Franja

brísati límpiar ; (osušiti) enjugar

brisati prah limpiar (ali quitar) el polvo
brisati si pot s čela enjugar (ali secar ali limpiar) el sudor de la frente

briti glagol
1. (o dlakah na obrazu) ▸ borotvál, borotválkozikSkoraj 97 odstotkov moških se redno brije. ▸ A férfiak 97 százaléka rendszeresen borotválkozik.

2. (o dlakah drugod po telesu) ▸ borotvál, borotválkozikZdaj se brijejo ali se skušajo na kak drug način znebiti dlak že najstnice. ▸ A tinédzserlányok most borotválkoznak, vagy máshogy próbálnak megszabadulni a szőrszálaktól.

3. (o vetru) ▸ süvítBilo je mraz in hud veter je bril. ▸ kontrastivno zanimivo Hideg volt, és rettentő szél fújt.

bŕk (-a) m

1. baffo:
dolgi brki mustacchi
sukati, vihati si brke arricciarsi i mustacchi
briti, nositi brke radersi, portare i baffi
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
brki so se mu povesili si sente offeso, scoraggiato
smejati se v brk ridere sotto i baffi
v brk kaj povedati cantarla chiara a qcn.
v brk se komu smejati, lagati ridere in faccia a qcn., mentire a qcn. sfacciatamente, spudoratamente, per la gola

2. pl. brki baffi (del topo, del gatto ecc.)

3. bot.
mačkov brk (vrtna črnika) fanciullaccia (Nigella damascena)

bŕke bŕki VB moustache, ZDA mustache; mustachio; (mačke, kune) whiskers pl; (ribe) barb, beard

vihati si bŕke, bŕki to twirl one's moustache

brki samostalnik
1. (pri moških) ▸ bajusz [szőrsáv a felső ajak felett]Bil je visok, suh človek, oblečen v črno, s črnimi brki. ▸ Magas, vékony férfi volt, feketébe öltözve, fekete bajusszal.
Njegova usta so pod mogočnimi brki vedno razlezena v širok nasmeh. ▸ Szája mindig széles mosolyra nyílik hatalmas bajusza alatt.
Bil je plavolas, s kodrastimi lasmi in z močnimi brki. ▸ Szőke, göndör hajat és dús bajuszt viselt.
Sopomenke: brčice

2. (daljše dlake blizu ust živali) ▸ bajusz [a leggyakrabban a pofa két oldalán, pl. macskáknál, kutyáknál, rozmárnál]
Mačke uporabljajo svoje brke, da ugotovijo, kako širok je prostor, kjer se nahajajo, in ali bodo prišle skozi. ▸ A macskák a bajuszukkal határozzák meg, hogy milyen széles az a hely, ahol vannak, és hogy átférnek-e rajta.
Dolgi brki okoli gobčka nam povedo, da miši v trdi temi dobro zaznavajo okolico s tipom. ▸ A hosszú bajuszszálak a pofa körül arról árulkodnak, hogy a koromsötétben élő egerek tapintással is jól érzékelik a környezetüket.
Sopomenke: brčice

3. (packe od hrane) ▸ bajusz [ételfolt]
Mami je izpila dolg požirek in z belimi brki pene okrog ust megleno ugovarjala: "Si čisto ob pamet? ▸ Anya nagyot kortyolt, és a szája körül fehér habos bajusszal homályosan tiltakozott: „Elment az eszed?”

4. (moškim brkom podoben pas dlak) ▸ bajusz [némely állatoknál, például macskánál, kutyánál, rozmárnál; lehet nőknél is]
Mroža z njegovimi okli in brki v hipu prepoznamo. ▸ A rozmárt azonnal felismerjük az agyaráról és a bajuszáról .
Kmalu bodo mladiču zrasli tudi značilni beli brki, ki spominjajo na brke kakšnega cesarja. ▸ Lassan kinő a kölyökállat jellegzetes fehér bajusza, ami császári bajuszra emlékeztet.
Po uživanju teh pripravkov ženskam pričnejo rasti brki in včasih celo brada. ▸ Ezeknek a termékeknek a fogyasztása után a nőknek bajusza, sőt néha szakálla nő.
Sopomenke: brčice

broche [brɔš] féminin broša, naprsna igla; raženj; vreteno (tekstil); (= broche à tricoter) pletilna igla, pletilka; čep, klin; pluriel čekani

broche mâle, femelle (él) vtikač, vtičnica
mettre sur sa robe une broche de diamant pripeti si na obleko diamantno brošo
mettre, faire cuire en, à la broche peči na ražnju

broncher [brɔ̃še] verbe intransitif spotakniti se (contre quelque chose ob kaj); godrnjati; figuré oklevati, obotavljati se; motiti se; napraviti (nestrpno) kretnjo, ganiti se

sans broncher brez ugovora, brez godrnjanja
que personne ne bronche! da se nihče ne gane!
il a récité sa leçon sans broncher une fois povedal je lekcijo, ne da bi se enkrat zmotil
il n'y a pas si bon cheval qui ne bronche (proverbe) vsak človek se enkrat zmoti

