Franja

maraton samostalnik
1. (tek) ▸ maratonPovezane iztočnice: mali maraton

2. (o drugih športih) ▸ maratonPovezane iztočnice: gorski maraton, kolesarski maraton, plavalni maraton

3. (dolgotrajna aktivnost) ▸ maratonKar nekaj naših televizij na silvestrsko noč predvaja filmske maratone. ▸ Jónéhány hazai tévéadó szilveszter este filmmaratont vetít.
Večina se tudi ni pritoževala nad pravim gledališkim maratonom, saj predstava traja skoraj šest ur. ▸ A legtöbb ember nem panaszkodott az igazi színházi maraton miatt, az előadás ugyanis hat órás.

matter¹ [mǽtə] samostalnik
materija, snov, stvar; medgnoj
pravno zadeva, predmet
množina (brez člena) stvari, reči; povod, vzrok (for za)
predmet, tema, vsebina (knjige)
tisk rokopis, stavek; važnost (of)

organic matter organska snov
gaseous matter plinasto telo
pravno the matter in (ali at) hand pričujoča zadeva
pravno matter in controversy sporna zadeva
pravno matter in issue sporna zadeva; stvar, ki jo je treba še dokazati
a matter of taste stvar okusa
a matter of time vprašanje časa
printed matter tiskovina, tiskovine
postal matter vse stvari, ki se lahko pošiljajo po pošti
no matter ni važno
as near as no matter skoraj, za las
as a matter of course samo po sebi umevno
as a matter of fact v resnici, pravzaprav
for that matter; ali for the matter of kar se tega tiče
a hanging matter zločin, ki se kaznuje s smrtjo
in the matter of glede na kaj
no laughing matter ni šala, resna zadeva
in matter and manner formalno in resnično
to leave the matter open pustiti vprašanje odprto
to make much matter of pripisovati čemu veliko važnost
not to mince matters ne slepomišiti, povedati odkrito
to make matters worse poslabšati stvari
to carry matters too far iti predaleč
as matters stand kakor sedaj kaže
to take matters easy nalahko jemati, ne delati si skrbi
what matter? in kaj potem?
what's the matter? kaj pa je?
what's the matter with this? je kaj narobe s tem?

mātūrus 3, superl. matūrissimus, redko mātūrrimus (iz nekega *mā-tu- pravi, ugoden čas [deblo *mā- dober, prim. mā-nus, mā-ne, Mā-nes]; osnovni pomen torej „pravočasen“)

1. zrel, medén, mêhek (mehák), zmehčan, goden (o sadovih): si matura et cocta (sc. poma), decidunt Ci., fruges V., seges farris matura messi (za žetev) L., ficūs maturissimae Col.; subst. n.: quod maturi erat L. (naspr. viride).

2. (fizično) zrel, goden (za kaj, po čem, glede na kaj): ovis Col. godna (primerna) za razplod, fetūs Col. ali partus H. goden (za rojstvo), venter O., Mart. ali matura vocabit Ilithyiam O. ali Roxane matura ex Alexandro Iust. blizu poroda, visoko noseča; goden za smrt, star, prileten, mator: senex, patres H., maturus aevi O., aequius esse censuit se maturam oppetere mortem quam P. Africani filiam adulescentem Ci.; lahko tudi: m. aetas H. moška (za delo krepka) leta, senecta O. ali senectus Iust. ali vetustas Lucr. visoka starost, priletnost, centurionum maturi iam Suet. ki so skoraj že doslužili; subst. m. pl. mātūrī -ōrum, m odrasli: Lact. (naspr. pueri); enalaga: glaebasque iacentis pulverulenta coquat maturis solibus aestas V. močno poletno sonce, dolgi poletni dnevi; z dat.: filia matura viro V. godna za možitev, virgo iam matura nuptiis Vitr. godno za možitev, virginitas matura toris annique tumentes Stat. godno za možitev, sponsae vir maturus Stat. goden za ženitev, progenies matura militiae L., maturus imperio L. za vladanje, ivit in Poenos nondum tantae maturus rei Scipio Sen. ph., Lucius maturus viribus Vell.; z abl.: Nero maturus annis T., maturior annis O. starejši; z ad: maturus ad arma Sil. sposoben za orožje, sposoben nositi orožje.

