Franja

dremanje samostalnik
(kratko spanje) ▸ szendergés, bóbiskolás, szunyókálásČe boste na budilki vztrajno pritiskali gumb za dremanje, se ne boste spočili. ▸ kontrastivno zanimivo Ha a szundi gombot kitartóan nyomkodja az ébresztőn, nem alussza ki magát.
Tudi nekajminutno popoldansko dremanje ima blagodejen učinek za organizem. ▸ Még a néhány perces délutáni szunyókálás is jó hatással van a szervezetre.

drobencljati glagol
1. (fizično premikati se) ▸ tipeg, lépdegél
Ozrl se je po stavbah in učencih, ki so drobencljali okoli. ▸ Körbenézett az épületeken és a körülötte tipegő tanulókon.
Sredi dopoldneva sta spila kavo v topli kavarnici in opazovala mimoidoče drobencljati skozi mraz. ▸ A délelőtt közepén kávét ittak egy apró, szívélyes kávézóban, és figyelték, hogyan tipegnek a járókelők a fagyban.

2. lahko izraža negativen odnos (o delovanju, aktivnosti) ▸ tipeg, lépdegél
In bi takole družno vsi skupaj drobencljali referendumu zmagovito naproti, če ga ne bi še bolj lomili ravno - zagovorniki. ▸ És így mindnyájan közösen tipegtünk volna a győztes népszavazás felé, ha nem éppen annak szószólói baltázták volna el még jobban.
Njene misli so še vedno drobencljale po robu zavesti, v tistem napol budnem stanju, ki ga prepredajo sanje in resničnost. ▸ A gondolatai még mindig a tudat határán lépdegéltek, abban a félig éber állapotban, amelyet az álmok és a valóság elemei szőnek át.

droga samostalnik
1. pogosto v množini (mamilo) ▸ drog, kábítószerKokain je takoj za kanabisom druga najpogosteje uporabljena prepovedana droga. ▸ A kannabisz után a kokain a második leggyakrabban használt tiltott kábítószer.Ko zasvojenci, ki so psihično ali fizično odvisni, prenehajo jemati droge, nastopi kriza. ▸ Amikor a pszichés vagy lelki függőségben szenvedők abbahagyják a drogozást, válságba kerülnek.
Povezane iztočnice: trda droga, mehka droga, sintetična droga, plesna droga, psihoaktivna droga, halucinogena droga

2. (zdravilna snov) ▸ gyógyhatású szer, gyógynövényV pediatriji uporabljamo zdrobljeno drogo za čaje že od prvega tedna starosti naprej. ▸ A gyermekgyógyászatban porított gyógynövényekből főzünk teát már egyhetes kortól.Čaj pripravljamo tako, da dve jedilni žlici droge prelijemo s četrt litra vroče vode. ▸ A tea elkészítéséhez két evőkanál gyógynövényt negyed liter forró vízzel leforrázunk.Več stoletij je kasija spadala med najdražje rastlinske droge. ▸ A kasszia több évszázadon keresztül a legdrágább gyógyhatású növényi szerek közé tartozott.
Dragocene droge namreč vedno zdrobimo šele neposredno pred pripravo poparkov, prevretkov ali kopeli. ▸ Az értékes gyógynövényeket mindig közvetlenül a párlatok, főzetek vagy fürdők készítése előtt morzsoljuk fel.
Slez je priporočljiva droga brez nezaželenih učinkov. ▸ A mályva ajánlott gyógyhatású szer, melynek nincsenek nem kívánatos mellékhatásai.

3. izraža pozitiven odnos (o aktivnosti) ▸ drog
Za šport pa se ve, da je tako ali tako najboljša droga. ▸ Köztudott, hogy a sport a legjobb drog.
Glasba je najboljša droga in vedno se trudim, da v glasbo vložim največ, kar lahko. ▸ A zene a legjobb drog, és mindig törekszem rá, hogy a legtöbbet adjam bele.

drsalni slog stalna zveza
šport (o teku na smučeh) ▸ korcsolyázó stílus [sífutás] ▸ skate stílus
Smuči za drsalni slog so se nato vse bolj razvijale, v klasičnem slogu pa se ni zgodilo veliko. ▸ A korcsolyázó stílusú síléceket továbbfejlesztették, de a klasszikus stílusban nem sok minden történt.

