Franja

aparát (-a) m

1. teh. apparecchio; macchina:
brivski aparat rasoio (elettrico)
električni aparat apparecchio elettrico
fotografski aparat apparecchio fotografico, macchina fotografica
radijski aparat apparecchio radio, radioricevitore, radio
telefonski aparat apparecchio telefonico
rentgenski aparat apparecchio radiografico
aparat za gašenje estintore
ekspresni aparat za kavo macchina, macchinetta del caffè

2. anat. apparato; sistema:
prebavni aparat apparato digerente
živčni aparat sistema nervoso
anat., šport. gibalni aparat sistema motorio

3. (skupina ljudi) apparato:
državni aparat, upravni aparat apparato statale, apparato amministrativo

4. (dokumentacija k literarnemu, znanstvenemu delu) apparato:
kritični aparat apparato critico
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
gosp. aparat za ekspres kavo moca
teh. aparat za lepljenje incollatrice
film. aparat za podnaslavljanje titolatrice
agr. aparat za strižo tosatrice
med. aparat za ventilacijo pljuč ventilatore

apartar ločiti; odvrniti, odpraviti, oprostiti (obveznosti)

apartar la paja del grano ločiti pleve od zrnja
apartarse oddaljiti se, iti s poti; ločiti se v zakonu; odreči se
apartar la mano odtegniti roko
apartar de sí odvrniti od sebe

apáš apache m

apaši pl bandidos m pl, gente f del hampa

apertura f

1. odprtje, odprtost, odprtina:
apertura di una porta vratna odprtina

2. odprtina, razpoka:
un'apertura naturale del monte naravna razpoka v hribu

3. odprtina, razpon, odprtost:
apertura alare razpon kril
apertura di intelletto pren. odprtost, sprejemljivost za nove izkušnje

4. otvoritev, odprtje:
apertura di un negozio, di un gioco, della caccia otvoritev trgovine, igre, lova (lovske sezone)
apertura di credito odpiranje kredita
apertura di una mostra odprtje razstave
apertura dell'anno accademico otvoritev akademskega leta

5. pren. polit. odpiranje:
apertura a sinistra, a destra odpiranje v levo, v desno

6. fiz. apertura, premer odprtine:
apertura angolare aperturni kot
apertura numerica numerična apertura

7. šport igra na krilih (v košarki, nogometu)

apice m anat., astr.

1. vrh, konica:
l'apice di una lama konica rezila; pren. vrhunec, višek:
essere all'apice della gloria, del successo biti na vrhuncu slave, uspeha

2. anat. apeks:
apice polmonare pljučni apeks

3. astr. apeks

apnénec (-nca) m petr. calcare:
koralni, kremenasti, lapornati apnenec calcare corallino, silicifero, marnoso
žganje apnenca cottura del calcare

apokalíptičen apocalíptico

štirje apokaliptični jezdeci los cuatro jinetes del Apocalipsis

Apollodōrus -ī, m (Ἀπολλόδωρος) Apolodor,

1. sloviti retor iz Pergama, učitelj govorništva Oktavijana, poznejšega ces. Avgusta: Q., Suet., aridissimi... Apollodori libri T. Od tod Apollodōreī -ōrum, m apolodorovci, Apolodorovi pristaši: Q.

2. atenski slovničar okrog l. 140, učenec stoika Panajtija in slovničarja Aristarha; njegovo delo je ohranjeno: Varr., Ci. ep., Macr.

3. neki akademijski filozof, sodobnik epikurejca Zenona: Ci.

4. Apolodor z Lemnosa, pisatelj del o poljedelstvu: Varr.

5. zgodovinopisec iz Eriter (Ἐρυϑραί): Varr. ap. Lact.

6. zdravnika, eden iz ciprskega Kitija, drugi iz Tarenta: Plin.

7. atenski slikar: Plin.

8. neki kipar: Plin.

9. kruti tiran v Kasandreji: Ci., Sen. ph.

10. vojskovodja Aleksandra Vel.: Cu.