3. metaf.
a) (duševno, moralno, razumsko, značajsko) zrel, goden: Lelex animo maturus et aevo O. zrel po letih in presoji, annis gravis et animi maturus Aletes V.
b) (v razvoju) zrel, dozorel, na višku, pravočasen: edidit haec Calchas, quae iam matura (dozorelo) videtis Ci. poet., virtus L. dovršena, dozorela krepost, gloria L. na višku, seditio L. tik pred izbruhom, quibus erat missio matura Cu. ki jih je čakal odpust, ki so se že nadejali odpusta, imperia Iust. zrela, da se izvršijo, reditus Ci., mors quamvis matura (ne prezgodnja), tamen acerba L., maturo propior funeri H. prav blizu ne prezgodnjemu pogrebu, že zrel za pokop, matura causa belli L. ki ga je bilo čas uveljaviti, že veljaven, dies Lucr. prigoden, tempus m. vino Cels. pravi, primeren, scribendi exspectandum tempus maturius Ci. ep. primernejši, omnia matura sunt: praeda, victoria, laus L. vse je tako rekoč že dozorelo za žetev; maturum videtur z inf. = zdi se, da je čas (gr. καιρός): mihi vero ad Nonas bene maturum videbatur fore … Ci. ep., maturum videbatur repeti patriam L.

4. časovno
a) zgodnji, zgoden, ran, prezgodnji, prezgoden, predčasen: faba Col. zgodnji fižol, fenum Col. seno (naspr. otava), in illis locis maturae sunt hiemes C., decessio Ci., mors Fl., dies Tib., honores O., H. prezgodnje, aetas maturissima Corn., robur aetatis quam maturrimum precari T., sum maturior illo O. prej sem prišel, ut taedio regum maturior (prej) veniret libertas L., maturum censeo faciendum, ut iubeas … Ca. fr.
b) metaf. uren, hiter, nagel, pospešen, brz: victoria L., iudicium Ci., matura iam luce (zarana) dies noctemque fugarat V. Adv. mātūrē

1. ob pravem času, pravočasno, začasa: satis m. accurrit C., custodes m. sentiunt Ci., m. facto opus est S.

2. zgodaj, rano, brž, kmalu, naglo, hitro: m. senem fieri Ci., Libyes m. oppida habuere S., m. (maturius prej) proficisci C., aliquo maturius (prej) venire Ci., maturissime rem vindicare Ci. quam maturrime (ta obl. večinoma le v zvezi s quam, tudi pri Ci.) rebus occurrere C. kolikor je le mogoče hitro, čim prej.

3. prezgodaj, prerano, prekmalu, prehitro, prevréd: pater m. decessit N. Vsi trije pomeni v enem stavku: qui homo mature (prezgodaj) quaesivit pecuniam, nisi eam mature (pravočasno) parsit, mature (zgodaj) esurit Pl. — Pooseb. Mātūra -ae, f Matúra, boginja, ki bdi nad zorenjem in dozorevanjem sadja: Aug. (po drugih Matuta).

mêja (državna, deželna) frontier, border; (ločnica) boundary (-line); (mejno področje) borders pl, confines pl; figurativno limit, (skrajni konec) extreme point; (rob) edge, verge, skirt

na mêji on the frontier
onkraj mêje beyond the frontier, (v tujini) abroad
v mêjah (česa) within the borders (ali limits) (of something)
do (neke) gotove mêje to a certain extent, to some extent, up to a point
mestne mêje city boundaries pl
starostna mêja age limit
živa mêja hedge, hedgerow, quickset hedge
določitev mêje demarcation; delimitation
kršitev mêje violation of the frontier
prestopitev mêje frontier-crossing
mêja, ki se ne sme prestopiti figurativno pogovorno deadline
prekoračiti, prestopiti mêjo to cross the frontier, (figurativno) to exceed the limit (ali permission)
postaviti mêjo, mêje to put (ali to set) bounds to, to limit
začrtati mêjo to draw a boundary
določiti mêjo to determine (ali to set, to fix) a boundary
vse ima svoje mêje there is a limit to everything, we must draw the line somewhere
ne poznati mêje (figurativno) to know no bounds
njegova hvaležnost (njegovo začudenje) ni poznala mêjá his gratitude (his surprise) knew no bounds
to presega vse mêje that passes all bounds
moje potrpljenje je skoraj doseglo svojo mêjo I have almost reached the limit of my patience
držati v mêjah to keep within bounds, to check, to restrain
tvoriti mêjo čemu to form the boundary of something

