Franja

bēllo

A) agg.

1. lep:
donna bella lepa ženska
è troppo bello per essere vero prelepo je, da bi bilo res
belle lettere leposlovje, književnost; humanistika
belle arti likovna umetnost
belle parole hlinjenje, narejeno vedenje
il bel sesso nežnejši spol
bell'ingegno iron., slabš. bister, iskriv um
bello spirito iron. duhovitež
begli anni mladost
bella stagione pomlad
bella vita slabš. brezdelno, lahkomiselno življenje; obešenjaštvo
farsi bello polepšati se
farsi bello di qcs. pren. neupravičeno se hvalisati, ponašati s čim

2. lep, velik, precejšen:
un bel patrimonio lepo premoženje; (poudarjeno, pred samostalnikom)
un bel nulla prav nič
bell'e že
è bell'e fatto je že dokončano
è bell'e morto čisto mrtev je, zares je mrtev
nel bel mezzo ravno sredi
bell'e buono pravi, pravcati
un ignorante bell'e buono popoln nevednež, kronan osel
lui ha un bel dire njemu je lahko govoriti
a bello studio, a bella posta zanalašč; (poudarjeno šaljivo, pred samostalnikom)
un bel matto pravi norec
questa è bella iron. ta je pa dobra!
l'hai fatta bella iron. lepo si zakuhal
oh bella! lepa reč!, o, vraga! (za izražanje presenečenja, neodobravanja, razočaranja)
ne ha dette delle belle, di belle iron. kakšne debele je tvezel
bella roba! iron. lepo!
un bel giorno lepega dne

3. dober:
una bella azione lepo, dobro dejanje
giovane di belle speranze nadobuden mladenič
un bel lavoro dobro opravljeno delo (tudi iron.)

B) avv.

1.
bel bello (pian piano) lepo počasi, polagoma

2.
alla bell'e meglio površno

C) m (samo sing.)

1. lepo, lepota:
l'amore del bello ljubezen do lepega
che bello! krasno!

2. lepo vreme:
il tempo si mette al bello vreme se dela, vreme se obrača na lepo
fa bello lepo vreme je, lepo je

3.
il bello è che čudno (pri tem) je, da
sul più bello v najprimernejšem (najbolj neprimernem) trenutku
ci volle del bello e del buono veliko truda je bilo potrebnega
adesso viene, comincia il bello šalj. tu pa nastopijo težave

Č) m (f -la)

1. lepotec, lepotica:
fare il bello koketirati
bello mio!, bello di mamma! nareč. ljubček moj!

2. ljubček, ljubica

benché cong.

1. čeprav, dasi:
benché sia tardi, passerò a prenderti čeprav je že pozno, pridem pote

2. toda, vendar

3. (v funkciji okrepitve) niti, pa četudi:
il benché minimo niti najmanjši
non fa il benché minimo sforzo niti malo se ne potrudi

bēne

A) avv.

1. dobro, prav, lepo:
fare qcs. bene kaj dobro narediti
comportarsi bene lepo se obnašati
gli affari vanno bene posli gredo dobro
quest'abito mi sta bene obleka mi lepo stoji
stare, sentirsi bene dobro se počutiti
gli sta bene!, ben gli sta! prav mu je!
vederci, sentirci bene jasno, razločno videti, slišati
va bene! prav!, velja!, drži!
passarsela bene lepo živeti
bene o male kakorkoli že:
bene o male abbiamo finito kakorkoli že, končali smo
di bene in meglio čedalje bolje, vedno bolje, vse bolje in bolje
star bene a quattrini biti petičen, imeti dosti denarja
ben bene zelo dobro, dobro, pošteno:
lo picchiò ben bene pošteno ga je prebutal

2. (za podkrepljevanje) kar, čisto, prav, dobro, res:
si tratta di ben altro za nekaj čisto drugega gre
pesa ben cento chili tehta kar sto kilogramov
ne sei ben certo? pa to res zanesljivo veš?
sai bene che non lo posso fare dobro veš, da tega ne morem storiti

B) agg. invar. gosposki, boljši, ugleden, visok:
quartiere bene gosposka četrt, ugledna četrt
gente bene boljša družba, visoka družba

C) inter.

1. bravo:
bene!, bis! bravo!, bis!

