Franja

Zadetki iskanja

  • manjka|ti (-m) fehlen, (primanjkovati) mangeln (an); (ne priti, izostati) ausbleiben; komu: abgehen (es geht ihm ab)
    ni dosti manjkalo, pa bi … es hat nicht viel gefehlt, [daß] dass …
    samo še tega je manjkalo! das fehlt gerade noch!
    kaj ti pa (še) manjka? wo fehlt's denn?
  • mánjkati to lack, to be lacking, to be wanting (in); to want; to fail; to be missing

    manjka nam 5 knjig we have 5 books missing, we are missing 5 books, we are 5 books short
    nekaj manjka something is missing (ali wanting)
    dosti mi manjka do cilja I am far from the mark
    mánjkati v šoli (zaradi bolezni) to stay away from school (ali off school)
    on je manjkal he was absent, he was not present
    manjka samo še 5 minut do 10ih it's still five to ten, it won't be ten o'clock for five minutes
    nihče ne manjka nobody is missing
    manjka mi denarja I am short of money
    manjka ti zaupanja váse you are wanting in self-confidence
    nič ne manjka tu there's nothing missing here
    en list manjka v knjigi there's a leaf missing in that book
    nič mi ne manjka I want for nothing
    manjka ji eno leto do polnoletnosti she is one year short of her majority
    manjka nam delovne sile we are short of staff, we are undermanned, we are shorthanded
    manjka mu prave vneme he is wanting in zeal
    vode vam tu ne bo nikoli manjkalo water will never fail you here, you will never lack water (ali be short of water) here
    naročil ne manjka there is no lack of orders
    podrobnosti še manjkajo details are lacking
    prav to nam je še manjkalo! that's all we needed!, that beats everything!
    malo je manjkalo, pa bi bil počil od smeha pogovorno I laughed fit to burst
  • mar3 (skrb):
    biti mar (brigati) angehen, kümmern (to mi je malo mar das geht mich wenig an, to ti nič mar das geht dich nichts an, kaj ti mar? was kümmert dich das?); grämen (mar mi je! das soll mich wenig grämen); (brigati se) sich kümmern um (govorice mi niso mar/za govorice mi ni mar um Gerede habe ich mich noch nie gekümmert); sich Gedanken machen um
    na mar priti: to mu še na mar ne pride das fällt ihm nicht im Traum ein
  • már

    biti már za to care for, to like
    már mi je! a lot I care!
    ni mi már I don't care
    kaj ti je to már? what's that to you?
    to ti ni nič már! (te nič ne briga) that's no business of yours (ali none of your business)!
    prav nič (figo) mi je már! I don't care a pin (ali rap, damn, straw, cent, brass farthing, feather, whoop)!, žargon I don't give a damn (ali VB tinker's cuss, ZDA tinker's damn)!
    már ti je! a lot you care!
  • már2 adv. meglio; piuttosto:
    mar bi tam ostal, saj vidiš, da te tu ne marajo avresti fatto meglio a restare lì, tanto qui non ti vogliono
  • már

    kaj ti je to mar? ¿qué te importa a ti eso?
    tega mi ni mar eso no me importa nada
    ni mi mar njegovih groženj poco me curo de sus amenazas
    biti (komu) mar za cuidar(se) de, (pre)ocuparse de
  • mársikaj much, many a thing; many things pl

    imam ti mársikaj povedati I've such a lot to tell you
  • marveč vielmehr (ne morem ti pritrditi, menim marveč … ich kann dir darin nicht zustimmen, vielmehr bin ich der Meinung/ich bin vielmehr der Meinung …)
    | ➞ → temveč
  • matriarhat samostalnik
    1. (družbena ureditev) ▸ matriarchátus
    Vse življenje je preživel v Tiani, vasici s 582 prebivalci in tradicijo matriarhata. ▸ Egész életét Tianában, egy 582 lelket számláló, matriarchális hagyományokkal rendelkező faluban töltötte.
    Še bolj zanimivo pa je bilo spoznanje, da sem zašel v vas, kjer vlada matriarhat. ▸ Még érdekesebb volt a felismerés, hogy egy olyan faluba tévedtem, ahol matriarchátus uralkodik.