menos manj; razen

mucho menos mnogo manj
no es aplicado ni mucho menos je vse prej kot marljiv
poco menos que nada toliko kot (tako rekoč) nič, skoraj nič
punto menos que imposible skoraj nemogoče
a menos que (no venga) če (ne pride)
al menos, a lo menos cuando menos, por lo menos vsaj, najmanj
de menos premalo
en menos que se dice v hipu, kot bi trenil
no menos ravno toliko, ravno tako
todos menos tú vsi razen tebe
apreciar en menos manj ceniti
echar de menos pogrešati
no era menos de esperar de V. manj od Vas ni bilo pričakovati
el susto no era para menos strah je bil popolnoma upravičen
cuando menos se lo esperaba nadie ko se je to najmanj pričakovalo, nenadoma, nepričakovano
no puedo menos de ne morem si kaj, da ne bi ...
no pudo menos que reírse ni se mogel vzdržati smeha
son menos de las diez ura še ni deset
venir a menos rakovo pot iti, propasti
menos mal que še sreča, da ...
es lo menos que puedo hacer to je najmanj, kar morem storiti
¡menos puedes saberlo tú! ti moreš to še manj vedeti!
¡será a. menos! takó hudó vendarle ne bo!
¡menos a ti!, ¡a tí menos! tebi še manj! tebi še posebno ne!
¡ni mucho menos! še malo ne! še dolgo ne!

Merula² -ae, f Mêrula, priimek plebejske rodovine Kornelijevega rodu. Poseb.

1. L. Cornelius Merula Lucij Kornelij Merula je v bitki z Bojci pri Mutini pobil skoraj 14.000 sovražnikov; ker pa je tudi sam izgubil 5.000 mož, mu senat ni dovolil triumfa: L.

2. Cn. Cornelius Merula Gnej Kornelij Merula, eden izmed desetih rimskih poslancev, poslanih l. 189 v deželo Brutijcev, da bi uredili tamkajšnje razmere: L.

3. L. Cornelius Merula, flamen Dialis, l. 87 izvoljen za konzula nam. iz Rima pregnanega konzula Cine: T., Vell., Val. Max., Fl.

metalurg samostalnik
1. (poklic) ▸ kohász
Že kot srednješolec je vedel, da ne bo metalurg, ker je gledal očeta, kako težko dela v železarni. ▸ Már középiskolásként tudta, hogy nem lesz belőle kohász, mert látta, hogy az apja milyen keményen dolgozik a vasgyárban.
Po izobrazbi je metalurg in ekonomist, z magisterijem iz ekonomskih znanosti. ▸ Végzettsége szerint kohász és közgazdász, közgazdasági mesterdiplomával.
Zaradi zagona nove linije načrtujejo okoli 50 dodatnih zaposlitev, želeli bi si predvsem metalurgov, ki jih trenutno v Sloveniji primanjkuje. ▸ Az új gyártósornak köszönhetően mintegy 50 új munkahelyet terveznek létrehozni, leginkább kohászokat keresnek, akikből jelenleg hiány van Szlovéniában.

2. (podjetje) ▸ kohó
Interes za prodajo so sicer že izrazile tudi nekatere preostale družbe za upravljanje, kar pomeni, da bi bil lahko v resnici na prodaj skoraj 90-odstotni delež celjskega metalurga. ▸ Más menedzsmenttársaságok is jelezték már az érdeklődésüket az eladás iránt, ami azt jelenti, hogy valójában a celjei kohó közel 90 százalékos részesedése értékesítésre kerülhet.

mi-jambe, à [amižɑ̃b] adverbe do pod pasu

avoir de l'eau jusqu'mi-jambe, mi-jambes imeti vodo, biti v vodi skoraj do pasu

mind¹ [máind] samostalnik
spomin; mišljenje, mnenje, nazor; misel; namen, volja, želja; pamet, razum; duh, duša; razpoloženje, čud; srce