Apollōnius -iī, m (Ἀπολλώνιος) Apolonij,

1. Ap. Alabandensis s priimkom Μαλακός, Apolonij iz Alabande, gr. retor okrog l. 120: Ci.

2. Ap. Molō Apolonij Molon, gr. retor okrog l. 110, Ciceronov učitelj govorništva: Ci., Q., Suet.

3. Ap. Pergamēnus Apolonij Pergamski, pisatelj del o poljedelstvu: Varr., Col.

4. Ap. Rhodius Apolonij z Rodosa (Rodoški), spesnil ep Argonautica, ki ga je polatinil Publij Terencij Varon Atačan: Q.

5. Apolonij iz Minda, astronom: Sen. ph.

6. Ap. Tyaneus Apolonij iz Tiane (Τύανα), filozof: Lact., Aug., Vop., Amm.

appestare v. tr. (pres. appēsto)

1. okužiti

2. zasmraditi, zasmrajati:
il fumo del sigaro appestava la casa dim cigare je zasmrajal hišo

3. kvariti, spriditi

apprestare

A) v. tr. (pres. apprēsto)

1. pripraviti, pripravljati

2. nuditi:
apprestare le cure del caso a un infortunato nuditi (primerno zdravstveno) pomoč ponesrečencu

B) ➞ apprestarsi v. rifl. (pres. apprēsto) pripraviti, pripravljati se:
apprestarsi a sbarcare pripraviti se na izkrcanje

apurar (o)čistiti; izčrpati, porabiti; pretehtati, natančno preiskati; dokončati; nadlegovati; ameriška španščina (pri)siliti, priganjati

apurar responsabilidades krivce na odgovornost poklicati
apurarse mučiti se, pogum izgubiti, žalostiti se; Am pohiteti
apurarse por poco takoj pogum izgubiti
¡no se apure! le nič strahu!
apurar la copa del dolor hasta las heces izpiti čašo trpljenja do dna

ara samostalnik
1. pravo (vnaprejšnje plačilo dela kupnine) ▸ foglaló, előlegOb podpisu pogodbe se plača deset odstotkov are, preostali del kupnine pa ob primopredaji. ▸ A szerződés aláírásakor tíz százalék előleget kell megfizetni, a vételár fennmaradó részét pedig az átadáskor kell kifizetni.
Posel je bil s sklenjen s podpisom pogodbe in plačilom are. ▸ Az üzlet a szerződés aláírásával és az előleg kifizetésével köttetett meg.

2. Ara (ptica) ▸ arapapagáj, ara
Odšla je v trgovino z malimi živalmi in zagledala čudovito aro. ▸ Elment egy kisállat-kereskedésbe, és meglátott egy gyönyörű arát.
Prelepa modro-rumena ara se sprehaja po vrtu in ponosno razkazuje svoje lepo perje. ▸ Egy gyönyörű kék-sárga ara járkál a kertben, büszkén mutogatva gyönyörű tollazatát.

arabeska samostalnik
1. umetnost (okrasek; vzorec) ▸ arabeszkVsepovsod so po zidovih številne arabeske, po tleh marmor in tu in tam lončnice. ▸ A falakon számos arabeszk, a padlón márvány, itt-ott cserepes növények.
Fasado je prekril s kovinskimi naoknicami v slogu arabskih arabesk. ▸ A homlokzatot arab arabeszk stílusú fém zsalukkal díszítette.

2. glasba (skladba ali del skladbe) ▸ arabeszkSolist z arabeskami poudarja določene orkestrske barve in njihova razpoloženja. ▸ A szólista arabeszkekkel hangsúlyozza a zenekari színeket és azok hangulatát.

3. (plesna figura) ▸ arabeszk
Plesalkin gib je izrazito prežet z liričnostjo: izredno senzibilne roke, lahkotnost giba, visoke in precizne arabeske. ▸ A táncosnő mozgása kifejezetten lírai: rendkívül érzékeny kézmozdulatok, könnyed mozgás, magas és precíz arabeszkek.

4. (misel ali pripoved) ▸ tekervényes történet, cikornyás történet
Hvala lepa za človeka, ki si ne zna na hitro s priročnimi arabeskami okrasiti življenjepisa! ▸ Mire megyek olyasvalakivel, aki képtelen cikornyás elemekkel gyorsan megszépíteni az önéletrajzát!
Zavozlane rebuse tega mesta sem najprej odkrival v njegovih iskrivih pisateljskih arabeskah, zdaj pa jih odkrivam še v minimundusu njegovega puba. ▸ A város titokzatos rébuszait először sziporkázó, tekervényes történeteiben fedeztem fel, most pedig a kocsmája minimunduszában.

