Franja

mūtō¹, stlat. moitō -āre -āvī -ātum (indoev. kor. *mei̯- menjati; prim. lat. mūtuus, gr. μυῖτος (po)vračilo, sl. maščevati)

I. (z mesta) premakniti (premikati), odmakniti (odmikati), kreniti, odpraviti (odpravljati), odstraniti (odstranjevati): neque se luna quoquam mutat Pl. se ne premakne (gane) z mesta, Dianae simulacrum loco mutatum est Ci., iniussu populi mutari finibus L. prestopiti meje, stopiti na meje, ne quis invitus civitate mutetur Ci. da ne bi bil pregnan (izgnan), hinc dum muter O. da le pridem odtod, arbores mutatae V. presajena; zevg.: illa tamen se non habitu mutatve loco peccatque pudice H. se ne preoblači in ne zapušča svojega mesta. —

II.

1. menj(av)ati, zamenja(va)ti, premenja(va)ti: omnibus oppidis m. ad celeritatem iumenta C. v vseh mestih menjavati konje, da bi hitreje prišel naprej, togam paludamento mutare S. fr., vestem cum aliquo Ter.; toda m. vestem Ter., Varr., L., Vell., Sen. ph. ali vestimenta Suet. ali calceos et vestimenta Ci. zamenja(va)ti, obleko, preobleči (preoblačiti) se; pa tudi = žalno obleko obleči (oblačiti), v črno se obleči (oblačiti): Hier., in luctu senatus, squalebat civitas publico consilio veste mutatā L., vestem mutandam omnes meque omni ratione … defendendum putarunt Ci., utcumque mutata potentis veste domos inimica linquis H., m. caelum (podnebje), non animum H., mutandus locus est H. poiskati je treba drugo kopališče, velox amoenum saepe Lucretilem mutat Lycaeo Faunus et igneam defendit aestatem capellis H., m. domos V., m. patriam O. ali terram L., terras H. ali lares et urbem H. ali sedem Sen. ph. izseliti (izseljevati) se, odseliti (odseljevati) se, (od)iti drugam (v drugo deželo; poseb. o pregnancih): exsilio mutant urbem O., m. solum Ci., locum S., crebro m. loca Hirt. bežati iz kraja v kraj, m. expertum iam principem T. menjati (= zapustiti) že znanega gospoda, sidera mutata Petr. poet. od bogov zapuščena, vellera murice, lūto V. naravno (tj. belo) barvo runa zamenjati za rdečo, rumeno (= obarvati rdeče, rumeno), glandem aristā V. želod za klasje = prehranjevanje z želodom nadomestiti z žitom, m. calores Pr. menjati ljubezen = ljubiti drugega, personam Plin. iun. menjati masko (krinko), pren. = svoje vedenje spremeniti, m. orationem ali genus eloquendi Ci., tudi samo mutare Ci. izraze spremeniti (spreminjati), verba mutata Ci. rabljene v prenesenem pomenu, poseb. metonimično rabljene; occ.
a) (blago za blago) menja(va)ti, zamenja(va)ti: res inter se S. menjati blago za blago, trgovati na osnovi blagovne menjave, uvam furtivā strigili H., porcos aere Col. menja(va)ti za denar, mancipia cum mercatoribus vino adventicio S. menja(va)ti za uvoženo vino, merces V., Ap., mutat merces H. prodaja, magno mutari V. drag biti; metaf. victrice patriā victam L., pro Macedonibus Romanos dominos L.
b) kot voj. t.t. mutare militiam menjati vojaško službo = kazensko biti premeščen v nižji vojaški oddelek, biti degradiran: Dig.