družbeno omrežje stalna zveza
(spletna aplikacija) ▸ közösségi hálózat, közösségi háló
Na družbenih omrežjih se prah okrog spornega žreba zlepa ni polegel. ▸ A közösségi hálózatokon nem csillapodott egykönnyen a botrányos sorsolás miatti felháborodás.
Sopomenke: družabno omrežje

držati se česa kot pijanec plota frazem
(močno vztrajati pri čem) ▸ ragaszkodik, mint részeg a kerítéshez
Čeprav imate na razpolago kopico možnosti, se boste kot pijanec plota držali zgolj ene. ▸ Annak ellenére, hogy számos lehetőség áll a rendelkezésére, csak az egyikhez fog ragaszkodni, mint részeg a kerítéshez.
Radi imate tradicijo, vendar se je ne držite vedno kot pijanec plota. ▸ Szereti a hagyományokat, de nem ragaszkodik hozzájuk, mint részeg a kerítéshez.
Sopomenke: oklepati se česa kot pijanec plota

dūcō (st.lat. doucō) -ere, dūxī, ductum (prvotno *deucō; prim. lat. dux, nem. ziehen vleči, Zeuge, zeugen)

I.

1. vleči: d. sacra pilentis per urbem V., pondus aratri O., navem per adversas undas (proti vodi) O., difficile iter, vix quā singuli carri ducerentur C. koder so se … mogli peljati, d. capellam V. za seboj vleči, sidera crinem ducunt V. vlečejo za seboj, d. retia ducentia pisces O., subtemen ductum inter stamina O., d. ferrum per alicuius viscera Sil. meč v telo poriniti; d. os Ci. ali vultum ad fastidia, ad suspiria O. zategniti; sibi quisque ducere trahere rapere S. (gl. traho II., 2.); occ. s proleptičnim obj. (vlekoč) narediti, delati, napraviti, tvoriti, ustvariti,
a) = presti: fila, lanas O., stamina O., Tib., pensa manu Iuv.; pren.: forte epos ducit H. plete junaško pesnitev, d. carmina, versūs O. pesniti; d. lineam Cels., Plin., Q. povleči, potegniti, litteram in pulvere O. narisati, orbem Sen. ph., Q., flamma apicem per aëra duxit O. (gl. apex), colaphum alicui d. Q. klofuto pripeljati komu, klofniti, gravem, sibi alapam duxit Ph. močno se je klofnil.
b) iz kovine, marmorja idr. (iz)oblikovati, izdel(ov)ati, ustvariti (ustvarjati): alii thoraces aēnos aut lēvīs ocreas lento ducunt argento V., vivos ducunt de marmore vultus V., d. lateres Vitr., aliquem ex aere Plin.
c) stavbe idr. (z)graditi, postaviti (postavljati), spelj(ev)ati: parietem Ci., murum L., muros H., vallum C. nasuti, fossam C., Plin. iun. izkopati, vallum fossamque L., viam L., arcum O.

2. = producere iztegniti (iztezati), raztegniti (raztezati): ut muliercula mihi digitulos ducat Sen. ph., pren. na dolgo vleči, na dolgo raztegniti (raztezati): longas voces in fletum V., amores (svoje hrepenenje) in longum V.; od tod d. tempus Ci., N. odlašati, zavlačevati, bellum Ci., N. idr. vojno zavlačevati, vitam longius V., O. podaljš(ev)ati, vitam per extrema V. ali animam L. životariti, horas flendo V. ure prejokati, noctem ludo V. preigrati, aetatem H. ali aetatem in litteris Ci. preživeti, cum res diu ducta esset N. se je bila zavlekla, diem ex die d. C. odlašati iz dneva v dan.

3. nase vleči, k sebi vleči (potegniti): minutum ferrum (železni koščki), quod similes (magnetae) lapides similiter ducunt Varr., magnes ducit ferrum Pr., d. frena manu O. nategniti, remos O. veslati, bracchia (arcūs) V. nape(nja)ti, alterna bracchia O. pri plavanju krčiti in iztezati = plavati; occ. nase vzeti, nase jemati, dobi(va)ti: formam O., pallorem ducunt rami O. bledijo, ducit uva colorem O. se barva, dobiva barvo, rimam duxerat paries O. je bila počila, cānentem plumā d. senectam V. osiveti in postarati se, d. cicatricem L.; pren.
a) k sebi privabiti (privabljati), mikati, zanimati, zabavati, razveseljevati: nescio quā natale solum dulcedine captos ducit O., (Orpheus) dum carmine silvas et saxa ducit O., pocula ducentia somnos H., O., ducit uterque color Pr., quos ipsa pericula ducent Lucan., ducite ab urbe domum, mea carmina, ducite Daphnin V.; v pass.: fabellarum auditione ducuntur Ci.
b) koga prevze(ma)ti, zavajati: errore duci Ci.