2. no, prav:
bene, sentiamo cos'hai da dirmi no, naj slišim, kaj mi imaš povedati

Č) m relig.

1. dobro:
tendere, aspirare al bene težiti k dobremu

2.
il sommo Bene relig. Bog

3. dobro, korist, prid, blagor, blaginja:
per il bene della patria za blagor domovine
l'ho fatto per il tuo bene v tvoje dobro sem to storil
a fin di bene z najboljšim namenom

4. ljubezen, naklonjenost:
voler bene, voler del bene a qcn. koga imeti rad
volere un bene dell'anima imeti silno rad
l'amato bene ljubljena oseba

5. mir:
non avere un giorno di bene ne imeti dneva miru

6. pravo, ekon. dobrina:
bene mobile, immobile premičnina, nepremičnina
beni di consumo potrošne dobrine
beni di rifugio, beni rifugio notranje rezerve

7. pl. imetje, premoženje:
ha perso tutti i suoi beni izgubil je vse premoženje
ben di Dio izobilje, dobrote (jedi in pijače)
alla festa c'era ogni ben di Dio na zabavi je bili polno vseh mogočih dobrot

berceau [bɛrso] masculin zibel(ka), zibka; figuré otroštvo; rojstni kraj; začetek, izvor; architecture obok; latnik; militaire lafeta; ogrodje za ladjo v gradnji

au berceau, dès le berceau že v rani mladosti
du berceau à la tombe od rojstva do groba

berljiv pridevnik
1. (o zahtevnosti in prijetnosti) ▸ olvasható, érthető, olvasmányosNjegova pripoved je tekoče berljiva in zgled dobro ter poljudno napisanega potopisa. ▸ Az elbeszélése gördülékenyen olvasható, és a jól megírt, kicsiszolt útirajzok példája.Če je izvirnik namenoma težko berljiv, naj bi imel podobno bralno izkušnjo tudi bralec prevoda. ▸ Ha az eredeti mű szándékosan nehezen olvasható, a műfordítás olvasójának is hasonló olvasási élményben kell részesülnie.Prošnja za delovno mesto mora biti preprosta, lahko berljiva in pregledna. ▸ Az álláspályázatnak egyszerűnek, könnyen érthetőnek és világosnak kell lennie.Članke odlikuje sočen in zelo berljiv jezik. ▸ A cikkeket szaftos és élvezetes nyelvezet jellemzi.

2. (o vizualnosti, čitljivosti) ▸ olvashatóVaša pisava je prav prijetna, čitljiva in lepo berljiva. ▸ A kézírása ékes, szép külalakú és könnyen olvasható.Pri ločljivosti 1024 × 768 je slika še kar znosna, čeprav so črke že težko berljive. ▸ 1024×768-as felbontásnál a kép még elég tűrhető, de a betűk már nehezen olvashatók.

3. računalništvo (o načinu branja podatkov) ▸ olvashatóPovezane iztočnice: strojno berljiv, računalniško berljiv

besed|a [é] ženski spol (-e …)

1. das Wort [ množina za besede v stavku: Worte, množina za nepovezane/posamezne besede: Wörter] (častna Ehrenwort, ključna Schlüsselwort, modna Modewort, osnovna Grundwort, posebej priljubljena Lieblingswort, živa das gesprochene Wort); (besedilo) das Wort
sklepna besed das Nachwort
spremna besed das Geleitwort

2. vezana, nevezana: die Rede (gebundene Rede, ungebundene Rede)

3. religija das Wort (Gospodova Wort des Herrn, Božja Wort Gottes/Gottes Wort)
deset besed die zehn Worte