2. spremeniti (spreminjati): nihil de victu N., cultum vestitumque H. začeti drugače živeti, iter C. drugo pot ubrati, a nigro color mutatus est in album O., m. colorem H., Q., Sen. rh. idr. (barvo =) lice spremeniti (spreminjati), spremeniti (spreminjati) se v lice, (po)blede(va)ti, osupniti, cibus mutatur (sc. v želodcu) et concoquitur Plin., m. testamentum Ci., consilium Ci. premisliti se (premisliti si), sententiam Ci. sprevreči, spremeniti svoje mnenje, fidem cum aliquo Ter. ne držati besede, umakniti, požreti (dano) besedo, haud muto factum Ter. odobravam to, kar se je zgodilo, ne kesam se storjenega, nihil mutat de uxore Ter. ne spremeni svojega mnenja, drži se svojega mnenja, neque nunc muto Ci. ostajam pri tem, ne kesam se; med. spremeniti (spreminjati se), sprevreči (sprevračati) se, predrugačiti (predrugačevati) se, izpriditi se, (po)kvariti se: mutata est voluntas N. ali fortuna C., venti mutati V., vinum mutatum H. splesnelo, plesnivo vino, (balsamum) melle mutatum Plin., bona facile mutantur in peius Q. se zlahka sprevržejo; z gr. acc.: mutata suos cursus flumina V. ki so spremenile svoj (naravni) tok; act. mutare = med. mutari ali se mutare: mores quantum mutaverint L., ut nihil odor mutaret L., annona nihil mutavit L. se ni spremenila, je ostala nespremenjena, aestus mutabat T. se je obračala, in superbiam mutans T., numquid muto (sc. me): Pl. sem mar umaknil besedo?; occ.
a) spremeniti (spreminjati) = preoblikovati, pretvoriti (pretvarjati): Circa socios mutavit Ulixis H., m. viros in deforme animal O., mutari in marem Plin., mutor in alitem H. = mutari alite O., mutari Nilo (v Nil) Sen. ph., quantum mutatus ab illo Hectore, qui … V., kako drugačen od onega Hektorja; tako tudi longe mutatus ab illo Sampsone, qui … Ambr.
b) različen biti, razlikovati se: tantum (sc. Suffenus iste) abhorret ac mutat Cat., pastiones hoc (v tem) mutant, quod … Varr., quantum mutare a Menandro Caecilius visus est Gell., inter duas filias regum quid mutet inter Antigonam et Tulliam Varr. ap. Gell. kakšna razlika je; impers. non mutat s quod ali an nič ne de, dejansko ni nobene razlike: Icti.
c) popraviti (popravljati), izboljš(ev)ati: factum si quem mutare Ter.
d) spremeniti (spreminjati) = preprič(ev)ati, nagniti (nagibati) k čemu, ukloniti (uklanjati) čemu: mutati Laurentes V., animi mutati ad misericordiam L., mutatae adgnoscunt V. skesane, insania mutat mentem V. zbega, zmede.

Opomba: Star. cj. pf. mutassis = mutaveris: Pl.; inf. mutarier: Pl., Lucr.

mūtus 3 (onomatop. indoev. *mū; prim. gr. μυκός, μύτις, μύτης, μυττός, μύ(ν)δος, lat. mū, mutmut, mūgiō, mussō, sl. mutast (izpos. iz lat. mutus oz. nam. narečnega muta), mutav, mutec, nem. mut, it. muto)

1. negovoreč, nem, mutast; o človeku (naspr. eloquens, garrulus): Pl., nonne satius est mutum esse? Ci., mutus et elinguis diu habitus est Gell., mutum dices Ter. imenuj me mutca (nemca) = besede ne zinem, mutus illico (sc. factus est) Ter. onemel je, molčal je, ni mogel spregovoriti besede; prolept.: muta siles O.; subst.: mutorum linguae Lact. nemih, mutcev; o živalih: Plin., bestiae, pecudes Ci., pecus V., agna H.; metaf.: gratia muta fuit O. je molčala, muta dolore lyra est O. je onemela, umolknila, muta imago a tanto scelere te revocare debuit Ci., aspectus miserorum mutas lacrimas revocet Q.

2. metaf. nem = tih, brezglasen, brez glasu (glasov): tintinnabulum Pl., forum, locus Ci., ager Stat., tempus mutum a litteris Ci. ko se ne piše, silentia noctis O., cum neque muta solitudo indicasset, neque caeca nox ostendisset Milonem Ci., magistri Gell. (o knjigah), artes Ci. upodabljajoče umetnosti (naspr. eloquentia), toda: mutas agitare inglorius artes V. umetnosti, o katerih se ne govori, ki niso ravno na glasu, ki človeka posebej ne proslavijo (npr. zdravilstvo); tako tudi: aevum Sil.; instrumentum fundi Varr. voz idr., scientia Q. ki navzlic vsem svojim pravilom človeka ne nauči govoriti; occ.
a) kot relig. t.t. exta P. F. ki ne daje nobenega pomembnega znamenja;
b) kot gram. t.t. consonantes Q. nemi soglasniki (konzonanti), „mutavci“ (= mutae).