4. iz česa vleči, potegniti, izdreti (izdirati): sortes d. Ci. žrebati, ea, quae aequatis sortibus ducuntur Ci., stat ductis sortibus urna V., sacerdos sorte ductus V. izžreban, tako tudi: sorte ducti e primoribus T., sorte iudex in reum ductus Suet.; vaginā d. ferrum (meč) O., auxilium ducto mucrone petebat V.; pren.: d. anhelitūs O. sopsti, gemitūs de (ab) imo pectore V. globoko vzdihovati, alto suspiria pectore O., fletum Pr. stokati, verba longā morā Pr. izjecljati; pren.
a) zaje(ma)ti, povze(ma)ti, izvesti (izvajati), (rod) nadaljevati: ingressionem non ex oratoriis disputationibus d. Ci., unde haec omnis causa ducitur Ci., unde hoc mendacium ductum est? Ci. od kod se je … vzela? d. genus Olympo V., originem ab aliquo H., ortūs ab Elide O., generis primordia ab aliis O., a sanguine Teucri d. principium O.; tua sectus orbis nomina ducet H. bo dobil tvoje ime, qui duxit ab oppressa meritum Carthagine nomen (= Scipio Africanus minor) H.; poseb. etimološko izvesti (izvajati), izpelj(ev)ati: ab eundo nomen (Iani) est ductum Ci., di Penates sive a penu ducto nomine … , sive ab eo, quod penitus insident Ci., quod (nomen) utrumque a Graeco est ductum Q.
b) duci = izhajati, zače(nja)ti, izvirati: ab eodem verbo ducitur saepius oratio Ci.

5. vase vleči,
a) z dihanjem vase vleči, vdiha(va)ti: spiritum (auram bonam floris Min.) naribus Varr., spiritum Ci., Corn., Cu., Sen. ph. dihati, portūs, quibus vitam et spiritum ducitis Ci., ab aëre eo, quem spiritu ducimus Ci., quae (anima) ducta est spiritu Ci., neque habet quas ducat spiritus auras O. nima zraka, ki bi ga mogel dihati, frigus ab umbra d. O. hladni zrak v senci dihati, naribus d. tura H.; pesn.: somnos d. V. dremati, spati.
b) piti, (v)srkati, vsrkavati, srebati: nectaris sucos, pocula Lesbii, Liberum H., situlas duas plenas mero Vop.; pren.: d. sollicitae iucunda oblivia vitae H. prijetno pozabljati … življenja (prim.: longae ducentem oblivia poenae Val. Fl.); z metonimičnim obj.: puer ducens (ubera) O. sesajoč.

II.

1.
a) peljati, voditi: loro equum N., loris equos L., principes obsidum loco C., aliquem ante currum L., vinctum ante se Thuynem agebat, ut si feram bestiam captam duceret N., d. aliquem per omnia V., ducente deo V. ob božjem vodstvu, nullo ducente O. brez vodnika, illum … non equus impiger curru ducet Achaico victorem H., quem ducit priva navis H.; poseb. se ducere pobrati se, zmuzniti se, popihati (jo): Kom., Ci. ep.; pren.: duci ventre levem H. trebuhu rad streči. Kam? se ad regem Pl., se duxit foras Ter., d. aliquem intro ad aliquem Ter., qui hospites ad ea, quae visenda sunt, ducunt Ci., manu d. aliquem ad limina in tecta V.; occ. α) drž.pr. in jur. koga za kazen kam odpeljati, odvesti: d. aliquem in carcerem, in vincula Ci., L. idr., ad mortem Ci., N. idr., ad necem Ci., ad supplicium Ci., Suet., in ius (pred sodišče) L., tudi samo ducere, duci (sc. ad supplicium) Sen. ph., Plin. iun., Suet., ducite nos quo lubet tamquam quidem addictos Pl., ducite, ubi ponderosas crassas capiat compedes Pl., addictus Hermippo et ab hoc ductus est Ci., nos iube duci Cu., toto itinere non ducitur, sed trahitur Sen. rh. β) medic. odvajati: sanguinem Plin., alvum Cels. trebuh sčistiti, drisko imeti.
b) koga odpeljati, odvesti; od kod? eum hinc domum Ci., quadrupedes praesepibus (abl.) O., se a Gadibus Asin. Poll. in Ci. ep.
c) pren. α) napelj(ev)ati: aquam non longe a villa Ci., aquam per fundum alicuius Varr., Ci. ep., aquam in urbem L. β) kam peljati, držati (o cestah, poteh): quā te ducit via, dirige gressum V., Brundisium Minuci melius via ducat an Appi H., duxit via in leniter editum collem L., monstro viam, quae ducat ad undas O., via … ducit ad infernas sedes O., iter, … Stygiam qua ducat ad urbem, ignorant O. γ) koga k čemu gnati, nagniti (nagibati), usmeriti (usmerjati), napotiti: quo quemque ducebat voluntas Ci., ali spes Cu., ita me ad credendum tua ducit oratio Ci.; v pass.: litteris eorum et urbanitate Chrysogonus ducitur, ut … Ci., cives laude et gloria ducuntur Ci., rerum ordine ducor O. hočem se pustiti voditi. Pogosto pt. pf. (ki se ne prevaja): studio philosophiae ductus N. iz nagnjenja do … , amore ductus N. ali caritate patriae ductus N. iz ljubezni, suspicione ducti N. zaradi suma.
č) koga za nos voditi, vleči, potegniti, za norca imeti, varati: repperi, qui senem ducerem Pl., etiam nunc me ducere istis dictis postulas? Ter., ut phaleratis dictis ducas me Ter., calamo salientes ducere pisces O., promissis ducere amantem Pr.