Brot, das, (-/e/s, -e) kruh, Stück: kos kruha (tudi sendvič); weißes Brot bel kruh; schwarzes Brot črn kruh; Brot backen peči kruh; sein Brot verdienen služiti si kruh

bruciare

A) v. tr. (pres. brucio)

1. kuriti, žgati, zažgati:
bruciare la legna kuriti drva
bruciare la camicia col ferro da stiro z likalnikom zažgati srajco
bruciare la carne, la salsa prismoditi meso, omako
bruciarsi il dito, la lingua opeči si prst, jezik

2. pren.
bruciare le cervella prestreliti glavo, ubiti s strelom v glavo
bruciare la scuola špricati šolo
bruciare il paglione, il pagliaio požreti besedo, ne držati obljube; oditi, ne da bi plačal
bruciare le tappe pohiteti
bruciare i ponti porušiti mostove, prekiniti stike
bruciarsi i vascelli alle spalle podreti vse mostove
bruciarsi le ali osmoditi si perutnice, opeči se; odžagati si vejo

3. ožgati, načeti, izjedati:
bruciare una ferita pog. izžigati rano
il gelo ha bruciato i grmogli zmrzal je ožgala poganjke

4. pren. žgati; vneti, vnemati:
lo brucia l'ambizione razvnemajo ga ambicije

5. pokuriti, hitro porabiti, izčrpati, zapraviti:
bruciare le proprie forze izčrpati moči
bruciare gli avversari šport dotolči nasprotnike

B) v. intr.

1. goreti, žgati, smoditi se:
il bosco brucia ancora gozd še vedno gori
l'arrosto sta bruciando pečenka se smodi
bruciare di febbre goreti, žareti od vročine

2. peči, žgati (tudi pren.):
gli brucia la gola peče ga v grlu
bruciare dalla sete umirati od žeje
l'insulto gli brucia ancora žalitev ga še vedno žge

3. pren. goreti:
bruciare di amore, di vergogna goreti od ljubezni, od sramu

C) ➞ bruciarsi v. rifl. (pres. mi brucio)

1. opeči se

2. zgoreti

3. pren. opeči se, doživeti neuspeh, propasti, kompromitirati se:
nella politica ormai s'è bruciato kot politik je propadel

brûler [brüle] verbe transitif (za)žgati, sežgati, smoditi, paliti, opeči, speči; pražiti (kavo); figuré diskreditirati

se brûler opeči se
brûler un cadavre sežgati truplo
brûler la cervelle à quelqu'un pognati komu kroglo v glavo
brûler ses doigts opeči si prste (tudi figuré)
brûler de l'encens devant quelqu'un komu kaditi (figuré), pretirano ga hvaliti
brûler un espion razkrinkati špijona
brûler une étape predirjati razdaljo brez vmesnega postanka; prehitro napredovati, hitreje kot predvideno se razvijati
brûler le feu rouge prevoziti rdečo luč
brûler une gare voziti skozi postajo brez postanka
brûler une leçon (neopravičeno) izostati od učne ure
brûler le pavé kot obseden dirjati, drveti
brûler les planches (théâtre) prepričevalno, sijajno igrati
brûler un signal prevoziti signal
brûler ses vaisseaux (figuré) vse mostove za seboj podreti, onemogočiti si vrnitev
cet appareil brûle peu d'électricité ta aparat porabi malo elektrike
se brûler avec de l'eau bouillante opariti se s kropom; verbe intransitif (z)goreti; plamteti, biti v plamenih; (pri)smoditi se (jed); pripekati
on brûle človek kar gori, tako je vroče
brûler d'impatience goreti od nestrpnosti
brûler sans flammes tleti
les pieds lui brûlent (figuré) tla mu gorijo, postajajo vroča pod nogami
les mains me brûlent zelo se mi mudi

brúndati (godrnjati) to grumble (at, about, over); (refren) to hum

brúndati si (popevati si) to hum

brusiti glagol
1. (površino) ▸ csiszol, políroz
2. (orodje; orožje) ▸ köszörül, megköszörül
3. (del telesa) ▸ köszörül, fen, élezMedved se je bližal in že si je brusil svoje ostre zobe. ▸ A medve egyre közeledett, és már fente a fogát.