muzej samostalnik
1. (kulturna ustanova) ▸ múzeumRudnik svinca in cinka v Mežici ni povsem zaprt, saj so ga spremenili v muzej. ▸ A mežicai ólom- és cinkbányát nem zárták be teljesen, mivel múzeumot alakítottak ki belőle.Del hodnika so preoblikovali v muzej in v njem namestili kar 1200 eksponatov ikonografske zbirke. ▸ A folyosó egy részét múzeummá alakították át, ahol az ikonográfiai gyűjtemény 1.200 kiállítási tárgyát helyezték el.
V Kobaridu smo si ogledali muzej 1. svetovne vojne. ▸ Kobaridban megtekintettük az 1. világháborús múzeumot.
Povezane iztočnice: šolski muzej

2. (zbirka) ▸ múzeumSkoraj vse predmete, ki so razstavljeni v zasebnem muzeju, je izkopal sam. ▸ A magánmúzeumban kiállított tárgyak szinte mindegyikét ő ásta ki.Skoraj vsak zbiratelj ima doma že kakšen mini muzej, ki ga z veseljem razkazuje. ▸ Szinte minden gyűjtőnek van már otthon egy mini múzeuma, amelyet szívesen mutogat. Muzej so namestili v sodobni zgradbi, ki so jo zgradili na temeljih vhodne stavbe v rimske terme. ▸ A múzeum egy modern épületben kapott helyet, amely a római fürdő bejáratának alapjaira épült.

nà inter. (izraža presenečenje, nejevoljo) e, ed ecco; tac:
videti je bil tako zdrav, na, pa ga ni več med živimi sembrava così sano ed ecco che non è più tra i vivi
enkrat samkrat sem prečkal rdečo, na, in že me je oglobil prometnik una sola volta sono passato col rosso e tac! il vigile mi aspettava con la multa

načín (-a) m modo, maniera; modalità:
analitični, znanstveni način mišljenja modo analitico, scientifico di pensare
ročni, strojni način izdelave fabbricazione a mano, meccanica
ameriški način življenja stile di vita americano
slikati v realističnem načinu dipingere realisticamente
na noben način in nessun modo
na vsak način in, ad ogni modo
na nek način in un certo senso
gastr. na ... način all'usanza, alla
na kitajski način all'usanza cinese, alla cinese
to ni način non è così che si fa, così non si fa
na svoj način ima prav a modo suo ha ragione
truditi se na vse (mogoče in nemogoče) načine sforzarsi, impegnarsi in tutti i modi
gastr. špageti na oglarski način spaghetti alla carbonara
lingv. glagolski način diatesi, forma
trpni, tvorni način forma passiva, attiva
prislovno določilo načina complemento di modo
muz. tonovski način tonalità, tono, modo
durov, molov tonovski način modo maggiore, minore
strojn. način delovanja regime
način izražanja lit. periodare; lingv. tono
način mišljenja modo di pensare; mentalità
obl. način oblačenja foggia, tono
lit. način pisanja usus scribendi, modo di scrivere
pren. način življenja treno di vita

nad prep.

I. (s tožilnikom)

1. (za izražanje premikanja h gornji strani) sopra, al di sopra di:
balon se je dvignil nad oblake il pallone si alzò sopra le nuvole

2. (za izražanje premikanja) a, su:
iti nad petelina andare a caccia dell'urogallo
planiti nad sovražnika gettarsi sul nemico

3. (za izražanje presežene mere, visoke stopnje) più di:
čakati nad dve uri aspettare più di due ore
ni ga hinavca nad njega non c'è peggior ipocrita (di lui)

II. (z orodnikom)

1. (za izražanje položaja na zgornji strani česa) su, sopra:
letalo kroži nad mestom l'aereo vola sulla città
noga nad kolenom la gamba sopra il ginocchio
vladati nad kom regnare su qcn.
zmaga nad fašizmom la vittoria sul fascismo

2. (za izražanje presežene mere) sopra, al disopra di:
proizvodnja je nad deželnim povprečjem la produzione supera la media regionale, è al di sopra della media regionale

3. (za izražanje področja duševne dejavnosti) di, sul conto di:
zmotiti se nad prijateljem sbagliare sul conto dell'amico
maščevati se nad sovražnikom vendicarsi del nemico