2. occ.
a) privesti, pripeljati: duc nigras pecudes V., equum duci iubet V.; pren.: (Lucifer) ducit diem V., (sidera) ducunt noctem V., ducere soporem Tib.
b) kam s seboj vzeti (jemati): suas mulierculas secum in castra Ci., in provinciam poëtas Ci., Ennium in Aetoliam Ci. poet., uxorem in convivium N., in Hispaniam secum duxit filium N., iube dona (me) ducere V. daj (mi), da vzamem s seboj, quos Mincius ducebat in aequora pinu V. ki jih je Mincij s seboj ven … peljal, mihi ducendus est comes H., vellem, me duxisses O. da bi me bil s seboj vzel, duxit sua praemia victor O. je s seboj vzel = je dobil.
c) žensko (kot nevesto, ženo) na svoj dom peljati, žensko v zakon vzeti, za ženo vzeti, poročiti, z žensko poročiti se, (o)ženiti se: qui … ducit uxorem domum Pl., quis east, quam vis ducere uxorem? Pl., hodie uxorem ducis? Ter., duxit uxorem … optumi et calamitosissumi viri filiam Ci., Orgetorigis filiam in matrimonium duxerat C., una (uxor), … quam domo secum duxerat (= in matrimonium duxerat) C., ducere ex plebe L. plebejko poročiti, coniuges, quas iuvenes duximus Cu., coniuges ducunt Iust. ženijo se; v pass.: tibi ducitur uxor V., datur ducenda (za ženo) Lavinia Teucris V.; abs.: si tu negaris ducere, ibi culpam in te transferet Ter., dic te ducturum Ter., qui ducit O. ženin; sramotilno: scortum (scorta) ducere Pl.; redko o ženski = omožiti se: Cod. I.
č) (sprevod idr.) voditi, prirediti (prirejati), pripraviti (pripravljati): pompam, materno cineri pompam O., pompas ad delubra V., alicui funus Ci., tristia funera d. V., exsequias Cu., Plin., choros H. rajati, plesati, quae (Naïdes) … festas duxere choreas O.