5. (motiv, ki spominja na arabesko) ▸ arabeszk, tekervényes motívum, cikornyás motívum
Vsak plesalec je v roki držal kratek meč, s katerim je moral izvesti zahtevno arabesko, tako da je z zaporednimi gibi rok in nog nakazoval izmenične poteze medsebojne agresivnosti in podreditve. ▸ Mindegyik táncos rövid kardot tartott a kezében, amellyel egy összetett cikornyás formagyakorlatot kellett végrehajtaniuk, a karok és lábak egymást követő mozdulataival a kölcsönös agresszió és behódolás váltakozó gesztusait sugallva.
Iz gobca se mu je cedila tenka nit sline in na tleh kabine risala arabesko. ▸ A pofájából vékony nyálcsík csordogált, és cikornyás alakzatot rajzolt a fülke padlójára.

6. (kompleksen preplet) ▸ kavalkád, egyveleg
Okusi so se prepletli v pravo arabesko in nas spodbudili k premlevanju ponudbe z jedilnega lista. ▸ Az ízek valódi kavalkádban tobzódtak, és arra sarkaltak bennünket, hogy alaposan áttanulmányozzuk az étlap kínálatát.
Čakala me je nova celina, črna kot oglje, peščena arabeska hašiša in žalostnih večerov, v katerih se vonj dima meša z laježem psov pod neskončnimi zvezdami. ▸ Várt rám az új kontinens, szénfekete, a hasis és a szomorú esték kavalkádja a homokban, ahol a füst szaga elvegyült a kutyák ugatásával a végtelen égbolt alatt.

arbítrij (-a) m knjiž. (presoja, strokovno mnenje) giudizio, valutazione, stima:
arbitrij izvedenca il giudizio del perito

árbol moški spol drevo; vreteno, os; jambor

árbol de costados rodovnik
árbol frutal sadno drevo
árbol mayor glavni jambor
árbol de Navidad, árbol de Noel božično drevo
árbol del pan kruhovec
árbol de adorno okrasno (vrtno) drevo

arca ženski spol skrinja, zaboj; krsta, rakev; barka; omara za denar, blagajna

arca de caudales blagajna
arca cerrada (fig) zaprt značaj
arca de Noé, arca del diluvio Noetova barka
arca de pan trebuh, vamp
el buen paño en el arca se vende dobro blago se samo prodaja
arcas pl (kraljevska) zakladnica

arco m (pl. -chi)

1. lok:
tendere l'arco napeti lok: pren. meriti v kaj
stare con l'arco teso pren. biti zelo pozoren, previden, oprezovati
PREGOVORI: l'arco sempre teso si spezza preg. lok, ki je vedno napet, poči

2. mat. lok

3. arhit. lok, obok:
arco a tutto sesto polkrožni lok
arco a sesto acuto šilasti lok
arco rampante oporni lok

4.
arco del cielo, arco celeste nebesni svod, obok
arco delle sopracciglia lok obrvi
arco trionfale slavolok

5. elektr.
arco voltaico, elettrico električni oblok
saldatura ad arco obločno varjenje
lampada ad arco obločnica

6.
l'arco della vita življenjski krog, ciklus, življenjska doba
nell'arco di quattro secoli quella civiltà si sviluppò e decadde v štirih stoletjih je ta civilizacija doživela razcvet in propad

7. glasba lok:
strumento ad arco godalo
gli archi godala
concerto per archi godalni koncert
quartetto d'arco godalni kvartet

areál (-a) m (površina) area, areale, superficie; lingv. area:
gozdni areal superficie boschiva
areal bukovega gozda areale del faggio

Arēmoricus (Armoricus) 3 (kelt.) obmorski, primorski: civitates C. primorske države (današnja Bretanja in del Normandije), Aremorici tractūs Sid. = subst. Arēmorica -ae, f: Plin. ali Arēmoricum -ī, n: Eutr. Aremorik(a), Primorsko: gens Aremorica Aus., Aremoricus pontus Aus. Bretanjsko morje; subst. Arēmoricus -ī, m (kolekt. = Arēmoricī -ōrum, m) Primorec, Primorci: Sid.