Franja

brazda samostalnik
1. (dolg ozek rez v zemlji) ▸ barázdaZa oranje uporabljajo zelo majhen plug, z njim lahko orjejo le plitvo brazdo. ▸ Szántáshoz nagyon kicsi ekét használnak, és sekély barázdát húznak vele.

2. (guba na delu telesa) ▸ barázda, ráncPrestane travme se mu še zmeraj rišejo v brazdah na obrazu. ▸ A megélt traumák még mindig mély nyomot hagynak az arcán.

3. (vdolbina) ▸ barázdaPo sredini testa napravimo z roko brazdo, v katero položimo podolgasto klobaso iz marcipana in mandljev. ▸ A tészta közepén kézzel barázdát húzunk, ebbe fektetjük a marcipánból és mandulából készült henger alakú tölteléket.

4. (sled plovila) ▸ hajósodor, barázdaGalebi so leteli za trajektom in se držali vodne brazde. ▸ A sirályok a vízben kialakult barázda mentén kitartóan követték a kompot.

5. botanika (vrhnji del pestiča) ▸ bibeszáj, termőVen lahko pride le mimo lepljive brazde, na kateri odloži pelod, ki ga je prinesla z drugih cvetov. ▸ Innen csak a ragacsos barázdán keresztül tud kijönni, amelyre lerakja a más virágokon gyűjtött virágpor egy részét.

6. elektronika (zapis zvoka) ▸ lemezbarázda
7. (o občutjih) ▸ barázda

brázda (-e) f

1. agr. solco (tudi pren.):
izorati brazdo fare, scavare un solco
vodna brazda (odvodnik) solco acquaio

2. ekst. solco, incavo, fenditura

3. navt. solco, scia

4. bot. stigma
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
brazda na dlani linea della mano
elektr. brazda na gramofonski plošči il solco del disco fonografico

brbončica samostalnik
1. ponavadi v množini (del telesa) ▸ papillaPovezane iztočnice: okušalna brbončica

2. ponavadi v množini (o okusu) ▸ ízlelőbimbóHrano za razvajanje brbončic pripravljajo izkušeni kuharji iz Tajske. ▸ Az ízlelőbimbókat kényeztető ételeket tapasztalt thaiföldi szakács készíti.
Pečenica s kislim zeljem je v glavnem zadovoljila brbončice, le malce preveč slana je bila. ▸ A savanyú káposztával tálalt sült kolbász nagyjából kielégítette az ízlelőbimbókat, csak egy kicsit túl sós volt.

brég (-a) m

1. riva; sponda, proda:
desni, levi breg reke riva destra, sinistra del fiume
morski breg riva del mare, litorale
stopiti na breg raggiungere la riva
reka je prestopila bregove il fiume ha straripato

2. (strmina) china, salita:
položen, hud, strm breg salita lieve, ripida
hiša na bregu una casa sull'altura; casa in collina, in cima al colle
hiša v bregu una casa sul versante
hoditi, voziti v breg andare in salita
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
nareč. izpod brega gledati guardare di traverso, con aria arrabbiata, crucciata
pog. pren. imeti kaj za bregom dissimulare, celare qcs.
PREGOVORI:
tiha voda bregove dere acqua cheta rovina i ponti

brénkati (-am) | brénkniti (-em) imperf., perf.

1. muz. suonare (uno strumento a corda); pejor. strimpellare:
brenkati na harfo, kitaro suonare l'arpa, la chitarra
brenkati po klavirju strimpellare il pianoforte

2. pren. parlare
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. brenkati na drugačne, na čustvene strune toccare un'altra corda, la corda del sentimento

brezosében (-bna -o) adj.

1. impersonale

2. privo di originalità, generico, indeterminato; banale
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
lingv. brezosebne glagolske oblike forme impersonali del verbo
lingv. brezosebna raba uso impersonale

brlóg (zveri) guarida f

brlog pregrehe antro m de corrupción
razbojniški brlog cueva f de bandidos (tatov de ladrones)
levji brlog (tudi fig) la cueva del león

brlòg (-óga) m

1. tana, caverna, covo:
pren. podati se v levji brlog cacciarsi nella tana del leone

2. pren. tana, buco, stamberga, stambugio, tugurio

3. pren. pejor. covo

brúno (-a) n

1. trave:
bibl. pezdir v očesu svojega bližnjega videti, bruna v svojem pa ne vedere la pagliuzza nell'occhio del prossimo, non vedere la trave nel proprio

2. nareč. tronco

brusiti glagol
1. (površino) ▸ csiszol, políroz
2. (orodje; orožje) ▸ köszörül, megköszörül
3. (del telesa) ▸ köszörül, fen, élezMedved se je bližal in že si je brusil svoje ostre zobe. ▸ A medve egyre közeledett, és már fente a fogát.