the human mind človekov duh
history of the mind idejna zgodovina
things of the mind duhovne stvari
his is a fine mind je pametna glava
one of the greatest minds of his time eden največjih mislecev svojega časa
absence of mind raztresenost
presence of mind prisotnost duha
to be in two minds about s.th. kolebati, omahovati
to be of s.o.'s mind strinjati se s kom, biti istega mnenja
to be of the same mind biti istega mnenja
to bear (ali have, keep) s.th. in mind spomniti se zapomniti si
to bring (ali call) to mind spomniti (se)
to cast one's mind back v duhu se vrniti nazaj
to change one's mind premisliti se
the mind's eye vizija
in one's mind's eye v duhu, v domišljiji
to close one's mind to zapreti se vase, zapreti srce čemu
to come to mind priti na misel
to enter s.o.'s mind priti komu na misel
a frame (ali state) of mind duševno stanje, trenutno razpoloženje
to give one's mind to s.th. lotiti se česa zanimati se za kaj
to give s.o. a piece (ali bit) of one's mind učiti koga kozjih molitvic, odkrito povedati svoje mnenje o kom
to have a good (ali great) mind to nameniti se, biti trdno odločen za kaj
to have half a mind to biti skoraj odločen za kaj
to have s.th. on one's mind biti zaskrbljen zastran česa stalno misliti na kaj
to have an open mind biti brez predsodkov, nepristranski
to bave it in mind to do s.th. nameravati kaj storiti
to have s.th. in mind nameravati, imeti načrt, izbrati
to have no mind for ne imeti volje za kaj
to keep one's mind on kar naprej misliti na kaj
to keep an open mind počakati z odločitvijo
to know one's own mind biti odločen, vedeti kaj hočeš
not to know one's own mind biti poln dvomov, obotavljati se
to lose one's mind znoreti
to make up one's mind odločiti se
to make up one's mind to s.th. sprijazniti se s čim
to (ali in) my mind po mojem mnenju, meni pri srcu
many men, many minds kolikor glav, toliko misli
month's mind porodničina želja po jedi
my mind misgives me ne slutim nič dobrega
to open one's mind to zaupati komu svoje misli (čustva)
to pass (ali go) out of mind iti v pozabo, pozabiti kaj
to prey on one's mind ležati na duši
to put s.o. in mind of s.th. spomniti koga na kaj
to put s.tb. out of one's mind izbiti si kaj iz glave
in one's right mind pri zdravi pameti
out of one's (right) mind nor
to read s.o.'s mind brati komu misli, uganiti komu misli
pravno of sound mind and memory priseben
to set one's mind on ubiti si kaj v glavo, odločiti se za kaj
out of sight, out of mind kar ne vidiš, hitro pozabiš
to slip one's mind pozabiti
to speak one's mind odkrito govoriti
to take one's mind off prenehati misliti na kaj
to tell s.o. one's mind komu odkrito povedati svoje mnenje
time out of mind davno, pozabljeni časi
to turn one's mind to obrniti pozornost na kaj
to turn over in one's mind skrbno pretehtati, premisliti
it was a weight off my mind kamen se mi je odvalil od srca

miníti (poteči) to be over, to run out; to expire, to elapse, to lapse; (leta) roll by, to roll on; (iti mimo) to pass by, to go by

učna ura je minila the lesson is over
rok je minil the deadline has passed
skoraj ne mine teden, da ne bi deževalo hardly a week goes by without it raining
kako hitro mine čas! how (quickly) time flies (ali slips by)!
minilo me je to (= naveličal sem se tega) I got tired of it
ni ga še minila njegova norost he hasn't got over his folly yet

moon¹ [mu:n] samostalnik
luna, mesec
poetično mesečina:
astronomija mesec, trabant, satelit

moon's men tatovi, lopovi
there is a moon luna sije
ages of the moon lunine mene
the man in the moon izmišljena oseba
to know no more about s.th. than the man in the moon ne imeti pojma o čem
to aim at the moon biti preveč častihlepen
to cry for the moon želeti nemogoče
once in a blue moon skoraj nikoli
old moon in new moon's arms čas med prvim krajcem
new moon mlaj
crescent moon polmesec
full moon polna luna, ščip
half moon krajec (first quarter, last quarter)
waning (ali old) moon pojemajoč mesec
waxing moon rastoč mesec
sleng to shoot the moon skrivaj ponoči oditi

mormoriōn -ōnis, f mormórion, temnorjava, skoraj črna kamena strela, menda dimasti topáz, sájavec, čádavec: Plin.

mrzlica samostalnik
1. (bolezenski simptom) ▸ hidegrázás, hideglelésTrese me mrzlica, zavijem se v odejo. ▸ Ráz a hideg, takaróba burkolózom.
Bolezen se je začela z mrzlico, hitro je sledila omotičnost, zdravniki niso znali pomagati. ▸ A betegség hidegrázással kezdődött, melyet hamarosan szédülés követett, és az orvosok nem tudtak segíteni.

