Franja

betonirati glagol
1. v gradbeništvu (o vlivanju betona) ▸ betonoz
2. (utrditi) ▸ rögzül, megerősödik
Film v tem pogledu seveda ne razočara, temveč le betonira avtorjev status. ▸ A film ebből a szempontból nem okoz csalódást, sőt megerősíti a szerző státuszát.
To stališče se je začelo betonirati že zelo zgodaj. ▸ Ez az álláspont már korán rögzült.

better³ [bétə] prislov
bolje, primerneje

to be better bolje se počutiti
to be better off biti v boljšem položaju, biti premožnejši
I had better start bolje bi bilo, če bi že začel
you had better not bolje ne!, tega vam ne svetujem
I know better ne boste me ukanili, ne dam se potegniti za nos
ameriško, pogovorno you'd better believe it lahko mi verjameš
so much the better, all the better tem bolje
to get better okrevati
I like it none the better for it zato mi ni nič ljubši
he always knows better nič si ne da dopovedati
I thought better of it bolje sem si premislil

bezgavka samostalnik
ponavadi v množini (del telesa) kontrastivno zanimivo ▸ nyirokcsomóPri otrocih in mladih odraslih bolnikih se pogosto opazijo povečane bezgavke po vsem telesu. ▸ A gyermekeknél és a fiatal felnőtt betegeknél gyakran megfigyelhetők megnagyobbodott nyirokcsomók az egész testen.
Že čisto navaden prehlad povzroči pri otroku povečanje bezgavk v vratu. ▸ A gyerekeknél már egy egészen egyszerű megfázás is kiválthatja a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodását.
Na mestu okužbe pogosto pride do povečanja bezgavk, ki se pojavi od sedem do deset dni po nastanku razjede. ▸ A fertőzés helyén gyakran előfordul a nyirokcsomók megnagyobbodása, mely a fertőzés kialakulásától számított hét-tíz napon belül jelentkezik.
Povezane iztočnice: varovalna bezgavka

biciklirati glagol
neformalno (kolesariti) ▸ biciklizik, bringázik
Odločim se, da bi malo bicikliral, ker že dolgo nisem. ▸ Elhatároztam, hogy biciklizek egy kicsit, mert már rég nem tekertem.
Sopomenke: kolesariti

biciklistka samostalnik
(kolesarka) ▸ biciklis, bringás
Na vzponu proti Domu planincev sem prehitel biciklistki in ju kanil pofotkati, a še preden sem se skobacal iz avta, sta bili že zraven. ▸ A Menedékház felé vezető emelkedőn kikerültem két biciklis lányt, és le szerettem volna fényképezni őket, de mire kikászálódtam az autóból, már ott voltak mellettem.
Sopomenke: kolesarka

bičati glagol
1. (udarjati z bičem) ▸ korbácsolRazgaljeni in bosi verniki se med procesijo do krvi bičajo po hrbtu, s čimer naj bi se pokorili za svoje grehe. ▸ A félmeztelen és mezítlábas hívők a körmenet során véresre korbácsolják saját hátukat, így vezekelve bűneikért.
Ljudi, ki so bili obsojeni zaradi političnih ali verskih prestopkov, so bičali z usnjenim pasom. ▸ Az elítélt politikai vagy vallási szabályszegőket bőrszíjjal korbácsolták.

2. (o naravnih pojavih) ▸ sújt, lecsap, korbácsolPeščeni viharji že milijone let bičajo Zemljo in spreminjajo obličja starih celin. ▸ A szélviharok már évmilliók óta sújtják a Földet, és alakítják az öreg kontinensek felületét.
Veje so mi bičale obraz. ▸ Az ágak az arcomat csapdosták.