3. voj.
a) čete peljati, voditi, veleti korakati (marširati): in Galliam mutilatum ducit exercitum Ci., vestros nautas contra Carthaginem Scipio duxit Ci., d. exercitum Uticam, ali in Bellovacos, ali in fines Suessionum, ali ab Allobrogibus in Segusiavos, d. reliquas copias contra Labienum, cohortes ad eam partem munitionum C., Epaminondas exercitum duxit in Peloponnesum adversus Lacedaemonios N., naves ex Syria in Asiam ducere iussus erat N., recto itinere d. exercitum ad eos, quos … L., iussus partem legionum ipse aut per filium in Armeniam ducere T.; pass. (o vojakih): quam in partem aut quo consilio ducerentur C.
b) abs. (o vojskovodji) marširati, naprej pomakniti (pomikati) se, naprej iti, napredovati: (Mettius) ducit quam proxume ad hostem potest L., Tullus … contra hostes ducit L., profectus ex hibernis in Etruriam ducit L., castra in viam deferunt, qua Hannibal ducturus erat L.
c) voditi = na čelu iti (korakati, marširati), veleti komu na čelu korakati: pars equitum ducebant T., agmen d. Cu. biti sprednja četa, legiones expeditas d. C.
č) poveljevati, velevati, zapovedovati komu: qua in legatione (Murena) duxit exercitum Ci., L. Catilina ducit exercitum hostium Ci., cum (Eumenes) … imperator (kot vojskovodja) exercitum duxisset N., qui primum pilum ad Caesarem duxerat C. ki je bil pri Cezarju (= v Cezarjevi vojski) poveljeval prvemu manipulu (triarijev), ordinem d. C. centuriji poveljevati, biti stotnik, cum adhuc ordines duceret Suet., d. aciem, turmas, Rutulos V.; pren. prvi biti, glavar biti, načelnik biti, načelovati (v čem, čemu): d. ordines, familiam Ci., toros O., classem (discipulorum) Q.

III.

1. meniti, imeti za kaj, šteti za kaj, smatrati za kaj (gr. ἡγεῖσϑαι): sic equidem ducebam animo rebarque futurum V.; v act. z dvojnim acc.: malum quom amici tuom ducis malum Pl., repulsam tuam duxerunt triumphum suum Ci., omnia pericula levia duxerunt Ci., ista nimis antiqua ac stulta ducimus Ci., aliquem victorem d. N., nil rectum nisi quod placuit sibi ducunt H., id optimum d. Cu.; v pass. z dvojnim nom.: poenā ille dignus ducitur N.; z ACI: qui se regem esse ducebat Ci., ut omnia tua in te posita esse ducas Ci., si vectigalia nervos esse rei publicae semper duximus Ci., qui ei quoque rei fructum suo iudicio tribuendum esse duxerunt Ci., quod nefas esse duceret N., nihil eum efficere non posse ducebant N. menili so, da more vse storiti, quae mox usui fore ducebat S., equidem ego fabulam fictamque rem esse ducebam L.; s predikatnim gen.: (id) continentis debet duci N. (to) se mora šteti za vzdržnost, tutelae deinde nostrae duximus L., tamen officii duxit Suet.; z gen. pretii: d. aliquid parvi, d. aliquid pluris Ci. kaj malo, više ceniti; s finalnim dat.: vos eritis iudices, laudin' an vitio duci id factum oporteat Ter., si quis despicatui ducitur Ci. če koga zaničujejo, aliquid laudi d. N. v slavo šteti, honori ducitur S. šteje se v čast (prim.: id mihi honori est Ci.); s prepozicionalnimi izrazi ali samim abl.: d. aliquid in malis Ci. med zla šteti, aliquem in hostium numero C. med sovražnike (za sovražnika) šteti, deorum numero eos solos ducunt, quos cernunt C. med bogove štejejo le tiste, d. in gloria Plin. v slavo šteti, za slavno imeti, tu ausus es pro nihilo … tot res sanctissimas ducere? Ci., supra ea veluti ficta pro falsis ducit S., d. aliquem pro hoste Lact., vos adfinium loco ducerem S.

2. occ.
a) ceniti, računati, v račun vzeti (jemati), preračuna(va)ti: ut peraeque ducerent Varr., nonaginta medimnûm milia duximus Ci., fenus quaternis centesimis d. Ci., dico me centesimas ducturum Ci. ep., centesimis sexennii ductis Ci. ep., non duco in hac ratione eos (oratores), quibus … Ci. ne jemljem v račun, ne vštevam, sicuti fit, cum ter terna ducuntur Gell.
b) rationem alicuius rei ducere kaj v poštev vzeti (jemati), upoštevati kaj, ozirati se, gledati na kaj: facultatis ad agendum ducta ratio est Ci., qui dicerent, … officii rationem in omni vita, non commodi esse ducendam Ci., d. rationem salutis meae Ci. ep., d. suam quoque rationem Ci. tudi svojo korist upoštevati, duxi meam rationem Ci. ep.

Opomba: Star. imp. duce: Pl.; inf. pr. pass. ducier: Ter. Sinkop. pf. duxti (= duxisti): Varr., Cat., Pr.; inf. pf. act. duxe (= duxisse): Varr.

dūmus -ī, m (st.lat. dusmos, prim. nem. zausen) grmovje, grmičevje: Ci., V., Sen. ph., Lact. idr.

dvojnica samostalnik
1. (podobna ženska) ▸ hasonmás
Nekoč sem bila na nekem sprejemu z dvojnico princese Diane. ▸ Egyszer egy fogadáson voltam Diana hercegnő hasonmásával.