4. pri učenju jezikov: die Vokabel
učiti se besede Vokabeln lernen
lingv. das Wort (trizložna dreisilbiges Wort, samostalniška substantivisches Wort, narečna mundartliches Wort)
črkovati/podčrtavati besede (bestimmte) Wörter buchstabieren/unterstreichen
beseda:
mož beseda ein Mann von Wort
žal besed ein böses Wort (med nama ni bilo žal besede unter uns ist kein böses Wort gefallen)
|
beseda je o … es ist die Rede von …
beseda je nanesla na … die Rede kam auf …
beseda je dala besedo ein Wort gab das andere
beseda ni konj Fragen steht jedem frei
vsaka beseda je odveč jedes Wort ist zu schade
|
o tem sploh ni tekla beseda davon war keine Rede
častna beseda das Ehrenwort
besede:
dolžina besede die Wortlänge
pomen besede die Wortbedeutung
zadnji glas besede (izglasje) der Auslaut
v pravem pomenu besede im wahrsten Sinne des Wortes
niti besede kein (einziges) Wort, nicht ein Wort (niti besede ni rekel o tem das erwähnte er mit keinem Wort)
ne privoščiti niti besede keines Wortes würdigen
ne imeti nobene besede figurativno nichts zu sagen haben, nichts zu bestellen haben (pri bei), nichts zu melden haben
ni vredno besede (es) ist nicht der Rede wert
|
besedo, dve ein paar Worte
samo besedo! nur ein Wort!
dati/vzeti besedo das Wort erteilen/entziehen
imeti besedo das Wort haben
imeti glavno besedo das große Wort haben
imeti zadnjo besedo das letzte Wort haben
držati besedo zu seinem Wort stehen, das Wort halten
poprijeti besedo das Wort ergreifen
požreti besedo das Wort nicht halten
prelomiti besedo wortbrüchig werden
dal sem (komu) besedo ich bin bei (jemandem) im Wort
spregovoriti odkrito/resno besedo (s kom) ein offenes/ernstes Wort reden (mit jemandem)
reči dobro besedo za (koga) für (jemanden) ein (gutes) Wort einlegen
vzeti besedo iz ust/z jezika das Wort aus dem Mund/von der Zunge nehmen
|besed|e množina:
pohvalne besede Lobesworte
prazne besede leere Worte
|
izbira/izbor besed die Wortwahl
nimam besed! mir fehlen die Worte! ich bin sprachlos!
ne izgubljaj besed! spar dir die Worte!
ne izgubljati besed kein Wort über … verlieren
obračati besede v ustih das Wort im Munde herumdrehen
krčevito iskati besede nach Worten ringen
požirati besede koga (jemandem) am Mund hängen
|
brez besede oditi: wortlos, ohne ein Wort (zu sagen)
brez besed wortlos
osupel: sprachlos; karikatura: ohne Worte
ostati brez besed: ostal je … es hat ihm die Rede verschlagen
do besede:
priti do besede zu Wort kommen
pustiti do besede sprechen lassen
k besedi:
prijaviti se k besedi sich zu Wort melden
prijava k besedi die Wortmeldung
|
na besedo verjeti/ubogati: aufs Wort
na besede koga ne dam veliko auf (jemandes) Worte gebe ich nicht viel
|
od besede do besede Wort für Wort
preiti od besed k dejanjem den Worten Taten folgen lassen
|pri besedi:
ko sem že/ravno pri besedi da ich gerade das Wort habe
|
s svojimi besedami mit eigenen Worten
povedati s svojimi besed wiedergeben, zgodbe: nacherzählen
|v besedo:
seči/skočiti v besedo ins Wort/in die Rede fallen
|
v besedi in sliki in Wort und Bild
v nekaj besedah mit wenigen Worten
v dveh besedah mit zwei Worten
|
z besedo na dan! heraus mit der Sprache!
priti z besedo na dan mit der Sprache herauskommen
z besedo in dejanjem in/mit Wort und Tat
z besedami na nakaznici/čeku: in Worten
z drugimi besedami mit anderen Worten
izraziti z besedami in Worte kleiden
|
prijeti za besedo beim Wort nehmen
prositi za besedo ums Wort bitten

betonirati glagol
1. v gradbeništvu (o vlivanju betona) ▸ betonoz
2. (utrditi) ▸ rögzül, megerősödik
Film v tem pogledu seveda ne razočara, temveč le betonira avtorjev status. ▸ A film ebből a szempontból nem okoz csalódást, sőt megerősíti a szerző státuszát.
To stališče se je začelo betonirati že zelo zgodaj. ▸ Ez az álláspont már korán rögzült.