3. (ostro kritizirati) ▸ korbácsoljaUmrli pisatelj je neusmiljeno bičal ameriško in tudi britansko politiko. ▸ Az elhunyt író kíméletlenül ostorozta az amerikai és a brit politikát.

bidēns -entis, abl. sg. -ī, subst. večinoma -e, gen. pl. -ium in pesn. -um (bi in dēns) dvozob,

1. obr. (o darilnih živalih) ki ima že obe vrsti zob = popolnoma odrasel, dvoleten: porcus Pomp. ap. Gell., hostia Hyg. ap. Gell. Od tod subst. fem. (sc. hostia) darilno živinče (ki ima že obe vrsti zob), odraslo ali dveletno darilno živinče, poseb. darilna ovca: Plin., mactant lectas de more bidentīs V., lanigeras mactabat rite bidentīs V., Amathusiacae bidentes O., tentare multa caede bidentium... deos H., bidenti facere (žrtvovati) Laberius ap. Non.; pren. ovca: bidens prospexit lupum Ph.

2. dvozob = dvorogljat, dvorezen: forfex V., ferrum Ps.-V., (Ciris), ancora Plin., ligones Veg. Od tod subst. masc. (sc. raster) „dvorogljača“, kopača, motika (δίκελλα): Col., Plin., duros iactare bidentes V., glaeba versis frangenda bidentibus V., versare solum bidente Tib., valido bidenti ingemere Lucr., burus bidens O.; met.: bidentis amans Iuv. prijatelj poljedelstva.

bien¹ [bjɛ̃] adverbe dobro; (čisto) prav; saj, pač; zelo mnogo

eh bien! no! no torej!
bien que čeprav, dasi
si bien que tako da
ou bien ali pa
aussi bien que prav tako kot, kot tudi
quand bien même celó če, tudi če
bien sûr gotovo, seveda
bien autrement, bien évidemment čisto drugače, čisto jasno
bien entendu samoumevno, se razume, seveda
bien longtemps, bien souvent zelo dolgo, zelo pogosto
tant bien que mal kolikor toliko, za silo
bien meilleur, bien moins mnogo boljši, mnogo manj
les gens bien višja plast družbe, fini ljudje
bien des gens, bien d'autres mnogo ljudi, mnogi drugi
un homme bien poštenjak, vesten, resen človek
c'est bien lui to je (res) on
c'est bien simple to je čisto preprosto
il est bien de sa personne čedne zunanjosti je
elle a dû être bien dans sa jeunesse morala je biti lepa, ko je bila mlada
il est bien entendu que ... samo ob sebi se razume, da ...
on est bien ici tu se človek (kar) dobro počuti
c'est bien à vous de ... to je lepo od vas, da ...
j'ai bien téléphoné, mais tu n'étais pas rentré saj sem ti telefoniral, a tebe še ni bilo doma
aller, se porter bien dobro se počutiti
tout lui va bien vse se mu, ji dobro poda
être bien avec quelqu'un dobro se razumeti s kom
voilà qui commence bien! to se pa dobro, lepo začenja!
c'était bien la peine! (ironično) prav splačalo se je!
se donner bien de la peine zelo si prizadevati
bien fait pour lui! prav mu je!
vous feriez bien de ... dobro bi napravili, če ..., morali bi ...
vous avez bien de la chance imate veliko srečo
venir bien (botanique) uspevati
il ne se sent pas bien ne počuti se dobro
vouloir bien privoliti
je voudrais bien savoir rad bi vedel
il y a bien deux mois que ... dobra dva meseca je že, kar ...
cela vaut bien le double to je vredno najmanj dvakrat toliko
tout cela est bel et bien, mais ... vse to je lepo in dobro, toda ...
rira bien qui rira le dernier (proverbe) kdor se zadnji smeje, se najslajše smeje
tout est bien qui finit bien konec dober, vse dobro

bien dobro, prav; rad; zelo, mnogo; da, seveda, pač

ahora bien sedaj pa, torej, pač
(de) bien a bien, por bien zelo rad
de bien en mejor vedno bolje
por bien o por mal rad ali nerad, zlepa ali zgrda
más bien rajši
y bien no, torej
y bien ¿ qué noticias corren? kaj je torej novega?
¡bien! ¡bien! ¡bien! da, že dobro (grožnja)
bien mirado prav za prav
la gente bien fini ljudje, smetana družbe
bien anduvimos tres horas dolge tri ure smo hodili
dices bien imaš prav
bien lo decía yo to sem jaz takoj rekel
bien es verdad res je
¡bien está! prav (je)!
bien (así) como tako ... kot
(a) bien que četudi, dasi
no bien komaj
no bien... cuando komaj (brž ko) ... že ...
bien... bien ali ... ali, bodisi ... bodisi
bien sea (fuese)... o bodisi, da ..., ali ...