2. (bolezen) ▸ malária, lázroham Mrzlica je nevarna, saj lahko povzroči hude krvavitve in smrt. ▸ A malária veszélyes, mert súlyos vérzést és halált okozhat.
Najmanj poldrugi milijon prebivalcev je podlegel lakoti, koleri, mrzlici ali tifusu. ▸ Legalább másfél millió lakos halt meg éhínség, kolera, malária vagy tífusz következtében.
Povezane iztočnice: hemoragična mrzlica, mišja mrzlica, rumena mrzlica, poporodna mrzlica

3. (o povečanem zanimanju) ▸ lázKošarkarska mrzlica je v slovenski prestolnici znova na vrhuncu. ▸ A szlovén fővárosban ismét tetőfokára hágott a kosárlabdaláz.Ves svet je zajela mrzlica sezonskih razprodaj. ▸ A világ a szezonális kiárusítások lázában ég.
Povezane iztočnice: zlata mrzlica

4. (o vznemirjenju ali živčnosti) ▸ lázSamo da bi čimprej odpotovali, saj se me je že lotila potovalna mrzlica. ▸ Csak minél előbb utazzunk el, hiszen már úrrá lett rajtam az utazási láz.Spal nisem skoraj nič, očitno mi je tekmovalna mrzlica zlezla pod kožo. ▸ Szinte szemhunyást sem aludtam, egyértelműen hatalmába kerített a versenyláz.

muchness [mʌ́čnis] samostalnik
množina, veličina, obilje

pogovorno much of a muchness skoraj enak

mundo moški spol svet; Zemlja, zemeljska obla; ljudje; poznavanje sveta, občevanje z ljudmi; posvetne stvari

mundo antiguo stari svet (vek), antika
el Nuevo Mundo Novi svet, Amerika
el otro mundo onstranstvo
todo el mundo vsi, vsak
a la vista de todo el mundo vpričo vseh, javno
dejar el mundo odreči se svetu
echarse al mundo iti v družbo; vdati se prostituciji
ir, rodar (por el) mundo svet obresti
irse por esos mundos svojo pot iti
habia alli medio mundo tam je bilo ogromno ljudi
lo sabe medio mundo skoraj vsakdo to ve
¿qué mundo ocurre? kaj se dogaja? kaj pa je?
parecer un mundo sijajno izgledati
todo el mundo lo sabe splošno je znano; to ve vsak otrok
tener (mucho) mundo imeti mnogo izkušenj, dobro poznati svet
venir al mundo na svet priti
ver mundo razgledati se v svetu
desde que el mundo es mundo odkar svet stoji
así va el mundo tako je na svetu

muzej samostalnik
1. (kulturna ustanova) ▸ múzeumRudnik svinca in cinka v Mežici ni povsem zaprt, saj so ga spremenili v muzej. ▸ A mežicai ólom- és cinkbányát nem zárták be teljesen, mivel múzeumot alakítottak ki belőle.Del hodnika so preoblikovali v muzej in v njem namestili kar 1200 eksponatov ikonografske zbirke. ▸ A folyosó egy részét múzeummá alakították át, ahol az ikonográfiai gyűjtemény 1.200 kiállítási tárgyát helyezték el.
V Kobaridu smo si ogledali muzej 1. svetovne vojne. ▸ Kobaridban megtekintettük az 1. világháborús múzeumot.
Povezane iztočnice: šolski muzej

2. (zbirka) ▸ múzeumSkoraj vse predmete, ki so razstavljeni v zasebnem muzeju, je izkopal sam. ▸ A magánmúzeumban kiállított tárgyak szinte mindegyikét ő ásta ki.Skoraj vsak zbiratelj ima doma že kakšen mini muzej, ki ga z veseljem razkazuje. ▸ Szinte minden gyűjtőnek van már otthon egy mini múzeuma, amelyet szívesen mutogat. Muzej so namestili v sodobni zgradbi, ki so jo zgradili na temeljih vhodne stavbe v rimske terme. ▸ A múzeum egy modern épületben kapott helyet, amely a római fürdő bejáratának alapjaira épült.

na balin stalna zveza
(do golega) ▸ kopaszraNa koncu so se mi lasje svetlikali že skoraj zelenkasto in bila sem na tem, da se pobrijem na balin. ▸ A végén a hajam már szinte zöldesen csillogott, és azt fontolgattam, hogy kopaszra nyíratom.
Najučinkoviteje pa boste prikrili, da dobivate plešo, tako da se boste ostrigli na balin. ▸ A legjobb módja, hogy elrejtsd a kopaszodásodat, ha kopaszra nyíratod a fejed.
Na Danskem so po zmagi enemu mentorju obrile brke, drugega pa ostrigle na balin. ▸ Dániában a győzelem után leborotválták az egyik mentor bajszát, a másikat pedig kopaszra nyírták.