better³ [bétə] prislov
bolje, primerneje

to be better bolje se počutiti
to be better off biti v boljšem položaju, biti premožnejši
I had better start bolje bi bilo, če bi že začel
you had better not bolje ne!, tega vam ne svetujem
I know better ne boste me ukanili, ne dam se potegniti za nos
ameriško, pogovorno you'd better believe it lahko mi verjameš
so much the better, all the better tem bolje
to get better okrevati
I like it none the better for it zato mi ni nič ljubši
he always knows better nič si ne da dopovedati
I thought better of it bolje sem si premislil

bezgavka samostalnik
ponavadi v množini (del telesa) kontrastivno zanimivo ▸ nyirokcsomóPri otrocih in mladih odraslih bolnikih se pogosto opazijo povečane bezgavke po vsem telesu. ▸ A gyermekeknél és a fiatal felnőtt betegeknél gyakran megfigyelhetők megnagyobbodott nyirokcsomók az egész testen.
Že čisto navaden prehlad povzroči pri otroku povečanje bezgavk v vratu. ▸ A gyerekeknél már egy egészen egyszerű megfázás is kiválthatja a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodását.
Na mestu okužbe pogosto pride do povečanja bezgavk, ki se pojavi od sedem do deset dni po nastanku razjede. ▸ A fertőzés helyén gyakran előfordul a nyirokcsomók megnagyobbodása, mely a fertőzés kialakulásától számított hét-tíz napon belül jelentkezik.
Povezane iztočnice: varovalna bezgavka

biciklirati glagol
neformalno (kolesariti) ▸ biciklizik, bringázik
Odločim se, da bi malo bicikliral, ker že dolgo nisem. ▸ Elhatároztam, hogy biciklizek egy kicsit, mert már rég nem tekertem.
Sopomenke: kolesariti

biciklistka samostalnik
(kolesarka) ▸ biciklis, bringás
Na vzponu proti Domu planincev sem prehitel biciklistki in ju kanil pofotkati, a še preden sem se skobacal iz avta, sta bili že zraven. ▸ A Menedékház felé vezető emelkedőn kikerültem két biciklis lányt, és le szerettem volna fényképezni őket, de mire kikászálódtam az autóból, már ott voltak mellettem.
Sopomenke: kolesarka

bičati glagol
1. (udarjati z bičem) ▸ korbácsolRazgaljeni in bosi verniki se med procesijo do krvi bičajo po hrbtu, s čimer naj bi se pokorili za svoje grehe. ▸ A félmeztelen és mezítlábas hívők a körmenet során véresre korbácsolják saját hátukat, így vezekelve bűneikért.
Ljudi, ki so bili obsojeni zaradi političnih ali verskih prestopkov, so bičali z usnjenim pasom. ▸ Az elítélt politikai vagy vallási szabályszegőket bőrszíjjal korbácsolták.

2. (o naravnih pojavih) ▸ sújt, lecsap, korbácsolPeščeni viharji že milijone let bičajo Zemljo in spreminjajo obličja starih celin. ▸ A szélviharok már évmilliók óta sújtják a Földet, és alakítják az öreg kontinensek felületét.
Veje so mi bičale obraz. ▸ Az ágak az arcomat csapdosták.

3. (ostro kritizirati) ▸ korbácsoljaUmrli pisatelj je neusmiljeno bičal ameriško in tudi britansko politiko. ▸ Az elhunyt író kíméletlenül ostorozta az amerikai és a brit politikát.

bidēns -entis, abl. sg. -ī, subst. večinoma -e, gen. pl. -ium in pesn. -um (bi in dēns) dvozob,

1. obr. (o darilnih živalih) ki ima že obe vrsti zob = popolnoma odrasel, dvoleten: porcus Pomp. ap. Gell., hostia Hyg. ap. Gell. Od tod subst. fem. (sc. hostia) darilno živinče (ki ima že obe vrsti zob), odraslo ali dveletno darilno živinče, poseb. darilna ovca: Plin., mactant lectas de more bidentīs V., lanigeras mactabat rite bidentīs V., Amathusiacae bidentes O., tentare multa caede bidentium... deos H., bidenti facere (žrtvovati) Laberius ap. Non.; pren. ovca: bidens prospexit lupum Ph.