biti cepljen proti čemu frazem
1. lahko izraža negativen odnos (o neobstoječi lastnosti) ▸ be van oltva ellene, hidegen hagyja, immunis rá
Njegovi serviserji pa očitno sodijo med tiste, cepljene proti hitrosti, saj je avto pokvarjen že tri leta. ▸ Az autószerelői nyilván azok közé tartoznak, akiket hidegen hagy a sebesség, hisz az autó már három éve lerobbanva áll.
Med nepoučenimi so seveda daleč spredaj Američani, ki so očitno še dodatno cepljeni proti splošni izobrazbi. ▸ A tanulatlanok között persze az amerikaiak viszik a prímet, akik, úgy tűnik, még inkább be vannak oltva az általános műveltség ellen.

2. (neobčutljiv; odporen) ▸ immunis rá, hidegen hagyja, be van oltva ellene
Podobno krasnih obljub smo Slovenci doslej dobili že kar precej, zato bi bili lahko že cepljeni proti lahkovernosti. ▸ Mi, szlovénok már eddig is számos hasonlóan csodás ígéretet kaptunk, így akár már immunisak is lehetnénk a hiszékenységre.
Primorci so že cepljeni proti tej razpravi, saj so jo preštudirali na številnih konkretnih primerih. ▸ A Tengermellék lakosait már hidegen hagyja ez a vita, mivel számos konkrét eset kapcsán foglalkoztak a kérdéssel.

biti za v muzej frazem
(biti zelo star; biti neuporaben) ▸ múzeumba való, múzeumba illő, kiöregedett
Podobno kot kateri od mestnih avtobusov, so tudi nekatere pohorske žičnice že za v muzej. ▸ A város néhány buszához hasonlóan Pohorje drótkötélpályái is múzeumba illő darabok.
Sobe na oddelku so prastare, postelje skoraj za v muzej. ▸ A kórházi osztály szobái ősrégiek, az ágyak szinte múzeumba való példányok.
Polne Križanke so pričale, da fantje še niso za v muzej in znajo še kako dvigniti temperaturo na prizorišču. ▸ A Križanke teltházas szabadtéri színpada megmutatta, hogy a fiúk még nem öregedtek ki, és tudják, hogyan kell a felpörgetni a hangulatot a nézőtéren.

bivši pridevnik
1. (o nekdanjem partnerju) ▸ volt, exSem ločen, zaradi dveh otrok sem stanovanje pustil bivši ženi. ▸ Elváltam, és a két gyermekünk miatt a lakást otthagytam a volt feleségemnek.
2. (o preteklem statusu osebe) ▸ volt, korábbi Bivši predsednik ima tudi pravico do uporabe pisarne in službenega vozila z voznikom. ▸ A volt elnök egy iroda és egy sofőr vezette hivatali gépjármű használatára is jogosult.Svojih bivših sodelavcev se tudi spomnim ne več. ▸ A volt munkatársaimra már nem is emlékszem.Potem so prišle počitnice in srečal sem bivšega učenca, ki je osnovno šolo končal že pred leti. ▸ Aztán jött a vakáció, és találkoztam egy volt tanítványommal, aki már évekkel ezelőtt befejezte az általános iskolát.

3. (kar ne obstaja več) ▸ egykori, korábbi, volt, régiV bivši državi so mnogi uredniki, predvsem glavni uredniki velikih medijev, odhajali v politiko. ▸ A korábbi országban sok szerkesztő, különösen a nagy médiumok főszerkesztői mentek el politikusnak.V krajevni skupnosti so se po dolgih letih pričela obnovitvena dela v objektu bivše osnovne šole. ▸ A helyi önkormányzat hosszú idő után megkezdte a felújítási munkálatokat az egykori általános iskola épületében.