4. (za izražanje vzroka za čustveno stanje) di, a causa di, per:
jokati nad kom piangere per uno
uživati nad nesrečo nekoga tripudiare della disgrazia di uno
zgražati se nad početjem sdegnarsi del comportamento di
pameten nad svoja leta assennato per la sua età
biti (komu)
kaj nad vse onorare, rispettare qcs. più di tutto
pog. biti zmeraj nad kom scocciare, importunare qcn. con richieste, pretese
imeti kaj nad sabo avere l'assillo di, essere assillato da

nada nič; zelo malo; prav nič; nikakor ne

nada bueno nič dobrega
¡nada de bromas! šalo vstran!
nada de eso nikakor ne, tega pa ne
nada entre dos platos malenkost
nada más nič več, sicer nič
antes que nada najprej, predvsem, v prvi vrsti
nada más que le, samo, zgolj
nada menos nič manj
¡de nada¡; ¡no ha sido nada! prosim! ni za kaj! (odgovor na: ¡Gracias¡)
de aquí a nada takoj nato
más que nada predvsem; samo, zgolj, le; pravzaprav
nada sé (toda no sé nada) ničesar ne vem
por nada del mundo za nič na svetu
irritarse por nada takoj vzkipeti
mucho ruido para nada mnogo hrupa za nič
en nada estuvo que el buque naufragara ni mnogo manjkalo, pa bi se bila ladja potopila
como quien no hace(dice) nada z veliko lahkoto; meni nič tebi nič
eso costará un duro como nada to bo stalo najmanj 5 peset
si nada supieras če bi kaj izvedel

nadihati se povratni glagol
1. (o zraku) ▸ teleszívja magát [levegővel]Proti večeru smo šli iz stanovanja, da smo se malo nadihali svežega zraka. ▸ Estefelé kimentünk a lakásból, hogy szívjunk egy kis friss levegőt.

2. (vdihniti škodljivo snov) približek prevedka ▸ belélegezNudili so prvo pomoč osebi, ki je skušala sama pogasiti požar, a se je nadihala plinov. ▸ Elsősegélyt nyújtottak egy személynek, aki megpróbálta maga eloltani a tüzet, de gázokat lélegzett be.

3. (o posledici napora) ▸ kifújja magát
Vsakih petindvajset metrov se je moral ustaviti in nadihati. ▸ 25 méterenként meg kellett állnia, hogy kifújja magát.
Po olimpijskih igrah v Londonu se je spočila, nadihala in vnovič dokazala, da ji ni para. ▸ A londoni olimpia után kipihente, kifújta magát, és ismét bebizonyította, hogy felülmúlhatatlan.

4. (naužiti se zaželene snovi ali vonja) ▸ teleszippantja magát Nadiha se eksotičnega parfuma iz bele sandalovine, lubja, cimetovih dreves in vonja evkaliptusovih listov. ▸ Teleszippantja magát a fehér szantálfa, a fakéreg, a fahéj és az eukaliptuszlevelek egzotikus illatával.

5. (o izkušnjah ali situacijah) ▸ teleszívja magát, kiélvezOdklopiti vsakdanjik, spoznati nove kulture, nadihati se drugačnega zraka in poskusiti drugačno hrano. ▸ Kikapcsolni a hétköznapokat, új kultúrákat megismerni, teleszívni magunkat más levegővel, és másfajta ételeket kóstolni.
Miru se najbolj nadiha zgodaj zjutraj, ko se čez travnike sprehodi do bližnje cerkvice. ▸ A nyugalmat leginkább a kora reggeli órákban élvezheti ki, amikor átsétál a réteken a közeli templomhoz.

nadléga trouble; bother; annoyance; molestation; vexation; inconvenience

povzročiti nadlégo, biti v nadlégo komu to be a nuisance, to cause annoyance to someone
to mi ni v nadlégo it is no inconvenience to me
če vam to ne bo v nadlégo if it is no inconvenience to you
bojim se, da vam bom v nadlégo I am afraid I shall inconvenience you (ali be in your way)
obžalujem, da vam delam tako nadlégo I am sorry to be such a nuisance (ali cause you so much inconvenience)
upam, da vam ne bom delal nadlége I hope I shall not put you to any inconvenience

nadzor|ovati (-ujem) überwachen, beaufsichtigen, kontrollieren; (imeti nadzor) Aufsicht führen
začeti nadzorti unter Aufsicht stellen
ki ga je treba nadzorti überwachungsbedürftig
ki ga ni mogoče nadzorti unkontrollierbar
oseba, ki nadzoruje die Aufsichtsperson