4. (znanje; veščino) ▸ palléroz, köszörül, csiszolNamesto da bi brusil teniški talent, je prislužene dolarje raje zapravljal za hitre avtomobile. ▸ Ahelyett, hogy tenisztudását csiszolta volna, a megszerzett dollárokat gyors gépkocsikra pazarolta.

brusiti zobe frazem
1. (o govorjenju) ▸ köszörüli valakin a nyelvét, élezi valakin a nyelvét
Ta je namreč v relativno kratkem času svojega delovanja odprla kar nekaj front, še najbolj pa si brusi zobe na zakonu o javni televiziji. ▸ Viszonylag rövid tevékenysége során több frontot is nyitott, leginkább a közszolgálati televízión köszörülte a nyelvét.

2. (o skorajšnji pojavitvi) ▸ kimutatja a foga fehérjét
Zima že brusi svoje zobe. ▸ A tél már kimutatni készül a foga fehérjét.

brutto

A) agg.

1. grd, oduren:
una brutta donna grda ženska
un brutto romanzo slab roman
brutto cattivo! ti grdoba!
brutto bugiardo! lažnivec grdi!
brutto odore odvraten vonj
brutto tempo grdo vreme
brutta notizia slaba novica
brutta ferita grda rana
brutto male evfemistično tumor
brutto scherzo neslana šala
brutto momento slab, neprimeren trenutek
brutta copia osnutek, koncept
brutte carte slabe karte

2. pren.
fare una brutta figura osmešiti se, slabo se odrezati
avere una brutta cera slabo izgledati
vedersela brutta biti v škripcih
farla brutta a qcn. grdo jo zagosti komu
con le brutte zgrda, grobo
passarne delle brutte biti v težavah, preživljati hude čase

3. (moralno) grd, slab:
un brutto vizio grda razvada
una brutta azione grdo dejanje

B) avv.
guardare brutto grdo, hudo gledati

C) m

1. grdo:
distinguere il bello dal brutto razlikovati med lepim in grdim

2. slabo, oblačno vreme:
la stagione volge al brutto vreme se kvari
fa brutto slabo vreme je

3. (izraža nekaj negativnega)
il brutto è che težava je v tem, da
ha di brutto che njegova napaka je v tem, da

4. (f -ta) grd, neprikupen človek:
i belli e i brutti lepi in grdi
PREGOVORI: il diavolo non è così brutto come lo si dipinge preg. hudič ni tako črn, kot ga slikajo

búba¹ (-e) f zool. crisalide, pupa; pren.
ti pa kar molči, saj si komaj iz bube zlezel e tu sta' zitto che c'hai ancora il latte alla bocca

buche moški spol golša (ptic); živalski želodec, siriščnik; polna usta (vode itd.); figurativno prsi, srce

llenar el buche natrpati si želodec
sacar el buche a uno (fig) komu obisti pretipati

budibóksnama
1. prisl. radi sve nešto budiboksnama dela nekaj, da bogpomagaj; što si danas nekako budiboksnama kaj si danes nekam čuden, bog te nima rad
2. sam.: uzeo ga budiboksnama na svoju ruku vzel ga je sam bognasvaruj na svojo roko

budilka samostalnik
(ura z alarmom) ▸ ébresztőóraČe vas skrbi, da bi predolgo spali, si navijte budilko. ▸ Ha attól tart, hogy túl sokáig aludna, állítsa be az ébresztőórát!

build up prehodni glagol & neprehodni glagol
zazidati
figurativno zgraditi, ojačiti, izboljšati; razvijati se

build up one's constitution okrepiti si zdravje

buio

A) agg.

1. temen:
tempo buio oblačno, temačno vreme

2. pren. mračen, žalosten:
essere buio in viso biti mračnega obraza

3. težko razumljiv

B) m

1. tema, mrak:
buio pesto, fitto, che si affetta trda tema, gosta tema
buio come in gola al lupo tema kot v rogu
a buio, sul buio ob mraku
al buio v temi
farsi buio mračiti se
avvolto nel buio neznan, skrivnosten
essere al buio di qcs. ničesar ne vedeti o čem
fare un salto nel buio pren. skočiti v vodo; lotiti se česa na slepo

2. pren. pomanjkanje:
buio di notizie pomanjkanje novic
PREGOVORI: al buio tutte le gatte sono bigie preg. ponoči je vsaka krava črna