2. (v filmih) ▸ dublőrŠe vedno v vseh akcijskih prizorih noče dvojnice. ▸ Még mindig nem hajlandó minden akciójelenetben dublőrt használni.
Zdaj imam za nekatere prizore dvojnico, šele po okrevanju bomo posneli akcijske prizore. ▸ Néhány jelenethez már van dublőröm, az akciójeleneteket pedig a felépülésem után fogjuk leforgatni.

3. (o lutki) ▸ hasonmás
Prelepa pevka je v hiši voščenih lutk Madame Tussauds v Londonu predstavila svojo dvojnico. ▸ A gyönyörű énekesnő a londoni Madame Tussauds-ban mutatta be hasonmását.

4. (podobna stvar) ▸ hasonmás
Omenjeno knjigo odlikujejo nazorne in natančne barvne ilustracije ter primerjalno opisane užitne gobe in njihove neužitne in strupene dvojnice. ▸ A könyv szemléletes és részletes színes illusztrációkat tartalmaz, valamint az ehető gombák, illetve nem ehető és mérgező hasonmásaikat hasonlítja össze leírásokban.

5. jezikoslovje (o besedi) ▸ pár, két forma, alakpárTudi slovarji angleščine kdaj navajajo dvojnice za angleško in ameriško izgovarjavo. ▸ Az angol szótárak néha feltüntetik az angol és az amerikai kiejtés két formáját.

6. astronomija (sistem dveh zvezd) ▸ kettőscsillag
Večina zvezdnih sistemov v vesolju je namreč dvojnic (dve zvezdi), zaradi česar naše samotno Sonce deluje nekam nenavadno. ▸ Az világegyetemben a legtöbb csillagrendszer kettőscsillag-rendszerű (két csillag), ezért magányos Napunk kissé szokatlan jelenség.
Sopomenke: dvojna zvezda, dvozvezdje

dvonožec samostalnik
1. (o živali) ▸ kétlábú
Vseeno je, če se odločimo za dlakastega štirinožca ali pernatega dvonožca: žival nam pomaga razporediti dan. ▸ Mindegy, hogy egy szőrös négylábú vagy egy tollas kétlábú mellett döntünk: segít beosztani a napunkat.

2. izraža negativen odnos (o človeku) ▸ kétlábú szerzet, približek prevedka ▸ két lábon járó teremtmény
Če vam je to premalo, se zapeljite na najbližjo cesto, kjer podivjanih dvonožcev v jeklenih štirikolesnikih nikoli ne zmanjka. ▸ Ha ez nem lenne elég önöknek, hajtsanak ki a legközelebbi útra, ahol sosincs hiány a négykerekű járgányokban száguldozó kétlábú szerzetekből.

ekološka psihologija stalna zveza
psihologija (področje psihologije) ▸ ökológiai pszichológia
Učinki okolja niso med seboj izolirani, zato ekološko psihologijo zanimajo vzajemni učinki različnih elementov okolja. ▸ A környezeti hatások nem különülnek el egymástól, ezért az ökológiai pszichológia a környezet különböző elemei közötti kölcsönhatásokkal foglalkozik.
Sopomenke: okoljska psihologija

ekstremizem samostalnik
1. (fanatizem) ▸ extremitás, szélsőségesség, szélsőséges irányzatPripravili so tudi kazenske, disciplinske in delovnopravno ukrepe za boj proti desnemu ekstremizmu in ksenofobiji. ▸ Büntetőjogi, fegyelmi és munkajogi intézkedéseket is előkészítettek a jobboldali szélsőségesség és az idegengyűlölet megfékezésére.

2. (v športu) ▸ extremitás, extrémZa ekstremizem nisem bil rojen, zase sem čutil, da naj obvladam toliko alpinistične spretnosti, da bom kos klasičnim vzponom na klasične alpske vrhove. ▸ Nem születtem bele az extrém sportba, éreztem, hogy úgy kell elsajátítanom az alpinista készségeket, hogy képes legyek klasszikus módon meghódítani a klasszikus alpesi csúcsokat.

elita samostalnik
1. (najvplivnejši posamezniki) ▸ elitLjudje stradajo, elita pa kopiči milijarde. ▸ Az emberek éheznek, az elit pedig halmozza a milliárdokat.
Svetovna arheološka elita še vedno meni, da najdba ni delo človeških rok. ▸ A világ régészeti elitje még mindig úgy véli, hogy a lelet nem emberi kéz munkája.