2. dvozob = dvorogljat, dvorezen: forfex V., ferrum Ps.-V., (Ciris), ancora Plin., ligones Veg. Od tod subst. masc. (sc. raster) „dvorogljača“, kopača, motika (δίκελλα): Col., Plin., duros iactare bidentes V., glaeba versis frangenda bidentibus V., versare solum bidente Tib., valido bidenti ingemere Lucr., burus bidens O.; met.: bidentis amans Iuv. prijatelj poljedelstva.

bien¹ [bjɛ̃] adverbe dobro; (čisto) prav; saj, pač; zelo mnogo

eh bien! no! no torej!
bien que čeprav, dasi
si bien que tako da
ou bien ali pa
aussi bien que prav tako kot, kot tudi
quand bien même celó če, tudi če
bien sûr gotovo, seveda
bien autrement, bien évidemment čisto drugače, čisto jasno
bien entendu samoumevno, se razume, seveda
bien longtemps, bien souvent zelo dolgo, zelo pogosto
tant bien que mal kolikor toliko, za silo
bien meilleur, bien moins mnogo boljši, mnogo manj
les gens bien višja plast družbe, fini ljudje
bien des gens, bien d'autres mnogo ljudi, mnogi drugi
un homme bien poštenjak, vesten, resen človek
c'est bien lui to je (res) on
c'est bien simple to je čisto preprosto
il est bien de sa personne čedne zunanjosti je
elle a dû être bien dans sa jeunesse morala je biti lepa, ko je bila mlada
il est bien entendu que ... samo ob sebi se razume, da ...
on est bien ici tu se človek (kar) dobro počuti
c'est bien à vous de ... to je lepo od vas, da ...
j'ai bien téléphoné, mais tu n'étais pas rentré saj sem ti telefoniral, a tebe še ni bilo doma
aller, se porter bien dobro se počutiti
tout lui va bien vse se mu, ji dobro poda
être bien avec quelqu'un dobro se razumeti s kom
voilà qui commence bien! to se pa dobro, lepo začenja!
c'était bien la peine! (ironično) prav splačalo se je!
se donner bien de la peine zelo si prizadevati
bien fait pour lui! prav mu je!
vous feriez bien de ... dobro bi napravili, če ..., morali bi ...
vous avez bien de la chance imate veliko srečo
venir bien (botanique) uspevati
il ne se sent pas bien ne počuti se dobro
vouloir bien privoliti
je voudrais bien savoir rad bi vedel
il y a bien deux mois que ... dobra dva meseca je že, kar ...
cela vaut bien le double to je vredno najmanj dvakrat toliko
tout cela est bel et bien, mais ... vse to je lepo in dobro, toda ...
rira bien qui rira le dernier (proverbe) kdor se zadnji smeje, se najslajše smeje
tout est bien qui finit bien konec dober, vse dobro

bien dobro, prav; rad; zelo, mnogo; da, seveda, pač

ahora bien sedaj pa, torej, pač
(de) bien a bien, por bien zelo rad
de bien en mejor vedno bolje
por bien o por mal rad ali nerad, zlepa ali zgrda
más bien rajši
y bien no, torej
y bien ¿ qué noticias corren? kaj je torej novega?
¡bien! ¡bien! ¡bien! da, že dobro (grožnja)
bien mirado prav za prav
la gente bien fini ljudje, smetana družbe
bien anduvimos tres horas dolge tri ure smo hodili
dices bien imaš prav
bien lo decía yo to sem jaz takoj rekel
bien es verdad res je
¡bien está! prav (je)!
bien (así) como tako ... kot
(a) bien que četudi, dasi
no bien komaj
no bien... cuando komaj (brž ko) ... že ...
bien... bien ali ... ali, bodisi ... bodisi
bien sea (fuese)... o bodisi, da ..., ali ...

biti cepljen proti čemu frazem
1. lahko izraža negativen odnos (o neobstoječi lastnosti) ▸ be van oltva ellene, hidegen hagyja, immunis rá
Njegovi serviserji pa očitno sodijo med tiste, cepljene proti hitrosti, saj je avto pokvarjen že tri leta. ▸ Az autószerelői nyilván azok közé tartoznak, akiket hidegen hagy a sebesség, hisz az autó már három éve lerobbanva áll.
Med nepoučenimi so seveda daleč spredaj Američani, ki so očitno še dodatno cepljeni proti splošni izobrazbi. ▸ A tanulatlanok között persze az amerikaiak viszik a prímet, akik, úgy tűnik, még inkább be vannak oltva az általános műveltség ellen.