    2. (pri živalih) ▸ matriarchátus
    Čeprav so samci večji in močnejši, se ti kiti odločajo za matriarhat. ▸ Bár a hímek nagyobbak és erősebbek, ezek a bálnák a matriarchátust követik.

    3. (vodilna vloga žensk) ▸ matriarchátus
    Res je, na Slovenskem imamo filmski matriarhat. ▸ Való igaz, Szlovéniában a filmek tekintetében matriarchátus van.
  • medtém in the meantime; meanwhile; in the interval; ZDA betweentimes

    medtém se je zgodilo mnogo stvari many things have happened in between, much water has flown under the bridge
    kje boš ti medtém where will you be meanwhile
    medtém ko while, whilst
    medtém ko delam while I work
    njegov brat je bogat, medtém ko je on reven his brother is rich while he is poor
  • medtem ko1 [é] časovno: während (medtem ko jem, lahko ti … während ich esse, kannst du …), während des/der (medtem ko je jedel, mu je padel … während des Essens fiel ihm …), indem (medtem ko je govoril, so se odprla vrata indem er sprach, öffnete sich die Tür)
  • meni [ê] ➞ → jaz; mir (daj meni gib es mir)
    danes meni, jutri tebi heute mir, morgen dir
    gorje meni! o weh!
    kot ti meni, tako jaz tebi wie du mir, so ich dir
    meni nič, tebi nič mir nichts, dir nichts
    po meni je es ist um mich geschehen
  • mêni to me

    kakor ti mêni, tako jaz tebi play ball with me and I'll play ball with you, arhaično claw me, and I'll claw thee
    mêni je žal I am sorry
    mêni ga je žal I pity him, I am sorry for him
    mêni je drago I am glad (ali pleased)
    mêni na ljubo to please me, on (ali ZDA in) my behalf
    mêni se zdi it seems (ali appears) to me
    mêni je do tega, da (ga vidim) I am anxious to (see him), I insist on (seeing him)
    danes mêni, jutri tebi today is ours, tomorrow is yours
  • mesojed pridevnik
    1. (o živalih in rastlinah) ▸ húsevő
    mesojedi dinozaver ▸ húsevő dinoszaurusz
    mesojedi sesalec ▸ húsevő emlős
    mesojeda rastlina ▸ húsevő növény
    mesojeda bakterija ▸ húsevő baktérium
    mesojeda žival ▸ húsevő állatok
    mesojeda riba ▸ húsevő hal
    Za mesojede rastline, pravi, je usodno vsakršno gnojenje. ▸ Szerinte a húsevő növények számára bármilyen tápoldatozás végzetes.
    Človek in mesojede živali nimajo encimov za razgradnjo celuloze, zato celuloza zanje ni vir energije. ▸ Az ember és a húsevő állatok nem rendelkeznek a cellulóz lebontásához szükséges enzimekkel, így a cellulóz nem jelent számukra energiaforrást.
    Največji mesojedi sesalci v gozdu so zveri. ▸ A legnagyobb erdei húsevő állatok a ragadozók.
    Virus stekline najdemo pri različnih mesojedih živalih. ▸ A veszettség vírusa számos húsevő állatban megtalálható.
    Mačka je mesojeda žival z zelo značilnimi prehranjevalnimi navadami. ▸ A macska húsevő, igen jellegzetes táplálkozási szokásokkal.

    2. (ki rad uživa meso) ▸ húsevő
    Med obiskovalci je bilo veliko mesojedih, zato bi se ti lahko počutili nelagodno. ▸ A látogatók között sok volt a húsevő, ezért ők kellemetlenül érezhették magukat.
    Ni ga čudilo, da so mesojedi Angleži zavladali vegetarijanski Indiji. ▸ Nem csodálkozott rajta, hogy a húsevő angolok leigázták a vegetáriánus Indiát.
  • mêsti (mêdem)

    A) imperf. confondere

    B) mêsti se (mêdem se) imperf. refl.