4. (znanje; veščino) ▸ palléroz, köszörül, csiszolNamesto da bi brusil teniški talent, je prislužene dolarje raje zapravljal za hitre avtomobile. ▸ Ahelyett, hogy tenisztudását csiszolta volna, a megszerzett dollárokat gyors gépkocsikra pazarolta.

brusiti pete frazem
(plesati) ▸ táncra perdül, táncot jár
Proti poldnevu, ko so prenekateri začeli brusiti pete na plesišču, pa je zasijalo celo sonce. ▸ Dél körül, amikor a tánctéren már többen táncra perdültek, még a nap is kisütött.

brzíca (-e) f rapida; cateratta:
nilske brzice le cateratte del Nilo

budžét presupuesto m

državni, vojni budžet presupuesto de Estado, de (la) guerra
razprava o budžetu disución f del presupuesto
predvideti v budžetu incluir en el presupuesto

búkev (-kve) f

1. bot. faggio (Fagus silvaticus);
rdečelistna bukev faggio purpureo (Fagus silvatica atripurpurea)
bukev pokriva večji del hriba buona parte del monte è coperta da faggio, bosco di faggio

2. (bukov les) (legno di) faggio

cedílo colador m (za čaj de té) ; coladero m ; filtro m

pustiti koga na cedilu (fig) abandonar (ali desamparar ali fam dejar en la estacada) a alg; dejar mal parado a alg; dejar empantanado a alg; dejar a alg en las astas del toro
spomin me pušča na cedilu me falla la memoria

cédra (-e) f bot. cedro (Cedrus):
libanonska cedra cedro del Libano (Cedrus libani)

cél (-a -o)

A) adj.

1. intero; integro; intatto; pieno:
celi in razrezani hlebci pagnotte intere e tagliate
zaloge so še cele le scorte sono ancora intatte
sod je cel la botte è piena
pri bombardiranju ni ostala niti ena hiša cela il bombardamento non ha lasciato intatta una sola casa
iz tepeža sem prišel cel dalla rissa sono uscito incolume

2. tutto:
prebral je celo knjigo ha letto tutto il libro
celo življenje je pridno delal ha faticato tutta la vita
novica se je razširila po celi deželi la notizia si diffuse in tutto il paese

3. (poudarja pomen samostalnika):
dobil je cel kup pisem ha ricevuto moltissime lettere, un mucchio di lettere
za celo glavo je višji od tebe è più alto di te di tutta la testa

4. (omejuje pomen samostalnika):
kmalu bo cela gospodična fra poco sarà una vera signorina
pripravili so za nas celo gostijo ci prepararono un bel banchetto, un autentico banchetto

5. (poudarja majhno količino):
prišlo je celih pet ljudi sono venuti quattro gatti
na razpolago imaš celi dve minuti hai due minuti a disposizione
biti cel človek essere un uomo integro, un galantuomo
to delo zahteva celega človeka è un lavoro che impegna l'uomo tutto intero
pog. pren. tam je cel hudič c'è uno scompiglio del diavolo
pren. sin je cel oče (il figlio) è suo padre nato e sputato
tega ne dam za cel svet non lo do per tutto l'oro del mondo
propasti na celi črti fallire su tutta la linea
pog. pren. odnesti celo glavo, kožo uscirne incolumi
pren. narediti tako, da bo volk sit in koza cela fare in modo di salvare capra e cavoli, di avere la botte piena e la moglie ubriaca
bot. cel list foglia intera
mat. celo število numero intero
muz. cel ton tono intero
tisk. knjiga je vezana v celo platno, v celo usnje il libro è rilegato in tela, in pelle

B) céli (-a -o) m, f, n
to si pa izmislil na celem, s celega questa l'hai inventata di sana pianta
obleka je iz celega il vestito è a un pezzo
mat. ena cela, pet stotink un intero e cinque centesimi

célica (-e) f

1. cella:
jetniška, samostanska celica cella del carcere, del convento
plinska celica camera a gas
telefonska celica cabina telefonica

2. biol. cellula:
krvna, rastlinska, rakava celica cellula sanguigna, vegetale, del cancro
zgradba celice struttura della cellula
delitev celice (sud)divisione della cellula

3. čeb. celletta
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
elektr. akumulatorska celica cella dell'accumulatore
inform. pomnilna celica cella di memoria
fiz. fotoelektrična celica (fotocelica) cellula fotoelettrica, fotocellula

celična membrana stalna zveza
biologija (del celice) ▸ sejtmembrán, sejthártya

celično jedro stalna zveza
biologija (del celice) ▸ sejtmag