snovi); ceram formare et fingere Ci., e cera fingere Ci. delati voščene podobe (sohe, kipce); terram in effigiem deorum f. O.; s prolept. obj.: ex argilla et luto fictus Epicurus Ci., f. pocula de humo O., effigiem, simulacra O., corpora fingendo efficere Q. nec pingere quisquam aut fingere coepit a pedibus Q.
b) upodobiti iz brona ali kamna, (iz)klesati, uliti: Alexander a Lysippo fingi volebat Ci., ars fingendi Ci. plastika = kipotvorstvo, kiparstvo, Afros Lelegas f. V., studium pingendi fingendique Suet.
c) (lase) urediti, (po)česati, v lepo obliko spraviti: fronde premit crinem fingens V., f. comas O.; od tod o osebi: fingi curā mulierum Ph. dati si lase urediti, se fingere O. lišpati se; pesn. metaf. (o listju dreves): vitem fingit putando V. lepo striže (obrezuje).
č) pren. (z)graditi, napraviti, narediti, delati, tvoriti, ustvariti, izdel(ov)ati: nidos, favos Ci., mella tenacia V. daedala tecta V. graditi umetelno satovje, ceras Col., tela Iovis Val. Fl., farinam Suet., (ursum) lambendo mater in artus fingit O., corpora fingere linguā V. oblizovati = dati pravo podobo z lizanjem, in corpore fingendo N., natura fingit hominem Ci., sui cuíque mores fíngunt fortunam hóminibus Poeta ap. N., vita subito fingi (pretvoriti se, preobraziti se) non potest Ci., f. versūs H. ali poëmata Suet. kovati, meo nomen de nomine fingo V., ne vana putes haec fingere somnum V.; s predik. acc. finxit te natura ad omnīs virtutes magnum hominem Ci., miserum fortuna Sinonem finxit V. je naredila Sinona bednega, te quoque dignum finge deo V., se pavidum fingit V. boječega se dela …
d) (s poukom, z učenjem) izobraziti, (na)učiti: filium Ter., ingenium Ci., se fingere ad aliquid Ci. ravnati se po čem, os rabidum fingit premendo V., fingit equum docilem magister ire viam H. ga uči hoditi, ga uri, vadi, voce paternā ad rectum fingi H., f. pectora fera dictis blandis Val. Fl., rhetora se fingere Mart.

2. metaf.: predstaviti si, predočiti si, misliti si kaj: fingere sibi aliquid cogitatione (animo) Ci., quid mali aut sceleris fingi potest, quod ille non conceperit? Ci., ex sua natura ceteros fingunt Ci., qualia vult, fingit O., fingere sibi principem Plin. iun.; s predik. acc.: in visum quem tu tibi fingis V. ki ga imaš za svojega sovražnika; z ACI: talia fingebam mihi fata parari O.; pogosto v imp.: fingite vobis aliquem, qui … Ci., fingite animis imaginem condicionis meae Ci., finge manere O., placere mihi O. misli si, da bi bilo meni všeč, finge eum fieri sapientem Ci., finge nos remittere … Q.; z NCI: qui naufragus fingitur se suspendisse.

3. occ.
a) izmisliti si, zlagáti se: fugam f. Pl. (po)misliti na beg, fallacias Ter. izumiti, fingunt responsa Antonii Ci., ut verba etiam fingas Ci., Charybdim fingendo exprimere Ci., fingendorum senatūs consultorum potestas Ci., fingo somnia mihi V., f. verba f. S., causas, crimina O., testamenta Q.; z ACI: quem prodere rem finxit O.
b) izmisliti (izmišljati) si, lagati, po krivem trditi: nihil fingam, nihil dissimulem Ci. cuius negotii publici curatio fingi potuit? Ci., ficta audacia Ci., ficto afficio coniunctus Ci., fictis religionibus eum impediverunt Ci., fictus languor, gemitus, furor O., fingere gaudia Val. Fl., gratiam in odio Iust.; poseb. pogosto vultum fingere hliniti (potajiti, jaliti) obraz, skrivati pravi obraz: finxit vultum O., recordamini illos fictos vultus Ci., hinavskih, ficto non modo sermone, sed etiam vultu Ci. fingere vultus blandos Val. Fl. hliniti; enako tudi: ficto pectore V. s hinavskim srcem. — Od tod prav pogosto adj. pt. pf. fictus 3, adv. -ē

1. izdelan, narejen, oblikovan, upodobljen: ex argilla et luto fictus Ci., fictus in pecus voltus H.; metaf.: nuper ficta verba H. skovane.