    1. (mešati se) mescolarsi

    2. (blesti) farneticare, vaneggiare:
    bruha in mede se ji vomita e farnetica

    3. nareč. (biti, zadrževati se) pog. trafficare:
    kar naprej se mede v kuhinji è sempre lì a trafficare in cucina
    pren. kaj se ti mede? ma che hai, le traveggole?
    pren. vse to se mu je medlo po glavi tutti questi pensieri gli si accavallavano nella mente
  • méšati to mix; to blend; to stir; to shuffle

    méšati barve to blend colours; (kovine) to alloy; (čaj, tobak) to blend
    méšati karte to shuffle the cards
    méšati si kavo to stir one's coffee
    (raso, pasmo méšati, križati) to interbreed, to mongrelize
    méšati poper in sol to mix pepper and salt
    méšati vino z vodo to mix wine with water
    méšati veselje z žalostjo to blend joy with sadness
    méšati se to mix, to mingle, finance, pesniško to commingle (z with)
    ne mešaj se v moje zadeve! mind your own business!
    méšati se v tuje zadeve to interfere with (ali to pry into; to meddle with) other people's business
    on se vedno v vse meša (figurativno) he is always poking his nose into other people's business, he likes to have a finger in every pie, he is always shoving his oar in
    meša se mu (figurativno) he is rambling, he is raving, he is mad, he is delirious
    se ti meša? are you crazy?, are you losing your mind?
  • méšati (-am)

    A) imperf. ➞ zmešati, pomešati

    1. mescolare, mischiare:
    mešati polento mescolare la polenta

    2. mescolare, miscelare, impastare; rad. mixare, missare;
    mešati barve mescolare i colori
    mešati karte mescolare le carte
    mešati pijače miscelare le bevande, i cocktail
    mešati beton impastare il calcestruzzo

    3. mescolare, confondere:
    mešati imena, pojme confondere i nomi, i concetti
    mešati sanje z resničnostjo mescolare, confondere sogni e realtà

    4. pren. coinvolgere, intromettere

    5. pren. confondere (le idee), disorientare:
    taki filmi samo mešajo mladino sono pellicole buone soltanto a confondere le idee dei giovani
    dve uri sem mešal blato po hribih per due ore ho guazzato nel fango per i monti
    pog. mešati glavo dekletu far girare la testa alla fanciulla
    pog. nov avto mu meša glavo c'ha il chiodo della nuova automobile
    ne mešaj te godlje a voler sciogliere l'intrico si rischia di ingarbugliare ancora
    pog. mešati komu načrte, štrene mettere a qcn. i bastoni fra le ruote
    ne mešaj se med moža in ženo fra moglie e marito non mettere il dito

    B) méšati se (-am se) imperf. refl.

    1. mescolarsi:
    v njegovem glasu se mešata ginjenost in veselje nella sua voce si mescolano commozione e gioia

    2. farneticare, vaneggiare:
    vročico ima in meša se ji dalla febbre farnetica
    pren. vse to se mu je mešalo po glavi tutti questi pensieri gli si accavallavano nella mente
    od dela, skrbi se mi kar meša dal lavoro, dalle preoccupazioni finirò con l'impazzire
    kaj se ti meša, da to delaš, govoriš?! macché hai le traveggole a fare, a parlare così?!
  • meteor samostalnik
    1. v astronomiji (nebesni pojav) ▸ meteor, hullócsillag
    roj meteorjev ▸ meteorraj
    svetel meteor ▸ fényes hullócsillag
    opazovanje meteorjev ▸ meteorok megfigyelése
    meteor na nebu ▸ meteor az égen
    Svetle meteorje bomo videli vsako noč, če bomo opazovali nebo, ki ni oblačno. ▸ Világos hullócsillagokat minden éjjel láthatunk, ha a felhőtlen eget figyeljük.