naenkrat prislov
1. (hitro in nepričakovano) ▸ egyszer csak, egycsapásra, hirtelenBila sem v hiši, ko sem kar naenkrat zaslišala vzklike. ▸ A házban voltam, amikor egyszer csak kiabálást hallottam.Ana se čisto zatopljena v svoje misli kar naenkrat znajde v svoji pisarni. ▸ Ana saját gondolataiba merülve egyszer csak az irodájában találja magát.Zdaj sem star 48 let in se ne morem kar naenkrat spremeniti. ▸ Most 48 éves vagyok, és nem tudok egycsapásra megváltozni.Potem je kar naenkrat ugotovila, da ne zna igrati in je šla v šolo. ▸ Aztán egyszer csak rájött, hogy nem tud játszani, és iskolába ment. Naenkrat je vse okoli mene postalo črno in ničesar nisem več videl. ▸ Egyszer csak minden elsötétült körülöttem és semmit sem láttam.
Med sesanjem me je naenkrat začel skeleti vrat. ▸ Porszívózás közben egyszer csak sajogni kezdett a nyakam.
Sopomenke: nenadoma

2. (sočasno) ▸ egyszerre, egyidőbenPosameznik bo lahko naenkrat kupil največ pet vstopnic. ▸ Egyszerre legfeljebb öt jegyet lehet vásárolni.Ker pa smo skoraj vsi naenkrat pripeljali na prelaz, je tam zaradi gneče nastal kaos. ▸ Mivel azonban szinte mindannyian egyszerre érkeztünk a hágóra, a tömeg miatt káosz alakult ki.
V službi vam ni treba vsega narediti naenkrat. ▸ A munkában nem szükséges mindent egyszerre elvégezni.
Koliko projektov bom delala naenkrat, je povsem odvisno od mene. ▸ Az, hogy hány projektet csinálok egyidőben, teljes mértékben tőlem függ.
Če vseh vaj ne morete opraviti naenkrat, jih delajte v teku dneva eno po eno. ▸ Ha nem tudja egyhuzamban elvégezni az összes gyakorlatot, akkor a nap folyamán külön-külön végezze el őket.
Z eno roko pritiskam na domofon, z drugo obračam ključ, vse naenkrat. ▸ Egyik kezemmel nyomom a kaputelefont, a másikkal elfordítom a kulcsot, mindezt egyszerre.

nagajiv pridevnik
1. (igriv) ▸ pajkos, huncut, csintalanOd vetra skuštrani lasje in beli zobje so dajali njegovemu obrazu nagajiv videz. ▸ A széltől kócos haja és fehér fogai pajkos kinézetet kölcsönöztek az arcának.
Čeprav mi je mama rekla, da imam lepe skodrane, nagajive lase, sem si jih počesala v tesen čop. ▸ kontrastivno zanimivo Annak ellenére, hogy anyám azt mondta, szép göndör, rakoncátlan a hajam, szoros copfba fésültem.
Vedno je dobre volje in vedno ima v očeh nekakšne nagajive iskrice ter hudomušen nasmeh. ▸ Mindig jókedvű, a szemében pedig mindig pajkos szikrák cikáznak, és hamiskás mosoly bújkál az arcán.
Voditelj tiskovne konference je postavil lucidno nagajivo vprašanje, zakaj dve knjigi. ▸ A sajtótájékoztató vezetője egy éleslátóan pajkos kérdést tett fel: miért két könyv?

2. (o nedisciplini) ▸ pajkos, csintalan, huncutSpominja se, da so nekoč nagajivi otroci župniku v spovednico na klop nastavili risalne žebljičke. ▸ Emlékszem, hogy régen a csintalan gyerekek rajzszögeket szórtak a plébános gyóntatószékére.
Sosed želi nagajivega dečka prevzgojiti, a mu to ne uspe. ▸ A szomszéd szeretné átnevelni a pajkos fiút, de ez nem sikerül neki.
V športu moraš biti malo nagajiv, drugače težko prideš na vrh. ▸ A sportban egy kicsit pajkosnak kell lenni, egyébként nehezen jutsz el a csúcsra.

3. (o spolnosti) ▸ pajzán, huncut, pajkosMenim, da se ljudem ob misli na uniformo porajajo predvsem nagajive pa tudi pregrešne misli. ▸ Úgy vélem, hogy az egyenruha láttán pajzán és bűnös gondolatok támadnak az emberekben
Besedilo pesmi je tudi rahlo nagajivo in ima nekoliko zapeljivega, erotičnega pridiha. ▸ A dal szövege enyhén pajzán, és van benne némi csábító, erotikus hangzás.