2. pretvorjen, hlinjen, zlagan, lažniv, izmišljen, neresničen, nepravi: commenticii et ficti dii Ci., maiores nostri non ficta (na videz) populares fuerunt Ci., ficta fabula Ci., Ph. izmišljena, ficta narratio Q., ficta dicta Val. Fl., fictum crimen Ci., Amm., ficti testes in eum dantur Ci. ficta proxima veris H., non modo in gestis rebus, sed etiam in fictis (o pravljicah) Ci., ficta vox Ci., O., Amm. laž, ficti gemitus O., ficta cunctatio T.
c) enalaga: (o osebah) hinavski, licemerski, neodkritosrčen: Plin. iun., pro bene sano … fictum … vocamus H. ga zmerjamo s hinavcem. Subst. fictum -ī, n laž, izmišljotina: neque erat ficti nisi conscia nutrix O., consumpserat omnem materiam ficti O., ficti pravique tenax V. laži in prevare, ficta rerum H. zlagáne reči.

flagrō -āre -āvī -ātum (indev. kor. bhleig̑- svetiti se, plamteti; prim. gr. ϑλέγω plamtim, φλόξ plamen, lat. flamma, fulgere, fulgur, fulmen [iz *fulgmen], fraxinus, sl. blesk, bliskati se, stvnem. blic = nem. Blitz)

I. intr.

1. s plamenom goreti, plamteti, plapolati: Iuv., Suet., Amm., Cl., flagrantīs onerarias … videbatis Ci., flagrabat stomacho flamma Lucr., flagrabant ignes O., flagrant altaribus ignes Sil., quae (harenae) ubi flagrare coeperunt Cu. žareti, faex vini siccata per se flagrat Plin., flagrantia cernens corpora cara rogis Val. Fl., urbes igne caelesti flagrasse concesserim T.

2. metaf.
a) lesketati se, iskriti se, bliščati (bleščati) se, žareti: flagrant lumina nymphae O., flagrant ac micant oculi Sen. ph., flagrantis portitor undae Lucan.; z acc.: oculi mite quiddam … flagrantes Sen. ph. nekako milo … žareče.
b) pren. goreti, plamteti, žareti: Italia flagrans bello Ci. Italija, ki gori v vojni, cum omnia bello flagrarent L. ko je povsod plal vojni plamen, flagrante, adhuc … bello T. ker je še povsod plal vojni plamen, ker je še povsod razsajala vojna, uti cuiusque studium … flagrabat S. je plamtelo, flagrante … libertate T. ko je čut za svobodo še plamtel, bil še živ; navdušen biti za kaj, navdan biti s čim: flagrabant vitia libidinis apud illum Ci. v njem so žarele; enalaga: convivia, quae domesticis stupris flagitiisque flagrabunt Ci. pri katerih bo vse žarelo od … ; occ. α) od kake strasti ali za kaj goreti, — vnet biti, navdušen biti za kaj, navdan biti s čim: fl. desiderio, odio, studio dicendi Ci., vir flagrat cupiditate, mater flagrare coepit amentiā, invidiā flagrat ordo animus immortalitatis amore flagravit Ci., recentibus praeceptorum studiis flagrans Ci. ves goreč od vneme za nauke, ki si se jih pravkar navzel, flagrabat domus studio et cupiditate hominum Ci. je bila polna ljudi z gorečo ljubeznijo in željo, fl. pugnandi cupiditate N., cupidine O., ardore coeundi Col. eximio litterarum amore Q., amore audendi Sil., libidinibus in mulieres Suet.; pesn. z acc.: flagrans amor Heben Pr. vneta za … ; z inf. = goreče (živo) želeti: ire in aciem … flagrabant T., flagrant comitari Stat. β) (raz)srditi se: voce ducis flagrant animi Lucan. γ) nadlegovan (mučen) biti (v sl. navadno bolje z act. obratom), trpeti muke zaradi česa, trpeti kaj: fl. infamiā Ci., Suet. ali rumore malo H. na slabem glasu biti, fl. invidiā propter interitum C., Gracchi Ci. hudo osovražen biti, inopiā et cupidinibus S. fr., vitio gentisque suoque O., flagrantia levibus causis praecordia Iuv., curis flagrantia corda Sil. —