2. (najboljši športniki) ▸ élvonalSlovenska nogometna reprezentanca je v svetovni eliti. ▸ A szlovén labdarúgó-válogatott a világ élvonalába tartozik.
Na 156 kilometrov dolgi progi je nastopilo 130 kolesarjev v kategorijah elite in pod 23 let. ▸ kontrastivno zanimivo A 156 kilométer hosszú pályán 130 kerékpáros lépett fel az elit és az U-23-as kategóriában.

embalaža samostalnik
1. (material za shranjevanje) ▸ csomagolás, csomagolóanyag, göngyöleg, kiszerelésPovezane iztočnice: jajčna embalaža

2. (zunanja podoba) ▸ külcsín, külsőség, csomagolásNeki kritik je zapisal, da je bil koncert samo embalaža brez prave vsebine. ▸ Egy kritikus azt írta a koncertről, hogy csak tartalom nélküli üres csomagolás volt.
Da bi bil film dobro blago za prodajo, mora imeti nekakšno vsebino in ni ga dovolj samo zaviti v lepo embalažo. ▸ Ahhoz, hogy jól el lehessen adni a filmet, tartalmasnak kell lennie, nem elendő csak a szép csomagolás.
Lili zgolj lepi moški ne zanimajo, saj ima raje kvalitetno vsebino kot lepo embalažo. ▸ Lilit nem érdeklik a csupán szép férfiak, mivel a belbecset részesíti előnyben a külcsínnel szemben.

emigracija samostalnik
1. (izseljevanje) ▸ emigráció, kivándorlásPolitično nasilje in socialne razmere so sprožili emigracije v Avstralijo in Severno Ameriko. ▸ A politikai erőszak és a társadalmi körülmények idézték elő az Ausztráliába és Észak-Amerikába irányuló kivándorlást.

2. (življenje v tujini) ▸ emigrációTam je Brecht režiral drame, ki jih je napisal med emigracijo v ZDA. ▸ Brecht ott drámákat rendezett, amelyeket az USA-ban töltött emigrációja alatt írt.
Nasprotoval je fašizmu in zato živel v emigraciji. ▸ Ellenezte a fasizmust, ezért emigrációban élt.

3. (izseljenci) ▸ emigráció, emigránsok, kivándoroltakSlovenska emigracija do konca druge svetovne vojne pravzaprav ni imela pomembnejših časopisov. ▸ A szlovén emigrációnak a II. világháború végéig tulajdonképpen nem volt jelentősebb újságja.
Castro je dejal, da je nakup prijateljski odziv na prijateljsko gesto ZDA, s čimer je še bolj razbesnel kubansko emigracijo v ZDA. ▸ Castro azt mondta, hogy a vásárlás barátságos lépés az USA barátságos gesztusára, amivel még jobban feldühítette az USA-ban élő kubai kivándorlókat.

empiričen pridevnik
(izkustven) ▸ empirikusSvojih trditev ni vedno podprla z močnimi empiričnimi dokazi. ▸ Állításait nem mindig támasztotta alá empirikus bizonyítékokkal.
Raziskovalna naloga vsebuje teoretični in empirični del. ▸ A kutatás teoretikus és empirikus részből tevődik össze.
Povezane iztočnice: empirična literarna veda, empirična literarna znanost

enoročno prislov
(z eno roko) ▸ fél kézzel, egykezesen, egy kézzel
Sistem izbire programov je dokaj preprost in tudi enoročno nastavljiv. ▸ kontrastivno zanimivo A programválasztási rendszer meglehetősen egyszerű, így egy kézzel is be lehet állítani.
Uporabljamo ga enoročno in ne zahteva dodatne moči. ▸ Fél kézzel használható, nem kell különösebb erő hozzá.
Malo je igralk, ki igrajo backhand enoročno. ▸ Kevés az a női játékos, aki a fonák ütést egykezesen is meg tudja csinálni.