4. (o nevšečnosti) ▸ pajkos, rakoncátlanKo je jedel opečenec in slanino, mu je nagajivi vetrc skušal odpihniti prtiček. ▸ Amikor ette a pirítóst és a szalonnát, a rakocátlan szellő megpróbálta elfújni a szalvétáját.
Poletje je v vsem svojem zamahu, okus po morski soli in nagajivih sončnih žarkih še ni zbledel s spomina. ▸ A nyár még javában tart, de a tengeri só ízének és a pajkos napsugaraknak az emléke még nem fakult meg.
Čeprav je vreme precej nagajivo, izkoristite poletne dni in si pričarajte poletje kar sami. ▸ Annak ellenére, hogy az időjárás eléggé rakocátlan, használják ki ezeket a nyári napokat, és varázsoljanak nyarat saját maguknak!

nàīno prisl. drugače: ja ne mogu naino; njemu se ne može naino on ni mogel drugače

najbolje am besten, best- (informiran bestinformiert, oblečen bestangezogen, opremljen bestausgerüstet, plačan bestbezahlt)
najbolje je/bi bilo … es ist/wäre das Beste, zu …
z X-om ni najbolje es steht mit X nicht am besten

nájmanj the least; least of all; the minimum; the least amount

niti nájmanj ne not in the least
ob sobotah je tu nájmanj ljudi on Saturdays we have the poorest attendance here
on je nájmanj delal he worked least
to je nájmanj, kar moremo storiti it is the least one can do
niti nájmanj ne dvomim I have not the slightest doubt
niti nájmanj se ni pritoževal he didn't complain in the least

najmánjši -a, -e the least

v najmánjših podrobnostih in the minutest (ali most minute) details
najmánjšega upanja ni there is not the faintest (ray of) hope
nimam najmánjšega razloga (dvoma) I have not the least reason (doubt)
to je najmánjša mojih napak, slabosti it is the least of my failings

najmánjši (-a -e) adj. superl. od majhen il più piccolo, la più piccola; il minimo, la minima:
mat. najmanjši skupni mnogokratnik minimo comune multiplo
najmanjša sled ni smela ostati za njimi non dovevano lasciare la minima traccia
niti najmanjšega dvoma ni, da je tako non esiste il minimo dubbio che sia così
pren. kaj narediti po liniji najmanjšega odpora fare qcs. seguendo il principio del minimo sforzo

naj|ti¹ (-dem) finden, auffinden (ponovno [wiederfinden] wieder finden, dol/gor/nazaj … herunterfinden/hinauffinden/zurückfinden …); vorfinden; ponesrečence pod ruševinami, plazovi ipd.: bergen
najti (pot) ven (iz) herausfinden (aus)
najti pot v den Eingang finden, figurativno Eingang finden (in)
najti doma človeka: antreffen
ki ga ni mogoče najti unauffindbar
figurativno ne najti besed nach Worten ringen
ne najdem besed ich bin sprachlos, mir fehlen die Worte
ne najti milosti v (čigavih) očeh vor jemandes Augen keine Gnade finden
najti svoj mir zur Ruhe kommen

naj|ti² (-dem)
X je najti … vorkommen (X kommt vor), geben (es gibt X)
komu/čemu ni najti para es gibt keinen zweiten

nájti (nájdem)

A) perf.

1. trovare, ritrovare, rinvenire, rintracciare:
v leksikonu je našel več napak nel vocabolario ha trovato vari errori
najti izgubljeno stvar trovare l'oggetto perduto
živina najde sama domov la mandria trova da sola la strada per tornare
najti delo, stanovanje trovare un lavoro, un alloggio

2. (z glagolskim samostalnikom)
najti milost, pomoč, tolažbo trovare pietà, aiuto, conforto
najti užitek trovare piacere
predlog zakona ni našel soglasja med poslanci la proposta di legge non ha trovato concordi i parlamentari
vedno se najde kdo, ki godrnja ci sarà sempre qualche brontolone
ob tem ne najdem besed non trovo parole
fant, da mu ne najdeš para un ragazzo che non ne trovi di uguali
večjih pijancev ne najdeš ubriaconi così non ne trovi
najti skupen jezik trovare un linguaggio comune, essere d'accordo su qcs.
le kaj najde na njem?! non so cosa ci trovi
PREGOVORI:
lepa beseda lepo mesto najde parola detta a tempo è come pomo d'oro su piatto d'argento
kdor išče, najde chi cerca trova
tudi slepa kura včasih zrno najde talvolta anche una gallina cieca trova un granello

B) nájti se (nájdem se) perf. refl.

1. pren. trovare la propria strada, scoprire le proprie possibilità; riprendersi

2. pog. trovarsi, incontrarsi