II. trans. komu ljubezen vneti do koga: miseram patri flagrabat (po drugih flammabat) Elissam Stat. — Od tod adj. pt. pr. flagrāns -antis, adv. flagranter,

1. goreč, plamteč, vroč: ara, domus O., flagrantem ramum eripit ab igne O., fl. telum V., Sil. blisk, strela, fulmen Varr. Atac. ap. Q., pinus V., canicula H., ruina Sil. gorečega stolpa, lacus sanguine flagrantes Sil., fax flagrantior (pren.) Vell., fax flagrantissima Amm., flagratissimus aestus (pren.) L., aestate flagrantissimā Gell., quae (pars terrae) est solis calore flagrantior Lact.

2. metaf.
a) svetel kot ogenj, bleščeč, žareč, žarek, žaren: Amm., Cl., oculi Ci., O., crinis O., monilia Val. Fl., vultus T., flagrantior aethere lampas Sil. (o soncu); enalaga: sidereo flagrans clipeo V., flagrans oculis T. s plamtečim pogledom.
b) goreč, vroč, žareč: genae V., Val. Fl.; o abstr.: studium, cupiditas Ci., cupiditas flagrantissima Val. Max., cupido flagrantior T., Aur., fl. amor H., Plin. iun., amor flagrans in aliquam T., amor flagrantissimus Val. Max., fl. oscula H., adhuc flagranti crimine comprehendi Cod. I. prav pri dejanju.
c) razburjen, razdražen, razsrjen, strasten, ognjevit, vnet, isker, živ(ahen), hud: multitudo Iudaeorum Ci., flagrans studio laudis Ci., flagrans … Lampadium fit Lucr., fl. tumultus V., comitia Plin., castra, arma, bella Sil., ingenium, pectus Val. Max., animus T. flagrantissimā eo in tempore gratiā Pallas T. v največji, ira flagrantior Ap., societatem alicuius … flagranter desiderare Aug., flagrantius percontans Aug., aviditas flagrantius adolescens Aug., tanto flagrantius amabit Fr., flagrantius exarsere Amm., (Gaium ac Lucium) destinari consules … flagrantissime cupiverat T.; enalaga: flagrantissima flagitia T. silno divje objestnosti.

flirtati glagol
1. (izkazovati seksualni interes) ▸ flörtöl, kacérkodikRada flirta z drugimi moškimi. ▸ Szívesen flörtöl más férfiakkal.
Sedela sta na kavču, se veliko smejala, ves čas flirtala in se dotikala. ▸ A kanapén ültek egymás mellett, sokat nevettek, miközben egyfolytában flörtöltek és gyakran egymáshoz értek.

2. (biti naklonjen čemu) ▸ flörtöl, kacérkodikKlub študentov zato ne flirta z nobeno izmed političnih opcij. ▸ Az egyetemisták klubja ezért nem kacérkodik egyetlen politikai opcióval sem.
Z igralstvom je flirtal že v študentskih letih in po slovesu od aktivnega športa mu televizijskih ter filmskih ponudb ni manjkalo. ▸ A színészettel már egyetemista korában is kacérkodott, az aktív sportolás befejezése után pedig hírnevének köszönhetően sok tévés és filmes felkérést kapott.
Laburisti so ga hitro obtožili, da flirta z angleškim nacionalizmom. ▸ A munkáspártiak hamar megvádolták azzal, hogy az angol nacionalizmussal kacérkodik.

3. (o nevarnosti) ▸ kacérkodik, szembenézEnajst minut nogometnega obračuna so gostje flirtali s pravim ponižanjem. ▸ A futballmeccs tizenegy percében a vendégeknek igazi megaláztatásban volt részük.
On je vrhunski igralec, ki vedno flirta z nevarnostjo. ▸ Kitűnő játékos, aki folyton a veszéllyel kacérkodik.

4. (izzivalno se obnašati) ▸ flörtöl, kacérkodik, kokettál
Svet gleda nanjo kot na uspešen fotomodel, ki zna na ukaz flirtati s kamero. ▸ A világ sikeres fotómodellnek tartja, aki utasításra képes kacérkodni a kamerával.