epidemija samostalnik
1. (hitro širjenje bolezni) ▸ járvány, epidémiaZadnja velika epidemija kuge v Evropi je bila leta 1666. ▸ Európában az utolsó nagy pestisjárvány 1666-ban volt.
Epidemija virusa HIV in bolezni aids dosega globalne razsežnosti in je v zelo dinamičnem porastu. ▸ A HIV-járvány és az AIDS-betegség globális méreteket öltött és igen dinamikusan terjed.
Leta 1781 so imeli hudo epidemijo, naslednjih petdeset let ošpic na teh otokih ni bilo. ▸ 1781-ben súlyos járvány pusztított, a következő fél évszázadban viszont ezeken a szigeteken nem ütötte fel a fejét a kanyaró.
Dež in vlaga v slabih higienskih razmerah sta že skoraj zagotovilo za bolezni in izbruhe epidemij. ▸ Az eső és a nedvesség a rossz higiéniai körülmények között már majdnem garanciát jelent betegségek elterjedésére és járványok kirobbanására.
Med epidemijo kuge je umrlo kar 123 ljudi. ▸ A pestisjárványban 123 ember hunyt el.
V preteklosti, še ne tako davno, je med epidemijami gripe umrlo na tisoče ljudi. ▸ A múltban, nem is olyan régen az influenzajárványokban többezer ember hunyt el.
Sopomenke: izbruh
Povezane iztočnice: hidrična epidemija

2. (hiter porast česa) ▸ epidémia, járvány
Toda Kitajska korupcije, ki se kot epidemija širi po državi, očitno nikakor ne more izkoreniniti. ▸ Világos azonban, hogy Kína a korrupciót, amely országszerte járványszerűen terjed, sehogy sem tudja visszaszorítani.
Leta 1980 se je zahodni svet soočal s pravo epidemijo odvisnosti od heroina. ▸ kontrastivno zanimivo 1980-ban a nyugati világnak a járványszerűen terjedő heroinfüggőséggel kellett szembenéznie.
Sopomenke: izbruh

evolucija samostalnik
1. biologija (biološki proces) ▸ evolúcióV procesu evolucije je zaradi naravnih dogodkov izumrlo na milijone vrst. ▸ Az evolúciós folyamat során természetes események következtében fajok milliói haltak ki.
Povezane iztočnice: konvergentna evolucija

2. (postopen razvoj) ▸ evolúcióOdhod v tujino je bila čisto naravna evolucija, tako so se stvari razvijale. ▸ A külföldre való távozás egészen természetes evolúció volt, így fejlődtek a dolgok.Roboti so torej doživeli evolucijo in dela več ne opravljajo namesto ljudi, pač pa skupaj z njimi. ▸ A robotok tehát evolúción mentek keresztül, és már nem az emberek helyett dolgoznak, hanem velük együtt.
Novi avtomobil je evolucija uspešnega dirkalnika iz leta 2006. ▸ Az új autó a nagy sikerű 2006-os versenyautó továbbfejlesztett változata.
Pica je nastala kot jed za ljudstvo, a v zadnjih letih v Italiji doživlja evolucijo. ▸ A pizza eredetileg a nép étele volt, de az utóbbi években Olaszországban evolúción ment keresztül.
Analiziral je dobljene podatke o geološkem nastanku in evoluciji planetov. ▸ A bolygók geológiai keletkezéséről és evolúciójáról kapott adatokat elemezte.

Evropa samostalnik
1. (celina) ▸ EurópaPovezane iztočnice: Jugovzhodna Evropa, Južna Evropa, Severna Evropa, Srednja Evropa, Vzhodna Evropa, Zahodna Evropa

2. v političnem kontekstu (Evropska unija) ▸ EurópaSredstva, ki jih bo Evropa namenila širitvenemu procesu, niso majhna. ▸ Nem csekélyek azok az eszközök, amelyeket Európa a bővítési folyamatra szán.

3. v športnem kontekstu (evropsko tekmovanje) ▸ Európa [Euroliga]Vse štiri ekipe so si že zagotovile igranje v Evropi, kar je želja vseh rokometnih prvoligašev. ▸ Mind a négy csapat biztosította magának a részvételt az európai játékokon, ami minden első ligában játszó kézilabdázó vágya.

4. v mitologiji (bajeslovno bitje) ▸ Európé
Evropa je Zevsu rodila tri sinove. ▸ Európé három fiút szült Zeusznak.

5. astronomija (naravni satelit) ▸ Europa
Jupiter ima prek 60 lun, štiri največje so Io, Evropa, Ganimed in Kalisto. ▸ A Jupiternek több mint 60 holdja van, a négy legnagyobb az Io, az Europa, a Ganymedes és a Callisto.