bizmutov pridevnik
kemija (o kemijskem elementu) ▸ bizmutŽe v zgodnjih 60. letih preteklega stoletja je bilo znano, da bizmutov ferit prevaja električni tok. ▸ Az 1960-as évek elején már tudták, hogy a bizmut-ferrit vezeti az elektromosságot.

blagovoliti glagol
1. ironično (odločiti se narediti) ▸ méltóztatik
Že pol ure čakam, kdaj mi boste blagovolili vročiti paketno pošiljko! ▸ Már fél órája várom, mikor méltóztatik kézbesíteni a csomagomat.
In kadar smo se končno blagovolili ustaviti v kakem kraju, ki je premogel trafiko, so bili časopisi že razprodani. ▸ És amikor végre méltóztattunk megállni egy olyan helyen, ahol volt trafik, az újságok már elfogytak.

2. (milostno privoliti) ▸ méltóztatik, kegyeskedik
Cesarico je ponižno prosil, naj mu blagovoli zapor spremeniti v hišni pripor. ▸ kontrastivno zanimivo Alázattal kérte a császárnőt, hogy legyen olyan kegyes és a börtönbüntetését módosítsa házi őrizetre.

blato samostalnik
1. (o zemlji) ▸ sárVse skupaj je bilo gradbišče, zato je bilo obilo blata. ▸ Az egész területen építkezés folyt, ezért volt rengeteg sár.
Že dneve in dneve je deževalo in ceste so se spreminjale v blato. ▸ Már napok óta zuhogott az eső, és az utak sártengerré váltak.
Povezane iztočnice: zdravilno blato, aktivno blato, dehidrirano blato, hiša iz blata, koliba iz blata, koča iz blata

2. (iztrebek) ▸ bélsár, székletBolnika vedno vprašamo, ali pri odvajanju blata čuti bolečine. ▸ A beteget mindig megkérdezzük, hogy vannak-e fájdalmai székelés közben.Pogosto izločanje tekočega blata je najpogostejši znak, da gre za drisko. ▸ Folyós széklet ürítése a hasmenés leggyakoribb jele.
3. izraža negativen odnos (o negativni situaciji ali stanju) ▸ mocsár, slamasztikaSrbija s predsedniškimi volitvami tone v politično blato. ▸ Szerbia az elnökválasztás során egyre mélyebbre süllyed a politikai mocsárba.
Velika pričakovanja delavske blaginje so se sfižila in potonila v blatu birokracije in prikrite korupcije. ▸ A dolgozók jólétével kapcsolatos nagy várakozások füstbe mentek és elsüllyedtek a bürokrácia és a rejtett korrupcióba mocsarában.
Nemško notranjepolitično prizorišče se čedalje bolj pogreza v blato afer. ▸ A német belpolitikai színtér egyre mélyebbre süllyed a botrányok mocsarában.
Kak odličen odvetnik bi ga morda le lahko potegnil iz blata. ▸ Egy ügyes ügyvéd talán csak ki tudná húzni a slamasztikából.

4. (o sramotenju) ▸ sárNjun zakon je bil sila razburljiv, a se je končal s polomom in obmetavanjem z blatom. ▸ A házasságuk rendkívül izgalmas volt, mégis totális csőddel és sárdobálással végződött.
Zakone bodo interpretirali sebi v prid, samo da bodo čim bolj sprali blato s svojih imen. ▸ A törvényeket a saját érdekeik szerint fogják értelmezni annak érdekében, hogy minél tisztábbra mossák nevüket.

bliskovita vojna stalna zveza
1. pogosto v zgodovinskem kontekstu (o taktiki bojevanja) ▸ villámháború
Nemške bliskovite vojne je bilo tako decembra 1941 pred Moskvo konec. ▸ A német villámháború így 1941 decemberében Moszkva alatt véget ért.