2. (neobčutljiv; odporen) ▸ immunis rá, hidegen hagyja, be van oltva ellene
Podobno krasnih obljub smo Slovenci doslej dobili že kar precej, zato bi bili lahko že cepljeni proti lahkovernosti. ▸ Mi, szlovénok már eddig is számos hasonlóan csodás ígéretet kaptunk, így akár már immunisak is lehetnénk a hiszékenységre.
Primorci so že cepljeni proti tej razpravi, saj so jo preštudirali na številnih konkretnih primerih. ▸ A Tengermellék lakosait már hidegen hagyja ez a vita, mivel számos konkrét eset kapcsán foglalkoztak a kérdéssel.

biti za v muzej frazem
(biti zelo star; biti neuporaben) ▸ múzeumba való, múzeumba illő, kiöregedett
Podobno kot kateri od mestnih avtobusov, so tudi nekatere pohorske žičnice že za v muzej. ▸ A város néhány buszához hasonlóan Pohorje drótkötélpályái is múzeumba illő darabok.
Sobe na oddelku so prastare, postelje skoraj za v muzej. ▸ A kórházi osztály szobái ősrégiek, az ágyak szinte múzeumba való példányok.
Polne Križanke so pričale, da fantje še niso za v muzej in znajo še kako dvigniti temperaturo na prizorišču. ▸ A Križanke teltházas szabadtéri színpada megmutatta, hogy a fiúk még nem öregedtek ki, és tudják, hogyan kell a felpörgetni a hangulatot a nézőtéren.

bivši pridevnik
1. (o nekdanjem partnerju) ▸ volt, exSem ločen, zaradi dveh otrok sem stanovanje pustil bivši ženi. ▸ Elváltam, és a két gyermekünk miatt a lakást otthagytam a volt feleségemnek.
2. (o preteklem statusu osebe) ▸ volt, korábbi Bivši predsednik ima tudi pravico do uporabe pisarne in službenega vozila z voznikom. ▸ A volt elnök egy iroda és egy sofőr vezette hivatali gépjármű használatára is jogosult.Svojih bivših sodelavcev se tudi spomnim ne več. ▸ A volt munkatársaimra már nem is emlékszem.Potem so prišle počitnice in srečal sem bivšega učenca, ki je osnovno šolo končal že pred leti. ▸ Aztán jött a vakáció, és találkoztam egy volt tanítványommal, aki már évekkel ezelőtt befejezte az általános iskolát.

3. (kar ne obstaja več) ▸ egykori, korábbi, volt, régiV bivši državi so mnogi uredniki, predvsem glavni uredniki velikih medijev, odhajali v politiko. ▸ A korábbi országban sok szerkesztő, különösen a nagy médiumok főszerkesztői mentek el politikusnak.V krajevni skupnosti so se po dolgih letih pričela obnovitvena dela v objektu bivše osnovne šole. ▸ A helyi önkormányzat hosszú idő után megkezdte a felújítási munkálatokat az egykori általános iskola épületében.

bizmutov pridevnik
kemija (o kemijskem elementu) ▸ bizmutŽe v zgodnjih 60. letih preteklega stoletja je bilo znano, da bizmutov ferit prevaja električni tok. ▸ Az 1960-as évek elején már tudták, hogy a bizmut-ferrit vezeti az elektromosságot.

blagovoliti glagol
1. ironično (odločiti se narediti) ▸ méltóztatik
Že pol ure čakam, kdaj mi boste blagovolili vročiti paketno pošiljko! ▸ Már fél órája várom, mikor méltóztatik kézbesíteni a csomagomat.
In kadar smo se končno blagovolili ustaviti v kakem kraju, ki je premogel trafiko, so bili časopisi že razprodani. ▸ És amikor végre méltóztattunk megállni egy olyan helyen, ahol volt trafik, az újságok már elfogytak.

2. (milostno privoliti) ▸ méltóztatik, kegyeskedik
Cesarico je ponižno prosil, naj mu blagovoli zapor spremeniti v hišni pripor. ▸ kontrastivno zanimivo Alázattal kérte a császárnőt, hogy legyen olyan kegyes és a börtönbüntetését módosítsa házi őrizetre.