    2. (kamnita gmota) ▸ meteorit, meteor
    padec meteorja ▸ meteorbecsapódás
    meteor zgori ▸ meteor elég
    meteor trešči na Zemljo ▸ meteorit csapódik a Földbe
    Dinozavri so primer množičnega izumrtja, saj so pomrli, ko je na Zemljo padel meteor. ▸ A dinoszauruszok a tömeges kihalás példája, hiszen akkor haltak ki, amikor egy meteorit csapódott a Földbe.

    3. (o nenadni pojavitvi ali uspehu) ▸ meteor
    pojaviti se kot meteor ▸ meteorként megjelenik
    zablesteti kot meteor ▸ meteorként feltűnik
    Če jim uspe preboj v parlament, so ti politični meteorji lahko dobrodošla pomoč pri sestavljanju vlade. ▸ Ha sikerül bejutniuk a parlamentbe, ezek a politikai meteorok szívesen látott segítséget jelenthetnek a kormányalakításban.
    Pevka Katy Perry se je na letošnjem glasbenem nebu pojavila kot meteor. ▸ Katy Perry idén meteorként jelent meg a zenei világ égboltján.
    Kot meteor je zablestel tistega leta na turnirju v Barceloni, čeprav dotlej zanj niso slišali niti največji poznavalci. ▸ Abban az évben meteorként tűnt fel a barcelonai tornán, pedig addig még a legnagyobb hozzáértők sem hallottak róla.
  • mísel pensamiento m ; idea f ; reflexión f ; opinión f

    asociacija (izmenjava) misli asociación f (cambio m) de ideas
    branje misli intuición f del pensamiento
    prenos misli transmisión f del pensamiento; telepatía f
    svoboda misli libertad f de pensamiento
    žalostne misli pensamientos m pl tristes
    vodilna misel idea f directriz, idea dominante
    osnovna misel idea fundamental
    zatopljen v misli abismado en su meditación
    niti (še) v mislih ne! ¡ni por pensamiento!, ¡ni pensarlo!
    baviti se z mislijo (da ...) proyectar (alipensar en ali proponerse) (inf)
    biti enih misli s kom estar de acuerdo con alg, compartir la opinión de alg
    imeti isto misel encontrarse en (ali con) los pensamientos
    gojiti misel abrigar una idea
    prodajati se črnim mislim entregarse a reflexiones tristes
    kako ti pride to na misel? ¿cómo se te ocurre eso?
    ni mi prišlo na misel no me pasó por el pensamiento
    prišlo mu je na misel, da ... se le ocurrió la idea (de inf), concibió la idea (de inf)
  • mísliti pensar; meditar; reflexionar; creer ; (filozofija) raciocinar, cogitar, especular ; (logično) razonar ; (domnevati) suponer, presumir ; (nameravati) proponerse

    misliti si figurarse, imaginarse
    pri sebi misliti pensar para sí
    misliti na pensar en
    mislim, da creo que sí
    dati misliti dar que pensar
    na to ni misliti en eso no hay que pensar
    to si lahko mislim bien puedo imaginarlo
    to sem si mislil! ¡ya lo había imaginado!, fam ¡ya lo decía yo!
    kakor mislite como usted guste, como usted diga, como mejor le parezca a usted
    niti ne mislim na to! ¡no pienso en (hacer) tal cosa!, fam ¡ni hablar!; A ¡qué esperanza!
    mislite na to! ¡piénselo usted bien!
    kaj vendar mislite? ¿qué se ha figurado (ali creído) usted?
    to mislim napraviti pienso hacerlo
    kakor jaz mislim en mi opinión, a mi parecer, según mi criterio, a mi modo de ver (ali entender)
    slabo misliti o kom pensar mal de alg
    kdo bi si bil to mislil! ¡quién lo hubiera creído (ali pensado)!
    to je bilo mišljeno za tebe eso iba por ti
    s tem je mišljen on se refiere a él, fam eso va por él
    tako ni bilo mišljeno (nisem mislil) no quería decir eso, no lo decía con esa intención
    še misliti ni! ¡ni por pienso!