2. (o nenadnem napadu) ▸ villámháború, približek prevedka ▸ hirtelen támadás
Gostitelji so uprizorili bliskovito vojno in v 57. minuti izenačili na 31 : 31, v končnici tekme pa povsem dotolkli celjske rokometaše. ▸ A házigazdák egy hirtelen támadással az 57. percben 31: 31-nél egyenlítettek, a mérkőzés finálájában pedig teljesen elporolták a Celje kézilabdázóit.
Predsednika strank sta že zbrala dovolj podpisov poslanskih kolegov, da lahko zahtevata sklic izredne seje, na kateri bi z bliskovito vojno odpravili ostanke komunizma. ▸ A két pártelnök már elegendő aláírást gyűjtött parlamenti kollégáiktól, hogy rendkívüli ülésszak összehívását kérjék, amelyen villámháborúban felszámolnák a kommunizmus maradványait.

bližati se povratni glagol
1. (o začetku dejavnosti ali pojava) ▸ közeleg, közeledik Bližala se je ura, ko so nehali delati. ▸ Közeledett az óra, amikor abbahagyták a munkát.
Na ljubljanski veletržnici s sadjem in zelenjavo je opaziti, da se bliža zima. ▸ A ljubljanai zöldség-gyümölcs nagypiacon is észrevehető, hogy közeleg a tél.
A koledar neizprosno kaže, da se bliža novo leto. ▸ A naptár kérlelhetetlenül mutatja, hogy közeledik az új év.
Bliža se pust, z njimi pa pustne zabave. ▸ Közeleg a farsang a farsangi mulatságokkal.

2. (o prostorski oddaljenosti) ▸ közeledikHladna fronta se od severozahoda bliža Alpam. ▸ A hidegfront északnyugat felől közeledett az Alpok felé.

3. (o nastopu dela aktivnosti) ▸ közelít, közeledik, közelegDržava se je bližala bankrotu. ▸ Az állam rohamosan közelít a csőd felé.
Evropska klubska nogometna tekmovanja se bližajo koncu. ▸ Lassan véget érnek az európai klubfocibajnokságok.
Dolgo vroče poletje se bliža svojemu vrhuncu. ▸ A hosszú, forró nyár lassan eléri a csúcspontját.
Število udeležencev pa se že bliža številki 150, kar je izreden uspeh. ▸ A résztvevők száma már megközelíti a 150-et, ami rendkívüli siker.
Bolj ko se je bližal konec tekme, vse boljši so bili mladi Slovenci. ▸ Minél jobban közeledett a meccs a végéhez, annál jobbak játszottak a fiatal szlovénok.

4. (postajati podoben) ▸ közelebb kerül, közeledik
Čim bolj se torej umetnost bliža naravi, tem bolj se z njo, ko jo doživljamo, bližamo Bogu. ▸ Minél közelebb kerül a művészet a természethez, a megtapasztalása által annál közelebb kerülünk Istenhez.
Če so lobiji močnejši od vlade, bi to lahko pomenilo, da se bližamo razmeram korupcije, kakršna je zaživela v Italiji! ▸ Ha a lobbik erősebbek a kormánynál, az azt jelentheti, hogy az olaszországihoz hasonló korrupciós helyzethez közeledünk!

blog samostalnik
(spletni dnevnik) ▸ blog, internetnaplóSpodbudil jo je k pisanju bloga in postal celo njen osebni asistent. ▸ Blogírásra biztatta, majd személyi asszisztense lett.
Zanimal jih je predvsem neki komentar pod mojim blogom, ki ga je nekdo napisal že pred meseci. ▸ Elsősorban a blogom alatti komment érdekelte őket, amit valaki hónapokkal ezelőtt tett közzé.

blokflavta samostalnik
1. (pihalo) ▸ blokk fuvola [hangszer] ▸ blocflöte [hangszer]Sopomenke: blok flavta

2. (igranje blokflavte) ▸ blokk fuvolázás
S petimi leti je že obvladala blokflavto. ▸ kontrastivno zanimivo Már ötéves korában tudott játszani blokk fuvolán.
Sopomenke: blok flavta

bloß

1. gol, Auge: prost, mit bloßen Füßen : bos

2. (nur) zgolj, (schon allein) (že) samo/sam, der bloße Anblick že sam pogled na; auf den bloßen Verdacht hin že samo zaradi suma; bloße Redensarten samo/golo govoričenje Adverb

1. zgolj, samo; bloß nicht samo ne (bloß das nicht samo tega ne) ; bloß noch samo še

2. neki, le, was bloß kaj neki, kaj le