nàdnijeti nadnèsēm (ijek.), nàdnēti nadnèsēm (ek.)
I.
1. vzdigniti nad: gotovo nesvjesno nadnijela je nad plamen i ona svoje ruke skoraj nezavedno je podržala tudi ona svoje roke nad plamen
2. sve je kolo strukom svojim nadnijela njena visoka postava se je videla izmed vseh plesalcev
II. nadnijeti se
1. nagniti se nad kaj: nadnijeti se nad bunar, nad knjigu
2. biti višje: mi smo se na jednom brijegu u planini nadnijeli nad turski šanac bili smo nad turškim okopom

naenkrat prislov
1. (hitro in nepričakovano) ▸ egyszer csak, egycsapásra, hirtelenBila sem v hiši, ko sem kar naenkrat zaslišala vzklike. ▸ A házban voltam, amikor egyszer csak kiabálást hallottam.Ana se čisto zatopljena v svoje misli kar naenkrat znajde v svoji pisarni. ▸ Ana saját gondolataiba merülve egyszer csak az irodájában találja magát.Zdaj sem star 48 let in se ne morem kar naenkrat spremeniti. ▸ Most 48 éves vagyok, és nem tudok egycsapásra megváltozni.Potem je kar naenkrat ugotovila, da ne zna igrati in je šla v šolo. ▸ Aztán egyszer csak rájött, hogy nem tud játszani, és iskolába ment. Naenkrat je vse okoli mene postalo črno in ničesar nisem več videl. ▸ Egyszer csak minden elsötétült körülöttem és semmit sem láttam.
Med sesanjem me je naenkrat začel skeleti vrat. ▸ Porszívózás közben egyszer csak sajogni kezdett a nyakam.
Sopomenke: nenadoma

2. (sočasno) ▸ egyszerre, egyidőbenPosameznik bo lahko naenkrat kupil največ pet vstopnic. ▸ Egyszerre legfeljebb öt jegyet lehet vásárolni.Ker pa smo skoraj vsi naenkrat pripeljali na prelaz, je tam zaradi gneče nastal kaos. ▸ Mivel azonban szinte mindannyian egyszerre érkeztünk a hágóra, a tömeg miatt káosz alakult ki.
V službi vam ni treba vsega narediti naenkrat. ▸ A munkában nem szükséges mindent egyszerre elvégezni.
Koliko projektov bom delala naenkrat, je povsem odvisno od mene. ▸ Az, hogy hány projektet csinálok egyidőben, teljes mértékben tőlem függ.
Če vseh vaj ne morete opraviti naenkrat, jih delajte v teku dneva eno po eno. ▸ Ha nem tudja egyhuzamban elvégezni az összes gyakorlatot, akkor a nap folyamán külön-külön végezze el őket.
Z eno roko pritiskam na domofon, z drugo obračam ključ, vse naenkrat. ▸ Egyik kezemmel nyomom a kaputelefont, a másikkal elfordítom a kulcsot, mindezt egyszerre.

nagec samostalnik
1. (gol človek) ▸ meztelen [ember] ▸ pucér [ember] ▸ mezítelen [ember]
Poze nagcev so na skoraj vseh njegovih umetninah enake. ▸ Szinte minden műalkotásán ugyanolyan pózban láthatók a mezítelen emberek.
Le redko se zgodi, da bi po središču Ljubljane hodili nagci. ▸ Ritkán történik meg, hogy pucér emberek sétálnak Ljubljana központjában.
Okrog polnoči so občani obvestili policijo, da ob cesti za izolsko bolnišnico hodi nagec. ▸ Éjfél körül a lakosok értesítették a rendőrséget, hogy egy férfi meztelenül sétál a kórház mögötti úton.
Spencer je znan po tem, da rad posname kar največjo množico nagcev na kar najbolj znanem mestu. ▸ Spencer híres arról, hogy szívesen készít fényképet pucér emberek lehető legnagyobb tömegéről a lehető legismertebb helyeken.

2. ponavadi v množini, lahko izraža negativen odnos (nudist) ▸ pucérkodó, nudista
Prizadevanja lokalnih oblasti, da bi nagci izpraznili plažo ali pa vsaj zakrili svoje intimne predele, niso obrodila sadov. ▸ Nem vezettek eredményre a helyi hatóságok erőfeszítései, hogy a pucérkodókat rávegyék a strand elhagyására, vagy legalább arra, hogy takarják el az intim testrészeiket.